Atlantic Press Kiadó strana 6 z 13

Párizs, London, Nizza, Brüsszel után az Iszlám Állam Budapesten készül terrormerényleteket elkövetni. A terv végrehajtására két minden gyanún felül álló magyar fiatalembert szemelnek ki, akik az akciók előtt egy pillanatra sem kerültek korábban a hatóságok látókörébe. Egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter az agymosást állítja kutatásainak középpontjába a Szíriából Afganisztán keleti határvidékére átmenekített Iszlám Állam főhadiszállásán. Egyedülálló módszerével mindenre elszánt dzsihádistává képezi ki a két magyart. Az agymosott fiatalok előbb a pesti Duna-parton hajtanak végre halálos áldozatokat követelő gyilkos merényletet, majd egy repülőgépet térítenek el, hogy utasaikat kiszolgáltassák az Iszlám Államnak. Kulcsár István, az ismert rádióriporter, harmadik kalandregényével (a Mihail Kamjanyica néven írt Darabont és a Gyilkosság a Magyar Rádióban után) ismét meglepetést okoz és tabukat dönget. Súlyos mondanivalója ellenére is gördülékeny stílusú, olvasmányos, a humort sem nélkülöző könyve ugyanis az első magyar mű, amelyből az olvasó elképzelést alkothat az iszlám fundamentalisták módszereiről.

Kelet-európai gyermekcsempészek és gyermekpornó-üzérek a szereplői ennek a sajnálatosan igazságközeli történetnek. Hetedik true-crime regényében William G. Winkler egy kivételesen aljas, ám sajnos nagyon is aktuális bűncselekmény-sorozat okait, természetét és felelőseit kutatja. "Kosztya bácsi", a Lánykereskedők első részében megismert bandavezér, villája tágas termeiben elegáns fogadásokat rendez, de az alagsorban gyermekeket kínoztat. A szörnyű jelenetekről készült videófelvételeket nagy pénzekért értékesíti a a világ minden tájáról begyűjtött perverz és pedofil ügyfelek számára. Kaszás Ádám nyomozó és Szabados Éva rendőrszázados erőfeszítései nyomán Kosztya Volkov már kénytelen volt lemondani a rózsadombi édeséletről. Ártalmatlanná tenni azonban akkor nem sikerült őt. Új főhadiszállásán is azon törei a fejét, hogy a lányok és gyermekek rafinált módszerekkel végrehajtott elrablásából, szexrabszolgaságba kényszerítéséből és adásvételéből szerzett vagyonát hogyan gyarapíthatná az orosz és a magyar hatóságok kijátszásával, és persze a rivális bűnszövetkezetek nyomulása ellenére. Gyilkosok, gátlástalan gazemberek, rettegésben tartott áldozatok és bandatagok népesítik be ezt az alvilágot, melynek urai a regényben és a valóságban is sokszor képesek kibújni az igazságszolgáltatás hálójából. Ám a Kaszás Ádámoknak és Szabados Éváknak köszönhetően garázdálkodásuknak egyszer mégiscsak vége szakad.

"Gyémántok rozsdás foglalatban" – így jellemzi előszavában a szerző, az MTI volt washingtoni és New York-i tudósítója – a világváros mai állapotát. A legújabb látnivalókat és a hagyományos idegenforgalmi nevezetességeket szinte hiánytalanul eléd táró nagyalakú fotóalbum és útikalauz tartalma tizenkét képes séta. Ismerd meg New Yorkot az újból virágzásnak indult Harlemtől a Manhattan déli csücskéből komppal megközelíthető Szabadság-szoborig és az Ellis Islandig, ahol több tízmillióan léptek be új hazájukba. Ahova a sétautak vezetnek: Times Square, 5th Avenue, Rockefeller Center, 42nd Street, Uptown, Midtown, Downtown, Ground Zero, Williamsburg, Ellis Island, Brighton Beach, Coney Island. Ahhoz egy kéthetes New York-i utazás sem elég, hogy a magyar látogató a metropolisz minden érdekességét megtekintse, de van választási lehetőség. Délelőtt az Abissynian Baptist Church-ben Amerika legjobb gospel-együttese hallható, este a a 42nd Street és a Broadway többezer férőhelyes musical-színházai várnak. Vásárlásra útba ejtheted a Macy's, a Saks Fifth Avenue vagy a Ground Zero mellett nemrégiben felépült hipermodern Gateway Plaza bevásárlóközpontot. Étkezésre a világ legjobb bifsztekjével hencegő Peter Luger étterem, a Little Italy valamelyik étterme, vagy a sokszáz hot-dog pavilon egyike lesz biztosan elérhető közelségben. A Broadwayen járva pedig érdeklődéstől és pénztárcától függően dönthetsz arról, hogy a Strandet, a világ legnagyobb antikváriumát vagy inkább a Harley Davidson márkaboltját keresed fel. A máris óriási tömegeket vonzó szeptember 9/11 emlékhely, az új Trump-torony a SoHoban, az orosz emigrációt befogadó Brighton Beach és a 2nd Avenuen épült új metróvonal pedig emlékeztet: ez az a hely, ahol az élet soha nem áll meg, s ahol mindig fogsz találni új látnivalókat. Történjék ez a nagy utazás a remek képek által inspirált képzeletben vagy a valóságban: Bon Voyage!

Alig néhány nap leforgása alatt három azonos típusú gyilkosság történik a Magyar Rádióban. A krimi, amelyben ma is sokat emlegetett legendás rádiósok és fiktív személyek egyaránt szerepelnek, s melynek szerzője az ismert rádióriporter, a 80-as évek végén játszódik. A hajnali órákban húsklopfolóval halálos csapást mérnek egy külpolitikai kommentátorra, majd egy kezdő riporterlányra és végül egy belpolitikai szerkesztőre. A sorozatgyilkos jóformán semmi nyomot sem hagy maga után. A szokatlan bűncselekmény-sorozat indítékait kutató rendőrök sokáig képtelenek magyarázatot találni a rejtélyes gyilkosságokra, és reménytelennek látszik az is, hogy megtalálják a tettest. A bűncselekmények felderítésén nagylétszámú csoport dolgozik dr. Szomolányi Valér rendőr őrnagynak, a pesti nők bálványának a vezetésével. A Magyar Rádióban elkövetett hármas gyilkosság azonban márcsak a helyszín miatt is politikai szinezetet nyer, s az eseménynek külföldön is híre megy. Idehaza az illetékesek részleges hírzárlatot rendelnek el az ügyben, de a Szabad Európa Rádió adásaiból a magyar lakosság is értesül róla. Végül már az állambiztonsági szervek is kénytelenek foglalkozni a valójában nem politikai indítékú sorozatgyilkossággal. A Gyilkosság a magyar rádióban krimi, de egyszersmind politikai szatíra is, híradás arról, milyen állapotok uralkodtak a hazai média fellegvárában a rendszerváltás előtti években. Amellett, hogy a szerző nemcsak a mikrofonnal, hanem a tollal is kitűnően bánik, a történet hátborzongató hitelessége azzal is magyarázható, hogy a szerző nagyon jól ismeri a terepet, a Bródy Sándor utcai épületet, a Márványtermet, a sokat emlegetett Pagodát, hiszen évtizedekig volt a Magyar Rádió munkatársa, moszkvai és New York-i tudósítója.

A piramisok közelében nyüzsgő európaiakat titokzatos bűncselekmény tartja rémületben, melynek gyanúsítottja egy Kairóban nyaraló magyar társasági hölgy, akit környezete intelligens, szelíd, kifejezetten barátságos és jóindulatú úrinőként ismer. De csak a szemtanúk jelentkezéséig, akik a bűntett elkövetésekor éppen őt, Blanka von Flickenstein grófnőt látták az áldozat, a kairói magyar sajtóattasé társaságában. Nem sokkal később, amikor a Kairói Múzeum menedzsere is gyilkosság áldozata lesz, és egy szemtanú ismét csak Blankát ismeri fel a nyílt utcán kivégzett férfi mellett, a kétségek bizonyossággá válnak. Az igazság azonban még így sem teljes, s kiderítéséhez több türelem és motiváció kell, mint amennyi az ügy mielőbbi lezárásában érdekelt kairói rendőrségnek van. Blanka fia, Alex nem hagyja annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert édesanyja letartóztatása után szerelme, Paulina is nyomtalanul eltűnik. Ebből a fiatalember arra következtet, hogy a rejtélyes bűncselekménysorozatban semmi sem az, aminek látszik és senki sem az, akinek hiszik. Ha létezik olyan, hogy női krimi, akkor Bora Ildikó egzotikus bűnügyi történetei ebbe a különleges műfajba sorolandók. Lesznek, akiket a szerző gazdag fantáziája Claire Kennethre, humora Vavyan Fable-ra emlékeztet majd, de a gyorsan pörgő események és a háttérben forrongó romantikus vonzalmak nagyon is eredeti kombinációja az, ami egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét.

Alig néhány nap leforgása alatt három azonos típusú gyilkosság történik a Magyar Rádióban. A krimi, amelyben ma is sokat emlegetett legendás rádiósok és fiktív személyek egyaránt szerepelnek, s melynek szerzője az ismert rádióriporter, a 80-as évek végén játszódik. A hajnali órákban húsklopfolóval halálos csapást mérnek egy külpolitikai kommentátorra, majd egy kezdő riporterlányra és végül egy belpolitikai szerkesztőre. A sorozatgyilkos jóformán semmi nyomot sem hagy maga után. A szokatlan bűncselekmény-sorozat indítékait kutató rendőrök sokáig képtelenek magyarázatot találni a rejtélyes gyilkosságokra, és reménytelennek látszik az is, hogy megtalálják a tettest. A bűncselekmények felderítésén nagylétszámú csoport dolgozik dr. Szomolányi Valér rendőr őrnagynak, a pesti nők bálványának a vezetésével. A Magyar Rádióban elkövetett hármas gyilkosság azonban márcsak a helyszín miatt is politikai szinezetet nyer, s az eseménynek külföldön is híre megy. Idehaza az illetékesek részleges hírzárlatot rendelnek el az ügyben, de a Szabad Európa Rádió adásaiból a magyar lakosság is értesül róla. Végül már az állambiztonsági szervek is kénytelenek foglalkozni a valójában nem politikai indítékú sorozatgyilkossággal. A Gyilkosság a magyar rádióban krimi, de egyszersmind politikai szatíra is, híradás arról, milyen állapotok uralkodtak a hazai média fellegvárában a rendszerváltás előtti években. Amellett, hogy a szerző nemcsak a mikrofonnal, hanem a tollal is kitűnően bánik, a történet hátborzongató hitelessége azzal is magyarázható, hogy a szerző nagyon jól ismeri a terepet, a Bródy Sándor utcai épületet, a Márványtermet, a sokat emlegetett Pagodát, hiszen évtizedekig volt a Magyar Rádió munkatársa, moszkvai és New York-i tudósítója.

A szexrabszolgaságról, a pedofilokat kiszolgáló bűnszövetkezetekről, az új, kifejezetten kelet-európai típusú maffiák kegyetlenségéről szól William G. Winkler hatodik regénye, mely nagy valószínűséggel a legkeményebb krimi, ami valaha magyar nyelven megjelent. Sötét világ idegborzoló hitelességgel ábrázolva, ami alighanem a szerző korábbi műveit is jellemző alapos helyismeret és gondos kutatómunka eredménye. A sebesen pergő, fordulatos történetnek Budapest, Köln, München, valamint Erdély és Oroszország a helyszínei. Válogatott nehézfiúk, kíméletlenül kihasznált és rettegésben tartott örömlányok, szüleiktől elrabolt és pokoli létre ítélt gyerekek a szereplők. És néhány, mindig hátrányban és késésben lévő magyar és német nyomozó, akik csaknem esélytelenek az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező és több országban is nyilvánosházak hálózatát működtető keleti bűnszövetkezettel és annak mindenható főnökével szemben. A küzdelem egyenlőtlen, az emberi élet olcsó, a szerencse csak nagyritkán szegődik a jófiúk mellé. Így, akárcsak a Frankfurtban élő szerző előző true crime könyveiben, a szerelmesek egymásra találnak ugyan, de a happy end most is elmarad. És jóllehet a feszültség egy pillanatra sem csökken, az olvasó mégis azzal a nyugtalanító érzéssel teszi le ezt a könyvet, hogy a hétfejű sárkány néhány fejét levágták ugyan, de gyorsan újak nőhetnek helyettük. A regény a krimi és a tényirodalom kedvelői közül is csak az erős idegzetűeknek ajánlott. Megszületése mégis a lehető legidőszerűbb, amennyiben ma a terrorizmus és a korrupció mellett alighanem a lánykereskedelem és a pedofil hálózatok burjánzása a legnagyobb veszély, amely a civilizált világot fenyegeti.

Hőseink Rebeka, Endre, Gábor és Cézár, a farkaskutya. Kalandos emberi sorsok, gyilkosságok kusza szövevénye, Márton Veronika hősei egyáltalán szokványos falusi életet élnek. Rebeka apja határőrtiszt egy határmenti településen. Az természetes, hogy egy határőrtiszt Endre lesz a férje. Rebeka egy szép nagy kulák házat örököl, melynek lomtalanításakor tetemes értékű aranyat és valutát találnak. A hatvanas évek végén ez még bűncselekménynek számított Magyarországon, mégis megtartják és elrejtik. A ház istállójának bontásakor, annak pincéjéből egy női csontváz kerül elő, medencéjében egy kicsi csontvázzal. Ezután még négy újszülött maradványát találják meg, és egy naplót. Ez a napló felfedi kik voltak a ház tulajdonosai, és azt is, hogy ki követte el a gyilkosságok sorozatát. A kislányuk Emese nyolc éves, amikor Endrét és Cézárt halálos baleset éri a határnál. Rebeka idegösszeomlást kap. Gyógyulását Gábornak köszönheti, akivel szép lassan egymásba szeretnek. Csodálatos tíz évet töltenek együtt, az égiek csak ennyi időt engedélyeznek számukra. Rebeka apja a harmadik agyvérzésből már nem épül fel, a halálos ágyán gyónja meg lányának, hogy Endre él. A temetés után lányával Emesével, aki immáron tizennyolc éves gyönyörű nő, felkeresik Endrét a régi házukban. Gábor temetésén Rebeka találkozik Emmával gyermekkori barátnőjével, férjével Hermannal és fiúkkal Petrikkel. Ők egy svájci alpesi falu melletti panzió tulajdonosai. Meghívást kapnak tőlük a következő év nyarára az otthonukba, Svájcba. Ez a nyaralás egy újabb esemény-lavinát indít el. Súlyos családi titkok, gyilkosságok felszínre kerülése, aminek az egyik szála Endréhez vezet.

Lehet egy kutya a sikeres élet titka? Néhányan talán tudják, hogy lehet, de a gazdik túlnyomó többségének eszébe sem jut ilyesmi. Jeff Lazarus, aki civilben a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárának egészségügyi tanácsadója, ebben a fantasztikus könyvben bebizonyítja, hogy bizony, lehet. Kérdezd csak meg a címlapon látható Vándort! Ő is azt üzeni, amit a szerző: ha képes vagy olyan figyelemösszpontosításra, amilyenre hűséges négylábú barátod, a siker biztosan nem marad el! Tehát: tanulj a kutyáktól figyelni, élni, sikeresnek lenni! Vedd észre, hogy a kutyus soha nem szakít félbe és nem akarja befejezni helyetted az elkezdett mondatot. A kutyád soha nem ad kéretlenül tanácsot, és ha elmondasz egy történetet, nem akar rádlicitálni egy még jobbnak vélt történettel. Viszont elképesztően élénk és őszinte érdeklődéssel hallgat meg téged, és odafigyel rád egész lényével. Ebben az elgondolkodtató könyvben Lazarus az ember és kultúránk egymásra figyelés pszichológiáját fogalmazza meg, annak az alaptételnek a felvállalásával és meggyőző bizonyításával, hogy az emberek közötti jó kapcsolatnak az alapja: figyelmesen meghallgatni a másikat. A Figyelj, ahogy ő! elolvasása után te is kipróbálhatod, hogy igaza van-e a szerzőnek. Igaz-e, hogy az emberek, akár a kutyák, imádattal csüngenek azokon, akik meghallgatják őket, és irántuk érzik a legnagyobb bizalmat. A szerző, aki a Dogtology című kutyás könyvével lett világhírű, nem rejti véka alá azt a véleményét, hogy az ember fanatikus kutyaimádatának is ez az alapja. Hiszen a kutyánk az a lény, aki a legjobban tud ragaszkodni hozzánk!

Ez történt a valóságban... ...A Viszkis társa szerint. Tizenhárom bankrablást követett el a Viszkissel, nyolc évet töltött fegyházban. Ambrus Attilát ő beszélte rá az első igazi bankrablásra. Visszaemlékezéseinek megírását eredetileg ezzel indokolta: "Elegem lett a Viszkis hazugságaiból!" Szerinte ugyanis se az utolsó "meló", se a lebukás, se a bírósági eljárás nem úgy történt, ahogyan azt a Viszkis állítja könyveiben és nyilatkozataiban. A klotyót ebben a könyvben egyszer sem hívják toiletnek. Az viszont megtudható belőle, hogy a sitten kiből és miért lesz csicskás, és kiből nagymenő. Meg még az is, hogy utóbbiak milyen "féket" használnak a perverz aktusokra kényszerített köcsög bosszújának elkerülésére. Orbán Gábor a viszkis rablások krónikáját, majd a börtönélményeit írja le. Aztán, amikor a sokszor meghökkentő részletek egy nagyobb képpé állnak össze, láthatóvá válik a 21. századi magyar Gulág. Így lesz ez a könyv hiteles portré a rendszerváltás utáni Magyarország talán legkevésbé ismert arcáról.

Miért utálják legalább annyian a volt First Ladyt, mint ahányan szeretik és támogatják a szokványosnál jóval nagyobb politikai ambícióit? Mitől és hogyan romlott meg vészesen Hillary és Obama viszonya Clinton asszony külügyminisztersége idején? Mitől "borulhat a bili" a választási kampány utolsó szakaszában a volt külügyminiszter elektronikus levelezése vagy a Clinton alapítvány tevékenysége kapcsán? Mi volt a legnagyobb veszekedés tárgya a házaspár életében az emlékezetes Lewinsky-ügy óta? Végül, de nem mellékesen: Mi az igazi probléma a volt elnök férfiasságával? Ed Klein ezekre a kérdésekre ad többnyire kifejezetten csattanós válaszokat a Hillary közéleti tevékenységének és a Clinton házaspár mindig zajos magánéletének legutóbbi tíz évéről írt leleplező könyvében. Az elnökválasztási kampány finisében azzal az alig tagadott célzattal jelentette meg a kötetet, hogy megakadályozza az egykori elnökfeleség visszatérését a Fehér Házba. Írását nevezhetjük pletykakönyvnek is, de a The New York Times bestsellerszerzője a nyilvánosságra került tények mellett a Clintonék legbelső baráti köréből szerzett információk sokaságával támasztja alá értesüléseit. Márpedig a pletyka, ha megfelelni látszik a valóságnak, nem pletyka többé. Egy biztos: Ed Klein intimitásokkal teli, de közben mosolyra ingerlően szórakoztató sikerkönyve bepillantást enged az amerikai belpolitika boszorkánykonyhájába. "- Azt akarom magától, Barack, hogy hívja vissza a kibaszott kutyáit! - mondta Hillary. Obama egy pillanatig döbbenten hallgatott. Aztán felállt, hátat fordított Hillarynak és kinézett a Wilson Rózsakertre néző magas ablakokon. Jarrettt később elmesélte, hogy e pillanatban attól tartott, az elnöknek torkán akadt a szó, ami ritkán fordult elő ismeretségük sok éve alatt. Mielőtt azonban Jarrett közbeléphetett volna, Obama megfordult és egyenesen Hillary szemébe nézett. Semmit sem tehetek, sem így, sem úgy - jelentette ki. - A dolgok már beindultak, én pedig nem tudok és nem akarok beavatkozni. A gondjait, egyenesen megmondom, saját magának köszönheti. Ha tisztességesen járt volna el... Hillary félbeszakította. - Mindig akadnak gyűlölködők, akiknek az a célja, hogy elkapják Clintonékat - mondta. Felállt, búcsút intett, és azt motyogta, "köszönöm". Közben kisétált, nyitva hagyva maga mögött az Ovális Iroda ajtaját." (részlet a könyvből, a Hívja vissza a kutyáit c. fejezetből) Hillary Diane Rodham Clinton Bill Clinton elnöksége idején az Egyesült Államok First Ladyje volt. Korábban, 1983 és 1992között Arkansas állam kormányzójának feleségeként mutatkozott be a politikában. Clinton elnök leköszönése után, 2001 és 2009 között, Hillary New York állam történetének első női szenátora volt. 2008-ban először indult az elnökválasztásokon, de Barack Obamával szemben alulmaradt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott vetélkedésben. 2009 és 2013 között az Egyesült Államok külügyminisztereként működött, majd 2016-ban másodszor is harcba indult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, hogy az Egyesült Államok történetének első női elnöke lehessen.

gyarságukban, zsidóságukban, életútjukban is nagyon különböztek egymástól. Volt, aki itthon maradt, de világhírűvé úgy váltak többen, hogy kimentek a világba. Különleges emberek voltak, nem véletlenül nevezték őket marslakóknak: kicsit másképp festettek, mint a többiek, akcentussal beszélték azt a nyelvet, amelyen világszerte feltűnést keltő alkotásaikat publikálták, és már azért is furcsa lények voltak, mert a túlnyomó többségük a földkerekségnek nemcsak ugyanabból a városából, Budapestről, hanem annak azonos részéből is, azaz Pestről származott. Mi több, a fizikusok, matematikusok, akikre először alkalmazták a marslakó nevet, a városrész alig két-három tanintézetéből érkeztek. Számítógép, hologram, golyóstoll, tévéképcső, és még az átkozott atombomba is az ő szellemi teljesítményüket dicséri. De nem csak a természettudományok területén remekeltek. Gyakorlatilag ők teremtették meg Hollywoodot és vele a modern filmgyártást, és ami esetleg némelyeket meglep, a sportban is szép számmal akadtak kiválóságaik. A könyv harmincnyolc életrajza között szerepel az első magyar világbajnoké, az első (és egyben második) magyar olimpiai bajnoké, no meg azé a sportdiplomatáé, aki a NOB héttagú alapító bizottságának tagjaként fontos szerepet játszott az újkori olimpiák létrejöttében. Érdekes emberek, fantasztikus életutak a Casablanca rendezőjétől, aki többtucat filmet forgatott itthon is, a számítógép szellemi atyjáig. Elképesztő intellektuális és fizikai kalandok teszik, hogy ez a könyv, mely világhírű zsidó honfitársaink életútját mutatja be, olyan olvasmányos, mint egy kalandregény. Ráadásul ezek az életmesék, ha legenda-emberekről szólnak is, azért még igaz történetek, hiszen a szerző - aranytollas újságíró, a Füles rejtvényújság legendás Tanár úr kérem rovatának írója és szerkesztője -, évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik abban, hogyan lehet és kell elválasztani a valóságot a mítosztól, az igazi tehetséget a talmi csillogástól. Iván Katalin újságíró, író, szerkesztő. Közművelődési és magyartanári diplomát szerzett az ELTE Bölcsésztudományi karán, közben elvégezte az újságíróiskolát is. Már a szakdolgozatát is az ismeretterjesztésről írta. Élete során több ezer ismeretterjesztő témájú cikket írt. Különösen kedvelt témája a történelem, a kultúrtörténet vagy a nyelvi játékok. Harminckét éve szerkeszti a Füles rejtvénymagazin Tanár úr kérem! Című rovatát. Eddig három könyve jelent meg. 2014-ben újságírói életművéért Aranytoll-díjat kapott.

Az olajkorszak még egyáltalán nem ért véget, holott a végét már sokszor megjósolták. Az viszont egyre jobban látható, hogy ez a fekete kulimász nemzeteket emel fel és taszít a mélybe, s hogy véres háborúkat vívnak miatta. Az olaj regénye ezért kalandregény, krimi és háborús regény egyszerre. Hiszen, ha Churchill az admiralitás első lordjaként nem állítja át a brit flottát olajtüzelésre, akkor az első világháború is másképp érhetett volna véget. És mi történik, ha a Wermacht csapatai 1943-ban elérik Bakut? Napjainkban pedig az olaj erősebb történelemformáló erő, mint valaha. A Közel-Kelet háborúit majd minden esetben a olajért vívják. A világ legnagyobb és legnagyobb hatalmú tőkés vállalkozása pedig az Exxon/Mobil. Ez a könyv tehát azért született, mert mint a szerző, a hazai média egyik letapasztaltabb és legjobb tollú riportere állítja, az olajipar valóságos állapotának ismerete nélkül képtelenség eligazodni a modern világban, elképzelést alkotni a megújuló energiák valós kilátásairól, gyermekeink és autónk jövőjéről.

Az emberi kapcsolatok sokféle geometriai formát alkothatnak. Alkothatnak kört, piramist vagy éppen háromszöget. Kálmán Mari új regényében a főszereplők, két férfi és egy nő, ez utóbbi formába rendeződnek, s egyben foglyai is ennek a háromszögnek. Ez azonban mégsem klasszikus szerelmi háromszög. A táncosnő, a táncmester és a zongorakísérő különböző karakterek. Sorsuk részben törvényszerű, részben véletlen események láncolatának eredményeként fonódik össze, de akkor már eltéphetetlenül. A Talyigás Irma és az Ürdög, valamint más emlékezetes kisregények szerzője ebben a művében a többnyire vergődő emberi lélek mélységeinek kutatójaként remekel. Itt azokat a lelki folyamatokat mutatja meg, melyek során ez a három ember szabadulni igyekszik egymás szorításából. Az olvasó szinte bizonyosan fölfedezi a szabadulási pontokat, a szereplők azonban nem. Ez adja a történet feszültségét. A néha tragikus helyzeteket azonban át meg átszövi a humor, vagyis megint minden úgy történik, ahogy az életben: másképp.

A Viszkis társaként tizenhárom bankrablást követett el Orbán Gábor, nyolc évet töltött fegyházban. Ambrus Attilát ő beszélte rá az első igazi bankrablásra. A kétezres években elkezdett, de csak egy évtizeddel később befejezett visszaemlékezéseinek megírását eredetileg ezzel indokolta: ""Elegem lett a Viszkis hazugságaiból!"". Az eredmény több lett ennek bizonyításánál, noha a Kis Viszkisként is ismert szerző beszámolója alapján se az utolsó meló, se a lebukás, se a bírósági eljárás nem úgy történt, ahogyan azt a Viszkis állítja. Orbán, aki magát is önkritikusan ábrázolja a könyvben, volt tettestársát nagyon is esendő emberként, nagyon is hús-vér figuraként mutatja be. A klotyót ebben a könyvben egyszer sem hívják toiletnek. Az viszont megtudható, hogy a sitten kiből és miért lesz csicskás, és kiből lesz nagymenő. Meg hogy utóbbiak milyen féket használnak a perverz aktusokra kényszerített köcsög bosszújának elkerülésére. Meg még az is, hogyan lehet egy év elzárást kapni mobiltelefon használatáért. Orbán a legjobb bűnügyi riporterekére emlékeztetően pörgős és olvasmányos stílusban képes előadni a viszkis rablások krónikáját, majd a jogerős ítéletet megelőző és követő börtönélményeket. Aztán, amikor a részletek egy nagyobb képpé állnak össze, láthatóvá válik a 21. századi magyar Gulág. Így lesz ez a könyv hiteles portré a rendszerváltás utáni Magyarország talán legkevésbé ismert arcáról.

A könyveknek van saját élete, mely nem mindig követi a szerzői szándékot. "Nincs szándékomban sem történelemkönyvet, sem családregényt az olvasó kezébe adni" írta a szerző az első kiadás megjelenése alkalmából. Márpedig a Cserepek családregény, s ha nem is történelemkönyv, de nagyon alapos és mély elemzése a magyar zsidóság és a mindenkori államhatalom közötti bonyolult, sokszor tragikus, máskor egyenesen végzetes, megint máskor ellentmondásos viszonyról a 12. századtól napjainkig. Lénárt György annak a sok ezer zsidó családnak állít emléket avatott tollal és példás felkészültséggel, melyek száz-kétszáz vagy háromszáz évvel ezelőtt, vagy még régebben telepedtek le ebben a hazában, s részesei, de sokszor alkotói is lettek történelmünknek. Ő maga cserepeknek nevezi információdarabkáit a magyar zsidóság történetéről, az olvasó azonban meglepetéssel tapasztalja, hogy ezek a cserepek értékes emléktárggyá állnak össze. Azokra a magyar zsidókra emlékeztet a könyv, akik mindenkor arra törekedtek, hogy beilleszkedjenek a magyar társadalomba, s nem rajtuk múlt, hogy ez sokszor nem sikerült.