Atlantic Press Kiadó strana 9 z 13

A kisvárosi főelvtárs szemrevaló kamaszlánya egy főnemesi származású fiatalemberbe szeret bele, s az ötvenes évek elején ez főbenjáró bűnnek számít. Apja, aki nem annyira lánya jövőjét, mint saját karrierjét érzi súlyos veszélyben, a helyi állambiztonsági szervek segítségével Borbálát egy évre az apácazárdába küldi, hogy elszakítsa szerelmétől. A zárda számára ez ideiglenesen a túlélést jelenti ugyan, de a magyar történelem e különös korszakában semmi sem az, aminek látszik. Az apácákat előbb a német, majd a szovjet hadsereg katonái használták nagyon is világi, vagy méginkább félvilági célokra, s amikor Borbála odakerül, a megszentelt falak között egészen más tevékenység folyik, mint amire ő vagy a szigorú apa számított. Az apácák voltaképpen már régen beletörődtek ebbe a furcsa helyzetbe, a nappali áhitatosságokat éjszakai mulatságok követik, s csupán hetekbe telik, hogy az új barátnők Borbálát is beavassák kényes titkaikba. Pergel Zsolt megtörtént eseményeket regényesített meg az Apácabordélyban egy volt kolostorszolga elbeszélése alapján, s könyve nemcsak mint izgalmas tényfeltárás tekinthető különlegességnek, hanem figyelmeztetés is: a régmúlt események körüli vitákban hajlamosak vagyunk megfeledkezni az éppoly homályos és zavaros közelmúltról.

Az éjszaka kellős közepén hangosan dörömbölnek a Márai-kastély kapuján. A csendháborítót Vikor Annának hívják. A középső Márai lánynak, Izadórának a legjobb barátnője volt, mielőtt az élet elválasztotta volna egymástól a kastélyban élő elkényeztetett kisasszonyt és három évvel fiatalabb rajongóját. Anna a kilátástalan nyomorból menekült egy rossz házasságba, melynek most drámai körülmények között véget kellett vetnie. A szép Izadórát emlékek sokasága rohanja meg, s közülük van egy, melynek akár örülhetne is, ha merne: annak idején egy családi katasztrófa nemcsak Annát hozta a Kristályhegyre, hanem Vikor Dávidot, a lány lobogó hajú és lobogó lelkű szőke fivérét is, az egyetlen fiút Izadóra életében, aki iránt sosem tudott olyan közömbös lenni, mint ahogy annak idején mutatta...

A Bermuda-háromszög hatalmas varázserejű, de gonosz királynője évezredek óta ejti fogságba a mélytengeri birodalma felett elhaladó hajók utasait, hogy velük egészítse ki elöregedő alattvalói sorát. A Második Atlantisz-trilógia befejező kötetében a királynő, aki maga is Atlantiszból származik, nagyobb halra veti ki a hálóját, mint valaha: Atlantisz királyát, Azaészt szemeli ki áldozatául. Nem Atlantisz királya azonban az egyetlen uralkodó, aki rablók kezére kerül, s míg a pilisi tündérek Azaész nyomába erednek, Aengus és Elel belesétál egy rég elfeledett ismerős állította csapdába. A Bermuda-háromszög mindenkinek meglepetéseket tartogat: Spirónak egy atlantiszi géniusz személyében vetélytársa akad, és az élete múlik azon, hogy sikerül-e felvennie vele a versenyt. A víz alatti városban pedig egymást követik a rejtélyes események, melyekre sem a tudomány, sem a mágia nem talál magyarázatot. Az eluralkodó káosz közepette féltve őrzött titkok és félreértelmezett jóslatok kerülnek a felszínre, de vajon a megoldást vagy a pusztulást hozzák el?

A szívdermesztő titok, melyet Arlene édesanyja egy egész életen át rejtegetett, a Márai-kastély padlásán lévő szekrény tetejéről szabályosan Dália fejére zuhan. Megfejtése érdekében a lány, valamint Pataki Gábor és a kis Emma hármasban indulnak az osztrák Alpok felé. Az esemény fenekestül forgatja fel a kastély lakóinak életét. Dália és a felesége halála miatt megkeseredett Gábor ettől kezdve, persze, nemcsak autón száguldozik a Kristályhegy és Tihany, valamint Bécs és Salzburg között, hanem érzelmi hullámvasúton is robog. A Nászajándék Salzburgból Dália regénye, egyben folytatása a Lányok a kastélyból című kötetnek, melyről egyik méltatója azt írta, hogy „ez a könyv üde, mint egy csokor virág”. Új könyvében RGM emellett olyan sorsfordító meglepetéseket is tartogat olvasói számára, amilyeneket csak a műfaj legjobbjai képesek kitalálni. Ez esetben azonban kitalálni sem kellett őket, mert, mint a hartai írónő vallja: „az én történeteim maguk írják magukat”.

Hegedűs Péter második novelláskötetében korunk többnyire hangyaméretű hősei nyüzsögnek: a nagy dobásra váró taxis, az álláskereső, a házasságba belerokkant, de kitörni képtelen feleség, az elmocsarasodott társadalom fölé emelkedni igyekvő technokrata. És ha az Olvasó arra kíváncsi, hogyan üthet lyukat egy szuvas fog mindennapi valóságunk szövetén, miként áll bosszút egy mókus egy vérszomjas szénégetőn, vagy hogyan fröccsözhetünk a Seregek Urával, a válaszokat erre is megtalálhatja a kötetben. A szerző nem ragad le a hétköznapi történeteknél. Friss hangon tudósít népéről, országáról és tágabb metafizikai világunkról is, amelyről egyre kevesebben képesek értékelhető ítéleteket fogalmazni. Hegedűs ellenben keményen ítélkezik, mer és tud választani jó és rossz, mulatságos és szánalmas, szerethető és elviselhetetlen, korszerű és ásatag emberek meg dolgok között. Nem kétséges, hogy a műfordítóként már régóta sikeres szerző a kortárs hazai prózairodalom nagyon kevés igazi ígérete közé tartozik.

Alfredo di Stéfano, Kubala László, Puskás Ferenc, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi… Minden igazi focirajongó tudja, mi a közös bennük. Az, hogy ők mindannyian a Real Madridban vagy a Barcelonában fociztak vagy játszanak ma is. Az El Clásicónak, a rangadók rangadójának több mint százéves története elevenedik meg a Margitay fivérek könyvében az első, 1901-es találkozótól napjainkig, amikor – csodák-csodája – a két szuperklub egymás közötti mérlege szinte döntetlenre áll. Az értékes archív fotókkal illusztrált könyv függelékében megtalálható a Barcelona-Real Madrid mérkőzések teljes dokumentációja 2012-ig, a győzelmi statisztikák, az edzők, az elnökök, és azoknak a világklasszisoknak a listája is, akik mindkét nagy csapatban játszottak.

Lehetséges, hogy egyetlen véletlen, egy titokzatos vörös hajú nő megjelenése tönkretesz mindent, amit férfi és nő felépített? Vagy feledhető a múlt, megbocsátható a hiúságból fakadó gyöngeség, és csakúgy, mint a Napfényes Riviéra című szappanoperában, végül ki-ki azt kapja, amit megérdemel? Ferenczik Adrienne cementszürke és álságos hétköznapjainkkal, gyakran életfogytig kergetett illúzióinkkal szembesít ebben a könyvben, méghozzá a kegyetlenségig szórakoztatóan. Ehhez, persze, drámai alaphelyzet is kell, de abból az élet mindig eleget produkál. Esetünkben a kisváros lakóparkjában egy tragikus baleset miatt megüresedik egy családi ház. Aztán megérkezik az új lakó, és ezzel felbolydul a lakópark élete. Megelevenedik a múlt, felszínre törnek a régi emlékek, az egyik házba a félelem, a másikba a gyűlölet költözik be, a harmadikból pedig még az öröknek hitt szerelem is elillanhat.

Tíz évvel járunk az első kötet, a Második Atlantisz eseményei után. Hőseink felnőttek, és problémáik már nem kamaszos botorságok, hanem a felnőttkor jóval komolyabb gondjai. Azaész, miközben attól tart, hogy varázsereje ismét rossz útra téríti, kénytelen azzal is szembenézni, hogy édesapja betegsége miatt hamarosan rászáll a korona. Aengus a pilisi erdő mélyén rálel egy eddig ismeretlen tündérkolóniára, ahol az őskori matriarchális társadalmak törvényei uralkodnak. Szerelemmel és árulással egyaránt meg kell küzdenie, miközben megpróbál változtatni a magyarországi tündérek évezredes, kegyetlen szokásain. Santorinin feltűnik Lucien, Spiro féltestvére, hogy híres bátyja találmányai után szaglásszon, ő pedig többre bukkan, mint legvadabb álmaiban képzelte volna. Az emberi kapzsiság lelepleződéssel fenyegeti Atlantisz városát, ahova a gaztevők útja a pilisi tündérek aljas kihasználásán keresztül vezet. Vajon fel tud-e nőni Azaész az uralkodás sellőt próbáló feladatához? Sikerül-e ismét megmentenie Atlantiszt, és felelősségteljes uralkodóvá válni? És miféle titkot rejt az a norvég barlang, amely képes az egész tündértársadalom életét egy szempillantás alatt megváltoztatni?

Vilmos herceg és Kate Middleton kisasszony ma bizonyosan a földkerekség leghíresebb szerelmespárja. Amióta a herceg egy kenyai együttlét alkalmával a kedvese ujjára húzta Diana hercegnő gyémántköves zafírgyűrűjét, a legismertebb hollywoodi álompárokat is alázva uralják a világsajtó pletykarovatait. Ám ez még mindig csak a bulvár-oldala az új évszázad legnagyobb sztorijának, amin nincs mit csodálkozni, elvégre is VIII. Henrik és Oroszlánszívű Richard óta mindig is a brit királyi ház volt a világ leghíresebb családja, a herceg édesanyja, a feledhetetlen Diana hercegnő pedig kétségtelenül a 20. század egyik legragyogóbb asszonyaként került a krónikákba. A könyv azonban ennél sokkal többről szól. Kate Middleton hosszú útjáról, mely voltaképpen egy szegénynegyedből vezetett a Buckingham-palotáig. A hercegi testvérpár megpróbáltatásairól Diana tragikus halála után, Vilmos ifjúságáról, mely csak nyomokban emlékeztet a londoni felső tízezer hírhedten léha életmódjára. A találkozásról és a közös tanulóévekről. Az együttlétekről és a külön utakról, melyek között, mint minden fiatal pár életében, olyanok is előfordultak, amelyeket mindketten szívesen törölnének a közös emlékezetből. A sokéves kapcsolat mélypontjáról, amikor a herceg egy időre a magánélet ellenében is a munkát, a tanulást, a repülőtiszti karriert választotta. És az újbóli egymásra találásról, mely az eljegyzéshez és az esküvő kitűzéséhez vezetett. Történik mindez egy megrázkódtatások alatt roskadozó, gondterhelt világban, ahol "őfelsége, a szerelem" többnyire még mindig diadalmaskodik ugyan, de ez a győzelem nem mindig olyan felhőtlen, amilyennek látni szeretnénk. A könyvet a londoni királyi házról szóló angol és magyar nyelvű irodalom bibliográfiája és az esküvő részletes menetrendje egészíti ki.

Katalin Cambridge-i hercegno szépségétol újra felfénylett a brit korona. Napjainkban pedig, a trónörökös érkezésével, már nem csak az az érdekes, hogy honnan jött és miért vetekszik már divatdiktátorként is a világ legszebb modelljeivel Vilmos herceg felesége. Egy sokéves, de a szereplok nem hétköznapi egyénisége folytán csöppet sem szokványos diákszerelem története bontakozik ki a könyvben. És ahogy a szerzo aprólékos gonddal kibogozza a távolabbi és közelebbi múlt szövevényes szálait, sok minden kiderül arról is, hogy a türkízkékek ruhák és ékszerek, hintók, és királyi mulatságok hátterében miféle drámai, olykor romantikus emberi sorsok rejtoznek. Közülük alighanem Kate Middleton sorsa és egyénisége a legérdekesebb. Ez a milliók számára ellenállhatatlanul bájosnak bizonyult ifjú hölgy valamivel meghódította elobb Vilmos herceg, utóbb egész Nagy-Britannia szívét. És a könyv végére az olvasó meggyozodhet róla: Katalin jelleme mégiscsak többet sejtet egy közrendi lánynál, aki ki tudta várni a szerencséjét...

Atlantisz nem pusztult el, és lakói szigetük elsüllyedésekor nem lelték halálukat a tengerben. Igaz, alulmaradtak a harcban, melyet volt rabszolgáik, a tündérek vívtak ellenük, ezért most sellőkként kell élniük a víz mélyén. Ám az egykori rabszolgák még mindig bosszúra szomjaznak. A két nép több ezer éves konfliktusának kellős közepébe csöppen bele a tizennyolc éves Elel, aki barátjával és édesapjával Írországba érkezik... Elpusztul-e ismét Atlantisz? Létezhet-e szerelem sellő és ember között? Lehet-e békét teremteni a szerelem erejével? Kiderül minden ebből a romantikával, humorral, varázslattal teli sziporkázóan szellemes és sodróan lendületes történetből, melynek szerzőjét Lilian H. AgiVegát jól ismerik az internetes fanfiction rajongói, s aki most első regényét adja közre.

A Steph az Alkonyat sorozat írónőjének, Stephenie Meyernek a beceneve. Ez a könyv tehát a „twilighterek”, a Twilight saga olvasóinak és Steph rajongóinak könyve. Az ifjú és kevésbé ifjú olvasó itt nemcsak Bella és Edward, a halandó arizonai iskolás lány és a halhatatlan vámpírfiú szerelméről tudhat meg új dolgokat, hanem a világ egyik legnépszerűbb írónőjéről, a Twilight könyvek és filmek keletkezéséről is. És az írói műhelytitkokról, például arról, hogyan kell három pici gyermek mellett könyvet írni. Vagy: hogyan ír slágerkönyvet a vámpírokról valaki, aki soha életében egyetlen horrorfilmet sem látott?

“A szerző fölényes anyagismeret birtokában, ugyanakkor a műfajban szinte csak rá jellemző, lebilincselően olvasmányos stílusban mutatja be az Egyesült Államok 44. elnökét, az embert, a politikust, a férjet és családapát, valamint az amerikai politikai panoptikum olyan színes egyéniségeit, mint Hillary és Bill Clinton, Joe Biden alelnök és a mindenkori republikánus ellenfelek...” – írja a könyvről Jeszenszki Géza volt külügyminiszter. Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint pedig ez a könyv “az Obama-jelenség ragyogó és precíz dokumentálása”. Bokor Pál tudósítóként négy amerikai elnökkel találkozott személyesen, mégis meghökkentő, milyen könnyedséggel hozza emberközelbe a mai világpolitika legbefolyásosabb figuráit, anélkül, hogy az öncélú bennfenteskedés csapdájába esne. Obamája ebben a könyvben egyszerre emberfeletti és földhözragadt, egyszemélyben elképesztő hatalommal felruházott bürokrata, és ezer kétség között gyötrődő reálpolitikus, akinek vállát rettenetes teher nyomja: döntésein egy világhatalom fennmaradása vagy bukása múlik.

Milyen érzés rájönni, hogy kedvesed egy társkereső oldalon más nőkre vadászik? Zsófi keserű szívvel távozik, de aztán erőt vesz magán és új kapcsolatot keres. Először is megszervezi magának élete első egyéjszakás kalandját, melyből kiderül, hogy sem a jó szexet, sem a feledést nem adják olcsón. Aztán egy jóképű és dögös rasztafrizurással fut össze, de vele már csak gondolatban mer eltölteni egy éjszakát, mely így legalább pompásan sikerül. Volt barátja, Csaba, közben a harmincöt éves szuperpasik önteltségével vívja pikáns chatcsatáit Vörös Cirmivel, Amazonnal, Fehérhajóval és a többi csodanővel, akik a találkozáskor valamelyest mind különböznek virtuális képeiktől, némelyiknél a különbség egyenesen kriminális. Adódik egy görbe kaland a reklámügynökségnél is, ahol Csaba dolgozik. Ám a végeredmény mégiscsak az, hogy Zsófi bizony csak egy volt. Amikor azonban megpróbálja kiengesztelni volt barátnőjét, postafiókját elborítják a levelek. Valamennyi nő, akikkel Zsófi után próbálkozott, egyszerre jelentkezik. Na most mi van? Csoda vagy szélhámosság? Az ilyen könyvre azt mondják, hogy felhőtlen szórakozást ígér. Így is van, ha az olvasó életét nem keserítette meg a közelmúltban fájdalmas és elviselhetetlen csalódás. Mert ha igen, akkor ez az ellenállhatatlan humorú, jóízű erotikával és sok-sok életismerettel fűszerezett regény mégiscsak több: a remény éltető sugara mindenki számára, aki éppen feladni készül.

Flashdance orosz módra, vagy csak egy szovjet kálvária? A valószínutlen sikertörténet, melyet Alla Sirjajeva orosz légtornászno és hajlékony akrobata ebben a könyvben elmesél, mindenesetre "a nagy Szovjetunióban" játszódik. A könnyekig megható történetben a sokak számára még élénk emlékezetu "létezo szocializmus" minden szörnyusége benne van. Alla apja valahol a Gulágon tunt el, anyja képtelen egyedül eltartani négy gyermekét. Az orvost, aki a beteg kislányt visszahozza a halálból, elhurcolják, s a viszontagságok a gyermekotthonban sem érnek véget. Aljonuska története mégsem tragédia, mert az ügyesen rajzoló és nagyszeruen tornázó gyermeklány életébe egyszercsak beköszön az igazi szerencse. Leonyid Brezsnyevnek, a kujbisevi terület képviselojének a tiszteletére gálamusort rendeznek.

Itt nem ugyanazokról a sztárokról van szó, akikkel nap mint nap találkozunk a neten, a tévében, a lassan minden médiára rátehénkedő pletykarovatokban. Nem ugyanazokról a sztárokról, bár sokszor ugyanazokról az emberekről. A Hollywood-galaxis történetében egyetlen valódi állócsillagot sem találtam, aki kizárólag a nevéből élt volna, mint a celeb, aki „arról ismerszik meg, hogy ismerik őt”. Itt a filmművészet óriásairól lesz szó, akiket nem a sajtó és a tömeghisztéria, hanem saját művészi és emberi teljesítményük emelt a csillagok közé. Tiszteljétek az igazi sztárokat! Azért lettek ők az igazi sztárok, mert van miért tisztelni őket! A szárnyas közhely így szól: a legnagyobb sztár is csak ember. No igen, de miféle? Alighanem mégiscsak másféle... A különbség nem abban mérhető, hogy ő az, aki a legszexisebb Armani vagy Chanel-kreációkban jelenik meg, aki örökké botrányokba keveredik. Igen, a sztár, még a legnagyobb is, ugyanolyan sérülékeny, keményen robotoló, betegségekkel és más bajokkal viaskodó, saját képességeiben is kételkedő ember, mint mi valamennyien. Csakhogy neki van egy titka, melynek megfejtéséért némelyikünk mindenét odaadná. E titok neve halhatatlanság. Ez az, ami a mozi legragyogóbb csillagait megkülönbözteti tőlünk. Ez az, amiért irigyelni is szabad őket. Ennek a titoknak a megfejtéséhez szeretnék hozzájárulni könyvemmel. (A szerző előszavából)