Atlantic Press Kiadó strana 3 z 11

Párizs, London, Nizza, Brüsszel után az Iszlám Állam Budapesten készül terrormerényleteket elkövetni. A terv végrehajtására két minden gyanún felül álló magyar fiatalembert szemelnek ki, akik az akciók előtt egy pillanatra sem kerültek korábban a hatóságok látókörébe. Egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter az agymosást állítja kutatásainak középpontjába a Szíriából Afganisztán keleti határvidékére átmenekített Iszlám Állam főhadiszállásán. Egyedülálló módszerével mindenre elszánt dzsihádistává képezi ki a két magyart. Az agymosott fiatalok előbb a pesti Duna-parton hajtanak végre halálos áldozatokat követelő gyilkos merényletet, majd egy repülőgépet térítenek el, hogy utasaikat kiszolgáltassák az Iszlám Államnak. Kulcsár István, az ismert rádióriporter, harmadik kalandregényével (a Mihail Kamjanyica néven írt Darabont és a Gyilkosság a Magyar Rádióban után) ismét meglepetést okoz és tabukat dönget. Súlyos mondanivalója ellenére is gördülékeny stílusú, olvasmányos, a humort sem nélkülöző könyve ugyanis az első magyar mű, amelyből az olvasó elképzelést alkothat az iszlám fundamentalisták módszereiről.

Kelet-európai gyermekcsempészek és gyermekpornó-üzérek a szereplői ennek a sajnálatosan igazságközeli történetnek. Hetedik true-crime regényében William G. Winkler egy kivételesen aljas, ám sajnos nagyon is aktuális bűncselekmény-sorozat okait, természetét és felelőseit kutatja. "Kosztya bácsi", a Lánykereskedők első részében megismert bandavezér, villája tágas termeiben elegáns fogadásokat rendez, de az alagsorban gyermekeket kínoztat. A szörnyű jelenetekről készült videófelvételeket nagy pénzekért értékesíti a a világ minden tájáról begyűjtött perverz és pedofil ügyfelek számára. Kaszás Ádám nyomozó és Szabados Éva rendőrszázados erőfeszítései nyomán Kosztya Volkov már kénytelen volt lemondani a rózsadombi édeséletről. Ártalmatlanná tenni azonban akkor nem sikerült őt. Új főhadiszállásán is azon törei a fejét, hogy a lányok és gyermekek rafinált módszerekkel végrehajtott elrablásából, szexrabszolgaságba kényszerítéséből és adásvételéből szerzett vagyonát hogyan gyarapíthatná az orosz és a magyar hatóságok kijátszásával, és persze a rivális bűnszövetkezetek nyomulása ellenére. Gyilkosok, gátlástalan gazemberek, rettegésben tartott áldozatok és bandatagok népesítik be ezt az alvilágot, melynek urai a regényben és a valóságban is sokszor képesek kibújni az igazságszolgáltatás hálójából. Ám a Kaszás Ádámoknak és Szabados Éváknak köszönhetően garázdálkodásuknak egyszer mégiscsak vége szakad.

Miről ismeri meg a kicsi zsiráf az anyukáját? Mi másról: a foltjairól. Mennyi idő egy emberöltő? Miért különösen veszélyesek a Balaton hullámai? Mennyi miniszterelnökeink "rövidségi rekordja"? Hol volt Magyarországon az első autókereskedés? Rokona-e a tigrisnek az oroszlán? Miért enyhébb a tél Izlandon, mint nálunk? Melyik a legkalóriadúsabb élelmiszer? Tényleg illemtani okokból írta meg Haydn az Üstdob-szimfóniát? Langyos-e a szobahőmérsékleten tálalt bor? A János-hegyen könnyebb leégni vagy a Városligetben? Micsoda a kuriózum? A világ teli van izgalmas kérdésekkel - és érdekes válaszokkal. Iván Katalin, az ismert újságírónő, a Füles rovatvezetője, évtizedekig gyűjtögette a Kuriózumok könyve - Varázslatos világunk anyagát. Aki elolvassa az összeállítást, nagyszerűen fog mulatni... És csak a végén veszi majd észre, hogy közben mennyi új ismeretre tett szert.

Mindenki tudja, hogyan kell, ugye? Testtel, lélekkel, szenvedéllyel, míg ásó, kapa, s a nagyharang el nem választ. A szerző szerint nevezetesen ezzel az ásó, kapa dologgal vannak bajok mostanában. Az emberek ugyanis addig szeretnek szeretni, amíg az magától jön, amíg kellemes, amíg mindkét fél számára kielégítő a kapcsolat. Mi történjék, ha már nem egészen így van? Ha már különféle segédeszközökre van szükség? Ha már csak kisebb-nagyobb erőfeszítéssel lehet úgy megmunkálni a kapcsolat kertecskéjét, hogy tovább virágozzon? Hogy milyen kapcsolat az, amelyiken folyton dolgozni kell?! Hát olyan, amiért érdemesi áldozatot hozni, fáradozni, küzdeni. Sokszáz ötlettel teli kézikönyv az Így szeress. Azoknak súg ötleteket, akik meg akarják őrízni a boldog párkapcsolatot, de leginkább azoknak a nőnek, akiknek már hiányzik az intimitás és a kommunikáció a családi fészekből, mégsem adják fel. Mert a Nő, ha hisz valamiben, azért a végsőkig küzd. Ehhez a nemes küzdelemhez nyújt saját édes és keserű tapasztalatai alapján értékes segítséget Dézsi Desirée könyve.

A Vörös Pimpernel egy angol arisztokrata álneve, aki a francia forradalom idején arisztokrata családokat menekít ki a guillotinnal levágott fejek vérétől vörös Párizsból. Ki ez a férfi, és hogyan lehetséges, hogy a forradalom legelszántabb ügynökei sem képesek nyomára jutni. Leleplezésében azonban nemcsak a forradalmi hatóság érdekelt, hanem a dúsgazdag Sir Percy Blakeney ifjú felesége, a francia Marguerite is, aki bátyja életének megmentése érdekében kénytelen az ismeretlen után kutatni. Lady Blakeney, azaz Marguerite, minden francia kémnél eredményesebben nyomoz a merész angol után, de hamarosan olyan titkok birtokába kerül, melyek ismeretében már mindent másképp tenne... Orczy Emma bárónő húsz regénye és memoárja között hat Pimpernel-folytatás van, melyek a nagyközönség követelésére szu¨lettek, de más kalandregényeit és detektívregényeit is több nyelvre lefordították. A Vörös Pimpernelből több mint kéttucat filmváltozat és számos színpadi mű készült, ihletője volt egyebek között az amerikai Johnston McCulley Zorro figurájának is. Nem csoda, hogy általában Orczy Emmát tekintik a világviszonylatban máig legismertebb magyar írónőnek, akinek nevét nemcsak az irodalomtörténet őrzi: a Vénusz bolygó egyik kráterét is róla nevezték el. A Vörös Pimpernel napjainkban is izgalmas olvasmány, mely történelmi regényként és romantikus műként is folyamatos érdeklődésre tarthat számot. Így lett ez a regény az Atlantic Press Kiadó Női remekírók sorozatának első kötete.

A Bermuda-háromszög hatalmas varázserejű, de gonosz királynője évezredek óta ejti fogságba a mélytengeri birodalma felett elhaladó hajók utasait, hogy velük egészítse ki elöregedő alattvalói sorát. A Második Atlantisz-trilógia befejező kötetében a királynő, aki maga is Atlantiszból származik, nagyobb halra veti ki a hálóját, mint valaha: Atlantisz királyát, Azaészt szemeli ki áldozatául. Nem Atlantisz királya azonban az egyetlen uralkodó, aki rablók kezére kerül, s míg a pilisi tündérek Azaész nyomába erednek, Aengus és Elel belesétál egy rég elfeledett ismerős állította csapdába. A Bermuda-háromszög mindenkinek meglepetéseket tartogat: Spirónak egy atlantiszi géniusz személyében vetélytársa akad, és az élete múlik azon, hogy sikerül-e felvennie vele a versenyt. A víz alatti városban pedig egymást követik a rejtélyes események, melyekre sem a tudomány, sem a mágia nem talál magyarázatot. Az eluralkodó káosz közepette féltve őrzött titkok és félreértelmezett jóslatok kerülnek a felszínre, de vajon a megoldást vagy a pusztulást hozzák el?

A legendás szépségű nápolyi királylány, Aragóniai Beatrix önvallomása a magyar királyné eddigi legteljesebb életrajza, regényben elbeszélve. Ezzel együtt alighanem ez a legemberközelibb Mátyás király portré is, ami valaha magyar nyelven napvilágot látott. Beatrix (Dálnoki-Miklós Viktória) Mátyás-képe, mely majd' öt év kutatómunka eredményeként alakult ki, szinte semmiben sem hasonlít az iskolában tanultakhoz. A magyar történelem egyik kimagasló egyénisége itt nem népének álruhás jótevőjeként, győzhetetlen hadvezérként és tévedhetetlen uralkodóként jelenik meg. Beatrix számára ő mindenek előtt esendő, szerelmes férfi, tépelődő ember, aki naponta hoz roppant horderejű döntéseket a család, az öröklés, és persze háború és béke dolgaiban. Beatrix a beavatottak intimitásával számol be a nápolyi Castel Nuovo, a bécsi Burg és a Budai vár falai között zajló intrikákról, az itáliai és ausztriai hadjáratokról, s persze saját kálváriájáról, melynek során két uralkodó – Mátyás és Ulászló – feleségeként is nagy befolyást gyakorolt a magyarországi események alakulására. A szerző szépíróként is bravúros megoldást választott: Beatrix hatesztendős korától egyes szám első személyben meséli el pikáns szerelmekkel, súlyos csalódásokkal, drámai fordulatokkal teljes életét. És miközben a bécsi hadjárat és a kenyérmezei csata történetével, vagy Mátyás ágyasházának titkaival ismerkedünk, az olvasó az elmúlt korok és birodalmak életébe való hiteles betekintés, mi több, beilleszkedés kivételes élményében részesül.

Piatok Milka nem volt szent, mint Filoména, akiről a becenevét kapta, ám tiszta és őszinte lány volt. Igaz, az ő küzdelmei eltérőek voltak a szentétől, de tovább tartottak és fokozatosan, alattomosan rombolták a fiatal lány lelkét, önérzetét és nem utolsósorban a testét. A lányka egy bányászfalu ínséges körülményeiből indul göröngyös útjára. Cselédként, nőként, feleségként és anyaként is igyekszik kitörni megalázó helyzetéből és a sorsát kísérő férfiak által akarva-akaratlan rákényszerített alárendelt szerepkörből. Szerelmek, legendák, megközelíthetetlen szellemek és nagyon is eleven alakok tűnnek fel Filoména életében. Kudarcainak sora utolsó leheletéig kíséri. Bár ebből a regényből nem árad a múlt század eleji női írókra jellemző feminizmus, nyilvánvaló a társadalomkritika, a szociális problémák és a társadalmi osztályok közötti áthatolhatatlan akadályok bemutatásának igénye. Az akkor 28 éves írónő ezzel a könyvével megnyerte az Athenaeum kiadó 1920-as pályázatát. Ez volt az első regénye, mely Filoména keserű életútja ellenére, lírai nyelvezetével meghódította az olvasót és a Nyugat írói között is elismerést vívott ki. Virginia Woolf a Saját szoba című esszéjében megjegyzi, hogy a női íróknak ki kell fejleszteniük azt az elbeszélésmódot, amely a női regények sajátja lehet. Kosáryné Réz Lola bizonyosan teljesítette ezt a feladatot egyedi hangvételű könyveiben. Berkes Imre író, újságíró a Vallomások egy nagyon szép regényről című esszéjében írta: "Hónapokkal ezelőtt olvastam a Filoménát, Kosáryné Réz Lola regényét, a napokban újra átlapoztam, s ugyanolyan mély hatást tett rám, mint első ízben. Mi ennek a titka? Kétségtelenül az írónő művészete. Tökéletes íráskészsége, amellyel a kíváncsi elmét és az érzékeny szívet egyaránt megfogja, rajongó szeretete, amellyel tárgyába belemerül; ideges, de finom érzékenysége." Az Atlantic Press Kiadó Női remekírók sorozatának ötödik kötetével Kosáryné Réz Lola írói nagysága előtt tisztelgünk.

Nápolyi Johanna tinédzserkorú udvarhölgye, Chiara, nemcsak a tolvajlásban, a méregkeverésben és az intrikákban vetélkedhet a korszak legelvetemültebb gonosztevőivel. Irigyelt nyelvtudásával, éles eszével és magyar tanítójától eredő műveltségével Chiara arra is példa, mekkorabefolyásra tettek szert a magyarok a középkori Itáliában. A lány abban az időben kerül a Castel Nuovo udvarhölgyei közé, amikor a királyság főbírója egy másik gyermekkorú udvarhölgy, Anna hercegnő kegyetlen meggyilkolása ügyében nyomoz, s amikor András herceget, Johanna férjét csak gyilkossággal tudják megakadályozni abban, hogy megszerezze a koronát. Chiaraés Giancarlo, a nagybátyja, valamint Váradi Péter, aki szintén Anna hercegnő gyilkosa után kutat, s persze a királynő és a környezetében lévő főnemesek, valamennyien valóságos történelmi személyek. Azt pedig, hogy a regényben leírt események megtörténhettek-e, s olymódon történhettek-e, ahogyan a szerző leírja őket, döntse el az olvasó. Bökös Borbála vérbő és váratlan fordulatokban gazdag történelmi krimivel lepte meg olvasóit. A kiadó női regénypályázatán közel háromszáz pályázót megelőző szerző "civilben" a nagyváradi egyetem tanszékvezetője, rengeteg tudományos publikációval és elismeréssel. A középkori nápolyi királyi udvarban tett látogatása már csak ezért is figyelmet érdemel, hiszen a sebesen pörgő cselekmény mellett is hiteles beszámoló lehet az európai történelem egyik legzüllöttebb, és persze legizgalmasabb minibirodalmának életéről.

"Gyémántok rozsdás foglalatban" - így jellemzi előszavában a szerző, az MTI volt washingtoni és New York-i tudósítója - a világváros mai állapotát. A legújabb látnivalókat és a hagyományos idegenforgalmi nevezetességeket szinte hiánytalanul eléd táró útikalauz tartalma tizenkét fotókkal kísért séta. Ismerd meg New Yorkot az újból virágzásnak indult Harlemtől a Manhattan déli csücskéből komppal megközelíthető Szabadság-szoborig és az Ellis Islandig, ahol 1890 üta több tízmillió emigráns lépett be új hazájába. A sétautak ide kalauzolják az utazót: Times Square, 5th Avenue, Rockefeller Center, 42nd Street, Uptown, Midtown, Downtown, Ground Zero, Williamsburg, Ellis Island, Brighton Beach, Coney Island. Ahhoz egy kéthetes New York-i utazás sem elég, hogy a magyar látogató a metropolisz minden érdekességét megtekintse, de van választási lehetőség. Délelőtt az Abissynian Baptist Church-ben Amerika legjobb gospel-együttese hallható, este a 42nd Street és a Broadway többezer férőhelyes musical-színházai várnak. Vásárlásra útba ejtheted a Macy's, a Saks Fifth Avenue-t vagy a Ground Zero mellett nemrégiben felépült hipermodern Gateway Plaza bevásárlóközpontot. Étkezésre a világ legjobb bifsztekjével hencegő Peter Luger étterem, a Little Italy valamelyik étterme, vagy a sokszáz hot-dog pavilon egyike biztosan elérhető közelségben lesz. A Broadwayn járva pedig érdeklődéstől és pénztárcától függően dönthetsz arról, hogy a Strandet, a világ legnagyobb antikváriumát vagy inkább a Harley Davidson márkaboltját keresed fel. A máris óriási tömegeket vonzó szeptember 9/11 emlékhely, az új Trump-torony a SoHoban, az orosz emigrációt befogadó Brighton Beach és a 2nd Avenuen épült új metróvonal pedig arra emlékeztet, hogy ez az a hely, ahol az élet soha nem áll meg, s ahol mindig fogsz találni új látnivalókat.

Száz évvel ezelőtt, 1819. december 1-én hunyt el a spanyolnátha járvány áldozataként Kaffka Margit, a 20 századi magyar irodalom kimagasló tehetsége. A Színek és évek és a Hangyaboly című regények, valamint az eredeti hangvételű és feltétlenül fennmaradást érdemlő versek és novellák százainak elismert szerzője. Babits, Kosztolányi és Ady barátja, megbecsült írói személyiség. Novellái, még a koraiak is, nyelvi pompájukban, heves boldogságkereső érzelemvilágukban, néha a túlzsúfoltság határát súroló mondanivalóikban egyáltalán nem maradnak el a regények mögött. Az elbeszélések egyfelől a szerencsétlen sorsú írónő magánéleti válságainak zaklatott hangulatát, másfelől az ugyancsak folyamatos válságok közepette modernizálódó magyar társadalom különös miliőjét idézik. Érdeklődése parttalan. A címadó novella például egy regény írója és szereplői közötti konfliktus iróniával fűszerezett leírása. Zömükben ezek mégis párkapcsolati történetek, melyekből nem csupán a korszakra oly jellemző női emancipációs indulatok sugároznak, hanem egy árnyaltabb, de igazabb valóságkép vár az olvasóra: férfi és nő teljes egymásra találásának örök vágya és majdnem-reménytelensége. Kaffka Margit válogatott novelláinak gyűjteménye a kiadó "Női remekírók" sorozatának hatodik köteteként lát napvilágot.

A hölgy, aki azt állította, hogy Donald Trump 13 éves korában megerőszakolta őt, ügyvédjének többszöri ígérete ellenére soha nem lépett a nyilvánosság elé. Vajon miért? Lehet, hogy nem is létezett? A nagyhatalmú hollywoodi producert szexuális zaklatással vagy erőszakkal vádoló 91 nő közül - a világsztároktól a titkárnőkig - harminc év alatt csak egy tett feljelentést. Miért és hogyan sikerült mégis megszólaltatni őket? Az alkotmánybíróvá kinevezett Brett Kavanaugh állítólagos erőszakoskodásáról szóló vallomást az amerikai szenátus Igazságügyi Bizottsága is meghallgatta, majd szoros szavazással elutasította. Vajon miért? Jodi Kantor és Megan Twohey, a New York Times két riportere ebben a könyvben a minden határon túlterjedő #MeToo mozgalom keletkezéséről és ellentmondásairól, hatalom és erőszak kölcsönviszonyáról, a Miramax mindenható urának vádlottak padjára küldéséről ír megnyerő őszinteséggel és egy krimi izgalmasságával. A She Said (A nő azt mondta) oldalain először mondja el részletesen a maga történetét Gwyneth Paltrow, Ashley Judd és Harvey Weinstein tucatnyi más áldozata. Megszólaltatásuk a Washington Post szerint az utóbbi évek legnagyobb újságírói bravúrja volt és 2018-ban Pulitzer-díjat hozott a szerzőknek.

Volt egyszer egy színésznő nagymama, aki hírnevet álmodott tűzvörös hajú unokájának. Zsófia bonyolult személyiségét egyszerre vonzza a színház és a szerelem, a szerelem és a szabadság, a szabadság, és hogy az imádott férfi óvó, szerető karjaiban biztonságot találjon. Volt egyszer egy... zászló, melyből kihullott a vörös csillag, és amelybe a demokráciát akarta beleszőni többmillió magyar és román. A szerelem és a szabadság iránti vágy a legkitartóbb szándék, a legszilárdabb elv ellenére is csak áldozatok árán teljesülhet be. Ha beteljesülhet egyáltalán... Makkai-Flóra Ágnes a Fő utca 4. oldalain megragadóan és filmszerűen mondja el a remény konok kitartásával küzdő karakterek vergődését a múlt-jelen-jövő idősíkján.