Atlantic Press Kiadó

A szívdermesztő titok, melyet Arlene édesanyja egy egész életen át rejtegetett, a Márai-kastély padlásán lévő szekrény tetejéről szabályosan Dália fejére zuhan. Megfejtése érdekében Dália, valamint Pataki Gábor és a kis Emma hármasban indulnak az osztrák Alpok felé. Az esemény fenekestül forgatja fel a kastély lakóinak életét. Dália és a felesége halála miatt megkeseredett Gábor ettől kezdve, persze, nemcsak autón száguldozik a Kristályhegy és Tihany, valamint Bécs és Salzburg között, hanem érzelmi hullámvasúton is robog. A Nászajándék Salzburgból Dália regénye, egyben folytatása a Lányok a kastélyból című kötetnek, melyről egyik méltatója azt írta, hogy "üde, mint egy csokor virág". Új könyvében RGM emellett olyan sorsfordító meglepetéseket is tartogat olvasói számára, amilyeneket csak a műfaj legjobbjai képesek kitalálni. Ez esetben azonban kitalálni sem kellett őket, mert, mint a hartai írónő vallja: "az én történeteim maguk írják magukat".

A regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között. Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: "olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől". A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak. Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe. A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.

A zsidó állam nem hasonlít egyetlen más országra se. Amit ez az ország ajánlani tud, az nem biztonság, nem jólét, még csak nem is lelki békesség. Amit ajánlani tud, az a lét határán létezés szenvedélyes tüze. Az adrenalintöltet, amit a veszélyes élet, az örömteli élet, a végletes élet jelent. Ha egy Vezúv-szerű tűzhányó törne ki ma, és elöntené a mi Pompejinket, akkor elképesztő dolog történne: ez a nép azt is túlélné. Olyan nép ez, mely a halálból jött, mely halállal van körülvéve, s mely mégis képes volt színre vinni egy látványos életdrámát. Egy nép, mely a végsőkig eljárta az élet táncát.

Herclija gyönyörű strandjára, ahol a Moszad műveleti osztályának igazgatója éppen házassági évfordulója megünneplésére készül, sürgős hívás érkezik a miniszterelnöki irodából. Avram Meir aznap nem térhet vissza családjához, hozzá kell fognai egy különleges osztag megszervezéséhez. ... Folytatás ›› A feladat: a Hamasz soron lévő rakétaüzletének megakadályozása. A különítménynek a szervezet főpénztárnokát kell levadásznia, olyan személyt, aki évtizedek óta képes volt láthatatlan maradni. A zöld pecsét William G. Winkler regényeinek címlapján jelképes emlékeztető az olvasó számára: a szerző minden könyve a világunkat felügyelő titkos vagy nem is annyira titkos szervezetek háborújáról szól. Állandó viaskodásuk többnyire úgy nyomja rá bélyegét az átlagember életére, hogy nem is tud róla. És még ha sokszor nemes célért harcolnak is, ők a modern világ igazi vámpírjai. A(z) A pénzváltó (Könyv) szerzője William G. Winkler.

Az Adriára készül? Szeretne többet tudni Horvátországról annál, amit egy szokványos útikönyv kínál? Érdekli, hogyan viszonyulnak a horvátok a magyar turistához? Szeretné tudni, milyen növényeket és fűszereket érdemes onnan hazahozni, hányféle hal tenyészik az Adriai-tengerben, miben különböznek egymástól a jugó és a bóra szelek? Fontos, hogy meddig hagyatkozhat a tengerparti hegységek között kanyarogva a GPS-ére, és mire kell vigyáznia, ha nem akar eltévedni? Akarja tudni, hogyan és miből építettek a horvátok tíz év alatt ezer kilométernyi kitűnő, négysávos autósztrádát? A horvátországi nudista strandok története és jelene érdekli netán? Esetleg arra kíváncsi, miként zajlik egy magyar újságíró interjúja egy horvát miniszterelnökkel, ha elfelejtenek tolmácsot hívni? Ha Ön egyike annak a 350 ezer magyarnak, akik ebben az évben a csodálatos Adriára utaznak, ezekben a dolgokban, és ezer egyéb praktikus dologban is pontos és érdekes eligazítást kaphat e könyv szerzőjétől. Lendvai Béla az MTI tudósítójaként is ma Horvátország egyik legfelkészültebb és legtapasztaltabb hazai ismerője. És ami nem kevésbé fontos: száraz adathalmaz helyett a magyar újságírás legjobb hagyományait idéző, dinamikus, szenvedélyes és élvezetes riportkönyvet írt. A kötetet a szerző fotói illusztrálják.

Michael Stolowitzky, egy gazdag lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermeke, csupán hároméves volt, amikor kitört a háború, és családja mindenét elveszítette. Apja Franciaországban tett még egy elkeseredett kísérletet üzleti érdekeltségeinek megmentésére, de a háború hamarosan ott is utolérte, miközben a kisfiút a felesége, illetve egy katolikus nevelőnő, Gertruda Babilinska gondjaira bízta. Michael anyja szívrohamot kapott, s halálos ágyánál Gertruda megesküdött, hogy a gyereket kimenekíti Palesztinába, és saját fiaként felneveli. A huszadik század egyik legizgalmasabb kalandja kezdődött el ezzel…

Rafinált nagyhatalmi cselszövés szálai bonyolódnak William G. Winkler új thrillerének lapjain, melynek kitervelői Moszkvában, haszonélvezői pedig közel-keleti fővárosokban üldögélnek, miközben New Yorkban ismét emberéletek tízezrei forognak kockán. George McGeary, a CIA fél lábbal már nyugdíjban lévő bécsi rezidense a Hilton szálló bejáratánál megpillantja azt az embert, aki évtizedekkel korábban a kihallgatását vezette a KGB-nál. Nem csal az ösztöne, amikor arra a következtetésre jut, hogy itt valami rémisztő dolog készül, és figyelmeztetésére beindulnak a hatalmas titkosszolgálati gépezetek. Az olvasó pedig hamarosan rájön, hogy a világ alig változott valamit a hidegháború óta, legfeljebb a James Bondok őszültek meg közben... A Németországban élő, de magyar nyelven író William G. Winkler A pénzváltó és A 210-es izotóp után harmadik regényével is bizonyítja: a politikai kalandregény műfajában a legjobbak közé tartozik, de ő az, aki mindenkinél frissebben reagál a világpolitika aktuális eseményeire.

A szerző sokáig az Egyesült Államokból tudósította a magyar sajtót, s eközben volt alkalma közelebbről megismerkedni Hollywood álomgyáraival. Így derült ki, hogy Hollywood talán nem is létezne a magyar származású alapítók nélkül... És amikor ez kiderült, a szerző úgy vélte, nem lenne jó, ha az alábbi érdekességek feledésbe merülnének: - A legfontosabb hollywoodi filmstúdiók közül kettőt magyar kivándorlók alapítottak. - Maga az amerikai stúdiórendszer is nagyrészt magyar találmány. - A múlt század első felében egy sor magyar világklasszis író, színész, rendező, díszlettervező és zeneszerző Hollywoodban élt és alkotott. - A magyar Oscar-díjasok sokkal többen voltak-vannak, mint a magyar Nobel-díjasok. Az amerikai film sztorija perszenem csakebből áll. Bokor Pál könyve az eddigi legteljesebb magyar nyelvű Hollywood-történet. A kötet új fényt vet magára az amerikai film-metropoliszra, a sztárok világára is, továbbá a szerző saját kutatásainak eredményeit is magában foglalja. Őt természetesen elsősorban az foglalkoztatja, miként járultak hozzá a magyar származású filmesek ahhoz, hogy Hollywood fogalommá válhatott a nemzetközi szórakoztatóiparban és a világkultúrában. E tekintetben felfedezései néha kifejezetten meghökkentőek. Az amerikai film sztoriját megelevenítő Hollywood-trilógia most először jelenik meg egy kötetben, s számos kiegészítéssel bővült az előző kiadásokhoz képest. Az első rész az Oscar-díjak történetét dolgozza fel egészen napjainkig. A második a stúdiórendszer működéséről és a nagy sikerfilmek keletkezéséről szól. A harmadik rész a sztárrendszer kialakulását, történetét, a világsztárok élet-és munkaviszonyait mutatja be. Mindezt nem a bulvárlapok sokszor fellengzős modorában teszi, mégis a témához illő gördülékeny és szellemes stílusban, az igazi filmrajongók és a könyvtárak figyelmére érdemes alapossággal.

"Az az igazság, hogy előbb lettem leleményes háziasszony, mint író, hiszen a családomról akkor is gondoskodnom kellett, amikor még csak az íróasztalomnak írtam. Gyorsan és egyszerűen kellett finomságokat előállítanom, hogy a két pici gyerek mellett amúgy is alig létező szabad óráimból egyet-egyet elcsenhessek az írásra. Na, így keletkeztek először a gyorsított, majd idővel a bögrés receptek" (A Szerző) Mi a Rupáner-konyha? Hát az a sok-sok gasztronómiai telitalálat, melyekkel a Lányok a kastélyból című romantikus kisregény-sorozat szerzőjeként megismert Rupáner-Gallé Margó az elmúlt két évben megörvendeztette rajongóinak immár többszázezres táborát. És ez az a hely, ahol létezik tíz perc alatt fánk és pizzatészta, ahol a lángost nem dagasztjuk, és nem szívja meg magát olajjal, ahol a mézeskalács rögtön puha és rögtön süthető, a smarni nem ragad le, a palacsinta kicsusszan a serpenyőből, a húsleves pedig gyöngyözik...