Atlantic Press Kiadó strana 7 z 13

A szovjet hírszerzés Darabont fedőnevű ügynöke 1942-től rádión jelenti Moszkvának a magyar politikai és katonai vezetés legféltettebb titkait. A jóképű, huszonéves fiatalember divatos fotográfusként tűnik fel Pesten. Nappal eljegyzéseken és díszebédeken fényképez, esténként a háborúról az utolsó pillanatig illúziókat kergető felső középosztály sírva vigadó életét éli. Szinte természetes, hogy jónéhány pesti úrihölgy ágyában is megfordul a fiatal férfiak javarészétől megfosztott fővárosban, mígnem a parancsnokság kifejezett tilalma ellenére utoléri az igazi szerelem. Emberek és hadseregek sorsára kiható értesüléseit Darabont eleinte a Lipótvárosi Kaszinóban szerzi. Később a híres Arizóna mulató rendszeres látogatójaként is hozzájut fontos dokumentumokhoz a doni veszteségekről, Horthy kiugrási próbálkozásairól, a Zrínyi rohamlöveg fejlesztéséről, továbbá a zsidókérdés „megoldásáról”, a védelmi építkezésekről. A csellel, pénzzel, zsarolással megszerzett információk forrásai között van Horthy Miklós hajdani tengerészcimborája, de van köztük jól értesült aranyifjú, titkos ügykezelő, hadiüzemi főmérnök is. A szerző kivételesen alapos kutatómunkájának köszönhetően ez az első magyarul megjelent, történelmi forrásanyagként is értékes írás arról, hogy 1942 és 1944 között hogyan működhetett nálunk csaknem zavartalanul a szovjet katonai hírszerzés.   ""Az olvasó azzal a jóleső érzéssel csukja be Mihail Kamjanyicin, alias szentmiklósi Miklóssy Ivor romantikus kalandregénynek álcázott tényregényét, netán tényregénynek álcázott romantikus kalandregényét, hogy remekül szórakozott, és még gazdagodott is. Lehet-e bármi fontosabb és több ennél, amikor egy irodalmi műről ítélünk?"". (Olvass Bele - a kultúrakirakat)

Magyarságukban, zsidóságukban, életútjukban is nagyon különböztek egymástól. Volt, aki itthon maradt, de világhírűvé úgy váltak többen, hogy kimentek a világba. Különleges emberek voltak, nem véletlenül nevezték őket marslakóknak: kicsit másképp festettek, mint a többiek, akcentussal beszélték azt a nyelvet, amelyen világszerte feltűnést keltő alkotásaikat publikálták, és már azért is furcsa lények voltak, mert a túlnyomó többségük a földkerekségnek nemcsak ugyanabból a városából, Budapestről, hanem annak azonos részéből is, azaz Pestről származott. Mi több, a fizikusok, matematikusok, akikre először alkalmazták a marslakó nevet, a városrész alig két-három tanintézetéből érkeztek. Számítógép, hologram, golyóstoll, tévéképcső, és még az átkozott atombomba is az ő szellemi teljesítményüket dícséri. De nem csak a természettudományok területén remekeltek. Gyakorlatilag ők teremtették meg Hollywoodot és vele a modern filmgyártást, és ami esetleg némelyeket meglep, a sportban is szép számmal akadtak kiválóságaik. A könyv harmincnyolc életrajza között szerepel az első magyar világbajnoké, az első (és egyben második) magyar olimpiai bajnoké, no meg azé a sportdiplomatáé, aki a NOB héttagú alapító bizottságának tagjaként fontos szerepet játszott az újkori olimpiák létrejöttében. Érdekes emberek, fantasztikus életutak a Casablanca rendezőjétől, aki több tucat filmet forgatott itthon is, a számítógép szellemi atyjáig. Elképesztő intellektuális és fizikai kalandok teszik, hogy ez a könyv, mely világhírű zsidó honfitársaink életútját mutatja be, olyan olvasmányos, mint egy kalandregény. Ráadásul ezek az életmesék, ha legenda-emberekről szólnak is, azért még igaz történetek, hiszen a szerző aranytollas újságíró, a Füles rejtvényújság legendás Tanár úr kérem rovatának írója és szerkesztője, évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik abban, hogyan lehet és kell elválasztani a valóságot a mítosztól, az igazi tehetséget a talmi csillogástól.

Az emberi kapcsolatok sokféle geometriai formát alkothatnak. Alkothatnak kört, piramist vagy éppen háromszöget. Kálmán Mari új regényében a főszereplők, két férfi és egy nő, ez utóbbi formába rendeződnek, s egyben foglyai is ennek a háromszögnek. Ez azonban mégsem klasszikus szerelmi háromszög. A táncosnő, a táncmester és a zongorakísérő különböző karakterek. Sorsuk részben törvényszerű, részben véletlen események láncolatának eredményeként fonódik össze, de akkor már eltéphetetlenül. A Talyigás Irma és az Ürdög, valamint más emlékezetes kisregények szerzője ebben a művében a többnyire vergődő emberi lélek mélységeinek kutatójaként remekel. Itt azokat a lelki folyamatokat mutatja meg, melyek során ez a három ember szabadulni igyekszik egymás szorításából. Az olvasó szinte bizonyosan fölfedezi a szabadulási pontokat, a szereplők azonban nem. Ez adja a történet feszültségét. A néha tragikus helyzeteket azonban át meg átszövi a humor, vagyis megint minden úgy történik, ahogy az életben: másképp.

Oroszország és a világ jövőjéről, Duginról és Putyin rendszerének más eszmei ihletőiről, az orosz elnök mellett titokban működő "politikai bizottságról", a Hodorkovszkij-ügyről, oligarchák és szilovikok (volt KGB-ügynökök) küzdelméről, a sztálinizmus részleges feltámadásának okairól van szó egyebek között Walter Laqueur gazdag könyvében. A The New York Times megfogalmazása szerint "ez egy pontosan időzített és abszolut hiánypótló elemzés egy ördöngős Kreml-figyelő tollából". Az ördöngős Kreml-figyelő most a putyinizmusnak nevezett jelenség tartalmának feltárására vállalkozott. Vlagyimir Putyin népszerűségének okairól, a mai orosz ember és a pravoszláv egyház viszonyáról, az ellenséges külföldtől való örök félelméről, Oroszország eurázsiai hatalomként való elhivatottságáról ír. Tényekben és elemzésekben bővelkedő, mégis provokatív írásában arra is figyelmeztet, hogy aki Oroszországot hidegháborús relikviának tekinti, elsietett következtetésekre jut és veszélyes útra téved. Oroszország képes kihívást intézni a Nyugathoz, s meg is teszi azt. Éppen ezért a Nyugat sürgető érdeke idejében kifürkészni, hogy ki az, akivel szembehelyezkedik, és mit akar. A mai nyugati történetírás vezéralakjaként Laqueur az eddigieknél szélesebb képet fest Putyin Oroszországáról és annak ideológiájáról. Ismereteinek alaposságával és mélységével a szakértőket is képes meghökkenteni. A politika iránt érdeklődő olvasó pedig fogalmat alkothat arról, hogy mi miért történik ma és fog történni a következő években a nagy keleti birodalomban.

Ede, a holisztikus szövegek magyarra ültetésében versenytárs nélküli csóró műfordító egy "elcseszett, ellenséges schopenhaueri univerzumban" mozog. Alakjában egy családi és társadalmi nyavalyákkal bajlódó panelproli és egy tüneményesen intelligens értelmiségi vívódó lelkülete tárul az olvasó elé. Felesége bértollnoknak nevezi, holott ő nagyon is komplex figura egy komplex világban. Tragédiája a szokványos családi válságtüneteken (elidegenedés, eladósodás, elvágyódás) túl, nem más, minthogy egy teljesítményekre vak környezetben él. A válságban lévő hazai alsó középosztály regénye ez. Egy felbomlóban és fogyatkozóban lévő társadalom, s benne egy anyagi és morális pusztulásra ítélt panelcsalád pszichodrámája. Egy nagysikerű első novelláskötet után (A nagy hadronütköztető), a legígéretesebb szépírói bemutatkozások egyike a kortárs irodalomban.

Habkönnyű anekdoták, ironikus beszólások és kordokumentum értékű megfigyelések váltják egymást Kulcsár Istvánnak, a hazai újságírás egyik legismertebb sztárriporterének memoárjában. A szerző tizenkettedik könyvében – a tizenkettő ez esetben egyáltalán nem egy tucat – Kádár Jánostól Göncz Árpádig, Szepesi Györgytől Frei Tamásig, több százan tűnnek fel a közelmúltból azok közül, akik meghatározó szerepet játszottak a Kádár-korszak és a rendszerváltás politikai, kulturális és sportéletében, médiavilágában. Kulcsár voltaképpen a múlt jelenébe kalauzolja az olvasót, hiszen ő egy személyben résztvevője, tanúja és történetírója is ennek a kornak. Riporterként bejárta a világot, moszkvai és New York-i tudósítóként rengeteg élményt őriz azokról az eseményekről és személyekről, amelyekhez, és akikhez az átlagembernek nem volt hozzáférése, s ezekről a találkozásairól most számol be először, mindig szórakoztatóan, soha nem pletykaszinten. Találkozhat ebben a könyvben az olvasó Antall Józseffel, Leonyid Brezsnyevvel, Ruttkai Évával, Faludy Györggyel és Németh Lászlóval is, az akkori médiasztárok közül Ipper Pállal, Heltai Andrással, Csák Elemérrel és még sok-sok érdekes figurával. Pillantson rájuk egy mindig is éleslátásáról és humoráról ismert kitűnő tollú kortárs (és kartárs) szemével.

A sokszor vérpezsdítő, máskor szívszorongató történetek Budapesttől Indiáig röpítik az olvasót. Dézsi Desirée novellái az ezerarcú szerelemről és erotikáról szólnak. Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély tud szelíd és érzelmes lenni, máskor bizarr és követelőző. Az írónő lebilincselően és sok humorral mesél a női lélek gazdagságáról és az érzéki élmények sokszínűségéről. Önmagáról pedig ezt írja: „Tinédzserként azt gondoltam a szerelemről, hogy csókos-simogatós játék, míg voltak korombeliek, akik már a szexet is unták. Huszonévesen már tudtam, hogy azon kívül, hogy izgató érzés, nagyon jó érzelmi összekapaszkodás is, de nem értettem, hogyan lehet néha szelíd, máskor zabolátlan, ha minden a hormonokon múlik. Harmincas fejjel beláttam, hogy kell az emberi reprodukcióhoz, de nem értettem, hogy ötven, hatvan éves, vagy még idősebb emberek annyi tapasztalás és csalódás után hogyan állíthatják magukról, hogy szerelmesek. Ma már értem. A szerelem teljesen értelmetlen. Nem kell rajta gondolkodni, csak élvezni kell, és néha belehalni".

Az Iszlám Állam terroristái elfognak három nyugati újságírót, s semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy ugyanazt a szörnyű sorsot szánják nekik, mint korábbi foglyaiknak. A foglyok kiszabadítására szervezett amerikai kommandóakció kudarcot vall, majd meghiúsul egy brit titkosszolgálati művelet is. A borzalmas végkifejlet már sokak számára elkerülhetetlennek tűnik, de Sabine, a Zokog a föld című regényből már ismert német titkosszolgálati ügynöknő, még nem adja fel a reményt, hogy viszontláthatja elfogott szerelmét... Új könyvében WIlliam G. Winkler ugyanúgy, mint minden regényében, a jelenben zajló múlt titkait, a minden újságolvasó és tévénéző számára oly közeli események hátterét kutatja. És megint egyszer olyan idegborzoló izgalmakban részesíti kalandra és romantikára, vagy egyszerűen csak információra éhes olvasóit, melyek minden írását különleges élménnyé avatják.

Sabine, vagy Bébi, ahogy kollégái becézik, a német titkosszolgálat egyik legtehetségesebb ügynöke. Mindössze harmincéves, amikor Ukrajnába küldik, néha még szende iskoláslánynak nézik, de minden helyzetben feltalálja magát és felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Berlinnek, majd Washingtonnak, még a tüntetők által alakított kormány egyik miniszterét is beszervezi. A könyv egyik fordulópontján, amikor a CIA állományába kerül, addig visszafojtott nőisége is feltámad. Ez a változás azonban a további izgalmas kalandok kezdetét jelenti számára, hiszen a "hálózatból" kilépni szinte lehetetlen.

Michael Stolowitzky, egy gazdag lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermeke, csupán hároméves volt, amikor kitört a háború, és családja mindenét elveszítette. Apja Franciaországban tett még egy elkeseredett kísérletet üzleti érdekeltségeinek megmentésére, de a háború hamarosan ott is utolérte, miközben a kisfiút a felesége, illetve egy katolikus nevelőnő, Gertruda Babilinska gondjaira bízta. Michael anyja szívrohamot kapott, s halálos ágyánál Gertruda megesküdött, hogy a gyereket kimenekíti Palesztinába, és saját fiaként felneveli. A huszadik század egyik legizgalmasabb kalandja kezdődött el ezzel…

Rafinált nagyhatalmi cselszövés szálai bonyolódnak William G. Winkler új thrillerének lapjain, melynek kitervelői Moszkvában, haszonélvezői pedig közel-keleti fővárosokban üldögélnek, miközben New Yorkban ismét emberéletek tízezrei forognak kockán. George McGeary, a CIA fél lábbal már nyugdíjban lévő bécsi rezidense a Hilton szálló bejáratánál megpillantja azt az embert, aki évtizedekkel korábban a kihallgatását vezette a KGB-nál. Nem csal az ösztöne, amikor arra a következtetésre jut, hogy itt valami rémisztő dolog készül, és figyelmeztetésére beindulnak a hatalmas titkosszolgálati gépezetek. Az olvasó pedig hamarosan rájön, hogy a világ alig változott valamit a hidegháború óta, legfeljebb a James Bondok őszültek meg közben... A Németországban élő, de magyar nyelven író William G. Winkler A pénzváltó és A 210-es izotóp után harmadik regényével is bizonyítja: a politikai kalandregény műfajában a legjobbak közé tartozik, de ő az, aki mindenkinél frissebben reagál a világpolitika aktuális eseményeire.

Az Adriára készül? Szeretne többet tudni Horvátországról annál, amit egy szokványos útikönyv kínál? Érdekli, hogyan viszonyulnak a horvátok a magyar turistához? Szeretné tudni, milyen növényeket és fűszereket érdemes onnan hazahozni, hányféle hal tenyészik az Adriai-tengerben, miben különböznek egymástól a jugó és a bóra szelek? Fontos, hogy meddig hagyatkozhat a tengerparti hegységek között kanyarogva a GPS-ére, és mire kell vigyáznia, ha nem akar eltévedni? Akarja tudni, hogyan és miből építettek a horvátok tíz év alatt ezer kilométernyi kitűnő, négysávos autósztrádát? A horvátországi nudista strandok története és jelene érdekli netán? Esetleg arra kíváncsi, miként zajlik egy magyar újságíró interjúja egy horvát miniszterelnökkel, ha elfelejtenek tolmácsot hívni? Ha Ön egyike annak a 350 ezer magyarnak, akik ebben az évben a csodálatos Adriára utaznak, ezekben a dolgokban, és ezer egyéb praktikus dologban is pontos és érdekes eligazítást kaphat e könyv szerzőjétől. Lendvai Béla az MTI tudósítójaként is ma Horvátország egyik legfelkészültebb és legtapasztaltabb hazai ismerője. És ami nem kevésbé fontos: száraz adathalmaz helyett a magyar újságírás legjobb hagyományait idéző, dinamikus, szenvedélyes és élvezetes riportkönyvet írt. A kötetet a szerző fotói illusztrálják.

Öngyilkos merénylő vagy Al Kaida terrorista lehetett volna a kis Amirból, ha szülei nem látják be időben, hogy a vallási iskolákban hirdetett radikalizmus egy életre eltorzíthatja gyermekük lelkét. Véletleneken múlott, hogy az ő kezében a "bombát" végül egy internethez csatolt komputer ... Folytatás ›› jelentette. Amir Ahmed Nasszer 25 évesen lett az arab világ legismertebb bloggere, és 27 évesen írta meg saját átváltozásainak izgalmas történetét ebben a könyvben, mely voltaképpen az Arab Tavasz szellemi előtörténete. Lefegyverzően őszinte és izgalmas beszámoló az útjukat kereső muszlim fiatalok kétségeiről, lelki gyötrelmeiről és szabadságvágyáról. Egyszersmind behízelgően őszinte és felemelő memoár arról, hogyan nyitotta fel egy ifjú arab szemét a szélesebb világra a bloggolás és az internet. Este, napnyugta előtt, apám fölébredt szunyókálásából, és elindult a közeli mecsetbe az alkonyi imádságra. Az imák után Baba a mama által készített teát szürcsölgette, és az esti híradót hallgatta Katar országos arab csatornáján. Ezt jobban kedvelte a másik katari csatornánál, amelyik angolul sugározta műsorait. A házunkban nem volt több csatorna, s amikor néhány évvel később lehetővé vált, hogy kábelen többhöz juthassunk, Baba sosem élt vele. Meghallottam, amint egyszer a mamával megbeszélte ezt. Csak foszlányokat sikerült elcsípnem: Meztelen nők... Csókolódzós jelenetek... Engedi, hogy a gyerekei a Baywatchot nézzék... Trágár nóták... Hogy ilyesmiket nézzenek... Szégyen. Vélemények a könyvről: "Az Én és az Iszlám egy jó internetes blog bájával íródott: ellenállhatatlan, skrupulusok és pretenziók nélküli, minden friss gondolatra nyitott, elismeri más szerzők érdemeit, és ha próbálja is leplezni, voltaképpen grandiózus írás" (The Wall Street Journal) "Az Én és az Iszlám egy szép történet szerelemről és megváltásról, arról, hogyan szakad meg a szív. Olvasd és lelkesülj!" (Szalman Ahmed, a Junoon vezető énekese) "A szeptember 11. utáni világban vitriollal öntötték le a muzulmán hitet. Ez a könyv ennek a méregnek az ellenanyagát tartalmazza. Olyan valaki írta, aki általunk alig felfogható körülmények között nőtt fel. Ez egy nagyon bátor és nagyon megható könyv, amelyben szó van Palesztináról, terrorizmusról, internetes aktivizmusról, szerelemről és életről, s amely megmutatja az iszlámon belüli árnyalatokat is. Csak gratulálhatok a szerző azon döntéséhez, hogy elutasítja a fundamentalizmust. Ez bennünk is megkérdőjelezi, mit tett valamennyiünkkel a terrorizmus elleni háború." (Antony Loewenstein) A(z) Én és az iszlám (Könyv) szerzője Amir Ahmed Nasszer.

Herclija gyönyörű strandjára, ahol a Moszad műveleti osztályának igazgatója éppen házassági évfordulója megünneplésére készül, sürgős hívás érkezik a miniszterelnöki irodából. Avram Meir aznap nem térhet vissza családjához, hozzá kell fognai egy különleges osztag megszervezéséhez. ... Folytatás ›› A feladat: a Hamasz soron lévő rakétaüzletének megakadályozása. A különítménynek a szervezet főpénztárnokát kell levadásznia, olyan személyt, aki évtizedek óta képes volt láthatatlan maradni. A zöld pecsét William G. Winkler regényeinek címlapján jelképes emlékeztető az olvasó számára: a szerző minden könyve a világunkat felügyelő titkos vagy nem is annyira titkos szervezetek háborújáról szól. Állandó viaskodásuk többnyire úgy nyomja rá bélyegét az átlagember életére, hogy nem is tud róla. És még ha sokszor nemes célért harcolnak is, ők a modern világ igazi vámpírjai. A(z) A pénzváltó (Könyv) szerzője William G. Winkler.

Kulcsár István, a hetvenes és a nyolcvanas években az ország egyik legismertebb riportere, évekig a Magyar Rádió és Televízió moszkvai és New York-i tudósítója volt. Most, nyolcvanadik évén túl elérkezettnek látja az időt akkori nagyrészt hazai élményeinek közreadására, hiszen a Rákosi-korszakot és a Kádár-korszakot, az akkori társadalom belső szövevényes viszonyait és az átkos hétköznapokat kevesen ismerik jobban, mint ő. Az egykori eseményeket, viszonyokat belülről, nem ellenzékiként látta és élte át, de azért sok mindennel neki is tele volt a hócipője. Például a Néphadseregben (is) uralkodó svejkizmussal vagy egyes vezető elvtársak gáláns kalandjaival. És hogy a szerző mindig valósághű, ugyanakkor szórakoztató történeteinek témája milyen változatos, az már a fejezetcímekből is kiderül: az Osztályidegenek például többek között báró ismerőseiről Wesselényi Miklósról és Perényi Zsigmondról, az Éberek és szájtátiak című fejezet a szovjetek és nyomukban a hazai bürokratikus rendszer beteges ellenségképéről, a Ződ a segged elvtárs című írás a felszabadulás utáni évek mozgalmi dalainak kultuszáról szól. De tudósít az obsitos tudósító hajdani kuplerájokról, Budapest lómentesítéséről, marakodásba fulladó egyházpolitikai tanácskozásról, náci haláltábort túlélt, Izraelben új hazára lelt fiatalokról és még sok minden másról, amire talán már csak ő emlékszik. Teszi ezt a korábbi sikerkönyveit (Legország, Távol Európától, Mitya stb.) is jellemző humorral, iróniával és öniróniával.

Egy szenvedélyes szerelem és egy végzetes nagyhatalmi intrika története ez a thriller, melyben a nagysikerű A pénzváltó szerzője Sir Alex Cramernek, a Shell igazgatójának életútját követve tárja fel a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság hátterét. Sir Alex Cramer, a tenger alatti olajkutatás világszerte elismert szakértője egy bécsi konferencián ismerkedik meg Kathy-vel, a tolmácsnővel és az egyéjszakás házasságtörő kalandból életre szóló szerelem lesz, mely tele van nosztalgiával és bizonytalansággal, ahogy Sir Alex különös karrierje is. Sir Alex első moszkvai útján ismerkedik meg Vlagyimir Golubenkóval, a KGB majd az FSZB ügynökével, aki megpróbálkozik a neves olajkutató beszervezésével. Sok évvel később Londonban találkoznak újra...