Atlantic Press Kiadó strana 6 z 13

Két gyermekkori traumával küzdő fiatal megrázó története. Egy fiú és egy lány. Vajon a sors és a döntéseik megengedik-e, hogy rátaláljanak a gyógyulásra, egymásra, a boldogságra? A fiú, Gyurka bizalma a felnőttekben akkor rendül meg, amikor fény derül születésének különös körülményeire. Ettől kezdve egyedül Istenben hisz, s a papi hivatásban látja kiteljesedni életét. Ötödéves szeminarista, amikor megmenti egy öngyilkosjelölt életét, s a katolikus kispap és a joghallgató között barátság szövődik. A lány ugyanabból a kis faluból származik, mint a pap. Kunigunda még csak kilenc éves, amikor gyermeki ésszel felfoghatatlan szörnyűség történik vele. Agya amnéziával védekezik a lélekrablás ellen, de sérülése nem múlhat el nyomtalanul. A barátságos, szeretetreméltó kislányból hideg, számító nő lesz, aki vonzó külsejét kihasználva gázol át embereken és érzelmeken. Aztán mégis szerelmes lesz, s a szerelem felébreszti a lelkiismeretét, de lehet, hogy már késő... A mű, Ákody Zsuzsa ötödik regénye, közel háromszáz pályázó közül első díjat nyert az Atlantic Press Kiadó országos női regénypályázatán.

Az operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony, hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak. Alighogy hozzákezdtem a kutatásaimhoz a zeneakadémia irattárában, döbben- ten tapasztaltam, hogy milyen meglepő összefüggések vannak a Fantomnak tulajdonított jelenségek és a legtitokzatosabb, legképtelenebb dráma közt, és csakhamar arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy az egyik segítségével talán ésszerű magyarázatot találhatnánk a másikra."" - írja Gaston Leroux. A regényből film és musical (szerző: Andrew Lloyd Webber) is készült, nem beszélve a televíziós produkciók és utánérzések százairól. Ezek voltaképpen mind a párizsi Opera Garnier boltíves földalatti termeiben, a szerelmes gonosz és szépséges áldozata között játszódó dráma változatai. Gaston Leroux bűnügyi regénye irodalmi kvalitásai révén lett a kulturális világörökség kitörölhetetlen része.

"Gyémántok rozsdás foglalatban" – így jellemzi előszavában a szerző, az MTI volt washingtoni és New York-i tudósítója – a világváros mai állapotát. A legújabb látnivalókat és a hagyományos idegenforgalmi nevezetességeket szinte hiánytalanul eléd táró nagyalakú fotóalbum és útikalauz tartalma tizenkét képes séta. Ismerd meg New Yorkot az újból virágzásnak indult Harlemtől a Manhattan déli csücskéből komppal megközelíthető Szabadság-szoborig és az Ellis Islandig, ahol több tízmillióan léptek be új hazájukba. Ahova a sétautak vezetnek: Times Square, 5th Avenue, Rockefeller Center, 42nd Street, Uptown, Midtown, Downtown, Ground Zero, Williamsburg, Ellis Island, Brighton Beach, Coney Island. Ahhoz egy kéthetes New York-i utazás sem elég, hogy a magyar látogató a metropolisz minden érdekességét megtekintse, de van választási lehetőség. Délelőtt az Abissynian Baptist Church-ben Amerika legjobb gospel-együttese hallható, este a a 42nd Street és a Broadway többezer férőhelyes musical-színházai várnak. Vásárlásra útba ejtheted a Macy's, a Saks Fifth Avenue vagy a Ground Zero mellett nemrégiben felépült hipermodern Gateway Plaza bevásárlóközpontot. Étkezésre a világ legjobb bifsztekjével hencegő Peter Luger étterem, a Little Italy valamelyik étterme, vagy a sokszáz hot-dog pavilon egyike lesz biztosan elérhető közelségben. A Broadwayen járva pedig érdeklődéstől és pénztárcától függően dönthetsz arról, hogy a Strandet, a világ legnagyobb antikváriumát vagy inkább a Harley Davidson márkaboltját keresed fel. A máris óriási tömegeket vonzó szeptember 9/11 emlékhely, az új Trump-torony a SoHoban, az orosz emigrációt befogadó Brighton Beach és a 2nd Avenuen épült új metróvonal pedig emlékeztet: ez az a hely, ahol az élet soha nem áll meg, s ahol mindig fogsz találni új látnivalókat. Történjék ez a nagy utazás a remek képek által inspirált képzeletben vagy a valóságban: Bon Voyage!

Alig néhány nap leforgása alatt három azonos típusú gyilkosság történik a Magyar Rádióban. A krimi, amelyben ma is sokat emlegetett legendás rádiósok és fiktív személyek egyaránt szerepelnek, s melynek szerzője az ismert rádióriporter, a 80-as évek végén játszódik. A hajnali órákban húsklopfolóval halálos csapást mérnek egy külpolitikai kommentátorra, majd egy kezdő riporterlányra és végül egy belpolitikai szerkesztőre. A sorozatgyilkos jóformán semmi nyomot sem hagy maga után. A szokatlan bűncselekmény-sorozat indítékait kutató rendőrök sokáig képtelenek magyarázatot találni a rejtélyes gyilkosságokra, és reménytelennek látszik az is, hogy megtalálják a tettest. A bűncselekmények felderítésén nagylétszámú csoport dolgozik dr. Szomolányi Valér rendőr őrnagynak, a pesti nők bálványának a vezetésével. A Magyar Rádióban elkövetett hármas gyilkosság azonban márcsak a helyszín miatt is politikai szinezetet nyer, s az eseménynek külföldön is híre megy. Idehaza az illetékesek részleges hírzárlatot rendelnek el az ügyben, de a Szabad Európa Rádió adásaiból a magyar lakosság is értesül róla. Végül már az állambiztonsági szervek is kénytelenek foglalkozni a valójában nem politikai indítékú sorozatgyilkossággal. A Gyilkosság a magyar rádióban krimi, de egyszersmind politikai szatíra is, híradás arról, milyen állapotok uralkodtak a hazai média fellegvárában a rendszerváltás előtti években. Amellett, hogy a szerző nemcsak a mikrofonnal, hanem a tollal is kitűnően bánik, a történet hátborzongató hitelessége azzal is magyarázható, hogy a szerző nagyon jól ismeri a terepet, a Bródy Sándor utcai épületet, a Márványtermet, a sokat emlegetett Pagodát, hiszen évtizedekig volt a Magyar Rádió munkatársa, moszkvai és New York-i tudósítója.

A piramisok közelében nyüzsgő európaiakat titokzatos bűncselekmény tartja rémületben, melynek gyanúsítottja egy Kairóban nyaraló magyar társasági hölgy, akit környezete intelligens, szelíd, kifejezetten barátságos és jóindulatú úrinőként ismer. De csak a szemtanúk jelentkezéséig, akik a bűntett elkövetésekor éppen őt, Blanka von Flickenstein grófnőt látták az áldozat, a kairói magyar sajtóattasé társaságában. Nem sokkal később, amikor a Kairói Múzeum menedzsere is gyilkosság áldozata lesz, és egy szemtanú ismét csak Blankát ismeri fel a nyílt utcán kivégzett férfi mellett, a kétségek bizonyossággá válnak. Az igazság azonban még így sem teljes, s kiderítéséhez több türelem és motiváció kell, mint amennyi az ügy mielőbbi lezárásában érdekelt kairói rendőrségnek van. Blanka fia, Alex nem hagyja annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert édesanyja letartóztatása után szerelme, Paulina is nyomtalanul eltűnik. Ebből a fiatalember arra következtet, hogy a rejtélyes bűncselekménysorozatban semmi sem az, aminek látszik és senki sem az, akinek hiszik. Ha létezik olyan, hogy női krimi, akkor Bora Ildikó egzotikus bűnügyi történetei ebbe a különleges műfajba sorolandók. Lesznek, akiket a szerző gazdag fantáziája Claire Kennethre, humora Vavyan Fable-ra emlékeztet majd, de a gyorsan pörgő események és a háttérben forrongó romantikus vonzalmak nagyon is eredeti kombinációja az, ami egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét.

Alig néhány nap leforgása alatt három azonos típusú gyilkosság történik a Magyar Rádióban. A krimi, amelyben ma is sokat emlegetett legendás rádiósok és fiktív személyek egyaránt szerepelnek, s melynek szerzője az ismert rádióriporter, a 80-as évek végén játszódik. A hajnali órákban húsklopfolóval halálos csapást mérnek egy külpolitikai kommentátorra, majd egy kezdő riporterlányra és végül egy belpolitikai szerkesztőre. A sorozatgyilkos jóformán semmi nyomot sem hagy maga után. A szokatlan bűncselekmény-sorozat indítékait kutató rendőrök sokáig képtelenek magyarázatot találni a rejtélyes gyilkosságokra, és reménytelennek látszik az is, hogy megtalálják a tettest. A bűncselekmények felderítésén nagylétszámú csoport dolgozik dr. Szomolányi Valér rendőr őrnagynak, a pesti nők bálványának a vezetésével. A Magyar Rádióban elkövetett hármas gyilkosság azonban márcsak a helyszín miatt is politikai szinezetet nyer, s az eseménynek külföldön is híre megy. Idehaza az illetékesek részleges hírzárlatot rendelnek el az ügyben, de a Szabad Európa Rádió adásaiból a magyar lakosság is értesül róla. Végül már az állambiztonsági szervek is kénytelenek foglalkozni a valójában nem politikai indítékú sorozatgyilkossággal. A Gyilkosság a magyar rádióban krimi, de egyszersmind politikai szatíra is, híradás arról, milyen állapotok uralkodtak a hazai média fellegvárában a rendszerváltás előtti években. Amellett, hogy a szerző nemcsak a mikrofonnal, hanem a tollal is kitűnően bánik, a történet hátborzongató hitelessége azzal is magyarázható, hogy a szerző nagyon jól ismeri a terepet, a Bródy Sándor utcai épületet, a Márványtermet, a sokat emlegetett Pagodát, hiszen évtizedekig volt a Magyar Rádió munkatársa, moszkvai és New York-i tudósítója.

A szexrabszolgaságról, a pedofilokat kiszolgáló bűnszövetkezetekről, az új, kifejezetten kelet-európai típusú maffiák kegyetlenségéről szól William G. Winkler hatodik regénye, mely nagy valószínűséggel a legkeményebb krimi, ami valaha magyar nyelven megjelent. Sötét világ idegborzoló hitelességgel ábrázolva, ami alighanem a szerző korábbi műveit is jellemző alapos helyismeret és gondos kutatómunka eredménye. A sebesen pergő, fordulatos történetnek Budapest, Köln, München, valamint Erdély és Oroszország a helyszínei. Válogatott nehézfiúk, kíméletlenül kihasznált és rettegésben tartott örömlányok, szüleiktől elrabolt és pokoli létre ítélt gyerekek a szereplők. És néhány, mindig hátrányban és késésben lévő magyar és német nyomozó, akik csaknem esélytelenek az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező és több országban is nyilvánosházak hálózatát működtető keleti bűnszövetkezettel és annak mindenható főnökével szemben. A küzdelem egyenlőtlen, az emberi élet olcsó, a szerencse csak nagyritkán szegődik a jófiúk mellé. Így, akárcsak a Frankfurtban élő szerző előző true crime könyveiben, a szerelmesek egymásra találnak ugyan, de a happy end most is elmarad. És jóllehet a feszültség egy pillanatra sem csökken, az olvasó mégis azzal a nyugtalanító érzéssel teszi le ezt a könyvet, hogy a hétfejű sárkány néhány fejét levágták ugyan, de gyorsan újak nőhetnek helyettük. A regény a krimi és a tényirodalom kedvelői közül is csak az erős idegzetűeknek ajánlott. Megszületése mégis a lehető legidőszerűbb, amennyiben ma a terrorizmus és a korrupció mellett alighanem a lánykereskedelem és a pedofil hálózatok burjánzása a legnagyobb veszély, amely a civilizált világot fenyegeti.

Hőseink Rebeka, Endre, Gábor és Cézár, a farkaskutya. Kalandos emberi sorsok, gyilkosságok kusza szövevénye, Márton Veronika hősei egyáltalán szokványos falusi életet élnek. Rebeka apja határőrtiszt egy határmenti településen. Az természetes, hogy egy határőrtiszt Endre lesz a férje. Rebeka egy szép nagy kulák házat örököl, melynek lomtalanításakor tetemes értékű aranyat és valutát találnak. A hatvanas évek végén ez még bűncselekménynek számított Magyarországon, mégis megtartják és elrejtik. A ház istállójának bontásakor, annak pincéjéből egy női csontváz kerül elő, medencéjében egy kicsi csontvázzal. Ezután még négy újszülött maradványát találják meg, és egy naplót. Ez a napló felfedi kik voltak a ház tulajdonosai, és azt is, hogy ki követte el a gyilkosságok sorozatát. A kislányuk Emese nyolc éves, amikor Endrét és Cézárt halálos baleset éri a határnál. Rebeka idegösszeomlást kap. Gyógyulását Gábornak köszönheti, akivel szép lassan egymásba szeretnek. Csodálatos tíz évet töltenek együtt, az égiek csak ennyi időt engedélyeznek számukra. Rebeka apja a harmadik agyvérzésből már nem épül fel, a halálos ágyán gyónja meg lányának, hogy Endre él. A temetés után lányával Emesével, aki immáron tizennyolc éves gyönyörű nő, felkeresik Endrét a régi házukban. Gábor temetésén Rebeka találkozik Emmával gyermekkori barátnőjével, férjével Hermannal és fiúkkal Petrikkel. Ők egy svájci alpesi falu melletti panzió tulajdonosai. Meghívást kapnak tőlük a következő év nyarára az otthonukba, Svájcba. Ez a nyaralás egy újabb esemény-lavinát indít el. Súlyos családi titkok, gyilkosságok felszínre kerülése, aminek az egyik szála Endréhez vezet.

Ez történt a valóságban... ...A Viszkis társa szerint. Tizenhárom bankrablást követett el a Viszkissel, nyolc évet töltött fegyházban. Ambrus Attilát ő beszélte rá az első igazi bankrablásra. Visszaemlékezéseinek megírását eredetileg ezzel indokolta: "Elegem lett a Viszkis hazugságaiból!" Szerinte ugyanis se az utolsó "meló", se a lebukás, se a bírósági eljárás nem úgy történt, ahogyan azt a Viszkis állítja könyveiben és nyilatkozataiban. A klotyót ebben a könyvben egyszer sem hívják toiletnek. Az viszont megtudható belőle, hogy a sitten kiből és miért lesz csicskás, és kiből nagymenő. Meg még az is, hogy utóbbiak milyen "féket" használnak a perverz aktusokra kényszerített köcsög bosszújának elkerülésére. Orbán Gábor a viszkis rablások krónikáját, majd a börtönélményeit írja le. Aztán, amikor a sokszor meghökkentő részletek egy nagyobb képpé állnak össze, láthatóvá válik a 21. századi magyar Gulág. Így lesz ez a könyv hiteles portré a rendszerváltás utáni Magyarország talán legkevésbé ismert arcáról.

Miért utálják legalább annyian a volt First Ladyt, mint ahányan szeretik és támogatják a szokványosnál jóval nagyobb politikai ambícióit? Mitől és hogyan romlott meg vészesen Hillary és Obama viszonya Clinton asszony külügyminisztersége idején? Mitől "borulhat a bili" a választási kampány utolsó szakaszában a volt külügyminiszter elektronikus levelezése vagy a Clinton alapítvány tevékenysége kapcsán? Mi volt a legnagyobb veszekedés tárgya a házaspár életében az emlékezetes Lewinsky-ügy óta? Végül, de nem mellékesen: Mi az igazi probléma a volt elnök férfiasságával? Ed Klein ezekre a kérdésekre ad többnyire kifejezetten csattanós válaszokat a Hillary közéleti tevékenységének és a Clinton házaspár mindig zajos magánéletének legutóbbi tíz évéről írt leleplező könyvében. Az elnökválasztási kampány finisében azzal az alig tagadott célzattal jelentette meg a kötetet, hogy megakadályozza az egykori elnökfeleség visszatérését a Fehér Házba. Írását nevezhetjük pletykakönyvnek is, de a The New York Times bestsellerszerzője a nyilvánosságra került tények mellett a Clintonék legbelső baráti köréből szerzett információk sokaságával támasztja alá értesüléseit. Márpedig a pletyka, ha megfelelni látszik a valóságnak, nem pletyka többé. Egy biztos: Ed Klein intimitásokkal teli, de közben mosolyra ingerlően szórakoztató sikerkönyve bepillantást enged az amerikai belpolitika boszorkánykonyhájába. "- Azt akarom magától, Barack, hogy hívja vissza a kibaszott kutyáit! - mondta Hillary. Obama egy pillanatig döbbenten hallgatott. Aztán felállt, hátat fordított Hillarynak és kinézett a Wilson Rózsakertre néző magas ablakokon. Jarrettt később elmesélte, hogy e pillanatban attól tartott, az elnöknek torkán akadt a szó, ami ritkán fordult elő ismeretségük sok éve alatt. Mielőtt azonban Jarrett közbeléphetett volna, Obama megfordult és egyenesen Hillary szemébe nézett. Semmit sem tehetek, sem így, sem úgy - jelentette ki. - A dolgok már beindultak, én pedig nem tudok és nem akarok beavatkozni. A gondjait, egyenesen megmondom, saját magának köszönheti. Ha tisztességesen járt volna el... Hillary félbeszakította. - Mindig akadnak gyűlölködők, akiknek az a célja, hogy elkapják Clintonékat - mondta. Felállt, búcsút intett, és azt motyogta, "köszönöm". Közben kisétált, nyitva hagyva maga mögött az Ovális Iroda ajtaját." (részlet a könyvből, a Hívja vissza a kutyáit c. fejezetből) Hillary Diane Rodham Clinton Bill Clinton elnöksége idején az Egyesült Államok First Ladyje volt. Korábban, 1983 és 1992között Arkansas állam kormányzójának feleségeként mutatkozott be a politikában. Clinton elnök leköszönése után, 2001 és 2009 között, Hillary New York állam történetének első női szenátora volt. 2008-ban először indult az elnökválasztásokon, de Barack Obamával szemben alulmaradt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott vetélkedésben. 2009 és 2013 között az Egyesült Államok külügyminisztereként működött, majd 2016-ban másodszor is harcba indult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, hogy az Egyesült Államok történetének első női elnöke lehessen.

gyarságukban, zsidóságukban, életútjukban is nagyon különböztek egymástól. Volt, aki itthon maradt, de világhírűvé úgy váltak többen, hogy kimentek a világba. Különleges emberek voltak, nem véletlenül nevezték őket marslakóknak: kicsit másképp festettek, mint a többiek, akcentussal beszélték azt a nyelvet, amelyen világszerte feltűnést keltő alkotásaikat publikálták, és már azért is furcsa lények voltak, mert a túlnyomó többségük a földkerekségnek nemcsak ugyanabból a városából, Budapestről, hanem annak azonos részéből is, azaz Pestről származott. Mi több, a fizikusok, matematikusok, akikre először alkalmazták a marslakó nevet, a városrész alig két-három tanintézetéből érkeztek. Számítógép, hologram, golyóstoll, tévéképcső, és még az átkozott atombomba is az ő szellemi teljesítményüket dicséri. De nem csak a természettudományok területén remekeltek. Gyakorlatilag ők teremtették meg Hollywoodot és vele a modern filmgyártást, és ami esetleg némelyeket meglep, a sportban is szép számmal akadtak kiválóságaik. A könyv harmincnyolc életrajza között szerepel az első magyar világbajnoké, az első (és egyben második) magyar olimpiai bajnoké, no meg azé a sportdiplomatáé, aki a NOB héttagú alapító bizottságának tagjaként fontos szerepet játszott az újkori olimpiák létrejöttében. Érdekes emberek, fantasztikus életutak a Casablanca rendezőjétől, aki többtucat filmet forgatott itthon is, a számítógép szellemi atyjáig. Elképesztő intellektuális és fizikai kalandok teszik, hogy ez a könyv, mely világhírű zsidó honfitársaink életútját mutatja be, olyan olvasmányos, mint egy kalandregény. Ráadásul ezek az életmesék, ha legenda-emberekről szólnak is, azért még igaz történetek, hiszen a szerző - aranytollas újságíró, a Füles rejtvényújság legendás Tanár úr kérem rovatának írója és szerkesztője -, évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik abban, hogyan lehet és kell elválasztani a valóságot a mítosztól, az igazi tehetséget a talmi csillogástól. Iván Katalin újságíró, író, szerkesztő. Közművelődési és magyartanári diplomát szerzett az ELTE Bölcsésztudományi karán, közben elvégezte az újságíróiskolát is. Már a szakdolgozatát is az ismeretterjesztésről írta. Élete során több ezer ismeretterjesztő témájú cikket írt. Különösen kedvelt témája a történelem, a kultúrtörténet vagy a nyelvi játékok. Harminckét éve szerkeszti a Füles rejtvénymagazin Tanár úr kérem! Című rovatát. Eddig három könyve jelent meg. 2014-ben újságírói életművéért Aranytoll-díjat kapott.

Az olajkorszak még egyáltalán nem ért véget, holott a végét már sokszor megjósolták. Az viszont egyre jobban látható, hogy ez a fekete kulimász nemzeteket emel fel és taszít a mélybe, s hogy véres háborúkat vívnak miatta. Az olaj regénye ezért kalandregény, krimi és háborús regény egyszerre. Hiszen, ha Churchill az admiralitás első lordjaként nem állítja át a brit flottát olajtüzelésre, akkor az első világháború is másképp érhetett volna véget. És mi történik, ha a Wermacht csapatai 1943-ban elérik Bakut? Napjainkban pedig az olaj erősebb történelemformáló erő, mint valaha. A Közel-Kelet háborúit majd minden esetben a olajért vívják. A világ legnagyobb és legnagyobb hatalmú tőkés vállalkozása pedig az Exxon/Mobil. Ez a könyv tehát azért született, mert mint a szerző, a hazai média egyik letapasztaltabb és legjobb tollú riportere állítja, az olajipar valóságos állapotának ismerete nélkül képtelenség eligazodni a modern világban, elképzelést alkotni a megújuló energiák valós kilátásairól, gyermekeink és autónk jövőjéről.

A Viszkis társaként tizenhárom bankrablást követett el Orbán Gábor, nyolc évet töltött fegyházban. Ambrus Attilát ő beszélte rá az első igazi bankrablásra. A kétezres években elkezdett, de csak egy évtizeddel később befejezett visszaemlékezéseinek megírását eredetileg ezzel indokolta: ""Elegem lett a Viszkis hazugságaiból!"". Az eredmény több lett ennek bizonyításánál, noha a Kis Viszkisként is ismert szerző beszámolója alapján se az utolsó meló, se a lebukás, se a bírósági eljárás nem úgy történt, ahogyan azt a Viszkis állítja. Orbán, aki magát is önkritikusan ábrázolja a könyvben, volt tettestársát nagyon is esendő emberként, nagyon is hús-vér figuraként mutatja be. A klotyót ebben a könyvben egyszer sem hívják toiletnek. Az viszont megtudható, hogy a sitten kiből és miért lesz csicskás, és kiből lesz nagymenő. Meg hogy utóbbiak milyen féket használnak a perverz aktusokra kényszerített köcsög bosszújának elkerülésére. Meg még az is, hogyan lehet egy év elzárást kapni mobiltelefon használatáért. Orbán a legjobb bűnügyi riporterekére emlékeztetően pörgős és olvasmányos stílusban képes előadni a viszkis rablások krónikáját, majd a jogerős ítéletet megelőző és követő börtönélményeket. Aztán, amikor a részletek egy nagyobb képpé állnak össze, láthatóvá válik a 21. századi magyar Gulág. Így lesz ez a könyv hiteles portré a rendszerváltás utáni Magyarország talán legkevésbé ismert arcáról.

A könyveknek van saját élete, mely nem mindig követi a szerzői szándékot. "Nincs szándékomban sem történelemkönyvet, sem családregényt az olvasó kezébe adni" írta a szerző az első kiadás megjelenése alkalmából. Márpedig a Cserepek családregény, s ha nem is történelemkönyv, de nagyon alapos és mély elemzése a magyar zsidóság és a mindenkori államhatalom közötti bonyolult, sokszor tragikus, máskor egyenesen végzetes, megint máskor ellentmondásos viszonyról a 12. századtól napjainkig. Lénárt György annak a sok ezer zsidó családnak állít emléket avatott tollal és példás felkészültséggel, melyek száz-kétszáz vagy háromszáz évvel ezelőtt, vagy még régebben telepedtek le ebben a hazában, s részesei, de sokszor alkotói is lettek történelmünknek. Ő maga cserepeknek nevezi információdarabkáit a magyar zsidóság történetéről, az olvasó azonban meglepetéssel tapasztalja, hogy ezek a cserepek értékes emléktárggyá állnak össze. Azokra a magyar zsidókra emlékeztet a könyv, akik mindenkor arra törekedtek, hogy beilleszkedjenek a magyar társadalomba, s nem rajtuk múlt, hogy ez sokszor nem sikerült.

A férjeiket sorban legyilkoló budai úriasszonyok története napjainkban játszódik, de már korábban elkezdődött. A Naponta fogsz meghalni után olvashattuk az Engem nem lehet elhagyni címűt, vagyis a kétségbeesésbe hajszolt, elüldözött és kisemmizett férfi története után azt is, hogy Até görög istennő bájos papnői hogyan teszik el láb alól egyikük férjét. A harmadik részben ezek a vérszomjas és találékony hölgyek már meg vannak győződve arról, hogy előttük nincs és nem is lehet akadály. Ezért egy csapással két férjet készülnek temetőbe küldeni... Mivel ezek a regények egyben krimik is, hát nem illendő elárulni, hogyan végződik a történet. Csak egy dolog biztos: a negyvenes, nagyon szexi, nagyon gazdag semmittevők ravaszsága, a férjek balgasága, és persze a szerző humora folytán ez a történet is ellenállhatatlanul szórakoztató. Miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly, vérre menő játszma folyik a könyv lapjain, az író a mai világunk fonákságait adja a szereplők szájába, fel-felvillantva nyelvi találékonyságát, társadalmi és politikai érzékenységét.

A szovjet hírszerzés Darabont fedőnevű ügynöke 1942-től rádión jelenti Moszkvának a magyar politikai és katonai vezetés legféltettebb titkait. A jóképű, huszonéves fiatalember divatos fotográfusként tűnik fel Pesten. Nappal eljegyzéseken és díszebédeken fényképez, esténként a háborúról az utolsó pillanatig illúziókat kergető felső középosztály sírva vigadó életét éli. Szinte természetes, hogy jónéhány pesti úrihölgy ágyában is megfordul a fiatal férfiak javarészétől megfosztott fővárosban, mígnem a parancsnokság kifejezett tilalma ellenére utoléri az igazi szerelem. Emberek és hadseregek sorsára kiható értesüléseit Darabont eleinte a Lipótvárosi Kaszinóban szerzi. Később a híres Arizóna mulató rendszeres látogatójaként is hozzájut fontos dokumentumokhoz a doni veszteségekről, Horthy kiugrási próbálkozásairól, a Zrínyi rohamlöveg fejlesztéséről, továbbá a zsidókérdés „megoldásáról”, a védelmi építkezésekről. A csellel, pénzzel, zsarolással megszerzett információk forrásai között van Horthy Miklós hajdani tengerészcimborája, de van köztük jól értesült aranyifjú, titkos ügykezelő, hadiüzemi főmérnök is. A szerző kivételesen alapos kutatómunkájának köszönhetően ez az első magyarul megjelent, történelmi forrásanyagként is értékes írás arról, hogy 1942 és 1944 között hogyan működhetett nálunk csaknem zavartalanul a szovjet katonai hírszerzés.   ""Az olvasó azzal a jóleső érzéssel csukja be Mihail Kamjanyicin, alias szentmiklósi Miklóssy Ivor romantikus kalandregénynek álcázott tényregényét, netán tényregénynek álcázott romantikus kalandregényét, hogy remekül szórakozott, és még gazdagodott is. Lehet-e bármi fontosabb és több ennél, amikor egy irodalmi műről ítélünk?"". (Olvass Bele - a kultúrakirakat)