Fapadoskonyv.hu strana 5 z 82

?Így történt ezelott húsz évvel is K? városában nagypéntek napján, mely nap csak annyiban különbözött egyéb tisztességes hétköznapoktól, hogy e napon sem veres, sem fehér, sem semmiféle nemzet színét viselo bort egy igazhívo is nem szokott inni a nagy kiterjedésu városban, hanem ? a városon kívül. Örömünnep napja volt ez, mely öröm nem hagyta magát a gerendák és sárfalak közé szoríttatni, hanem kivitette magát a szabad mezore, melynek köröskörül csak a láthatárba olvadó mennyország a kerítése, s fejével az egeket verdeste. Már reggeli kilenc órakor írmagul sem lehetett az említett város falai közt épkézláb embert találni. Ifjak és vének, nok és férfiak, gyalog és lóháton, egymásba csibbenkedve, egymást megelozve és egymást siettetve vágtattak, nyomultak, és törekedtek ama hosszú térségen kifelé, mely sárba és porba öltözködve a városon belol szokásnál fogva neveztetik utcának, innét pedig kiérve, anélkül, hogy jellemén legkisebbé is változtatna, kocsiút nevet visel, s a szolok közé visz, melyek nem csekély távolságban fehérlenek a meggy- és cseresznyefák virágaitól.?

Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

A második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elol a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szuk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenézo emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettego, éhezo férfiak és nok egyik szélsoségbol a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszeru novellagyujteménye kiváló emberismeretrol számot tevo, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsoséges helyzetet átélo emberek lelkébe.

All sorts of people came into the offices of the news-weekly and Orrison Brown had all sorts of relations with them. Outside of office hours he was ?one of the editors??during work time he was simply a curly-haired man who a year before had edited the Dartmouth Jack-O-Lantern and was now only too glad to take the undesirable assignments around the office, from straightening out illegible copy to playing call boy without the title. A legkülönbözõbb típusú emberek látogatták a hetilap szerkesztõségének irodáit, és Orrison Brown ennek megfelelõen bánt velük. Munkaidõn kívül ?a szerkesztõk egyike? volt, de munkaidõben csak egy fürtös hajú fiatalember, aki egy évvel ezelõtt még a Jack-o-Lantern címû harvardi diáklapot szerkesztette, és most mindennek örült, amit a hivatalban rábíztak. Annak is, aminek mások nem nagyon. Például az olvashatatlan kéziratok szerkesztésétõl a kefelevonattal való futkározásig.

A dzsajpuri rádzsa Angliában vendégeskedik, és Londonba magával hozta családi örökségének értékes darabját, Sába királynõjének övét is. A mûkincsnek azonban nyoma veszik. A gyanú a háziasszony szegény unokahúgára terelõdik. Valóban õ a tolvaj, vagy csak egy hiú, magát megcsaltnak érzõ nõ kegyetlen cselszövésének áldozata? A bûneset tisztázása Claude Trennionra , a Scotland Yard felügyelõ-helyettesére vár. A Down Hill szelleme címû írásban Margot Panton , a fiatal lány, anyja halála után rég nem látott nagybátyjához kerül vidékre. Már az elsõ éjszaka megpillantja a környék szellemét. ?És ekkor megfagyott a vér az ereiben. Térdei megroggyantak, mivel ott, a kerti ösvény közepén, a havas háttérbõl kiemelkedve, egy alak állt a szerzetesek komor csuhájában! Mivel a kámzsa fejére volt húzva, az arcát lehetetlen volt látni. Úgy állt ott mozdulatlanul, kezeit elrejtve széles csuhájában, lehajtott fejjel, mintha gondolkodna. Aztán a fej lassan megfordult, s a holdfény egy hús nélküli, csontos arcra esett, sötét szemüregekre, és ajaktalan fogak fehér csillogására. A lány egy pillanatig bénultan meredt rá, arra is képtelenül, hogy megszólaljon vagy megmozduljon, aztán hirtelen visszanyerte hangját, és velõtrázó sikollyal omlott a padlóra, halálos ájulásban.? A kísértethistória különös módon összefonódni látszik a hírhedt Flack-banda üzelmeivel, akik után épp a szomszédban lakó ügyvéd is nyomoz....

When Cartwright and Maxell visit the theater in Tangiers, Cartwright boldly liberates the Irish singer Miss O'Grady from her infamous surroundings, so angering the theater owner's son and the Spaniard Jose Ferreria. Then the news from El Mograb is good, so Cartwright leaves to arrange the necessary finance. In the Crown room of the Law Courts, Mr. Justice Maxell is asked by the attorney general if he is doing business with Cartwright. No, he lies.

A young man finds that his old science teacher and benefactor, Professor Colson, is in contact with another world. The information the Professor is receiving has made him rich, but has also made him a powerful enemy who will stop at nothing to discover the Professor's secret and use it for his own ends. Planetoid 127 is one of the earliest examples of the 'twin worlds' science fiction theme, in combination with the traditional crime/thriller genre of which Edgar Wallace was an acknowledged master.

„…A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok… Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és – szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!” Hogyan került a Szaharába ez a legendákat fakasztó „kísértetlégió”, és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

?Egy kedves osi jó szokás dívott akkor városunkban, (talán még most is megvan) ? a gyermekcsere. Soknyelvu hazánknak egyik városa német, másik magyar ajkú, aztán pedig hát testvérek volnánk, meg kellene egymást értenünk, a németnek meg kell tanulni magyarul, a magyarnak németül. S szent a béke. A jámbor hazafiak efelol így tesznek. A német városban is vannak iskolák, a magyarban is. A német szülok írnak a magyar városban levo tanodák igazgatóinak, s a magyar szülok a német város tanárainak, hogy vannak-e kezeik alatt levo iskolásfiúk, leányok, akik innen oda, onnan ide cserébe kaphatók lennének. Azokat azután egymásért kicserélik. Kedves, gyöngéd, asszonyszív-szülte gondolat! A gyermek elmegy hazulról, elhagy apát, anyát, testvért, s ismét otthont talál, anya helyett anyát, testvér helyett testvért, ? s eltávoztával nem marad üres a ház, gyermek helyébe gyermek jön, s ha a fogadott anya a gyermekének szánt gyöngédséggel elhalmozza a jövevényt, arra gondol: éppen így bánnak most az enyémmel is a messze távolban, mert az anyaszerelmet semmi fizetésért megvenni nem, csak cserében megnyerni lehet. Ezt az intézményt csak asszonyok gondolhatták ki, ellentétben azzal a rideg rendszerrel, melyet a férfiak találtak fel, mely a fogékony ifjú szívek számára zárdákat, konviktusokat, zárt kollégiumokat alapított, ahol korán letörülje róluk az élet minden emlékét a családi létnek.?

A kötet különböző időben keletkezett, más-más tárgyú írásokat tartalmaz, melyekben a hiteles korrajz és a szubjektív emlékezés műfaji elemei keverednek. Az írások főbb témakörei a reformkori színházi élet, a sajtó és a cenzúra, a forradalom és a szabadságharc emberi adalékai, visszaemlékezések, találkozások írókkal, festőkkel, politikusokkal. "A karácsonyi műkirakatokban látható Ferraris képe, igen szépen sikerült heliogravürben visszaadva, melyet a Sváb Károly birtokában levő eredeti olajfestmény után. "A históriai tarokkparti"-nak neveznek. Nem azért nevezik pedig históriai tarokkpartinak, mintha az együttjátszók s a nekik asszisztáló "bíbicek" itt csinálnák ennél az asztalnál a világtörténetet, hanem azért, hogy ennek a tarokkpartinak históriája van. Ez a tarokkasztal három miniszterelnököt látott bukni (sőt segített buktatni), a negyedik (Wekerle) csak úgy menekült meg, hogy nem tud tarokkozni. Nagy hiba egy olyan szép talentumú embernél! Úgy hiszem, hogy modern társaságban egészen fölösleges fáradság arról értekezni, hogy a tarokkozás milyen nevezetes tudomány, több, mint tudomány - művészet! Sőt, mondhatám: diplomácia - az is az haute finance-szal összekötve. Itt a szerencse magában nem segít, az ember a legjobb kártyákkal bukik meg, s nagyon rosszakkal diadalmaskodik. Ilyenkor azt mondják: ángol ész"

1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet gyakorolja. Mária törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erõteljesebb, szõke szépség, akit a lengyelek királynõjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné hatalomvágyó asszony, ugyanakkor egy szerelmes nõ, aki hatalmas szenvedéllyel kötõdik Garay nádorhoz. Lajos király hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt nõi ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar fõurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet, férje akaratával ellentétben nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig võlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária pedig Zsigmond felesége lesz. A délvidék forrong. Erzsébet útra kel Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...

The narrative revolves around a Hungarian refugee who arrives in America after the 1956 Hungarian Revolution. Young Attila struggles to make sense of life as an adolescent, but also within his family who are neither Hungarian nor American, but who seem to live in a separatist community of Hungarian-Americans bottled up in a historical and political time warp. Caught between two worlds, his past and his present, Attila's conflict comes to a head when he falls in love with the "wrong" girl. His deep love for Lyudmila pits him against everything his family believes in, his religion, and the call to arms in an unjust war. And the final pages of the novel reveal secrets that explain much of what Attila was really fighting against - and what he was fighting for. This remarkable book keeps the reader fascinated until the very end.

Miként Edgar Allan Poe mûvészete és irodalmi értéke sokáig fejtörést okozott a nyugati mûvészettörténészeknek, úgy kellett a japán olvasóknak is elmélyednie Izumi Kjóka (1873-1939) kifinomult alkotásainak megértésében. Olyan szerzõ volt õ, kinek az irodalomtörténeti szerepét és hatását méltatlanul alábecsülik. Írásai feltevésekbõl fakadnak, s ebben nagyon is eltér azon alapoktól, ahonnan Poe merített a nyirkos sivárságot árasztó alkotásai megírásához, ám mégis kiterjeszthetjük a gótikus kifejezést e kultúrákon átívelõ dimenzióra, s indokolt mindkét íróra vonatkoztatni. Kjóka osztozik azon a dekadens romanticizmuson, melyen Poe is, és e hasonlóság arra késztet minket, hogy átgondoljuk, hogyan is lehetséges, hogy mindkettejüket a kísérteties és hátborzongató mûvek íróiként ismerik el. A "japán Poe-ként" is emlegetett Izumi Kjóka alkotásai magyarul ez idáig nem voltak olvashatók. Jelen válogatás a négy legjelentõsebb elbeszélését tartalmazza.  

Francis Elmer has vanished, and all that is found is a typed note signed 'The Head Hunter'. Elmer's niece Adele Leamington is an extra at the Knebworth Film Corporation. The actress Stella Mendoza keeps the whole set waiting to shoot, in the best Hollywood tradition, but her starring role is given to Adele. Surprised by Mike Brixan as she is learning her lines, Adele drops the typed script. The 'v' letters are blurred and the 'g' is indistinct. Mike turns white...

Kevesen tudják, hogy P. Howard – Rejtő Jenőnek még ma is vannak olyan művei, amelyek egyszer sem jelentek meg az utóbbi 30-40 évben. Igaz, ezek nem a később híressé vált P. Howard, hanem Gibson Lavery álnéven jelentek meg. A szerző azonban azonos. Ugyanaz a Rejtő Jenő, aki szereplőit felejthetetlen karakterfigurákká tudja varázsolni, akinél az események lélegzetelállító tempóban követik egymást, és akinél mindig minden úgy fordul, ahogy a legkevésbé várnánk. A Nevada szelleme tehát nem hiányozhat senkinek a polcáról sem, aki érdemesnek tartja Rejtő Jenőt arra, hogy műveit könyvtárában összegyűjtse.

?Ráby Mátyás Bécsbe megérkezte után egészen elzárkózott a világtól, nem járt fel a Burgba, hanem fogadott a Paternoster utcában egy kis szállást, s senkinek sem mondta meg, hogy hol lakik. Erre pedig nemcsak az az oka volt, hogy háborítatlanul elkészíthesse azt a nehéz és bonyolódott munkát, ami a rábízott ügy volt, cifra változandóságaival, hanem még inkább mindenféle pszichológiai állapotok. Érezte, hogy az o egész tragédiája valami fölöttébb nevetséges história. A bécsi »janhagel« nem tekinti azt egyébnek, mint egy kapitális »jux«-nak. Hogy a nagybajuszú magyarok ezzel a »schabernak«-kal magát a császárt is feltréfálták, ez csak annál mulatságosabbá tette a »hetz«-et. A »hetz« meg a »jux« pedig a bécsi népnek az, ami a rómainak a cirkusz. Jaj annak, aki belejutott, legyen az szép asszony, hercegno vagy komédiásné, foúr vagy pap, az mindegy, nincs neki kegyelem, agyonnevetik, agyonélcelik. Ezért kerülte még a jó barátait is. Még a hírlapok olvasásától is irtózott. Azt látta belolük, hogy az egymás fejére tóduló világesemények az o történetének veszedelmes versenytársai. Ki fog a szentendrei kicsiny emberek apró bajairól, a Pest vármegyei táblabírák machinációjáról, meg a ketto között kepickélo Ráby Mátyás furcsa kalandjairól beszélni, mikor a keleten Oroszország diadalai a nagy ozmán birodalmat rendítik meg alapjaiban, mikor benn az országban új hadjárat elokészületei folynak, mikor a németalföldi lázadás az osztrák birodalmat egyik legszebb tartományától készül megfosztani, s mikor mindezeknél óriásibb, általánosabb rém gyanánt tornyosodik fel a franciaországi forradalom??