Cartaphilus strana 18 z 26

A Végtelenek családi gyűlésén az Álmok Fejedelme elhatározza, hogy visszatér a pokolba, és kiszabadítja régi szerelmét, Nadát, akit gőgjében ő maga ítélt örök kárhozatra mintegy tízezer évvel ezelőtt. A pokolbéli látogatás persze nem veszélytelen; le gutóbb Lucifer Hajnalcsillag megfogadta, hogy elpusztítja Morpheuszt, ha újra a felségterületére merészkedik. Ám a bosszúszomjas Lucifer helyett az Álomúr egy megfáradt lénnyel találkozik, aki a holt lelkeket szélnek ereszti, a pokol kulcsát pedig hő sünkre ruházza, kezdjen vele, amit csak akar. A "Párák évszaka" lebilincselő olvasmány; akkor sem csalódunk, ha felszínen maradva megelégszünk egy lenyűgöző fantáziavilágban játszódó mesével, de akkor sem, ha mélyebbre ásva elgondolkodunk a Gaiman ál tal finoman felvetett filozofikus, morális kérdéseken.

A közelmúltban (2009-ben) elhunyt Thierry Jonquet a bűnügyi regények egyik legnépszerűbb francia mestere. A Tarantula különböző helyszíneken és idősíkokban játszódó cselekménye meghökkentő fordulatokon keresztül jut el a drámai végkifejletig. Vincent Moreau eleinte úgy gondolja, csakis valami fatális félreértésről lehet szó. Bizonyára összetévesztik valakivel. Mert mi oka lenne bárkinek is arra, hogy elrabolja és fogva tartsa őt? És főleg, hogy úgy bánjon vele, mint egy kutyával - valami szörnyű gaztettet elkövetett kutyával. Telnek-múlnak a hetek, hónapok. A sötét pincébe zárt, láncra vert, kutyakaján élő, a higiénia alapvető eszközeit is nélkülözni kényszerülő Vincent a fogva tartója - az általa Tarantulának elnevezett férfi - viselkedésé ből lassan rájön, hogy félreértésről szó sincs, az őt csapdába ejtő "pók" valóban őt szemelte ki zsákmányául. Ahogy múlik az idő, a fiatalember rabságának körülményei fokozatosan javulnak: már rendes ételt kap, naponta tisztálkodhat, s hogy ne unatko zzon, olvashat és zenét hallgathat. Az addig szinte teljesen üres pincébe néhány kényelmes bútor kerül. Tarantula gyakran meglátogatja, beszélget vele, esetenként még néhány kérdésére is válaszol. A legfontosabb kérdésre azonban Vincent sosem kap vál aszt: miért? A regény alapján készült a hazai mozikban szeptember 8-tól bemutatásra kerülő "A bőr, amelyben élek" című, Pedro Almodóvar rendezte film forgatókönyve.

Több mint 35 évnyi koncertezéssel és stúdiómunkával a háta mögött az AC/DC vitathatatlanul a zenetörténet egyik legsikeresebb és legstabilabb rock-formációja. Ez a könyv az ausztráliai kezdetektől a legutolsó turnéig kíséri végig a zenekar pályafutás át.

Joona Linna bűnügyi felügyelő ezúttal is bízik megérzéseiben, de ezeket derekas rendőri munkával alá is támasztja. Nyomokat keres, nézi, hol poros a könyvespolc, törölt e-maileket állít vissza, hogy lassanként összeálljon a történet, ami egyre inkább a svéd fegyverexport körül látszik forogni. A "Paganini-szerződés" egyszerre igyekszik az akciódús kalandregények és az analitikus krimik rajongóinak kedvében járni. És akik "A hipnotizőr"-ben leginkább a borzongást szerették, most sem fognak csalód ni.

Keith Richards, a Rolling Stones gitárosa a rock történetének egyik legismertebb figurája. Élete a szó minden értelmében maga a legteljesebb rock ?n? roll. Önéletrajzában részletesen beszél pályafutásáról, zenésztársaihoz fűződő viszonyáról, magánéle téről, s teszi mindezt a legőszintébb hangon. Felidézi gyermekkorát, a háború utáni Anglia szomorú kisvárosi életét, elbeszéli, hogyan ismerkedett meg Chuck Berry és Muddy Waters zenéjével, hogyan találkozott Mick Jaggerrel és Brian Jones-szal, akikk el megalapították a Rolling Stonest. Megismerjük leghíresebb dalaik keletkezésének történetét, és bepillantást nyerhetünk a turnék mindennapjainak embert próbáló világába is. Idővel elhatalmasodó drogfüggőségének és önpusztító életmódjának köszönhető en a bulvársajtó és a rendőrség évtizedeken át zaklatta, de ebből a hosszúra nyúlt csatározásból ő került ki győztesen. Ehhez persze életének egy adott pontján végleg búcsút kellett mondania a drogoknak. Önéletrajza rendkívül hiteles és izgalmas krón ikája egy páratlan zenészi pályafutásnak, melyet olvasva jóformán testközelből kísérhetjük figyelemmel, hogyan lesz egy hírhedt botrányhősből köztiszteletben álló, kultikus figura, akivel az Egyesült Államok exelnöke, Bill Clinton is boldogan szorít kezet. "Sokan kérdezik, miért nem hagyod már abba? Akik ezt kérdezik, nem értenek semmit! Nem a pénzért csinálom, nem neked csinálom! Magamért csinálom!"

Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A "Napok romjai" szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Lackfi János könyvében minden mindenné átváltozik. Tudtátok, hogy a családi autó voltaképpen királyi udvar? Hát persze: a sebességváltó a hopmester, és póniszerű lőerők futkorásznak a hátsó ülésen... A tarka páncélos futrinkák pedig máris ajtónállók egy palotában. Bándi Bandi addig úszik szárazon, míg egy úszómedencébe nem ér. Plaká Tóni, aki világragasztó, tapétával egésszé ragasztja egy félárva kisfiú életét. A dupla kávé meg az újság vérre menő (kávéra menő) párbajt vív a presszóasztalon. A villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban. A vénséges vén Ücsörgő Banya pedig finnyás királykisasszonnyá válik, válogathat a szebbnél szebb selyem-, bársony- és brokátruhák között. A megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki egy pillanat alatt. Csukd be a szemed, és mondd velünk: hipp-hopp, az legyek, aki akarok!

"Montessori könyvének bevezető fejezetében élesen bírálja a hagyományos pedagógia módszereket, amelyek minden eredménytelensége, hibája szerinte abból fakad, hogy igazából nem ismerik a gyereket. Meggyőződése, hogy csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző adottságait, természetes igényeit, és ehhez igazítjuk pedagógiai magatartásunkat. Nem új pedagógiát teremtett - írja később -, csak felfedezte a gyereket, és ehhez alkalmazkodva készített megfelelő eszközöket, fogalmazta meg - a régitől merőben eltérő - pedagógiai elvárásait... Meggyőződése, hogy az emberiség csak akkor lesz képes problémáit megoldani - amelyek között a legfontosabb a béke és az egység -, ha a figyelmet a gyermekek felfedezésére és a bennük rejlő képességek kibontakoztatására összpontosítja. Montessorinak ezek a gondolati soha nem voltak aktuálisabbak, mint napjainkban. A modernizációban legjobb eredményt elért országok gazdasági terveiben a gyermekek nevelésének és oktatásának - mint a fejlődés előfeltételének - döntő helyet biztosítottak... Ha fejlődés figyelembevételével, az elavult részletek mellőzésével olvassuk "A gyermek felfedezése" című könyvet, rendkívül érdekes és hasznos lehet számunkra. Pedagógiai szemléletének hatása, módszereinek és eszközeinek alkalmazása megújítja, gazdagítja, örömtelibbé és hatékonyabbá teszi pedagógia munkánkat, és derűsebbé óvodásaink életét." (a Kiadó) Maria Montessori 1870-ben született Olaszországban: ő itt az első orvosnő. Egész pályáját az egyenjogúságért, a jobbításért folyó küzdelem jellemzi. Orvosként gyermekidegosztályon kezd dolgozni, és arra a felfedezésre jut, hogy a szellemileg fogyatékos gyerekek gyógyításában nemcsak az orvosi ellátás a fontos, hanem a nevelés, a tanítás is.

Herta Müller önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye a diktatúra mindennapjainak pontos, költői látlelete. Adina holtan találja egyetemi évfolyamtársnőjét a kollégiumi szobában. Úgy tűnik, öngyilkos lett. Adina azonban megtalálja a naplóját, és gyanakodni kezd, így kerül Edgar, Kurt és Georg társaságába, akik gyilkosságról beszélnek. Tőlük kapja a tiltott, külföldről behozott könyveket is, és hozzájuk hasonlóan verseket kezd írni.

Az "Elveszett mesék könyve (I-II)", a magyar olvasók által a "Szilmarilok" címen megismert mitológia ciklus legelső, immár majdnem egy évszázaddal ezelőtt született változatát tartalmazza. Az író fia által összeállított, komoly jegyzetapparátussal ellátott kötet új elemekkel, fontos részletekkel egészíti ki a "Szilmarilok"-ban megismert világot.

A szerzőnél jobban, tömörebben nem is lehetne összefoglalni, hogy miről is van szó ebben a műben: "Valódi aranykönyvecske, nem kevésbé űdvös, mint amilyen mulattató a LEGJOBB ÁLLAMFORMÁRÓL és az újonnan fölfedezett Utópia, azaz Sehol nevezetű szigetről. Írta a híres és ékes szavú Morus Tamás, nemes London városának polgára és főbírája (1516)."

Mint Jane Austen minden regénye, "A klastrom titka" a férjfogás körüli mesterkedésekről szól, ám a szerző legendás iróniája ezúttal nemcsak a vidéki élet szereplőinek gyengeségeit veszi célba, hanem szellemesen kifigurázza a kor divatos horror-műfaját, az úgynevezett "gótikus regényt" is. A főszereplő, Catherine Morland pedig méltó társa a többi Austen-hősnőnek: Elizabeth Bennettnek, Emma Woodhouse-nak, Fanny Price-nak, a Dashwood nővéreknek és Anne Elliotnak. A világszerte reneszánszát élő szerző legszórakoztatóbb regényét a Cartaphilus Kiadó olyan szépmíves kötetben jelenteti meg, mely remek illusztrációi okán egyaránt megbecsült kincse lehet az Austen-rajongóknak és a könyvgyűjtőknek.

A "Tajtékos napok" nem csupán a XX. század "legmeghatóbb szerelmes regénye" (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei - a szerelem és a zene - mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk.

A Utah állam kanyonvidékén stoppolgató, huszonhét éves Aron Ralston hegymászó és kalandsportoló tökéletesen otthon érezte magát a természet csodás világában. Egy átlagosnak induló túrán azonban megtörtént vele a tragédia. Szombat délután volt, és két óra negyvenegy perckor, nyolc mérföldre a kisteherautójától épp egy mély és keskeny hasadékkanyonban ereszkedett lefelé, amikor elszabadult egy hatalmas sziklatömb, és jobb kezét, illetve csuklóját a kanyon falához préselte. Aron Ralston számára ezzel megkezdődött a hatnapos pokol. Kevés ivóvízzel és élelemmel, valamint megfelelő ruházat nélkül kellett végigkínlódnia a hideg éjszakákat, ráadásul azzal a szörnyű tudattal, hogy senki sem tud hollétéről. Kétségbeejtő helyzetében kénytelen volt sorra elvetni a szabadulás különböző lehetőségeit - az egyetlen és utolsó esély, a menekülés legborzasztóbb módjának kivételével. A megrendítő és igaz történet alapján Danny Boyle forgatott filmet, melyet 6 Oscar-díjra jelöltek.

Kezdetben kilencen voltunk. Elsőt Malajziában ölték meg. Másodikat Angliában kapták el. Harmadikkal Kenyában végeztek. Hatan maradtunk. Most én következem: A Negyedik. A Lorienről érkeztünk a Földre, tizenkét évvel ezelőtt. Úgy nézünk ki, mint ti. Ugyanazt a nyelvet beszéljük. Köztetek élünk. De másmilyenek vagyunk. Olyan hatalommal rendelkezünk, amiről nem is álmodhattok. Elképzelni sem tudjátok, milyen erősek és gyorsak vagyunk. Hozzánk hasonló szuperhősöket eddig csak filmekben vagy képregényekben láthattatok - de mi valóban létezünk. Eredetileg az volt a tervünk, hogy felkészülünk, megerősödünk, aztán egyesült erővel legyőzzük ellenségeinket. De megtaláltak minket, és most vadásznak ránk. Állandóan menekülnünk kell. Meghúzzuk magunkat, rejtőzködünk, elvegyülünk, láthatlanná válunk. Úgy élünk köztetek, hogy nem is tudtok róla. De ők tudják.

Az "Elrejtett arcok" Salvador Dalí egyetlen regénye. Ebben a Grandsailles gróf és Solange de Cléda cseppet sem szokványos szerelmének történetét elbeszélő műben Dalí ismét tanúbizonyságát adja kreativitásának... Dalí szövege az összes érzékszervre hatni akar, így aztán a színek és formák mellett bőségesen ellát minket az illatok, az ízek, a hangok és a tapintás okozta élményekkel és ingerekkel is.