Cartaphilus strana 18 z 21

2540-ben ?a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot.Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel.

1984. ?december, Hawkins. Jim Hopper rendőrfőnök egyetlen vágya egy csendes karácsonyeste eltöltése Tizivel, de örökbe fogadott lánya keresztülhúzza számítását. A lány egy New York feliratú kartondobozt húz elő a pincéből, és záporozni kezdenek az igazán fogós kérdések. Miért hagyta el Hopper Hawkinst? Miért tért vissza? És miért nem beszél sohasem New Yorkról? Bár Hopper inkább nézne szembe egy falkányi demogorgonnal, mint a saját múltjával, nem tehet mást: el kell mesélnie annak a mindent megváltoztató pár hónapnak a történetét. A Vietnamot megjárt fiatal, kisgyerekes családapa, Jim Hopper New Yorkban kezd új életet, ám a sosem alvó város sikátorai legalább annyira veszélyesek, mint a vietnami dzsungel. 1977 forró nyarán bizarr módon megcsonkított hullák lepik el az újdonsült gyilkossági nyomozó Hopper körzetét, és szövetségi ügynökök szállják meg a rendőrséget. A férfinak nincs más választása, mint a maga kezébe venni az ügyet.  A gyilkost konok elszántsággal üldöző Hopper egy őrült banda és egy titokzatos parapszichológiai kísérlet után kutatva merül mélyre a sosem látott hőhullámtól szenvedő New York mocskában, és a többnapos áramszünet miatt sötétbe borult városban először néz szembe a gonosz valódi arcával.

Timoteo, ?a nagymenő sebész élete nem is lehetne tökéletesebb. Jólét, szakmai és társadalmi elismerés, gyönyörű ház, nyaraló, feleség és egy csodálatos gyerek. Ám mindenkinek vannak szégyenletes titkai, és amikor 15 éves lánya, Angela súlyos baleset következtében kórházba kerül, Timoteónak szembe kell néznie a sajátjával: egy hosszú ideje rejtegetett viszonnyal. A férfi élet és halál között lebegő lányának tesz néma vallomást a kényelmes és kiszámítható élet mélyén rejtőző elégedetlenségről és agresszivitásról, egy, a józan észre és az erkölcsre fittyet hányó kapcsolatról, és arról az időről, amikor minden luxust és kényelmet félredobott volna egy nyomorúságos házért és annak lakójáért. Az egyetlen időszakról, amikor tényleg élt. Margaret Mazzantini, a világsikerű Újjászületés írójának regénye elsöprő erejű történet a szenvedély kiszámíthatatlanságáról és mindent maga alá gyűrő erejéről. A rangos olasz Strega-díjat elnyerő Ne mozdulj!-ból Penélope Cruz főszereplésével készült emlékezetes film.

Alice ?Wright számára a fullasztó angliai létből való menekülést jelenti házassága a jóvágású, amerikai Bennett van Cleve-vel. Ám az 1930-as évek kisvárosi Kentuckyjának légköre legalább annyira nyomasztja Alice-t, mint korábbi élete – főleg a mindennapjaira rátelepedő apósa társasága. Nem csoda, hogy a meg nem értett és elnyomott Alice örömmel kap a lehetőségen, amikor az elnök felesége, Eleanor Roosevelt női önkénteseket keres az általa alapított könyvtári mozgalomba.   A csapat vezetője és Alice legközelebbi bizalmasa a rendíthetetlen és szabad szellemű Margery O'Hare lesz, akinek egyetlen férfi sem mondhatja meg, mit csináljon. A kisváros öt mozgókönyvtárosának számtalan előítélettel és akadállyal kell megküzdenie, miközben úttalan utakon próbálják eljuttatni a tudás fényét és egy új világ ígéretét azoknak, akik talán sohasem foghattak eddig könyvet a kezükbe. Az ő személyes történeteiken, tragédiáikon és diadalaikon keresztül ismerhetjük meg az olvasás és a közösség igazi erejét.  Jojo Moyes, napjaink egyik legelismertebb írónőjének igaz történeten alapuló új műve az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, magával ragadó, megható és lélekmelengető olvasmány.    „Csodálatos és különleges könyv, amelynek szereplőit olyannyira valóságosnak érezzük, mintha közeli barátaink lennének. Egész egyszerűen nem akartam, hogy véget érjen.” – Liane Moriarty „Évek óta óriási Jojo Moyes-rajongó vagyok. Az Áradó fény elképesztően nagyszerű történet öt állhatatos nőről, és megkapóan ábrázolja a könyvek közösségteremtő erejét és az irodalom szeretete által teremtett eltéphetetlen kötelékeket.” – Reese Witherspoon

A ?magának való, éles eszű Barbe Nicole Ponsardin egy gazdag reimsi családba, a pezsgőgyártással kísérletező Clicquot famíliába házasodik be. Boldog, bár némileg unalmas életét egy váratlan tragédia, ifjú férje halála változtatja meg örökre. A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-nak döntenie kell: eladja férje cégét, és a befolyt pénz által biztosított jómódban éli tovább életét, vagy mindent kockára tesz, és a 19. század eleji elvárásokat felrúgva maga áll a vállalkozás élére. A merész döntést hozó asszonynak a napóleoni háborúk forrongó Európájában kell helytállnia, és felvirágoztatnia a Clicquot pezsgőházat. Fáradhatatlan újító szellemének és minden akadályt legyűrő akaraterejének köszönhetően a Veuve Clicquot újszerű eljárással készülő nedűi nemsokára már egyetlen európai királyi család asztaláról sem hiányozhatnak, a pezsgőivás pedig az előkelőség és kifinomultság elengedhetetlen ismérvévé válik.  Fabienne Moreau gondos kutatómunkán alapuló regénye egy kivételes asszony történetét tárja elénk, aki minden előítélet, akadály és tragédia dacára az egész világot megváltoztatta.

Megszámlálhatatlanul ?sokat írtak már Muhammad Aliról, aki minden kétséget kizáróan az egyik legkedveltebb sportoló volt a világon, emellett pedig milliók példaképe. Ám egészen mostanáig épp az nem szólalt meg, aki a legjobban ismerte őt – egyetlen testvére és legjobb barátja, Rahaman Ali. Rahamannál közelebb senki sem állt Muhammadhoz. A Cassius és Rudolph néven született testvérpár együtt nőtt fel, együtt edzettek, együtt járták be a világot, és együtt harcoltak az utcán és a ringben.  A testvérétől elválaszthatatlan Rahaman szemtanúja volt Muhammad legjobb és legrosszabb pillanatainak, ismerte a fáradhatatlan tréfamestert és a féltékeny idősebb testvért, az elszánt polgárjogi aktivistát, a hűtlen férjet és a szerető apát. A Testvérem, Muhammad Ali újszerű, bennfentes nézőpontból eleveníti fel a bokszsztár életének nevezetes eseményeit, miközben eddig ismeretlen történetek segítségével rajzolja meg egy büszke, megosztó, ám sérülékeny ember arcképét.  Rahaman Ali rendkívüli és megrendítő memoárja minden eddigi Muhammad Ali-életrajznál nagyobb igényű és személyesebb dokumentum a 20. század egyik ikonikus sportolójáról – és egy, a születéstől egészen a halálig elválaszthatatlan testvérpár története.

Elég egy meggondolatlan döntés, hogy a 22 éves François élete végérvényesen megváltozzon 1956 telén. Az életveszélyes égési sérüléseket szenvedő férfit csodával határos módon sikerül megmenteni – ám mit ér az élet karok nélkül?  Az elképzelhetetlen testi kínokat átélő Françoisnak a leghétköznapibb mozdulatokat is újra kell tanulnia, azonban nem ez a legnehezebb feladata; az összes eddigi célját és reményét elvesztő fiatal férfinak újra kell teremtenie önmagát, és fel kell lelnie valahol az ehhez szükséges akaraterőt.  A kiutat meglepő módon egy hal, a kecses mozgású muréna hozza el. François új célra lel – ám ennek eléréséhez nemcsak saját és az akkori orvostudomány korlátait kell meghaladnia, hanem kora előítéleteit is. A neves francia írónő, Valentine Goby díjnyertes regénye az emberi akaraterő diadalának megrendítő és magával ragadó története, egyúttal pedig a parasport hőskorának hiteles krónikája.

Egy hirtelen villanás, egy váratlan morajlás, és Polly már nem nagyszülei farmján van, hanem egy ködös, magas hegyekkel tűzdelt tájon – ráadásul egy csapat lándzsás, fiatal férfi közeledik felé. Kétségkívül a múltban van, de miért és hogyan került egy időkapun át több ezer évvel korábbra? Vajon képes visszatalálni a jelenbe, mielőtt a kapu bezáródik, és a múltban ragad az emberáldozatban hívő elődei társaságában? Az Időcsavar világában játszódó Idővarázs újabb utazásra hívja az olvasót a múlt és az univerzum rejtélyein át.

Ami az angoloknak Sherlock Holmes, az a franciáknak Arséne Lupin, azzal az aprócska különbséggel, hogy a legendás angol detektív kortársa kifogástalan gentleman ugyan, de mégiscsak egy zseniális betörő. Arséne Lupin szülőatyja Maurice Leblanc (1864-1941) kortársa volt Sir Arthur Conan Doyle-nak, és hőse, Lupin nagyjából húsz regényben és számtalan novellában bosszantotta az arra rászolgáló gazdagokat. A szociálisan érzékeny, sármos és szoknyabolond bűnözőt Leblanc egy Marius Jacob nevű anarchista betörőről mintázta, aki mintegy 150 alkalommal hatolt be fényűző palotákba – de sosem ártott a szerinte hasznos foglalkozást űző gazdagoknak, például építészeknek, tudósoknak vagy orvosoknak –, a zsákmány nagy részét pedig a rászorulóknak adta. Maurice Leblanc valamennyi regénye bő választékot kínál izgalmakban, váratlan fordulatokban, és emellett szellemben, kellemben is igen gazdag. Aki örömét leli a klasszikus detektívtörténetekben, ezúttal sem fog csalódni.

Hogyan lett egy hányattatott sorsú kisfiúból, szeretetéhes kamaszból, később eminens oxfordi bölcsészhallgatóból a világ legnagyobb fantasyírója? Erre a kérdésre keresi a választ Az ifjú Tolkien. J. R. R. Tolkien jellemét szülei korai halála, az anyját ért igazságtalanságok, Birmingham szegény külvárosában töltött gyermekkora, a menyasszonyától, Edithtől való kényszerű elszakadás és mindenekelőtt az első világháború traumája formálta.  A szavak és nyelvek iránti szenvedélye, a nagy északi mitológiákkal való találkozása és megingathatatlan katolikus hite erőt adott neki a viszontagságok legyőzéséhez, a lövészárok poklának túléléséhez és a halál elfogadásához. Élményeiből és megpróbáltatásaiból új mitológia született a Nagy Háború idején, megteremtve A hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok világát. Az ifjú Tolkien a legendás szerző korai, meghatározó éveire koncentrál, amelyekből kinőtt az egymást követő generációkat rabul ejtő Középfölde.

Ami az angoloknak Sherlock Holmes, az a franciáknak Arsène Lupin, azzal az aprócska különbséggel, hogy a legendás angol detektív kortársa kifogástalan gentleman ugyan, de mégiscsak egy zseniális betörő. Arsène Lupin szülőatyja Maurice Leblanc (18641941) kortársa volt Sir Arthur Conan Doyle-nak, és hőse, Lupin nagyjából húsz regényben és számtalan novellában bosszantotta az arra rászolgáló gazdagokat. A szociálisan érzékeny, sármos és szoknyabolond bűnözőt Leblanc egy Marius Jacob nevű anarchista betörőről mintázta, aki mintegy 150 alkalommal hatolt be fényűző palotákba de sosem ártott a szerinte hasznos foglalkozást űző gazdagoknak, például építészeknek, tudósoknak vagy orvosoknak, a zsákmány nagy részét pedig a rászorulóknak adta. Maurice Leblanc valamennyi regénye bő választékot kí­nál izgalmakban, váratlan fordulatokban, és emellett szellemben, kellemben is igen gazdag. Aki örömét leli a klasszikus detektívtörténetekben, ezúttal sem fog csalódni.  

Hatalmas szerelem, boldog házasság, két csodálatos gyermek, meghitt otthon a francia Pireneusokban. Szürke hétköznapok, sokat dolgozó, elfoglalt apa és magába forduló, önmagát a családnak szentelő anya. A férj új szerelemre talál, a nő önmagára. Amikor a házasság összeomlik, kemény kérdésekkel kell szembenéznie mindkét félnek. Engedjék el egymást, vagy küzdjenek a házasságért? Elég erős a szerelmük, hogy túléljen egy ekkora válságot? És mi történik akkor, ha a férfi szeretője a nő lelki társa lesz? Van-e helye a harmadik félnek a családban, ha a bizalom újraépítéséhez a férfinak száműznie kell őt az életéből? Az elismert holland filmrendező és író, Sarah Domogala könyve a szerelem erejéről, a megbocsátásról és az újrakezdésről szól, amely csak mindkét fél teljes elkötelezettségével lehetséges. És valami ennél is többről: a nők magasabb szintű összekapcsolódásáról. Messze túl a Rossztettek s jótettek fogalmán Van egy mező. Ott találkozunk. (Rumi)

Egy francia kastély örökösnõinek életét veszély fenyegeti. Az egymást követõ rejtélyes haláleseteken és eltûnéseken csak ront a csetlõ-botló rendõrdetektív feltûnése - ide Arsene Lupin kell! A franciák kultikus mesterbûnözõje a legfurcsább helyzetekben is feltalálja magát, ezekbõl pedig most akad bõven. Mi köti össze a három fûzfát, a galambdúcot és az ormótlan papucsot? A jószívû, sármos, sziporkázóan okos és briliánsan szellemes Lupin minden rejtélyt megold és mindenkit lehengerel - különösen a nõk sokaságát. A Maurice Leblanc detektívtörténeteibõl készült 2021-es tévésorozat jó okkal aratott hatalmas sikert. Az Arsene Lupin, a nõk lovagja váratlan fordulatokban, pergõ cselekményben, könnyed humorban gazdag olvasmány - kötelezõ a klasszikus krimi, valamint a tévésorozat rajongói számára.

„Hadd ismételjem meg, hogy mindenki számára érthető legyek. Nem a nők az ellenségeink. Meg kell védenünk őket maguktól, éppúgy, ahogy meg kell védenünk magunkat is.” Képzelj el egy olyan világot, amelyben boszorkányok márpedig léteznek. Amelyben az anyákról lányokra öröklődő erő ősi és ártalmatlan, mégis rengeteg férfit megrémít. És most képzeld el, az Amerikai Egyesült Államok újonnan megválasztott populista elnöke elrendeli, hogy minden boszorkányt be kell börtönözni a saját és környezete biztonsága érdekében. Egy ilyen világban nőként élni annyi, mint bűnösnek lenni. A boszorkányokat világszerte üldözni kezdik. Egy fiatal nő eközben olyan erőt fedez fel magában, amelynek létezéséről fogalma sem volt, és amely azonnal a legüldözöttebb boszorkánnyá teszi őt – és egyben a legveszélyesebbé. Lizzie Fry A szolgálólány meséjét megidéző, letehetetlen regénye a hatalomról és az elnyomásról mesél egy, a miénkre rémisztően hasonlító világban.      

A világtól elzárt Katmere Akadémia nem mondható átlagos középiskolának. Az exkluzív bentlakásos iskola folyosóit alakváltók, boszorkányok és vámpírok járják, a szülei tragikus halála után idekerülő Grace pedig egyetlen dolgot tud biztosan: egyedüli halandóként egyáltalán nem tartozik ide. Az iskola színfalai mögött kíméletlen küzdelem dúl, és Grace egyenesen a viszályok közepébe keveredik, amikor találkozik a Katmere egyik legveszélyesebb lakójával, Jaxon Vegával. A vámpír emberöltők óta senkit sem engedett közel magához, ám most valami ellenállhatatlan erő vonzza őt és a lányt egymáshoz – valami, ami mindkettőjük végzetét jelentheti. Jaxon magánya mögött ugyanis életveszélyes titkok rejlenek, Grace pedig egyre inkább biztos abban, hogy nem véletlenül került a Katmere Akadémiára… hanem csalinak egy halálos játszmában. A Sóvárgás és folytatásai az elmúlt évek legzajosabb könyvsikereinek bizonyultak; a letehetetlen vámpírtörténetből a Universal készít filmadaptációt.

A középiskola valódi szörnyeteg, és egymás után falja fel Robin Buckley társait. A második év kezdetén barátai mind beadják a derekukat, és képtelenek a randikon, a leendõ fõiskolán és karrieren kívül bármi másról beszélni. Robinnak azonban komolyabb gondjai is akadnak az életében, mint hogy ilyesmiken aggódjon. A fiatal lány rádöbben, hogy osztálytársa, Tammy Thompson iránti érzései messze túllépnek a barátságon, szerelme azonban az üresfejû és kiakasztó Steve Harrington után epekedik. Miután Hawkinsban a melegek pusztán mendemondák szintjén léteznek, Robin egyre inkább úgy érzi, hogy csak valahol messze innen lehet önmaga. De hogyan menekülhetne el akár egy nyári vakáció erejéig engedély, pénz és társ nélkül? Hawkins legfurább lánya egész eddigi életében a beilleszkedéssel próbálkozott. Itt az ideje kitörni. A Stranger Things közönségkedvenc karakterét megelevenítõ Robin a világ ellen magával ragadó felnövéstörténet arról, hogy egyetlen embernek kell minket elfogadnia - saját magunknak.