Najnovšie - História - ostatné strana 3 z 143
zobraziť:
Alžbeta Báthoryová a svedkovia z archívu
Tragický príbeh Alžbety Báthoryovej prekročil rámec krajiny, v ktorej žila. Svedčí o tom niekoľko desiatok knižných publikácií a mnoho článkov, ktoré boli publikované v rozličných jazykoch. Ich autori skúmali počínanie Báthoryovej z hľadiska práva, medicíny, historických súvislostí a spájajú ho so sadizmom a mučením obetí. Život a činy Alžbety Báthoryovej dosvedčujú viaceré historické pramene. Vzhľadom na danú dobu sa ich zachovalo pomerne dosť a jej kauza je dobre zdokumentovaná pred aj po Čachtickej epizóde
Progress
For readers of Thomas Piketty, David Graeber, and Jared Diamond: A bold, provocative, wide-ranging argument about the human idea of progress that offers a new vision of our future
Progress is power. Narratives of progress, the stories we tell about whether a society is moving in the right or the wrong direction, are immensely potent. Progress has built cities, flattened mountains, charted the globe, delved the oceans and space, created wealth, opportunity, and remarkable innovation, and ushered in a new epoch unique in our planet's 4.5-billion-year history.
But the modern story of progress is also a very dangerous fiction. It shapes our sense of what progress means, and justifies what we will do to achieve it--no matter the cost. We continue to subscribe to a set of myths, about dominion, growth, extraction, and expansion, that have fueled our success, but now threaten our--and all species'-- existence on a planet in crisis.
In Progress, geographer Samuel Miller McDonald offers a radical new perspective on the myths upon which the modern world is built, illuminating its destructive lineage and suggesting an urgent alternative. Drawing on interdisciplinary research across anthropology, history, philosophy and geography, McDonald argues that if humanity is to thrive, then we must dismantle, reimagine, and create anew what progress means.
Sorozatgyilkos nők
Ha sorozatgyilkosokról hallunk, általában rossz arcú, agresszív férfiakat képzelünk magunk elé, pedig a gyilkos ösztön, a bosszú és a hatalomvágy női sorsokban is megjelenhet.
Magyari Hajnalka könyve olyan nőket mutat be, akik átlépték a társadalom által kijelölt határokat – némelyek tudatosan, mások megbomlott elméjük miatt, esetleg a túlélés kényszerétől hajtva. Vannak köztük méregkeverők, bábák, feleségek, árvák és özvegyek, akiknek a történetei nemcsak a bűnügyi krónikák egy-egy fejezetét jelentik, hanem tükrei annak a világnak, amelyben a női lét korlátai olykor végzetes tettekhez vezettek. A szerző nem a szenzációt keresi, hanem az összefüggéseket: hogyan lett a női tapasztalatból bűn, a társadalmi elnyomásból pedig hatalomvágy és bosszú? A nőtörténet és a kriminológia határán mozgó mű sajtóforrások, levéltári dokumentumok és helyszíni kutatások alapján olyan női sorozatgyilkosokat idéz meg, akiknek az élettörténete a társadalom- és nőtörténet iránt érdeklődő olvasók számára is provokatív és elgondolkodtató olvasmány.
Kovácsné Magyari Hajnalka (PhD) andragógus, szépségtörténész és nőtörténet-kutató, az MTA-VEAB Nőtörténeti Bizottság tagja, az MTA-HTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport kutatótagja, az Interpress Magazin (IPM) állandó szerzője
Bécs vonzásában - Mesélő kastélyok
A Bécs környékén élő és jelentős birtokokkal rendelkező magyar főnemesség különleges helyet foglal el Magyarország történelmében. Kastélyaikban és palotáikban magánvagyonuk ereje utánozhatatlan, megközelíthetetlen világot hozott létre. Kastélyaikat a legkeresettebb építészek tervezték, Esterházy "Fényes" Miklós eszterházai otthonát kisebb méretei ellenére méltán hasonlították a versailles-i királyi rezidenciához, szalonjaik falai szinte roskadoztak a műkincsektől. A Brunszvik, majd a Chotek grófok alsókorompai kastélya a festészet olyan szentélye volt, ahol Holbein, Tiziano és Rubens adták a mindennapok díszítményeit, esténként pedig Ludwig van Beethoven ült a zongorához. Az ő kastélyaikba, palotáikba jelentéktelenségükben is jelentős mindennapjaikba enged bepillantást ez a könyv, hogy a "múlt kútjának" talán mégsem feneketelen mélyén önmagunkra, saját törekvéseinkre ismerjünk.
A náci és a pszichiáter
„Kelley azt remélte: az olvasók meg fogják érteni, melyek azok a tulajdonságok, amik lehetővé tették egy csapat férfi számára, hogy kegyetlen uralmukat egy egész országra kiterjesszék, és amik elhitették velük, hogy jogukban áll így tenni. Meg akarta láttatni az emberekkel, hogy bárki hasonlóvá válhat ezekhez a féfiakhoz; hogy Amerika lehet a következő Németország. Az Egyesült Államok a változás kritikus pillanatában állt, és mindaz, amit Nürnbergben megértett, és onnan hazahozott magával, megvilágíthatta a helyes ösvényt, amelyet az országnak követnie kellene. Kelley arra figyelmeztetett: a nácik te meg én is lehettünk volna – ha csak kicsit is más irányt vesz a sorsunk.”
A második világháború végén Hermann Göring egy amerikaiak által működtetett börtönbe került ötvenkét magas rangú náci vezető, tizenhat bőrönd és egy piros kalapdoboz társaságában. Csomagja mélyén egy kávésdobozban rézfiolák lapultak, bennük áttetsző folyadék: a halálát okozó kálium-cianid.
Az Egyesült Államok hadserege Douglas M. Kelley századost, az ambiciózus katonai pszichiátert kérte fel, hogy figyelje a náci foglyok mentális állapotát. Kelley élete legnagyobb kihívásaként tekintett a megbízásra, és égett a vágytól, hogy feltárja, pszichológiai értelemben mi különbözteti meg ezeket a szörnyetegeket a többi embertől. A hatalmas szakmai lehetőség idővel veszedelmes vállalkozássá vált: Kelley saját legnagyobb meglepetésére megértést és elismerést kezdett tanúsítani a náci foglyok, kiváltképp Hermann Göring iránt.
Jack El-Hai kortárs forrásokat és Douglas M. Kelley feljegyzéseit felhasználva hiteles és hátborzongató betekintést nyújt a világtörténelem hírhedt epizódjába és a börtönpszichiáter elméjébe, aki bizalmas közelségbe került a gonosszal.
A könyvből Nürnberg címmel James Vanderbilt készített filmet 2025-ben Rami Malek és Russel Crowe főszereplésével.
Magyar ünnepek könyve
Időutazásra hívunk az ünnepek világába! Megmutatjuk, hogyan ünnepeltünk száz, kétszáz vagy akár ezer éve Magyarországon - miben hittünk, mitől féltünk, mit ettünk, hogyan mulattunk, milyen tréfákon nevettünk, milyen dalokat énekeltünk, milyen varázslatokban hittünk és milyen képek előtt álltunk áhítattal. Az ünnep többnyire tiszta öröm és kivételes pillanat: szín, zene, nevetés és együttlét, néha azonban egy nap, amit csak túl akarunk élni. Az ünnep minősége rólunk mesél: arról, hogy mit tartunk fontosnak, hogyan élünk, miben hiszünk és hogyan akarunk emlékezni. Könyvünk azoknak szól, akik nemcsak megélni, hanem érteni is szeretnék az ünnepeket.
Nők és a hatalom
New York Times bestseller
Karafiáth Orsolya előszavával.
"A hatalom a férfiak hangján szólt. Mostanáig." - Fodor Marcsi, író, újságíró
"A XXI. század 100 legjobb könyvének egyike" - The Guardian
Mary Beard egy bátor és személyes könyvben üzen azoknak a trolloknak, akik támadják vagy lekezelik a nőket, köztük őt magát is. Kiáltványában, amely ma már sok országban a tananyag része, a női nem iránti gyűlölet ősforrásához vezet vissza. A könyv megvizsgálja a női lét csapdáit és azokat a módszereket, amelyekkel a történelem során az erős nőket igyekeztek háttérbe szorítani. Beard szerint azt már az Odüsszeiából tudhatjuk, hogy a régi görögöknél a nőknek tilos volt vezető közéleti szerepet betölteniük, és a nyilvános beszédet is eredendően férfi műfajnak tekintették. Medúzától Hillary Clintonig Beard bemutatja, hogy például a hatalom közelébe kerülő erős nőket milyen változatos formákban zárja be a kultúra a férfiasság skatulyájába. A szexizmussal, a kirekesztéssel kapcsolatos személyes tapasztalataira is építve a szerző felteszi a kérdést: ha a nőknek nem jut hatalom a modern társadalom struktúráiban, akkor nem magát ezt a hatalmat kell-e újraértelmeznünk és megváltoztatnunk, és amúgy hány évszázadot kell még várnunk arra, hogy ezen a téren végre történjen valami.
Erec Izrael
Izrael je krajina, štát, ale aj fenomén – geografické centrum duchovného sveta všetkých židov. Je to „spojnica pozemského a nebeského sveta“. Centrálne miesto troch svetových náboženských systémov. Krajina s bohatou minulosťou aj prítomnosťou. Uprostred orientálneho sveta predstavuje na Blízkom východe kus „západu“, kus Európy, dokonca Strednej Európy. Je to aj úspešný a bezprecedentný príklad prerodu bývalej kolónie na krajinu, ktorá je špičkovou vedeckou, technologickou, zdravotníckou aj kultúrnou veľmocou. Na Izrael sú upreté oči židov na celom svete. Aj občania Slovenska sledujú dianie v Izraeli so zvýšeným záujmom. Väzieb je mnoho, v Izraeli žije niekoľko tisíc ľudí, ktorých korene sú na Slovensku, majú tu rodinu, priateľov, nechali tu kus svojho života. Platí to aj naopak, aj na Slovensku je niekoľko tisíc ľudí, ktorí majú v Izraeli príbuzných, alebo priateľov. O Izraeli, dejinách Izraela, o vzniku kresťanstva, o židoch, často viac známych vo svete ako na Slovensku, hovorí text tejto knihy.
Na prvním místě má být národ
Kniha pojednává o čtyřech marxisticko-leninských historiografiích ve třech zemích reálného socialismu: v Polsku, Československu a Německé demokratické republice. Autor svůj výklad neomezuje jen na prudké změny, ke kterým v nich docházelo, ale zajímá ho především otázka tradice národní historiografie. Udržuje si odstup od revolučních manifestů i návrhů institucionálních a metodologických změn a spíše si klade otázky: Jaký vztah měli čeští, slovenští, polští a východoněmečtí historici, označující sami sebe za marxisty, k dominantním národním diskurzům o minulosti? Nakolik dokázali romantické schéma národních dějin podrobit marxistické reinterpretaci? Když dnes sledujeme, jak se v prostředí střední a východní Evropy formuje historická politika a jaké memory wars se zde svádějí (Česko nevyjímaje), měli bychom znát dějiny tohoto nejodvážnějšího a nejdůsledněji realizovaného pokusu o ovládnutí minulosti. Už jen proto, abychom poznali, kdy nás tato minulost začne dohánět.
Fűszer
Kolumbusz nem Amerika felfedezésére indult, ahogy Magellán sem a Föld megkerülésére. A nagy felfedezéseket és a kora újkori világgazdaságot valójában a fűszerek iránti olthatatlan vágy hajtotta. Az európai hatalmak bármit megtettek volna azért, hogy megtalálják a szegfűbors és a szerecsendió titokzatos és felbecsülhetetlen értékű forrásait.
Amikor a portugálok 1511-ben elérték a Molukka-szigeteket, heves versengés kezdődött a terület ellenőrzéséért: először a spanyolok és a portugálok csaptak össze, majd világméretű küzdelem bontakozott ki.
A Fűszer Sevilla kikötőitől az indonéziai vulkanikus Fűszer-szigetekig, az északi sarkkörtől a kínai partokig vezeti az olvasót. Roger Crowley legújabb történeti elbeszélésében szemtanúk beszámolóira támaszkodva tárja elénk a 16. század veszélyekkel teli, kalandos világát – ahol a fűszerek aranyat érnek.
„Az 1511 és 1571 között eltelt esztendők során az éhes, marakodó és erőszakos Európa a világtörténelem színpadának mellékszereplőjéből végképp főhőssé lépett elő, Spanyolország pedig elmaradott térségből valódi világhatalommá emelkedett. E hat kulcsfontosságú évtized folyamán az európaiak bebizonyították, hogy a Föld gömbölyű, elkezdték felrajzolni térképeikre a Csendes-óceán addig ismeretlen fehér foltjait, létrehozták az első világvárosokat és összekapcsolták egymással az óceánokat. Tengeri birodalmaik eztán csaknem fél évezreden át uralták a világtengereket. A hőseposzokba illő utazásokból, a különböző népek és kultúrák összeütközéseiből rendkívüli történetek születtek, amelyek egyaránt szóltak a felfedezők állhatatosságáról, vakmerőségéről és szenvedéseiről, valamint az őslakos népek ellen elkövetett vérlázító kegyetlenkedésekről és a népirtásokról.”
A Little History of the Earth
Where has our planet come from, and what lies beneath its surface? How have we come to understand its past and present environments, and what does its future look like? Thanks to scientists who study its rocks, fossils, and landscapes, we know that Earth history spans over four and a half billion years. But there is still much more to discover.
This Little History recounts our planet's fascinating past and the science which has shaped how we think about it. Taking us from the formation of the Solar System, the evolution of our atmosphere and oceans, and the first signs of life, through to dinosaurs, mammals, and the eventual arrival of humans, Woodward shows us the full span of Earth history, from deep time to the Anthropocene. Along the way, we learn about the major breakthroughs of the pioneering scientists who have unearthed our planet's secrets.
From fossils of ancient creatures to the very air we breathe, this is the essential guide to our world.
Naše telá
Kniha španielskeho paleontológa, ktorý naše telo považuje za zázrak biologického inžinierstva, ponúka fascinujúcu cestu do hlbín dokonalého stroja. Dotknite sa kolena. Pohybujte prstami na nohách. Otočte predlaktie a pocíťte, ako tancujú vaše svaly. Nie je to len pohyb. Sú to stopy miliónov rokov evolúcie zaznamenané vo vašom tele.
Juan Luis Arsuaga, významný paleontológ a majster rozprávania o vede, nás vezme na mimoriadnu cestu ľudským telom. S nadšením detektíva a citlivosťou umelca odpovedá na otázky, ktoré nás často trápia. Ako vznikla naša bipedálnosť? Prečo vieme hovoriť, ale iné zvieratá nie? Ako sa ľudský mozog stal najdokonalejším nástrojom na Zemi?
Arsuaga odhaľuje tajomstvá ľudského tela v múzeu Prado. Prostredníctvom diel veľkých majstrov ukazuje, ako inšpirovalo umelcov od staroveku až po modernú dobu. Kniha ponúka revolučnú lekciu anatómie a zároveň to je pocta prírode – veľkej umelkyni, ktorá svoje majstrovské dielo zdokonaľovala státisíce rokov.
dostupné aj ako:
Činy biskupů hamburského kostela, 2. vydání
Kronika s názvem Gesta Hamburgensis ecclesiae pontificum, tj. Činy biskupů hamburského kostela, je pokládána za zásadní pramen k dějinám severní Evropy v 8.–11. století. Její autor čerpal hojně z pramenů, ale i z vlastních poznatků, zvláště pobytů na dánském královském dvoře. Spis sestávající ze čtyř knih se vyznačuje mimořádnou literární hodnotou, zároveň jde však o významný pramen pro studium nejranějších dějin středoevropského a severoevropského prostoru. Autor v ní přináší zprávy o dějinách a geografii severního Německa, Dánska a dalších skandinávských zemí, přičemž pochopitelný důraz klade především na šíření křesťanství. V této souvislosti zmiňuje také události v severozápadním Rusku, na Islandu a v Grónsku. Nové vydání překladu a komentáře medievistky a znalkyně dějiny Polabských Slovanů Libuše Hrabové (1928–2023) revidovala Magda Králová.
Arabský východ 1971-1981
Predložená monografia zaoberajúca sa turbulentným vývojom 70. rokov, je rozdelená do 2 častí: prvá časť sa týka Egypta, najväčšieho a najmocnejšieho štátu arabského východu a druhá časť sa týka dalších štátov, menovite Sýrie, Libanonu, Iraku, Jordánska a Saudskej Arábie. Práca prináša syntetické spracovanie politických dejín regiónu s osobitným zreteľom na medzinárodné súvislosti tohto vývoja.
Dějiny skalpování
Šokující, ohavné a „nelidské“ – takové přívlastky dostávalo skalpování čili trofejní zvyk zbavující nepřítele jeho vlasů i s různě velkou částí kůže z hlavy. Obsáhlá knižní monografie pojednává o dlouhé historii skalpáže se zvláštním důrazem na nativní, indiánské kultury Severní Ameriky. Ovšem není to jen americký fenomén. O skythském skalpování v Eurasii psal již antický Hérodotos před 2500 lety a jeho přesné až „etnografické“ svědectví potvrzují osteologické doklady z Altaje (Pazyryk) či ze Sibiře (Ajmyrlyg). Skalpové trofeje se kdysi braly i v Evropě – stopy odnětí kadeří nese třeba už pravěká dětská lebka z dánského močálu (Dyrholmen) či ze Švédska (Alvastra). Zmínky o skalpování – též jako extrémním trestu – najdeme i ve starověkých a raně středověkých textech. V nativní Americe bylo odnětí vlasů či braní trofejních hlav významným činem z řady důvodů (doklad vítězství, magie, rituály), a to jak v předkontaktním období (což dokládají archeologické nálezy o stáří tisíc let i více), tak po příchodu Evropanů, kteří vyhlásili odměny za indiánské skalpy, a stimulovali tak rozvoj skalpovací praxe. Bohatě ilustrovaná kniha osvětluje významy skalpování i lovu hlav a lebek v původním prostředí, ale všímá si rovněž dnešní etiky vystavování takových „artefaktů“ a také odrazů v kultuře a popkultuře: ve filmech, mayovkách, románech či komiksech. Od roku 1906, kdy Georg Friederici vydal disertaci o skalpování, jde o světově nejucelenější práci.
History of Skalka Abbey and Castle Zamard
Pri Jubileu 750 výročia rodu Zamarovský na území dnešného Slovenska nahliadnite do dejín Zamarovského hradu a jeho hradných pánov Zamarovských zo Zamaroviec. Vlastivedná monografia z pera advokáta Štefana Zamarovského publikovaná v roku 1909 Vám prináša autentické rodové informácie spojené s dejinami neďalekého opátstva a kláštora Skalka pri Váhu s ťažiskom na rok 1241, Originál je preložený do 3 svetových jazykov, vhodný aj ako dar pre zahraničných partnerov a obsahuje 3 kľúčové ilustrácie od súčasného akademického maliara z rodu Zamarovský, rovnakého mena Štefan Galvánek Zamnarovský insígnie rodu, erbovú listinu a dobovú fotografiu autora advokáta Štefana Zamarovského mladšieho.
Historická chronologie, 2.vydanie
Druhé, opravené a doplněné vydání dnes již klasické příručky Marie Bláhové přináší systematický přehled vývoje evropského kalendáře a datování doplněný o převodové tabulky a podrobné soupisy světských i církevních hodnostářů s významem pro české země. Všem historikům a archivářům se tak po více než dvaceti letech dostává do rukou spolehlivá a praktická pomůcka pro práci s prameny.
Pravidlá
PANORAMATICKÉ DEJINY PRAVIDIEL ZÁPADNÉHO SVETA.
Pravidlá organizujú takmer každý aspekt nášho života. Určujú naše pracovné hodiny, prikazujú, ako máme šoférovať a prestierať stôl, naznačujú, či máme pri pozdrave podať ruku alebo nastaviť líce, a usporadúvajú životné obrady od narodenia až po smrť. Možno sa proti pravidlám, ktoré máme, búrime a túžime po tých, ktoré nemáme, no bez nich by sa nezaobišla žiadna kultúra.
V knihe Pravidlá historička Lorraine Dastonová sleduje vývoj pravidiel v západnej tradícii a ukazuje, ako sa menili od dávnych čias až po súčasnosť. Čerpajúc z bohatej zásoby príkladov – od právnických traktátov cez kuchárske knihy, vojenské príručky, dopravné predpisy až po pravidlá spoločenských hier – Dastonová objasňuje, že hoci obsah pravidiel je ohromujúco rozmanitý, formy, ktoré nadobúdajú, sú prekvapivo obmedzené a trvalé.
Autorka knihy odhaľuje tri druhy pravidiel, ktoré pretrvali až dodnes: algoritmy, ktoré počítajú a merajú, zákony, ktoré vládnu, a modely, ktoré učia. Dastonová živo ilustruje, ako sa pravidlá môžu meniť – ako flexibilné pravidlá ustrnú a naopak, ako sa rigidné stanú flexibilnými – a ako sa z obmedzujúcich nariadení stávajú bežné spoločenské normy.
Vyprávění z vinylového věku
Rozevřít papírový obal, přičichnout k desce, opatrně ji položit na talíř, zapnout otáčení…
Vinyl je vstupenkou do jiného světa. Kdo propadl jeho kouzlu, ví, že se k němu pojí nejen nejrůznější rituály, ale že také zakládá celou specifickou kulturu.
Jaký byl ten vůbec první český? Jak souvisí hraní desek s rozhlasovým vysíláním? Kdo pořádal nelegální burzy? A proč se deska v éře digitálních technologií zase vrací?
Radek Diestler ve své knížce splácí dluh fenoménu, který formoval celé generace fanoušků, ale jemuž u nás nebyla dosud věnována soustředěná pozornost. Vinylová deska je totiž nejen nejdůležitějším médiem pro uchování hudby v dějinách lidstva. Je to také umělecký artefakt, kultovní předmět, cenina a v neposlední řadě magnet na příběhy.
Kategória odbornej literatúry história poskytuje informácie o historických udalostiach, kultúrach, politických konfliktoch a ich vplyve na spoločnosť.
História je dôležitou súčasťou našej identity a chápania sveta. Tieto knihy poskytujú podrobné informácie o rôznych obdobiach, sociálnych, hospodárskych a politických dejinách.
