Najpredávanejšie - E-knihy strana 410 z 500

„Élni vagy túlélni” Tim Ellis látszólag ugyanolyan, mint minden tizenhét éves iskolás srác: szereti a zenét, rajong a videójátékokért, és próbálja megtalálni önmagát. Egy nap azonban állig felfegyverkezve érkezik az iskolába, és brutálisan kivégzi négy osztálytársát. A kiérkező rendőrség kereszttüzében őt is életveszélyes lövés éri, minek következtében kómába esik. Mike Marshall nyomozó magabiztosan lát neki az egyszerűnek látszó ügynek, azonban hamar fény derül rá, hogy a gyilkosság gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak a vártnál. Ráadásul felbukkan egy koronatanú is, aki a tragédia okozta sokk miatt kihallgathatatlan. Marshall nyomozó szokatlan módszerhez folyamodik: egy, az iskolai lövöldözések lélektanában jártas pszichiáter, dr. Miranda Crane segítségét kéri. Vajon kik a felelősök abban, hogy a merénylet megtörténhetett? Ártatlanok-e az áldozatok? Van-e remény a gyilkos számára? Mike Marshall és dr. Miranda Crane óriási nyomás alatt dolgozva versenyt fut az idővel, és miközben lépésről lépésre felfejtik a szálakat, olyan megrázó titkokra bukkannak, melyekre még ők sem számítottak.

A Brit Birodalom felfedezte és sikeresen gyarmatosította a túlvilágot, így az 1930-as évek Európájában a halál már régóta nem a rettegett vég. A britek éteri fővárosa, Öröknyár minden elhunyt alattvalót szívesen lát, azonban másvilági egyeduralmukat komolyan fenyegeti a bezárkózó, egyre erősebb Szovjetunió, amely saját istent teremtett. A fokozatosan elvaduló konfliktus árnyékában két nagyhatalom kémei vívják háborújukat az élők és a holtak között. Amikor a brit hírszerzés egyik ügynöke, Rachel White rájön, hogy valaki a szervezetből a szovjeteknek dolgozik, mindent kockára kell tennie, ha le akarja fülelni a kémet. Apró bökkenő, hogy a gyanúsítottat nem pusztán befolyásos emberek védik, hanem valószínűleg már régen nem is él…

A Csiglemezőből megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd a Ménmarót elleni csata után a Mecsek hegységtől délre telepedik le tizedével. A kis közösség szépen gyarapodik, megveti lábát, gyökeret ereszt a Vas-hegy mellett.  Egy napon azonban vendégük érkezik: Tokaj, a magyar táltos, és a székelyek élete fenekestül felfordul. Keménd előbb Öttorony városát kémleli ki a táltos társaságában, majd azt a feladatot kapja, hogy a dél felé elterülő mocsarakon átvezető Hosszúhíd fő erődjét, Brangna, vagy ahogy a magyarok mondják, Branya ispán várát fürkéssze ki. Árpád fejedelem ugyanis újabb hódításokra készül. Meghal Arnulf keleti frank király, a Morva Birodalmat belharcok gyengítik meg, minden adott ahhoz, hogy a törzsek megnyissák dél felé, Konstantinápoly felé az utat.  A Brangna várából visszatérő Keménd beszámol Árpád fejedelemnek a látottakról, aki egy a magyarokhoz csatlakozott másik törzs, a kabarok körmönfont ravaszságáról híres vezére, Aba nagyúr alá rendeli a székely tizedfőt. Több tízezres magyar sereg indul Brangna várának elfoglalására, és a harcból a székelyeknek is ki kell venniük a részüket – sokszor a legelső sorban…

Nem először jelenik meg Magyarországon, de sosem várták ennyien, és a Könyvhétre jön az Éva lányom (A piros bicikli) című gettónapló, melyet hosszú ideje hiába keresünk a boltokban. Heyman Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is, de magyarul, 1948 óta egyszer sem. Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad... "- No, nézd csak - üvöltött Mengele -, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt. "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!" A könyv új kiadásban A piros bicikli címmel jelent meg 2015-ben. Heyman Éva naplója a nemzetközi könyvpiacon is megjelent, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország és Spanyolország után, Olaszországban is kiadóra talált. Eva Stories alapjáúl szolgáló napló A család elhurcolásáról Zsolt Béla Kilenc koffer című könyvében írt, melyet „Az emberi becstelenség krónikája”-ként tart számon a The Observer.

A legnagyobb bátorság az álarc levételéhez kell Olivia és Niko a közös jövőjük reményében veszélyes feladatot vállalnak. Úgy döntenek, együtt épülnek be a maffiába. Niko álszemélyiségeit felhasználva a bejutás egyszerű ugyan, de a kiszállás korántsem az. Küldetésük során nem bízhatnak meg senki másban. Egyetlen hiba és oda a gondosan kidolgozott álca. Az egymásba vetett bizalom jelent számukra mindent. A túlélést. A kalandok során azonban újabb megdöbbentő, sokkoló darabkák kerülnek elő Niko múltjából. Veszélyesebbnél veszélyesebb helyzetekbe kerülnek, de ezek közül egyik sem olyan hátborzongató, mint Niko alteregóinak rengetege. Minden zavarossá válik, és még ők sem láthatják előre, mi történik, ha nem a rosszfiú lesz jófiúvá, hanem a jó kislány válik rosszá. Bár mindkettőjüket más motiválja, a céljuk azonos: megszabadulni a láncaiktól és felszámolni a bűnszervezetet. De Niko már érzi azt, amit Olivia még csak nem is sejt: a megmenekülés talán nem is lehetséges mindkettejük számára. A Végzetes csábító a Csábító-sorozat harmadik része. A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő legújabb, szenvedélyes és váratlan bonyodalmakkal teli modern kori romantikus történetében soha nem tudhatod, mi fog történni.

Asad Khalil – más néven Az oroszlán – a legveszélyesebb férfi a világon.   A kegyetlen líbiai terrorista, akinek halál és pusztítás jár a nyomában, azért érkezett az Egyesült Államokba, hogy felkutassa elsőszámú ellenségét, az egykori New York-i gyilkossági nyomozót, John Corey-t.   Corey azonban legalább olyan intelligens, legalább olyan kegyetlen – és éppolyan makacsul el akarja törölni Khalilt a föld színéről , amennyire az őt, és a feleségét…   Az első oldaltól az utolsó sorig nyaktörő tempójú versenyfutás az idővel, két teljesen megszállott férfi között, a jó és a lélegzetelállítóan gonosz között.   Nelson DeMille Amerika legnagyobb thriller szerzője, több mint 55 millió eladott regénnyel.  Az oroszlán talán a legizgalmasabb, és leghumorosabb thrillere.   „Egy Igazi Mester” Dan Brown

Hazánkban a közvélekedés szerint a fiatalokat nem érdekli a politika, az őket körülvevő közéleti-politikai folyamatokban nem vesznek részt. E vélekedést a publicisták cikkei, a választási részvételi eredmények, a hazai nagymintás ifjúságkutatások és nemzetközi vizsgálatok eredményei egyaránt alátámasztják. A képet némiképp árnyalja, hogy időről időre nagy létszámú tüntetések szerveződnek Budapesten és az ország nagyobb városaiban, s ezeken a rendezvényeken mind a tömegben, mind a szervezők között egyaránt szép számmal képviseltetik magukat a fiatalok. Ilyenkor az eseményekről tudósítva a sajtó a fiatalok akcióiról mint tiszavirág-életű, fiatalos "buli-tüntetésekről" ír. Bár az említett fiatalok újító szellemű résztvevői, hangadói ezen rendezvényeknek, mindez mit sem változtat azon, hogy a magyar fiatalokat apatikus, kiábrándult társadalmi csoportként írják le újra meg újra az események után beálló csendben, amikor ismét arról olvashatunk, mennyire káros és sajnálatos a fiatalok érdektelensége. Az a kérdés, vajon mindez miért alakult így, rendkívül ritkán merül fel a téma kapcsán. Mint ahogy arról is kevés szó esik, kiknek volna feladata a fiatalok érdeklődésének felkeltése és miért volna társadalmi érdek a bevonásuk a politikába. És egyáltalán, miért kellene, hogy érdekelje a fiatalokat a politika, miért fontos a fiatalok politikai részvétele?

Míg Vörös István korábbi regénye, a Thomas Mann kabátja fejezetei novellaként is működtek, új novellafüzére - akárcsak Milan Kundera nem egy novelláskönyve - regényként is olvasható. Ahogy a cseh írót, úgy Vöröst sem egyszerűen a cselekmény szervezőereje érdekli, inkább motívumok, gondolatok kapcsolják regényszerűvé a könyvet. Bemutatja a jelenkori Budapestet és a korajövőkori agglomerációt, a városon és társadalmon kívül maradtak világát az állástalan tanító sorsától a frissen utcára került férfi első szabad(téri) éjszakájáig, majd alapélelmiszerekről szóló történetek következnek, hogy a könyv végén egyre szélesebbre nyíljon az idő-olló, s koraújkori és jelenkori bevándorlók sorsával épp úgy szembesülnünk kelljen, mint a pincérnőével, aki Prágában egy este Hruscsovnak szolgál föl, sőt táncra is kerekednek. Vörös derűs és tragikus novellái Hrabal vidám árnyékával és az olvasókkal járnak táncot.

A könyv szereplői nagyon sokat mondanak el arról, hogy milyen embereket szült a 20. század, és hogyan tudták azt túlélni ezen a tájon. Személyes képességekkel? Szerencsével? Hasznos kapcsolatokkal? Erős lélekkel vagy fizikummal? Mindezzel meg sok mással is. A 2017-18-ban készült portrék szereplőinek többsége - ludovikás katonatiszt, holokauszt túlélő, mérnök-feltaláló, élsportoló-edző, munkás-gobelinszövő, parasztlány-rendőrnő, színésznő, munkaszolgálatos-tanár, amatőr táncművész-filmgyári statiszta, világjáró ezermester- autodidakta zongoraművész - bőven túljár a 80-on, a 90-en, sőt akad, aki a 100-on is. Az író, aki három éve lakik ugyanott, ahol a portréalanyai, azért is tud empátiával, emberismerettel és tisztelettel szólni portréalanyai sorsáról, mert aligha akad olyan társadalmi réteg, élethelyzet vagy környezet, amelyről ne lennének neki is személyes tapasztalatai. A tavaly sikert aratott Törlesztés, avagy lapok a talonból című önéletrajzi könyvével szinte példát mutatott, hogy a távozó nemzedékeknek hogyan kell őszintén vallaniuk az életükről kioktatásoktól és illúzióktól mentesen: hitelesen.

Réz Pál irodalomtörténész, műfordító, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője és a Holmi folyóirat főszerkesztője a magyar irodalom legendás alakja volt. Lakásán megfordultak a legjelentősebb magyar írók, és ahogy a Magvető Kiadó gondozásában korábban megjelent Bokáig pezsgőben című memoár hátlapján is olvasható, ismerte a gyerekeiket és udvarolt a feleségeiknek. Kőrössi P. József találkozásaik után, emlékezetből jegyezte le beszélgetéseiket, amelyek most naplónovellák, vagy sokkal inkább naplóromok formájában olvashatók. Naplóromok a másikról. A másik nem mindig Réz Pál, vagyis nemcsak ő, hanem azok is, akikről hol súlyos, hol meg vicces ítéletet mond, kendőzetlenül, talán meggondolatlanul is, eredetileg nem a nyilvánosságnak szánva.

A Stockholmot körülvevő szigetvilágban egy elhagyatott hajó sodródik. A fedélzetén egy fiatal lány fekszik, holtan. A rendőrségi vizsgálat szerint megfulladt, ám víznek sem a kabinban, sem a ruháján nincs nyoma. Másnap a belvárosban, egy teljesen üres lakásban egy férfi felakasztott holttestére bukkannak. Még egy szék sincs a szobában, amelyre felállhatott volna, Joona Linna mégis meg van róla győződve, hogy öngyilkosságot követett el. Mindkét rejtélynek a felügyelő ered a nyomába, és az események hamar igen komolyra fordulnak. Kiderül, hogy az eseteknek valamiképpen közük van az illegális svéd fegyverexporthoz, így a nyomozás szálai a legkönyörtelenebb bűnözők köreibe vezetnek, ahol olyan megállapodások köttetnek, amelyeket még a halál sem tesz semmissé...

Az Öldöklő-naplók Hugo-, Locus-, Nebula- és Alex-díjas története folytatódik! Mindenki kedvenc BiztEgysége tovább fürkészi nem éppen fényes múltját – ahol jó néhány ember veszítette miatta életét. Ezért is nevezte el magát Öldöklőnek. Mivel a mészárlással kapcsolatos emlékeit a cég törölte, úgy dönt, utánajár, mi is történhetett valójában. A véletlen siet a segítségére KÖX, egy kutatóhajó rendkívül gyakorlatias mesterséges intelligenciája személyében, amivel kényszerű szövetséget köt, és útnak indul a bányakomplexum felé, ahol annak idején véghez vitte rejtélyes ámokfutását. De egyáltalán nem biztos, hogy mesterséges elméje fel van készülve arra, amit a sors tartogat számára…

Augusztusi este volt, a szúnyogok idegesítően csipkedtek. Egy képes autós újság volt a kezemben, amelyet Torinóban nyomtattak, azzal próbáltam lecsapni a vérszívókat. Peppino, az egyik legjobb kamaszkori barátom váratlanul megkérdezte: „Te mi leszel, ha nagy leszel?” A modenai vámház gázlámpájának pislákoló fényénél ráböktem egy fényképre az első oldalon. Raffaele De Palma – állt a képaláíráson – ismét főszereplő volt Indianapolisban, a nagy amerikai versenyen. „Autóversenyző leszek” – válaszoltam. „Bravó – mondta ő –, ha sikerül, az bizonyára nagyszerű mesterség.” Így kezdődik, egy kisfiú nagyravágyó álmával Enzo Ferrari megismételhetetlen életútja, amelyet ő maga mesél el ebben az önéletrajzban. A könyv először a hatvanas évek elején jelent meg, amikor a „Drake” már a leghíresebb olasz volt a világon. Az elkövetkező két évtizedben magánkiadásokban frissítették, így a nagyközönség előtt ismeretlen maradt. Száraz, tömör, aforizmákat teremtő stílusa (emlékezetes mondása szerint a másodikok csak az utolsók között az elsők) jól ismert azok számára, akik találkoztak vele. 1929-ben, miközben megrengette a világot a nagy válság, Enzo igazi látnokként megalapította Modenában a Scuderia Ferrarit, azaz a Ferrari istállót, hogy az előkelő polgárok fiai nála versenyezzenek. A II. világháború és a maranellói üzemet ért bombatalálat sem térítette el terveitől: 1947-ben az ágaskodó lovacska debütált a versenypályán, és ezzel elkezdődött egy mára legendássá váló sikersorozat. A Drake által írt oldalak tele vannak érdekes anekdotákkal, valamint lényegre törő, nem mindig elismerő szakmai és emberi ítéletekkel azokról a pilótákról, akik a csapatában versenyeztek , de nem hiányzik ezekről az oldalakról a fájdalom sem. Mert ebben a könyvben, félretéve közmondásos visszafogottságát, Ferrari szabadon beszél olyan bensőséges dolgokról is, mint tragikusan fiatalon elhunyt Dino fia halála, amelynek hatására minden későbbi öröme „rettenetessé” vált. A könyvet másik fia, Piero rendkívül személyes hangvételű visszaemlékezése gazdagítja, amely a nagy öreg utolsó éveinek néhány ismeretlen fejezetét tárja a nyilvánosság elé. Az 1988-ban kilencvenéves korában elhunyt Enzo Ferrari önéletrajzának legújabb kiadása elfogulatlan vallomás attól az embertől, aki álomautója révén az olasz zsenialitás szimbóluma lett a világban.

Mit tehetünk, ha többé nincsenek határok? Amikor köddé válni látszanak azok a választóvonalak, amelyekről azt hittük, léteznek? Honnan tudhatjuk, hol vessük meg a lábunkat, ha immár meghatározhatatlan, melyik oldal a miénk? Art Keller negyven éve folytatja szakadatlan harcát Amerika leghosszabban fennálló konfliktusában: a drogok elleni háborúban. Megbízzák a DEA, a kábítószer-ellenes ügynökség vezetésével, ám új tisztségében azzal kell szembesülnie, hogy egyetlen levágott szörnyfej után harminc másik terem annak helyébe. Adán Barrera, a Sinaloa kartell keresztapafigurájának, végső hagyatéka az Amerikán végigsöprő heroinjárvány. Keller a halálos áradatban vakmerőn beleveti magát egy résbe, ahol azonnal veszedelmes ellenségekkel találja szembe magát és megtörténik az elképzelhetetlen is – az Egyesült Államok irányítását legújabban átvevő kormányapparátusról kiderül, hogy a soraiból többen egy ágyban hálnak ugyanazokkal a drogcsempészekkel, akiket Keller legyőzni próbál. Art Keller, immár nemcsak a kartellek ellen küzd, de a saját országa vezetői ellen is. Most érkezett el számára a végső lecke ideje – az, hogy nincsenek határok. A bosszúról, erőszakról, korrupcióról és igazságszolgáltatásról szóló szerteágazó mesének, Don Winslow lehengerlő, díjnyertes, nemzetközi bestseller-trilógiájának e befejező része telítve van feledhetetlen jelenetekkel, amelyek mintha mind az újságok szalagcímei mögött bújnának meg. Sokkoló brutalitásában, nyers emberségében A határ a modern Amerikáról készült kendőzetlen portré, a mai idők története – a mai olvasó számára.

Sue MacKay: A vonzó nagybácsi Amikor az ápolónő Karina és az orvos Logan elvállalta, hogy szükség esetén gyámjai lesznek a Down-szindrómás Mickeynek, még egyikük sem sejtette, hogy néhány hónap múlva a gyerek tényleg árvaságra jut, és nekik kell gondoskodni róla. Karina szeretne a régi házban maradni, ahol most Mickeyvel lakik, Logan viszont el akarja adni a házat, aztán visszamenni Afrikába gyógyítani. És mindketten hajthatatlanok…   Annie Claydon: Aki egyszer megégette magát… A nyár végi áradások miatt rendkívüli állapot van a vidéken. Egy mindenórás kismamához igyekezve Jack, a mentőorvos kis híján otthagyja a fogát. Mikor magához tér, Cass, a szép tűzoltónő az első, akit megpillant. Bár vonzalmuk kölcsönös, kapcsolatot egyikük sem akar: Jack a kislányának él, Cassnek pedig keserű tapasztalatokat szerzett a férfiakkal…

Jack Collins biztonsági járőr Los Angeles-ben. Egy különös gyilkosság folytán az FBI célkeresztjébe kerül, és segítőtársai segítségével halálos játszma veszi kezdetét. A szálak a Pentagon legfelsőbb körébe vezetnek. Vajon meg tudják-e akadályozni, hogy a titkos projekt életre keljen? A könyv erre ad választ.

Kellemetlen élmény álmunkban átélni saját halálunkat. Kellemetlen, ám nem ritka. Az már azonban igen, ha az odaát szerzett sérülés a valóságba is velünk tart. David Nolan cambridge-i diáknak nincs könnyű dolga, hogy barátaival elhitesse azt, ami igazából még önmaga számára is hihetetlen. Ám a szerencse mellészegődik: a régészeti tanszéken lefolytatott vizsgálat a sebben olyan fémszilánkokat talál, melyek egy 3000 éves egyiptomi dárdából származnak. Ettől persze nem lesz egyszerűbb az álomfejtés, de legalább olyan társaságba kerül, ahol az elképzelhetetlent megoldandó talányként fogják fel. Cambridge régész-, és orvos szaktekintélyei próbálják megfejteni a rejtvényt, míg végül kénytelenek felismerni: az igazi kérdés nem az, hogy mi történt, hanem az, hogy kicsoda valójában az, akivel mindez megtörténik. A kérdés megválaszolását sürgeti néhány kellemetlen haláleset, melyek a világ más pontjain történtek, ám gyorsan kiderül, hogy annak a mozaiknak a részeként, melynek darabjait próbálja épp összerakosgatni a David körül összeverődött kutatócsoport. A Scotland Yard főnyomozója, és a National Geographic riporterének megérkezése felgyorsítja a folyamatot, amely egyre inkább történelmi nyomozássá alakul. Világossá válik, hogy a jelen legnehezebb problémáinak megoldását a múltban kell keresni. Ám minél inkább sikerül feltárni a múlt titkait, megérteni az emberiség eredetét, és történelmének mozgatórugóit, annál egyértelműbb lesz, hogy mindez egy terv részét képezi. Egy egyetemista rossz álma mindannyiunk rémálmává válhat, ha nem sikerül megtalálni a tervezőt, és megakadályozni tervének végrehajtásában. Ám ehhez hatalmas árat kell fizetni…

Kedves leendő olvasó! Engedje meg, hogy bemutassam az általam megélt és látott világot. Ehhez szívesen kölcsönzöm szemüvegemet, és megfogom a kezét, hogy együtt találjuk meg az oda vezető utat. Remélem olvasóim közt minden korosztály megtalálható lesz, és sikerül megajándékozni néhány maradandó gondolattal, élménnyel. Bizonyítva lehet kamera nélkül is színesbe látni a világot. Őrülve szép nyelvünk gazdag szókincsének ma is van és lesz lélekre ható ereje. Ha végig velem jött ezen az úton, talált olyan gondolatot, ami megérintette, elgondolkodtatta, akkor ajánlom szíves figyelmébe a Kató versek, szép gondolatok további gyöngyszemeit, melyeket, mint egy gyöngysort igyekszem felfűzni. Megköszönve szíves figyelmét, további jó olvasást kívánok! Kató, e sorok papírra vetője. Tiszteljen meg véleményének megosztásával. Köszönöm. Monotype Corsiva betűtípussal és különbőző színekkel készült. Nem mindegyik e-book olvasón jelenik meg. Érdeklődjön a készüléke gyártójánál, hogy tudja-e kezelni ezt a betűtípust az Ön eszköze.

Kedves leendő olvasó! Engedje meg, hogy bemutassam az általam megélt és látott világot. Ehhez szívesen kölcsönzöm szemüvegemet, és megfogom a kezét, hogy együtt találjuk meg az oda vezető utat. Remélem olvasóim közt minden korosztály megtalálható lesz, és sikerül megajándékozni néhány maradandó gondolattal, élménnyel. Bizonyítva lehet kamera nélkül is színesbe látni a világot. Őrülve szép nyelvünk gazdag szókincsének ma is van és lesz lélekre ható ereje. Ha végig velem jött ezen az úton, talált olyan gondolatot, ami megérintette, elgondolkodtatta, akkor ajánlom szíves figyelmébe a Kató versek, szép gondolatok további gyöngyszemeit, melyeket, mint egy gyöngysort igyekszem felfűzni. Megköszönve szíves figyelmét, további jó olvasást kívánok! Kató, e sorok papírra vetője. Tiszteljen meg véleményének megosztásával. Köszönöm. Monotype Corsiva betűtípussal és különbőző színekkel készült. Nem mindegyik e-book olvasón jelenik meg. Érdeklődjön a készüléke gyártójánál, hogy tudja-e kezelni ezt a betűtípust az Ön eszköze.