Najnovšie - Fejtóny, rozhovory, reportáže strana 49 z 75
zobraziť:
Syn buvola
"Ne, vůbec to není akční ani adrenalinové. Nezachraňuji cizí životy přímou masáží srdce," říká lékárník Stanislav Havlíček o svém působení v nemocnici v Agoku. I když se misi snaží zlehčovat, bez Standova bystrého úsudku a pečlivé práce by Lékaři bez hranic tolik lidských životů nezachránili. Rozvrhl zásobování agocké lékárny na devět měsíců dopředu, připravil správný protijed na hadí uštknutí nebo namíchal tišící lék pro ošklivě popálenou holčičku. Nic ale nebylo tak těžké, jako když Tomáše Šebka učil pěstovat rajčata.
V jeho zápiscích se čtenář podívá i na Komorské ostrovy, po nichž Havlíček putoval během své povinné dovolené. To vše doprovází svérázný humor a kouzlo osobnosti, díky kterému si Havlíček vyzkoušel i roli kazatele v africkém kostele. Co bylo to nejhorší, s čím se během půlroku v Agoku musel vyrovnat, a proč ho v Jižním Súdánu přejmenovali na Syna buvola?
Standa má pozorovací talent a znalosti místní fauny a flóry hodné Emila Holuba. Nezapře vynalézavého, praktického a ironií prosáklého Čecha. -- Jan Trachta
Stanislava Havlíčka jsem poprvé potkal v Agoku, kde jsme spolu strávili řadu měsíců v rámci mise Lékařů bez hranic. Když se už po pár dnech v jednom místním kostele obklopený výhradně místními lidmi účastnil společné mše, bylo mi jasné, že jen málokdo, koho jsem dosud poznal, je přátelštější. Nyní přinesl nejhlubší svědectví o tom, jak se v Agoku žije. A je o to výjimečnější, že ho nenapsal lékař, ale lékárník. -- Tomáš Šebek
Na sklade 1Ks
15,90 €
A fekete özvegy - Alma Mahler-Werfel élete
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők keresték a kegyeit. A korszak három kimagasló szellemének volt a felesége: elsőként a zeneszerző Gustav Mahlernek, majd a Bauhaust megalapító Walter Gropiusnak, s végül a világhírű írónak, Franz Werfelnek. Az érte rajongó férfiak csodálták, ahogy saját művészi ambícióit feláldozta éppen aktuális társának karrierje érdekében, míg mások őszinte gyűlölettel viseltettek iránta: vakbuzgó és elvtelen törtetőnek tartották.
Hogy valójában ki is volt Alma? Bár magyarul is hozzáférhető önéletrajzából - melyben Alma a tények jó részét tudatosan elferdíti - sok minden kiolvasható, a történész Oliver Hilmes munkája az első, amely a maga összetettségében állítja elénk e nem mindennapi személyiséget. Hilmes eddig publikálatlan forrásokra és hatalmas kutatómunkára építve vázolja fel Alma páratlan életútját, s egyúttal a 20. század első felének európai kultúrtörténetéről, illetve az antiszemitizmus rohamos térnyeréséről is gazdag leírást nyújt. Hilmes elbeszélése a náci hatalomátvételt követő száműzetés éveit is tárgyalja, a kor emigráns társadalmának működési mechanizmusaiba is bepillantást engedve.
A 2004-ben német nyelven megjelent kötet rendkívül alapos történettudományi munka, amelynek szerzője ugyanakkor az újságírók eleganciájával forgatja a tollát, és gyakran merít a korszak anekdotáiból is. A fekete özvegy a legkülönbözőbb művészeti ágak iránt érdeklődő olvasók számára segíthet a régi századelő szellemi világának megismerésében, miközben a nagypolitika alakulását is képes új fénytörésben, alulnézetből bemutatni.
Maffiózók mackónadrágban
"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."
Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorúan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.
A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafúróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsú figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dúsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a túlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?
A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmúlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.
Dezső András az Index újságírója. 42 éves, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.
Na sklade 2Ks
14,06 €
dostupné aj ako:
Kafka utolsó pere
Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával és akinek kalandos úton került birtokába ez a felmérhetetlen értékű kincs. Kié Kafka? Izraelé, mert zsidó volt, annak ellenére, hogy sosem járt ott, és még egy utca sincs róla sehol az országban elnevezve? Vagy Németországé, mert német nyelven írt, annak ellenére, hogy húgai a hitleri rezsim áldozataiként haláltáborokban tűntek el? Miképpen lehet biztosítani, hogy valóban mindenki számára hozzáférhető legyen? Benjamin Balint egy oknyomozó újságíró és egyben egy értő irodalomkritikus szemével tárgyilagosan, többféle nézőpontból tárja fel egy prágai születésű, a németet anyanyelvének tekintő izraeli nő és két olyan ország jogvitáját, amely saját viharos múltjának feledtetésére is próbálja felhasználni egy olyan író irodalmi hagyatékát, aki egyetlen szépirodalmi művében sem jelölt meg konkrét helyszínt. A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael Államról és megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri.
Franz Kafka (1883-1924), a huszadik század egyik legjelentősebbnek tekintett írója német anyanyelvű prágai zsidó családban született. Írásait - amelyek nagy része befejezetlen és csak halála után, részben barátja, Max Brod szerkesztésében jelent meg - az európai irodalom legnagyobb hatású műveiként tartják számon. Legismertebb művei közé tartozik regénye, A per, amelyre ennek a könyvnek a címe utal.
Én meg az Ének – behúzott szárnyú felfelé zuhanás
már átlátok rajtam de nem látok belém
én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton
boldogabb akar lenni, és nem érti meg,
hogy ez nem így működik nem ilyen egyszerű
és folytatnám még tovább is van de félbeszakít
és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszerű
(hiperkarma: ?)
A hiperkarma zenekar énekesének-frontemberének-szövegírójának pályája igen tanulságos: az idén negyvenhárom éves Bérczesi Róbert élete egy poklokat megjárt, erősen magának való fiatalember sajátságos küzdelmeinek története. Nem csupán a kábítószerekkel démoni csatát vívó tehetséges művész élettörténete bontakozik ki, de korrajzot is kapunk. Egy alföldi kis tanyától a Mecsekig, majd a pezsgő Budapestig utazunk, háttérnek pedig ott a kései Kádár-kor, majd a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország. Rengeteg szórakoztató, sokszor meghökkentő anekdotát olvashatunk filmekről, zenékről, zenészekről, miközben bepillantást nyerhetünk egy nagyra hivatott zseni alkotóműhelyébe.
Nem csak rajongóknak!
Na sklade 1Ks
12,90 €
Bánom is én - Naplók 1953-1961
Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953-1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben.
De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni?
Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással.
Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. "Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem" - írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget.
Az író kezdetben a napi események tényszerű megörökítésére törekedett, feljegyzései által megismerhetjük mint tanárt, egyetemi oktatót, műfordítót és irodalomtörténészt. Az idő múlásával, a nehéz, zaklatott életkörülmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a történésekhez fűzött kommentárok, reflexiók, melyekből nyomon követhető az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte.
A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplőként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb időszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális közeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltűnnek a korabeli művészeti élet szereplői, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az ötvenes években az író házaspár hétköznapjai és ünnepei.
Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az időben. Így lesz ez a kötet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor küldött nekünk.
Chirurg
V bohatej knižnej tvorbe rozhovorov Jána Štrassera je táto kniha výnimočná. Skúsený autor Štrasser tentoraz nespovedá čitateľovi známu osobnosť z oblasti umenia, ako sme boli dosiaľ zvknutí, ale predstavuje nám tentoraz popredného slovenského lekára.
Majster v kladení otázok Ján Štrasser dokázal aj v tejto publikácii pútavo priblížiť život a prácu lekára, prednostu Kliniky popálenín a rekonštrukčnej chirurgie Univerzitnej nemocnice v Bratislave. Prof. MUDr. Ján Koller zachránil životy a vrátil zdravie doslova tisíckam ľudí, ktorí utrpeli vážne poranenia a ktorí sa jeho pričinením mohli vrátiť k svojim blízkym a zaradiť sa do spoločnosti. Tento významný odborník a obetavý lekár si takúto knihu skutočne zaslúžil už dávno. Grafická úprava a dizajn knihy AppleStudio Ján Novák. Vychádza v edícii Effigies. Prvých 100 kupujúcich dostane ako prémiu knihu Jána Štrassera Zavadzajme tu!
Na sklade 1Ks
5,90 €
Všechno dopadne jinak
Neuropatolog MUDr. František Koukolík je již třicet let primářem patologie Fakultní Thomayerovy nemocnice v Praze. Jeho život je v zajetí vědy, která ho okouzluje, vzrušuje a stále překvapuje. Svoje vědecké poznatky přiblížil čtenářům velice přístupnou formou v mnoha publikacích. V rozhovoru s novinářkou Libuší Koubskou se zpovídá ze svého vztahu k medicíně, hovoří o povaze a evoluci života na Zemi, o lidském mozku a o povaze lidských společností.
dostupné aj ako:
Čistá biela rasa
Je synonymom čistoty. Ušľachtilosti. A zároveň nemým svedkom všetkých vojen dvadsiateho storočia. Poznáte koňa, ktorého postoj na zadných je symbolom víťazstva a veľkosti?
Holandský spisovateľ Frank Westerman cestuje po celej Európe a rozpráva nám fascinujúci príbeh lipicanských koní, na pozadí ktorého sa zrkadlia vojny, etnické konflikty, história konskej drezúry, ale aj otázky rasy, genetiky a príbehy najväčších objavov v týchto odboroch.
Začalo sa to v 16. storočí, kedy sa v habsburských stajniach rozhodli vyšľachtiť koňa, ktorý bude hoden nosiť na svojom chrbte monarchov. Tak vznikli snehobiele lipicany, najkrajšia a najčistejšia rasa. Neobyčajné zviera. Nadzviera.
V roku 1867 cisár František Jozef vstupuje na chrbte lipicana na budínske návršie, aby prebral uhorskú korunu. Lipican kráčal i v slávnostnom sprievode prezidenta Reagana a hrdo stál v stajniach rumunského diktátora Nicolae Ceauşesca. Niet divu, že lipicanov si zamilovali aj nacisti. Biely kôň sa stal symbolom moci a prestíže.
Frank Westerman sa necháva viesť históriou lipicanského plemena a rozpletá pri tom nečakané súvislosti európskych dejín. Keď si prečítate knihu Čistá biela rasa, na biele žrebce v Topoľčiankach sa budete pozerať celkom inak.
dostupné aj ako:
Romantikus erőszak - Egy jó útra tért neonáci visszaemlékezései
Miért lesz egy tisztességes család okos és szeretett gyermekéből a rasszista ideológia hű támogatója?
A magányos kívülálló, és mindenekfölött elfogadásért küzdő Christian Picciolini tinédzser korában azért csatlakozott a skinhead mozgalomhoz, mert végre tartozott valakikhez, magabiztosnak és erősnek érezte magát. 16 éves korában már az ország legbrutálisabb radikális bőrfejű sejtjeit vezette, és a fehér felsőbbrendűséget hirdette Amerika egyik első neonáci bőrfejű zenekarának énekeseként. A durva utcai bunyóktól az alkoholmámoros fehér hatalmi gyűlésekig elmerült a bőrfejű kultúrában, a fasiszta propagandában és az erőszakban.
Kirúgták az ország összes középiskolájából, a családja elhagyta, de csak akkor kezdte felismerni, hogy gyűlölettel teli élete hazugságokra épül, amikor saját lemezboltot nyitott, ahol megismerkedett feketékkel, melegekkel és zsidókkal is. Napjainkban Picciolini békeaktivista, a Life AfterHate nonprofit szervezet egyik alapítója, amely segít az embereknek, hogy kilépjenek a gyűlöletcsoportokból, és bőrszínre, vallásos hitre vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül elfogadjanak másokat.
Exorcista Elias Vella
Páter Elias Vella pochází z Malty, ale domovem je mu celý svět. Patří do řehole františkánů – minoritů a přednáší zejména o osvobozování od Zlého a vnitřním uzdravení. Jeho knihy vycházejí v mnoha jazycích, pravidelně navštěvuje Slovensko i sousední Česko. Známý exorcista v knize otevřeně mluví o své životní cestě, vlastních bolestech i radostech a nabízí praktické rady ve věcech modlitby, manželství a boje proti ďáblovi. Jeho dlouholeté zkušenosti jsou vzácné a jeho laskavé rady působí jako uklidňující náplasti na bolavé duše.
Legacy Generations of Creatives in Dialogue
Generational dialogues between 40 world-renowned creatives exploring how the creative legacy of previous generations is being reinterpreted over time.
What is this phenomenon we call `legacy'? This intangible inheritance that we eventually leave for our posterity? Is it the creative and intellectual heritage that one generation passes on to the next? Conceived by Lukas Feireiss, the book at hand tries to probe this open question by engaging in critical dialogue different generations of creatives, connectors and thinkers alike. In some cases, between inherent legacy of parent and child, in many cases between mentor and students, or simply between friends.
The more than 40 illustrious contributors to this dialogue derive from an array of fields of knowledge and experience. Their stories often provide very personal insights into their work and life. They also reveal a broader perspective on the overall realms of art, design, architecture, music, literature, photography and curation in the 20th and 21st century.
Osobnosti trochu jinak
Ve své knize oslovil autor 23 známých osobnostíí ze světa sportu, výtvarného umění, hudby, vědy i veřejného života, kterým klade částečně provokativní otázky a dostává velmi specifické odpovědi.
Mezi jinými zde zpovídá Danu Zátopkovou, Barboru Špotákovou, Michaela Kocába, Františka Skálu, Dana Bártu, Martu Kubišovou, Šimona Pánka, Borise Jirků, Václava Větvičku, Olgu Špátovou, Danu Drábovou, Olgu Sommerovou, Jana Šibíka a řadu dalších osobností současnosti.
Evanjelici
Hovoria o Bohu a viere ľudia, ktorí v tejto viere žijú. Herečka Eva Pavlíková, historik Ivan Laluha, umelec Jakub Ursini, skladateľ Martin Sarvaš, režisér Michal Ruttkay, filozof a publicista Eugen Gindl, režisér Juraj Nvota, politik Miro Beblavý, politológ Juraj Marušiak a ďalší. Pridružujú sa k evanjelikom, ktorí v tejto krajine zanechali nezmazateľnú stopu: štúrovci, Štefánik, Clementis, Dubček či Jaro Filip a mnohí ďalší.
Všetky Larine vojny
Kniha Všetky Larine vojny je silným príbehom jednej ženy a matky, ktorá sa rozhodla nevzdať a bojovať so životom i všetkými jeho príkoriami za každú cenu a do posledného dychu. Aká veľká musí byť láska matky k svojim synom, keď sa rozhodne celkom sama absolvovať púť do vojnou zmietanej Sýrie a žiadať syna, aby sa vrátil? A prečo na ňu musia neustále siahať krvavé pazúry vojny, keď jediné, po čom skutočne túži, je pokoj a mier?
Lara sedí v gruzínskom McDonalde, na stole pred ňou chladne čaj v papierovom poháriku a rozpráva. Rozpráva o svojom živote a o vojnách, ktoré jej neustále zvierajú prsty okolo krku. Najskôr dve čečenské, ktoré jej zmarili sny o kariére herečky, potom tá sýrska, ktorá jej ukradla dvoch synov.
Wojciech Jagielski je pozorný poslucháč a majstrovský rozprávač. Larin príbeh sa pod jeho rukami mení z reportáže na silný, takmer až shakespearovský príbeh. Pred našimi očami sa otvára farbistý život v tichej horskej doline Pankisi, dve čečenské vojny, ktoré ho prevrátia naruby i rozlúčka Lary s jej dvoma synmi, Šámilom a Rašídom, ktorí sa rozhodli hľadať šťastie v bohatej Západnej Európe.
Kniha výnimočného poľského reportéra Wojciecha Jagielskeho Všetky Larine vojny vychádza v preklade Juraja Koudelu.
Rossz vér
Amerika legnagyobb üzleti átverése az orrunk előtt zajlott. Hogyan csapta be Elizabeth Holmes a legravaszabb öreg rókát is?
Egy tizenkilenc éves lány, hatalmas kék szemekkel és mesterséges bariton hanggal, összevissza két félév stanfordi kémiaitechológia-kurzussal felvértezve Steve Jobs női reinkarnációjának érzi magát és ezzel a Forbes címlapjára is felkerül.
Képzeld csak el: nincs többé szétdöfködött véna, ájuldozó beteg, gyöngyöző homlokú asszisztens. Egyetlen csepp vér az ujjad begyéből, meg egy komplett orvosdiagnosztikai labor otthon az éjjeliszekrényen vagy a sarki szupermarketben. Elizabeth Holmes és a Theranos a vérvizsgálatok iPhone-ját ígérték Amerikának és a befektetőknek.
A lufi sokáig nem pukkadt ki. Kellett hozzá Elizabet hipnotikus varázsa, világmegváltó elképzelései és hajthatatlansága. És röpke néhány év alatt létrejött a közel tízmilliárd dollárra értékelt vállalat, igazgatótanácsában öreg de csúcskategóriás politikusokkal. Igen, George Shultzcal és Henry Kissingerrel, James Mattisszal. Meg olyan befektetőkkel, mint Rupert Murdoch.
Kellett egy kis varázslat is, mikroáramlástan, immunanalitika, robotika, miniatürizácó, IT, biotech. Meg kegyetlen jogászkodás, könyörtelen sztárügyvédek, véresen komoly fenyegetések, zsarolás és karaktergyilkosság. És persze versenyfrászban égő nagyvállaltok, totojázó hatóságok, szenációhajhász média. Meg kellet a józan ész gyengesége és a becsvágy ereje is.
John Carreyrou, a Wall Street Journal újságírója kitartó, vérprofi oknyomozó-tényfeltáró munkával derítette föl Elizabeth Holmes és a Theranos történetét, aztán regényszerűen izgalmas könyvben írta meg Amerika legnagyobb üzleti átverésének sztoriját. Egy kikezdhetetlenül precíz és hiteles, ugyanakkor letehetetlenül jól megírt krimiben.
Pokojní v nepokoji / Light in darkness
Fotograf Timotej Križka zachytil príbehy politických väzňov zo Slovenska. Do knihy vybral svedectvá tých, ktorých pobyt vo väzení nezlomil a napriek neprávosti, ktorá bola na nich spáchaná, si zachovali vnútornú slobodu a pokoj. Ako hovorí jeden zo svedkov: Každý z nás má mať určitý životný názor a za ním stáť za každej situácie. Nie meniť svoje názory vzhľadom k tomu, aby po ekonomickej alebo spoločenskej stránke získal niečo navrch. Tak bude šťastný a spokojný.
Pokojní v nepokoji/Light in darkness: Eugénia Vyskočilová, Rudolf Dobiáš, Michal Ivanko, Štefan Ružovič, Michal Vasiľ, Eugen Ján Kočiš, Ján Ďuro, Anton Srholec, Dorota Kravjanská, Jozef Tóth, Imrich Vanta, Imrich Mráz, Ján Chryzostom Korec, Františka Múziková, Ján Zeman, Jozef Mašlej, Akvinas, Ladislav Záborský, Justína, Bernard Pánči, Andrej Konc
Kniha je dvojjazyčná SK/EN.
***
Človek môže byť fyzicky obmedzený, ale o slobodu ducha, o to nemôže obrať človeka ani väzenie. / A man can be limited physically, but not even prison can rob a man of the freedom of the spirit.
Nehanbím sa sám pred sebou. Keby som videl, aj zrkadlo by mi ukázalo, kto som. / I am not ashamed when I look at myself. If I could see, even the mirror would show me who I am.
Vyšiel som von ako slepý. Nepoznal som peniaze, nič. Bol som samý vred. Boli veľké ako slepačie vajce. Celý čas som žil pod tlakom nevedomosti. Prišiel som domov a keď ma uvidela manželka, myslela si, že má halucinácie. Deti vyrástli, jedna dcérka mala dvanásť, druhá desať rokov. / When I got out I was like a blind man. I didnt know the currency, nothing. I was covered in ulcers. Ulcers as big as chicken eggs. This whole time I lived under the pressure of ignorance. I came home and when my wife saw me, she thought she was hallucinating. My children grew up, one of my daughters was twelve, the other ten.
Tam som mal čas na premýšľanie. Modlil som sa za svojich nepriateľov, nikdy som nepochyboval o tom, že dobro zvíťazí. Naivita? Doteraz som na to nenašiel odpoveď. / In there I had time to think. I prayed for my enemies, I never doubted that good would triumph over evil. Naiveté? I dont have an answer yet.
Na sklade 1Ks
39,99 €
Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk? - Útikönyv a felfordult világhoz
"Az öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."
Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől.
Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet.
"Pénz, információ, árucikkek és fegyverek keringenek őrült tempóban, mintha a Földgolyó újra összeállt volna egyetlen őskontinenssé. De eközben a világ szerencsésebb részén még igyekszünk úgy tenni, mintha Afrika és Ázsia továbbra is távoli, egzotikus kontinensek lennének."
A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt.
A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.
Srdcom a svedomím
Sudca Najvyššieho súdu SR a kandidát na prezidenta Štefan Harabin priťahuje poslucháčov a čitateľov, pretože otvorene hovorí o tom, čo iní zamlčujú a zahmlievajú. Vo svojom druhom literárnom diele úprimne ľudsky, s hĺbkou a nadhľadom objasňuje problémy, ktoré dnes kvária Slovensko a navrhuje konkrétne riešenia, ako vyviesť spoločnosť z hodnotovej a právnej krízy. Vypovedá napríklad o desivých rizikách Globálneho paktu OSN o migrácii, o rozklade rodiny cez Istanbulský dohovor, o demoralizačných útokoch na deti z pôdy školy bez vedomia rodičov, o chobotnici mimovládnych organizácií, ktorá rozkladá štát, o diktatúre posledného slova aj o prezidentskej téme.
Fejtóny, rozhovory a reportáže patria medzi dôležité žánre literatúry, ktoré sa zaoberajú dokumentárnym spracovaním udalostí, spoločenských tém a ľudských skúseností. Tieto žánre poskytujú čitateľom hlboký vhľad do rôznych aspektov sveta, ktoré nám pomáhajú pochopiť a analyzovať okolitú realitu.
Fejtóny sú krátke literárne diela, ktoré často kombinujú humor, ironiu a osobné postrehy autora. Ich cieľom je pobaviť čitateľa a donútiť ho sa zamyslieť sa nad rôznymi témami a situáciami. Fejtóny môžu mať rozmanité formy - od krátkych esejí a anekdotických príbehov po reflexie a komentáre.
Rozhovory predstavujú konverzáciu medzi novinármi a osobnosťami z rôznych oblastí, ako sú umenie, politika, vedy a iné. Tieto rozhovory poskytujú autentický pohľad na myšlienky, názory a skúsenosti významných osobností.
Reportáže sú žánrom, ktorý sa zameriava na objektívne spravodajstvo a dokumentáciu udalostí. Reportéri zbierajú informácie prostredníctvom výskumu, rozhovorov a terénnych prác a následne ich prezentujú prostredníctvom článkov, časopisových reportáží alebo kníh. Reportáže majú často sociálnu, politickú alebo kultúrnu tému.
Fejtóny, rozhovory a reportáže sú dôležitými žánrami, ktoré obohacujú literárnu scénu. Ich autentický prístup a schopnosť analyzovať a interpretovať rôzne aspekty ľudskej existencie nám umožňuje rozšíriť naše obzory, vnímať svet z rôznych perspektív a hlbšie porozumieť spoločnosti.
K najznámejším autorom fejtónov patria Mark Twain, Dorothy Parker, Milan Lasica, či Miroslav Marcelli.
Reportážam sa venujú autori ako Truman Capote, či Hunter S. Thompson.
