Atlantic Press Kiadó strana 6 z 11

Hollywood-trilógiájának (A siker helye Hollywood, A siker titka a sztár, A siker neve Oscar) első kötetében Bokor Pál azt írja, hogy az Oscart lehet szeretni vagy nem szeretni, de azt azért tudomásul kell venni, hogy a film világában egy cannes-i nagydíj is legfeljebb csak tekintélyesebb lehet, fontosabb nem. A szerző azon kevesek egyike, akik személyes tapasztalatból ismerik az Oscar-gálák semmihez nem hasonlítható hangulatát és izgalmát. Talán ez indította arra, hogy ebben a könyvében megkísérelje megfejteni az aranyszobrocska elképesztő vonzerejének titkait. A díjat 1927-ben találta ki Louis B. Mayer, az MGM és az Amerikai Filmakadémia egyik alapítója, s az Oscar-szobrocska napjainkban is a legáhitottabb trófeának számít a filmvilágban producerek, rendezők, s mindenek előtt a színészek számára. Az első Oscar-díjas férfiszínész a német Emil Jannings volt, akit A hontalan hősben nyújtott alakításáért díjaztak. A könyv ettől a pillanattól a 80. díjátadásig követi ennek a kulturális és üzleti szempontól egyaránt kimagaslóan fontos intézménynek a történetét, különös tekintettel a magyar Oscar-díjasokra, Rózsa Miklós 3 Oscar-díjas zeneszerzőtől Szabó István rendezőig. Hiszen kevesen tudják, de igaz: az Oscar-díjas magyar filmesek még a magyar Nobel-díjasoknál is sokkal többen voltak.

Alfredo di Stéfano, Kubala László, Puskás Ferenc, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi… Minden igazi focirajongó tudja, mi a közös bennük. Az, hogy ők mindannyian a Real Madridban vagy a Barcelonában fociztak vagy játszanak ma is. Az El Clásicónak, a rangadók rangadójának több mint százéves története elevenedik meg a Margitay fivérek könyvében az első, 1901-es találkozótól napjainkig, amikor – csodák-csodája – a két szuperklub egymás közötti mérlege szinte döntetlenre áll. Az értékes archív fotókkal illusztrált könyv függelékében megtalálható a Barcelona-Real Madrid mérkőzések teljes dokumentációja 2012-ig, a győzelmi statisztikák, az edzők, az elnökök, és azoknak a világklasszisoknak a listája is, akik mindkét nagy csapatban játszottak.

A regény hősnője egy épp csak öntudatra ébredő fiatal lány, aki szabadulni akar szülei mindent és mindenkit kirekesztő, betegesen zárt világából, és egy paranoiás anya zsarnokságából. Az e világból való kilépése, a szülői házzal való teljes szakításhoz vezet. Csakhogy a falakon kívüli világ sem elfogadóbb vele. Harcba száll a kétirányú előítélettel, küzd kapcsolata megmentéséért, de alul marad, s talajt vesztetten, máshol kezdi keresni a gyökereit: egy régi osztálytárs meghívására Izraelbe megy. A hatvanas évek prospektusaiban „olvasztótégelynek” hirdetett ország egzotikus kavalkádjában azonban még kívül álóbbnak, még idegenebbnek érzi magát. Mikor rájön, hogy kívülállásának oka elsősorban önmagában keresendő, visszatér Magyarországra, hogy szembenézzen az előítéletekkel, és folytassa önmaga keresését. A szerző, miként Talyigás Irma és az Ürdög című első regényében, most is remek humorérzékkel, csípős iróniával kezeli ezt a fajsúlyos témát, így az Ecetudvar nem csak elgondolkodtató, hanem élvezetes olvasmány is.

Flashdance orosz módra, vagy csak egy szovjet kálvária? A valószínutlen sikertörténet, melyet Alla Sirjajeva orosz légtornászno és hajlékony akrobata ebben a könyvben elmesél, mindenesetre "a nagy Szovjetunióban" játszódik. A könnyekig megható történetben a sokak számára még élénk emlékezetu "létezo szocializmus" minden szörnyusége benne van. Alla apja valahol a Gulágon tunt el, anyja képtelen egyedül eltartani négy gyermekét. Az orvost, aki a beteg kislányt visszahozza a halálból, elhurcolják, s a viszontagságok a gyermekotthonban sem érnek véget. Aljonuska története mégsem tragédia, mert az ügyesen rajzoló és nagyszeruen tornázó gyermeklány életébe egyszercsak beköszön az igazi szerencse. Leonyid Brezsnyevnek, a kujbisevi terület képviselojének a tiszteletére gálamusort rendeznek.

A Steph az Alkonyat sorozat írónőjének, Stephenie Meyernek a beceneve. Ez a könyv tehát a „twilighterek”, a Twilight saga olvasóinak és Steph rajongóinak könyve. Az ifjú és kevésbé ifjú olvasó itt nemcsak Bella és Edward, a halandó arizonai iskolás lány és a halhatatlan vámpírfiú szerelméről tudhat meg új dolgokat, hanem a világ egyik legnépszerűbb írónőjéről, a Twilight könyvek és filmek keletkezéséről is. És az írói műhelytitkokról, például arról, hogyan kell három pici gyermek mellett könyvet írni. Vagy: hogyan ír slágerkönyvet a vámpírokról valaki, aki soha életében egyetlen horrorfilmet sem látott?

Az Angliából hazatelepült Arlene ingatlanvállalkozása becsődöl. A lány kénytelen rég nem látott dúsgazdag nevelőapjához fordulni segítségért. A rendszerváltás után kristályhegyi birtokára visszatért Márai gróf azonban furcsa feltételeket szab ahhoz, hogy a lányok – Arlene és két féltestvére – hozzájussanak a pénzéhez. A feladat, a lepusztult Márai-kastély ujjáépítése, emberpróbáló. És komplikációnak ott van még Arlene gyermekkori pajtása, Leon is, aki valahányszor Arlene bajba keveredik, mindig ott terem, hogy gúnyolódjék a „kis bajkeverőn”.   Milyen csodákat és titkokat rejt a Márai-kastély? Hogyan boldogulnak egymással és a romkastéllyal a gyűlölködő mostohatestvérek a gróf halála után? És mi történik Arlene-nel és Leonnal? Képesek-e felülemelkedni az annyi éven át magukban hordozott sértettségen? Rupáner-Gallé Margó a Lányok-sorozat első kötetében élvezetesen mesél, skrupulusok nélkül szórakoztat, de azért közben mindig megérinthető lelkekre vadászik. És meg is találja őket.

A kisvárosi főelvtárs szemrevaló kamaszlánya egy főnemesi származású fiatalemberbe szeret bele, s az ötvenes évek elején ez főbenjáró bűnnek számít. Apja, aki nem annyira lánya jövőjét, mint saját karrierjét érzi súlyos veszélyben, a helyi állambiztonsági szervek segítségével Borbálát egy évre az apácazárdába küldi, hogy elszakítsa szerelmétől. A zárda számára ez ideiglenesen a túlélést jelenti ugyan, de a magyar történelem e különös korszakában semmi sem az, aminek látszik. Az apácákat előbb a német, majd a szovjet hadsereg katonái használták nagyon is világi, vagy méginkább félvilági célokra, s amikor Borbála odakerül, a megszentelt falak között egészen más tevékenység folyik, mint amire ő vagy a szigorú apa számított. Az apácák voltaképpen már régen beletörődtek ebbe a furcsa helyzetbe, a nappali áhitatosságokat éjszakai mulatságok követik, s csupán hetekbe telik, hogy az új barátnők Borbálát is beavassák kényes titkaikba. Pergel Zsolt megtörtént eseményeket regényesített meg az Apácabordélyban egy volt kolostorszolga elbeszélése alapján, s könyve nemcsak mint izgalmas tényfeltárás tekinthető különlegességnek, hanem figyelmeztetés is: a régmúlt események körüli vitákban hajlamosak vagyunk megfeledkezni az éppoly homályos és zavaros közelmúltról.

Lehetséges, hogy egyetlen véletlen, egy titokzatos vörös hajú nő megjelenése tönkretesz mindent, amit férfi és nő felépített? Vagy feledhető a múlt, megbocsátható a hiúságból fakadó gyöngeség, és csakúgy, mint a Napfényes Riviéra című szappanoperában, végül ki-ki azt kapja, amit megérdemel? Ferenczik Adrienne cementszürke és álságos hétköznapjainkkal, gyakran életfogytig kergetett illúzióinkkal szembesít ebben a könyvben, méghozzá a kegyetlenségig szórakoztatóan. Ehhez, persze, drámai alaphelyzet is kell, de abból az élet mindig eleget produkál. Esetünkben a kisváros lakóparkjában egy tragikus baleset miatt megüresedik egy családi ház. Aztán megérkezik az új lakó, és ezzel felbolydul a lakópark élete. Megelevenedik a múlt, felszínre törnek a régi emlékek, az egyik házba a félelem, a másikba a gyűlölet költözik be, a harmadikból pedig még az öröknek hitt szerelem is elillanhat.

Ami kétszáz évig mosolyt fakasztott csupán, ma befejezett tény: egy „suvikszos bőrű” amerikai az Egyesült Államok teljes politikai osztályának odadobta a kesztyűt, és olyan ellenfelekkel szemben diadalmaskodva, mint a világszerte bálványozott Hillary Clinton és a republikánus John McCain szenátor, megnyerte az elnökválasztásokat.  A könyv az első magyar szemszögből készült híradás arról, hogy voltaképpen ki is Barack Hussein Obama, honnan jött és mit akar. És főként: milyen tulajdonságai tehetik alkalmassá ezt az embert arra, hogy az Egyesült Államok 44. elnökeként kivezesse Amerikát és a világot az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságából?

Kémek, ?titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.

Hat születésnap, hat kerti parti, hat csokitorta, s az ünnepi gyertyák elfújásánál évről évre ugyanaz a kívánság: minden maradjon úgy, ahogy van. Csakhogy semmi nem marad úgy, mert az életben csupán egy dolog állandó: a változás. A születésnapot ünneplő baráti társaságot így minden évben meglepetés éri. A párok megunják, megcsalják, elhagyják egymást, szerelem szövődik, házasság bomlik fel, miközben mindenkiben ott bujkál a kérdés: szabad-e, lehet-e, érdemes-e új életet kezdeni. Ferenczik Adrienne harmadik regénye, a Hepi börszdéj három házaspár mindennapjain keresztül ábrázolja a modern család válságát, miközben egy fordulatokkal teli történettel szórakoztatja az olvasót ugyanazzal a mesélőkészséggel és empátiával, mint előző két regényében, a Napfényes Riviérában és az Incognitóban.

Betti és Iván esküvőjét a vőlegény új egyiptomi szállodájában tartják. A nap szenzációja mégis az, hogy a legidősebb Márai lány, a gyönyörű Izadóra, egy olasz macsóval tűnik fel az esküvőn, ahol - két év után először - belebotlik gyermekkori szerelmébe, Dávidba. Az olasz fiúnak emiatt rövid úton távoznia kell, bár Dávidot is Iza zárta ki az életéből, miután közös gyermekük halva született, s a lány képtelen volt feldolgozni a veszteséget. De ami összetartozik, az előbb-utóbb össze is nő. A szfinx mogorva tekintete alatt újra fellángol egy régi szerelem, és bár a feketehajú magyar szépség az arabokat királynőjükre, Nefertitire emlékezteti, s ebből bonyodalmak is keletkeznek, Márai Izadóra a Níluson végre révbe érni látszik. Vagy csak látszik? Mert ekkor megint történik valami, aminek semmiképpen sem szabadott volna megtörténnie... A Szivárvány könyvek hatodik kötetében RGM a legjobb formáját hozza, ami azt jelenti, hogy a könyv utolsó oldaláig lobogó szenvedélyek és meghökkentő fordulatok tartják izgalomban a romantikát és kalandot kedvelő olvasót.

A férjeiket sorban legyilkoló budai úriasszonyok története napjainkban játszódik, de már korábban elkezdődött. A Naponta fogsz meghalni után olvashattuk az Engem nem lehet elhagyni címűt, vagyis a kétségbeesésbe hajszolt, elüldözött és kisemmizett férfi története után azt is, hogy Até görög istennő bájos papnői hogyan teszik el láb alól egyikük férjét. A harmadik részben ezek a vérszomjas és találékony hölgyek már meg vannak győződve arról, hogy előttük nincs és nem is lehet akadály. Ezért egy csapással két férjet készülnek temetőbe küldeni... Mivel ezek a regények egyben krimik is, hát nem illendő elárulni, hogyan végződik a történet. Csak egy dolog biztos: a negyvenes, nagyon szexi, nagyon gazdag semmittevők ravaszsága, a férjek balgasága, és persze a szerző humora folytán ez a történet is ellenállhatatlanul szórakoztató. Miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly, vérre menő játszma folyik a könyv lapjain, az író a mai világunk fonákságait adja a szereplők szájába, fel-felvillantva nyelvi találékonyságát, társadalmi és politikai érzékenységét.

Itt nem ugyanazokról a sztárokról van szó, akikkel nap mint nap találkozunk a neten, a tévében, a lassan minden médiára rátehénkedő pletykarovatokban. Nem ugyanazokról a sztárokról, bár sokszor ugyanazokról az emberekről. A Hollywood-galaxis történetében egyetlen valódi állócsillagot sem találtam, aki kizárólag a nevéből élt volna, mint a celeb, aki „arról ismerszik meg, hogy ismerik őt”. Itt a filmművészet óriásairól lesz szó, akiket nem a sajtó és a tömeghisztéria, hanem saját művészi és emberi teljesítményük emelt a csillagok közé. Tiszteljétek az igazi sztárokat! Azért lettek ők az igazi sztárok, mert van miért tisztelni őket! A szárnyas közhely így szól: a legnagyobb sztár is csak ember. No igen, de miféle? Alighanem mégiscsak másféle... A különbség nem abban mérhető, hogy ő az, aki a legszexisebb Armani vagy Chanel-kreációkban jelenik meg, aki örökké botrányokba keveredik. Igen, a sztár, még a legnagyobb is, ugyanolyan sérülékeny, keményen robotoló, betegségekkel és más bajokkal viaskodó, saját képességeiben is kételkedő ember, mint mi valamennyien. Csakhogy neki van egy titka, melynek megfejtéséért némelyikünk mindenét odaadná. E titok neve halhatatlanság. Ez az, ami a mozi legragyogóbb csillagait megkülönbözteti tőlünk. Ez az, amiért irigyelni is szabad őket. Ennek a titoknak a megfejtéséhez szeretnék hozzájárulni könyvemmel. (A szerző előszavából)

Alfredo di Stéfano, Kubala László, Puskás Ferenc, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi... Minden igazi focirajongó tudja, mi a közös bennük. Az, hogy ők mindannyian a Real Madridban vagy a Barcelonában fociztak vagy játszanak ma is. Az El Clásicónak, a rangadók rangadójának több mint százéves története elevenedik meg a Margitay fivérek könyvében az első, 1901-es találkozótól napjainkig, amikor - csodák-csodája - a két szuperklub egymás közötti mérlege szinte döntetlenre áll. Az értékes archív fotókkal illusztrált könyv függelékében megtalálható a Barcelona–Real Madrid mérkőzések teljes dokumentációja 2012-ig, a győzelmi statisztikák, az edzők, az elnökök, és azoknak a világklasszisoknak a listája is, akik mindkét nagy csapatban játszottak.

A szeplőtelen fogantatástól a feltámadásig követi nyomon a szerző Jézus életét és munkásságát. Egy szentföldi utazás keretében saját megfigyeléseivel egészíti ki az Ószövetség, az Újszövetség, a Korán, valamint az evangéliumok, a modernkori Jézus kutatók és teológusok által hagyományozott, illetve legújabban felfedezett információkat. Nagy Károly újságíró, kelet-kutató, diplomás történész, a vallások iránt kamaszkorától érdeklődik. Az MTI szófiai és athéni tudósítójaként kezdett foglalkozni a görög mitológiával. Később Mongóliában felfigyelt a mongolok buddhizmusára. Miután a Tibeti Autonóm Terület kormányának vendégeként bejárhatta a klasszikus Tibet legfontosabb városait, megírta a Tibeti reinkarnációk és a Buddhizmus, misztika, Tibet című könyveit. És mivel a Szentföld Kelet is, meg a kereszténység bölcsője is, Jézust pedig a szerző kivételesen rokonszenves személyiségnek látja, új könyvét róla és a legnagyobb világvallás, a kereszténység megszerveződéséről írta.