Fapadoskonyv.hu strana 3 z 82

When Mr Thomas Lyne, poet, poseur and owner of Lyne's Emporium insults a cashier, Odette Rider, she resigns. Having summoned detective Jack Tarling to investigate another employee, Mr Milburgh, Lyne now changes his plans. Tarling and his Chinese companion refuse to become involved. They pay a visit to Odette's flat. In the hall Tarling meets Sam, convicted felon and protégé of Lyne. Next morning Tarling discovers a body. The hands are crossed on the breast, adorned with a handful of daffodils.

Még egy fegyelmezett vezérkari százados is kissé ideges lesz, ha azt hallja, hogy ő minden idők legveszedelmesebb és legagyafúrtabb kémje. Idegessége érthető módon fokozódik, amikor ezért kis híján halálra ítélik. Ezután mi sem természetesebb, mint az, hogy nyugalmas, pihentető helyre vágyik, ahol végre be tudja bizonyítani ártatlanságát – így kerül a légióba. Lassacskán minden terv felborul, apránként mindenkit elrabolnak, és a gyarmati katonaság – csak amúgy passzióból – harcol egy kicsikét.

?Óh, ti gyerekek! Húsz, harminc, negyvenesztendos gyerekek! Ti nem is tudhatjátok, hogy mi a szerelem! Az ifjú szerelme tigris, de az öreg ember szerelme boa constrictor! Láttatok már boa constrictorokat a mézesheteikben? Én láttam elégszer Kelet-Indiában. Az a szerelem! Akárhány esetet tudok, mikor a gyerek tüzesen udvarol a bubájos hölgynek, s mikor aztán a szívhölgy azt mondja neki: »Jól van: hát legyek a tied!« ? akkor a gyerek megijed, sarka közé kapja a földet, s úgy elszalad, hogy sohasem látják többet. ? De mikor az öreg emberhez így szól a bálványno: »Itt a kezem!«, az nem fut el, hanem azt mondja: »Tartom az egészet!« S ez az igazi! A szerelem mámorának meg kell elozni a hideg szertartásokat. Valami isteníto érzés van abban, hogy szeret a no, nem azért, hogy »férj« leszek, hanem azért, hogy »férfi« vagyok. Akkor ittasít a csók, amikor még nincs szentesítve. Húsz évi aszkéta élet után az elso csók! Hogy fut annak a tüze át egyszerre minden idegen! Az új életre támadt szív kergeti a vért az erekben! Ne trombitáljon az ítélet napján az arkangyal, hanem csókokat csattogtasson. Arra a hangra következik a feltámadás! Mino királyi érzés az, hogy a világ legszebb asszonya az enyim! Enyim testestül, lelkestül, mielott pap, táltos, anyakönyvvezeto hozzákötözött volna.?

A regény elsősorban Trenk Ferenc báró viselt dolgait beszéli el. Előbb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyi pandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn. Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a nevenapjára előre bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát űzzön ellenségeivel. A másik Trenk: Frigyes, Ferenc unokaöccse, egészen fiatalon II. Frigyes testőrtisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül. Jókai nem elégszik meg az izgalmas események leírásával, hanem megmutatja, hogy a kalandorok is emberek, akik sok-sok lelki fájdalommal küzdenek.

Hargitai Péter Amerikai magyar trilógiájának első könyvében egy tizennégy éves lány harcol a budapesti utcán 1956-ban, embert öl, elveszíti apját-anyját, legkedvesebb barátait, végül menekülni kényszerül az országból. Egyszóval: a történelem átgázol az életén, amely sosem lesz többé olyan, mint volt. A második könyv (Millie) hőse egy serdülő magyar fiú Amerikában, aki ugyan nem (minden értelemben) árva, mégis közeli rokona a forradalom lányának,hiszen ő is ’56 után, gyerekfejjel hagyta el az országot, és próbál több-kevesebb sikerrel beilleszkedni. Nincs könnyű dolga: a hatvanas évek minden értelemben próbára teszik, különösen, amikor beleszeret egy amerikai lányba, és ez mindkettőjük családjának heves nemtetszésével találkozik. A helyzet emellett valósággal kikényszeríti a szembenézést: a fiatalember identitásának szinte megválaszolhatatlan kérdéseivel birkózik. A meghasonlottság mellé újabb konfliktusok, kérdések – szerelem, életcél, elhivatottság, küldetés, betegség, születés és halál – társulnak a nagyobb ívű Barbár fantázia, a harmadik könyv lapjain. A történet az ötvenes évek Magyarországán kezdődik, és a nyolcvanas évek közepe táján, Amerikában ér véget, miközben az emigráció tájai egy űrbéli vízióban tágulnak egyetemes metaforává. Nagy Attila önmagán túllépve kísérletezik valahol a művészet és a tudomány fantasztikus határvidékén, ahol feloldódnak a műfajok, egybeér történelem és jelen, csodafegyverré változik az ősi képlet. Gyógy- és ajzószerek, belülről feszítő kételyek, félelmek szárnyán utazva ragadja magával az olvasót is. Hargitai világa egyszerre eredeti és ismerős, egyedülállóan magyar, és egyedülállóan amerikai – de leginkább emberi, és minden fantasztikumával együtt is megindítóan hiteles.

A szerzõ keveset publikáló, remek prózaíró. Nem ír sokat, de mert született író, ha mégis ír, biztosak lehetünk benne, hogy azt érdemes olvasni. Ez a mostani munkája egy 18. század végi környezetbe helyezett krimi, egy izgalmas "ügynök"-könyv. Avatott olvasónak, és ki nem az? Már csak a nyelve, ez a részben valós, részben nagy leleménnyel teremtett régi nyelv is üdítõ, az alakok pedig olyan markánsak, hogy szinte azt érezzük, hogy bozontos szakállukba, rongyos vagy díszes gúnyájukba, malaclopójukba tudnánk markolni. Hogy mi is ennek a remek könyvnek a témája? Mi lenne? Ami minden regényé. Szeretet, szerelem, születés és halál. Álnokság, alattomos ármány, emberi tisztesség és alávalóság. Besúgás, és a besúgás elleni védekezés. Ja, és el ne felejtsük azt, ami a legkevésbé fontos, ami önmagában köztudottan semmit sem ér, mégis minden miatta, érte és általa történik: a pénzt. A regény Appendixe, vagyis hogy toldaléka (utószava vagy vakbele?) igen rövidke, mégis beszédes: Jelentésem végén nagy tisztelettel kérem a Rendõrfõnök Urat, postafordultával az eddigi munkámért járó illetményt megküldeni szíveskedjék, mert az eddigiek igen sok pénzt elvittek, erõsen szûkölködöm.

It is a small world, and the possibility of old criminal acquaintances meeting at a Surrey roadhouse is by no means remote. Sketchley, where the Coat of Arms roadhouse stands, is a place of strange happenings. There are thefts of valuable gold plate, a suspicious old man, seen but not caught, and a burglar who returns stolen valuables. When the local manor burns down, the owner and guests move to the roadhouse, and old vendettas intensify. Interests clash. Murder is committed.

"- ?Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli, anaemiás egyén, causa mortalis: előrehaladott atrophia…A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva, így szólt:– Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam.A tanár szigorúan összevonta szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett.– Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt női hulla a középkorúnak jelzett, negyvenöt év körüli egyén helyére? Uraim! – És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: – Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend. (…)" Persze hogy esküvővel végződik majd a történet, mert a szerelem sötét verem (különösen ha letakarják és ráülnek) és mert Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg itt is ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak.

?? Hát énrólam is beszéltek? Meg a sárga rózsáról? ? Én nem tudom, mi a szösz az a sárga rózsa! Annyit tudok, hogy mikor múlt pénteken úgy volt, hogy a teheneket elhajtják, a Ferkó bácsi bement a karámba a tarisznyáját kihozni, hát akkor a szure ujjából kihúzott egy tarka keszkenot, abba volt betakarva egy sárga rózsa, azt sokáig szagolgatta, még a szájához is nyomta, azt hittem, meg akarja enni: azután kihúzta a kalapja bélését, az alá bedugta a sárga rózsát, úgy tette fel a fejére. Ebben lehetett a babona. A csikós akkorát ütött a botja bunkós végével az útjában álló ökörfarkkóróra, hogy az szerteszét repült. ? Hát má mit vétett kendnek az a királydárda? Nem annak volt ez az ütés szánva? ? Hát már most mi lesz megint? ? kérdezte a legénykétol a csikós. ? Mármint tegnap elokerültek a morva hajcsárok is gyalog sorban. Aztán meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most már majd Tisza-Füred felé fogják hajtani a teheneket, de borjastul valamennyit. A ,hídról csak nem ugrálnak le. Azt mondják, a borjaikért szaladtak haza. De a Lacza csak úgy nevet magában. ? S megint a Lacza Ferkó fog velük menni? ? Alkalmasint, mert azóta mindig ösztökéli a számadó. De a bojtár nem akar még cihelodni. Azt hajtja, hogy egynehány nap kell a marháknak, hogy kifújják magukat a nagy szaladástól: maga is egész nap alszik, mint egy darab fa. Nem tréfa ám a polgári révtol a zámi karámig nyargalni egy hujjában. Hát még két napot engedett neki a számadó.?

"A humor csak szabadelvű és felvilágosult népek tulajdona." - "A néphumor nyilai mindig az uralkodó visszaélések ellen voltak intézve." - "Oly gazdag és oly kizárólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak."Jókai Mór túlzott szerénységgel úgy nyilatkozik, hogy a magyar néphumor "elszórt adomáit" tartalmazó kötetei túl fogják élni szépirodalmi munkásságát.A kötet bőséges válogatást közöl Jókai adomagyűjteményéből és különböző humoros kiadványok legjavából. Az adomákat tárgyuk, jellegük szerinti csoportosításban olvashatjuk (pl. Mátyás királyról szólók, nevezetes férfiakhoz kapcsolódók, tájadomák, stb., de a gyűjtés az általános népismeret más területeire is átnyúlik, népmesékre, sírfeliratokra, népszokásokra, nyelvsajátosságokra is. Jókai nagy jelentőséget tulajdonít a magyar nép adomáinak és azonos értékűnek tekinti azokat a népdallal és a nemzeti költészettel.

Egy nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Ferdinand Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. ,,A gyógyítás éppen folyamatban volt. Egy piszkos, rongyos burnuszba öltözött asszony állt fátyol nélkül a hakim előtt. Arcának zöldesszürke színe, fénytelen szeme s egész testét megrázó köhögése mutatta, hogy milyen súlyosan beteg. Ott állt alázatosan és csendesen a csodatevő előtt, tekintetét a porba rajzolt ábrára függesztette. ,,Az orvos" felemelt egy palackot, amelyben, amint ő hangosan mondta, egy varázsforrás vize van - valószínűleg a legközelebbi kútból merítette -, folytonosan érthetetlen mondatokat hadart s a palackkal megérintette a beteg fejét, mellét és hasát. Ezután itatott vele egy keveset a vízből, elvett tőle egy pénzdarabot, arcára borította a piszkos fátyolt s a tömeg felé lökte, hogy helyet csináljon a következő áldozatnak. "A könyvet dr. Balassa József fordította.

A pénz komádiájában megismerkedhetünk a pénz világával. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve õrzõ zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétõl hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítõ szórakozást.

A youth is lying dead in Gray Square, Bloomsbury. Constable Wiseman is at the scene, as is the handsome Frank Merril, nephew of rich John Martin. Also there is May Nuttall, whose father was the best friend Martin ever had. A small, shabby man in an ill-fitting frock coat and large gold-rimmed spectacles pulls a newspaper advertisement from the deceased's waistcoat pocket. At the Yard, whispers the constable to Frank, we call him The Man Who Knows.

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökbol lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog ?visszaütni?, hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak késobb érzi meg, hogy a millió veszélyt rejto dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedo borzalmak ? bizony nem a legkedvezobb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a ?Dalol a vadon? címu film forgatására elindult expedíció minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is? A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az igazságot, hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni?

BRÓDY SÁNDOR Kaál Samu Erzsébet dajka GOZSDU ELEK Ultima ratio Nemes rozsda Oszi eso Mea culpa PETELEI ISTVÁN A nagyapó Mayer, a zsidó suszter Parasztszégyen