Fapadoskonyv.hu strana 2 z 80

?A suru és különös köd, vagy goz, mely az indián nyarat jellemzi, s mely súlyosan csüggött minden földi dolog fölött, kétségkívül még mélyítette a határozatlan benyomást, amit ezek a földi dolgok keltettek. Oly suru volt ez a kellemes köd, hogy sose láttam az útból egyszerre több, mint egy tucat yardnyit magam elott. Az út rendkívül kanyargós volt, s minthogy a nap elrejtozött, hamarosan elvesztettem minden fogalmamat arról, hogy mely irányból indultam. Közben a morfium is megtette szokásos hatását - az egész külso világot megragadó érdekességgel ruházta föl. Egy levél rezdülésében - egy fuszál színárnyalatában - egy lóhere formájában - egy méh zsongásában - egy harmatcsöpp csillanásában - a szél lélegzetében - a bágyadt illatokban, melyek az erdobol jöttek - ösztönzések egész mindensége áradt, vidám és tarka raja a rapszodikus és rendszertelen gondolatoknak.? (Részlet)

Az emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet anyagát tematikai szempontoknak megfelelően egyesítve – átadunk az olvasónak, talán az író legjellemzőbb műve. Az emberi gyarlóságok és szenvedélyek olykor elképesztő panoptikuma, mintegy az emberi művelődés történetének visszája bontakozik ki a könyv lapjairól, de oly módon, hogy az író felvilágosult gondolkodása és igazságszeretete mindig a társadalmi és kulturális haladás nagy eredményeinek, céljainak árnyékában láttatja a századok során burjánzó butaságokat, aljasságokat.

Az 1600-as évek elején írodott, gyakran csak Vízkereszt címen emlegetett vígjáték manapság a legnépszerubbek közé tartozik. A darab középpontjában az emberi érzések változatai állnak az egyszeru éhségtol az igazság és a magasztos szerelem utáni vágyig.

Az 1601-ben keletkezett Hamlet, ha ugyan lehet Shakespeare-nél egyáltalán ilyenrol beszélni, szerzojének fomuve. Értelmezéseinek, magyarázatainak száma jóval meghaladja más irodalmi mualkotásét, beleértve az olyan állandóan kommentált muveket is, mint Dante Isteni színjátéka vagy Goethe Faustja. Eltekintve a legszélsoségesebb álláspontoktól (amelyek közt olyan is akad, amely Hamletet osgonosznak, a halál és rontás szellemének tartja, a darab pozitív fohosét pedig Claudiusban, illetve Leaartesben látja) Hamlet figurájának még alapvonásaiban sem tudnak a kutatók, kritikusok megállapodni. Ki a tettre képtelen, mélabús "szellemi ember" típusának, ki a dekadencia képviselojének, ki forradalmárnak stb. tartja. E bonyolultság, nehezen értelmezhetoség ellenére Shakespeare talán legnépszerubb muve: valószínuleg azért, mert többféle jelentése, vonatkozásainak, ?filozófiájának? nehezen vagy sehogyse kihüvelyezheto volta ellenére mind története, mind fontosabb figurái rendkívül plasztikusak, magukkal ragadók, áttekinthetok a legnaívabb befogadó számára is. Általános, leginkább ?örök emberi?, alapveto emberi viszonyulások, kapcsolatok, érzelmek állnak a mu középpontjában: a fiú-szülo viszony, az elso szerelem, a pálya- és példaképválasztás, a barátság, az elso szembenézés a halállal, a politikával és a társadalmi igazságtalansággal stb. Ráadásul éppen a fohos, Hamlet alakja nyert olyan megformálást a muben, amely egyszerre tekintheto példaszerunek, azonosulásra alkalmasnak és emberi gyengeségekkel, ?ellenszenves? tulajdonságokkal felruházottnak. Népszerusége legfobb okának napjainkban éppen azt tartják, hogy Hamlet ?egy igazi mai, huszadik századi? fiatal.

?Az egész óra azzal telt el, hogy várakoztunk: majd csak megjelenik Ferkó a láthatáron, de hiába. Ez alaposan elkeserített bennünket, mert mindannyiunkat izgatott a galambházba rejtett puskák ügye. De nem szóltunk róla egymásnak. Az iskola kerítésén belül nem mertünk róla szólni, mintha attól tartottunk volna, hogy a falaknak is fülük van. De akadt másvalami, ami a lyukas óra vége felé izgalomban tartott bennünket. Mátis Zoli abbahagyatta velünk a golyózást, ami úgysem ért sokat, mert hang nélkül kellett csinálni, hogy ne zavarjuk a tanítást, és megint a hátsó palánkhoz hívott bennünket. Leült a két sarkára. Mi körülvettük és azt hittük, hogy megint valamilyen bölcselkedésbe kezd, de nem.?

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: Úr és szolga# A földesúr reggele# A fiatal cár# Egy méhkas történetének két különbözo verziója# Egy orült naplója# Fjódor Kuzjmics sztarec hátrahagyott feljegyzései# A két huszár# Szergej atya# Asszarchadon, Asszíria királya# Tyihon és Malánja

Ez a béka maga a BÉKA, minden idők egyik legrafináltabb bűnszövetkezetének, a „békák”-nak a vezetője. Közös ismertetőjelük: a kezükre tetovált béka. Egész Anglia retteg tőlük… Áldozatul esik-e nekik a békés Benett család: Ray, a nagyravágyó fiú és húga, a szép és szelíd Ella? Milyen rejtélyes foglalkozást űz apjuk, az öreg Bennett? Miért lakik a milliomos vállalatigazgató egy roskatag vityillóban? Gordon ügyész és a feledékeny Elk felügyelő mindenre fényt derít!

A ragyogó szépségű fiatal lányt esküvője napján holtan találják. Fenyegető levelek sora érkezik, s a címzettre könyörtelen halál vár. Gyilkosság vagy öngyilkosság? – a Scotland Yardnak is fejtörést okoz. Nem kevésbé az, hogy az egyik érintetlen széfből eltűnt egymillió font.Talán zsaroló áll a bűnesetek hátterében, aki egyáltalán nem „dilettáns”, de ezzel s számos más trükkel próbálja a rendőrséget hamis nyomra terelni.Az egymást követő meglepetések során az angol társadalom elitjének rejtett bűnei, a mondén élet titkai is napvilágra kerülnek.

John Minute – aki jelentős vagyont szerzett Rodéziában, bár nem egészen becsületes módon – bőkezűen gondoskodik egykori társának, barátjának lányáról, a bájos Mayről. A lánynak két férfi is udvarol: a milliomos titkára és a milliomos unokaöccse, Frank Merril, és titkára, Jasper Cole is. Amikor a férfit meggyilkolják, a rendőrségi nyomozásba besegít Saul Arthur Mann, a „Mindentudó”, akinek valóban mindenről tudomása van…

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete – feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

Emberekről, tájakról, állatokról, múló hangulatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról szólnak a szerző tárcanovellái. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben vagy a poros Alföldön, hanem Krétán vagy Andalúziában játszódnak.

Egy felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Hihetetlen, ?elképesztő esetek. Hihetetlen, elképesztő alakok. Olyanok, amilyenek nincsenek is, hiszen lehetetlen, hogy ilyenek létezzenek, aztán mégis rájuk ismerünk, kiderül, hogy mégis csak léteznek, hiszen bárhol éljünk is, itt vannak, jönnek-mennek, csoszognak-botladoznak, köhécselnek, ordibálnak, dünnyögnek és köpködnek körülöttünk. Csodabogarakkal történő csodás esetek csodálatosan megírva. Olyan olvasmányosan és olyan derűvel, mégis bölcsen, hogy azt hihetnénk, a szerző Mikszáth és Jókai mostanáig lappangó kortársa. Pedig nem.Szemtelenül fiatal, szemtelenül tehetséges: a kortársunk. Haklik Norbert hét éve él Brnóban, ahol egy világcég nagy kreativitást igénylő, középvezetői posztját tölti be. Munkájához a hétköznapokban öt-hat nyelvet használ, de szerencsére magyarul sem felejt, és szerencsére ír. Töltsék le és olvassák történeteit Köldöknyakú Mikoláj szentszőlőiről, a radlavenici könnyező Máriáról, a Sárkánypusziról, az orlovi kanördögről, a pródwhradai zokogó fűzfáról, Kajlaszemű Matildról, Tyvitko Vlitobárról, Natalia Tvrskoról, akinek a méhe megnyílt és tizenkét órán keresztül nehéz köveket ontott magából, melyek feketék voltak, mint a halál, és forróak, mint a vörös hajú nők ajkainak ízes csókja. És persze a Mennybemeneteli irodáról, ahol holttestek hevernek, arcukon a mérgezettek szomorkás, megbocsájtó mosolyával.

Jelen kiadás Gárdonyi Géza Göre Gábor sorozatának könyveit tartalmazza: 1. Tapasztalatok 2. A Kátsa 3. Veszödelmek 4. Durbints sógor 5. Göre Gábor bíró úr könyve 6. Göre Martsa lakodalma 7. A pesti úr 8. Bojgás az világba 9. Vakarts 10. No még öggyet

Azt, hogy nagy író volt Francis Scott Fitzgerald, nem szükséges bizonygatni. Elég, ha csak két legnagyobb mûvét, A nagy Gatsbyt és Az éj szelíd trónjánt említjük. E kötetben összegyûjtött elbeszélései az amerikai álom keresésének hiábavalóságát, haszontalanságát mutatja. Így például A gazdag fiú Ansonja inkább az élvezeteket és az italt kedveli, eljátssza egyetlen esélyét a boldogságra, mert fél feleségül venni azt a lányt, akit igazán szeret. A téli álmokban pedig fordítva, Dexter, aki mélyrõl indul, kénytelen lemondani a boldogságról, mert egyetlen nagy szerelme, Judy Jones elkényeztetett gazdag lány, aki csak saját szeszélyeinek hódol. F. Scott Fitzgerald mind a kilenc elbeszélésben hitelesen, sebészi pontossággal ábrázolja az akkori évek légkörét Amerikában, és arra mutat rá, hogy csak a pénz, a gazdagság, a luxusautó, a külvárosi nyaraló távolról sem elég, ha az embernek nincs lelke és szíve. Mert azokra, akiket szeretünk ? mondja Fitzgerald ? ennél többet kell áldozni.

Kipóbálta, milyen az űrbe repülni, mínusz 45 fokban vadászott Szibériában, államfőkkel utazgatott külföldön, éjjeli pillangókkal haverkodott New Yorkban, járatos volt John Lennon özvegyénél, betörőnek vélték Washingtonban, megtalálta, hol fedezte fel Kolumbusz Amerikát, szeme előtt született egy új vulkán, hadászati rakéták tövében szaunázott, két óceánban fürdött egy nap alatt, kiküzdötte magát a médiaháborúból, lemondott a kormányszóvivőségről…Négy évtized riportjait, találkozások, események kulisszatitkait meséli el a szerző, a rádió és a televízió egykori külföldi tudósítója.A könyvben színes képmelléklet található – a szerző legérdekesebb fotóiból válogatott.