Najnovšie - Svetová beletria strana 110 z 493
zobraziť:
Bossa nova
Két nő, két újrakezdés.
Szex, hűtlenség, útkeresés.
Janka a feleség, Bori a szerető. Akár barátok is lehetnének, azonban most ellenfelek.
Vagy mégsem?
Bossa nova. Tánc, amely lehetőséget ad, hogy szigorú szabályait tartva a résztvevők egyedi mozdulatokkal meg nem ismételhetővé varázsolják azt. Bori és Janka ezt a táncot járja, két különböző életben. Ellátják a feladataikat, működtetik a családjukat, segítik a gyerekeiket, dolgoznak, miközben mindketten érzik, valami hiányzik nekik. De mi? És nem ez az egyetlen kérdés, amire választ keres a regény.
Hogyan lehet megbirkózni azzal, ha egy napon kiderül, megcsal a férjed? Miért lesz egy negyvenes családanya hűtlen? Mi az, ami hiányzik egy látszólag kerek életből?Angela Murinai könyve két nagyszerű nő fejlődéstörténete. Janka és Bori egy nehéz helyzetben keresi önmaga legjobb verzióját, vigyázva azokra, akiket legjobban szeret.
"Tükröt tart elénk, és amit látunk, azzal mindannyian tudunk azonosulni, és olykor jót derülni rajta."- Pap Éva író
Ha értem jönnek éjjel
"Ha mindenkit csatasorba állítanak, mégis honnan jönnek majd a terroristák?"
A kínai kormány még napjainkban is kegyetlenül üldözi az ujgurokat. Ez a muszlim kisebbségi csoport 2017 óta a huszadik század rémségeire emlékeztető elnyomásban él Kína csúcstechnológiás, mindent látó megfigyelőállamában, ahol az internálótáborokban feltehetőleg több mint egymillió embert tartanak fogva.
Ez a realitás határozza meg Táhir Hamut Izgil életét, akinek költő barátai sorra tűntek el, és őt magát is börtönbe zárták. Miután 1996-ban megpróbált külföldi tanulmányútra menni, a rendőrség addig kínozta, míg be nem ismerte a koholt vádakat, ezt követően átnevelő munkatáborba küldték. De Táhir három év raboskodás után sem gondolta volna, hogy évtizedekkel később olyan radikálisan oldja meg az ujgurkérdést a kínai kormány, amit ma már népirtásnak tekintünk.
A Ha értem jönnek éjjel Táhir Hamut Izgil szülőföldjének politikai, társadalmi és kulturális elpusztításáról szól. Mióta a tömeges internálások megkezdődtek, a vezető ujgur értelmiségiek közül egyedül neki sikerült megszöknie Kínából. Könyve kétségbeesett segélykiáltás a világnak, és tiszteletadás barátai és ujgur honfitársai előtt, akiket elhallgattattak. Ai Weiwei, a világhírű képzőművész és emberjogi aktivista, az 1000 év öröm és bánat szerzője szerint Táhir művét "nem nevezhetjük csak >>jó könyvnek
Függés - Koppenhága-trilógia III.
A Koppenhága-trilógiát 2021-ben a The New York Times az év legjobb könyvei közé sorolta.
Tove Ditlevsen írásai reneszánszukat élik. Koppenhága-trilógia című memoárjában, amely az 1960-as és 70-es évek fordulóján látott napvilágot, fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. A trilógia harmadik kötete, a Függés a női lélek belső világába kalauzol el, kendőzetlen nyerseséggel beszél a női-férfi kapcsolatok útvesztőjéről, a kábítószer-függőségről és a leszokás felé vezető út pokláról.
"Ha fölemelem a fejem, fáj a nyakam, de ha leteszem a párnára, megindulnak felém a falak, egyre közelebb jönnek, és elfogy a levegő a kis szobában. Ha leteszem a fejem, állatok nyüzsögnek a takarómon, apró, undorító, csótányszerű bogarak ezrével, a testemen mászkálnak, bekúsznak az orromba, a számba, a fülembe. Ugyanez történik, ha egy pillanatra becsukom a szemem, az állatkák ellepnek, nem lehet megállítani őket. Sikítani akarok, de nem tudom kinyitni a szám. Különben is, lassan kénytelen vagyok belátni, hogy nincs értelme sikítani. Senki sem reagál, senki sem jön oda hozzám."
"Annyi fölösleges szenvedést okoztam neki, és soha nem fogja megérteni, hogy miért."
Most leszállunk innen
A Hallgasd a holtak énekét kétszeres Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazott szerzőjétől
New York Times bestseller
"A maiak közül a leginkább szárnyaló tehetségű szerző - egészen egyedülálló" - Entertainment Weekly
"Most leszállunk innen a vak világba!" - kezdé a költő. Babits Mihály fordításában így hangzik az idézet Dante Pokoljából, ahonnan e regény a címét kölcsönzi.
A Most leszállunk innen igazi mestermű, amely az amerikai irodalom klasszikusaként fog bevonulni a köztudatba. Egy lány története, aki rabszolgaként élt az amerikai polgárháborút megelőző években.
Annist egy fehér rabszolgatartó nemzette, aki eladja délre. A hosszú menetelés során a lány édesanyjához kapcsolódó emlékeiben talál vigaszra, illetve a nagymamájáról szóló történetekben, aki harcos volt Afrikában. Annis számára e két nőalakon keresztül nyílik meg a kézzelfogható valóságon túli szellemvilág, amelyben ott van a föld és a víz, mítosz és történelem; ott vannak azok a szellemek, amelyek adnak és nevelnek, és azok, amelyek manipulálnak és elvesznek.
Az alászállás története végeredményben egy újjászületés története, amely során Annis visszavívja a jogot, hogy ő kormányozza saját életét.
Ahoj krásko
Rodinná sága ze současného Chicaga, v mnohém odkazující na legendární román Malé ženy.
William Waters vyrůstal v rodině zasažené tragédií, bez lásky a zájmu rodičů. Když v prvním ročníku na univerzitě potká energickou a ambiciózní Julii Padavanovou, rozzáří se mu celý svět.
S Julií do Williamova života vstoupí i její rodina, především její tři mladší sestry: Julii nejbližší Sylvie, snílek a knihomolka, a dvojčata, bohémská výtvarnice Cecelie a laskavá pečovatelka Emeline. Všichni Padavanovi přijmou Juliina nového přítele s otevřenou náručí.
Životní cesty všech se však začnou různě komplikovat, až nakonec dojde ke katastrofálnímu rodinnému rozkolu, který všechny promění, mnohé rozdělí a zasáhne i další generaci... Dokáže takovou ránu někdy něco zacelit?
Vychází v překladu Ondřeje Frühbauera.
Andělská hra, 3. vydání
Poutavé, fascinující pokračování kultovního bestsellerového románu Stín větru přináší variaci na faustovský motiv o pokušení a touze po nesmrtelnosti, situovanou do magické Barcelony první poloviny 20. století. Mladý novinář David Martín přijme nabídku vydavatele Andrease Corelliho, aby pro něj napsal knihu, jakou ještě nikdy nikdo nestvořil. Tajemného Corelliho však obestírá řada záhad, k nimž se záhy přidají nevysvětlitelné náhody i úmrtí za nejasných okolností. A spousta otázek, z nichž nejpalčivější zní: Komu vlastně upsal David Martín duši?
dostupné aj ako:
Egy asszony küzdelmei és átváltozásai
"Anyám biztos volt benne, hogy egy másik életet érdemel, hogy az az élet létezik valahol, elvontan, egy elképzelt világban, hogy vajmi kevés kellett volna ahhoz, hogy meglegyintse a szele, és hogy az ő élete csak egy véletlen folytán lett ilyen a valóságban."
Édouard Louis (1992-) francia író. Könyveit számos nyelvre lefordították, a belőlük készült színdarabokat világszerte játsszák.
Mások országa
1944-ben az alig tizennyolc éves Mathilde beleszeret az elzászi falujukban állomásozó francia csapat marokkói tisztjébe, Amin Belhadzsba. Mathilde, aki úgy érzi, hogy a háború megfosztotta fiatalságától, unalmas, szürke életre kárhoztatta, a romantikus regényekből megismert szenvedélyre, érzéki örömökre, kalandokra vágyik. A felszabadulás után követi férjét a francia protektorátusba, Marokkóba, amely ábrándjaiban a felhőtlen kék ég, a ragyogó napsütés, az illatos virágok és zamatos gyümölcsök földje. Ám csalódnia kell, egészen másmilyen valóság vár rá, új hazája hamarosan az elveszett illúziók országává változik számára. A fiatal pár Mekneszben telepszik le, ahol a franciák lakta Újvárost láthatatlan, ám annál leküzdhetetlenebb határ választja el az araboknak otthont adó óvárostól.
Míg Amin ádáz munkával igyekszik az örökül kapott terméketlen, köves földből virágzó majorságot teremteni, addig a pénztelenségtől, kirekesztettségtől és magánytól szenvedő Mathilde egyre elkeseredettebben próbálja megtalálni a helyét ebben az etnikai, társadalmi és vallási konfliktusokkal terhelt világban, ahol voltaképpen mindenki idegen, mindenki "mások országában" él: a francia telepesek éppúgy, mint a bennszülöttek, a katonák éppúgy, mint a földművesek. És mindenekelőtt a nők, akik az évszázados hagyományok, szokások, szabályok rabjaként élik az életüket a férfiak országában.
A lázadás, a robbanás elkerülhetetlennek tűnik...
Hamarosan a mozikban
1947, Lone Butte. Bob Falls épségben tér haza a háborúból, de nem találja a helyét. Egyetlen délutánt tölt el különleges tehetségű ötéves unokaöccsével, Robbyval, akire komoly hatást gyakorol, azután huszonhárom évre eltűnik.
1970, Oakland. Robby immár TREV-VORR művésznéven képregényeket rajzol egy aprócska kiadónak. Egy nap levelet kap eltűnt nagybátyjától, és a feltörő emlékek hatása alatt papírra vet egy lángszórós katonáról szóló különös történetet, a Tűzeső legendáját.
2020, Hollywood. Bill Johnson, a sikeres producer mindig új ötletek után kutat. Mikor rábukkan egy igencsak furcsa, régi képregényre, egyből tudja, hogy megtalálta a hiányzó láncszemet, amivel teljessé teheti a népszerű ultraszuperhős-univerzumot, és végre vászonra viheti a különc Eve Knight alakját is. A főhősnő szerepét a karrierje csúcsán lévő Wren Lane-re osztja, míg Tűzesőt a nemrég befutott, szeszélyes OKB játssza majd, akinek mindenről megvan a saját elképzelése...
Ám a regény igazi főszereplői a kamera mögött állók: producerek, asszisztensek, technikusok és mindenki, aki részt vesz a filmkészítés őrült, kimerítő, mégis mindennél csodálatosabb folyamatában. Tom Hanks nagyszabású regénye főhajtás előttük és a filmművészet előtt, egyszerre szívmelengető mese és kulisszatitkok elképesztő tárháza.
Sisi 2: Túžba a zrada
Túžba a zrada, šťastie a zúfalstvo, láska a nenávisť.
Takto si novomanželka, cisárovná Sisi svoj život po boku milovaného muža nepredstavovala. Cisárske sídlo sa stalo jej väzením, prísna dvorská etiketa a neúprosné svokrine požiadavky dusia jej sny, radosť zo života, túžbu po slobode. Monarchia si žiadala svoje: následníka trónu. Sisi sa namiesto vysnívaného raja ocitá na bojisku. Bez milujúcej rodiny, bez priateľov. Po boku muža, ktorý musí pod ohromným tlakom panovníckych povinností, v Európe zmietanej ťažkými konfliktmi, rozhodovať o životoch tisícov vojakov a o budúcnosti monarchie, ktorú po stáročia budoval jeho rod. František Jozef prepadá svojim vnútorným démonom, ktorí ho vzďaľujú od manželky a od lásky...
Knižné spracovanie úspešného televízneho seriálu
Ako sa vyrába ďalší majstrovský veľkofilm
Superromán o superhrdinoch od oscarového herca Toma Hanksa!
Od oscarového herca a autora bestsellerov: román o vzniku hviezdneho, multimiliónového akčného filmu o superhrdinoch... a o skromných komiksoch, ktoré ho inšpirovali. Vtipný, dojímavý a úžasne podnetný román, ktorý zachytáva aj zmeny v Amerike a americkej kultúre od druhej svetovej vojny.
Prvá časť príbehu sa odohráva v roku 1947. Problémový vojak sa po návrate z vojny zoznamuje so svojím talentovaným päťročným synovcom, v ktorom zanechá nezmazateľný dojem, a potom na dvadsaťtri rokov zmizne.
Prestrih do roku 1970: Synovec, ktorý teraz kreslí undergroundové komiksy v Oaklande v Kalifornii, sa znovu stretáva so svojím strýkom, spomína si na komiks, ktorý čítal, keď mal päť rokov, a kreslí novú verziu so strýkom ako hrdinom bojujúcim počas druhej svetovej vojny.
Strih do súčasnosti: Úspešný režisér objaví komiks z roku 1970 a rozhodne sa z neho vytvoriť súčasný film o superhrdinovi. Na scénu prichádza herecké obsadenie: Zoznámime sa s mužskou hviezdou filmu s mimoriadne komplikovanou povahou, jeho úžasnou hlavnou predstaviteľkou, excentrickým scenáristom/režisérom, producentkou, asistentkou produkcie a všetkými ostatnými na oboch stranách kamery.
Bonusový materiál: tri komiksy, ktoré napísal sám Tom Hanks.
dostupné aj ako:
Bílé noci
Osamělý mladík narazí jednoho dne na břehu řeky na půvabnou dívku, k níž vzplane touhou. Dívka ale čeká na svého nastávajícího, který by měl každým dnem dorazit do města. Čas ovšem běží, snoubenec o sobě nedává vědět a zamilovaný mladík se rozhodne jednat.
dostupné aj ako:
Árkok az esőben
"Sam és Starkadur a Tunga feletti lejtőn üldögéltek, nézték, ahogy a felhők szitáló esőcseppektől terhesen úsznak tova, hallgatóztak, hogy meghallják a neszt, mikor a felhők kiengedik a záport, aztán sokáig ültek, és nézték az árkokat az esőben. Végül felálltak, levették a csizmájukat, futottak a fűben a házig, hoztak egy termosz kávét és bögréket, két szelet kenyeret sajttal, átgázoltak a kaszálón, varázslatos dolog a fűben mezítláb kávét inni, mialatt az ember fejét veri az eső. Ilyenek az esős napok ezen a vidéken."
Jón Kalman Stefánsson már az első, 1996-ban megjelent prózakötetében is Izland nyugati fjordjainak tájaira vezet bennünket. Lazán összefüggő novellái a helyiek valószerűtlen, a technológia és a csodák határvidékén játszódó hétköznapjait mutatja be. Errefelé eseményszámba megy, ha a horizonton feltűnik egy autó, vagy megérkezik Björn új bálázógépe; a szomszédok távcsövön át követik az elszabadult bikát; a magányosan gyászoló gazda a nappal paripává változó trollasszonnyal hál; vagy ha egy gazda a fjordok csendjének súlya alatt hallani kezdi, ahogy susognak a felhők, mint a száraz széna, és csikorognak, mikor kettészeli őket a hegycsúcs.
Stefánsson cinkos mosollyal el-eltűnődve forgatja kezében a valóság legjellemzőbb kicsiségeit, míg ki nem bomlanak belőlük a mindannyiunknak ismerős fájdalmak és drámák. És akkor megállunk, és mi is feltesszük a kérdést: "van-e szomorúbb, mint az árkok az esőben?"
Baron Bagge
Baron Bagge, a cavalry officer during the First World War, receives orders from his unhinged commander to ride into Russian machine guns. But instead of meeting certain death, he and his brigade pass, unscathed, into a peaceful, otherworldly country where festivities are in full swing. There he finds himself entangled in a strange love, yet is harrowed by the threat of the enemy, and intimations from his fellow officers about the nature of his survival. A story of duty and desire, courage and stupidity, Baron Bagge is a waking dream of a novel.
Kemény vidék
Megrázó díjnyertes regény a felnőtté válás gyötrelmes és gyönyörűséges korszakáról.
Az 1985 nyarán tizenhat éves Sam szünidőben munkát vállal Missouri egyik poros kisvárosának kopott mozijában, csak hogy ne kelljen összezárva lennie munkanélkülivé vált apjával és beteg anyjával. Hirtelen döntése megváltoztatja az életét - a bizonytalan, visszahúzódó, különcnek tartott fiú kezd megnyílni, barátokat szerez, szerelmes lesz, felfedezi szülővárosa titkait, és újdonságokra lel önmagában. Életében először nem érzi magát láthatatlan kívülállónak, és talán már kirajzolódnak a benne érő férfi körvonalai is.
Benedict Wells legutóbbi regénye csodálatos könyv a felnőtté válásról, csodás történet egy felejthetetlen nyárról. A Beck utolsó nyara, a Különc, az És véget ér a magány után ez a német csodagyerek negyedik, magyarul megjelenő műve, amelyre az elbeszélés természetessége és érzékenysége jellemző.
Elvittük anyát északra
Jana és ikertestvére anyjuk koporsójával az elhunyt végakaratának megfelelően egy zárt, északi, finn közösségbe indulnak. A település toxikus légköre és a szektaként működő szabadegyház úgy tűnik magával rántja Öcsit, aki a szigorú vallási keretektől, a puritán patriarchátustól és az ismeretlen rokonok között várja a múlt lezárásának lehetőségét. Eközben Jana továbbra is a múlt sebeivel küszködve próbál kötődni, szeretni és szeretve lenni. Noha az anya hátrahagyott leveléből sok mélyre temetett titokra fény derül, a minták változatlanok, és úgy tűnik, az erőszak és a függések rendszere mindenhol egyforma.
Az Elvittük anyát északra a szerző nagy sikerű, August-díjjal jutalmazott, Elmentem az öcsémhez című első kötetének folytatása. Karin Smirnoff a senki máséhoz nem hasonlítható prózájának középpontjában továbbra is a zord északi közösség, illetve Jana Kippo alakja áll.
Spreneverené nebo - Príbeh slúžky
Román Spreneverené nebo vznikol vo veľmi krátkom časovom období mája až júna roku 1939, teda v pochmúrnej atmosfére všadeprítomnej hrozby nacizmu. Franz Werfel spracoval skutočný životný „príbeh slúžky“ – ako znie aj podtitul knihy – kuchárky Agnes Hvizdovej, ktorá pracovala v domácnosti hudobného skladateľa Gustava Mahlera. Hlavná postava románu pochádzala z moravskej obce Hustopeče a počas služby v Rakúsku si uchovávala katolícku zbožnosť rodného prostredia. Pre Tetu Linekovú bola pozemská existencia len dlhou prípravou na večný život. Robila teda všetko pre to, aby sa jej túžba po dobrom mieste v nebi splnila. Jej cesta za spásou a teda „do neba“ bola pre ňu nesmierne zložitá a plná omylov, nie však zbytočná. Román mal u čitateľov veľký úspech a bol niekoľkokrát sfilmovaný.
dostupné aj ako:
Posledný človek
Mary Shelleyová (1797 – 1851) si v máji 1824 napísala do denníka: „Posledný človek! Presne tak, pocity tejto osamelej ľudskej bytosti viem opísať veľmi dobre. Sama si totiž pripadám ako posledný pozostatok milovanej rasy, keďže sa moji spoločníci do jedného pominuli ešte predo mnou.“ Autorka slávneho Frankensteina sa po smrti manžela P. B. Shelleyho vrátila do Anglicka, rozhodla sa spravovať jeho literárnu pozostalosť, no popritom nezabúdala ani na vlastné spisovateľské aktivity, ktorými si nepochybne kompenzovala všetky osobné straty. Okrem manžela jej totiž umreli aj deti (spolu tri – Clara, Clara Everina a William), ostal jej len syn Percy Florence. Autorka v priebehu desiatich rokov z romantického ošiaľu, ktorý sa niesol aj v znamení (nielen) jej osobnej sexuálnej revolúcie, zdá sa, celkom vytriezvela. Už to nebola len neplnoletá intelektuálka, dcéra známych spisovateľov W. Godwina a M. Wollstonecraftovej, plachá kráska s knihou v ruke, ktorej počaruje ženatý básnik pochybnej povesti. Rozhodla sa bojovať s nepriazňou osudu a postarať sa o posledného člena novej rodiny, aký jej ešte zostal, úplne sama.
Pocit opustenosti položila na papier v knihe Posledný človek (The Last Man, 1826), v ktorom vzdáva hold ľudskosti v jej neuveriteľnej krehkosti. O svojom diele sa vyjadrila slovami: „Musím povedať, že Posledného človeka mám spomedzi svojich literárnych počinov najradšej, no chyby rozhodne neprehliadam.“
Román je príbehom priateľstva, je to filozofická úvaha o ľudskej náture, o zmysle života v spoločnosti, o duchovnom i intelektuálnom vyzrievaní v čase prevratných spoločenských zmien na pozadí katastrofy globálnych rozmerov. Dielo pôsobí v pandemickej ére priam prorocky. Po prvom vydaní v roku 1826 kniha zapadla prachom, vo svete ju vylovili z archívu až v roku 2008 a konečne si ju môžeme prečítať aj v prvom slovenskom preklade.
dostupné aj ako:
Sziszüphosz mítosza
"Ha az ember rájönne, hogy a világmindenség is képes szeretni és szenvedni, akkor megbékélne a sorsával."
"A Sziszüphosz mítoszának központi témája, hogy indokolt és szükséges arról gondolkodni, vajon van-e értelme az életnek, tehát indokolt szembenézni az öngyilkosság problémájával is. A válasz, mely fel-felsejlik az ellentmondások alól, a következő: az öngyilkosság akkor sem indokolt, ha az ember nem hisz Istenben. E könyv, melyet tizenöt éve, 1940-ben, a francia és európai katasztrófa idején írtam, azt állítja, hogy még a nihilizmus korlátain belül is fellelhetők a nihilizmus meghaladásának eszközei. Minden könyvemben, amelyet azóta írtam, ebbe az irányba próbáltam továbbhaladni. Bár a Sziszüphosz mítosza a halál kérdéseit veti fel, előttem egyértelmű meghívásként jelenik meg, hogy a sivatag kellős közepén is éljek és alkossak."
(Albert Camus előszavából az 1955-ös amerikai kiadáshoz).
Nechajte sa vtiahnuť do sveta najznámejších príbehov svetovej literatúry. Prežívajte osudy hlavných hrdinov a objavujte novinky, ktoré vám neustále prinášame v oblasti svetovej beletrie. Čítajte romány, novely, či poviedky od známych autorov ako Jane Austen, Haruki Murakami, Fjodor Michajlovič Dostojevskij, Jules Verne, Erich Maria Remarque, Paulo Coelho, Daniel Defoe, George Orwell a mnohých ďalších.
