Cartaphilus strana 22 z 27

Szegénység, próbálkozások, azután a zene. Végtelen turnék, alkohol, drogok, fellépések, hajsza... A felsorolás végéről már csak a "halál" hiányzik. Vagy: a "szerelem". Johnny esetében az utóbbi jött el: felesége, June Carter segítségével kimászott a legmélyebb gödörből, sőt, elhíresült börtönkoncertjeivel reményt adott másoknak is: "Ez nektek is sikerülhet!"

Akárcsak előző két könyvében, Woody Allen a Tollatlan jószág szösszeneteiben is előszeretettel rántja le a leplet mindenről, amiről lerántható. Otthonosan mozog az irodalomban, a filozófiában és a művészettörténetben, nagy élvezettel figurázza ki a sznobokat. Úgy tesz mint akinek fikarcnyit sem imponál Szókratész, Kant, Kierkegaard, vagy akár Descartes... hogy Strindbergrol, Freudról és Kafkáról már ne is beszéljünk.

Egy különös vonzerővel bíró sportág, a lovassport magyarországi történetének első kötetét tartja kezében az olvasó. Ez a száz év a lovak idomítását és a lovaglást támogató egyesület 1872-es pozsonyi megalakításától az 1972-es müncheni olimpiáig ível, ezen belül pedig három korszakra osztható, amelyek történelmileg - de a lovaglási stílus, valamint a versenyzési forma alakulásában - szintén élesen elhatárolódnak egymástól. Ebből adódott, hogy a magyar lovassport történetét három kötetben, az 1872-es kezdetektől a ló új feladatainak, korunkban betöltött új szerepének kiteljesedéséig tárgyalja a szerző. Az első kötet több témát is érint. Mindenekelőtt a lovassport alapjait képező, úgynevezett campagne-lovaglás kialakulását, vagyis a lovas katonák számára nélkülözhetetlen - kitartó, a terep akadályait biztosan leküzdő, egyensúlyban mozgó és engedelmes - lovak tömeges kiképzésének történeti körülményeit ismerteti Ernst, emellett pedig röviden foglalkozik a magyarországi lovaskiképzés és versenyzés néhány intézményével is.

Woody Allennek ez az első gyűjteménye három fantasztikus klasszikusa, a Na, ennyit erről, a Tollatlan jószág és a Mellékhatások óta. Ezúttal olyan könyvet sikerült írnia, amely nem csupán az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit válaszolja meg, de a mű mérete is tökéletes ahhoz, hogy az asztal lába alá téve megakadályozzuk vele a bútordarab billegését.

A korábban bendzsók és más húros hangszerek készítésével foglalkozó cég a 20. század első harmadában gitárokat kezdett gyártani. Az elektromos gitárok megjelenésekor az elsők között kezdett foglalkozni ezzel az új hangszerrel. Kiváló érzékkel látta meg a népszerű sztárok kínálta promóciós lehetőségeket, és a jószerencse összehozta egy olyan személyiséggel, aki amellett, hogy gitáros volt, feltalálóként, fejlesztőként is nagyon jól megállta a helyét. Ezt az embert Les Paulnak hívták.

Mancsfalva összes gyereke a karácsonyi ajándékoknak örül. Mindenki, kivéve Norbit, akinek pedig édesapja két óriási teherautónyi ajándékot vitt. Csakhogy Norbinak van egy különleges kívánsága... Mauri Kunnas könyvében sok humorral fűszerezve meséli el a morcos Norbi gyerek történetét, akit egy halom deszka boldogabbá tesz, mint bármilyen drága ajándék.

Ötven centes napszámban dolgoztam, napkeltétől napnyugtáig. Ez napi tizenöt-tizenhat órát jelentett. Közben meg imádtam a gitáromat. Éjszakánként gyakoroltam. A feketék mulatságokat rendeztek, szereztek egy kis piát, én pedig muzsikáltam nekik." A blues nagyapjának lenyűgöző és irigylésre méltó élete.

Noha irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894-1963) két drogélményről szóló, többnyire egybe kötve kiadott hosszabb esszének köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben. Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményét dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba. E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin, és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét - legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beat mozgalom sajátos szemszögéből nézve.

A kivételes karácsonyi történet lenyűgözően izgalmas: őszinte, helyenként hátborzongató és groteszk alkotás. Háborúellenes mű, de hál' Istennek nem didaktikus irányregény, hanem a próza álcahálója mögött feszülő, nagyszabású dráma. Elmondható, hogy az "antimilitarista műfaj" egyik csúcs- és végpontja.

Az ellenségei által "osztrák kurvaként" emlegetett Marie Antoinette királyné szenvedéstörténete megrázó erővel bontakozik ki a história megfilmesítésére készülő, öt mai nő beszélgetéseiből. Kiderül, hogyan éltek vissza a "felvilágosodás" és a "forradalom" nagyjai az akkor még épp csak hogy feltalált pornográfiával. Az első pillanattól fogva arra törekedtek, hogy erkölcsileg is megsemmisítsék a dinasztikus házasság eszközeként és szenvedő alanyaként, kislány korában Franciaországba került Habsburg hercegnőt.

A Kaláka verseskönyvben Móra Ferenc, Weöres Sándor, Pinczési Judit, Nemes Nagy Ágnes, Kiss Anna, Tóth Elemér, Soóky László, Tóth László, Dénes György, Petrik József, Hajnal Anna, Keszeli Ferenc, Simkó tibor, Tandori Dezső és Barak László verseit tartalmazza Lipovszky-Drescher Mária mókás rajzaival.

A Kisdarázs becenévre hallgató kislány egy vidám, bohém apa és egy hisztérikus, semmirekellő anya lánya. Utóbbi otthagyja a férjét meg a kislányt, akit aztán még egy börtönszerű, kolostori iskolába is bead, majd éveken át minden módon akadályozza, hogy férje elváljon tőle, és magához vegye gyermeküket. Ez így elég komoly história volna, csakhogy Kisdarázs okos, vagány, talpraesett és jó humorú gyerek, ami bőven elég, hogy a külső szemlélő (olvasó) ne egy Légy jó mindhalálig-szerű rémálomban találja magát. A(z) Kisdarázs Könyv szerzője Viviane Villamont.

A szerző esszékötetével -aki 70. születésnapját éppen Budapesten ünnepelte- ismét könnyed-komoly hangon győzi meg olvasóját: az élet éppen annak köszönhetően élhető, hogy olyan esetleges; az ember pontosan attól érdekes, hogy úgy csetlik-botlik, vagy, mondjuk ki: hogy olyan szeretetreméltóan gyarló. A legfontosabb tanulságok néha a legmindennapibb, máskor a legvarázslatosabb, megint máskor a legmulatságosabb történésekben rejtőznek. Fulghum mindezt jól tudja, de efféle tudásukat kevesen tudják ilyen meggyőző erővel közvetíteni. A humor és az egyetemes igazságok mindazonáltal jól megférnek egymással, aminthogy Fulghumban is remekül megfér egymással a buddhista bölcs, az anekdotázgató szobrász-festő-teológus, a mély emberismerettel rendelkező lelkész, a környezet iránt felelős amerikai, a görögországi remete, az életet élvező férfiú, a különleges látásmódú író-esszéíró... Mindebből ismét elénk tárnak valamennyit a Mi a csuda? hol hihetetlen-nevettető, hol nagyon is hihető-megható írásai.

A később Kanadába emigrált cseh író regénye nagy port kavart 1958-ban. A Skvorecky-féle felszabadulás-ábrázolás nem fért össze a szocialista értékrenddel, a szerzőt azonnal elküldték a cseh szépirodalmi kiadótól. A rendszer annak idején gyávának bélyegzett mindenkit, aki nem a kommunista párt zászlaja alatt, vagy csak nem az illő és elvárható elszántsággal fordult szembe a már megvert németekkel, így a nem kommunista munkásságot, a nem moszkovita politikusokat, a nem osztálytudatos, mondhatni zavaros fejű ifjúságot... Az utóbbi képviselője Danny Smiricky, az író frissen érettségizett, angolmán és dzsesszbolond alteregója, aki ugyanúgy, mint zenész barátai, igazából csak annyit akar, amennyit ennyi idősen mindenki: élni, udvarolni (sokat) zenélni (ugyancsak sokat), aztán majd, ha a németek már elhordták magukat, egyetemre menni. A polgárgyerek-munkásgyerek, gyáva-nem gyáva párhuzamok, illetve a csoporthoz verődés, vagy csoporthoz nem tartozás motívumok egyaránt végigvonulnak a regényen.

Stanley Booth "test- és tűzközelben" fogant könyve bevallottan szubjektív és mégis, vagy talán éppen ezért hiánypótló munka. Ott a helye mindazok könyvespolcán, akiknek a Rolling Stones és a "hatvanas évek" többet jelentenek egy zenekarnál és egy évtizednél. A Rolling Stones fellépéseihez képest egy orosz-amerikai csúcstalálkozó, kerüljön rá sor bárhol, keveseket érdeklő vidéki hakninak minősül.

A kiadványban található írások: -Kara György: Előszó a Tibeti halottaskönyvhöz -Naropa: A halál utáni állapotról szóló tan -Milarepa: Útbaigazítások a Bardóban -Csögyam Trungpa kommentárja -Lama Mahászukha: Szertartás a halottakért -C. G. Jung: A Bar-do ... Folytatás ›› thos-sgrol pszichológiai magyarázata -Ősz Lajos: A tibeti halotti misztériumok és szertartások -Csögyam Trungpa: A halál és a tapasztalati érzékelés A(z) Tibeti könyv életről és halálról (Könyv) szerzője .