Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 413 z 500

Sokszor beigazolódott már, hogy az igazán hatékony spirituális tanítói magatartás nem a fensőbbséges kinyilatkoztatás, hanem az, amikor a kipróbált, olykor megszenvedett tapasztalatokat, felismeréseket a személyesség hitelesíti.Laár András beavat minket, olvasókat abba a legintimebb szférába, ami például a vallásosságot illeti. Istenhívő, választott vallása a buddhizmus, de hogy milyen utakon jutott el annak gyakorlásához, azt is tanulságos megismernünk. Nyitott szellemként elmélyült az asztrológiában, a Tarot tudományában, az I-Ching-ben, s bevallása szerint a zene, sőt, így nagybetűvel, a Zene is annak része, hogy mind teljesebb embernek érezhesse magát, egyfajta lelki terápia. Sokoldalúságát nemcsak kívülről szemléljük, hanem kézen fog bennünket, és segítségül saját bevált módszereit adja közre, amelyek bizonyos helyzetekben másoknak is hasznára válnak.

This course will teach you how to invest in cryptocurrencies like Bitcoin and Ethereum.  This course is perfect for someone that has no clue about where to start with cryptocurrencies, but want's to get started before it is too late.  Course Topics: Buy, sell & trade cryptocurrency Cloud mining Bitcoin trading 2017 is showing record growth for crypto currency and has been very profitable for investors. Join me along with many others and start making extra money with cryptocurrency.  2018 will be better Order now to seize the opportunity

Get better results in less study time. Stop relying on outdated learning techniques and streamline your revision with science-based study strategies instead. How to Learn includes a set of practical solutions for use with any subject at all stages of learning. * Flawed strategies, and why they don't work * How to improve your own learning (and the best ways to check if it's working) * Forming good habits: note-taking, flashcards and what to do in class * How memory works - and why this is important * The importance of the right study schedule * Boosting attention and concentration * Exam planning - including exactly what to do if you've left studying to the last minute Each chapter includes review questions so you can check your understanding as you progress through the book.

Több mint harminc év nagy anyagi, és emberi áldozatokat követelő fejlesztései és kísérletezései után a XIX. század végére kialakult a tengerek új ura, a kor legmodernebb technológiai vívmányait magában egyesítő, modern értelemben vett csatahajó. A hatalmas, félelmetes acélmonstrumok lenyűgözték a kortársakat. Ezek a hajók voltak az őket birtokló ország erejének és nagyhatalmi státuszának szimbólumai, a nemzeti büszkeség megtestesítői. Bennük jutott kifejezésre megépíttetőiknek gazdasági fejlettsége, ipari teljesítőképessége, valamint a szándék, hogy a világ vezető nagyhatalmainak sorába tartozzanak. Világszerte minden nagyobb haditengerészet ezek köré a páncélos óriások köré szerveződött, melyek teljes fegyverzetben állva várták, hogy országuk érdekeinek védelmében rendeltetésüknek megfelelően harcba szálljanak az ellenfél hasonló páncélosai ellen, s bizonyítsák létezésük értelmét, és a rájuk költött hatalmas összegek megtérülését. Talán az új idők kezdetének szimbolikus jelzéseként fogható fel, hogy erre az alkalomra végül nem a világot uraló európai országok vizein, hanem messze keleten, egy feltörekvő, és nem az európai kultúrkörbe tartozó új nagyhatalom partjai közelében került sor.

Az ókori Róma fontos számunkra, hiszen még ma is a birodalom, annak hódításai és túlzásai történetével mérjük össze magunkat, és a polgárjogról, a terrorizmusról meg az egyéni jogokról Rómában folytatott viták a mai napig befolyásolják a polgári szabadságról alkotott felfogásunkat. A római történelem ezer esztendejét átfogó S.P.Q.R. megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról. A rómaiak által használt S.P.Q.R. rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, „a római senatus és nép” – és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.  „Igazi mestermű!... A népszerűsítő történetírás ragyogó példája, amely az olvasót magával ragadja, de tárgyát soha nem egyszerűsíti le, és a nagy erővonalak felvázolása mellett azokat az apró részleteket is szemünk elé tárja, amelyek a távoli múltba életet lehelnek.” – Economist „Beard a város sikerének titkát olyan éles, mindent megvilágító fényben tárja föl, amelyet mindeddig sehol másutt nem tapasztaltam.” – The New York Times „Ha Mary Beard annak idején támaszuk lehetett volna, a Római Birodalom

„Magunkat is meg kell győznünk, hogy legyünk bátrak, együttműködők.” (Egy segítő szervezet aktivista önkéntese.) A könyv megírását az a felismerés ösztönözte, hogy a minden körülmények között pozitív értelemben elgondolt szolidaritás egyre gyakrabban jelenik meg a közbeszédben és a társadalomtudományi szakirodalomban is, miközben a kollektív cselekvés lehetőségei mindinkább beszűkülnek, és bizonyos területekre összpontosulnak. A szolidaritás számos esetben válik a legösszetettebb társadalmi problémák (sőt főként ezek) megoldásává, a társadalom bajainak orvosságává. A családi szolidaritás megoldja a gyermeknevelés, az idősek ápolása és a kettős műszak problémáját, a klasszikus munkahelyi vagy civil mozgalmi szolidaritás harcol az érdekvédelemért, a társadalmi szolidaritás tompítja a jóléti állam leépülését követő elszegényedést, küzd a rasszizmus és a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorításáért. Miközben magának a szolidaritásnak a jelentése mind problematikusabbá, mind összetettebbé és ellentmondásosabbá válik, számos magánember, szakember, közösség, szervezet és mozgalom tesz erőfeszítéseket az egyéni és közösségi szolidaritás működtetésére és ösztönzésére, megteremtve ezzel a szolidaritáshoz kapcsolódó kollektív cselekvés számos formáját (közöttük társadalmi megközelítésből nézve diszfunkcionálisakat is). E könyv kísérlet arra, hogy a szolidaritás jelenkori alakváltozásának nyomon követésével bemutassam a kollektív cselekvés néhány olyan lehetőségterét, ahol a történeti örökség, a piaci átmenet és a globalizáció hatásaként (is) megjelenő szolidaritáshiányt áttörve egyéni szolidaritáscselekvések válnak – tudatosan vagy sem – közösségivé.

Chris Pennington pszichiátere segítségével, egy évvel a halála után osztja meg terápiájának felvételeit testérével, Daviddel, akinek élete ezek nélkül is szétcsúszóban van. Napjait főleg drogokkal és nőkkel tengeti New Yorkban, amíg aztán váratlan események vissza nem űzik gyerekkori otthonába. Davidnek újra a súlyosan bántalmazó, alkoholista édesanyjával kell élnie, aki egy baleset kapcsán az ágyához lett láncolva. Ráadásul rá kell ébrednie, hogy korántsem ismeri teljesen a múltat: a felvételek olyan borzalmak felé nyitnak kaput, amelyekről eddig fogalma sem volt. Elhatározza, hogy újra elmélyül a fájdalomban, de ez az események olyan láncolatát indítja el, amelyek ellen drogok nélkül képtelen felvenni a harcot. David életébe hamarosan beköszönt a paranoia, miközben Amy újra felkeresi, és felforgatja az életét. Vajon David győztesen kerül ki a múlt árnyai ellen folytatott küzdelemből? Mi rejtőzhet még a felszín alatt, amire sem David, sem Amy nincs felkészülve? Létezik még olyan kérdés, amire csak Chris tudhatja a választ?

„Kevés olyan expedíciós beszámolót olvastam, amely annyira részévé tudott tenni az eseményeknek, mint A Déli-sark foglyai. Éreztem közben a süvítő szél metsző hidegét, hallottam a jég ropogását, a hajótest utolsó reccsenéseit... Hiteles, emberi, megrázó... Köszönöm, hogy olvashattam."Gál József, a Szent Jupát és az Equator kétszeres földkerülő vitorlázója Az 1914-es brit Birodalmi Transzantarktiszi Expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak reményvesztetten a jégtáblákon, míg megannyi viszontagság után sikeresen megmenekültek. Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tíz tagjával 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurley-nek szenzációs felvételei illusztrálnak - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma. „Délután ötkor kiadták a parancsot, hogy mindenki hagyja el a hajót. Nemigen volt szükség parancsra, hiszen már mindannyian tudták, hogy ideje abbahagyni a kétségbeesett küzdelmet: a hajónak befellegzett. Senkit sem rendített meg a hír. Szinte közönyösen fogadták a vereséget. Túlságosan ki voltak merülve, semhogy keseregjenek rajta.A hatalmas külső erő lassan zúzta szét a hajótestet; nem egyszerre, hanem apránként törte össze. Ahogy az oldalának feszülő tízmillió tonnányi jég egyre jobban behorpasztotta, a haldokló hajó zokogva panaszolta fájdalmát. Bordái, eresztékei, roppant gerendái (köztük majdnem emberderék-vastagságúak is) recsegtek-ropogtak a kérlelhetetlenül fokozódó nyomás alatt, míg végül megadták magukat, és sortűzszerű ropogással elpattantak.Frank Wild másodparancsnok bedugta a fejét a legénységi hálóba.- Vége, fiúk - mondta halkan. - Ideje szedelődzködni."

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik - a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi - így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása - az utóbbi években.

A Bibliától a Világló részletekig (1962-2017) Hogyan működik a Nádas-mondat, és milyen változásokon esik át az írói pálya egymást követő szakaszaiban? Milyen összefüggések biztosítják a korai elbeszélések, az egymástól is olyannyira különböző nagyregények, a sok szempontból talányos, előzmény nélküli színpadi művek, a kései önéletrajz és az esszék alkotta írói életmű egységét? Miképpen alakították ezt az életművet a világháborút követő évek meghatározó benyomásai, az ötvenes évek mozgalmi miliője, a forradalom nagy élménye, a Kádár-korszaknak az írói pályakezdést cseppet sem segítő közege, a kilencvenes évek polgárság nélküli magyar demokráciája, illetve a tágabb európai színtér polgári demokráciáinak ellentmondásai? Bazsányi Sándor monográfiája finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre. Könyvét gazdag képanyag kíséri, és számos melléklet teszi kézikönyvszerűen használhatóvá.

„Ha legközelebb a parkban sétálsz, állj meg egy pillanatra és tedd fel magadnak a kérdést: Mit lát ez a nárcisz? És milyen illatokat érez a fű? Érints meg egy tölgyfalevelet, és gondolj arra, hogy a fa emlékezni fog erre az érintésre." Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És miből tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az időjárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ők miként érzékelik a környező világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent"-et és a „lent"-et, miből ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fűszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában hűsölünk. „Gondolkodjunk el ezen: a növények látnak minket. Valójában folyamatosan fürkészik a környezetüket. Látják, ha közeledünk hozzájuk, és tudják, ha megállunk fölöttük. Még azt is látják, hogy kék vagy piros ing van rajtunk. Tudják, hogy kifestettük a szobát, és azt is, hogy átvittük őket a nappali egyik feléből a másikba.Természetesen nem úgy látnak képeket, ahogyan mi. Nem képesek megkülönböztetni egy enyhén kopaszodó, középkorú férfit egy barna hajú, mosolygó kislánytól. Látják viszont a fényt, minden elképzelhető minőségben és annyi árnyalatban, amennyit mi elképzelni sem igen tudunk; egyes ibolyántúli hullámhosszakat, amelyektől lebarnulunk, ha napozunk, és vörösön innenieket, amelyeket mi hőként érzékelünk. Érzékelik az olyan csekélyke fényt is, amennyit egy gyertya ad, a déli verőfényt, és a napnyugta előtti utolsó, bágyadt sugarakat. Tudják, hogy jobbról, balról vagy felülről érkezik a fény, és képesek odafordulni felé."

Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a Messzimesszi Galaxis jedinevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelele a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek KobayashiMaru próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a Hibbantszigeteki "új iskola"? Pennywise vagy a felsőbbéves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere? A scifi politológiája kapcsán felvetett gondolatkísérlet és a fantasztikus világok utazása tovább folytatódik. Tóth Csaba, A scifi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelésoktatás területének avatott kutatója mutatja be a scifi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői BorárosBakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László Pál, Horváth László, KarlowitsJuhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd.

Trianon - második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918-1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról.

Donald Trump, Silvio Berlusconi, Marine Le Pen, Orbán Viktor - a populisták világszerte egyre sikeresebbek. De mi valójában a populizmus? Mi a különbség a baloldali és a jobboldali populizmus között? Vajon a populizmus közelebb hozza a kormányzást a néphez, vagy inkább veszélyt jelent a demokráciára? Egyáltalán, kikből áll „a nép", és kik beszélhetnek a nevében? Ma különösen égetőek ezek a kérdések. Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politológia professzora szerint a populizmus lényege és legnagyobb veszélye, hogy elutasítja a pluralizmust, azaz az értékrendek, nézetek versengő sokféleségét. A populisták úgy vélik, csakis ők képviselik a nép valódi érdekeit. Amikor pedig hatalmat szereznek, olyan tekintélyelvű államot építenek ki, amelyből mindenkit kirekesztenek, akit nem tekintenek a „néphez" tartozónak. A közérthető és provokatív írás történelmi példákon keresztül mutatja be a populizmus jelenségét, feltárja sikerének mélyebb okait, és gyakorlati stratégiát is ajánl arra, hogy a demokrácia hívei mihez is kezdjenek a populistákkal.

Margot kamaszként elszökött otthonról, és immár tizennégy éve él egy floridai lakókocsipark parkolójában a lányával, Pearllel. Egymásra utaltságukban anya és lánya között éteri és elszakíthatatlanul szoros kötelék szövődik, ami a kislány számára idillivé varázsolja az őt körülvevő, meglehetősen lehangoló világot. A lakókocsiparkot és lecsúszott lakóit a kamasz Pearl szemszögéből ismerjük meg. A társadalom peremén egyensúlyozó, furcsa figurák hétköznapjaihoz hozzátartoznak a lőfegyverek: van, aki aligátorra vadászik velük, s van, aki a családját akarja megvédeni. A helyi tiszteletes azonban programot hirdet: pénzt ad a nála leadott fegyverekért, hogy segítsen megállítani az erőszakot Amerikában. Pearlnek és anyjának nincs fegyvere. Ám egy napon Ed, a tiszteletes Texasból érkezett barátja pisztollyal lepi meg Margot. A vészjósló ajándék a kocsi ülése alá kerül, és mindent megváltoztat... A Gun Love hipnotikus erejű történet a családi kötelék megtartó és erőszak pusztító erejéről. A szenvedélyről, amely akár emberhez, akár fegyverhez fűz bennünket, fájdalmas következményekkel járhat.

A jó befektetés, a „jó üzlet" fogalma alatt leginkább azt értjük, ha maximalizáljuk a nyereséget. Egy vállalkozás sikere azonban nem csak az anyagi sikert jelenti. Az igazán jó üzlet ugyanis az, amikor a vállalkozás úgy termel nyereséget, hogy etikai szempontból is jó célt szolgál, és a cég munkatársai is örömüket lelik abban, amit csinálnak. A JÓ ÜZLET KULCSA A FLOW: AZ ÉRTELMES ÉS KREATÍV TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ÖRÖM, ILLETVE AZ A VEZETŐ ÉS MENEDZSMENT, AKIK LEHETŐVÉ TESZIK MUNKATÁRSAIK SZÁMÁRA A FLOW MEGÉLÉSÉT. Csíkszentmihályi Mihály JÓ ÜZLET című könyvéből megtudhatjuk, hogyan tehetjük jobbá az élet munkával töltött részét, s hogyan teremthetünk munkahelyünkön olyan körülményeket, amelyek segítik a flow-t. Ezáltal a munka olyan időtöltéssé válik, amely számos értelemben jó célt szolgál: az anyagi jóléten túl mentális jólléthez, boldogsághoz vezet, és eredményeként a világ egyszerűen jobb hely lesz. Csíkszentmihályi Mihály a kreativitás és a tökéletes élmény pszichológiájának egyik legismertebb kutatója. Széchenyi- és Prima Primissima díjas, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA tagja, a Claremont Graduate University professzora, a Chicagói Egyetem Pszichológia, önfejlesztés Tanszékének korábbi vezetője. Jó üzlet című könyve, mely 2008-ban jelent meg először magyarul, most új fordításban olvasható.

Kniha nejenže nabízí přehled dosavadního fungování nových médií v politické komunikaci ve světě, ale přináší také pohled na to, jak byla nová média pro politické účely užívána českými politiky a českou populací mezi roky 2013 a 2015. Monografie vychází z disciplíny politická komunikace spojující přístupy z oborů politologie, mediálních studií i sociologie. Ústřední otázkou série čtyř výzkumů realizovaných v letech 2013–2015, na nichž kniha staví, přitom je, jak čeští politici a občané využívali nová média (potažmo online sociální sítě) v politické komunikaci: kdo je využíval, jak a k čemu?

Zhoršení vztahů mezi Ruskem a západními zeměmi v uplynulých deseti letech provázelo mimo jiné i vzájemné obviňování z politizace energetických dodávek. Rusko je v tomto smyslu nejčastěji obviňováno spotřebitelskými zeměmi, že dodávky energetických surovin zneužívá jako nátlakového nástroje k dosažení svých zahraničněpolitických cílů. Nejvyhrocenější spory se v tomto ohledu odehrály v souvislosti s přerušením dodávek ruského zemního plynu, které v lednu 2009 významně dopadlo zejména na region jihovýchodní Evropy. Dopad na státy v této části kontinentu byl tvrdý s ohledem na jejich závislost na energetických importech a struktuře ekonomiky. Autor v této knize odpovídá na otázku, zda Ruská federace skutečně zneužívá plynové dodávky jako mocenský nástroj a za jakých podmínek takovéto zneužití hrozí. Na případech 13 zemí zkoumá, na kolik Rusko skrze státem vlastněnou ruskou společnost Gazprom a její dceřiné společnosti jedná dle tzv. strategického přístupu k energetice, tj. zda tyto společnosti fungují jako nástroje ruské zahraniční politiky.

Publikace Videoconferencing in University Language Education (Videokonference v prostředí vysokoškolského jazykového vzdělávání) se zaměřuje na sdílení osvědčených postupů a inovativních myšlenek, které jsou úspěšně uplatňovány v oblasti videokonferencí při výuce jazyků v kontextu vysokoškolského vzdělávání. Kniha přináší teorie a výsledky výzkumů, nabízí praktické nápady a metody a současně čtenářům vysvětluje, jakým způsobem mohou aplikovat nové přístupy ve svém vlastním kontextu. Cílem publikace, jež mimo jiné poskytuje přehled o dopadech užití videokonferencí na studenty a procesy učení, je pomáhat vyučujícím jazyků, školitelům i akademikům rozvíjet vlastní dovednosti v oblasti vzdělávání a povzbudit je k reflektování a diskusi o vlastních výukových postupech.