Atlantic Press Kiadó strana 7 z 13

A könyveknek van saját élete, mely nem mindig követi a szerzői szándékot. "Nincs szándékomban sem történelemkönyvet, sem családregényt az olvasó kezébe adni" írta a szerző az első kiadás megjelenése alkalmából. Márpedig a Cserepek családregény, s ha nem is történelemkönyv, de nagyon alapos és mély elemzése a magyar zsidóság és a mindenkori államhatalom közötti bonyolult, sokszor tragikus, máskor egyenesen végzetes, megint máskor ellentmondásos viszonyról a 12. századtól napjainkig. Lénárt György annak a sok ezer zsidó családnak állít emléket avatott tollal és példás felkészültséggel, melyek száz-kétszáz vagy háromszáz évvel ezelőtt, vagy még régebben telepedtek le ebben a hazában, s részesei, de sokszor alkotói is lettek történelmünknek. Ő maga cserepeknek nevezi információdarabkáit a magyar zsidóság történetéről, az olvasó azonban meglepetéssel tapasztalja, hogy ezek a cserepek értékes emléktárggyá állnak össze. Azokra a magyar zsidókra emlékeztet a könyv, akik mindenkor arra törekedtek, hogy beilleszkedjenek a magyar társadalomba, s nem rajtuk múlt, hogy ez sokszor nem sikerült.

A férjeiket sorban legyilkoló budai úriasszonyok története napjainkban játszódik, de már korábban elkezdődött. A Naponta fogsz meghalni után olvashattuk az Engem nem lehet elhagyni címűt, vagyis a kétségbeesésbe hajszolt, elüldözött és kisemmizett férfi története után azt is, hogy Até görög istennő bájos papnői hogyan teszik el láb alól egyikük férjét. A harmadik részben ezek a vérszomjas és találékony hölgyek már meg vannak győződve arról, hogy előttük nincs és nem is lehet akadály. Ezért egy csapással két férjet készülnek temetőbe küldeni... Mivel ezek a regények egyben krimik is, hát nem illendő elárulni, hogyan végződik a történet. Csak egy dolog biztos: a negyvenes, nagyon szexi, nagyon gazdag semmittevők ravaszsága, a férjek balgasága, és persze a szerző humora folytán ez a történet is ellenállhatatlanul szórakoztató. Miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly, vérre menő játszma folyik a könyv lapjain, az író a mai világunk fonákságait adja a szereplők szájába, fel-felvillantva nyelvi találékonyságát, társadalmi és politikai érzékenységét.

Oroszország és a világ jövőjéről, Duginról és Putyin rendszerének más eszmei ihletőiről, az orosz elnök mellett titokban működő "politikai bizottságról", a Hodorkovszkij-ügyről, oligarchák és szilovikok (volt KGB-ügynökök) küzdelméről, a sztálinizmus részleges feltámadásának okairól van szó egyebek között Walter Laqueur gazdag könyvében. A The New York Times megfogalmazása szerint "ez egy pontosan időzített és abszolut hiánypótló elemzés egy ördöngős Kreml-figyelő tollából". Az ördöngős Kreml-figyelő most a putyinizmusnak nevezett jelenség tartalmának feltárására vállalkozott. Vlagyimir Putyin népszerűségének okairól, a mai orosz ember és a pravoszláv egyház viszonyáról, az ellenséges külföldtől való örök félelméről, Oroszország eurázsiai hatalomként való elhivatottságáról ír. Tényekben és elemzésekben bővelkedő, mégis provokatív írásában arra is figyelmeztet, hogy aki Oroszországot hidegháborús relikviának tekinti, elsietett következtetésekre jut és veszélyes útra téved. Oroszország képes kihívást intézni a Nyugathoz, s meg is teszi azt. Éppen ezért a Nyugat sürgető érdeke idejében kifürkészni, hogy ki az, akivel szembehelyezkedik, és mit akar. A mai nyugati történetírás vezéralakjaként Laqueur az eddigieknél szélesebb képet fest Putyin Oroszországáról és annak ideológiájáról. Ismereteinek alaposságával és mélységével a szakértőket is képes meghökkenteni. A politika iránt érdeklődő olvasó pedig fogalmat alkothat arról, hogy mi miért történik ma és fog történni a következő években a nagy keleti birodalomban.

Ede, a holisztikus szövegek magyarra ültetésében versenytárs nélküli csóró műfordító egy "elcseszett, ellenséges schopenhaueri univerzumban" mozog. Alakjában egy családi és társadalmi nyavalyákkal bajlódó panelproli és egy tüneményesen intelligens értelmiségi vívódó lelkülete tárul az olvasó elé. Felesége bértollnoknak nevezi, holott ő nagyon is komplex figura egy komplex világban. Tragédiája a szokványos családi válságtüneteken (elidegenedés, eladósodás, elvágyódás) túl, nem más, minthogy egy teljesítményekre vak környezetben él. A válságban lévő hazai alsó középosztály regénye ez. Egy felbomlóban és fogyatkozóban lévő társadalom, s benne egy anyagi és morális pusztulásra ítélt panelcsalád pszichodrámája. Egy nagysikerű első novelláskötet után (A nagy hadronütköztető), a legígéretesebb szépírói bemutatkozások egyike a kortárs irodalomban.

A sokszor vérpezsdítő, máskor szívszorongató történetek Budapesttől Indiáig röpítik az olvasót. Dézsi Desirée novellái az ezerarcú szerelemről és erotikáról szólnak. Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély tud szelíd és érzelmes lenni, máskor bizarr és követelőző. Az írónő lebilincselően és sok humorral mesél a női lélek gazdagságáról és az érzéki élmények sokszínűségéről. Önmagáról pedig ezt írja: „Tinédzserként azt gondoltam a szerelemről, hogy csókos-simogatós játék, míg voltak korombeliek, akik már a szexet is unták. Huszonévesen már tudtam, hogy azon kívül, hogy izgató érzés, nagyon jó érzelmi összekapaszkodás is, de nem értettem, hogyan lehet néha szelíd, máskor zabolátlan, ha minden a hormonokon múlik. Harmincas fejjel beláttam, hogy kell az emberi reprodukcióhoz, de nem értettem, hogy ötven, hatvan éves, vagy még idősebb emberek annyi tapasztalás és csalódás után hogyan állíthatják magukról, hogy szerelmesek. Ma már értem. A szerelem teljesen értelmetlen. Nem kell rajta gondolkodni, csak élvezni kell, és néha belehalni".

Az Iszlám Állam terroristái elfognak három nyugati újságírót, s semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy ugyanazt a szörnyű sorsot szánják nekik, mint korábbi foglyaiknak. A foglyok kiszabadítására szervezett amerikai kommandóakció kudarcot vall, majd meghiúsul egy brit titkosszolgálati művelet is. A borzalmas végkifejlet már sokak számára elkerülhetetlennek tűnik, de Sabine, a Zokog a föld című regényből már ismert német titkosszolgálati ügynöknő, még nem adja fel a reményt, hogy viszontláthatja elfogott szerelmét... Új könyvében WIlliam G. Winkler ugyanúgy, mint minden regényében, a jelenben zajló múlt titkait, a minden újságolvasó és tévénéző számára oly közeli események hátterét kutatja. És megint egyszer olyan idegborzoló izgalmakban részesíti kalandra és romantikára, vagy egyszerűen csak információra éhes olvasóit, melyek minden írását különleges élménnyé avatják.

Habkönnyű anekdoták, ironikus beszólások és kordokumentum értékű megfigyelések váltják egymást Kulcsár Istvánnak, a hazai újságírás egyik legismertebb sztárriporterének memoárjában. A szerző tizenkettedik könyvében – a tizenkettő ez esetben egyáltalán nem egy tucat – Kádár Jánostól Göncz Árpádig, Szepesi Györgytől Frei Tamásig, több százan tűnnek fel a közelmúltból azok közül, akik meghatározó szerepet játszottak a Kádár-korszak és a rendszerváltás politikai, kulturális és sportéletében, médiavilágában. Kulcsár voltaképpen a múlt jelenébe kalauzolja az olvasót, hiszen ő egy személyben résztvevője, tanúja és történetírója is ennek a kornak. Riporterként bejárta a világot, moszkvai és New York-i tudósítóként rengeteg élményt őriz azokról az eseményekről és személyekről, amelyekhez, és akikhez az átlagembernek nem volt hozzáférése, s ezekről a találkozásairól most számol be először, mindig szórakoztatóan, soha nem pletykaszinten. Találkozhat ebben a könyvben az olvasó Antall Józseffel, Leonyid Brezsnyevvel, Ruttkai Évával, Faludy Györggyel és Németh Lászlóval is, az akkori médiasztárok közül Ipper Pállal, Heltai Andrással, Csák Elemérrel és még sok-sok érdekes figurával. Pillantson rájuk egy mindig is éleslátásáról és humoráról ismert kitűnő tollú kortárs (és kartárs) szemével.

Sabine, vagy Bébi, ahogy kollégái becézik, a német titkosszolgálat egyik legtehetségesebb ügynöke. Mindössze harmincéves, amikor Ukrajnába küldik, néha még szende iskoláslánynak nézik, de minden helyzetben feltalálja magát és felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Berlinnek, majd Washingtonnak, még a tüntetők által alakított kormány egyik miniszterét is beszervezi. A könyv egyik fordulópontján, amikor a CIA állományába kerül, addig visszafojtott nőisége is feltámad. Ez a változás azonban a további izgalmas kalandok kezdetét jelenti számára, hiszen a "hálózatból" kilépni szinte lehetetlen.

Michael Stolowitzky, egy gazdag lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermeke, csupán hároméves volt, amikor kitört a háború, és családja mindenét elveszítette. Apja Franciaországban tett még egy elkeseredett kísérletet üzleti érdekeltségeinek megmentésére, de a háború hamarosan ott is utolérte, miközben a kisfiút a felesége, illetve egy katolikus nevelőnő, Gertruda Babilinska gondjaira bízta. Michael anyja szívrohamot kapott, s halálos ágyánál Gertruda megesküdött, hogy a gyereket kimenekíti Palesztinába, és saját fiaként felneveli. A huszadik század egyik legizgalmasabb kalandja kezdődött el ezzel…

Rafinált nagyhatalmi cselszövés szálai bonyolódnak William G. Winkler új thrillerének lapjain, melynek kitervelői Moszkvában, haszonélvezői pedig közel-keleti fővárosokban üldögélnek, miközben New Yorkban ismét emberéletek tízezrei forognak kockán. George McGeary, a CIA fél lábbal már nyugdíjban lévő bécsi rezidense a Hilton szálló bejáratánál megpillantja azt az embert, aki évtizedekkel korábban a kihallgatását vezette a KGB-nál. Nem csal az ösztöne, amikor arra a következtetésre jut, hogy itt valami rémisztő dolog készül, és figyelmeztetésére beindulnak a hatalmas titkosszolgálati gépezetek. Az olvasó pedig hamarosan rájön, hogy a világ alig változott valamit a hidegháború óta, legfeljebb a James Bondok őszültek meg közben... A Németországban élő, de magyar nyelven író William G. Winkler A pénzváltó és A 210-es izotóp után harmadik regényével is bizonyítja: a politikai kalandregény műfajában a legjobbak közé tartozik, de ő az, aki mindenkinél frissebben reagál a világpolitika aktuális eseményeire.

Az Adriára készül? Szeretne többet tudni Horvátországról annál, amit egy szokványos útikönyv kínál? Érdekli, hogyan viszonyulnak a horvátok a magyar turistához? Szeretné tudni, milyen növényeket és fűszereket érdemes onnan hazahozni, hányféle hal tenyészik az Adriai-tengerben, miben különböznek egymástól a jugó és a bóra szelek? Fontos, hogy meddig hagyatkozhat a tengerparti hegységek között kanyarogva a GPS-ére, és mire kell vigyáznia, ha nem akar eltévedni? Akarja tudni, hogyan és miből építettek a horvátok tíz év alatt ezer kilométernyi kitűnő, négysávos autósztrádát? A horvátországi nudista strandok története és jelene érdekli netán? Esetleg arra kíváncsi, miként zajlik egy magyar újságíró interjúja egy horvát miniszterelnökkel, ha elfelejtenek tolmácsot hívni? Ha Ön egyike annak a 350 ezer magyarnak, akik ebben az évben a csodálatos Adriára utaznak, ezekben a dolgokban, és ezer egyéb praktikus dologban is pontos és érdekes eligazítást kaphat e könyv szerzőjétől. Lendvai Béla az MTI tudósítójaként is ma Horvátország egyik legfelkészültebb és legtapasztaltabb hazai ismerője. És ami nem kevésbé fontos: száraz adathalmaz helyett a magyar újságírás legjobb hagyományait idéző, dinamikus, szenvedélyes és élvezetes riportkönyvet írt. A kötetet a szerző fotói illusztrálják.

Öngyilkos merénylő vagy Al Kaida terrorista lehetett volna a kis Amirból, ha szülei nem látják be időben, hogy a vallási iskolákban hirdetett radikalizmus egy életre eltorzíthatja gyermekük lelkét. Véletleneken múlott, hogy az ő kezében a "bombát" végül egy internethez csatolt komputer ... Folytatás ›› jelentette. Amir Ahmed Nasszer 25 évesen lett az arab világ legismertebb bloggere, és 27 évesen írta meg saját átváltozásainak izgalmas történetét ebben a könyvben, mely voltaképpen az Arab Tavasz szellemi előtörténete. Lefegyverzően őszinte és izgalmas beszámoló az útjukat kereső muszlim fiatalok kétségeiről, lelki gyötrelmeiről és szabadságvágyáról. Egyszersmind behízelgően őszinte és felemelő memoár arról, hogyan nyitotta fel egy ifjú arab szemét a szélesebb világra a bloggolás és az internet. Este, napnyugta előtt, apám fölébredt szunyókálásából, és elindult a közeli mecsetbe az alkonyi imádságra. Az imák után Baba a mama által készített teát szürcsölgette, és az esti híradót hallgatta Katar országos arab csatornáján. Ezt jobban kedvelte a másik katari csatornánál, amelyik angolul sugározta műsorait. A házunkban nem volt több csatorna, s amikor néhány évvel később lehetővé vált, hogy kábelen többhöz juthassunk, Baba sosem élt vele. Meghallottam, amint egyszer a mamával megbeszélte ezt. Csak foszlányokat sikerült elcsípnem: Meztelen nők... Csókolódzós jelenetek... Engedi, hogy a gyerekei a Baywatchot nézzék... Trágár nóták... Hogy ilyesmiket nézzenek... Szégyen. Vélemények a könyvről: "Az Én és az Iszlám egy jó internetes blog bájával íródott: ellenállhatatlan, skrupulusok és pretenziók nélküli, minden friss gondolatra nyitott, elismeri más szerzők érdemeit, és ha próbálja is leplezni, voltaképpen grandiózus írás" (The Wall Street Journal) "Az Én és az Iszlám egy szép történet szerelemről és megváltásról, arról, hogyan szakad meg a szív. Olvasd és lelkesülj!" (Szalman Ahmed, a Junoon vezető énekese) "A szeptember 11. utáni világban vitriollal öntötték le a muzulmán hitet. Ez a könyv ennek a méregnek az ellenanyagát tartalmazza. Olyan valaki írta, aki általunk alig felfogható körülmények között nőtt fel. Ez egy nagyon bátor és nagyon megható könyv, amelyben szó van Palesztináról, terrorizmusról, internetes aktivizmusról, szerelemről és életről, s amely megmutatja az iszlámon belüli árnyalatokat is. Csak gratulálhatok a szerző azon döntéséhez, hogy elutasítja a fundamentalizmust. Ez bennünk is megkérdőjelezi, mit tett valamennyiünkkel a terrorizmus elleni háború." (Antony Loewenstein) A(z) Én és az iszlám (Könyv) szerzője Amir Ahmed Nasszer.

Herclija gyönyörű strandjára, ahol a Moszad műveleti osztályának igazgatója éppen házassági évfordulója megünneplésére készül, sürgős hívás érkezik a miniszterelnöki irodából. Avram Meir aznap nem térhet vissza családjához, hozzá kell fognai egy különleges osztag megszervezéséhez. ... Folytatás ›› A feladat: a Hamasz soron lévő rakétaüzletének megakadályozása. A különítménynek a szervezet főpénztárnokát kell levadásznia, olyan személyt, aki évtizedek óta képes volt láthatatlan maradni. A zöld pecsét William G. Winkler regényeinek címlapján jelképes emlékeztető az olvasó számára: a szerző minden könyve a világunkat felügyelő titkos vagy nem is annyira titkos szervezetek háborújáról szól. Állandó viaskodásuk többnyire úgy nyomja rá bélyegét az átlagember életére, hogy nem is tud róla. És még ha sokszor nemes célért harcolnak is, ők a modern világ igazi vámpírjai. A(z) A pénzváltó (Könyv) szerzője William G. Winkler.

Egy szenvedélyes szerelem és egy végzetes nagyhatalmi intrika története ez a thriller, melyben a nagysikerű A pénzváltó szerzője Sir Alex Cramernek, a Shell igazgatójának életútját követve tárja fel a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság hátterét. Sir Alex Cramer, a tenger alatti olajkutatás világszerte elismert szakértője egy bécsi konferencián ismerkedik meg Kathy-vel, a tolmácsnővel és az egyéjszakás házasságtörő kalandból életre szóló szerelem lesz, mely tele van nosztalgiával és bizonytalansággal, ahogy Sir Alex különös karrierje is. Sir Alex első moszkvai útján ismerkedik meg Vlagyimir Golubenkóval, a KGB majd az FSZB ügynökével, aki megpróbálkozik a neves olajkutató beszervezésével. Sok évvel később Londonban találkoznak újra...

Kulcsár István, a hetvenes és a nyolcvanas években az ország egyik legismertebb riportere, évekig a Magyar Rádió és Televízió moszkvai és New York-i tudósítója volt. Most, nyolcvanadik évén túl elérkezettnek látja az időt akkori nagyrészt hazai élményeinek közreadására, hiszen a Rákosi-korszakot és a Kádár-korszakot, az akkori társadalom belső szövevényes viszonyait és az átkos hétköznapokat kevesen ismerik jobban, mint ő. Az egykori eseményeket, viszonyokat belülről, nem ellenzékiként látta és élte át, de azért sok mindennel neki is tele volt a hócipője. Például a Néphadseregben (is) uralkodó svejkizmussal vagy egyes vezető elvtársak gáláns kalandjaival. És hogy a szerző mindig valósághű, ugyanakkor szórakoztató történeteinek témája milyen változatos, az már a fejezetcímekből is kiderül: az Osztályidegenek például többek között báró ismerőseiről Wesselényi Miklósról és Perényi Zsigmondról, az Éberek és szájtátiak című fejezet a szovjetek és nyomukban a hazai bürokratikus rendszer beteges ellenségképéről, a Ződ a segged elvtárs című írás a felszabadulás utáni évek mozgalmi dalainak kultuszáról szól. De tudósít az obsitos tudósító hajdani kuplerájokról, Budapest lómentesítéséről, marakodásba fulladó egyházpolitikai tanácskozásról, náci haláltábort túlélt, Izraelben új hazára lelt fiatalokról és még sok minden másról, amire talán már csak ő emlékszik. Teszi ezt a korábbi sikerkönyveit (Legország, Távol Európától, Mitya stb.) is jellemző humorral, iróniával és öniróniával.

Hat születésnap, hat kerti parti, hat csokitorta, s az ünnepi gyertyák elfújásánál évről évre ugyanaz a kívánság: minden maradjon úgy, ahogy van. Csakhogy semmi nem marad úgy, mert az életben csupán egy dolog állandó: a változás. A születésnapot ünneplő baráti társaságot így minden évben meglepetés éri. A párok megunják, megcsalják, elhagyják egymást, szerelem szövődik, házasság bomlik fel, miközben mindenkiben ott bujkál a kérdés: szabad-e, lehet-e, érdemes-e új életet kezdeni. Ferenczik Adrienne harmadik regénye, a Hepi börszdéj három házaspár mindennapjain keresztül ábrázolja a modern család válságát, miközben egy fordulatokkal teli történettel szórakoztatja az olvasót ugyanazzal a mesélőkészséggel és empátiával, mint előző két regényében, a Napfényes Riviérában és az Incognitóban.