Erdélyi Szalon Kft.

vydavateľstvo

Erdély magyar föld


Kétszeresen is irodalmi szenzáció a kötetben kiadatlan Wass Albert-írások publikálása: egyrészt a két világháború közötti időszak lenyomata, szám szerint mintegy félszáz darab, másrészről pedig a jelen kötet az életműsorozat új kiadásának nyitódarabja, hiszen a revideált, az első közlésekkel és gépiratokkal összevetett, valamint újrafordított kötetek kiadása hiánypótló (de el nem késett) vállalkozás a hányatott sorsú kiadások zavaros évtizedei után. Wass Albert számtalan lapban publikált a Nimródtól a kolozsvári Ellenzéken át az Erdélyi Gazdáig, korai versei a Vadász Újságban, az aradi Vasárnapban vagy éppenséggel a Debreceni Újságban jelentek meg a húszas évek derekától. Az írói sikerkorszak a harmincas évektől köszöntött be, ismert írásainak részleteit (Jönnek!, A titokzatos őzbak) például lapoknak is elküldte más és más címekkel. A jelen kötet ezekből is közöl fejezeteket, ahogy a Debrecenben írt levelekből, egészen a háborús időszak passióiig (Levél a Pusztulás Földjéről). A köztük lévő ív pedig a tündérország Erdély: a Mezőség, Kolozsvár, Marosvásárhely, a Kelemen-havasok, Istenszéke, Ratosnya vidéke: mintha csak A funtineli boszorkány helyszínein látogatnánk végig. Vagy a magyar múlt fejezetein, például így a Koppány haláláról szóló novellában: Nyugat felől hideg szél zuhant lefelé a lankán és éles-karmosan rohanta meg a sátort. Vijjogva ostorozta a fákat, a rónán horkanva bokrosodtak tőle a kipányvázott lovak, s remegő orrcimpákkal kémleltek nyugatnak. Sűrű vérében magába roskadva omlott alá a megnehezült nap, és kínjában pozdorjává tépett párákkal dobálta tele az eget. Farkasok vonyítottak azon az estén, szerte a somogyi mocsarak között, és az erdők rejtett tisztásain csapatba verődve csörtetett a megriadt nemesvad. Napok óta nehéz viharok szagát hordozták a szelek, napok óta véresen borult le az este, és rémült csillagok nyugtalan tűzcsóvái izzották tele az éjszakákat. Messze országokban lakozó bölcsek és jövendőmondók roppant furcsa csillagokat láttak jönni és szétomolni Pannónia fölött, és mindazok, kik ezt a pompás tűzijátékot nézték, egy nagyszerű nép pusztulásáról regéltek a tanítványaiknak.
U dodávateľa
13,76 € 14,48 €

A Seuso-mozaik


LŐRINCZ L. LÁSZLÓ: Ragyogó fantáziával megírt, letehetetlenül izgalmas történet. Amikor olvastam, úgy éreztem, hogy magam is ott vagyok a kincsvadászok között. És persze reménykedtem, hogy megúszom élve a kalandot. Dr. Fedina Lídia kétszeres Zsoldos Péter-díjas írónő legújabb regénye mesterien ötvözi a történelmi tényeket és a dedukciót, a valóságos és a vélt eseményeket. Korokon át követhetjük a Seuso-kincs útját a későrómai kori Pannonia Valeriától, a kiegyezés utáni békeéveken át a Waffen-SS Tavaszi ébredés hadműveletén keresztül egészen a gulyáskommunizmus langymelegéig, de nem marad ki a Magyar Néphadsereg prominens képviselőinek vetélkedése és a szovjet titkosszolgálat ténykedése sem. A meghökkentő események között betekinthetünk a szerb és libanoni ügyletek mögött meghúzódó külföldi műgyűjtők és múzeumok világába, majd a New York-i per részleteibe is, hogy aztán a kincsek hazakerülésével és a bűnügyi szálak elvarrásával a jelenbe érjünk... Műkincsvadászat évszázadokon keresztül, amit ármány és gyilkosság, vér és hazugság övez.
U dodávateľa
15,30 € 16,10 €

Farkasverem - Csaba


Egy kötetben jelenik meg Wass Albert két első műve, ezúttal az eredeti első kiadások szövege szerint. A magyar regényirodalom évtizedekig rejtett értéke volt a Farkasverem, amely először 1934-ben jelent meg, és amelyért szerzője Baumgarten-díjat kapott. A különöshangulatú, különc figurákat fölvonultató műaz 1920-as évek végén, Erdélyben, a Mezőség kopár és álmosító tájain játszódik.A szerző legendás első kötete mindmáig a legnagyszerűbb körkép a több évszázados elszigeteltségben élő erdélyi Mezőség életéről és egyben a trianoni nemzetcsonkulás után felnövekvő ifjúság lélektani pontossággal megrajzolt "szomorú" és hiteles ábrázolása. "De mennyire író írta! Tamási Áron hangja mellett ma a legbiztatóbb üzenet Erdélyből" - írta a Nyugat 1940-ben a frissen megjelent Csaba regényről, mely most először jelenik meg Magyarországon a szerző 1981-es előszavával, amit az amerikai kiadás elé írt Wass Albert. De olvassuk tovább a Nyugat sorait: "Milyen szomorú regény, már az első kortyban ezt érezzük, s ínyünkről végig nem múlik ez a szomorúság. Nem édes, ártatlan érzelmeskedés, s nem démonok viaskodása. Ez a hangtalan szomorúság ott settenkedik Wass Albert regénytájain, a mezőségi falvakbarna estéiben. Hóolvadásos koratavaszban tépett hegyoldalakra telepszik, néha öreg holló lomha szárnycsapásával felröppen a háztetőre, máskor a lámpagyújtogatót kíséri esti körútján és a kolozsvári ázott utcákon felgyűrt gallérok mögé bújik. FilekiFerkó gyerekszobájában az alkonyat szorongásoktól válik sűrűvé, a kisfiú egy érthetetlen mondattal viaskodik: mit jelent elveszteni a hazát? A felnőttektől hallja ezt a mondatot, 1918-ban vagyunk, Erdélyben, ekkor indul a regény. A mondat sok mindent jelent: azt, hogy el kell költözniök a kolozsvári családi házból, hogy kivágják apja kedves erdejét, megérti, hogy az új szavak szegénységet jelentenek, olyan küszködést, amely talán nem ér véget soha. Mire megért mindent, a gondok felnőtté érlelték. Az első szerelem is elpattant egy sírós búcsúdélutánon. A tizennyolcéves Ferkó már otthonos a magányban, lerongyolódott birtokával vesződik, társtalan férfi." A Csaba jelkép: az embernek soha nem szabad elcsüggednie, a romokon is építeni kell. Hőse Erdély, a leigázott erdélyi magyarság egy rétege, egy mozdulatlan, pusztuló világ, mely bűvös erővel köti magához embereit. Kitűnő alakokat mutat be, különcöket, megható, elkallódott sorsokat és sorssal harcbaszálló férfiakat. Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Egy nép tragikus, nagyszerű küzdelmének regénye ez a szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú munka.
Na sklade 2Ks
15,30 € 16,10 €

A vörös rémuralom Magyarországon


New York, 1920. augusztus 5.: Százharminchárom nap alatt az óhaza magyar népe a pokol minden kínjait szenvedte át a bolsevista rémuralom alatt. Tanulságul és okulásra írtam e könyvet és ajánlom az amerikai magyarság figyelmébe. Magyar testvéri szeretettel, Huszár Károly, volt magyar miniszterelnök, nemzegyűlési képviselő. A magyar kommunizmus 133 napja, melyet az 1919. március 21 és augusztus 1. közötti időszak fémjelez, a forradalmi terror hónapjai voltak Magyarországon, amikor a bolsevikok pillanatok alatt lerombolták a polgári berendezkedést, s utat engedtek a proletároknak a lopásra, vagyonelkobzásra, az ingatlanok eltulajdonítására, továbbá szétverték az oktatást, üzemi tanácsokra bízták az ipart és jegyrendszert vezettek be. Az elégedentlenkedők ellen terrorkülönítményeket hoztak létre, és kíméletlen gyilkolásba kezdtek. A szörnykorszak rémtettei azonban mintha a történelem homályába vesztek volna az elmúlt évtizedek alatt. A szembenézést elsőként a bukás utáni időszakban, a volt magyar miniszterelnök Huszár Károly tette meg, aki 1919. novemberétől 1920 márciusáig vezette a kabinetet: az ő könyvéből ismerte meg a világ elsőként, micsoda bűnszervezet uralta Magyarországot a vörös hónapokban. A kivételes kiadvány éppen száz évvel ezelőtt jelent meg Amerikában, itthon teljességgel ismeretlen, pedig a benne foglaltak a nyers valóságot ábrázolják, ami elrettentő, hihetetlen, alattomos, vérgőzös és felháborítóan hazug. És döbbenetes ma is olvasni, mit tett Kun Béla, Szamuely, Cserny, Böhm és a többi vörös hóhér ezzel az országgal. A reprint kiadvány az amerikai közlés fakszimiléje. Részlet az Előszóból: A magyar proletárdiktatúra bebizonyította a világnak, hogy a termelési eszközök közbirtokba való vétele nem az a csodaszer, amelynek a szociáldemokraták hitték, sőt rosszabb orvosság, mint maga a betegség. Kiderült, hogy a tanácsrendszer nem a tehetségesek és puritánok, nem a dolgozók és az idealisták uralmát jelenti, hanem a hazárdőrökét és a gonosztevőkét. A kommunista gazdasági rendszer összeomlott, saját belső hibái folytán, mert a termelést a minimumra redukálta. Hogy a burzsujokat proletarizálják, mesterségesen fokozták a drágaságot. A kapitalizmus elpusztítása érdekében őrülten hamisították a pénzt. Primitív csereforgálommal tudták csak fenntartani az élelmezést. A gazdasági tetszhalál volt a kommün. A proletáruralom alatt a legtöbbet szenvedtek a munkáscsaládok. A bolsevista diktatúra, a kisebbség zsarnoksága könyörtelenül végiggázolt minden jogon és szabadságon. A véghezvitt erkölcsi és anyagi rombolássál szemben semmi eredményre sem tudtak hivatkozni. Ezeréves intézményeket döntöttek le, de egyetlen újat sem tudtak életre kelteni, mert a kontárok és laikusok kezére bíztak mindent az államban. (...) Akiknek szent a demokrácia, a kultúra, az erkölcs, a jogrend, a haladás, a béke, a kereszténység, a tisztességes vagyonosodás, a szabadság és a liberalizmus uralma, fogjanak össze mind a bolsevizmus ellen, amely nem egyéb, mint a csőcselék terrorisztikus zsarnoksága az egész emberiség felett. Világ népei, egyesüljetek - a bolsevizmus ellen!
Na sklade 1Ks
12,13 € 12,77 €

Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet!


A két összetartozó regény egy kötetben jelenik meg a díszkiadás negyedik köteteként. Az 1940-ben írt Jönnek! azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének - Észak-Erdély visszacsatolásának - nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. Ez a tizennégy nap az ottani magyarság számára talán nehezebben, kínosabb lassúsággal vánszorgott, mint az azt megelőző huszonkét, kisebbségi sorban végigtengődött esztendő. A várakozás feszült napjai alkalmat adnak a falu, Vasasszentgothárd lakóinak - magyaroknak és románoknak -, hogy átgondolják a sanyarú múltat és a lehetséges, biztató jövőt; hogy számot vessenek az elkövetett bűnökkel és az elszenvedett sérelmekkel, ki-ki a maga korábbi és reménybeli helyzete, illetve erkölcsi fölfogása szerint. Vibráló érzések pontos lekottázása adja a feszes cselekményű, izgalmas epizódokkal tűzdelt helyzetjelentés drámai hangulatát, katartikus tanulságait. A rablóhordákra emlékeztető kivonuló románok fejvesztett kapkodását, fosztogatását, az utolsó napok megannyi személyes sorsdrámáját feledteti a nagy nap kifejezhetetlen, már-már artikulálatlan öröme, a lelkek ujjongása, az egyetlen boldog sikollyá váló fölszabadulás pillanata. Az 1949-ben, immár Nyugaton keletkezett Adjátok vissza a hegyeimet! egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait. A kisebbségi sors balladai tónusú regénye az örök megaláztatás, a kiszolgáltatottság, az áldozati sors és vállalásának hátborzongató jeremiádjává növekszik. Ennek az ágrólszakadt juhászbojtárnak és szénégetőnek egész életében négy olyan esztendő jutott, amikor egyáltalán embernek érezhette magát: a "magyar világ" 1940 és 1944 közötti ideje. S ami ezután szakadt Erdélyre, az maga volt a pokol, a "világ vége": háború, véres bosszúhadjáratok, genocídium, útonállás, gyilkosságok, az élet tönkresilányítása. Ebben a törvényen kívüli, nyers ököljogra épülő, tébolyodott világban ép erkölcsi érzékű, hazafias lelkületű, tudatos gondolkodású embernek helye nem lehetett, így lesz a hajdan jámbor fiúból a havason bujdosó haramia, aki az olvasó előtt mégis hőssé magasztosul. Hiszen ez a - szándékoltan névtelen - hős szinte puszta kézzel, a tíz körmével védte Erdélyt a beözönlő román és orosz hordáktól - mindhiába. Végül szerettei elvesztése után a hazájától is megfosztják, s mivel a becsületes életre és a jövőre semmi kilátása nem marad, nyugatra szökik, hogy beleordítsa a "szabad világ" fülébe Erdély irtózatos tragédiáját. Megrendítő, letaglózó, egyben lélekemelő olvasmány mindkét, fordulatokban bővelkedő, izgalmas cselekményvezetésű regény (Legeza Ilona).
Na sklade 1Ks
13,76 € 14,48 €

Régi vérfoltok vöröslenek


Ez a könyv súlyos bizonyíték az utóbbi négy évtizedben egyre inkább romló újságírás értékbajaira. Amit Csoóri Sándor ír vagy nyilatkozik, interjút ad valakinek, az ma is úgy áll, mint a cövek. Olyannyira úgy, hogy ezzel szemben nem is kell emlékeztetnem azokra az akkori - és érdekes módon mindig ugyanazoktól származó - harcos újságírói teljesítményekre, amelyekre már senki sem emlékezik.Viszont Csoóri Sándornak ezek a nem igazán az örökkévalóságnak szánt írásai, beszédei ma is az igazságukkal vannak jelen, alighanem épp azért, mert az igazságuk nem csupán visszafelé, hanem a jövő felé is fénylenek. Mert a lényegről szólnak, mindig egy nép történelméről, kultúrájáról, abban a mindennapiságban is, amikor valaki magyar tudósként fedez fel valami Nobel-díjasat, vagy Kodály-Bartók-példákat teremt, s épp ugyanúgy, ha "csak" talicskát tol vagy leveses kanalat vesz a kezébe. Nem a szakmai, iskolai előmenetel, pláne nem a hatalmi ranglétra az osztályozás fő szempontja, hanem a Németh László szerinti emberi-nemzeti minőség. Csoórinál nincs időjeles "csak", nincs kizárás, kirekesztés. Nincs abban az értelemben sem, amit az általa kimondott igazság el nem fogadása miatt rábélyegeznek és elhallgatják a nevét, az életművét, mintha nem létezne. Pironkodhatnának, ha olvasnák is Csoórit, például a névsorait. Egyetlen kortársi névsort idézek most ebből a kötetből: Pilinszky, Nagy László, Csanádi Imre, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, Orbán Ottó, Petri György, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza. És az önkényesen kiválasztott irodalmi névsorból hiányzik Illyés, Sütő András, Juhász Ferenc, Sánta, s hiányzik Zelk, Déry Tibor, Vas István vagy az az Örkény István, akinek a nemzeti elköteleződését - a felsoroltak közül többel együtt - szívbéli barátként fogadta. Nem ők voltak azok, akik nacionalizmusnak tartották Csoóri Sándornak azt a konok felfogását, hogy én még mindig a nemzetet tartom az összefogó keretnek. Vannak, akik azt állítják, hogy én 19. századi eszméket, a német romantika eszméit követem nemzetfelfogásommal. Sajnálkozom azokon, akik engem ezért támadnak. Mert ha végignézik a magyar irodalmat, legnagyobb gondolkodóinkat Balassitól, Zrínyitől, Bornemisszán, Kölcseyn, Vörösmartyn, Adyn, József Attilán, Illyésen, Németh Lászlón át a máig, akkor azt az eszmét, amely szellemileg, érzelmileg megtermékenyítette őket, nem lehet elfújni a levegőbe, hogy szálljon el, mint a pitypang pelyhe: volt, aztán nincs! Ez a könyv egy makacs és értelmiséginek elkönyvelt közvélekedésnek is ellent mond. A Nappali hold brutális és örökre megsemmisítőnek szánt gyűlöletrohamai után igen sokan hihették, hogy Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztét nem közfelkiáltással, hanem a kormány ajándékaként kapta. Nem így volt. A megrázó és történelmileg is eligazító világszövetségi küzdelem egésze külön feldolgozást igényel. De az biztos, hogy semmi sem az alkotói megsemmisítés kiagyalt forgatókönyve szerint történt. Az alkotó Csoóri Sándor - ezek az írások is tanúsítják - nem volt hajlandó megsemmisülni. Hiába írták róla a Nappali hold irtóhadjáratában, hogy csak volt. Azaz: fuit. Polgári úriasan, latinul. Ezt komoly készültségű ember nem nagyon hihette, de ebben a közérzeti világban élt és mégiscsak hitte.
U dodávateľa
13,76 € 14,48 €

Kard és kasza - Krónikás írás


A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat?" lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat. E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert - személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona)
Na sklade 1Ks
13,76 € 14,48 €

Kard és kasza - Szemtanúság


A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat?" lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat. E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert - személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona)
U dodávateľa
15,30 € 16,10 €

A funtineli boszorkány - Első könyv


Az amerikai emigráció "legmagyarabb" írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története - az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan - a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget. A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket - unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét - saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.
Na sklade 1Ks
13,76 € 14,48 €

A funtineli boszorkány - Harmadik könyv


Az amerikai emigráció "legmagyarabb" írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története - az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan - a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget.A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket - unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét - saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.
U dodávateľa
13,76 € 14,48 €

A funtineli boszorkány - Második könyv


Az amerikai emigráció "legmagyarabb" írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története - az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan - a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget.A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket - unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét - saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.
U dodávateľa
15,30 € 16,10 €

Reggel a lovakat elvitték a háborúba


1914. 08. 26., szerda: "A nagy világesemények folytán ismét kezembe ragadom a tollat, hogy megírjam mi minden történt amióta Velencéből eljöttünk. Éppen egy hónapra a merénylet után kiütött a Szerb háború. Németország minden erőlködése dacára nem tudta az Oroszt semlegességre bírni és így közöttük kiütött a háború. Később a Német az Angolt kérte fel a Franciákkal és a Belgákkal együtt, hogy tartsák meg semlegességüket. A perfidus, álnok Anglia nemhogy semlegességét megtartotta volna, hanem még a franciákat is bujtogatta, hogy ne tartsák meg semlegességüket Németországgal szemben. Így aztán Anglia és Franciaország hadüzenete után kiütött a világháború. A szerbeknek tulajdonképpen azért izentük meg a háborút, mivel a demarchot nem fogadták el, ami abból állott, hogy a gyilkosokat büntessék meg, akik a trónörökös pár meggyilkoltatását szervezték. Jelenben nagyban folyik a háború, derék katonáink vitézül harcolnak a szerbek ellen." Ludvig Daniella összeállítása páratlan és egyedi a maga nemében, hiszen nemcsak a napló közreadása a jelen kötetterv, hanem a Telekiek története is. A gazdag képanyag mintegy kétszáz fotó feldolgozását jelenti, sok száz jegyzet és magyarázat kíséri a naplóközlést. A kötet színes és gazdag anyaga közelhozza az olvasónak a Monarchia Erdélyét, Kolozsvárt, Paszmost és a Teleki család mindennapjait. A korai tizenéves kamasz világlátása, véleményei persze felnőtt, családi és iskolai környezetének a nézeteit tükrözik, s ezek a vélemények, melyekből szinte külön-külön azonosíthatóan kihallani a korabeli hadijelentések és más sajtótermékek hanghordozását és mondanivalóját, itt-ott helyet kapnak a bejegyzésekben is. Csak sajnálnunk lehet, hogy hamar megszakadnak e feljegyzések, s nem követhetjük tovább 1916 után az első világháborús Kolozsváron fiatalemberré érő Teleki-ikrek életének a mindennapjait. A forrásszöveg felfedezése, gondozása, jegyzetelésének korántsem könnyű munkája, képanyagának válogatása Ludvig Daniella nagyon szorgos, értő és lelkes munkáját dicséri. Rátermettségét, a témához való ragaszkodását a naplóíró Andor és ikertestvére, Ernő életútját, felnőttkoruk hiteles történetét a szerző Erdélyi Odisszeia címen 2018-ban Kolozsvárott kiadott, gazdagon dokumentált kötetben rekonstruálta már. A kötethez Kovács András művészettörténész írt előszót.
Na sklade 1Ks
15,30 € 16,10 €

Soha nem adjuk fel... - Interjúkötet Károlyi László gróffal


Itt születtem, Fóton, a kastélyban, még emlékszem, melyik volt anyám, herceg Windischgraetz Mária Magdolna, gróf Károlyi Istvánné szobája. Akkor még máshogy voltak a szobák elrendezve, mint most, arra is emlékszem, hol volt édesanyám ágya, és mostanában sokat gondolok arra, milyen érdekes, hogy ott fogok meghalni, ahol születtem. Az is érdekes, hogy hetvenhét éve, tizenhárom évesen hagytam el az otthonomat, és később lehetőségem nyílt visszatérni ugyanoda, ahol születtem. Annak ellenére, hogy a kastélyt átépítették, pontosan tudom, hol születtem, mert a kastély oszlopai ugyanott állnak. Gyerekkoromban sokszor néztem ki az ablakon, és láttam, melyik az a két oszlop, amelyik között az anyám szobája volt... - Nyizsnyánszki Anna Eszter interjúkötetének nyitánya jól jelzi, hogy gróf Károlyi László életútja milyen kalandos lehetett. A gróf gyerekként menekült el Magyarországról, nem sokkal a második világháború után, Svájcon keresztül Dél-Amerikába jutott ki, majd Angliában élt hosszú-hosszú évtizedekig, végül a rendszerváltás után hazatért Magyarországra, és ma is a fóti Károlyi-kastély lakója. Hajdanán itt maradt a fóti, a füzérradványi kastély, Lászlótanya a festői Zemplénben, továbbá a felbecsülhetetlen értékű vagyon, melyet a kommunisták eloroztak a családtól. De az ifjú Károlyi gróf nem adta fel, a semmiből ültetvényes lett Peruban, nyelveket tanult, s később, amikor már Angliában élt, munkájából adódóan beutazta szinte az egész világot. Hazatérte óta pedig az egykori Károlyi-vagyon megmentéséért küzd, vállalta a politikai csatározásokat is, csak hogy a családi vagyont a nemzetének hagyhassa örökül. Gyűjti és keresi ma is a Károlyi-vagyon relikviáit, az egykori vadásztrófeákat, a kastélyok egykori berendezési tárgyait, mert ahogy a családja is mindig vallotta, az arisztikráciának a nemzetet is szolgálnia kell, az érték túlnő a családi történeten. A páratlan interjúkötet a gróf 90. születésnapján jelenik meg, gazdag képanyaga mély és átfogó bepillantást enged Magyarország egyik leggazdagabb arisztokrata családjának évtizedeibe és életébe.
U dodávateľa
16,82 € 17,71 €

A szabadkőművesség igazi arca


Megrendezett első világháború? Az antant mint szabadkőműves hálózat Németország és a Monarchia ellen? Szabadkőműves per a szarajevói gyilkosság után? A trianoni térkép eredetije 1917-ben? Meghökkentő tények és bizonyítások a titkos páholyok nem ismert tevékenységéről, melyek egyike-másika mintha eltért volna az eredeti angol orientációtól és a szabadkőműves alapelvektől. Szervezkedések, lapkiadások, titkos megállapodások, határokon átnyúló szervezett sajtókampányok, forradalmi elvek, világhatalmi tervek a huszadik legelején, elképesztő hatalmi játszmák, melyek alapján az olvasó felteszi a kérdést: miért és kinek az érdekében?A két nagy fejezetre osztott kötet címei is árulkodók: A szabadkőművesség felelőssége Trianonért, illetve A föld alatti Magyarország. A munka választ ad számos kérdésre, kételyeket oszlat el, ugyanakkor pontos és fontos történelmi tények összefoglalása, amikor korabeli lapközlésekből és megjelent könyvekből idézi fel mindazt, amivel még a történészek egy része sem nézett szembe az elmúlt emberöltő alatt. Somogyi István jogász, országgyűlési képviselő 1929-es könyve igazi ritkaság, megjelenése több mint időszerű akkor, amikor Magyarországon is kőkemény viták kísérik a trianoni tragédia háttértörténetét. "Két vár azonban még sértetlenül meredt ki a nagy pusztaságban. A német Hohenzollern dinasztia, mely valamikor hűséges szabadkőműves volt, de egyre inkább távolodott el ennek bűvköréből. Ez az uralkodóház nem csinált abból titkot, hogy egy új Németországot akar megteremteni, mely a gazdagságon és a fegyelmezett hadseregen nyugszik, márpedig ezek mindegyike akadálya volt a szabadkőműves eszmék haladásának. Aztán megvolt még a katolikus monarchia is, a katolikus Habsburg házzal, mely oly sok borsot tört egyszer-másszor a szabadkőművesség orra alá, s nem volt hajlandó a maga uralmát annak elgondolása szerint berendezni. Mindkettőnek pusztulnia kellett tehát, mindkettő halálra volt ítélve már akkor, mikor a szabadkőművesség az antant létrehozásával körülöttük teljessé tette a blokádot, s őket abroncsok közé szorította. A többi már csak idő kérdése volt. A Cél című folyóirat 1924. évi novemberi számában be is bizonyítja, hogy az 1912-ben Rómában tartott szabadkőműves kongresszus már elhatározta a világháború megrendezését. Az is el volt határozva, hogy ennek megindulását a Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása fogja bevezetni."
Na sklade 3Ks
15,30 € 16,10 €

Tizenhárom almafa / Elvásik a veres csillag


Erdély 1940 és 1956 között: a két összetartozó regény a kritikai sorozat tizedik kötete, mely a korábbiakhoz hasonlóan jegyzetekkel, szótárral és teljes szövegkontrollal kerül kiadásra. Az 1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy "Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek."Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az "odesszai magyar", a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi "csertifikátos vadőrnek". A "bizalmi állásban" a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó hangosan derülhet Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy...
U dodávateľa
16,52 € 17,39 €

Eliza háza


Wass Albert utolsó nagyregénye 1982-ből, melyet angolul írt. A különleges amerikai történet a világ különböző tájáról Amerikába érkező bevándorlók kezdeti nehézségeiről, gazdasági és szellemi kibontakozásukról szól: hogyan jutnak egyes családok a semmiből egyről-kettőre pusztán kezük munkájával és józan eszükkel. Eliza Erdély nemeslelkű, dolgos asszonyaira emlékeztet, csakhogy az amerikai életkörülmények más és más próbák elé állítják őt és családját... A könyv Ohio állam 18. századbeli úttörőinek éppúgy állít emléket, amint azt az író maga is bevallja, ez a regény történelmi jellege ellenére, vagy talán éppen azért, a máról és a ma emberének szól. Ugyanakkor Bellaire város emlékkönyve, azé a településé, ahova Wass Albert és családja kerül először Amerika földjén. Jacob és Eliza az elsők, a vadnyugat első telepesei, az ő küzdelmüket, életüket mutatja be a könyv. Jacob tizennyolc éves, egyszerű szénbányász fiú, aki önálló útra lép. Ezt családja, különösen zsarnok anyja nem nézi jó szemmel, mindez további konfliktusokhoz is vezet. Olvasni sem tud, ám van két ügyes, dolgos keze és tervei, kitartása és hite, hogy többre vigye az életben. Eliza szintén egyszerű lány, anyja neveli, akivel egy fogadóban dolgozik. Jacob ötleteivel, erejével, jó munkabírásával egyre több mindent ér el, egyre nagyobb hatalom veszi körül őket önálló életükben. A regény letisztult nyelvezetével, természet- és emberszeretetével mutatja be az Ohió-parti kisváros kialakulását, az észak-déli háborún át, (minden részrehajlás nélkül) a 19. század Amerikájának folyamatos fejlődését. Mellékszereplők közt angolokat, skótokat, németeket találunk akik ezen a tájon keresik a boldogulásukat. A történetben kalandorok, prémvadászok is feltűnnek a menekülő néger rabszolgák mellett. A szereplők valamiféle tisztább, romlatlanabb élet reményében költöznek ebbe az új, maguk teremtette világba. A regény jó példája annak, hogyan csináltak egykor az emberek a semmiből valamit. Megművelve a földeket, bányát építve, puszta két kezük munkájával, kitartással előrébb jutva. A kétkezi munka diadala, elismerése a regény. Iskola, templom és közösség épült. Jacob Heatherington a vidék gazdagság egyik megteremtőjévé válik. Sokszínű paletta ez a regény. A különböző életek és sorsok ábrázolásával egy egy
U dodávateľa
15,30 € 16,10 €