Atlantic Press Kiadó strana 4 z 13

A tizennégy éves Gizus egy kaszárnyában cukorkát árul. Ebből tartja el szörnyeteg anyját, féltestvéreit és egymást váltó mostoháit. Katonák között felnőni egy formás tizenévesnek nem könnyű, ártatlanságát megőrízni még nehezebb. Gizusnak ez is sikerül, bár alacsony származása miatt is védtelen, s az önkéntes honvédtől a német üzletemberig, az alorvostól a zsidó nagykereskedőig mindenki férfiasságával ostromolja. Segítséget jelentene a nagy Ő megjelenése, de van-e esélye a szerelemnek a tüdővész és a nagy háború korában? Döbbenetes őszintesége és szabadszájúsága okán Mollináry Gizella sem a szocializmus, sem a rendszerváltás irodalmi kánonjában nem kapott helyet. Holott érzelemgazdagság, empátia , a jellemek, hangok, színek, illatok és más részletek iránti fogékonyság tekintetében ennek a könyvének nincs párja a hazai irodalomban. Ami pedig nemektől és iskolázottságtól függetlenül a zsenik sajátja: a belátható legteljesebb kép visszadására való képesség. Ennek köszönhető, hogy a Trianon felé sodródó ország ifjúságot, tehetséget, emberséget, eszmét gyilkoló vallási, nemzetiségi és osztályviszonyairól semmilyen történelemkönyv sem képes szélesebb panorámát festeni, mint Gizus-Mollináry Gizella.  

Mindennek van kockázata és mellékhatása - szerelemnek, politikának, üzletnek, a gyógyszereknek különösen... Egyéniségtől, lehetőségektől függ, ki mit és mennyit kockáztat. Aki kézbe veszi ezt a regényt, meglepetésekre számíthat, és kedvére borzonghat. A fiatal magyar vegyészmérnöknek szerelem és karrier között kell választania, amikor egy új amerikai gyógyszer mellékhatásait kezdi vizsgálni. Szórád Gergő tud valamit a gigászi hatalommal bíró gyógyszeriparról, s arról, hogy a kulisszái mögött mi zajlik, de azt nem sejti, hogy mekkora tűszfészekbe nyúl. A Frankfurtban élő magyar származású szerző, William G. Winkler fiatalon maga is vegyészmérnökként dolgozott. Belülről ismeri azokat a fogásokat és cselszövéseket, melyekkel az egymással is rivalizáló gyógyszeripari világcégek próbálják védeni saját profitábilis márkájukat, akár még halálos kimenetelű mellékhatásokat is kockáztatva.

Mindennek van kockázata és mellékhatása - szerelemnek, politikának, üzletnek, a gyógyszereknek különösen... Egyéniségtől, lehetőségektől függ, ki mit és mennyit kockáztat. Aki kézbe veszi ezt a regényt, meglepetésekre számíthat, és kedvére borzonghat. A fiatal magyar vegyészmérnöknek szerelem és karrier között kell választania, amikor egy új amerikai gyógyszer mellékhatásait kezdi vizsgálni. Szórád Gergő tud valamit a gigászi hatalommal bíró gyógyszeriparról, s arról, hogy a kulisszái mögött mi zajlik, de azt nem sejti, hogy mekkora tűszfészekbe nyúl. A Frankfurtban élő magyar származású szerző, William G. Winkler fiatalon maga is vegyészmérnökként dolgozott. Belülről ismeri azokat a fogásokat és cselszövéseket, melyekkel az egymással is rivalizáló gyógyszeripari világcégek próbálják védeni saját profitábilis márkájukat, akár még halálos kimenetelű mellékhatásokat is kockáztatva.

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar riportere, Kulcsár István történelmi regénnyel lepte meg rajongóit. Velkó Péter, egy tizenhét esztendős kölyök, 1947 nyarán azzal a kéréssel állít be a Szabad Nép szerkesztőségébe, hogy vegyék fel gyakornoknak. Ígéretet is kap erre, de azzal a feltétellel, hogy az érettségiig lejegyez mindent, ami vele és körülötte történt és történik. Így kezdődik egy élményekben és eseményekben kivételesen gazdag történet, melyben a szerző csalhatatlan realitásérzékkel és keserű humorral eleveníti meg a háború borzalmait és a háború után következő évek szörnyűségeit. A különleges megfigyelőképességgel megáldott fiatalember előtt sorra tárulnak fel a Horthy korszak, majd a csalárdságban elődjével is vetekedő Rákosi-korszak illúziói és bűnei, prominenseinek tettei és áldozatainak mindennapjai. A cím egyszerre utal szerelmi csalódásra és politikai kiábrándulásra, de Kulcsár ezzel az önéletrajzi ihletésű regénnyel az emlékek felidézésén messze túlmenő feladatot teljesít. Olyan hiteles korrajzot fest a negyvenes és a korai ötvenes évek izzó szenvedélyekkel, vakhittel és gyűlölködéssel is teli Magyarországáról, ami csakis személyes élmények és megfigyelések alapján állhatott össze.

Dehogy volt szerelmes Ludwig van Beethoven a kicsit púpos, kicsit csúnyácska Brunszvik Terézbe. A zongoratanár minden fiatal lánynak buzgón csapta a szelet, némelyikbe bele is bolondult rendesen, de magyar tanítványai közül a középső grófkisasszony, Brunszvik Jozefin volt a választottja. „Pepi” a maga plátói módján viszonozta ugyan érzéseit, de ez a regény éppen arról szól, hogy az ifjúság és az ösztön semmilyen korban nem ismer gátakat, erkölcsi és anyai tilalmakat. Hogy pontosan mi történt 1799 tavaszán Bécsben és Martonvásáron, azt senki nem tudhatja, de Bokor Pál legendákat döntögető könyve nemcsak a zseniális „Luigi”-t hozza emberközelbe, hanem a híres grófi famíliát is, élén a zsarnoki természetű Anna grófnővel, akinek javára írandó, hogy nélküle a szépséges martonvásári kastélypark helyén még ma is mocsár lenne. Egy történelmi regény persze többre köteles, minthogy híres emberek nevezetes cselekedeteit elevenítse fel, s „A szerelmek tavasza” megfelel ennek a kötelességnek. Miközben az olvasó végigizgulhatja a „Ki kinek az ágyában köt ki?” elnevezésű kortalan társasjátékot, a szerző széles panorámát fest a 18.-19. század fordulójának Európájáról, benne az ereje teljében lévő monarchia fővárosának pezsgő zenei és művészeti életéről.  

Nápolyi Johanna tinédzserkorú udvarhölgye, Chiara, nemcsak a tolvajlásban, a méregkeverésben és az intrikákban vetélkedhet a korszak legelvetemültebb gonosztevőivel. Irigyelt nyelvtudásával, éles eszével és magyar tanítójától eredő műveltségével Chiara arra is példa, mekkorabefolyásra tettek szert a magyarok a középkori Itáliában. A lány abban az időben kerül a Castel Nuovo udvarhölgyei közé, amikor a királyság főbírója egy másik gyermekkorú udvarhölgy, Anna hercegnő kegyetlen meggyilkolása ügyében nyomoz, s amikor András herceget, Johanna férjét csak gyilkossággal tudják megakadályozni abban, hogy megszerezze a koronát. Chiaraés Giancarlo, a nagybátyja, valamint Váradi Péter, aki szintén Anna hercegnő gyilkosa után kutat, s persze a királynő és a környezetében lévő főnemesek, valamennyien valóságos történelmi személyek. Azt pedig, hogy a regényben leírt események megtörténhettek-e, s olymódon történhettek-e, ahogyan a szerző leírja őket, döntse el az olvasó. Bökös Borbála vérbő és váratlan fordulatokban gazdag történelmi krimivel lepte meg olvasóit. A kiadó női regénypályázatán közel háromszáz pályázót megelőző szerző "civilben" a nagyváradi egyetem tanszékvezetője, rengeteg tudományos publikációval és elismeréssel. A középkori nápolyi királyi udvarban tett látogatása már csak ezért is figyelmet érdemel, hiszen a sebesen pörgő cselekmény mellett is hiteles beszámoló lehet az európai történelem egyik legzüllöttebb, és persze legizgalmasabb minibirodalmának életéről.

"Gyémántok rozsdás foglalatban" - így jellemzi előszavában a szerző, az MTI volt washingtoni és New York-i tudósítója - a világváros mai állapotát. A legújabb látnivalókat és a hagyományos idegenforgalmi nevezetességeket szinte hiánytalanul eléd táró útikalauz tartalma tizenkét fotókkal kísért séta. Ismerd meg New Yorkot az újból virágzásnak indult Harlemtől a Manhattan déli csücskéből komppal megközelíthető Szabadság-szoborig és az Ellis Islandig, ahol 1890 üta több tízmillió emigráns lépett be új hazájába. A sétautak ide kalauzolják az utazót: Times Square, 5th Avenue, Rockefeller Center, 42nd Street, Uptown, Midtown, Downtown, Ground Zero, Williamsburg, Ellis Island, Brighton Beach, Coney Island. Ahhoz egy kéthetes New York-i utazás sem elég, hogy a magyar látogató a metropolisz minden érdekességét megtekintse, de van választási lehetőség. Délelőtt az Abissynian Baptist Church-ben Amerika legjobb gospel-együttese hallható, este a 42nd Street és a Broadway többezer férőhelyes musical-színházai várnak. Vásárlásra útba ejtheted a Macy's, a Saks Fifth Avenue-t vagy a Ground Zero mellett nemrégiben felépült hipermodern Gateway Plaza bevásárlóközpontot. Étkezésre a világ legjobb bifsztekjével hencegő Peter Luger étterem, a Little Italy valamelyik étterme, vagy a sokszáz hot-dog pavilon egyike biztosan elérhető közelségben lesz. A Broadwayn járva pedig érdeklődéstől és pénztárcától függően dönthetsz arról, hogy a Strandet, a világ legnagyobb antikváriumát vagy inkább a Harley Davidson márkaboltját keresed fel. A máris óriási tömegeket vonzó szeptember 9/11 emlékhely, az új Trump-torony a SoHoban, az orosz emigrációt befogadó Brighton Beach és a 2nd Avenuen épült új metróvonal pedig arra emlékeztet, hogy ez az a hely, ahol az élet soha nem áll meg, s ahol mindig fogsz találni új látnivalókat.

Piatok Milka nem volt szent, mint Filoména, akiről a becenevét kapta, ám tiszta és őszinte lány volt. Igaz, az ő küzdelmei eltérőek voltak a szentétől, de tovább tartottak és fokozatosan, alattomosan rombolták a fiatal lány lelkét, önérzetét és nem utolsósorban a testét. A lányka egy bányászfalu ínséges körülményeiből indul göröngyös útjára. Cselédként, nőként, feleségként és anyaként is igyekszik kitörni megalázó helyzetéből és a sorsát kísérő férfiak által akarva-akaratlan rákényszerített alárendelt szerepkörből. Szerelmek, legendák, megközelíthetetlen szellemek és nagyon is eleven alakok tűnnek fel Filoména életében. Kudarcainak sora utolsó leheletéig kíséri. Bár ebből a regényből nem árad a múlt század eleji női írókra jellemző feminizmus, nyilvánvaló a társadalomkritika, a szociális problémák és a társadalmi osztályok közötti áthatolhatatlan akadályok bemutatásának igénye. Az akkor 28 éves írónő ezzel a könyvével megnyerte az Athenaeum kiadó 1920-as pályázatát. Ez volt az első regénye, mely Filoména keserű életútja ellenére, lírai nyelvezetével meghódította az olvasót és a Nyugat írói között is elismerést vívott ki. Virginia Woolf a Saját szoba című esszéjében megjegyzi, hogy a női íróknak ki kell fejleszteniük azt az elbeszélésmódot, amely a női regények sajátja lehet. Kosáryné Réz Lola bizonyosan teljesítette ezt a feladatot egyedi hangvételű könyveiben. Berkes Imre író, újságíró a Vallomások egy nagyon szép regényről című esszéjében írta: "Hónapokkal ezelőtt olvastam a Filoménát, Kosáryné Réz Lola regényét, a napokban újra átlapoztam, s ugyanolyan mély hatást tett rám, mint első ízben. Mi ennek a titka? Kétségtelenül az írónő művészete. Tökéletes íráskészsége, amellyel a kíváncsi elmét és az érzékeny szívet egyaránt megfogja, rajongó szeretete, amellyel tárgyába belemerül; ideges, de finom érzékenysége." Az Atlantic Press Kiadó Női remekírók sorozatának ötödik kötetével Kosáryné Réz Lola írói nagysága előtt tisztelgünk.

Kaffka Margit életművét az elbeszélései teszik teljessé. A Női remekírók sorozat hatodik kötetében szereplő elbeszélésekből árad a humor, az irónia és az érzelmesség. A gyermeki és a női lélek mélységes megértésében a 20. századi „nagyon-nagy író-asszonynak” – Ady Endre kifejezése – talán nincs is párja a magyar irodalomban. Témáinak tudatos választásához jól ismert és kiismert karakterek megrajzolása párosul, a múlt század eleji, öntudatos nőtípustól az alázatos szolgalélekig, a napjainkban is érvényes női dilemmák remek érzékeltetésével. Például az Este című novella egyéjszakás drámájában az úrikisasszonyról, aki vőlegénye félrelépéséről megbizonyosodva, meghökkentő sebességgel békül meg sorsával, bemutatva az asszonyi önfeladásra épülő, korlátok közt vergődő polgári házasság természetrajzát. Szófaragásban, telitalálatos jelzőkben, sziporkázó hasonlatokban példátlanul gazdag szövege, az általa leírt ,,ritmusos, megtalált, kielégülést okozó mondatok” okán Kaffka Margit sztorijait olvasni érzéki és intellektuális élmény egyaránt.  

New York város történetének legsötétebb pillanatában kezdődik a regény. Ami a világ számára felfoghatatlan borzalom, az a 11 éves Nick életében személyes tragédia. Az iskolásfiú édesapja a kettős torony elleni terrortámadás egyik áldozata. Halála egy boldog és kiegyensúlyozott gyermekkor végét és a teljes megvakulással végződő betegséget jelenti a kisfiú számára. Létezik-e ilyenkor kiút a sötétségből? Éveken át úgy tűnik, hogy nem létezik. Egy jóbarát és egy melegszívű iskolatársnő megjelenése a súlyos fogyatékosságaival együtt is meglepően tehetségesnek mutatkozó fiú környezetében sok mindent megváltoztat, és új reményt jelent. A sötétségből kivezető út persze hosszú és gyötrelmes, de az emberi akarat és különösen a szeretet ereje csodákra képes. Dunai-Kovács Liliána első regénye az Atlantic Press Kiadó női regénypályázatának egyik kellemes meglepetéseként kiérdemelte a népszerű írónő, Fábián Janka vezette zsűri különdíját.

Nyolcadik krimijében a szerző egy kivételesen kényes, ám nagyon is aktuális témához nyúl. Egy fiatal orosz vegyészmérnöknő kalandjain keresztül azt mutatja be, hogy napjainkban már nemcsak titkos ügynökök viaskodnak egymás ellen, mint a hidegháborús időkben, hanem mérnökök, informatikusok és számítógépes fejlesztések is részt vesznek a nemzetközi porondon kivívandó hatalmi pozíciókért folyó kíméletlen versengésben. Kátya egy vegyipari cégnél dolgozik, amikor a GRU, az orosz katonai titkosszolgálat emberei felfigyelnek különleges képességeire. Egy zárt városban lévő laboratóriumba küldik dolgozni, ahol új vegyi fegyver kidolgozása folyik. A munkájáért ajánlott összeg bódulatában Kátya vállalkozik a feladatra, de amikor ráeszmél, hogy az általa készített vegyület konkrét felhasználási céllal készül, úgy dönt, hogy agyában a méreg összetételének képletével kereket old.Jól kigondolt terv alapján cselekszik, de az egymással versengő hírszerző központok technikai, anyagi és létszámfölénye következtében hamarosan több titkosszolgálat is utoléri, s míg egyik oldalról megmenekítésén fáradoznak, a másik oldal minden eszközt latba vet annak érdekében, hogy megakadályozza titkainak kiszolgáltatásában. Az üldözés több országon át, újabb és újabb ügynökök bevetésével folytatódik. A kérdés, hogy egy szerelmes férfi önfeláldozó segítségével van-e esély a túlélésre, csak ennek a nagy sebességgel pörgő politikai kalandregénynek az utolsó oldalain dől el.

Igaz, hogy a házasságban élők hosszabb életűek, mint a szinglik? És mi a tartós házasság titka: a türelem, a gyermek, a szex, a pénz? Vagy lehet, hogy ez a dolog még ennél is sokkal bonyolultabb? Mert mitévő legyél, ha a párod megcsal? És ha csak folyton csámcsog, vagy ötvenedszer is megkérdezi ugyanazt? Szórakoztatóan írni a házasságról sokan tudnak. Értelmes vagy érzelmes tanácsokat adni házassági válságban szenvedőknek nem kevesen. A kettő együtt általában nem megy, hiszen a pszichiáterek nem a humorérzékükről híresek. Belinda Luscombe nemcsak azért aratott világsikert ezzel a könyvével, mert szórakoztatóan képes érvényes ötleteket adni omladozó házasságok újjáépítésére. Ő a személyes élmények és érzések meggyőző erejével bizonyítja: a házassági kapcsolat megmentése igenis lehetséges. És persze érdemes is, hiszen mint a szerző érvek és helyzetelemzések sokaságát elénk tárva kifejti, a házasság jót tesz az idegrendszerünknek, a fizikai állapotunknak, és - Uram bocsá - még a pénztárcánknak is. Letehetetlen olvasmány, nélkülözhetetlen életviteli segédeszköz, bravúros lélektani elemzés egy kötetben a Time magazin párkapcsolati szakértőjétől, aki építész férjével él, s saját negyedszázados házasságának megörzése mellett már eddig is elégedetlen vagy éppen csalódott asszonyok milliói számára csillantott fel új reményt.

Piatok Milka nem volt szent, mint Filoména, akiről a becenevét kapta, ám tiszta és őszinte lány volt. Igaz, az ő küzdelmei eltérőek voltak a szentétől, de tovább tartottak és fokozatosan, alattomosan rombolták a fiatal lány lelkét, önérzetét és nem utolsósorban a testét. A lányka egy bányászfalu ínséges körülményeiből indul göröngyös útjára. Cselédként, nőként, feleségként és anyaként is igyekszik kitörni megalázó helyzetéből és a sorsát kísérő férfiak által akarva-akaratlan rákényszerített alárendelt szerepkörből. Szerelmek, legendák, megközelíthetetlen szellemek és nagyon is eleven alakok tűnnek fel Filoména életében. Kudarcainak sora utolsó leheletéig kíséri. Bár ebből a regényből nem árad a múlt század eleji női írókra jellemző feminizmus, nyilvánvaló a társadalomkritika, a szociális problémák és a társadalmi osztályok közötti áthatolhatatlan akadályok bemutatásának igénye. Az akkor 28 éves írónő ezzel a könyvével megnyerte az Athenaeum kiadó 1920-as pályázatát. Ez volt az első regénye, mely Filoména keserű életútja ellenére, lírai nyelvezetével meghódította az olvasót és a Nyugat írói között is elismerést vívott ki. Virginia Woolf a Saját szoba című esszéjében megjegyzi, hogy a női íróknak ki kell fejleszteniük azt az elbeszélésmódot, amely a női regények sajátja lehet. Kosáryné Réz Lola bizonyosan teljesítette ezt a feladatot egyedi hangvételű könyveiben. Berkes Imre író, újságíró a Vallomások egy nagyon szép regényről című esszéjében írta: "Hónapokkal ezelőtt olvastam a Filoménát, Kosáryné Réz Lola regényét, a napokban újra átlapoztam, s ugyanolyan mély hatást tett rám, mint első ízben. Mi ennek a titka? Kétségtelenül az írónő művészete. Tökéletes íráskészsége, amellyel a kíváncsi elmét és az érzékeny szívet egyaránt megfogja, rajongó szeretete, amellyel tárgyába belemerül; ideges, de finom érzékenysége." Az Atlantic Press Kiadó Női remekírók sorozatának ötödik kötetével Kosáryné Réz Lola írói nagysága előtt tisztelgünk.

Vajon van-e olyan tinédzser a Föld kerekén, aki boldog? Nem pillanatnyi, csókolózásnyi idejű boldogságról van szó, hanem hosszantartó elégedettségröl. Nem valószínű, hogy a sihederek tudnak gondtalanok lenni. Akkor sem, ha mindenük megvan, és anyuci és apuci körülrajongja őket, és végképp nem, ha bármiben kilógnak a társaik közül. Timothy mindenben különc. Timothyt bántják az osztálytársai, és Timothy bántja önmagát. Aztán a fiú egyszer csak szárnyakat kap, és szállni kezd. Erején felül küzd, hogy megmutassa képességeit mint pop-zenész. A siker elsöprő: Timothy sztár! És akkor a következő kérdés az, hogy: jó-e sztárnak lenni? "Esküszöm, ha én volnék zongorista vagy színész, vagy mi, és énértem volnának így oda ezek a hülyék, az szar volna. Én azt akarnám, hogy még csak ne is tapsoljanak. Sosem azt tapsolják meg, amit kéne." Igy gondolta Jerome David Salinger, a Zabhegyező írója, és így gondolta Tim is, amikor rajongói leveleit olvasta. Aztán a szerencse újra megtalálja őt Melody személyében, aki a valódi létet testesíti meg, érzelmeket és szenvedélyt, de akit megriaszt a sztár körüli felhajtás, és aki nem tud megbirkózni sem a rajongók féltékenységével, sem az újságírók álnok támadásaival. Ki lehet-e törni az aranykalitkából - ez foglakoztatja a szerelmeseket, és a szerző kíméletesen elénk tárja a sztárságból kiszabadult Embert, aki eljuthat a boldogság peremére. De, vajon megengedik-e neki a rajongók, hogy szabad Emberként éljen? És szabad-e a zseninek átlagember módjára elpazarolnia az életét? A regény harmadik helyezést ért el az Atlantic Press Kiadó Női regénypályázatán.

Nápolyi Johanna tinédzserkorú udvarhölgye, Chiara, nemcsak a tolvajlásban, a méregkeverésben és az intrikákban vetélkedhet a korszak legelvetemültebb gonosztevőivel. Irigyelt nyelvtudásával, éles eszével és magyar tanítójától eredő műveltségével Chiara arra is példa, mekkora befolyásra tettek szert a magyarok a középkori Itáliában. A lány abban az időben kerül a Castel Nuovo udvarhölgyei közé, amikor a királyság főbírója egy másik gyermekkorú udvarhölgy, Anna hercegnő kegyetlen meggyilkolása ügyében nyomoz. Chiara és Giancarlo, a nagybátyja, valamint Váradi Péter, aki szintén Anna hercegnő gyilkosa után kutat, s persze a királynő és a környezetében lévő főnemesek, valamennyien valóságos történelmi személyek.  Bökös Borbála vérbő és váratlan fordulatokban gazdag történelmi krimivel lepte meg olvasóit. A kiadó női regénypályázatán közel háromszáz pályázót megelőző szerző ""civilben"" a nagyváradi egyetem tanszékvezetője, rengeteg tudományos publikációval és elismeréssel. A középkori nápolyi királyi udvarban tett látogatása már csak ezért is figyelmet érdemel, hiszen a sebesen pörgő cselekmény mellett is hiteles beszámoló lehet az európai történelem egyik legzüllöttebb, és persze legizgalmasabb minibirodalmának életéről.

A bristoli tányérmosogatásból hazatért fiatal analitikus lány szívében lassan lobban fel az érzelem, majd a vágy egy munkatársnője iránt, aki a szakmai tökéletesség mintaképeként, egyszersmind vonzó nőiességével kelti fel Sára érdeklődését. Völgyi Anna lélektani alapossággal mutatja be és hiteti el az olvasóval, hogy egy nő másik nő iránti vonzalma miként keletkezik és válik fokozatosan uralkodóvá. A végig parázsló humorral, plusz rokonszenves öniróniával előadott történet egy leszbikus szerelemről szól. Romantikus regény, melyben az erotika csak néhány álomkép formájában tör fel, de azért a szerző leírásai és hasonlatai mindig meggyőzőek, legyen szó erotikus álomról, az angliai emigránsélet kilátástalanságáról, egy lepusztult budapesti lakótelepről, vagy a kórházi állapotokról. A Sára szerelmének tárgyát képező Laura karakán jelleme kontrasztot alkot a korábbi élettárs, András kiábrándító igénytelenségével szemben. És jóllehet, legalábbis ebben a regényben, Sára szerelme viszonzatlan marad, az olvasó egy számára eddig valószínűleg ismeretlen érzelemvilágban találja magát. És alighanem be kell majd látnia, hogy a közbeszédben sokszor és többnyire durva egyszerűsítésekkel tárgyalt "másság" minden, csak nem természetellenes, ahogy a berozsdásodott nyárspolgári morál tartja.