Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 47 z 500
-
![Slovenské a české dejiny]()
Slovenské a české dejiny
-
![Svetové dejiny, dejiny štátov]()
Svetové dejiny, dejiny štátov
-
![Vojnová literatúra - ostané]()
Vojnová literatúra - ostané
-
![Druhá svetová vojna]()
Druhá svetová vojna
-
![Armáda, zbrane a vojenská technika]()
Armáda, zbrane a vojenská technika
-
![Moderné dejiny]()
Moderné dejiny
-
![Archeológia, genealógia a heraldika]()
Archeológia, genealógia a heraldika
-
![Stredovek]()
Stredovek
-
![Starovek]()
Starovek
-
![Mytológia]()
Mytológia
-
![Prvá svetová vojna]()
Prvá svetová vojna
-
![Špionáž a spravodajské služy]()
Špionáž a spravodajské služy
-
![Novovek]()
Novovek
-
![Pravek]()
Pravek
-
![Templári]()
Templári
-
![História - ostatné]()
História - ostatné
Slovenské a české dejiny 
Svetové dejiny, dejiny štátov 
Vojnová literatúra - ostané 
Druhá svetová vojna 
Armáda, zbrane a vojenská technika 
Moderné dejiny 
Archeológia, genealógia a heraldika 
Stredovek 
Starovek 
Mytológia 
Prvá svetová vojna 
Špionáž a spravodajské služy 
Novovek 
Pravek 
Templári 
História - ostatné
zobraziť:
Kroniky stredovekého Slovenska, 2. vydanie
Po takmer tridsiatich rokoch znova vychádza jedna z najúspešnejších kníh Vydavateľstva Rak:
„Dobový dokument, to je čosi ako cesta sci-fi raketou do minulosti. Otvoríte dvere (knihu) a ste napríklad v 14. storočí. Či to nie je dobrodružstvo?“ napísal PhDr. Pavel Dvořák, zakladateľ Vydavateľstva RAK, niekedy v roku 1995, keď po prvýkrát vydal slovenský preklad výberu z latinských kráľovských a nemeckých mestských kroník, ktoré rozprávajú o dejinách Slovenska od pádu Veľkej Moravy do konca stredoveku.
Slovenský čitateľ sa tak po prvýkrát mohol začítať do knihy plnej myšlienok stredovekého človeka. Kniha Kroniky stredovekého Slovenska Júliusa Sopka sa stretla s obrovským čitateľským úspechom a získala sedem významných cien: v súťaži Najkrajšie knihy Slovenska, Cenu Slovenskej akadémie vied za popularizáciu vedy, Cenu Mateja Bela, Zlatú pečať a ďalšie. Aj po tridsiatich rokoch od vydania bol o knihu veľký záujem a preto sa ju Vydavateľstvo RAK rozhodlo vydať znova, tentokrát aj vo vylepšenej podobe, čo ju robí ešte krajšiou, ako bolo pôvodné vydanie.
Engedetlen hősök
1941 nyarán, az észak-afrikai Nyugati-sivatagban vívott háború tetőfokán egy unatkozó és különc természetű fiatal tiszt, David Stirling forradalmian újszerű és egyben minden szabálynak fittyet hányó tervvel állt elő: egy kicsi, titokban tevékenykedő egységével, amely óriási felfordulást okozhatna az ellenséges vonalak mögött.
Bár az elképzelése heves ellenállásba ütközött, Winston Churchill személyesen engedélyezte Stirlingnek, hogy az egységébe fogadja a legkeményebbb, legokosabb és legkönyörtelenebb katonákat, akiket csak talált. Így született meg a világ leghíresebb és legtitokzatosabb katonai szervezete, az SAS.
75 évnek kellett eltelnie, míg az SAS végül úgy döntött, elmeséli hihetetlen történetét, Első ízben nyitotta meg titkos archívumát, teljes hozzáférést adva az elismert történész Ben Macintyre-nek az addig soha nem látott jelentésekhez, feljegyzésekhez, naplókhoz, levelekhez, térképekhez és fényképekhez, sőt arra is engedélyt kapott, hogy korlátozások nélkül készítsen interjúkat az eredeti SAS még életben lévő tagjaival, illetve az őket jól ismerő személyekkel.
A szerző és az SAS együttműködésének eredménye ez a könyv: a rettenthetetlenség és a hősiesség - valamint a meggondolatlanság és a tragédiák - lelkesítő története.
Posvátná geometrie, magie a symboly ve starém Egyptě
Není snad nic důležitějšího než poznání, kým jsme a jaký je smysl našeho života. V této knize hledá autorka odpovědi na otázky: Kdo je člověk? Existuje duše? Co je vědomí? O co usilovali staří Egypťané? Snaží se podle svých možností proniknout oblast mýtů, umění, náboženství, magie, filosofie, psychologie, medicíny, fyziky i matematiky – a pokouší se tak o syntézu a originální úhel pohledu na základní otázky. Dívá se z pozice nezaujatého, zvídavého člověka, který se celý život zabývá výtvarným uměním a hermetismem.
Abychom pochopili význam symbolu, je třeba zapojit obrazovou představivost, což nám může pomoci porozumět souvztažnostem skrze intuici. Proto se autorka rozhodla svoji knihu postavit z velké části na ilustracích, se kterými strávila mnoho času a mohla proto jejich symboliku do hloubky vstřebat. V bohatě ilustrované knížce představuje staré egyptské symboly zejména v kontextu psychologie C. G. Junga a filosofie A. Schopenhauera. Záměrem je vybídnout čtenáře k přemýšlení o lidské podstatě. Kniha je vhodná pro široké publikum.
Na sklade 2Ks
43,95 €
Americké tanky druhé světové války
Ucelený přehled amerických obrněných bojových vozidel ve druhé světové válce a jejich přínos k vítězství v Evropě i Pacifiku. Kniha z edice Encyklopedie vojenství je bohatá na barevné bokorysy, ilustrace a technické detaily.
Obrněné síly US Army prošly v letech 1941–1945 pozoruhodnou proměnou. Tamější generálové sice měli dostatek informací o úspěších tanků v Evropě, kde německé panzery porážely jednu armádu za druhou, Američané však zpočátku neměli dostatek prostředků k vyvinutí a postavení vlastních moderních strojů. Až vstup Spojených států do války odstranil všechna omezení a průmyslová mocnost naplno ukázala svůj potenciál. Tato encyklopedie vám ukáže skromné začátky amerických obrněných vojsk, hledání ideálních vozidel i konečné stadium reprezentované několika doopravdy masově vyráběnými typy. Americké tanky, v čele s legendárním M4 Shermanem, nakonec představovaly jeden z klíčů k vítězství v celé válce. S bílými hvězdami na pancířích i pod vlajkami různých spojenců se objevily téměř na všech frontách.
24 hodin ve starověkém Egyptě
Během jednoho dne ve starověkém městě Théby, dnešním Luxoru, prožijeme příběhy 24 lidí různých společenských vrstev – od krále po pekaře, od kněžky po rybáře, od vojáka po porodní asistentku – abychom poznali, jaký byl život a běžný den v této dávné civilizaci. Archeolog Donald P. Ryan vytvořil na základě skutečných nálezů a egyptologických poznatků nečekaně živý a zábavný portrét starověkého Egypta očima jeho obyvatel. Příběh se odvíjí minutu za minutou a hodinu za hodinou a budete jej číst jedním dechem.
„Napínavé dílo na pomezí literatury faktu a beletrie přesvědčivě zachycuje všední radosti a strasti starověkých Egypťanů. Přesvědčte se, že se od našich zase tolik nelišily!“
Píše se dvanáctý rok vlády panovníka 18. dynastie Amenhotepa II. (asi 1414 př. n. l.) a Egypt prochází obdobím mimořádného kulturního, hospodářského a mocenského rozkvětu. Jeho vliv sahá na východě k hranicím Mezopotámie, na jihu pak hluboko do núbijského území. Faraonovi poddaní však zřídka dostanou příležitost oslavovat válečné úspěchy svého vládce nebo žasnout nad krásou jeho nových chrámů. Většina z nich tráví dny nekonečnou prací ve snaze zajistit sobě a svým blízkým slušné živobytí.
Dopřejte si nevšední zážitek a vydejte se na celých čtyřiadvacet hodin mezi obyvatele města Vesetu, které patřilo k nejvýznamnějším metropolím tehdejšího starověkého světa. Každou hodinou vás přitom provede zástupce jiného povolání – od rolníka, tesaře či hrnčíře přes vojenského vysloužilce a kněze po vykradače hrobek. Pestrou mozaiku doplní profesionální plačka, porodní bába nebo tanečnice, zavítáte také na královský dvůr, poznáte nejvyšší hodnostáře, pohlédnete do tváře i samotnému božskému vládci.
Co odhalí příběhy obyčejných lidí i vznešených hodnostářů o životě na březích Nilu? Jaký trest hrozí žákům, kteří chybují při psaní hieroglyfů? Jaké nástrahy číhají v nilských mokřadech? A dokáže směs sádla z hrocha, hada a kozoroha opravdu vyléčit plešatost? Vydejte se na pozoruhodnou pouť časem a poznejte fascinující staroegyptskou říši očima jejích obyvatel!
Nový kancléř v sousedství
Kniha přibližuje ohlasy české meziválečné politické scény na nástup Adolfa Hitlera k moci a jeho první kroky v úřadě; zahrnuje období od ledna 1933 do srpna 1934. Nabízí mimořádně zajímavé srovnání odlišného hodnocení tohoto zlomového historického milníku jednotlivými českými politickými stranami a jeho odraz v prvorepublikovém denním tisku
Olomoucká dramata
Třináct historických osudů a událostí, třináct her, třináct inscenací.
Olomouc je město s bohatou historií sahající hluboko do nitra českých dějin. Smyslem divadelní iniciativy Agentura Lafayette, která vznikla v roce 1997, je přiblížit významné kapitoly z dějin našeho města i celého kraje. Postupně tak vzniklo celkem třináct divadelních her a inscenací o významných osobnostech a událostech olomoucké historie, které se odehrávají v autentických kulisách. Autor v knize současně přiblížil i atmosféru spjatou s touto iniciativou.
Pěchota Rudé armády 1938-1945
Stalinova armáda byla kolos, který v dějinách neměl obdoby. Byli to však řadoví rudoarmějci, kteří na svých bedrech nesli hlavní tíhu bojů od obrany vlasti před útokem Wehrmachtu v létě 1941 až ke konečnému postupu do srdce třetí říše. Válku začínali jako nedostatečně vybavený kanonenfutr, ale na jejím konci se mohli směle měřit se svými protějšky z ostatních armád. A právě na sovětské pěšáky bojující proti hitlerovskému Německu jsme se podívali pěkně zblízka. Jak probíhal jejich výcvik pod tlakem německé ofenzivy? Co jedli, kde spali a čím trávili volné chvíle? Jakou výzbroj a výstroj měli k dispozici? Proč vznikly gardové jednotky a ve kterých střetech se vyznamenaly? Jak Rudou armádu před válkou zasáhly neblaze proslulé stalinské čistky, a dokázala se z nich vzpamatovat? A opravdu existovali legendární panfilovci?
Bojová taktika
Malé jednotky, dělostřelecká podpora a součinnost s tanky
Výstroj a výzbroj
Obyčejný pěšák v plné polní i příslušníci obávané NKVD
Samopal PPŠ-41
Proč se právě špagin stal legendou a symbolem Rudé armády?
Slavné bitvy
Od heroické obrany Brestu po tažení proti Japoncům v roce 1945
Dietrichsteinové, Mensdorff-Pouilly - Spřízněni s králi
Ačkoliv rodinné vazby jsou u šlechtických rodů spletité, u rodů Dietrichsteinů a Mensdorff-Pouily došlo k něčemu výjimečnému – oba rody se staly příbuznými předních evropských královských rodů, na prvním místě habsburského a na druhém britského. V prvním případě to bylo příbuzenství nelegitimní, ve druhém legitimní. A protože se rody Dietrichsteinů a Mensdorff-Pouilly v roce 1857 navzájem propojily a Mensdorffové o dvanáct let později zdědili knížecí titul i jméno Dietrichsteinů, sluší se oba rody představit společně. Dodejme, že se nejedná o tzv. pobělohorské rody, protože první k nám přišel už v 16. století a druhý až na počátku 19. století.
Krónika
Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a "szkíta" Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az "antik középkornak" is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori Bizánccá.
Az Andrássyak kastélyai Magyarországon
"Az Andrássyak társadalmi és anyagi helyzete megkövetelte kastélyok és paloták építését. A Magyarországon jelenleg található kastélyokat vagy az Andrássy család egyik tagja építtette, vagy más tulajdonostól vásárolták meg, illetve házasságkötés révén kerult a birtokukba. Akár a család históriája, ezek az épuletek is évszázadok történetét illusztrálják, és építészeti szempontból is jelentős műemlékeink. Magukon viselik a kulönböző stíluskorszakok jegyeit, illetve kiváló építész-tervezők keze nyomát. Változatos a kastélyok kialakítása: van, amelyik középkori erődítményből lett uradalmi birtokközpont, majd minden kényelmet kielégítő főúri lakóhely. Máshol két kastélyt is birtokolt a család, és az egyes átépítéseknél minden alkalommal a legmagasabb színvonalra törekedtek. Előfordult a család története során, hogy nem kezdtek építkezésbe, ha megfelelő helyen találtak megfelelő kastélyt, hanem megvásárolták azt. A 19. században azután mégis sor kerult új, reprezentatív kastély építésére, mivel már nem volt elegendő a család igényeinek a helyi késő barokk kúria és a kisebb méretű vadászlak: Tiszadobon áll az Andrássyak legjelentősebb magyarországi kastélya.
A kastélyok kincsei az évszázadok során egyre gyarapodtak, a berendezési és használati tárgyak később féltett és nagyra értékelt műtárgyak lettek. Az épuletek lakóiról is fontos szólnunk, hiszen a magyar történelem jeles alakjai közé tartoznak, életuk eseményeinek színtereiként szolgáltak a kastélyok, amelyek egyben nemzeti örökségunk kiemelkedően
fontos részei is.
Az Andrássy család magyarországi kastélyépítészeti örökségét összefoglaló munka eddig még nem szuletett, ezt az adósságot szeretné törleszteni a könyv."
Az Izraeli-Palesztin konfliktus története
2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó hadműveletbe kezdett, melynek célja az elrabolt túszok kiszabadítása és a Hamász teljes megsemmisítése.
Az eseményeket figyelve sokakban felmerül a kérdés: vajon mi lehet az oka Izrael és a palesztinok közötti több évtizedes viszálynak? Mi fűti a békétlenségüket? A kérdés megválaszolása roppant körülményes, már a konfliktus forrása is számtalan vita tárgyát képezi. A folyamatok nehezen vagy egyáltalán nem követhetők egy kívülálló számára, de napjaink információs zajában mégiscsak fontos lenne a helyzetről egy átlátható, letisztult képet kapni.
Visszapörgetjük az idő kerekét, és a tényszerűség mentén a múltból a jelen felé haladva végigvezetjük az olvasót azokon a fontosabb történéseken, amelyek alapjaiban meghatározták, illetve meghatározzák a jelenkori Izrael és a palesztinok egymáshoz fűződő viszonyát.
Egy rövid geopolitikai összefoglalóval kezdünk, ahol azt nézzük meg, hogy a mai Izrael területét kik uralták az elmúlt évezredek során, majd dr. Olosz Levente, az Erőszakkutató Intézet és a Holokauszt Emlékközpont kutatója a cionista mozgalom megalakulásától az 1950-es évekig mutatja be az eseményeket. Ezt követően dr. Kovács Szabolcs, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa elemzi tovább a két fél közötti konfliktus lényegesebb mozzanatait egészen napjainkig.
Csernobil és a magyar média - Egy atomkatasztrófa lenyomatai
1986. április 26-án a kora hajnali órákban emberi hiba következtében felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora. Nagy mennyiségű radioaktív sugárzás jutott a levegőbe, amely néhány órán belül beszennyezte szinte a teljes európai kontinens légterét, így Magyarországét is. A lakosságot azonban nem tájékoztatták időben a katasztrófáról és várható következményeiről.
Mit tudott az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése a robbanásról? Mikor értesült először a magyar lakosság a katasztrófáról? Milyen rejtjeltáviratok érkeztek Moszkvából? Milyen döntéseket hozott a magyar válságstáb? Veszélyben voltak-e a május 1-jei felvonulás résztvevői? Hogyan kerültek be a Magyar Rádió híreibe titkosított nyugati hírek? Tudott-e élni a Magyar Televízió a vizuális kommunikációs előnyével? Hogyan reagált a magyar közvélemény a krízis kezelésére? Mit árul el Csernobil a Kádár-kori médiarendszerről? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk Boldog Dalma Csernobil és a magyar média című könyvéből.
A szerző eddig feltáratlan vagy korlátozottan hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatásokat, tévéfelvételeket, rádióadásokat és sajtócikkeket vizsgálva azt mutatja be, miként alakult a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófa utáni első három hétben, és hogyan reagált a társadalom. Az MSZMP hivatalos dokumentumai segítéségével azt is rekonstruálja, mit tudott a magyar pártvezetés, és milyen politikai iránymutatással zajlott a válság hazai kezelése. Láthatóvá teszi, hogyan reagált a magyar média erre a váratlan helyzetre. Az újságírói gyakorlatok feltárásával pedig rávilágít arra is, hogy miként működött a Kádár-korszak médiája a gyakorlatban, és hogyan lehetett tágítani a szovjet-kommunista sajtómodell kereteit.
A szerző nemcsak egy katasztrófa lenyomatait tárja fel, hanem a kötet első felében új szempontok alapján mutatja be a Kádár-kori médiarendszert és annak sajátosságait. A belpolitikai helyzetet, a külpolitikai stratégiát, a gazdasági kényszerpályát és a médiairányítási motivációkat figyelembe véve hat nagy tájékoztatáspolitikai időszakot határol el, így a csernobili atomkatasztrófa ügyét komplex módon tudja bemutatni és értelmezni.
A földrajz hatalma - Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére
Újabb kiváló kalauz a modern világhoz. Marshall mesterien foglalja össze, mit kell tudnunk, és miért."
Peter Frankopan, a Selyemutak szerzője
"A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet és mit nem az emberiség."
Tim Marshall új könyvében tíz olyan térséget térképez fel, amelyek ma, a nagyhatalmi versengés új korában befolyással lesznek a nemzetközi politikára. Ezek Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Görögország, Törökország, a Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr. Kiderül, hogy a Száhelben fennálló gondokból miért következik, hogy Európának belátható időn belül újabb menekültválsággal kell számolnia; hogy a 21. században miért a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják a világ egyik leglobbanékonyabb térségének; és miért gondolják sokan úgy, hogy a világűr lesz a hatalmak összecsapásának következő színtere.
A földrajz hatalma lebilincselő módon mutatja be, milyen módon formálta és formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét a földrajz.
"Szövetségek köttetnek, majd esnek szét. Lehetetlen megmondani, hogy a következő évek során pontosan merre billen a hatalmi egyensúly. Most még forog a kaleidoszkóp, darabkái nem állapodtak meg.
Dřici z Koňskeho něba
Kniha „Dřici z Koňskeho něba“ zúročuje dlouholetý výzkum etnologa Václava Michaličky věnovaný kožedělné produkci, která se v 19. století zformovala na moravsko-slezském pomezí v obci Metylovice. Řemenářská výroba se zásadním způsobem podílela na proměně života zdejšího vesnického společenství.
Kniha nabízí čtenářům seznámení s počátky kožedělné produkce v regionu, fenoménem metylovského biče i postavením řemenářů v rámci lokální komunity. Opomenuta nejsou ani šířeji pojatá témata zaměřující se na proměny v postavení žen v obci a ve výrobě samotné, na slavnostní chvíle v životě místní komunity, zánik kožedělné produkce v konfrontaci s represí totalitního režimu či na proces znovu odkrývání řemenářské tradice Metylovic v současnosti.
A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége
Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince; Pozsony, 1857. május 26. - Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
"Ott állunk a történelmi kor határkövénél. Szövétnekünk utolsót lobban, s a félhomályban látjuk a magyarságot, amint a határt átlépi. Előtte hajnalhasadás, mögötte koromsötét éjtszaka. Be akarnánk világítani abba a sötétségbe. Tudni szeretnők, merről jöttek a mi eleink, hol ringott a bölcsőjük, milyen volt eddigvaló életük folyása. Mindhiába! Szövétnekünk kialudt, és tekintetünk a titokzatos sötétségbe vész.
De mi ez? Valami gyenge fény kezd derengeni az éjtszakában. Pislogó láng, amely hol elalszik, hol újra világol. Tétova jár, mint a bolygó tűz. S amott egy másik; majd fölvillan a harmadik, a negyedik is. Körülöttük a sűrű sötétségben félhomály dereng, s a szemünk látni kezd. Itt emberi koponyákat lát, amott állatbőrökből összeaggatott ruhákat." - így ajánlja könyvét a szerző.
Múlt-kor 2024. tél - Szoknyával a politikában
Ki volt az első magyar képviselőnő? Hogyan került az Egyesült Királyság élére Margaret Thatcher? Miért ellentmondásos Indira Gandhi megítélése? Hogyan vált országa egyik legismertebb közéleti szereplőjévé Golda Meir? Kiderül a Múlt-kor téli számából. A magazinban a női politikusokon kívül olvashattok még a Kádár-korszak ABBA-kultuszáról, Wágner Levente hadnagy doni naplójáról, történelmi jóslatokról, Mozart utolsó útjáról és még a töltött káposzta eredetéről is.
Na cvičišti SS
Mezi Benešovem a Sedlčany se za 2. světové války nacházela největší základna Waffen-SS v Evropě – vojenský výcvikový prostor Böhmen. Aby mohl vzniknout, musely desetitisíce zde žijících Čechů opustit své domovy a majetek jim vyvlastnila Velkoněmecká říše. Přesto jich mnoho na cvičišti zůstalo a stali se zaměstnanci SS. Zabrané území se krok za krokem proměňovalo v intenzivně využívaný vojenský újezd, a když chyběly pracovní síly k jeho budování, byli sem na výstavbu deportováni vězni koncentračních i jiných táborů. Kniha líčí pestrou historii cvičiště včetně příběhů lidí, kteří se v něm ocitli.
Samet v divadle
Publikace Samet v divadle z pera zlínského publicisty Jakuba Malovaného podrobně mapuje sametovou revoluci ve Zlíně, tehdejším Gottwaldově, a to doslova den po dni. Příběh je seskládán z rozhovorů s vybranými respondenty – pamětníky, disidenty a zejména pak divadelníky, rovněž členy stávkového výboru a Občanského fóra. V knize nechybí ani celá řada autentických dokumentů a dobových materiálů, která bohatou dějovou linku pestře dokresluje. Z divadla na náměstí a zase zpátky, i tak by se ve stručnosti dalo popsat dějiště tohoto dramatického vyprávění.
Součástí rozšířené verze knihy Samet v divadle je i obsáhlá fotogalerie, samostatná kapitola reflektující změny v dramaturgii, v uměleckém i ideovém směřování divadla či neotřelý pohled na další pomyslné symboly, bez kterých by Zlín nebyl městem takovým, jak jej známe, a sice na společenskou důležitost firmy Baťa nebo neméně inspirující příběh slavných cestovatelů Hanzelky a Zikmunda.
Kategória odbornej literatúry história a vojnová literatúra poskytuje informácie o historických udalostiach, kultúrach, politických konfliktoch a vplyve vojen na spoločnosť.
História je dôležitou súčasťou našej identity a chápania sveta. Tieto knihy poskytujú podrobné informácie o rôznych obdobiach, sociálnych, hospodárskych a politických dejinách. Vojnová literatúra sa zameriava na vojenské konflikty, vojenskú stratégiu, zbrane a ich vývoj, a osudy vojakov a civilistov.
K najznámejším autorom patria Stephen E. Ambrose, Antony Beevor, Doris Kearns Goodwin, Antoine de Saint-Exupéry, Anne Applebaum či slovenskí autori ako Dušan Kováč alebo Vojtech Zamarovský.
