Fapadoskonyv.hu strana 3 z 80

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. - Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró. Tanulmányai befejeztével íróként dolgozott több lapnál, mint tárcaíró és színi bíráló.  Első verse 1866-ban jelent meg.  1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló munkatársa. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880-1890 között másodtitkára. 1879-tõl a Magyarország munkatársa.  1885-től a Kisfaludy Társaság tagja,  1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották.  1896-tól a Budapesti Napló-nál helyezkedett el. 1904-1907-ig A Nap belső munkatársa. Számos műfordítása jelent meg, melyek ma is klasszikus értékűek.    

BÖLÖNI GYÖRGYÉKNEK Érmindszent, 1914. máj. 25. Drága Gyurkám és Itókám, megérkeztem, remélem két-három hét múlva nem leszek ilyen kutyául. Küldjétek el már végre azokat a rólam s nekem szóló újságokat. És írd meg, fiam, mit küldjek pünkösdre? Hogyan érkeztél vissza? Itóka, te vagy az okosabbik és pontosabbik, írjatok. Édesanyám csókol benneteket. Szándéka valamit, amit csak sok baja miatt halogatott, küldeni nektek. Csókol. Adytok

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye.Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

Ady 1899 decemberében érkezik Nagyváradra és 1903 október közepéig marad ott. Évekkel később a Nyugatban így ír erről: „Nagyváradra mentem újságírónak. Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah, Debrecen, tehát a falu formált meg.” "Búcsúzom a Nagyváradi Napló közönségétől. Nagyváradról rövid idő múlva távozom, s a Nagyváradi Naplónál már a mai napon más veszi át a tollamat. A dolgok rendje hozta ezt így, talán már régebben elmegyek, ha ezt a várost, ezt a közönséget s ezt a lapot olyan igazán nagyon nem szeretem. Most már még a megviselt fizikum, s a megegészségesedés vágya is siettetik a válást. Mennem kell tehát. Úgy érzem, az énemnek egy darabja marad itt. Több mint három év óta emlékekben, s mindig szeretetben és hálában adogattam át. Megtart magáénak – ha akar, ha nem – ez a csodálatosan ható, intelligens; modern Nagyvárad. Hazavágyódva és hálásan fogok gondolni ide…" – (Ady Endre)

Ady Endre irodalmunkba halhatatlan költőként vonult be, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy prózaíróként is maradandót alkotott. Ebben a kötetben remekbeszabott tárcáiból, karcolataiból és novelláiból nyújtunk át egy csokorra valót. Lángoló társadalmi érzékenységről tanúskodó darabok, a „kompország” kérlelhetetlen ostorozása mellett találhatunk gyengéd (és kegyetlen, szomorú) szerelmes történeteket, sőt önéletrajzi ihletésű, gyermekkorát felvillantó elbeszéléseket is olvashatunk. Ady, aki hamarabb lett (újság)író, mint költő, mestere volt az érzékletes leírásoknak és hangulatfestésnek, s prózai zsenijét most rövid, könnyen fogyasztató, ám mégis ízes és elgondolkoztató formában tárjuk olvasóink elé.

A NYUGAT NYOMDÁJÁNAK Budapest, 1913. dec. 10. A Nyugat nyomdájának, kedves uraim, itt küldöm (betegségem miatt kissé későn) a korrektúrát. Ha lehet, siessenek vele. Illesszék bele a mellékelt pár verset. A revíziót dr. Földesi Gyula tanár úr csinálja az öcsémmel, Ady tanárral egyetemben. Kész lesznek vele 24 óra alatt. A pótversek közül az epilógusszerűt, nagyon kérem, mint a prológust, kurzívval szedjék. Szeretettel üdvözli önöket Ady Endre

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye.Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye. Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye. Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye.Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

,,HATVANY LAJOSNAK Érmindszent, 1908. dec. 22. Kedves, jó Barátom, Lajosom, levelezőlapodat megkaptam, de két levelem után. És senki se írta, hogy Berlinben vagy. Úgy hiszem, jan. 1-én Pesten leszek, s még ha ott vagy, s akarod, beszélgetünk. Volna a sok minden volt után és várható előtt veled beszélnivalóm. Fenyőnek mondd meg, hogy a Szini-cikk készül. Hihetetlenül különös, hidegülő az én belső életem. Nagy bajoktól félek, s legalább panaszkodni szeretnék Ignotusnak, neked, Fenyőnek. Itt a falu elvégezte rajtam még, amit el kellett végezni. Most már nincs egy félórás fix lelkiállapotom. Minden zaklat és gyűlölni késztet. (Még olyan semmiség is, hogy Sándor bá' csak a nevét írta alá a kártyád alá, semmi mást. Hát Sándor bá'-ban annyi se maradt a régiből, hogy sejtse, mennyire fájhat ez nekem?) A viszontlátásra (még írhatsz addig ide) ölel igaz híved Adyd"

„A nagy hazafi, a lánglelkű szónok, Magyarország volt kormányzója, a későbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temető gyönyörű mauzóleuma alatt. De neve itt él minden honfiajkon, emlékét kegyeletes tisztelettel ápolja e haza minden fia és élni fog addig, amíg hazájukat, szabadságukat szerető emberek, amíg a nagy jellemek és nagy lángelméket tisztelő népek lesznek e földön. Mert Kossuth Lajos oly tündöklő, páratlan jelenség volt, hogy az egész művelt világ tisztelni fogja emlékében azt, ami benne kiváló, jeles, emberi, ez az ország pedig, amelynek viharos időkben Kossuth Lajos mindene volt, örökre szeretni fogja, s le fog borulni az előtt, ami ebben a ritka férfiúban magyar volt. Azt a kapcsot, mely Kossuth személyét és emlékezetét a magyar nemzethez és történelemhez fűzi, széttörni emberi erőnek, sőt magának az időnek sem fog sikerülni.”

A Föld felszíne átalakult. Az európai nagyvárosoknak csak nevei és romjai maradtak fenn. Egy baráti társaság tanulmányi kirándulást tesz léghajóval Európa felett, és az egykori földrajzi nevek és történelmi személyiségek nevének sajátságos etimológiai elemzése alapján próbálják felderíteni a rég letűnt korszakot.

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő. A jezsuita rend nagyszombati egyetemén tanult.1725-ben bölcsészdoktorrá avatták Grazban.1734-ben belépett a Hávor János-féle magyar lovasezredbe.1742-től a nemesi felkelő seregben szolgált.1750-ben elhagyta a katonai pályát, ekkor kinevezték a Pozsonyban levő magyar királyi udvari kamarához tanácsosnak.Egy évvel később, 1751-ben császári és királyi kamarás lett, mely tisztséget haláláig viselte.

A századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárcáit előszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns íróművészetéről, klasszikus egyszerűségét és világosságot kedvelő művészetszemléletéről nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. A kötet Ambrus legjobb elbeszéléseit tartalmazza. Az írások szemlélete rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és művészi értékeiről. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb művei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. Különböző témák, más és más történetek.

A századforduló körüli évtizedek legendás hírű írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerű regényíró. Novelláit, tárcáit előszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns íróművészetéről, klasszikus egyszerűségét és világosságot kedvelő művészetszemléletéről nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. A kötet Ambrus legjobb elbeszéléseit tartalmazza. Az írások szemlélete rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és művészi értékeiről. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb művei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. Különböző témák, más és más történetek.