Fapadoskonyv.hu

E kis kötetbe foglalt mesék felvillantják előttünk a távoli vietnami nép életét, tanúságot tesznek gazdag képzeletéről, szenvedélyes érzéseiről, számot adnak bátorságáról, önfeláldozásáról, megőrizték optimista világszemléletét, derűs bölcsességét.E mesék visszatérő motívuma az ember harca az elemekkel, de fölismerjük bennük a társadalmi hátteret is: a nép küzdelmeit, nyomorgását és a jólét utáni vágyát. A jó és a rossz viszályából a jó kerül ki győztesen, az igazság a szegény ember oldalán áll.E mesékben öltött testet, amit a vietnami nép régi életében nem érhetett el.

A mesék szerves részét képezték a mindenkori kínai kultúrának, amely az ország határain túl más népek műveltségére is hatással volt évezredeken keresztül. Legendák, vallási hiedelmek, történelmi események, vagy sok esetben hivatásos írástudók történetei váltak népmesékké, népies mesékké. Kötetünkbe több mint egy tucatnyit válogattunk ezek közül, melyek G. Beke Margit és Tokaji Zsolt átdolgozásában olvashatók.

Az Egy homályos eset Napóleon császársága idején követi nyomon egy francia nemesi család életét, két ifjú családtag emigrációjától az amnesztia utáni visszatérésükig. A hátrahagyott szerelmes és a rokonok köré szövõdõ történet azonban egy szenátor rejtélyes elrablásával kapcsolódik össze, a bûnténytõl pedig magasabb körökhöz vezetnek a szálak? Megvédheti-e magát az egyén a hatalommal szemben? Milyen árat kell fizetnie annak, aki államérdekek útjában áll, vagy aki éppen felhasználható a beteljesítésükhöz? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ a regénybõl.

A lánggal égő tollú, csodálatos tűzmadár a szegény ember kertjének legszebb virágait cseni el éjjelente, amíg a szegény ember három deli fia meg nem szerzi a tűzmadarat és vele a tündérszép királykisasszonyt is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

E regény foszereploi Iványiék, egy Lajos utcai bérház lakói. Az apa tizenkilences kommunista, Péter, az idosebb fiú is részt vesz a munkásmozgalomban, Márton a fiatalabb fiú visszahúzódó alkat. Iványiék ellenségeinek egy része is ebbol a házból való# a fehérterrorista rendor ormester, és a nyilas pribékké züllött részeges munkakerülo. A politikai és erkölcsi ellentétek, melyek a ház lakóit szembeállítják egymással, önmagukban is elegendoek lennének egy családregény eseményeihez, de mindig újabb és újabb szereplok kapcsolódnak, újabb és újabb epizódok szövodnek be a történetbe.

E regény foszereploi Iványiék, egy Lajos utcai bérház lakói. Az apa tizenkilences kommunista, Péter, az idosebb fiú is részt vesz a munkásmozgalomban, Márton a fiatalabb fiú visszahúzódó alkat. Iványiék ellenségeinek egy része is ebbol a házból való# a fehérterrorista rendor ormester, és a nyilas pribékké züllött részeges munkakerülo. A politikai és erkölcsi ellentétek, melyek a ház lakóit szembeállítják egymással, önmagukban is elegendoek lennének egy családregény eseményeihez, de mindig újabb és újabb szereplok kapcsolódnak, újabb és újabb epizódok szövodnek be a történetbe.

Nagyméretu vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Huség és a Különös osz. A korábbi, nagy sikeru Siratófal-ból megismert hosök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentos emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe.Különösen igaz ez a regény kommunista hoseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hunek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel.Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hosei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában? Ez az a kettos próbatétel, amely szorosabb egységbe fuzi a trilógia jelen két részét.A szerzo hu önmagához. Méltán népszeru fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hoseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülo cselekmény során oszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülo hoseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserut, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstol a belso tisztázáson keresztül a huség újravállalásáig vezet?

Nagyméretu vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Huség és a Különös osz. A korábbi, nagy sikeru Siratófal-ból megismert hosök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentos emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe.Különösen igaz ez a regény kommunista hoseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hunek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel.Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hosei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában? Ez az a kettos próbatétel, amely szorosabb egységbe fuzi a trilógia jelen két részét.A szerzo hu önmagához. Méltán népszeru fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hoseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülo cselekmény során oszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülo hoseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserut, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstol a belso tisztázáson keresztül a huség újravállalásáig vezet?

Az indokínai szigeteken játszódó történet főhőse csak rövid kiruccanást akart tenni a bűn világába, de ezután az események irányítása kicsúszott a kezéből… Elszabadulnak a szenvedélyek: törzsi lázongások törnek ki, kegyetlen harc kezdődik a kaucsuklelőhelyekért. Willems – a főhős – a szépséges bennszülött Aissa szenvedélyes szerelme és régi önmagát kereső énje között sodródik egészen tragikus haláláig.

A három novér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zurzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az ?optimizmus?, amely a mu végén fogalmazódik meg: ?? a mi életünk még nem fejezodött be? nemsokára megtudják, miért élünk, miért szenvedünk?? A darab, amelynek sem tragikus konfliktusa, sem tragikus szereploi nincsenek, a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddo várakozást rajzolja meg.A három novér jellegzetes csehovi hosök, akiket a közös ? az élet elhibázott, a célokat, eszményeket az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belso világot felmutató ? szellemiség tart össze.

Bizonyára nincs még egy alakja a magyar muvészettörténetnek, akirol annyi ellentétes vélemény hangzott volna el, mint a ?Csontváry néven festo? Kosztka Mihály Tivadarról. Szánni való orültnek éppúgy kikiáltották, mint az egyetemes muvészet legnagyobb alakjai közé tartozó zseninek. Muvészetének értékeit többször is felfedezték, de újra és újra feledésbe merült a neve, vagy pedig egyszeruen a kuriózumok közé sorolták hatalmas, fénylo színekben pompázó vásznait. Ma már tisztán körvonalazható Csontváry helye a XX. század magyar festészetében és modern muvészet egyetemes történetében. A brüsszeli világkiállításon aratott siker óta a külföldi muvészettörténészek is elismerik Csontváry rangját.

Akárcsak a Bűn és bűnhődés vagy az Ördögök: Dosztojevszkij e legérettebb – s egész életművét betetőző – alkotása is egy valóságos bűntény elemeiből nőtt irodalmi remekké. Jellemeiben, történésében, filozófiájában mintegy összegeződik az író teljes élettapasztalata; a páratlan pszichológiai hitelességgel motivált bűnügyi történet kibontása során Dosztojevszkij bölcseleti és művészi nézeteinek végső szintézisét fogalmazza meg. A Karamazov család tagjai: az apa és fiai az erjedő, felbomló múlt századi orosz társadalom sorsának hordozói. „A régi, a vad, a féktelen Oroszország elpusztítja önmagát – írja a mű alapeszméjéről Sőtér István –, de felnő egy új nemzedék, mely a jóság, a szeretet, az emberiesség jegyében él majd, s begyógyítja a Karamazovok ütötte sebeket.”

„Észrevettem, ?hogy a lázadók új bátorságot merítettek… Tennem kellett valamit… Előre szaladtam… és az öreget a kardommal levágtam. Ezzel egy időben egy tüzér golyót röpített a fejébe. Mikor a lázadók látták, hogy elesett, félelmükben, zavarukban vad ordításban törtek ki. A már-már hátráló katonáim is összeszedték magukat és így kihasználhattuk győzelmünket. Az ellenség közül alig hagyta el egy is élve a szorost…” Ez a véres esemény – a buddhista lázadó egyik legfőbb papjának lekaszabolása – az elindítója és okozója az 5. bengáliai angol ezred tisztje, John Berthier Heatherstone sok évtizeddel későbbi rejtélyes eltünésének, halálának. A Sherlock Holmes-történetek világhírű szezője (sic!), A. Conan Doyle, 1907-ben írta ezt az izgalmas, misztikus bünyügyi történetet, amely igazi csemege a színvonalas krimiket kedvelő Olvasó számára. Megj.: Megjelent közös díszdobozban a „Bernac Nagybácsi” és „Az örög lába” c. művekkel együtt. A közös dobozon sorozati címként: Doyle válogatott írásai

A Lúdas Matyi Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszott elbeszélo költeménye. A költo humoros formában mutatja be, hogy a furfangos szegénylegény hogyan jár túl a gazdag uraság eszén, és - akárcsak a mesékben - miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság a kapzsiság és a butaság felett.

F. Scott Fitzgerald (1896?1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az elsõ világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett ?Elveszett nemzedékhez? tartozott. Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétõl halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és elõreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítõ és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség. A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos címû film alapjául szolgált, melynek fõszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították. A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvû elbeszélés is olvasható.

A klasszikus francia író nagyszabású muve történelmi regénye, 1862-ben jelent meg. A történelmi háttér Karthágó harca saját zsoldosai ellen, akik a rómaiakkal vívott háború után gyulöletüket felfogadójukra, a dúsgazdag, büszke városra zúdítják. Az író nagy körültekintéssel gyujtött tudományos dokumentáció felhasználásával kelti életre évezredes romjaiból a káprázatos várost, amely a cselekmény kibontakozása során az alantas, emberalatti indulatok összecsapásának arénája lesz. A regénynek egyáltalán nincs pozitív pólusa, a humán szó értelmében vett emberiességet egyetlen figurája sem képviseli. (Legeza Ilona)