Fapadoskonyv.hu

Az ifjúság körében máig az egyik legnépszerűbb hős a gazdagokat megsarcoló, szegényeknek védelmet biztosító Robin Hood. Mándy Iván igazi írói bravúrral jeleníti meg a sherwoodi erdő lakóit. Klasszikus kalandregény valódi hősökkel, szerelemmel, humorral fűszerezve.

A könyvben olvasható tizennyolc elbeszélés a negyedik és egyben az utolsó olyan kötet, melyet F. Scott Fitzgerald még életében állított össze. A komoly, mélyenszántó gondolatok mögött Fitzgerald elbeszéléseiben szinte mindig, ott húzódik a huncut tréfa, a nevetés, a humor és az önirónia.

?Néhány évvel ezelott, vízkereszt napján reggel, négy Szatmár megyei fiatalember összeszólalkozott bizonyos nemes versenyzésre. A verseny feladata ebbol állott: farsang elso napján elkezdeni Szinérváralján a táncot, abban kivilágos-kivirradtig helytállani, ? akkor felülni a csöngos szánra, áthajtani Szamostelekre, ott is táncban virradni meg, s reggel ismét menni tovább Aranyosmeggyesre, ott is folytatni a dáridót, azzal megint egy faluval odább, fel Ugocsának, Beregnek, Zemplénnek, onnan lekerülni Szabolcsnak, Biharnak, végigvigadni mind a hat vármegyét egy csepp kipihenés nélkül. A verseny szabályai voltak ezek: egy ismeros házat el nem kerülni, ahova a négy közül valamelyik betérni óhajt, egy táncot sem hagyni kezdeni másnak, s nem végezni elobb, mint más. Minden tósztot elfogadni, s soha egy csepp bort nem hagyni a pohárban. Egész farsangon át nem aludni ágyban, hanem csak a szánban fekve, amíg egyik falutól a másikig utaznak, ? és végre elofordulható kalandoknál, mint például párbajok, szerelmi cselszövények dolgában, fidéliter egymás segítségére lenni, hasonló eseményeknek is igen gyorsan kellvén végrehajtatniuk, miután egy faluban egy napnál tovább idozni nem szabad. A négy ifjú közül, kik ez elmés versenyt megkezdték, egy kidolt már Tiszaújlakon: tüdogyulladást kapott, és két nap alatt belehalt. Ez nem volt életrevaló ember.?

Fitzgerald életének utolsó öt évében sokat dolgozott, írt megállás nélkül, mert kellett a pénz felesége kezeltetésére, lánya taníttatására. De õ akkor sem tudott rosszul írni, ha sietett. Egy-egy gyöngyszem minden írása. Érdekességként itt kiemelném A hullámzó óceánon c. elbeszélését, mivel ez az egyetlen, melyet álnéven írt alá. Szintén érdekes színfolt egy kutyatörténet (Bozont délelõttje). Az amúgy kedves kis sztori (sok kritikus kimondottan gyengének tartja, én semmiképpen sem) egy kutya szemével láttatja ironikusan a ?buta emberek? világát, gazdagokét és szegényekét, fehérekét és feketékét, a fontoskodást, az élet jelentõsnek tartott problémát, melyek, mint kiderül róluk, nem is annyira fontosak. Az olvasó, ha kezébe veszi Fitzgerald novelláit, rögtön rájön, mit is akar mondani velük. Még ha vannak is hibái, gyengéi az egyes történeteknek, de mindegyik jó, sõt nagyszerû, és a legtöbb a mûfaját tekintve is remekmû. Élvezetes olvasmány már csak azért is, mert az író tükröt tart elénk, emberek elé, s ebben a tükörben azt látjuk, hogy vannak emberi hibáink, gyengeségeink, de az ember mégis csak jó, vagy igyekszik az lenni, mert hát? végül is ember. A szó nemesebb értelmében. Ortutay Péter

?Madarász hanyatlása már elorelátható volt. A párt legerosebb küzdojének bukása elkerülhetetlen volt, nem elvek, nem politikai balfogások, hanem kisszeru kezelési bunök miatt. A hozzá csatlakozó pártok méltán tartottak tole, hogy amennyire protezsálták Madarászt, annyira veszteni fognak népszeruségükbol, a ,közönség, bár igazságtalanul a politikai pártfeleket komplikált buntársaknak fogja tartani, a rágalomnak a legkedvezobb terrénuma nyílik ellenük, a skandalum napról napra öregszik és nyilvánosodik. A vizsgálatok megkezdése óta a Nyáry-Kovács-Kazinczy párt roppant majoritása növekedett az országgyulésen, pisszegés, gúnykacaj és indignáció minden hangjai fogadják azokat, akik egy hónap elott csak tapsokat arattak, míg kiknek szavait azelott nem is hallgatták, azoknak beszédét, most éljenzés fogadja, kíséri. A Kossuth párt legerosebb szónokai, mint Szacsvay, föltámadtak az egykori kegyenc (Madarász) ellen, s a másik párt konferenciáit kezdték látogatni. Besze vehemens népszónoklatával elförmedten zúdult ellene, maga Irányi, a miniszternek személyes barátja, visszavonta kezét az elesotol ezen szavakra fakadva: »Azért nem szunök meg áldozni azon oltár elott, amelynek papjai közt egy tisztázatlannak találtatott.«  ,S végre Kossuth maga megtiltotta, hogy valaki oelotte Madarász nevét kimondja.?

?Mindjárt eleve figyelmeztette a mylord a fiatal szeladont, hogy itt Moszkvában az elokelo világ két pártra van oszolva. Az egyik a most kormányon levo Bestuseff pereputtya, a másik az ot megbuktatni akaró Voronzoffé. A cárno nagy udvari estélyein mind a két pártbeli nemességet együtt fogja találni Frigyes: de ugyan orizkedjék a Voronzoff-párti úrfiakkal összebarátkozni vagy a hölgyeikkel táncolni, ha a szerencséjét kockáztatni nem akarja. A kerülendo fonemesek neveivel is megismertedé, mégpedig nagyon autentikus forrás után. Valahányszor egy külhatalom nagykövete táncestélyt adott a palotájában, elobb a meghívandó vendégek névsorát elkérte tole az orosz kancellár. Mikor aztán visszaküldte a lajstromot, azon a Bestuseff-párthoz tartozó nevek vörös plajbásszal voltak megjelölve, a Voronzoffiak pedig kékkel. Ezeket nem kell meghívni. Trenk Frigyes egy olvasásra megtanulta, hogy az orosz udvarnál ki elott kell bókot csinálni, kinek kell hátat fordítani, melyik grófné sleppjét kell ügyetlenül letaposni, melyiknek a legyezojét ügyesen felvenni, ha elejti? ? S ez igen hasznos tudomány! Rövid idon elkövetkezett ismét a cárno trónralépésének évfordulója. Tavaly ilyenkor is megünnepelte azt Trenk Frigyes, pisztolydurrogtatással: a tenyere bánta meg. Ezúttal okosabb módját találta a hódolatnyilvánításnak. ? Lord Hyndford ösztönzésére egy szép névnapi ódát írt francia nyelven a cárnohöz, s ezt a nagykövet Bestuseff révén a cárno kezéhez juttatá. Erzsébet cárnonek nagyon megtetszett a szép onomasztikon: bemutattatta magának a költemény szerzojét. Az még jobban megtetszett neki. A cárno meg tudta becsülni egy hat láb magas kapitány értékét.?

",,... Végeláthatatlan sorban tudnám felsorakoztatni az orvostudománydicsőséges mártírjainak halhatatlanjait, akiknek szellemvilágábóllép ki e könyv főhőse: Fronius. Mindegyiknek homlokán ott ragyog talán már születése pillanatában az égijel, a zseninek, az ingeniumnak, az örökkévalóságnak szent pecsétje, de olyan kevesek vagyunk mi, esendő földi halandók,akik meg is tudjuk érteni a Teremtés titkos rendeltetését, ésnem gúnyszavakkal és ostorcsapásokkal, hanem az emberiség Megváltóit megillető Hozsannával fogadjuk a Jóságnakés Szeretetnek Földre küldött isteni követeit: az orvosokat..." Dr. Müller Vilmos"

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Benjamin Walter zsaroló és 13. Pác Tivald sajátos duót alkotnak. A tét az 500 ezer fontos örökség és a kaszafúrásért járó börtön. Őrületes személyiségcserék, plasztikai műtét és kalandok után Tivaldra talán rámosolyog a szerencse, miközben Benjámint fejlövés éri. De a bonyodalmak csak most kezdődnek. Miközben olvasó tátog, és megállás nélkül hahotázik.

Az élet legragyogóbb ismeroje és értoje vezet körül Epikur kertjében, hogy sétapálcájával sorra verje le az illúziók, az eloítéletek színes üveggömbjeit.

Egy csapat fiatal tanulmányi kirándulásra indul a Bakonyba, ám váratlanul õskori erdõben találják magukat. Dinoszauruszok járnak körülöttük, a levegõben õshüllõk röpködnek... Kiderül, hogy az egyik társuknak furcsa, már-már emberfeletti képességei vannak, és az õ segítségével megkísérlik a túlélést a nem embernek való körülmények között. Hogyan és miért kerültek a földtörténeti jura-korba? Életben tudnak-e maradni ott? Visszajuthatnak-e valamikor a XX. század civilizált világába, amelynek a kialakulása majd csak évmilliók múlva kezdõdik el? Vagy talán épp a civilizáció kialakulását fenyegeti Veszedelem az Õsvilágból?

A világhírû írónõ ebben a regényében csodálatos lélekrajzzal írja meg egy felzaklatott fantáziájú fiatal fiú naplóját. Egon, a híres szobrásznõ fia, tizenkét éves korától írja a naplót. Romantikus rajongástól, túlfûtött szenvedélyig, gyötrõ féltékenységtõl, vad gyûlöletig, az érzések hullámhosszán egészen a gyilkosságig. Claire Kenneth ezúttal nem egzotikus környezetet választott hátteréül. Egon naplója Magyarországon játszódik. Egon mindent megír a naplójában. Vágyait és érzéseit...

,A fejezet címéről mindenki kitalálja, hogy egy nagy alkotmányos hadjáratot fogunk végignézni. Bakonyberek megyében a fehér toll és vörös toll pártja készül. Ne fuss el tőle, kedves olvasó! Egy csepp politika sem lesz benne. Tudom, hogy megelégelted, s nem szaporítom szenvedéseidet még szépirodalmi úton is. Nem politikai pártok harcoltak itten. Nincs szó a kor nagy eszméiről, vallásszabadságról, népfelszabadításról, közteherviselésről s azoknak tolmácsairól; itt csak a következő nagy világeseményen fordul meg a jövendő sorsa: miszerint, hogy a három év előtti tisztújításon a vörös tollas párt csak oly feltétel alatt egyezett bele Herendy Gábor első alispánná választatásába, hogy ha az ugyanakkor második alispánná megválasztott Darkaváry Lőrinc a jövő választáskor első alispánná emeltetik; Herendy Gábor helyet ad, s maga elmegy septemvirnek, ha viszik." (A szegénység útja - részlet)  ,,Mindenki meg volt felőle győződve, hogy Ottónak csak egy kis háborúra van szüksége, hogy fényes pályakört csináljon. Most huszárkapitány. Az első fényes lovassági fegyverténye után őrnagyi rangra emelkedik. Akkor jön egy erőszakolt kémszemlészet: a visszatérőt várja az alezredesi cím. Azután egy ügyesen kombinált s vakmerően kivitt megrohanás. Ez érdemeket ád neki a dandárparancsnokságra. Végre egy döntő ütközet, ahol az oroszlánrész az ő dandárjának s éppoly bátor, mint körültekintő vezényletének jut. Mindig feljebb! Ki tudja, hol végzi még? A Terézia-rendbe okvetlen belekeveredik. A sors betöltötte ezt a kívánságot is. Napirendre került az olasz-francia-osztrák háború. " (Egy ember, aki mindent tud - részlet)

?De hát hol van az egetvívó asszony? Mit csinál Katalin? Eltunt-e az örökre? Egy óriási nagy, borbe kötött fóliáns könyv felel meg erre. Ez az asszony, ez az anya, azon ido alatt, amíg gyermekét nagyra nevelte, azt a hihetetlen feladatot vitte tökéletességre, hogy a fia törvényességét bizonyító adatokat összegyujtse, városról városra járt, tanúkat vallatott, ahol egy morzsát megtalált, azt is fölvette! minden szó, minden tény, mely világot vethetett rá, meg lett örökítve. Asszonyok, leányok, cselédek, kufárnék, királyi konziliáriusok, papok, szuperintendensek, bírák, porkolábok, javasasszonyok, festok, patikások, doktorok, az emberi társaságok minden képviseloi sorra kényszeríttettek a vasakaratú asszony által, hogy tanúbizonyságaikat letegyék. Ez volt egész életének gondja, erre költötte minden jövedelmét. A nagy fóliáns egyre telt, lap lap után szaporodott, s majd mikor az utolsó lap is tele lesz írva, akkor oda fogja tenni a legfobb törvényszék elé, itt van! Ítéljetek! Mondjátok ki a fiam becsületét! S ugyan mire gondolt ez az asszony, mikor a legfobb törvényszék elé készült az ügyével? Hol az a törvényszék??

Az angol kritika szinte egyöntetuen Lawrence-t ismeri el a XX. század legnagyobb angol regényírójának. Magyarországi népszerusége eddig novelláin és a Szülok és szeretok c. regényén alapul, hazájában azonban mind határozottabb az a kritikai álláspont, amely Lawrence legértékesebb muveinek a Szivárvány-t és folytatását, a Szerelmes asszonyok-at tartja. Az 1915-ben keletkezett Szivárvány a Brangwen család három nemzedékének sorsát fogja át. A szorgalmas, kissé nehézfeju fiatal gazdálkodó, Tom Brangwen, beleszeret a nálánál idosebb, világlátott, lengyel származású Lydiába. Szerelmük, házasságuk végletek között csapong, két szélsoséges típusát képviselik az emberi természetnek, kapcsolatuk sosem lehet kiegyensúlyozott. Lydia lánya, Anna, az osi ösztönök világába menekül: az anyaságban keresi élete értelmét, a termékenységben talál vigaszt. A harmadik rész hose Anna legidosebb lánya, Ursula. Más fából faragták, mint nagyanyját, anyját, így más úton indul el. Szabadságának, egyénisége megvalósításának programja szomorú kudarccal végzodik, a regény végso víziója azonban mégis perspektívát csillant fel: a sötét, komor bányavidék felett szivárvány jelenik meg. Ursula letörhetetlen vágyai teremtik ezt a harmónia-jelképet a menthetetlennek látszó világban.

Egy fiatal férfi úgy véli, hogy a régi tanára és egyben jótevõje, Colson professzor kapcsolatban áll egy másik világgal, s onnan bizalmas információkat szerez. Ez gazdaggá tette, lehetõséget nyújtva a kutatás fejlesztésére, de egyben szerzett egy hatalmas ellenséget, aki semmitõl sem riad vissza, hogy a professzor titkos munkáját a saját céljaira használja fel. A 127-es bolygó az egyik legkorábbi példája a sci-fi és a hagyományos bûnügyi regény ötvözésének.