Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 247 z 500

Donald Trump hivatalosan 2016. július 19-én lett a Republikánus Párt elnökjelöltje. Miért 19?Donald Trumpot hivatalosan 2016. december 19-én választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Miért 19?Ki az a Donald Trump?Kinek dolgozik Donald Trump?A mély állam…? Az új világrend…?Matematikai bizonyítékok azt mutatják, hogy Trump elnök kormányzása alatt sok eseményt szerveztek. Kik és miért tervezték ezeket a rendezvényeket? Ez a könyv megvizsgál néhány matematikai bizonyítékot, amelyet a kutatók találtak.

Maya egy tragédia következtében új életet kezd édesanyjával egy kis szigeten. Megéli a gyászt, az elvesztés fájdalmát, de idővel olyan megértésre tesz szert az életével és az életét alakító eseményekkel kapcsolatban, amely egészen más megvilágításba helyezi a traumatikus élményeket. A gyermeki ártatlanság szépségeivel és az érett bölcsesség színes tanításaival is találkozhatunk ebben a könyvben, ugyanakkor a humor és a misztikum is körbeöleli hangulatával az olvasót.Magával ragadó, izgalmas történet egy kislány fordulatokkal teli életéről, családról, barátságokról. Vajon mi az, ami mindannyiunk életében megoldandó feladat? Mi az, amivel olyan nehéz szembenézni, mégis, ha megtesszük, többek leszünk általa? Maya végigkalauzolja az olvasókat egy belső utazáson is. A saját fejlődése, az élethez való hozzáállása, tapasztalása, megértése egy új világot tár fel, ahol az elfogadás, a bátorság, a félelmekkel való szembenézés mind-mind hozzátesz ahhoz, hogy önazonos életet élhessünk.

„Ez a könyv egy kalandregény, az emberi test csodáit és betegségeit felfedező utazásról szól, amely azzal kezdődött, hogy belenéztem egy holttestbe, és ezáltal közvetve belekukkantottam a saját testembe és az összes többi emberébe is.” – írja a szerző, és meginvitálja az Olvasót, vegyen részt ezen a fantasztikus utazáson, és ismerje meg az emberi test nem látható, rejtett világát.Testünk világa éppoly lenyűgöző, mint a természet. Részeinek és elemeinek összehangolt működése határozza meg az életünket, és tesz minket olyanná, amilyenek vagyunk.Jonathan Reisman egyedülálló módon írja le különböző szerveink működését, miközben hol érdekes, hol humoros, hol meghökkentő történetekkel fűszerezi az tudományos tényeket.A szerző nem csak orvos, természettudós és kalandvágyó utazó, de egy elképesztően sokrétű ember, korokon és kultúrákon átívelő orvosi tapasztalattal, amelyet végtelen könnyed stílusban, közérthetően és viccesen oszt meg az Olvasóval.

A szerző őszintén, olykor szenvedélyesen, de tényszerűen mutatja be a hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyedülálló perspektívája új megvilágításba helyezi ezt a történelmi kort. Leírja azokat a politikai és hatalmi játékokat, amelyek modern történelmünket és emberek millióinak sorsát alakították, és segít megérteni korunk gyors változásait, háborúit és társadalmi törekvéseit. Ez a könyv nemcsak a történelem szerelmeseinek íródott, hanem mindenkinek, így a szerző minden érdeklődő számára érthetően adja át.

Virginia Woolf Orlandója igazi klasszikus lett: az évszázadokon és életeken átnyúló szerelem és bodogságkeresés gondolata rabul ejtette az emberek fantáziáját. Szaszkó Gabriella ugyanezt a gondolatot járja körül új megközelítésben. Lehet, hogy egy újabb klasszikust tart a kezében az olvasó? Daniel Pollack negyvenhárom éves zongoraművész, aki hat éve, felesége halála óta nem hagyta el tóparti háza biztonságát – agorafóbiában és szorongásban szenved. Tetőtéri hangszigetelt szobájában komponál, és albumokat készít. Tinédzser fiával, Aaronnal úgy élnek együtt, mint két idegen. Minden megváltozik, amikor Danielt beválogatják egy kísérletbe. Egy új tudományos áttörés bebizonyította, hogy a lélekvándorlás létezik, és kifejlesztettek egy olyan szert, ami lehetővé teszi az utazást korábbi életekbe. Az orvostudomány így kívánja gyógyítani az előző életekből hozott traumákat. Daniel eleinte ellenáll, de mivel szeretne visszatalálni a fiához, végül úgy dönt, részt vesz a kísérletben és az ahhoz kapcsolódó terápiában. Bele is vág az életei közötti utazásokba, melyek során számos megrázó élményt kell újra megtapasztalnia, és sok titokra derül fény. Időközben megjelenik az életében a fia barátnője, Hazel, akivel kapcsolata az első pillanattól kezdve különös, és csak egyre különösebb lesz. Összekeverednek a jelen és a múlt szálai, és kétségessé válik, hogy a kísérlet végül segítségére lesz-e Danielnek, vagy végképp romba dönti az életét.

Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Ki és mit tud(hat)ott a holokausztról Magyarországon? Vetítettek amerikai filmet a magyar mozikban a háború alatt? Volt zsidó ellenállás? „Az oroszok már a spájzban vannak”? Voltak Magyarországon partizánok? Őrült volt Szálasi? Működött gázkamra Magyarországon? Felszabadítás vagy megszállás? Hány magyar áldozata volt a háborúnak? Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei. Arra törekedtünk, hogy a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakszerű, közérthető és rövid választ adjunk. Számos tévhitet megcáfolunk, és igyekszünk a leegyszerűsítő, illetve egyoldalú értelmezések helyett hűen és a szélesebb összefüggésekbe ágyazva bemutatni Magyarország történetének egyik legtragikusabb fejezetét.

Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kétharmadát 1948 ősze és 1988 között, olyan évtizedekben, amikor a szocialista kultúrpolitika elvei szerint működő filmimport és -forgalmazás állami monopólium volt, a bejövő filmeket pedig ideológiai és minőségi szempontok alapján cenzúrázták. Vagyis Hollywood még e szigorú kontroll mellett is jelentős szerephez jutott idehaza. A kötet a fent említett két végpont között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat: a teljes elzárkózás sztálini éveitől kezdve a hruscsovi olvadás óvatos hidegháborús párbeszédén és nyitásán át az enyhe, majd mind határozottabban felszínre jutó kommercializáció évtizedéig. A vasfüggöny – vagy „nejlonfüggöny” – ellenére az amerikai film a szovjet blokk Magyarországának egyik legjelentősebb élménygyártójává és az ott élők mindennapjainak szerves részévé vált, így a gondolkodásra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható.

A barátság egyetemes és elemi erejű, hiszen a barát nem más, mint tudatosan választott családtag. Ám mitől válik a baráti kötelék nélkülözhetetlenné? Hogyan hat a testünkre, az elménkre? Lydia Denworth biológiai, Pszichológia, önfejlesztési és evolúciós kutatásokba avatja be olvasóit, és arra a felismerésre jut, hogy a barátság története az afrikai szavannák ősközösségéig vezethető vissza, sőt az erős kapcsolatteremtési igény a főemlősöknél is felfedezhető. Éleslátón fűzi össze a múltat és a jelent, a gyakorlati biológiát és a neurológiát, hogy bemutassa, miként viselkedünk barátságainkban gyerekként, felnőttként, idős emberként; milyen folyamatok révén alakulnak ki és maradnak fenn egészséges társas kötelékeink; és hogyan változtatja meg a barátságot korunkban a közösségi média. A lenyűgöző tudományos információk, a személyes történetek és az átfogó evolúciós perspektíva ötvözetéből kirajzolódik, milyen alapvető szerepet játszik az emberi (és nem emberi) társadalmak kialakulásában az együttműködés és a társas kapcsolat. "Imádjuk a társaságot. Tudományos értelemben ez nem azt jelenti, hogy vég nélkül bulizunk, vad tivornyákat csapunk; egyszerűen csak azt, hogy társas lények vagyunk. Az ember mindig csoportokban élt, majd ahogy idővel ezek a csoportok egyre nagyobbak és komplexebbek lettek, ki kellett okoskodnunk, hogyan találjuk meg bennük a helyünket, hogyan tudunk jól kijönni egymással. (...) Más szóval barátokat kellett szereznünk." Lydia Denworth tudományos újságíró, a Scientific American szerkesztője, a Psychology Today Brain Waves blogjának szerzője. Többek között a The Atlanticben, a Newsweekben, a The New York Timesban, a The Wall Street Journalban, a Time-ban és a Spectrumban publikál.

„Úgy olvastatja magát, mint egy kalandregény. Csodálatos!” - The Sunday Times. A gomba szó hallatán általában az ehető, kalapos gombákra gondolunk. Ám ezek valójában csak termőtestek, mint az almafán az almák. A gombák többsége számunkra láthatatlanul éli az életét, és szinte minden alapvető életfolyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Kulcsot jelentenek bolygónk megismeréséhez és annak megértéséhez, hogyan gondolkozunk, érzünk és viselkedünk. Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó "erdőhálókról", melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is. A gombák az anyagcsere mesterei, a talaj formálói. Sheldrake meggyőzően mutatja be, hogyan alakítják át ezek a rendkívüli lények az élet működéséről alkotott elképzeléseinket. „A gombák mindenütt ott vannak, de könnyű nem észrevenni őket. Ott vannak bennünk és körülöttünk. Fenntartanak bennünket, és minden egyebet is, ami nélkülözhetetlen a számunkra. Köveket esznek, talajt teremtenek, szennyező anyagokat emésztenek meg, táplálják és megölik a növényeket, életben maradnak a világűrben, látomásokat váltanak ki, táplálékot termelnek, gyógyszereket állítanak elő, állatok viselkedését befolyásolják, s hatással vannak a Föld légkörének összetételére. Életüket mégis javarészt a szemünk elől elrejtve töltik, és fajaik több mint 90%-át még le sem írták. Minél többet tudunk meg róluk, annál kevesebb dolgot tudunk nélkülük értelmezni.” Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első könyve.

Hogyan tudunk bölcsen dönteni mérgező, súlyosan stresszes helyzetekben? Hogyan kommunikáljunk számunkra fontos emberekkel úgy, hogy ne keltsünk se bennük, se magunkban negatív érzéseket? Miért képesek egyesek profitálni abból, ha befelé fókuszálnak, hogy megértsék az érzéseiket, míg mások ugyanettől összeomlanak? Ethan Kross A belső hang – Hogyan győzhetjük le negatív gondolatainkat című kötetben feltárja belső hangunk rejtett erejét, és megmutatja, hogyan használhatjuk fel azt a szorongás leküzdésére, fizikai és mentális egészségünk javítására, valamint kapcsolataink elmélyítésére. Ha bevallod, hogy szoktál magaddal beszélgetni, nagy valószínűséggel csodabogárnak tartanak majd. Pedig minden ember rendelkezik belső hanggal. Amikor magunkban beszélünk, gyakran útmutatásra vágyunk, ám önkritikát kapunk helyette. Ha nehéz kihívással nézünk szembe, a belső hang motiválhat bennünket: „Meg tudod csinálni!” Ám ugyanez a hang kisördögként duruzsolhat is: „Ez nekem nem megy. Ki fognak nevetni. Mi értelme van megpróbálni?” Ezek a belső párbeszédek jelentős mértékben befolyásolják az életünket, a karrierünket éppúgy, mint emberi kapcsolatainkat és mentális egészségünket. Ethan Kross amerikai kísérleti pszichológus, az érzelmek szabályozására specializálódott idegtudós. Ebben a kötetben saját belső hangunk, belső gondolataink rejtett erejét tárja fel úttörő agykutatások eredményeivel és színes hétköznapi példákkal. Mindeközben pedig megmutatja, hogyan tudjuk irányítani mindennapjaink legfontosabb beszélgetését: azt, amit saját magunkkal folytatunk, egy egészségesebb, elégedettebb, sikeresebb életért.

cyberbullying • sexting • pornóinfluencerek • online ismerkedés • ghostingolás • videós lánykérés • sharenting • szülés élő adásban • lájkfüggés • pandémia • online oktatás • Zoom • bedrótozott generációk • fake news • dezinformáció • sztárok • celebek • online gyász • cancel culture • médiatelített társadalom • tartalmi dömping • lineáris média • nemlineáris média • multitasking • televízió • okostelefon • okosóra • okosszemüveg • közösségi oldalak • Facebook • Instagram • Snapchat • TikTok • Twitter • YouTube • Buzz • Impact • botrányok • influencerek • bloggerek • vloggerek • szelfikultúra • testkép • kikozmetikázott világ • szupervékony modellek • túlméretezett idomok • veszélyek • streaming • háború • politika • DeepFake • virtuális valóság • kiterjesztett valóság • kevert valóság • hologramok • influencer kommunikáció • gerillamarketing • negatív reklám • trash celebek • adatlopás • újgenerációs fesztiválok • figyelemgazdaság • reality műsorok • nomofóbia • FOMO • FOBO • MOMO Monitorok és kütyük között élünk, az elektronikus tömegmédia hétköznapjaink szerves részévé vált. A fiatalok okostelefonnal a kezükben szocializálódnak, a szórakozás, a tanulás, a tájékozódás nagy része átkerült az online térbe. Egyre inkább a digitális világ határozza meg, mit gondolunk a világról és önmagunkról. Meg kell ijednünk ettől? Mivel töltik a tinédzserek az idejük túlnyomó részét, és milyen hatással lesz ez rájuk? Meg tudjuk jósolni, mit hoz a jövő, s merre haladunk? Guld Ádám médiakutató könyvében világos és letisztult válaszokat ad ezekre a kérdésekre, ahogy az alapfogalmaktól a legújabb médiatrendekig sorra veszi a digitális világ jelenségeit. Segít megérteni a fiatalok médiahasználati gyakorlatait és szokásait, de arra is rávilágít, hogy a Z generáció igazi trendszetter nemzedék, ugyanis a náluk megfigyelt mintázatok egy-két éven belül általános szokásokká válnak. Elmondhatjuk tehát, hogy a Z generáció ismerete kulcs a jövő megértéséhez.

Szomorúan aktuális könyvet tart a kezében a kedves olvasó. A szomszédunkban zajló háborúban is fontos szerepet játszik az oroszországi Wagner-csoport, ez a 2014-ben alapított, de hivatalosan "nem létező" zsoldoshadsereg, amelyet az elmúlt nyolc évben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig - ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták.  A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják.  A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során.  Hogy miért érezte úgy, hogy "leteszi a fegyvert", arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az "elhanyagolható veszteségekről" azért lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívják, még ha hivatalosan nem is léteznek.

„Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!" - ismerős a „vicces" kikötés? De mennyien szenvedünk a túlzott munkastressztől, hányan csekkoljuk az e-mailjeinket munkaidő után, és vajon mennyien vagyunk, akik hétvégén se restek céges üzenetekre válaszolni, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Mi minden vezethet oda, hogy valaki a munka rabjává válik? Hajszolt, tempós világunk fenyegető addikciója a munkafüggőség. Ne gondoljuk, hogy nem hat a testi-lelki egészségünkre, a társas életünkre, a nevelési gyakorlatunkra. Ha úgy véljük, bennünket is fenyeget a munkafüggőség, jobb, ha mindjárt beletemetkezünk Kun Bernadette hiánypótló kötetébe, amely sok év után először nyújt erről a civilizációs betegségről teljes kor- és kórképet úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. „Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell." -dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi aktivista. „A munkafüggőség viszonylagosan új, ám napjainkban igen sokakat érintő jelenség. Rejtett és a társadalom által gyakran jutalmazott jellege miatt kevés figyelmet szentelünk neki, annak ellenére, hogy munkafüggőség negatív következményei kiterjedtek. A súlyos testi és lelki következmények mellett a párkapcsolati és családi problémák szinte ""kötelező"" velejárói e függőségnek. Kun Bernadette könyve kitűnő összefoglalója a témának, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit. A téma mindenkit érint; dolgozó emberként, családtagként, munkaadóként, munkavállalóként egyaránt javasolt a kötet elolvasása." - Dr. Demetrovics Zsolt, a könyv szakmai lektora, egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Pszichológia, önfejlesztési Intézet. Kun Bernadette pszichológus, pszichodráma-vezető és képzésben lévő családterapeuta. Egyetemi docens, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia, önfejlesztés és Addiktológia Tanszékének vezetője. Több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát, doktori disszertációját a szerhasználat és az érzelmi intelligencia összefüggéseiből írta. A korábbi Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársaként a drogprevenció és a drogpolitika területén is jártasságot szerzett. Kutatásaiban az úgynevezett viselkedési addikciókkal foglalkozik, ezek közül a munkafüggőség a fő kutatási területe. 2015-ben az ELTE „az év ígéretes kutatójának" választotta, 2017-2020 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Közel ötven tudományos tanulmány szerzője, ezek mellett tudományos ismeretterjesztő írásokban, interjúkban és podcastbeszélgetésekben is foglalkozik a munkafüggőség problémájával.

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

Egyetlen fénysugár is eloszlatja a sötétséget.  2018-ban Tess Toscanába indul, hogy a lányához, Siennához és annak színész nagybátyjához, Sachához csatlakozva pár feledhetetlen napot töltsenek el együtt. Útközben meglátogatja a legjobb barátnőjét Genovában, a viszontlátásnak azonban nem sokáig örülhetnek. A genovai autópályahíd leszakad, Tesst a tragédia után eltűntnek nyilvánítják.  Amikor Sacha tudomást szerez a katasztrófáról, a Tess-szel közösen felépített világuk is a darabjaira hullik. Mindössze pár órája van arra, hogy meghozza élete legfontosabb döntését, amely nemcsak a saját, hanem a kislány életét is meghatározza majd. A helyzetét nehezíti, hogy Tessről kiderül, talán még Sachánál is jobb színész, mindenesetre közel sem az a nő, akinek mutatta magát.  Julian Sandrel nem mindennapi története nagyon is mindennapi üzenetet hordoz. Pontosabban olyat, ami átsegít a mindennapokon – toszkán utazás lélektől lélekig.

Nyáry Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

A kung-futól a tofuig, a teától a kereskedelmi útvonalakig, a bölcsektől a selyemhernyók tenyésztéséig: Kína olyan változatos területeken gyakorolt évezredeken keresztül hatást a világ többi részére, mint a konyha, a kereskedelem, a hadászat, az esztétika és a filozófia.A kínai történelem meglehetősen kaotikus képet mutat: a hősök sokszor gonosztevők, a bőség rendre összefonódik az erőszakkal, és a kulturális pezsgés mellett ott találjuk a cenzúrát és az elnyomást. A modern kori Kínát egyre inkább gazdasági erőközpontnak és a sikeres városiasodás példájának, egyúttal propagandára épülő pártállamnak és agresszív, világuralomra törő nagyhatalomnak tekintik.Linda Jaivin érzékletesen és összefüggően meséli el a széles horizontú kínai történelmet, annak mitikus kezdeteitől egészen a Covid-19-pandémia kirobbanásáig. Áttekintésében végre a kínai asszonyok is - a régi harcosok és a 20. századi szüfrazsettek egyaránt - elnyerhetik az őket megillető helyet.Tekintettel arra, hogy a korrupció és a belső megosztottság történelmi tapasztalatai még mindig kísértik a Kínai Népköztársaságot, Jaivin arra is kitér, hogy milyen jövő állhat az ország és vele együtt a globalizált világ előtt.Linda Jaivin az Egyesült Államokban született. Kína politikáját, nyelvét és kultúráját kutatja, oktató az ausztrál nemzeti egyetemen. Számos könyv szerzője, és rendszeresen jelennek meg cikkei mérvadó ausztrál lapok hasábjain.

Mi tesz azzá, aki vagyok?Racionálisan ítélem meg a dolgokat, vagy a hasamra ütve döntök? Társaságban, emberek között kivirulok, vagy inkább egyedül szeretek lenni, abból merítek erőt? Ha képesek vagyunk helyesen felmérni magunkat és másokat, akkor saját viselkedésünk és az embertársainké is hirtelen más megvilágításba kerül.Stefanie Stahl, népszerű Pszichológia, önfejlesztési könyvek szerzője, 16 alapvető személyiségtípust mutat be aszerint, hogy mi jellemző rájuk munkatársként, a baráti és szerelmi kapcsolatokban, illetve szülőként. A könyvben található személyiségtesztet elvégezve mindenki megismerheti a karakterprofilját. Hasznos "használati útmutatót" kaphatunk önmagunkhoz és másokhoz, ami megkönnyítheti a kommunikációt, az együttélést, és a párválasztásban is segíthet."Az önismeret nem csupán azért lényeges, hogy többet tudjunk meg arról, kik vagyunk, hanem azért is, hogy megtudjunk valamennyit arról is, kik nem vagyunk. Hiszen azok a tulajdonságok, viselkedésminták és gondolkodásmódok, amelyek megkülönböztetnek minket másoktól, éppen azok, amelyek elfogadást, toleranciát és megértést követelnek."Stefanie Stahl az egyik legismertebb német pszichoterapeuta, elsősorban a kötődési szorongással, az önbecsülés erősítésével és a "belső gyermek" problémáival foglalkozik.

„Díky sledování mechů poznáme les důvěrněji a do větší hloubky.“ V meších autorka objevila vstupní bránu k důvěrnému sepětí s krajinou – jakousi tajnou znalost lesa, která je metaforou toho, jak lze žít ve světě. Putujte s ní a stejně jako ona se kolem sebe dívejte přes mechové brýle. Robin Wall Kimmererová vypráví příběhy mechů z pohledu vědy i tradiční moudrosti domorodých národů. Mezinárodně uznávaná autorka poutavě spojuje vědecké poznatky s osobními postřehy a dává možnost nahlédnout do elegantně jednoduchého života mechorostů, od nichž se můžeme mnohé naučit. Ve vzájemně provázaných esejích srozumitelně vysvětluje biologii mechů a přemítá nad tím, co všechno nám tyto fascinující organismy mohou předat. Čerpá přitom ze svých rozmanitých zkušeností vědkyně, matky, učitelky i spisovatelky s indiánskými kořeny. V meších autorka objevila vstupní bránu k důvěrnému sepětí s krajinou – jakousi tajnou znalost lesa, která je metaforou toho, jak lze žít ve světě. Putujte s ní a stejně jako ona se kolem sebe dívejte přes mechové brýle.