Atlantic Press Kiadó strana 5 z 11

Michael Stolowitzky, egy gazdag lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermeke, csupán hároméves volt, amikor kitört a háború, és családja mindenét elveszítette. Apja Franciaországban tett még egy elkeseredett kísérletet üzleti érdekeltségeinek megmentésére, de a háború hamarosan ott is utolérte, miközben a kisfiút a felesége, illetve egy katolikus nevelőnő, Gertruda Babilinska gondjaira bízta. Michael anyja szívrohamot kapott, s halálos ágyánál Gertruda megesküdött, hogy a gyereket kimenekíti Palesztinába, és saját fiaként felneveli. A huszadik század egyik legizgalmasabb kalandja kezdődött el ezzel…

Katalin Cambridge-i hercegno szépségétol újra felfénylett a brit korona. Napjainkban pedig, a trónörökös érkezésével, már nem csak az az érdekes, hogy honnan jött és miért vetekszik már divatdiktátorként is a világ legszebb modelljeivel Vilmos herceg felesége. Egy sokéves, de a szereplok nem hétköznapi egyénisége folytán csöppet sem szokványos diákszerelem története bontakozik ki a könyvben. És ahogy a szerzo aprólékos gonddal kibogozza a távolabbi és közelebbi múlt szövevényes szálait, sok minden kiderül arról is, hogy a türkízkékek ruhák és ékszerek, hintók, és királyi mulatságok hátterében miféle drámai, olykor romantikus emberi sorsok rejtoznek. Közülük alighanem Kate Middleton sorsa és egyénisége a legérdekesebb. Ez a milliók számára ellenállhatatlanul bájosnak bizonyult ifjú hölgy valamivel meghódította elobb Vilmos herceg, utóbb egész Nagy-Britannia szívét. És a könyv végére az olvasó meggyozodhet róla: Katalin jelleme mégiscsak többet sejtet egy közrendi lánynál, aki ki tudta várni a szerencséjét...

Sir Henry, a baskerville-i kastély Amerikából hazatért ifjú örököse nagybátyja rejtélyes halálának okait szeretné felderíteni a legendás londoni detektív, Sherlock Holmes és elmaradhatatlan társa, Dr. Watson segítségével. Egy ördögi körülmények között fel-felbukkanó fekete véreb, egy komornyik, majd egy szökött fegyenc a gyanú tárgya, de Holmes nem az az ember, aki nem jár végére a dolgoknak... Arthur Conan Doyle halhatatlan remekmuve nemcsak a krimiirodalom egyes számú klasszikusa, melyben a bunök bune, a ?rafinált, hidegvéru, szándékos emberölés? egy zseniális elme segítségével leplezodik le, hanem a fegyelmezett gondolkodás magasiskolája is. Bokor Pál új fordításában a mocsaras-sziklás-ködös, de mindenekelott romantikus észak-angliai táj is új életre kel a regényben, mely máig fel nem derített okokból még sohasem okozott csalódást.

A sikeres belbudai építőipari vállalkozót pedofíliával és sikkasztással vádolják, s már hónapok óta előzetesben van. A trauma olyan erős, hogy nem tud nem gondolni a halálra. Naponta százszor eszébe jut, hogy jobb lenne meghalni. Ehelyett sok kis halál az osztályrésze az egy igazi halál helyett: ahogyan felesége, Dr. Illés Fruzsina ígérte. A professzornőt tanítványai jégcsap-anyunak csúfolják. Gézával tizenhét éve élnek együtt, a gyerekek miatt, bár a férfi még abban sem biztos, hogy ők valóban tőle származnak. Amikor a nála húsz évvel fiatalabb Katalin ráérez súlyos magányára, Géza nem tud ellenállni a kísértésnek. Aztán elkövet egy még nagyobb hibát: egy veszekedés hevében beismeri, hogy szeretője volt. Másnap délelőtt drága limuzinok kanyarodnak be a Sándor-villa gondosan nyitva hagyott kapuján. Fruzsina és barátnői Orsolya, Gerda és Vanda nagyon különböző egyéniségek ugyan, de egy dologban egyetértenek. Abban, hogy minden férfi disznó... Nemere aki 1974-ben egy krimivel jelent meg az irodalom hazai színpadán, a szuperintelligens, de bosszúra éhes asszony archetipusát rajzolja meg ebben a trilógiában. A második és harmadik kötetben (Engem nem lehet elhagyni, Véredben szunnyad a hóhér) Áté papnői újabb bűnös férfiakat vesznek célba. Terveik megvalósulásának útjában csupán egy Rumba Viktor névre hallgató borzasztóan magányos detektív áll, aki ilyen kényes ügyekben még a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársnőire sem mindig számíthat, mert a magánéleti válságok lélekromboló ereje őket is legyűri. Nem kétséges, hogy az Áté papnői Nemere eddigi legjobb krimije. (Olvass bele portál) 

Mit adnál azért, hogy megmentsd a szeretteidet?A szabadságodat, az életedet?Mit tennél, ha ráébrednél, hogy mindez hiába volt?Beletörődnél, küzdenél?Lilian küzdött. Mindent megtett, mégis elbukott, most pedig már sohasem szabadulhat a Pokolból. Ő az Ördög egyik bérgyilkosa. Életre szóló szerződéssel. Egy lélektolvaj, aki levadássza azokat, akik keresztbe tettek Lucifernek, a lelküket pedig magával viszi. Az új megbízás egyértelmű, a feladat világos, ám Lil dolga korántsem olyan egyszerű, mint gondolta volna. Mert a Pokolban semmi sem az, aminek látszik.Lilian azt hitte, hogy fogsága évei alatt már mindent látott, átélte már a legrosszabbat, ám kénytelen rájönni, hogy érhetik még meglepetések. Lucifer nem kegyelmez, nem felejt, és nem bocsát meg, most pedig a lehető legkegyetlenebb büntetést eszelte ki. Lilnek újra meg kell harcolnia a puszta életben maradásért.Közben azonban a feladatát is el kell végeznie, ami nem csak azért nehéz, mert Greg Weiss kedves, jóképű, és minden tekintetben úriember. Lilre az ilyesmi már sok-sok éve nincs hatással. De történik valami, ami még az ő jéghideg maszkját is darabokra töri, és felszítja lelkében a lázadás szikráját. Szabadulni akar, bármi áron, csakhogy ebben a háborúban már nem csak az ő élete a tét. Senkiben sem bízhat, senkire se számíthat. Élete legveszélyesebb küldetésére indul, mely egyben az utolsó esély a szabadulásra. Pokoli játszma ez, ahol a szabadság nagyobb kincs, mint maga az élet.A Pokoli szolgálat a Pokolháború-trilógia első kötete.

A regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között.  Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „Olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”.  A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak. Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe.  A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.

Az Incognito egy hangulatos hotel valamelyik nyugat-magyarországi város határában, melyhez Lexit gyermekkori emlékek fűzik, csupán ürügy és helyszín három különböző korú hölgy egyéjszakás lelki egymásra találása számára. Egyikük az elhunyt férjét siratja, másikuk azért jött ide, hogy végre elhatározza magát a házasságából való kimenekülésre, Szandra, a legfiatalabb, szerelmi csalódásában öngyilkosságra készül. Mindannyiuknak oka van a keserűségre, s ha másként is látják saját párkapcsolatukat, az Incognito bárjában kiderül, hogy a sokévnyi korkülönbség és az egymástól eltérő problémáik dacára sokkal több bennük a közös, mint amennyit a fantázia felölelni képes. Mármint az olvasói fantázia, mert az írónő képzelőereje viszont lenyűgöző és a legrafináltabb fantasy-szerzőket megszégyenítően bizarr, mégis teljesen hiteles történetet tár elénk a női lélek kimeríthetetlen gazdagságának bizonyságaként.

A kíméletlen őszinteségével feltűnést keltett Apácabordély szerzőjének új regénye thriller, orvosregény, szerelmi história és lélektani dráma. A Halálgyár lélegzetelállítóan izgalmas történet, amelynek hátterében egy szörnyű titok rejtőzik. Levente, a pozícióját vesztett orvos bőröndnyi holmijával érkezik a városba. Új életet akar kezdeni, ám megalkuvásra szinte képtelen természete és orvosi esküjéhez való hűsége hamarosan itt is bajba sodorja. Kényszeresen kutatni kezdi egy rejtély nyitját, és bár hamar megérzi, hogy jobb lenne biztonságos tudatlanságban maradnia, nem hagyja abba a nyomozást. Amikor sikerrel jár, rájön, hogy ismét utolérte a korábbi bukását okozó összeesküvés, amelyet régi életével együtt maga mögött akart hagyni. Ám a sors kárpótolja, hiszen abban a különös múltú lányban, akihez eleinte csak információk szerzése érdekében közeledett, megtalálja igazi párját. A regény lapjain a hétköznapi szereplők mellett olyan rejtelmes személyek bukkannak fel, mint a szinte mindenható Intéző vagy a több mint veszedelmes Kalapács. A szerző, amint az Czeizel professzor ajánlásából is kiderül, ebben a könyvében ismét valóságos tényekből indul ki. Az élet által produkált események azonban ezúttal is izgalmasabbak bármilyen kitalált históriánál.

A magukat bosszúálló istennőknek képzelő budai úrihölgyek Nemere Áté papnői című krimi-trilógiájának második kötetében már öten vannak. Gazdagok és dögösek, okosak és veszedelmesek. A Fruzsina férjét öngyilkossági kísérletbe hajszoló kis bűnszövetkezet most először igazi gyilkosságra szánja el magát, de a rendőrség csak egy baleset ügyében indít nyomozást, mert semmilyen bizonyíték nem utal másra. A női szolidaritás, a gonoszság és a szigorú titoktartás e nagy kombinációjával szemben Rumba Viktor, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa is tehetetlen. Nincs abban a helyzetben, hogy lecsapjon a klánra, hivatalból nem is foglalkozhatna az üggyel. De amikor rádöbben, hogy egyik legközelebbi munkatársa is részt vesz az összeesküvésben, mégiscsak ötödik sebességbe kapcsol. "Ez itt most kétségkívül Nemere eddigi legjobb krimije - írta a trilógia első kötetéről az Olvass bele című internetes "kultúrakirakat" kritikusa.

A szívdermesztő titok, melyet Arlene édesanyja egy egész életen át rejtegetett, a Márai-kastély padlásán lévő szekrény tetejéről szabályosan Dália fejére zuhan. Megfejtése érdekében a lány, valamint Pataki Gábor és a kis Emma hármasban indulnak az osztrák Alpok felé. Az esemény fenekestül forgatja fel a kastély lakóinak életét. Dália és a felesége halála miatt megkeseredett Gábor ettől kezdve, persze, nemcsak autón száguldozik a Kristályhegy és Tihany, valamint Bécs és Salzburg között, hanem érzelmi hullámvasúton is robog. A Nászajándék Salzburgból Dália regénye, egyben folytatása a Lányok a kastélyból című kötetnek, melyről egyik méltatója azt írta, hogy „ez a könyv üde, mint egy csokor virág”. Új könyvében RGM emellett olyan sorsfordító meglepetéseket is tartogat olvasói számára, amilyeneket csak a műfaj legjobbjai képesek kitalálni. Ez esetben azonban kitalálni sem kellett őket, mert, mint a hartai írónő vallja: „az én történeteim maguk írják magukat”.

Tíz évvel járunk az elso kötet, a Második Atlantisz eseményei után. Hoseink felnottek, és problémáik már nem kamaszos botorságok, hanem a felnottkor jóval komolyabb gondjai. Azaész, miközben attól tart, hogy varázsereje ismét rossz útra téríti, kénytelen azzal is szembenézni, hogy édesapja betegsége miatt hamarosan rászáll a korona. Aengus a pilisi erdo mélyén rálel egy eddig ismeretlen tündérkolóniára, ahol az oskori matriarchális társadalmak törvényei uralkodnak. Szerelemmel és árulással egyaránt meg kell küzdenie, miközben megpróbál változtatni a magyarországi tündérek évezredes, kegyetlen szokásain.

A Bermuda-háromszög hatalmas varázserejű, de gonosz királynője évezredek óta ejti fogságba a mélytengeri birodalma felett elhaladó hajók utasait, hogy velük egészítse ki elöregedő alattvalói sorát. A Második Atlantisz-trilógia befejező kötetében a királynő, aki maga is Atlantiszból származik, nagyobb halra veti ki a hálóját, mint valaha: Atlantisz királyát, Azaészt szemeli ki áldozatául. Nem Atlantisz királya azonban az egyetlen uralkodó, aki rablók kezére kerül, s míg a pilisi tündérek Azaész nyomába erednek, Aengus és Elel belesétál egy rég elfeledett ismerős állította csapdába. A Bermuda-háromszög mindenkinek meglepetéseket tartogat: Spirónak egy atlantiszi géniusz személyében vetélytársa akad, és az élete múlik azon, hogy sikerül-e felvennie vele a versenyt. A víz alatti városban pedig egymást követik a rejtélyes események, melyekre sem a tudomány, sem a mágia nem talál magyarázatot. Az eluralkodó káosz közepette féltve őrzött titkok és félreértelmezett jóslatok kerülnek a felszínre, de vajon a megoldást vagy a pusztulást hozzák el?

Hegedűs Péter második novelláskötetében korunk többnyire hangyaméretű hősei nyüzsögnek: a nagy dobásra váró taxis, az álláskereső, a házasságba belerokkant, de kitörni képtelen feleség, az elmocsarasodott társadalom fölé emelkedni igyekvő technokrata. És ha az Olvasó arra kíváncsi, hogyan üthet lyukat egy szuvas fog mindennapi valóságunk szövetén, miként áll bosszút egy mókus egy vérszomjas szénégetőn, vagy hogyan fröccsözhetünk a Seregek Urával, a válaszokat erre is megtalálhatja a kötetben. A szerző nem ragad le a hétköznapi történeteknél. Friss hangon tudósít népéről, országáról és tágabb metafizikai világunkról is, amelyről egyre kevesebben képesek értékelhető ítéleteket fogalmazni. Hegedűs ellenben keményen ítélkezik, mer és tud választani jó és rossz, mulatságos és szánalmas, szerethető és elviselhetetlen, korszerű és ásatag emberek meg dolgok között. Nem kétséges, hogy a műfordítóként már régóta sikeres szerző a kortárs hazai prózairodalom nagyon kevés igazi ígérete közé tartozik.

Egy ?meghökkentően izgalmas és tanulságos könyv a bulvársajtó felszíne mögött alig látható amerikai filmbirodalomról. A siker neve Oscar szerzőjétől. A ricsei születésű Adolph Zukortól és a tolcsvai William Foxtól a modern amerikai sikergyárosokig és Rupert Murdochig terjed a nagy stúdiók regényes története. Ki kicsoda a filmfővárosban, melynek a sztárok csak az arcát adják, nem a lelkét, de még az agyát sem. Mi a stúdiófőnökök, producerek, az ügynökök és a sajtósok helye és szerepe a hierarchiában? A szerző sosem elégszik meg a tudnivalók gondos összefoglalásával. Megnyerő őszinteséggel és minden politikai elfogultságtól mentesen ír olyan izgalmas dolgokról is, hogy németek vagy magyarok alapították a filmbirodalmat, hogy mi az igazság a hollywoodi producerek kicsapongó életmódjáról és alacsony intellektusáról, igaz-e, hogy Hollywoodot európai zsidó bevándorlók alapították és igazgatják napjainkban is? És közben a fantasztikus sikertörténetek: a két magyar származású stúdióalapító hullámvasút-élete, Lew Wassermann, aki a Hollywood királya nevet is kiérdemelte, Michael Ovitz, az ember, akinél Tom Cruise és annyi más világsztár kilincselt, Robert Evans és Don Simpson, az amerikai filmgyártás dúvadjai, és a többiek – kiváló elmék és féktelen szenvedélyek a világsikerek hátterében.