Atlantic Press Kiadó strana 5 z 13

A Vörös Pimpernel egy angol arisztokrata álneve, aki a francia forradalom idején arisztokrata családokat menekít ki a guillotinnal levágott fejek vérétől vörös Párizsból. Ki ez a férfi, és hogyan lehetséges, hogy a forradalom legelszántabb ügynökei sem képesek nyomára jutni. Leleplezésében azonban nemcsak a forradalmi hatóság érdekelt, hanem a dúsgazdag Sir Percy Blakeney ifjú felesége, a francia Marguerite is, aki bátyja életének megmentése érdekében kénytelen az ismeretlen után kutatni. Lady Blakeney, azaz Marguerite, minden francia kémnél eredményesebben nyomoz a merész angol után, de hamarosan olyan titkok birtokába kerül, melyek ismeretében már mindent másképp tenne... Orczy Emma bárónő húsz regénye és memoárja között hat Pimpernel-folytatás van, melyek a nagyközönség követelésére szu¨lettek, de más kalandregényeit és detektívregényeit is több nyelvre lefordították. A Vörös Pimpernelből több mint kéttucat filmváltozat és számos színpadi mű készült, ihletője volt egyebek között az amerikai Johnston McCulley Zorro figurájának is. Nem csoda, hogy általában Orczy Emmát tekintik a világviszonylatban máig legismertebb magyar írónőnek, akinek nevét nemcsak az irodalomtörténet őrzi: a Vénusz bolygó egyik kráterét is róla nevezték el. A Vörös Pimpernel napjainkban is izgalmas olvasmány, mely történelmi regényként és romantikus műként is folyamatos érdeklődésre tarthat számot. Így lett ez a regény az Atlantic Press Kiadó Női remekírók sorozatának első kötete.

Miről ismeri meg a kicsi zsiráf az anyukáját? Mi másról: a foltjairól. Mennyi idő egy emberöltő? Miért különösen veszélyesek a Balaton hullámai? Mennyi miniszterelnökeink "rövidségi rekordja"? Hol volt Magyarországon az első autókereskedés? Rokona-e a tigrisnek az oroszlán? Miért enyhébb a tél Izlandon, mint nálunk? Melyik a legkalóriadúsabb élelmiszer? Tényleg illemtani okokból írta meg Haydn az Üstdob-szimfóniát? Langyos-e a szobahőmérsékleten tálalt bor? A János-hegyen könnyebb leégni vagy a Városligetben? Micsoda a kuriózum? A világ teli van izgalmas kérdésekkel - és érdekes válaszokkal. Iván Katalin, az ismert újságírónő, a Füles rovatvezetője, évtizedekig gyűjtögette a Kuriózumok könyve - Varázslatos világunk anyagát. Aki elolvassa az összeállítást, nagyszerűen fog mulatni... És csak a végén veszi majd észre, hogy közben mennyi új ismeretre tett szert.

Mindenki tudja, hogyan kell, ugye? Testtel, lélekkel, szenvedéllyel, míg ásó, kapa, s a nagyharang el nem választ. A szerző szerint nevezetesen ezzel az ásó, kapa dologgal vannak bajok mostanában. Az emberek ugyanis addig szeretnek szeretni, amíg az magától jön, amíg kellemes, amíg mindkét fél számára kielégítő a kapcsolat. Mi történjék, ha már nem egészen így van? Ha már különféle segédeszközökre van szükség? Ha már csak kisebb-nagyobb erőfeszítéssel lehet úgy megmunkálni a kapcsolat kertecskéjét, hogy tovább virágozzon? Hogy milyen kapcsolat az, amelyiken folyton dolgozni kell?! Hát olyan, amiért érdemesi áldozatot hozni, fáradozni, küzdeni. Sokszáz ötlettel teli kézikönyv az Így szeress. Azoknak súg ötleteket, akik meg akarják őrízni a boldog párkapcsolatot, de leginkább azoknak a nőnek, akiknek már hiányzik az intimitás és a kommunikáció a családi fészekből, mégsem adják fel. Mert a Nő, ha hisz valamiben, azért a végsőkig küzd. Ehhez a nemes küzdelemhez nyújt saját édes és keserű tapasztalatai alapján értékes segítséget Dézsi Desirée könyve.

Párizs, London, Nizza, Brüsszel után az Iszlám Állam Budapesten készül terrormerényleteket elkövetni. A terv végrehajtására két minden gyanún felül álló magyar fiatalembert szemelnek ki, akik az akciók előtt egy pillanatra sem kerültek korábban a hatóságok látókörébe. Egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter az agymosást állítja kutatásainak középpontjába a Szíriából Afganisztán keleti határvidékére átmenekített Iszlám Állam főhadiszállásán. Egyedülálló módszerével mindenre elszánt dzsihádistává képezi ki a két magyart. Az agymosott fiatalok előbb a pesti Duna-parton hajtanak végre halálos áldozatokat követelő gyilkos merényletet, majd egy repülőgépet térítenek el, hogy utasaikat kiszolgáltassák az Iszlám Államnak. Kulcsár István, az ismert rádióriporter, harmadik kalandregényével (a Mihail Kamjanyica néven írt Darabont és a Gyilkosság a Magyar Rádióban után) ismét meglepetést okoz és tabukat dönget. Súlyos mondanivalója ellenére is gördülékeny stílusú, olvasmányos, a humort sem nélkülöző könyve ugyanis az első magyar mű, amelyből az olvasó elképzelést alkothat az iszlám fundamentalisták módszereiről.

A Keleti-pályaudvar aluljárójában 2015-ben összezsúfolódott menekültek nagy része Szíriából érkezett. A szíriai háború alaposan átrendezte a nagyhatalmi befolyási övezeteket és a hatalmi viszonyokat az egész közel-keleti térségben. Könnyű belátni, hogy az Ezeregyéjszaka mesés világának szomszédságában zajló pokoli események a magyar belpolitikára is erőteljes hatást gyakoroltak. Ehhez képest az átlagember, de még a művelt olvasók jelentős része sem tud egyebet a szíriai vérfürdő okairól és résztvevőiről azon kívül, hogy arabok, kurdok, oroszok, amerikaiak és az Iszlám állam banditái gyilkolják ott az ártatlan embereket és egymást. Nikolaos Van Dam könyve fényt vetít az agyonhallgatott tényekre. A szerző részrehajlás nélkül mutatja be azokat a történelmi eseményeket, törzsi, vallási és politikai szakadékokat, amelyeknek szerepe volt a nemrég még virágzó ország lerombolásában, nemzetként való felbomlásában. Elemzése messze túlmutat az Európában rutinosan ismételgetett felfogáson, miszerint a közel-keleti háborúkat vagy az olajra szomjas amerikaiak beavatkozása, vagy a siita és szunnita muzulmánok torzsalkodása okozza. Szíria a példa rá, hogy a képlet sokkal bonyolultabb. És Szíria a figyelmeztetés arra, hogy a következő évtizedekben ez a térség újabb és újabb, most már nyilvánvalóan globális következményekkel járó konfliktusok válsággócává válhat. Ezért annak, aki ismerni akarja a világot, amelyben élünk, tudnia kell, mi történt Szíriában az új évezred második évtizedében.

Kelet-európai gyermekcsempészek és gyermekpornó-üzérek a szereplői ennek a sajnálatosan igazságközeli történetnek. Hetedik true-crime regényében William G. Winkler egy kivételesen aljas, ám sajnos nagyon is aktuális bűncselekmény-sorozat okait, természetét és felelőseit kutatja. "Kosztya bácsi", a Lánykereskedők első részében megismert bandavezér, villája tágas termeiben elegáns fogadásokat rendez, de az alagsorban gyermekeket kínoztat. A szörnyű jelenetekről készült videófelvételeket nagy pénzekért értékesíti a a világ minden tájáról begyűjtött perverz és pedofil ügyfelek számára. Kaszás Ádám nyomozó és Szabados Éva rendőrszázados erőfeszítései nyomán Kosztya Volkov már kénytelen volt lemondani a rózsadombi édeséletről. Ártalmatlanná tenni azonban akkor nem sikerült őt. Új főhadiszállásán is azon törei a fejét, hogy a lányok és gyermekek rafinált módszerekkel végrehajtott elrablásából, szexrabszolgaságba kényszerítéséből és adásvételéből szerzett vagyonát hogyan gyarapíthatná az orosz és a magyar hatóságok kijátszásával, és persze a rivális bűnszövetkezetek nyomulása ellenére. Gyilkosok, gátlástalan gazemberek, rettegésben tartott áldozatok és bandatagok népesítik be ezt az alvilágot, melynek urai a regényben és a valóságban is sokszor képesek kibújni az igazságszolgáltatás hálójából. Ám a Kaszás Ádámoknak és Szabados Éváknak köszönhetően garázdálkodásuknak egyszer mégiscsak vége szakad.

Budapest, 1950 február. Az Államvédelmi hatóság pincéiben a nyomozók nem válogatnak az eszközökben, hogy vallomásra kényszerítsék az őrizeteseket. Ezt teszi Szabados Imre százados is, aki a legdurvább módszerektől sem riad vissza, hogy feljebb kerülhessen a szolgálati ranglétrán. Hűen követi a Párt elvárásait, és ennek megfelelően lát neki egy koncepciós nyomozás lefolytatásának. Közben pesti bérlakások mélyén, cukrászdák homályos sarkában elfugott asztaloknál a diktatúra és az ÁVH fenyegetésével dacolva titkos megbeszélések folynak... Cserhalmi Dániel hiteles, tanulságos és krimiszerűen fordulatos regénye a Rákosi-korszak politikai rendőrségének sötét és még mindig alig ismert világába kalauzolja el az olvasót és emberközelbe hozza a korszak olyan ismert figuráit, mint Péter Gábor, a rettegett hatóság főnöke vagy Rákosi Mátyás, aki maga is hatalmi intrikák áldozatává válhat.

Párizs, London, Nizza, Brüsszel után az Iszlám Állam Budapesten készül terrormerényleteket elkövetni. A terv végrehajtására két minden gyanún felül álló magyar fiatalembert szemelnek ki, akik az akciók előtt egy pillanatra sem kerültek korábban a hatóságok látókörébe. Egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter az agymosást állítja kutatásainak középpontjába a Szíriából Afganisztán keleti határvidékére átmenekített Iszlám Állam főhadiszállásán. Egyedülálló módszerével mindenre elszánt dzsihádistává képezi ki a két magyart. Az agymosott fiatalok előbb a pesti Duna-parton hajtanak végre halálos áldozatokat követelő gyilkos merényletet, majd egy repülőgépet térítenek el, hogy utasaikat kiszolgáltassák az Iszlám Államnak. Kulcsár István, az ismert rádióriporter, harmadik kalandregényével (a Mihail Kamjanyica néven írt Darabont és a Gyilkosság a Magyar Rádióban után) ismét meglepetést okoz és tabukat dönget. Súlyos mondanivalója ellenére is gördülékeny stílusú, olvasmányos, a humort sem nélkülöző könyve ugyanis az első magyar mű, amelyből az olvasó elképzelést alkothat az iszlám fundamentalisták módszereiről.

Kelet-európai gyermekcsempészek és gyermekpornó-üzérek a szereplői ennek a sajnálatosan igazságközeli történetnek. Hetedik true-crime regényében William G. Winkler egy kivételesen aljas, ám sajnos nagyon is aktuális bűncselekmény-sorozat okait, természetét és felelőseit kutatja. "Kosztya bácsi", a Lánykereskedők első részében megismert bandavezér, villája tágas termeiben elegáns fogadásokat rendez, de az alagsorban gyermekeket kínoztat. A szörnyű jelenetekről készült videófelvételeket nagy pénzekért értékesíti a a világ minden tájáról begyűjtött perverz és pedofil ügyfelek számára. Kaszás Ádám nyomozó és Szabados Éva rendőrszázados erőfeszítései nyomán Kosztya Volkov már kénytelen volt lemondani a rózsadombi édeséletről. Ártalmatlanná tenni azonban akkor nem sikerült őt. Új főhadiszállásán is azon törei a fejét, hogy a lányok és gyermekek rafinált módszerekkel végrehajtott elrablásából, szexrabszolgaságba kényszerítéséből és adásvételéből szerzett vagyonát hogyan gyarapíthatná az orosz és a magyar hatóságok kijátszásával, és persze a rivális bűnszövetkezetek nyomulása ellenére. Gyilkosok, gátlástalan gazemberek, rettegésben tartott áldozatok és bandatagok népesítik be ezt az alvilágot, melynek urai a regényben és a valóságban is sokszor képesek kibújni az igazságszolgáltatás hálójából. Ám a Kaszás Ádámoknak és Szabados Éváknak köszönhetően garázdálkodásuknak egyszer mégiscsak vége szakad.

Mindenki tudja, hogyan kell, ugye? Testtel, lélekkel, szenvedéllyel, míg ásó, kapa, s a nagyharang el nem választ. A szerző szerint nevezetesen ezzel az ásó, kapa dologgal vannak bajok mostanában. Az emberek ugyanis addig szeretnek szeretni, amíg az magától jön, amíg kellemes, amíg mindkét fél számára kielégítő a kapcsolat. Mi történjék, ha már nem egészen így van? Ha már különféle segédeszközökre van szükség? Ha már csak kisebb-nagyobb erőfeszítéssel lehet úgy megmunkálni a kapcsolat kertecskéjét, hogy tovább virágozzon? Hogy milyen kapcsolat az, amelyiken folyton dolgozni kell?! Hát olyan, amiért érdemesi áldozatot hozni, fáradozni, küzdeni. Sokszáz ötlettel teli kézikönyv az Így szeress. Azoknak súg ötleteket, akik meg akarják őrízni a boldog párkapcsolatot, de leginkább azoknak a nőnek, akiknek már hiányzik az intimitás és a kommunikáció a családi fészekből, mégsem adják fel. Mert a Nő, ha hisz valamiben, azért a végsőkig küzd. Ehhez a nemes küzdelemhez nyújt saját édes és keserű tapasztalatai alapján értékes segítséget Dézsi Desirée könyve.

Két gyermekkori traumával küzdő fiatal megrázó története. Egy fiú és egy lány. Vajon a sors és a döntéseik megengedik-e, hogy rátaláljanak a gyógyulásra, egymásra, a boldogságra? A fiú, Gyurka bizalma a felnőttekben akkor rendül meg, amikor fény derül születésének különös körülményeire. Ettől kezdve egyedül Istenben hisz, s a papi hivatásban látja kiteljesedni életét. Ötödéves szeminarista, amikor megmenti egy öngyilkosjelölt életét, s a katolikus kispap és a joghallgató között barátság szövődik. A lány ugyanabból a kis faluból származik, mint a pap. Kunigunda még csak kilenc éves, amikor gyermeki ésszel felfoghatatlan szörnyűség történik vele. Agya amnéziával védekezik a lélekrablás ellen, de sérülése nem múlhat el nyomtalanul. A barátságos, szeretetreméltó kislányból hideg, számító nő lesz, aki vonzó külsejét kihasználva gázol át embereken és érzelmeken. Aztán mégis szerelmes lesz, s a szerelem felébreszti a lelkiismeretét, de lehet, hogy már késő... A mű, Ákody Zsuzsa ötödik regénye, közel háromszáz pályázó közül első díjat nyert az Atlantic Press Kiadó országos női regénypályázatán.

Az operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony, hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak. Alighogy hozzákezdtem a kutatásaimhoz a zeneakadémia irattárában, döbben- ten tapasztaltam, hogy milyen meglepő összefüggések vannak a Fantomnak tulajdonított jelenségek és a legtitokzatosabb, legképtelenebb dráma közt, és csakhamar arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy az egyik segítségével talán ésszerű magyarázatot találhatnánk a másikra."" - írja Gaston Leroux. A regényből film és musical (szerző: Andrew Lloyd Webber) is készült, nem beszélve a televíziós produkciók és utánérzések százairól. Ezek voltaképpen mind a párizsi Opera Garnier boltíves földalatti termeiben, a szerelmes gonosz és szépséges áldozata között játszódó dráma változatai. Gaston Leroux bűnügyi regénye irodalmi kvalitásai révén lett a kulturális világörökség kitörölhetetlen része.

A halászó macska uccája - igen, így hívják Párizs legkeskenyebb utcáját: Rue du Chat-qui-Peche -, mely a Szajnára fut ki, s mely alighanem Földes Jolánnak köszönhetően lett világhírű. Ezzel a regényével ugyanis az írónő 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát. Az utca a Sorbonne egyetem közelében van, ahová Földes Jolán angol és francia nyelvészeti szakra jelentkezett. Talán, ő is ott lakott az utcában, vagy a környékén, ahol nagyon különböző, de egytől-egyig, érdekes és rokonszenves figurák találkoznak a valóságban és a regény oldalain. A hontalan kisemberek különös világa ez, a főszereplők mind emigránsok: a Budapestről kivándorolt Barabás család öt tagja, Annus, Klári és Jani és a szülők, de rajtuk kívül ott van az orosz bankár, a feledhetetlen Bardachinov bácsi, egy litván tanárember és egy spanyol anarchista is. A mű eddig 14 nyelven 153 kiadásban jelent meg, és bár a szerzőt Magyarországon még mindig kevesen ismerik, külföldön annál népszerűbb. Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok elnökének felesége például ezt írta naplójában A halászó macska uccájáról: "...olyan jó könyv volt, hogy később újra el kellett olvasnom.... Mindenekelőtt, tetszik az alapgondolat, hogy az élet egy teljes egész. Talán többem van ma, mint neked, de a szerencse kereke fordulhat, és egyszer majd ott lehetek, ahol te vagy most..."

Mondhatnánk, hogy múlt század eleji lányregény, de nem, ez nem egy szirupos történet, hanem hét lány sorsa, kik közül négyen mások, mint a többség, és ketten elkeseredett harcot vívnak a boldogságukért. A női emancipáció, annak minden előnyével és hátrányával, éppen elsöpörni készül a rájuk kényszerített korabeli tradíciókat és elvárásokat, amikor Balázs Ágnes és két húga árván marad. A tizenhat éves Ágnesre hárul két húgának az iskoláztatása, erkölcsi és szellemi nevelése. A feladatot lelkiismeretesen végző lánynak egyetlen kívánsága formálódik a kemény évek során: hogy egyszer csakis önmagának, önmagáért élhessen. Az Oroszi-lányokat apjuk vakmerőnek és szabadnak nevelte, a négy lány mégis más-más elveket vall, s szüleik nem csekély aggodalmára az élettel szemben támasztott igényeik, vágyaik is nagyon különbözőek. Hogy közülük ki éri el a célját, és melyikük sorsa fordul tragédiába, az kiderül Ritoók Emma emóciókkal teli, szép könyvéből, mely már csak minősége és szellemi gazdagsága folytán sem maradhatott ki a Női remekírók sorozatból. A szerző, akinek ősei között Hunyadiak, Báthoriak, Bethlenek bukkannak fel, ezzel a művével 2000 koronát nyert az Új Idők pályázatán.

A szeplőtelen fogantatástól a feltámadásig követi nyomon a szerző Jézus életét és munkásságát. Egy szentföldi utazás keretében saját megfigyeléseivel egészíti ki az Ószövetség, az Újszövetség, a Korán, valamint az evangéliumok, a modernkori Jézus kutatók és teológusok által hagyományozott, illetve legújabban felfedezett információkat. Nagy Károly újságíró, kelet-kutató, diplomás történész, a vallások iránt kamaszkorától érdeklődik. Az MTI szófiai és athéni tudósítójaként kezdett foglalkozni a görög mitológiával. Később Mongóliában felfigyelt a mongolok buddhizmusára. Miután a Tibeti Autonóm Terület kormányának vendégeként bejárhatta a klasszikus Tibet legfontosabb városait, megírta a Tibeti reinkarnációk és a Buddhizmus, misztika, Tibet című könyveit. És mivel a Szentföld Kelet is, meg a kereszténység bölcsője is, Jézust pedig a szerző kivételesen rokonszenves személyiségnek látja, új könyvét róla és a legnagyobb világvallás, a kereszténység megszerveződéséről írta.

Miklósy Dénes, az ifjú ügyvédtanonc és irodalmár óriási ambíciókkal és túlfűtött érzelmekkel érkezik a fővárosba, hogy folytassa jogi tanulmányait és bebocsátást nyerjen az irodalom és a színház nehezen megközelíthető fővárosi berkeibe. Már a pályaudvaron találkozik imádata elérhetetlennek vélt tárgyával, Berényi Piroskával, az Operettszínház ünnepelt primadonnájával, aki öt évvel ezelőtt szintén az ő szülőfalujából indult el világhódító útjára, mely a távolból nézve az elérhetetlen boldogság útjának tűnik a huszonkét esztendős fiatalember számára. Dénes azonban nem kevésbé forró "szenvedelemmel"xx kötődik bájos unokahúgához, Lenkéhez, akihez gyermekkori barátság fűzi, s akivel sok éve már kimondatlan szerelmi érzelmekkel kötődnek egymáshoz. Két esztendő alatt a tehetséges és jóképű fiatalember sokra viszi a fővárosban: színdarabot ír, melynek főszerepét Berényi Piroska vállalja el, bekerül az irodalmi közéletbe is, közben pedig szorgalmasan levelezik hőn szeretett unokahúgával is. Mindkét nőhöz hevesen vonzódik, s e vonzódása mindkettőjük részéről elfogadásra talál. De vajon melyikük az igazi: a rivaldafényben fürdő, pletykákkal körülvett, de makulátlan tisztességűnek bizonyuló Piroska, vagy az érzelmeit titkoló, hasonlóképpen erényes és nagyon szerelmes Lenke?   Dánielné Lengyel Laura huszonhét könyv és három színmű szerzőjeként a XX. század első felének legtermékenyebb és legnépszerűbb írónői közé tartozott. A nő eredendő morális tisztaságának, kifinomodott ízlésének hirdetőjeként tisztelik és idézik őt napjainkban is. Romantikus regényeit - feltehetően éppen e morális tartás értékeléseként - fiatal és középkorú olvasói nemzedékeket átívelően "habzsolják". A boldogság útja a Női remekírók sorozat második köteteként jelent meg.