Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 149 z 500

A Birkaiskola az Egyesült Államok elit egyetemeinek éles hangú kritikája, keményen bírálja az amerikai felsőoktatási rendszert, annak eredményeit és az azt működtető társadalmat. William Deresiewicz, aki maga is a Columbián végzett s a Yale-en tanított, a könyv lapjain arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy a rendszerbe kerülő okos, tehetséges és motivált fiatalok a tanulmányaik során szorongóvá, félénkké és elveszetté válnak. Alázatosan menetelnek a szülői és intézményi elvárások kényszerpályáján, s ugyan kiválóan elsajátítják a saját szakterületüket, a futószalagról valódi célok és belső motivációk nélküli konformistákként lépnek le. A könyv egyik legfontosabb felismerése: az egyetem nem ad többé teret és lehetőséget az önfelfedezésre, hogy a diákok kialakítsák saját értékrendszerüket és megtalálják az útjukat. A szerző nem riad vissza a felelősségvállalástól – a szülőket és az oktatókat egyaránt bírálja a kialakult helyzet miatt. Nyíltan feltárja a repedéseket a rendszerben, és megoldásokat is kínál: hitet tesz a humán tárgyak fontossága, az elhivatott tanárok és a kis létszámú csoportok mellett. Egyik hangsúlyos megállapítása, hogy az elit oktatás megreformálásához és a jelenlegi tendencia megfordításához társadalmunknak meg kell határoznia saját értékeit, s azt is, s hogy miként közvetíti azokat. 

Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy az Egyesült Államokban mind hevesebbé válik a társadalmat szélsőségesen megosztó kultúrharc. E csatározások mindinkább kitörnek a politika által uralt szférákból, és olyan területeken is pusztítanak, ahol egyébként semmi keresnivalójuk nem lenne: a folyamat alól már az alsó- és középfokú oktatás tantermei sem képeznek kivételt. Az amerikai oktatási szakember művében ezt a jelenséget szándékozik olvasói elé tárni, felhívva a figyelmüket arra, hogy az iskolákban sokszor a szülők tudta és beleegyezése nélkül, a hagyományos tudásanyag és készségek tanításának kárára folyik az a fajta indoktrinációs munka, melynek keretében a tanárok a gyerekeket igyekeznek baloldali eszmékkel traktálni, illetve politikai célok szolgálatába állítani. Azok pedig, akik mindezzel nem értenek egyet, vagy más véleményen vannak, inkább nem adnak hangot a fenntartásaiknak, mivel tartanak a következményektől: a rossz jegyektől, a megaláztatástól és tanulmányi előmenetelük ellehetetlenülésétől. A szólásszabadságot már a kezdetektől alkotmányosan védelmező Egyesült Államokban azonban mindennek nem kellene szükségszerűen így történnie, tartja a szerző, aki szerint számos lehetőség lenne az egyetemekből az oktatás mind alacsonyabb szintjeire leszivárgó baloldali-marxista ihletettségű eszmék közoktatásból történő visszaszorítására. A könyvben ő maga is többféle megoldási javaslatot tesz mindazoknak, akik úgy érzik, gyermekeiknek nem ilyen oktatást szánnának, és kétségeik vannak afelől, hogy a jelenlegi úton járva tényleg rátermett, önálló gondolkodásra képes, magukért felelősséget vállalni tudó és jól képzett állampolgárok válnak-e belőlük. 

Régóta visszatérő toposz, hogy a nyugati civilizáció válságban van, s ennek egyre drámaibb jelei mutatkoznak mind társadalmi-gazdasági, mind erkölcsi szinten. Vajon túlélheti-e a Nyugat ezt a krízist? SAMUEL GREGG válasza egyértelmű: igen, ám ennek érdekében vissza kell találnia önmagához. A szerző kiindulópontja, hogy a Nyugatnak nevezett tömb elsősorban nem gazdasági-politikai szerveződés, ereje és identitása az értelem és a (zsidó-keresztény) hit egyedi szintézisén alapul. Döntően e kettő sajátos ötvözete alakítja mindazokat az elképzeléseket, állásfoglalásokat és intézményeket, amelyek a Nyugat önmeghatározásának sarokpontjai. A jelenkori talajvesztettség oka, hogy a hit és értelem egyensúlya kibillenni látszik – az értelem nélküli hit tudatlansághoz vagy legrosszabb esetben erőszakos vallási fanatizmushoz vezet, az értelem a hittől megfosztva pedig bigottnak, irracionálisnak bélyegzi az eltérő véleményeket, és végletes szekularizációt eredményez. Gregg síkra száll azon – a felvilágosodás és a nyugati vallások viszonya körül kialakult – tévképzet ellen, mely szerint az értelem és a hit szemben állnak, és örökösen küzdenek az elsőbbségért. Amellett érvel, hogy ezek szimbiózisban léteznek, képesek kölcsönösen mérsékelni egymás túlkapásait, és együtt segítik az igazságot kereső embert. A hanyatlás elkerülése érdekében útmutatással is szolgál, hogy „megerősítsük az értelem és a hit falait a filozófiai materializmus, a liberális vallás, a prométheuszi elgondolás, a szcientizmus, a tekintélyelvű relativizmus és a dzsihádizmus hullámaival szemben”. 

In his latest book, Balázs Orbán, the political director of the Hungarian Prime Minister, delves into the shifting dynamics of the present world order. He scrutinizes the risks associated with recent trends toward decoupling and bloc formation, and, as a solution, proposes a strategic masterstroke – the "Hussar Cut" for Hungary: the Hungarian strategy of connectivity. With this strategy Hungary aspires to be a key player in its region and, through extensive connections, to mitigate the effects of today’s geopolitical confrontations. For readers seeking a profound understanding of Hungarian politics alongside situational assessments and the reasoning behind pivotal decisions, Balázs Orbán's book is a must-read. Tucker Carlson (Political commentator) - "The Hungarian government cares foremost about Hungarians. If that shocks or offends you, you’re part of the problem and should have no power over other people. If on the other hand it sounds like exactly the sort of country you’d be grateful to live in, read this book." Ivan Krastev (Founding Board Member of the European Council on Foreign Relations) - "Anyone who wants to know how the current Hungarian leadership sees the place of its country in the world and anybody who is interested to grasp Budapest’s “hussar cut” strategy should read Balázs Orbán’s book." Sebastian Kurz (Former chancellor of the Republic of Austria) - "Hungary is assigned an ambitious role in world politics as a middle power maintaining extensive political relations and economic cooperation within and outside of its own natural geopolitical environment." Kevin D. Roberts (President of The Heritage Foundation) - "In The Hussar’s Cut, Balázs Orbán eloquently and thoroughly explains Hungary’s national and geopolitical strategy—as well as how the world, especially the West, may learn from its example." Jeffrey D. Sachs (Economist, University Professor at Columbia University, President of the UN Sustainable Development Solutions Network.) - "Balázs Orban’s message to Hungary and to the world is clear and correct: connect through trade and ideas; don’t build opposing blocs; take pride and guidance in ancient wisdom and culture; look both east and west; and above all, support peace! This meditation on “connectivity” will inspire readers, guide Hungary, and help the world to find the path to peace, cultural enrichment, and sustainable development."

„Akár ókori agyagtábláról, akár korszerű műholdképről van szó, a térkép mint olyan alapvető fontosságú emberi célokat és igényeket szolgál – a valóság térképészeti leképezését. Készüljön bármilyen adatrögzítési és ábrázolási eljárással, a térkép világunk adott állapotáról és változásainak mikéntjéről mesél.” Daniel Yergin gazdaságtörténész, energiaszakértő jelen kötetében nem vállal kevesebbet: a geopolitikában és az energetikában jelenleg zajló, világunkat átformáló változásokat tárja az olvasó elé. A Pulitzer-díjas szerző rendkívüli tudását úgy adja át olvasóinak, mint ahogy a régi korok világlátott felfedezői: egy térképet kiterítve, régiónként veszi sorra a nagyhatalmi szereplőket. Az Egyesült Államokra, Oroszországra, Kínára, valamint a Közel-Keletre új perspektívából tekint, s kiváló lényeglátással közelít rá egy-egy állam történelmében bizonyos fordulópontokra, kritikus döntésekre vagy elszalasztott lehetőségekre, melyek a mai geopolitikai viszonyok kialakulásához vezettek, s segítenek megérteni az adott szereplő jelenkori politikai tettei mögött rejlő motivációkat. Egy olyan korban, amikor a megalapozott érvek fogyóban vannak, szemléletes statisztikákkal világítja meg az átalakuló nemzetközi trendeket, realista módon értelmezi az energiaátmenet körüli tényeket és tévhiteket, ezáltal segít az olvasónak eligazodni egy új, dinamikusan változó globális térképen. 

Sir Roger Scruton, a közelmúlt legnagyobb hatású konzervatív brit filozófusa állítása szerint a dolgok objektív definíciói önmagukban nem elégségesek a megértéshez azok szubjektív, megtapasztalt átélése nélkül. Ez hasonlóan személyessé teszi a világot, mint amikor a hit szemüvegén keresztül szemléljük az életünket. A személyes fogalma erős és elválaszthatatlan szálakkal kapcsolódik a szakralitáshoz, amely ott van abban a világban, amelyben mi is létezünk. A képzőművészet, az irodalom és az emberiség feljegyzett történelme egyfajta vallási szükségletet tükröz: a szentség keresését. A transzcendens nem azonos azzal, amit a vallások tanítanak – tágabb fogalom ez, amely ott lehet a katartikus élményekben, a felemelő pillanatokban, a lenyűgöző példákban. Ezek mind arra mutatnak, hogy a létező világon túl is van egy másik dimenzió, az abszolútumok világa, amely felé törekszünk. A konzervatív filozófus végül leszögezi: a hit megélése szükségszerűen segít az elmúlással való szembenézésen, mert azt a világ lelkével való egyesülésként fogja fel. A hívő ember tisztában van azzal, hogy a létezése nem puszta tény, hanem ajándék. Ajándékot pedig – állítja Scruton – okkal kap az ember.

Oroszország támadása Ukrajna ellen sok nyugati vezetőt váratlanul ért. Frank Füredi a jelenség egyik lehetséges magyarázataként azt állítja, hogy a Nyugat egyáltalán nem képes megérteni Oroszország motivációit, ahogyan azt sem, mi hajtja az ukrán embereket országuk és népük megvédésére. Mindennek gyökereit abban látja, hogy a Nyugat megfeledkezett történelmi örökségéről és múltbeli tapasztalatairól. Értékrendje teljesen kifordult, kiüresedtek számára az olyan fogalmak, mint a hazaszeretet, a hűség, a kötelességtudat, a hősiesség és a bátorság, s az elit bizonyos tagjai csak mosolyognak a nemzeti szuverenitás és a határok fontossága hallatán. A szerző egyik következtetése, hogy a nyugati országok csak látszólag támogatják Ukrajnát, és tetteiket nem az ukránok megsegítése, hanem saját önös céljaik mozgatják.Frank Füredi – könyvében részletesen elemezve a 20–21. századi nyugati politikai, gazdasági és ideológiai trendeket – azt kutatja, a Nyugat hogyan vesztette el az erkölcsileg helyes irányt, és tanácsot ad, miképpen állítható vissza a globális szolidaritás és stabilitás.

A Z generáció tagjai a korábban soha nem látott sebességű technológiai és társadalmi változások, valamint a globális összeköttetések korszakának gyermekei. Ebben az állandó változásban azonban az okos gondolkodás és hatékony problémamegoldás ugyanolyan, ha nem fontosabb képesség, mint Szókratész idejében volt. A mesterséges intelligencia térnyerésével még nagyobb a jelentősége annak, hogy ki miként képes megérteni, elemezni és felhasználni az egyre bővülő információrengeteget. A több évtizedes egyetemi oktatói, tanácsadói és tréneri tapasztalattal rendelkező közgazdász szerző ebben az üdítően inspiráló könyvben a kritikai gondolkodás rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A kötet saját élményekre építve ad gyakorlati tanácsokat és módszereket az okos gondolkodás fejlesztéséhez, a sikeres és felelős döntéshozatalhoz, miközben közérthető nyelven magyarázza el az elméleti hátteret is. A könyv tehát nem csupán absztrakt elméletek tárháza, gyakorlati feladatokkal is segít a tanultak azonnali alkalmazásában, számos érdekes és szellemes példát tárva az olvasó elé. Elsősorban középiskolás és egyetemista fiataloknak szól, de mindenki számára hasznos, aki fejleszteni akarja kritikai gondolkodását, és ezáltal szeretne jobb döntéseket hozni. 

Vannak-e „no-go zónák” Európában? A kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még messze nem ért véget, egy dolog biztosan látszik: az elmúlt évtizedek során Európa nagyvárosaiban valami végérvényesen félrement. A bevándorlók lakta környékek története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor tömegesen kezdtek érkezni emberek a volt gyarmatokról, illetve államközi munkaerő-kölcsönzési szerződések keretében. A befogadó államok a legalacsonyabb ingatlanárú környékeken szállásolták el őket, ahova a családegyesítések és a későbbi bevándorlási hullámok révén újabb tömegek érkeztek. Eközben a többségi társadalom tagjai fokozatosan kiköltöztek e negyedekből, így hol vegyesebb, hol homogénebb etnikai tömbök, párhuzamos társadalmak alakultak ki. Ennek következtében mára számos olyan városrész jött létre Európában, amelyben az utcák képe és a társadalmi kultúra eltér a többségi társadalom által lakott környékekétől, a szociális körülmények és a közbiztonság rosszabb a máshol megszokottnál, a hatóságok különleges protokollt követnek intézkedéseik során, vagy egyszerűen a többségi társadalom egyes tagjai diszkomfortosan érzik magukat. A Migrációkutató Intézet munkatársai által írt kötet tematikusan hasonlítja össze Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Svédország bevándorlók lakta városrészeit, hogy ezzel is újabb aspektusból vizsgálja ezt a napjainkat meghatározó ezerarcú problémát.

Vajon ?mi köze lehet a kardfogú tigrisnek és Albert Einsteinnek a politikai kommunikációhoz? És vajon mit tesz az a politikus, aki a Nirvana-taktikát vagy a „döglött macska”-stratégiát alkalmazza?A politika és a média viszonya örökös kutya-macska barátság, amelyet tagadhatatlanul kölcsönös függés jellemez. Az újságíróknak szaftos alapanyagra, a politikusoknak hangsúlyos médiamegjelenésre van szükségük. Vannak politikusok, akik képesek elérni, hogy a média a kottájukból játsszon, míg mások – bár tisztában vannak azzal, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ág – képtelenek kezükben tartani a gyeplőt.Gerald Fleischmann, aki hosszú éveket töltött vezető osztrák politikusok mellett sajtókapcsolati tanácsadóként, számba vesz minden valamirevaló technikát, taktikát és stratégiát, amelyet politikusok használnak a nyilvánosságban. Könyvében a kulisszák mögé néz, és szórakoztató módon, színes anekdotákkal, tanulságos, olykor megrázó esetekkel, olvasóinak számtalan ahaélményt kínálva mutatja be a politikai média világát.

Miért fontos elfogadnunk, hogy a kiszolgáltatottság érzése az élet része?Milyen módszerek segíthetnek arra fókuszálni, amit valóban irányítani tudunk?Hogyan ismerjük fel és értékeljük a jót az életünkben? Napjainkban számtalan külső bizonytalanság és állandó változások közepette kell megtaláljuk életünkben az egyensúlyt. Maaret Kallio finn kognitív pszichológus, szexuálterapeuta és mindfulness coach szemléletes példákon és átfogó kutatási eredményeken keresztül világít rá, hogyan lehetünk reziliensek finn módra, árnyalt látásmóddal szemlélve a világot, erőt merítve nemcsak a sikereinkből, de a nehézségekből is, valamint értékelve mindazt, amink van.A szerző konkrét tanácsainak segítségével támogatóvá és türelmessé válhatunk másokkal és önmagunkkal szemben, és könnyebben elfogadjuk, hogy nem minden rajtunk múlik. „Ha az életünk és mi magunk is tökéletesek lennénk, semmi szükségünk nem lenne reményre.”

Farkas Gábor számos kötetben foglalkozott már irodalomesztétikai, művelődéstörténeti, társadalomtudományos szempontból is a határon túli, köztük az erdélyi, moldvai, csángómagyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A legtöbb szakterületet átfogva igyekezett már eddig is feltárni és a moldvai, csángómagyar kultúrát teljes vertikumában elemezni, bemutatni: vagyis a nyelvi-nyelvészeti, historiográfiai, demográfiai, szociológiai, néprajzi, etnográfiai, nép- és magasművészeti, költészet- és lírakritikai, széptani szempontok egyidejű és sokoldalú alkalmazásával. Most e hányatott és sorvadó népcsoport főként egyház- és vallástörténeti, ekkléziasztikai és irodalomtörténeti hagyományainak az összefoglaló értelmezésére vállalkozik. Összmagyar nemzeti-önismereti és kultúrafenntartó törekvések szempontjából és érdekében is döntően fontos, hogy a magyarság eme szórványhelyzetbe taszított részéről, töredékéről minél autentikusabb képet kapjunk. Az eddigi kutatások természetesen bőséges eredményekkel szolgáltak már kitűnő erdélyi és anyaországbeli tudósaink jóvoltából, de Farkas Gábor igényes gondolati, intellektuális, mondhatni poétikai érzékenysége, párosulva rendkívüli egyháztörténeti erudíciójával és hivatástudatával – s az egyes legkiválóbb alkotók és történelmi személyiségek pályáját árnyalatosan megrajzoló témaszeretetével – kétségtelenül biztosítja e gazdag tanulmánygyűjteményének impozáns értékét és lelki-szellemi szükségességét. Bertha Zoltán

Fedezd fel a szeretethez vezető legegyszerűbb és legrövidebb utat, hiszen a szeretet benned lakozik, te magad vagy! Mindannyian szeretetre vágyunk, és minden tettünknek ez a mozgatórugója. Ahogy azonban a like-okat számolgatjuk a közösségi médiában, és a bankszámlaegyenlegünkkel mérjük saját értékünket, arra programozzuk magunkat, hogy a szeretetet ki kell érdemelnünk, vagy el kell nyernünk. Ez a beidegződés elhomályosítja azt az alapigazságot, hogy mi magunk vagyunk a szeretet végtelen és örök forrása. Ahelyett, hogy a külvilágban kutatnánk utána, nekünk kell azzá válnunk. „A szeretetet nem kell kiérdemelni vagy keresni, csak észre kell venni.”  Humble the Poet őszinte, közvetlen és inspiráló gondolatainak segítségével megtalálhatjuk az utat a mindannyiunkban ott rejlő, eredendő szeretet és önértékelés felé. Univerzális útmutató ez, ami minden oldalról és szögből megvizsgálja, mi is a szeretet, és miként élhetjük meg igazán ezt az érzést. Fedezd fel az egyszerű igazságokat, amelyekkel elnézőbbé válhatsz magaddal szemben, elfogadhatod a hibáidat, a tökéletlenségedet, és megtanulhatod őszintén szeretni önmagad és másokat. Ismerd fel az életedben tornyosuló, negatív mintákat, és tanulj meg jobb döntéseket hozni a jövőben. Ahelyett, hogy több pénzre, nagyobb teljesítményre vagy több figyelemre törekednél, tisztítsd meg a szeretet útjait, hogy eljuthasson hozzád, és teljes pompájában kibontakozhasson!   „Szeretni sokkal fontosabb, mint maga a szeretet.  A szeretet felismerése és megtapasztalása azt jelenti, hogy gyakoroljuk és megosztjuk azt.” Ne keresd hát a szeretetet, inkább járd bátran az útját!  

Hogyan szabadítsuk fel az „emberi varázslatot”, és érjünk el valószínűtlen eredményeket?  „Merész és gondolatokkal teli – Joly sok mindent taníthat nekünk.”JEFF BEZOS, az Amazon alapítója és vezérigazgatója „A munkatársak boldogságának biztosítása a tulajdonosét eredményezi.”BIROS LEVENTE, az OnlineMárkaboltok és a Szemléletváltó alapító -tulajdonosa „2012-ben mindenki azt hitte, a cégünknek vége” – mondja Joly. Nyolc évvel később a Best Buy teljesen átalakult: Joly és csapata újjáépítette a vállalatot, amely az ország egyik legkedveltebb munkaadója lett, nagymértékben javította a vásárlói elégedettséget, és drámaian növelte a Best Buy részvényeinek árfolyamát. Jolynak és csapatának sikerült elérnie azt is, hogy a Best Buy a fenntarthatóság és az innováció éllovasa legyen. A könyvből megismerheted a Best Buy feltámadása mögött húzódó ?lozó?át: • kövess egy nemes célt,• helyezd az embereket a cég középpontjába,• teremts olyan környezetet, ahol minden alkalmazott kivirul,• és a pro? tot következményként kezeld, ne célként. A szemléletet könnyű megérteni, a gyakorlatban megvalósítani azonban már nehezebb. Kell hozzá, hogy radikálisan újragondoljuk, hogyan dolgozunk, hogyan határozzuk meg a vállalatokat, hogyan motiválunk, és hogyan vezetünk. Könyvében Joly emlékezetes történeteket idéz fel, leckéket és gyakorlati tanácsokat oszt meg velünk, mindezt a saját, személyes átalakulásából, amelynek során a keménykezű McKinsey-tanácsadóból olyan vezetővé vált, aki hisz az emberi varázslatban. Aktuális útmutató azoknak a vezetőknek, akik készen állnak maguk mögött hagyni a régi paradigmákat, és a cél és az emberség szem előtt tartásával kívánnak vezetni. Megmutatja, hogyan helyezhetjük új alapokra a kapitalizmust úgy, hogy az része legyen a fenntartható jövőnknek.

„Egyáltalán nem titkolom el tehát Önök előtt, hogy az „elfojtás” felismerése egy új lélektani elméletnek nem a betetőzését, hanem a kellő kezdetét jelenti.”

A fő médiában találhatsz véleményt az iszlám doktrínáról, de tényeket róla nem igazán. Ez azért van így, mert nem tanulmányozzák az iszlám valódi természetéről – Mohamedről és Allahról – szóló alapműveket.Ez az önképző tananyag a három iszlám forrásszövegre épü: a Koránra (Allah szavai), a szírára (Mohamed életrajza) és a hadíszra (Mohamedről szóló történetek - hagyományok). Ha a tudásod ezekből az eredeti szövegekből ered, akkor ellenőrizhető, és az értelmezése szilárd talajon áll.A Koránt és az iszlám alapműveit olvasni nehéz folyamat. Ám amikor az eredeti mesterséges nyelvezetét lehámozzuk, és helyette az egyszerű hétköznapi nyelvet használjuk, az eredmények meglepőek.Megtudjuk, hogy az iszlám etikai rendszere a dualizmusra épül – egy szabályrendszer a muszlimok számára, és egy másik szabályrendszer a nem muszlimok (káfirok) számára. Az iszlám, mint vallás a kezdetekben kudarcot vallott. Csak akkor vett lendületet, amikor Mohammed a dzsihád és a politika eszközeit használta.Az önképző tanfolyam három könyvben tizennégy különböző témát ölel fel az iszlámról, három különböző nézetből. Minden szint önállóan is olvasható, viszont a tanfolyam szerkezetében építkező gondolatmenet húzódik végig.Ez a képzés felszámolja az iszlámról alkotott zavaros ismereteket. Megérted, mi motiválja az iszlám világban zajló eseményeket, és mit jelent ez a civilizációnk számára.

Régóta azt tartják, hogy a gondolkodás és az érzelmek viselkedésünkben önálló és egymással szemben álló erők. Leonard Mlodinow, A tudattalan című sikerkönyv szerzője szerint azonban a pszichológia és az idegtudomány rendkívüli fejlődése bebizonyította, hogy az érzelmek éppolyan fontosak jólétünk szempontjából, mint a gondolkodás. Hogyan tudunk jobban kapcsolatot teremteni másokkal? Hogyan tudjuk megérteni frusztrációinkat, félelmeinket és szorongásainkat? Mit tehetünk, hogy boldogabb életet éljünk? A válaszok az érzelmek megértésében rejlenek. A szerző elkalauzol minket a témát kutató tudósok laboratóriumaiba és valós helyzeteken keresztül is megmutatja, hogyan segíthetnek érzelmeink, miért fájnak néha, és mit tanulhatunk mindkét esetben. Mlodinow betekintést kínál evolúciónkba és biológiánkba, kulcsot adva kezünkbe érzelmeink jobb megértéséhez és előnyeik maximalizálásához. A rá jellemző világos stílusban, mondandóját lenyűgöző történetekkel fűszerezve, az Érzelmeink az érzések új tudományát tárja az olvasó elé, és útmutatást nyújt ahhoz, hogyan hozzuk ki a legtöbbet a természet egyik legnagyobb ajándékából. LEONARD MLODINOW elméleti fizikából doktorált a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, később Alexander von Humboldt-ösztöndíjjal a Max Planck Intézetben, majd a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) dolgozott. Korábbi sikerkönyvei közé tartozik A nagy terv és Az idő még rövidebb története (mindkettőt Stephen Hawkinggal közösen írta), valamint A tudattalan (a PEN/E. O. Wilson irodalmi díj nyertese) és a Részeg bolyongás. További magyarul megjelent könyvei: az Eukleidész ablaka, a Feynman szivárványa és Az emberi gondolkodás rövid története.

Az Eszmék könyve közérthető és objektív áttekintést nyújt a politikai ideológiák – liberalizmusok, konzervativizmusok, szocializmusok, anarchizmusok, nacionalizmusok, fasizmusok és ökologizmusok – komplex világáról. Az egyes ideológiákat a kapcsolódó történelmi események, valamint főbb eszméik kimerítő ismertetésével dolgozza fel. A politikai gondolkodás sokszínűségét értékítéletektől mentesen mutatja be, ennél fogva ideális olvasmány lelkes önképzők, középiskolás diákok és egyetemi hallgatók számára, de mindazoknak is, akik számot tartanak politikai, ideológiai jártasságra, ám nem kívánnak mélyreható, szakirodalmi kutatást végezni. A szerzők az ideológiai spektrum egészének bemutatását célozzák, munkájuk mégis áttekinthető és könnyen kereshető. A kötetet forgatva bárki megszerezheti azt az alapvető műveltséget, mely az aktuális közéleti, politikai, ideológiai diskurzusban való részvételhez, illetve annak megértéséhez szükséges.

Mágikus realista regény egy nő, egy macska és egy pszichiáter főszereplésével. Egyik probléma sem az, mint aminek látszik. "Pedig ez a tudás biztos: a macska képes az átváltozásra. Amikor Eliza nálam volt, Pepita úgy viselkedett, mint egy szándék nélküli, tudatlan állat. Ennek láttam, semmi többnek. Abban a helyzetben nem féltem tőle, inkább közömbös volt számomra. Nem úgy, amikor kettesben vagyunk. Az átváltozás képessége testi paramétereit is érinti, és ez még aggasztóbb volt, mert nem lehetett az egészet betudni annak, hogy megőrültem, vagyis, hogy az én képzelgésemből fakadna ez a jelenség. A macska növekszik. Először azt hittem, csak hízik a finom, szaftos nyúlhúsos koszttól, de mostanra mindene nagyobb lett, a feje és a mancsai is. Mit szólna Aliz, ha ezt elmondanám neki? Azt gondolom, jobb, ha továbbra is az átlagos pácienst játszom." Tóth-Zsiga Borbála 1976-ban született. Vidéken nőtt fel. Végzettsége szerint pszichológus. Lélektani ismereteit saját megfigyeléseivel ötvözve hasznosítja írásaiban. 2017-ben elnyerte a Terézanyu pályázat fődíját. A Macskakaparás a második regénye.