Najpredávanejšie - E-knihy strana 444 z 500

„Szerintem itt van a regény jövője.” – Sally Rooney „Dühödten bátor könyv – érzik rajta, hogy szerelemből írták.” – Ocean Vuong „A modern próza abszolút csúcspontja.” – Garth Risk Hallberg A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból. Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak. Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében. Adam kitűnik az iskolai vitakörben – ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl. Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút – aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense –, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik. Ben Lerner (1979–) három verseskötet (The Lichtenberg Figures, Angle of Yaw, és Mean Free Path) és három regény (Leaving the Atocha Station, 10:04 és Az iskola Topekában) szerzője, illetve megjelent egy teljes kötet terjedelmű, költészeti tárgyú esszéje (The Hatred of Poetry). Díjak és jelölések sokaságát kapta (Pulitzer, Nemzeti Könyvdíj, Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díja, stb.). Volt Fulbright-, Guggenheim- és MacArthur-ösztöndíjas. Az első amerikai, aki megkapta a németországi Münster városának nemzetközi költészeti díját. A Brooklyn College-ban tanít irodalmat. Szülővárosa: a Kansas állambeli Topeka. Az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján. Pulitzer-díj – jelölés (201

„A Jézus életéről végzett kutatás próbára teszi az egyház őszinteségét; s ez az igazságért vívott legkínosabb és legkeményebb küzdelem, melynek valaha is tanúi lehettünk."  A modern kereszténységnek szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy bármikor felfedezhetik Jézusról a történelmi igazságot. Albert Schweizer gondolatai mai is érvényesek. Ki volt a történelmi Jézus, honnan származott, melyik nép szülötte volt? Ezekhez a kérdésekhez hozzátehetjük a következőket. Miért nem tudunk semmit a galileai népről, ahonnan Jézus származott? Kik voltak? Mi volt az igazi nevük? Hiszen a galileai csak egy ragadványnév, azt jelenti "idegenek". Azaz a Júdeában élő zsidók számára egy külön tartományban élő, nem zsidó származású, nem zsidó vallású és nem zsidó identitású emberek, azaz számukra idegenek. Mi volt Jézus anyanyelve? Hiszen származásilag Jézus zsidó nem lehetett, ezt a Talmud is pontosan leírja. Tehát anyanyelve sem lehetett a zsidók által beszélt nyelv. Kik voltak a pártusok, a galileaiak szövetségesei, rokonai, akik a római seregeket többször tönkreverték? Miért nem írnak erről történelemkönyveink? Mi volt a gnosztikus tudás alapja, mely Jézus filozófiájának is alapja? Kik és miért változtatták meg az emberiség két alapvetően fontos szentháromságát, a Fény Szentháromságát (Atya–Fiú–SzűzAnya), és a Trichotómiát (test-szellem-lélek)? Az előbbiből miért vették ki a SzűzAnyát, és helyettesítették a Szentlélek fogalmával, illetve az utóbbiból miért törölték el a lélek fogalmát, illetve gyúrták egybe a lelket és a szellemet? Miért és kik törölték el Jézus eredeti tanítását, nacionáléját, származását? Miért hamis a mai kép róla, személyéről, és tanításáról? Folytathatnánk a kérdések százaival. E könyv megpróbál utat találni ebben az ellenerők által kialakított mocsárban, hogy megláthassuk a lényeget, és ezáltal annak a tudásnak birtokába kerüljünk, amely már maga, az igazság. Amely Jézus szerint felszabadít. Azért, hogy a jelenben és jövőben már ne tévedjünk el újra és újra, és ne tudjanak mások sem eltéríteni minket. Kedves Olvasó, ismerd meg ebből a könyvből a tényeket, s ha egyszer újra látsz, ne engedd a hazugság kényelmes fátylával látásod elhomályosítani. Jakab István, ezoterikus író

Mindig nézz a hátad mögé! Scott C. Flynn nyomozót egy brutális gyilkossághoz hívják. Az áldozat egy húszas éveiben járó nő, akit a Herman Brown Parkban találnak meg. A rendőrség megkezdi a nyomozást, ám sajnos elegendő bizonyíték hiányában nem sikerül közelebb kerülni a gyilkoshoz. Amikor feltűnik egy újabb holttest, a nyomok egy szektához vezetnek. Caroline R. Hutchinson szélhámosként éli az életét: lop, csal, hazudik, bárkit képes átverni. Egyik éjjel nagyon rossz áldozatot választ magának, így a sorsa megpecsételődik. Úgy tűnik, csak akkor menekülhet meg, ha a rendőrökhöz fordul segítségért. Vajon mi az összefüggés Flynn nyomozó és Caroline esete között? Mit tesz a rendőrség, amikor szembetalálja magát egy szektával? Hogyan képes egy szektavezér mindenkit irányítani és átverni maga körül? Ludányi Bettina Mögötted! című regényében megismerhetjük a szekták működésének pszichológiáját és bepillantást nyerhetünk a jogtalan befolyásolás rejtelmeibe."Ludányi Bettina mesterien használja könyvében a félelem és a rettegés elemeit." – Anarchia Könyvblog 

1984. ?december, Hawkins. Jim Hopper rendőrfőnök egyetlen vágya egy csendes karácsonyeste eltöltése Tizivel, de örökbe fogadott lánya keresztülhúzza számítását. A lány egy New York feliratú kartondobozt húz elő a pincéből, és záporozni kezdenek az igazán fogós kérdések. Miért hagyta el Hopper Hawkinst? Miért tért vissza? És miért nem beszél sohasem New Yorkról? Bár Hopper inkább nézne szembe egy falkányi demogorgonnal, mint a saját múltjával, nem tehet mást: el kell mesélnie annak a mindent megváltoztató pár hónapnak a történetét. A Vietnamot megjárt fiatal, kisgyerekes családapa, Jim Hopper New Yorkban kezd új életet, ám a sosem alvó város sikátorai legalább annyira veszélyesek, mint a vietnami dzsungel. 1977 forró nyarán bizarr módon megcsonkított hullák lepik el az újdonsült gyilkossági nyomozó Hopper körzetét, és szövetségi ügynökök szállják meg a rendőrséget. A férfinak nincs más választása, mint a maga kezébe venni az ügyet.  A gyilkost konok elszántsággal üldöző Hopper egy őrült banda és egy titokzatos parapszichológiai kísérlet után kutatva merül mélyre a sosem látott hőhullámtól szenvedő New York mocskában, és a többnapos áramszünet miatt sötétbe borult városban először néz szembe a gonosz valódi arcával.

"A Titok Párizsban" szerzőjétől Parti egy elegáns vidéki kastélyban, ahol a visszafogott felszín alatt burjánzanak a titkok és a románcok... Declan Lorne, az utolsó ír lovag váratlanul jobblétre szenderül. Az ősi cím vele együtt száll a sírba, birtokán pedig, amely az ország vad, délnyugati partvidékén található, három lánya osztozik. Az idősebb lányok, Ottie és Pip várakozásaiknak megfelelően kapják meg örökségüket, azonban mindenki meglepetésére – és csalódására – a legkisebb lány, a család fekete báránya, Willow örökli magát a kastélyt. Miért Willow kapta a kastélyt? A három lánytestvér annak idején közel állt egymáshoz, de most elkeseredett küzdelem kezdődik. Három évvel korábban, nem tudni, miért, Willow hátat fordított a szülői háznak, Dublinba szökött, és megfogadta, hogy soha nem tér vissza. Így aztán, amikor ripsz-ropsz bejelenti, hogy eladja a kastélyt, Pip és Ottie bosszút fogad: Pip egy lapra tesz fel mindent, hogy biztosítsa a jövőjét, Ottie pedig olyan döntést hoz, amely mindhármuk vesztét jelenti. A fényűző karácsonyi partit Connor Shaye, leendő tulajdonos rendezi: neki házavató, a három testvérnek búcsúbuli. A titkaikra azonban sorra fény derül: Ottie, Willow és Pip számára egyetlen kérdés marad – képesek lesznek arra, hogy a jövőjüket egyengessék? Ehhez ugyanis egyszer s mindenkorra el kell engedniük a múltat. „Igazi ínyencség... Merüljetek bele!” - Veronica Henry, az Álmaink otthona című bestseller szerzője"

Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának. Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét. Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.

Gólyakalifa Tábory ?Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. „Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna – írja Babits Mihály –, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban.”   Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom Ötvenedik ?születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni.

Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. „Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Kalózokról, elásott kincsekről sokat olvashat az ember. Ha Stevenson Kincses Szigetét nem olvasta, mégsem tudja, milyen is az igazi kalózregény! Páratlan feszültség, egymást kergető fordulatok jellemzik ezt az izgalmas regényt, a kalandos-romantikus irodalom klasszikus alkotását. Írója, Robert Louis Stevenson, a múlt század végének híres angol regényírója, a fia kedvéért kezdett bele Jim Hawkins és John Silver históriájába – ezért ifjúsági regény a szó szoros értelmében A Kincses Sziget. Ámde ifjúsági azért is, mert megjelenése, 1884 óta nemzedékek olvassák, fiatalok és öregek egyaránt, mindekor izgalommal, örömmel és egyformán fiatalos lelkesedéssel.

Százötven éve már, hogy a három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk ,,a nemzet mesemondója". A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfonsine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai.

Jim Hawkins es el hijo del dueño de una posada llamada “Almirante Benbow”, a la que un día acude para alojarse un hombre muy peculiar que canta tonadillas marineras y se hace llamar capitán. Este señor le pide a Jim que le avise si se acerca un hombre con una sola pierna. A cambio de vigilar, el hombre le da una paga cada mes. Pero Jim no ve a ningún hombre con una sola pierna, sino que fue un hombre seboso el primero que se acercó a la posada preguntando por él. Más tarde un ciego llamado Pew pregunta por el capitán, que al parecer se llama Billy Bones. Billy muere a causa de un ataque de apoplejía poco después de que el doctor le salve la vida una vez por la misma causa de su muerte. Jim descubre que el capitán era un bucanero y los otros dos lo buscaban. El y su madre abren su baúl y encuentran un fajo de papeles y dinero de muchos países. Entonces el chico se reúne con el doctor Livesey y el caballero y abren el paquete, hallando un mapa que conduce a un legendario tesoro. Deciden embarcar en un barco y salir hacia la isla, no sin antes haber reunido una buena tripulación en Bristol, buscada por el cocinero; que asegura que son de fiar. Una noche; navegando a bordo de "La Hispaniola", Jim escucha a John Silver el Largo, el cocinero de a bordo, hablar de un motín con los tripulantes que el encontró.

E nem szokványos Rejtő-regényben nyomon követhetjük, hogyan lesz a huszonhat éves Birsics Ferenc banktisztviselőből Bányai Ferenc író, sikkasztó, lovag, vőlegény és karalábé… Minden azzal kezdődött, mikor egy nap, munkaidőben Birsics tollat ragadott, s írt egy kabarétréfát. “A tréfa, amelyet egyetlen oldalra, egy óra alatt megírt (mintha a csekkállomány összeállítása lenne), úgy érezte, hogy formás, sikerült kis írás, amit így elsőnek csak egy átlagon felüli képességekkel megáldott ember írhat meg ennyire jól.” Némi ebédidőben elfogyasztott gintől és pálinkától felbátorodva elment a Fővárosi Kabarészínházba, ahol megismerkedett és természetesen szerelembe is esett a szeszélyes primadonnával, Csillag Sárival, a pénzügyektől hajszolt igazgató műsorra tűzte tréfáját, s Birsics el is indult a hírnév és csillogás felé vezető rögös úton, de hogy el is jutott-e odáig, az olvasó megtudhatja a könyvből.

Az egész úgy kezdődött, hogy épelméjű koromban orvosaim tanácsára félbehagytam San Franciscóban az egyetemi tanulmányaimat, és Honoluluba mentem üdülni. Innen valahogy elhajóztam Tahitiba. A Déli-tenger kissé helyrehozott, de a végleges gyógyulást Bricsesz kapitány, a rabszolga-kereskedő eljárása hozta meg. Bennszülött kulikat toborzott, nem éppen finom eszközökkel, ezért hívták rabszolga-kereskedőnek. Egy gazember leitatott Tahitiban, és mire felébredtem, Bricsesz kapitány gőzösén voltam a nyílt tengeren. Sajnos, állandó hiány van matrózokban, és néhol még dívik a szokás, hogy gyanútlan embereket ittas állapotban eladjanak matróznak. A nyílt tengeren azután az illető kénytelen aláírni a szerződést. Olyan pszichiáterek, mint Bricsesz kapitány, igen hatékonyan tudnak az ember lelkére beszélni. Azóta van ez a vörös forradás a homlokomon. Mint kényes polgár, eleinte sokat szenvedtem. De végre is Bricsesz kapitánynak katedrát kellene felállítani a San Franciscó-i egyetemen, és orvosaimnak is ajánlom, hogy hozzá járjanak tanulni, mert kizárólag szabadgyakorlatokkal tökéletesen kikúrált. Ajánlom orvosaim figyelmébe a fedélzetsúrolást, kazántisztítást, szénlapátolást mint gyógyeljárást. A sűrű rugdosás csak fokozza ennek a terápiának a hatását. Hogy valami nincs rendben nálam, az bizonyos. Ahelyett, hogy három hónap múltán visszaérve Tahitiba, boldogan otthagytam volna Bricsesz kapitány rabszolgahajóját, ismét leszerződtem hozzá, ez alkalommal a szokásos szelíd rábeszélés nélkül. Így indultam el, most már önszántamból, Bricsesszel, és azontúl a legnagyobb egyetértésben éltünk a rabszolgahajón, és barátságunk az idők folyamán csak kimélyült, sőt talán még ma is fennállna, ha működésének és fiatalságának teljében nem ragadja el őt körünkből a kiszámíthatatlan végzet, egy idült alkoholmérgezés tünetei között.

Bécs, 1903. Az aufkircheni katonaiskola vegytani laboratóriumában holtan találják az intézmény egyik növendékét. A rendőrségi vizsgálat eredménytelenül próbálja meg felderíteni a halál okát – a boncolás során azonban hosszú időn át tartó bántalmazás nyomait fedezik fel a holttesten. Oskar Reinhardt felügyelő a hallgatás áthatolhatatlan falába ütközik: a katonaiskola erőszak uralta, torzult világában sem a növendékek, sem a tanárok nem hajlandók együttműködni a rendőrséggel. Az egyetlen, aki segíthet megérteni és felderíteni ezt a hátborzongató, zavaros ideológiáktól vezérelt, kegyetlen világot, az Reinhardt barátja, Max Liebermann, a fiatal pszichiáter, a híres-hírhedt Freud doktor tanítványa…

A Céltábla Nő nem szerelmi kézikönyv, nem akar kapcsolattechnikai tanácsadó lenni, és nem tartalmaz instant trükköket sem az ismerkedést illetően. Nem ítélkezik senki felett, és nem tesz különbséget jó és rossz között. Ez a gondolatébresztő kizárólag azért született meg, hogy erőt adjon azoknak a nőknek, akik belefáradtak az örökös reménykedésbe, akiknek gondjuk van az önbecsülésükkel, és folyamatosan magukat okolják a sikertelenségük miatt. Könyvem nem árulás, és nem is támadás a férfivilág ellen. De célja, hogy leleplezze ennek a nagyon összetartó közösségnek sok olyan bevált csapdáját és trükkjét, amit én csak szerelmi mákonynak hívok. A Céltábla Nő célja tehát az, hogy leszámoljon egy csomó előítélettel, választ adjon sok nyitott kérdésre és felfedjen néhány, eddig csak magamban dédelgetett titkot. Titkaimat azokról, akik különböző okok miatt a legfontosabbak voltak és lesznek az életemben: a tengernyi örömöt okozó, néha doromboló, gyakran zsörtölődő, de mindig imádni valóan édes, okos és érzéki nőkről..." Ernyey Béla színész, író 200 000 olvasó kedvence generációknak szolgál követendő példaként mind szakmai alázatában, mind abban, ahogy a kaotikus 21. században is képes szilárd ízlésű úriember maradni. Az örökifjú gentleman szenvedélyesen szereti az életet, irigylésre méltó adottsága révén képes színesíteni a hétköznapokat, örömmel hódol a kulináris élvezeteknek és fedezi fel gyönyörű feleségével a világot. A Céltábla Nő a tizedik könyve.

Vincent DeLuz, a Redshift Seven űrhajó kapitánya és maroknyi legénysége szinte minden munkát elvállal, ami pénzt hoz a konyhára, és megüti az etikai minimumot. A csapat élete fenekestül felfordul, mikor útra kelnek megkeresni egy hírhedt drogbáró elveszett fiát, aki talán elsőként lépett kapcsolatba egy ősi, elfeledett civilizáció tagjaival. A srácra a szabad bolygókra szemet vető földi Koalíció is vadászik, s olyan erőt szabadítanának a világra a birtokában lévő információk segítségével, ami elhozhatja az emberi faj végóráit. Folyamatosan tárulnak fel egy letűnt világ kapui, és ami azon túl vár rájuk, arra egyikük sem készült fel…

Spisovatel sci-fi a humorné literatury Martin Koláček přichází se sbírkou svých nejlepších povídek z posledních let, v nichž se pouští i do, pro sebe neobvyklých, žánrů, jako je městská fantasy či detektivka. Užijte si 19 povídek, které vás napnou, dojmou i rozchechtají.

Rozprávka roku 2013! Kuko a Puki sú snehuliačikovia. Ale nie hocijakí. Pochádzajú z planéty Snehuliakovo a dokonca navštevujú 4. A. Kuko má rád prvouku a spolužiačku Getku, zatiaľ čo Puki nadovšetko miluje svoje desiaty. Dvojicu nerozlučných kamarátov čaká počas školského roka nejedno šibalstvo, z ktorého plynie ponaučenie. Nielenže v dobe obrátených hodnôt vychádza text pre deti, ktorý je poučný, ale kniha je naviac doplnená prenádhernými ilustráciami nádejného autora Mareka Rakučáka.