Atlantic Press Kiadó strana 2 z 13

A krimi irodalom egyes számú klasszikusa ez, melyben a bűnök bűne, a „rafinált, hidegvérű, szándékos emberölés” egy zseniális elme segítségével lepleződik le. A sátán kutyája (The Hound of the Baskervilles) a szórakoztató bűnügyi történetek közül azzal emelkedik ki, hogy egyszersmind a fegyelmezett gondolkodás magasiskolája is. És persze irodalmi élménynek sem utolsó. Bokor Pál új fordításában a mocsaras-sziklás-ködös, de mindenekelőtt romantikus észak-angliai táj is új életre kel. A regény, amely 1901-ben született, és még sohasem okozott csalódást az olvasók fiatal és idősebb nemzedékeinek, most 5. kiadásban lát napvilágot.Sir Henry, a baskerville-i kastély Amerikából hazatért ifjú örököse nagybátyja rejtélyes halálának okait próbálja felderíteni a legendás londoni detektív, Sherlock Holmes és társa, Dr. Watson segítségével. A gyanú megoszlik egy ördögi jelenetekben fel-felbukkanó fekete véreb, egy komornyik és egy szökött fegyenc között. Ki volt a gyilkos? Nos, Sherlock Holmes rendelkezik azokkal a kivételes képességekkel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a legrejtélyesebb dolgoknak is végére járjon. 

Nehezen hihető, mégis igaz, hogy a legjobb angol krimik egyike magyar szerző tollából született. Miután 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi kiadó nemzetközi pályázatát A halászó macska uccája című regényével, Földes Jolánt külföldi könyvbemutatókra hívták – még Indiába is eljutott –, ám itthon az írótársak kevés jóindulattal figyelték a sikerét. Földes Jolán 1938-ban Londonban telepedett le. A II. világháború alatt a Blitz okozta romokat segített eltakarítani, részt vett az angliai magyar emigráns szervezetek politikai-kulturális életében, és, ha tehette, jegyzetelt.Az ördögi rejtély ebben a zseniális pszichológiai krimiben megfejthetetlennek tűnik. A Légy oly jó, és ölj meg a végkifejletig izgalomban tartja az olvasót. A főszereplő, az idős John Marchmont vidéki kúriájába hívja rokonait, és egy „zártkörű” beszélgetés során egymillió fontot ígér négy unokaöccse közül annak, aki hajlandó megölni őt. Mindegyiküknek egy éjszaka áll rendelkezésére, hogy végezzenek az öregúrral. A fiatalemberek az első döbbenet után a család nőtagjait is bevonják az ellenérzésük és a meggazdagodás vágyának dilemmájába. Mialatt a regény karaktereinek egyéniségét és a köztük lévő szokatlan és bonyolult kapcsolatokat megismerjük, olvasói várakozásunk nem lankad, hiszen Földes Jolán jól keveri a kártyát, és a tét az, hogy sikerül-e John bácsi terve, vagy az örökség a macskaotthonhoz kerül, ahogy ígérte.Földes Jolánnak Angliában több sikeres regénye jelent meg, többek között az Aranyfülbevaló (Golden Earrings, 1946), melyből Hollywoodban Marlene Dietrich főszerepével film készült, és a Légy oly jó és ölj meg (Mind Your Own Murder, 1948) című krimi, amelyeket angolul írt. Az Aranyfülbevalót 1948-ban Végh György, az angol krimirajongók elismerését elnyerő krimit Dézsi Ibolya, az Én, Földes Jolán című életrajzi mű szerzője fordította magyar nyelvre.Martin Edwards krimiíró, az Így éltek ők, a krimi klasszikusai szerzője, és az angol Detection Club elnöke szerint: „A Mind Your Own Murder Yolanda Földes egyszeri vállalkozása volt a detektívregények terén. Földes igen tehetséges regényírónak számított. Ez a könyv 1948-ban jelent meg, de a háború alatt játszódik….feltűnően jól megírtnak éreztem a regényt.”

Riporterként, moszkvai és washingtoni tudósítóként a szerző három amerikai elnökkel, világsztárokkal, érdekesnél érdekesebb különcökkel találkozott. Hetven története között van, ami a Fehér Ház Ovális Irodájában, Szufanuvong laoszi herceg vientiánei és Bagaya ugandai hercegnő kabarolei palotájában, egy Oscar díj gála szünetében, az 1979-es kínai-vietnámi határháború és az 1995-ös ruandai népírtás helyszínein játszódik.Arról is értesül az olvasó, miért vonaton utazott Kádár János Moszkvába, mi történt Antall József washingtoni látogatásának azokban a pillanataiban, amelyek soha nem kerülnek képernyőre, mikor mondott Gyurcsány Ferenc cifrább dolgokat, mint az öszödi beszédben.A hírügynökségi újságíró élete önmagában is kalandregény, a filmproduceré a pokol kapujában zajlik. Riporteri, írói és filmes élményeit felidézve, a szerző beismeri, hogy megváltani a világot neki sem sikerült, de a lankadatlan kreativitás, mely hosszú és meglepő fordulatokban is bővelkedő pályafutását kíséri, különleges ismeretek és megfigyelések tárházává vált.„Sosem szerettem az emlékiratokat!” állítja Bokor Pál, aki eddigi könyveiben valóban kerülni igyekezett a szubjektív témákat és megközelítéseket. Ezúttal érdemes volt leküzdenie ellenérzéseit. Könyve egyszerre világpanoráma, vitairat korunk sorskérdéseiről, elgondolkodtató és gyakran mosolyfakasztó sztorik gazdag gyűjteménye.

A 29 esztendős Ludwig van Beethoven, a tehetségéről, de búskomorságáról és lobbanékony természetéről is elhíresült bécsi muzsikus ezen a tavaszon többnyire jókedvű és energikus. Legalábbis ilyennek ismerik meg őt 1799. májusában a martonvásári Brunszvik-lányok, akiket az anyagrófnő azzal a bevallott céllal visz Bécsbe, hogy rangjukhoz méltó vőlegényt találjon nekik. A húszéves és férfiszemmel nagyon is kívánatos Jozefin kegyeit sokan keresik. És noha a kérők közül Ludwignak, a gyakran és fülig szerelmes zongoratanárnak van a legkisebb esélye arra, hogy oltár elé vezesse őt, a mester személyes vonzerejének és a grófi család tagjainak tiszteletére komponált zenedarabok varázsának senki nem tud ellenállni. Brunszvikék bécsi kirándulását egy martonvásári Beethoven-látogatás követi újabb érzelem-robbanásokkal és izgalmas kalandokkal. Jozefin kezéért három férfi verseng, de az ő szívében a láng nem a férjéül kiszemelt, ám nála harminc évvel idősebb Deym grófért lobog. Beethoven számára pedig ő a "halhatatlan kedves", és lehet, hogy kapcsolatuk most még plátói, de azért ez a szerelmek tavasza, melyen mindenki párra talál...

1936-ban csak úgy dagadtak a magyar keblek: Földes Jolán nemzetközi regénypályázatot nyert A halászó macska uccájával. Az írónő hirtelen híres lett, a nemzetközi sajtó és irodalmi körök csak úgy kapkodtak utána, Indiától Párizsig fellépésekre hívták. Még Eleanor Roosevelt, az amerikai First Lady is dicsérte a regényt „My Day” című rovatában. A magyar sajtó is ömlengett, és az éppen csak néhány éve fejét felvető női emancipáció is keblére ölelte. Nem úgy a hazai férfi szerzők...De hová lett Földes Jolán? Ezt a címet is kaphatta volna az életrajzi regény, hiszen az írónő ahogy berobbant, olyan hirtelen el is tűnt a magyar irodalmi porondról.Dézsi Ibolya éveken át kitartóan kutatott Földes Jolán élete, sorsa után. Egy olyan életutat igyekezett felderíteni, amely kis híján elveszett a múlt homályában, s amelyet a magyar írótársadalom nem akart felvállalni. Ám, Földes Jolán szelleme visszatér.

Lehet-e egy város a világ legsűrűbben lakott városa és ugyanakkor a világ legszebb városa? Mi a Csodálatos város (Ciudad Maravillosa) titka? Tengerparti strandjai, nagyvárosi őserdeje, a szétszórt, meredek bazalthegyek, vagy a völgyekben megbúvó városrészek? Esetleg a riói karnevál véget nem érő party-hangulata vetül ki az egész évre? És az hogyan lehetséges, hogy a Csodálatos város vezeti a legkevésbé biztonságos világvárosok szomorú listáját? Hogyan fér meg egymás mellett a turisták millióinak tömege és a drogbandák háborúja, miközben úgy tűnik, mintha nem is tudnának egymásról, mindenki éli a maga laza, gondtalannak látszó életét? A könyv tíz riói séta, tíz riói városrész meglátogatása közben mesél a felszín alatti történetekről, helyi érdekességekről, amelyek még Brazília jó ismerőinek is meglepetést okozhatnak. Hol hallhatjuk az igazi riói bossa novát, kik járnak szamba-iskolába és miért csak egyet ismerünk a minden februárban zajló közel 500 brazil karneválból. S ha már karnevál: tudják-e, hogy Sao Paulóban nemrég még magyar karnevál is volt? Hosszabb időt töltöttem Rióban, eközben a helyi mindennapokat éltem. Ez alkalmat adott arra, hogy megismerjem a felszin alatti várost, a riói életérzést, amit csak csodálni tudok ma is. Könnyed, optimista, városukat szerető, magukat cariocának nevező emberek lakják Riót. Jártam velüklakásokban, kiállításokat néztünk, zenét hallgattunk, ettünk és nevettünk vagy éppen a világ dolgait vitattuk meg. Riói - kétségtelenül szubjektiv - élményeimet szeretném átadni Önöknek, lefényképezve és leírva azokat. Szeretném, hogy amikor majd landolnak az Antonio Carlos Jobin (a bossa nova atyja) nevét viselő riói nemzetközi repülőtéren, ne egy idegen városba érkezzenek, hanem egy ismerőst látogassanak meg. Sikeres landolást!

Egy angyalföldi proligyerek küzdelmes "felemelkedéséről" és kalandos életéről szól a történet. Herceg Szabolcs a család legkisebbik, hatodik gyermekeként kapja a "kisherceg" becenevet. Kiskamaszként elszenvedett lelki sérüléseinek erotománia a következménye. Válogatás nélkül falja a nőket, de amikor autóstoppal Lengyelországba utazik, beleszeret egy lányba. Jól megtanul lengyelül, ám hazatérése után az egyetemen bukdácsol. Végül levelezőn mégis megszerzi a diplomát és újságírónak áll. Miközben - a lengyel lány emlékét ápolandó - polonistává képezi át magát, rátalál az "igazira". A nála 15 évvel fiatalabb lány szintén lengyel szakos, bölcsészhallgató. A kezdeti viharok után összeállnak, s amikor megszületnek ikerlányaik, össze is házasodnak. A könyv a hetvenes évektől a Covid-járványig követi nyomon a "kisherceg" életét. Az aranytollas újságíró álnaív, iróniával átitatott regénye, mely szándékosan hajaz Exupéry könyvére, korrajzként is olvasható, benne a rendszerváltozás buktatóival.

Az új regény szervesen csatlakozik a szerző Até papnői című korábbi, nagysikerű krimi-trilógiájához, de túl is mutat azon. Noha több régi szereplő ismét felbukkan benne - köztük az egyik rózsadombi gyilkos, és a nyomozó, aki egykor lebuktatta a férjeik ellen szövetkező úrhölgyeket - itt mégis minden más: A professzornő leülte tizenéves büntetését, de visszaszerezte vagyonát és most magányosan él rózsadombi villájában. Egy milliomos gyártulajdonos is él arrafelé. Egy harmadik, zavaros múltú idős férfinak pedig Pest közelében van fényűző kastélya. És mindhármuknak vannak ellenségei, akik a vagyonukra, sőt az életükre törnek! A KÖR, ez a félig-meddig maffiamódszerekkel dolgozó társaság, a gyárost akarja elveszejteni, hogy megszerezze vagyonát. A vidéki öregurat kisemmizett unokája, volt családja szeretné megleckéztetni és megszerezni az értékes ingatlant. A regény a 2020-as évek kőkemény magyar valóságában játszódik, így az olvasó érti majd a legártatlanabbnak tűnő célzásokat is. A három megtámadott közül pedig egy veszít, de kettő győz. Utóbbiaknak ehhez olyan ravasznak, kitartónak, mi több, könyörtelennek kell lenniük, amilyenek az ellenfeleik... Három krimi egy könyvben... Lehet, hogy ez napjaink Magyarországa?

Kerék András élményekben és kalandokban kivételesen gazdag, kontinenseken átívelő életéről szól ez a memoár. Nagyapja katonatisztként halt hősi halált az első világháborúban, édesapja a harmincas-negyvenes évek ismert és elismert agrárközgazdásza volt, a világháborút követően kisgazdapárti parlamenti képviselő és a földreform egyik kidolgozója. A család a kommunista hatalomátvétel után számkivetetté vált. Végigkövethetjük, ahogy Kerék András Budán gondtalanul és szerető környezetben töltött gyermekkorát hogyan robbantja szét - a szó szoros értelmében - az ostrom, majd hogyan tölti első iskolai éveit a szellem egyik fellegvárában, a sárospataki gimnáziumban. A fővárosban befejezett tanulmányok után a rendszerrel összebékülni nem akaró fiatal előtt semmilyen perspektíva nem nyílik, ezért az emigrációt választja. Így kerül Magyarországról az Egyesült Államokba, ahol tehetséges és szorgalmas emberként előbb egyetemet végez, majd hosszú évek során tekintélyes nyelvészprofesszorrá válik. Családot alapít, s végre otthonról hazaérkezik. Fordulatokban bővelkedő egyetemi vezetői pályája aztán Kairóba és az arab világba vezeti. Ám új hazájában is eltéphetetlenül kötődik szülőföldjéhez, ott maradt szeretteihez. A szerző a tragikus huszadik század, benne Magyarország és Kelet-Európa legújabbkori drámáját, a hazából való elűzetés hátterét és közvetlen okait, az Újvilágban való megkapaszkodás gyötrelmes, mégis felemelő történetét tárja az olvasó elé. A mű végkicsengése optimista: minden megpróbáltatás egyszerre erőforrás is, mert hit, kitartás és másokkal való együttműködés boldog és színes élettel ajándékozhatja meg az embert. Kerék András életírásában sokan felmenőikre és magukra ismerhetnek. Az újkori kivándorlók számára pedig tanulsággal szolgálhatnak az itt olvasottak arra, hogy bárki meg tudja őrizni a magyarságát úgy, hogy közben sikeresen beilleszkedik abba a társadalomba, amely befogadta.

Edgar Allan Poe, a briliáns elméjű őrült, Agatha Christie, a kiszámíthatatlan zseni, az alkoholista olajmágnásból íróvá lett Raymond Chandler, a hidegháború krónikása, John le Carré és a saját hírszerzői tapasztalatait felhasználó Ian Fleming, a 007-es ügynök szellemi atyja... És még hosszan lehetne sorolni a híres krimiírókat, akiknek a nevét a kitalált figuráikról oly jól ismerjük. Ebből a könyvből végre megismerhetjük őket magukat is. Fondorlatos észjárás, műveltség és emberismeret kellett ahhoz, hogy Miss Marple, Poirot, Sherlock Holmes, Philip Marlowe, Auguste Dupin, James Bond és társaik lenyűgözzenek minket a legelképesztőbb bűnügyek felderítésével vagy éppen megtorlásával. Kik voltak ezek az emberek? Milyen életet éltek? Talán unalomból írtak? Vagy üldözte őket a szerencse? Láblógatva találták ki hőseiket vagy verejtékezve? És vajon gondoltak-e arra, hogy a valóságban is eltegyék valamely ismerősüket, ellenségüket láb alól?  Martin Edwards krimiírónak és jogásznak, az angol krimiírók társasága jelenlegi elnökének lebilincselő könyvéből ezekre a kérdésekre választ kapunk. 

Alaposan és kíméletlenül teregeti ki a hazai politikai elit szennyesét memoárjában Kerék-Bárczy Szabolcs, akinél jobban kevesen ismerik belülről a rendszerváltás utáni magyar pártok és vezetőik ügyes-bajos dolgait. A szerzőnek Antall Józseftől Orbán Viktorig, Dávid Ibolyától Gyurcsány Ferencig, a rendszerváltás utáni közélet szinte valamennyi első és másodvonalbeli szereplőjéről (lásd a több mint ezeregyszáz nevet tartalmazó névjegyzéket) van mondanivalója, az esetek többségében véleménye is. Kerék-Bárczy Antall József kabinetjében kezdte pályáját, huszonévesen volt az első Orbán kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterének kabinetfőnöke. Ezután a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd Los Angeles-i főkonzulként tevékenykedett, utóbb az MDF, végül a DK színeiben folytatta politikai karrierjét, melynek feladására lelkiismereti és morális okokból kényszerült. Ötvenedik életévének betöltését nem is ünnepelhetné jobban, mint ennek az egyszerre személyes és közérdekű, élményekkel és megfigyelésekkel zsúfolt visszatekintésnek a közreadásával.Brutálisan őszinte, sokszor önkritikus és mindig emberközeli eseménykrónika született, melynek talán a legfontosabb üzenete: „A politika célja nem lehet a politikusok és kiszolgálóik meggazdagodása”. Ezzel az üzenettel egyetértésben vállalkozott a kiadó a sokszor kényes kérdéseket feszegető emlékiratnak a közreadására. Kerék-Bárczy írása alighanem politikai barátok és ellenfelek körében egyaránt felkavarja majd a kedélyeket, de ez az őszinte memoár a szerző pártokon átívelő karrierjének köszönhetően sehol máshol nem hozzáférhető információkat nyújt eseményekről és azokról a politikusokról, akiknek cselekedetei meghatározó jelentőségűek voltak a rendszerváltás utáni hazai politikai, gazdasági és kulturális életben. Az eredmény egy széles, színes politikai panoptikum, melynek megalkotója nem a médiából tájékozódott, hanem mindennapjait töltötte ebben a közegben, és mint magáról állítja, soha nem gyengült el a hatalom és a pénz közelségében.   

Egy balatonkenesei löszbarlangban négy fiatal - valamennyien a korai Kádár-rendszer nagyhatalmú funkcionáriusainak gyermekei - 1967 tavaszán összeesküvést sző, hogy a rezsim életben maradt áldozatait és hozzátartozóikat megmentsék az üldöztetéstől. Szpidy, a Magyar Biztonsági Szolgálat magas rangú tisztjének, "Reki ezredesnek" a húszéves lánya és barátai, köztük Brúnó, a belügyminiszter fia, levelet kapott Jancsitól, aki ítéletvégrehajtó apjának pisztolyával öngyilkosságra készül. Búcsúlevelében arra kérte barátait, hogy fogjanak össze a rezsim áldozatainak védelmére. Első sikeres akciójuk Csopaky Kirának, a volt budapesti rendőrfőkapitány lelkibeteg lányának kimenekítése az országból. Egy véletlen találkozás során Szpídy összefut Kira volt fiújával, Rockyval, azaz Görgey Péterrel is, akinek arisztokrata család leszármazottjaként reménye sem lehet arra, hogy itthon felvegyék az egyetemre. Szpidy neki is felajánlja, hogy apja befolyását latbavetve megszerzi számára a hőn vágyott útlevelet. Itt azonban a titkosszolgálat közbelép: az útlevélért cserébe elvárja Rockytól, hogy nagybátyját, aki a CIA szolgálatában áll, Kanadából visszacsalja Magyarországra. Rocky látszólag hajlandó is a kompromisszumra, a valóságban arra készül, hogy megakadályozza a magyar titkosszolgák emberrablási kísérletét és találkozzék a gyermekét váró Kirával... Kopácsi Sándornak, a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottjának Kanadában élő lánya írta ezt a kordokumentumnak is beillő kalandregényt, melyből az is kiderül, hogy mi az összefüggés a KÖTELET A HÓHÉRNAK nevű Rock and Roll együttes balatonboglári koncertje és a Varsói Szerződés 1968. augusztus 20-án lezajlott csehszlovákiai inváziója között.

Kósa Henriket, a moszkvai Magyar nagykövetség második emberét holtan találják Kutuzov sugárúti lakásában. Tizenhat késszúrással ölték meg, és a nyomozás heteken át semmi mást nem tud kideríteni, mint azt, hogy a fiatal, jóképű és facér magyar diplomata tucatszámra és válogatás nélkül fogyasztotta a különböző korosztályhoz tartozó és családi állapotú orosz és magyar hölgyeket.A Moszkvába küldött magyar nyomozótiszt és orosz társa egyaránt arra gyanakodnak, hogy a nőfaló diplomata halála is valamelyik gáláns kapcsolatával függhet össze, de hogy valójában mi történt és hogyan, az csak a könyv utolsó oldalain derül ki. A gyilkosság elkövetőjének keresése közben megismerkedünk a korabeli moszkvai diplomáciai és politikai élet, valamint a magyar külpolitika  mindazon visszásságaival és különcségeivel, melyekről csakis ez a fenomenális emlékezőtehetségű és kimeríthetetlen fantáziájú szerző – maga is volt tudósító – képes hiteles és így, évtizedek távlatából már kifejezetten kacagtató korrajzot készíteni. A szórakoztató bűnügyi történet eközben az úgynevezett  “létező szocializmus” remek szatírájává bővül. 

Leon Uris fiának, Michael Cady Urisnak évtizedekre volt szüksége, hogy az önmarcangolás állapotát önelfogadássá formálja. Miután az őszinteség mellett döntött, és apját évekkel korábban eltemette, megírta ezt a sokkoló hatású memoárt. Bár az apja iránti szeretet és csodálat áthatja az oldalakat, borzadva merenghetünk el a nagy író önimádó megnyilvánulásain, a tinédzser Mike megpróbáltatásain és apjának második felesége iránt érzett, tragédiába torkolló vonzalmán. És ami mindezt körülveszi: Amerika a hatvanas években, drogokkal, fegyverekkel és életveszélyes helyzetek hosszú sorával. És ha mégsem kell zsebkendő után kapkodnunk, annak az az oka, hogy Michael Cady Uris lendületes történetmesélését irónia, önirónia és humor kíséri.Volt mersze a szerzőnek ahhoz is, hogy feltárja legbensőbb, legféltettebb titkait – amit titkos páncélteremnek hív –, először önmaga előtt, majd előttünk, olvasók előtt. Az ő szavaival: "a páncélterem nem más, mint létezésed sötét oldalának tükörképe (...) Őszintének lenni önmagaddal nagyon nehéz feladat. Nem csak tökéletlenek vagyunk, de életünk során sok kimondani is nehéz dolgot tettünk. Sok bátorság kell az íráshoz, és a legtöbb ember még azelőtt feladja, hogy egyáltalán elkezdené. Megállnak a páncélterem előtt, és azt mondják:,Nem akarok bemenni’ ”Az apa-fiú kapcsolat többnyire bonyolult, de mennyivel árnyaltabb és zűrösebb, ha az apa híres! Leon Uris, akit az Exodus című történelmi regény megírása után hirtelen felkapott a média, és a Paul Newman főszerepével készített film is hozzájárult ahhoz, hogy világhírű íróvá váljék, igyekezett jó apa lenni. A saját bonyolult gyerekkori tapasztalatait kivetítő türelmetlensége és a hírnévvel járó örökös feszültség megnehezítette a dolgát. És Leon Urisnak nemcsak a fiaival volt rendhagyó a kapcsolata, de a három feleségével is.Leon Uris az Exodus és a Topáz megírásával nemcsak a sikert zsebelte be, de kivívta az arab és más nemzetek haragját. Miközben különböző országokban gyűjtötte az anyagot regényeihez, titkos ügynökök kereszttüzében, bérgyilkosok céltáblájaként próbált helytállni, megvédeni családját, és második felesége elvesztése után még fia haragjával is szembe kellett néznie. Az idő mégis gyógyírként hatott, apa és fia közös világkörüli útra indult, ellátogatva Ausztriába, Törökországba, Iránba, Afganisztánba, Pakisztánba, Ausztráliába és végül Új-Zélandra. A Bécs közelében található zsidó emigránsokat átvilágító tábortól a kabuli börtön borzalmain át kísérhetjük az írót és fiát a különleges helyzetek és lelkiállapotok magasságába és mélységeibe.

Kerék András élményekben és kalandokban kivételesen gazdag, kontinenseken átívelő életéről szól ez a memoár.  Nagyapja katonatisztként halt hősi halált az első világháborúban, édesapja a harmincas-negyvenes évek ismert és elismert agrárközgazdásza volt, a világháborút követően kisgazdapárti parlamenti képviselő és a földreform egyik kidolgozója. A család a kommunista hatalomátvétel után számkivetetté vált.  Végigkövethetjük, ahogy Kerék András Budán gondtalanul és szerető környezetben töltött gyermekkorát hogyan robbantja szét - a szó szoros értelmében - az ostrom, majd hogyan tölti első iskolai éveit a szellem egyik fellegvárában, a sárospataki gimnáziumban. A fővárosban befejezett tanulmányok után a rendszerrel összebékülni nem akaró fiatal előtt semmilyen perspektíva nem nyílik, ezért az emigrációt választja.  Így kerül Magyarországról az Egyesült Államokba, ahol tehetséges és szorgalmas emberként előbb egyetemet végez, majd hosszú évek során tekintélyes nyelvészprofesszorrá válik. Családot alapít, s végre otthonról hazaérkezik. Fordulatokban bővelkedő egyetemi vezetői pályája aztán Kairóba és az arab világba vezeti. Ám új hazájában is eltéphetetlenül kötődik szülőföldjéhez, ott maradt szeretteihez.  A szerző a tragikus huszadik század, benne Magyarország és Kelet-Európa legújabbkori drámáját, a hazából való elűzetés hátterét és közvetlen okait, az Újvilágban való megkapaszkodás gyötrelmes, mégis felemelő történetét tárja az olvasó elé. A mű végkicsengése optimista: minden megpróbáltatás egyszerre erőforrás is, mert hit, kitartás és másokkal való együttműködés boldog és színes élettel ajándékozhatja meg az embert.  Kerék András életírásában sokan felmenőikre és magukra ismerhetnek. Az újkori kivándorlók számára pedig tanulsággal szolgálhatnak az itt olvasottak arra, hogy bárki meg tudja őrizni a magyarságát úgy, hogy közben sikeresen beilleszkedik abba a társadalomba, amely befogadta.

Lélegzetelállítóan merész írói kaland a true crime mesterétől. Winkler – most először a közelmúlt helyett a jövőbe nézve – az ukrajnai háborút követő újabb orosz hadjáratról „tudósít”. Oroszország célpontja ezúttal az ötven éven át szovjet uralom alatt álló Észtország, Lettország és Litvánia.  Az amerikai Spencer Kevin és a szép észt hadnagynő, Katrina szerelmi drámája összefonódik a baltikumi hadjárat ijesztő valószerűséggel kibontakozó eseményeivel. Azt már megtanulta Európa, hogy a felelős politikusok és tábornokok habozása, a demokratikus intézmények sokszor elavult működési rutinjához való ragaszkodás milyen súlyos következményekhez vezet. De mi történik ezután?  Mi történik, ha az egyik fél nem respektálja a demokráciát, nem ismeri a könyörületet, és a cél az egykori szovjet birodalom ujjá építése, az egykori csatlósok visszaterelése egy új vasfüggöny mögé?