Fapadoskonyv.hu strana 5 z 82

Kevesen tudják, hogy P. Howard – Rejtő Jenőnek még ma is vannak olyan művei, amelyek egyszer sem jelentek meg az utóbbi 30-40 évben. Igaz, ezek nem a később híressé vált P. Howard, hanem Gibson Lavery álnéven jelentek meg. A szerző azonban azonos. Ugyanaz a Rejtő Jenő, aki szereplőit felejthetetlen karakterfigurákká tudja varázsolni, akinél az események lélegzetelállító tempóban követik egymást, és akinél mindig minden úgy fordul, ahogy a legkevésbé várnánk. A Nevada szelleme tehát nem hiányozhat senkinek a polcáról sem, aki érdemesnek tartja Rejtő Jenőt arra, hogy műveit könyvtárában összegyűjtse.

?Ráby Mátyás Bécsbe megérkezte után egészen elzárkózott a világtól, nem járt fel a Burgba, hanem fogadott a Paternoster utcában egy kis szállást, s senkinek sem mondta meg, hogy hol lakik. Erre pedig nemcsak az az oka volt, hogy háborítatlanul elkészíthesse azt a nehéz és bonyolódott munkát, ami a rábízott ügy volt, cifra változandóságaival, hanem még inkább mindenféle pszichológiai állapotok. Érezte, hogy az o egész tragédiája valami fölöttébb nevetséges história. A bécsi »janhagel« nem tekinti azt egyébnek, mint egy kapitális »jux«-nak. Hogy a nagybajuszú magyarok ezzel a »schabernak«-kal magát a császárt is feltréfálták, ez csak annál mulatságosabbá tette a »hetz«-et. A »hetz« meg a »jux« pedig a bécsi népnek az, ami a rómainak a cirkusz. Jaj annak, aki belejutott, legyen az szép asszony, hercegno vagy komédiásné, foúr vagy pap, az mindegy, nincs neki kegyelem, agyonnevetik, agyonélcelik. Ezért kerülte még a jó barátait is. Még a hírlapok olvasásától is irtózott. Azt látta belolük, hogy az egymás fejére tóduló világesemények az o történetének veszedelmes versenytársai. Ki fog a szentendrei kicsiny emberek apró bajairól, a Pest vármegyei táblabírák machinációjáról, meg a ketto között kepickélo Ráby Mátyás furcsa kalandjairól beszélni, mikor a keleten Oroszország diadalai a nagy ozmán birodalmat rendítik meg alapjaiban, mikor benn az országban új hadjárat elokészületei folynak, mikor a németalföldi lázadás az osztrák birodalmat egyik legszebb tartományától készül megfosztani, s mikor mindezeknél óriásibb, általánosabb rém gyanánt tornyosodik fel a franciaországi forradalom??

„A kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak – írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt.”

?A kor a dzsessz, a vad orgiák, a szesztilalom elsõ évei voltak Amerikában, mely években a fiatalok (s általában az emberek) élni akarása nem ismert határt. Mindenki arról beszélt, írt és olvasott, hogy a háború elõtti világnézet, és fõleg az erkölcsi szemlélet, már a múlté, ezért mindenképpen más kell. Divatba jött a rövidszoknya, a bubifrizura, a tánc, a szórakozás és ? mert tilos volt ? az alkoholmámor. Fantasztikus évtized következett, az ún. dzsesszkorszaké. És Fitzgerald szenvtelenül, hanyagul azon nyomban prófétájául szegõdött, és hatalmas elbeszélõképességét latba vetve el is mondta mindazt, amit tapasztalt, és ami a szívét nyomta?? Ortutay Péter http://mostjo.blogspot.hu/2016/01/f-scott-fitzgerald-szerelem-az.html

Hargitai Péter Barbár fantáziája azt kutatja, miként rejtőzhet a legkülönlegesebb prófécia a legközönségesebb események mögött, történelmi időkben, lapos hétköznapokban, szánalmas vergődésben, betegségben, káprázatban és kijózanító csalódásban. Nagy Attila hihetetlen útja az Óvilágból az Újvilágba, a forradalmi Magyarországról az Egyesült Államokba, a gyermektől a felnőtthöz, a diáktól a férjhez és apához vezet, de az utazás egyben hatalmas ugrás is, amely minőségi változást eredményez: a gyönge, esendő Attila erős férfivá érik. Attól a rendkívüli vágytól sarkallva, hogy önmagát és ifjú amerikai feleségét múlhatatlan lénnyé alakítsa át, a művészet és a tudomány eszközeivel végül megalkotja új, mégis ősi identitását. Küzdelmes újjászületése figyelemre méltó módon képez párhuzamot azzal a küzdelemmel, amelyet egy új és sokszínű nemzet folytat a spirituális újjászületésért és gyógyulásért.

Azt, hogy nagy író volt Francis Scott Fitzgerald, nem szükséges bizonygatni. Elég, ha csak két legnagyobb mûvét, A nagy Gatsbyt és Az éj szelíd trónjánt említjük. E kötetben összegyûjtött elbeszélései az amerikai álom keresésének hiábavalóságát, haszontalanságát mutatja. Így például A gazdag fiú Ansonja inkább az élvezeteket és az italt kedveli, eljátssza egyetlen esélyét a boldogságra, mert fél feleségül venni azt a lányt, akit igazán szeret. A téli álmokban pedig fordítva, Dexter, aki mélyrõl indul, kénytelen lemondani a boldogságról, mert egyetlen nagy szerelme, Judy Jones elkényeztetett gazdag lány, aki csak saját szeszélyeinek hódol. F. Scott Fitzgerald mind a kilenc elbeszélésben hitelesen, sebészi pontossággal ábrázolja az akkori évek légkörét Amerikában, és arra mutat rá, hogy csak a pénz, a gazdagság, a luxusautó, a külvárosi nyaraló távolról sem elég, ha az embernek nincs lelke és szíve. Mert azokra, akiket szeretünk ? mondja Fitzgerald ? ennél többet kell áldozni.

Kovács Ilona tanulmánykötetében a 'dilettáns' szó eredeti jelentésében olyan szerzõk átfogó elemzését adja, akik nem tanultságuk révén kapcsolódtak az irodalmi életbe, mûkedvelõként adták közre írásaikat. Az idõk során hozzájuk kapcsolható pejoratív társítások elsõsorban választott témájuk indokolta, miszerint mûveikben a kendõzetlen nemiséget, az erotikát, szexualitást tematizálták. A modernitást megelõzõ klasszikus irodalomtörténetek leginkább csak életrajzi vonatkozásaik miatt különcként tárgyalt, gyakran apróbetûs szerzõi a posztmodern kor szerteágazó, szövegközpontú olvasatában válhattak tudományos beszédtémává. Kovács Ilona könyve a szerzõk életmûvének értõ olvasata mellett, hû képet ad a tárgyalt kor kulturális-társadalmi berendezkedésérõl.

The creek between the canal and the river flows under Lady's Stairs, a crazy wooden house inhabited by Li Yoseph, who is known to the police as a smuggler. The neighborhood suspects he is rich, and knows he is mad. Mark McGill and the nervous Tiser arrive on the scene with Ann Perryman, sister of Ronnie. According to Mark (and confirmed by Li Yoseph), Bradly of Scotland Yard is responsible for Ronnie's death. Then Li Yoseph disappears.

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi – hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is…

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé. Az Aki a szívét a homlokán hordja című kisregény 1889-ben jelent meg először a Budapesti Hírlap hasábjain. A hírneves harcos egy prófétától kér segítséget, hogy halottszívű (azaz a nők iránt érzéketlen) felnőtt fiát az egészséges nemi ösztön útjára vezesse. Az ifjú Edrin bég színlelt házasságot köt egy ismeretlen nővel, akinek a homlokán fölfedezi a címbeli szívet. Beleszeret, a próféta óvása ellenére kinyomozza hollétét, szerelmes napokat tölt vele, míg rá nem ébred, hogy öntudatlanul bár, de apja rejtegetett feleségével és saját húgával élt együtt. Edrin ekkor végez velük és magával, a hazatérő apa pedig megőrül. A vadromantikus történetet Jókai a végzetszerűség eszméjével oltja be.  

A kötet a következő elbeszéléseket tartalmazza: A csőszház A trafik A bútorok A villamos A mosoda

A ?mi lengyelünk az idős Jókai „lelkiismeretesen, szépen kiírt, helyenként régi legjobb önmagára emlékeztető” regénye, búcsúja. Visszatérnek a régi témák és helyszínek: a szabadságharc, szülővárosának, Komáromnak drámai napjai. A regény a szabadságharc egyik utolsó csatájának idején kezdődik. A kozákok elleni harc ütközetében megsebesül Lippay Tihamér, a görög püspök unokahúgának, Natáliának a vőlegénye. Negrotin – a lengyel kapitány, Lippay harcostársa – és Natália mentik meg életét. A püspök Negrotinra bízza húgát és annak vőlegényét, előre látván az orosz túlerővel szembeni harc reménytelenségét. Negrotin vezetésével számos izgalmas kalandon mennek át, míg a kis csapat elérkezik Komárom várába, melyet még hősiesen tart Klapka György tábornok. E városban esküszik örök hűséget egymásnak Lippay és Natália. A vidám esküvői vacsora közben kapják a világosi fegyverletétel hírét. Lippayék Negrotin kíséretében az ősi birtokra vonulnak vissza, melyet a lengyel rendbehoz, jövedelmező vállalkozásokat indít. Tihamér léha életet él, adósságot adósságra halmoz, amikor Natália előtt teljesen világossá válik férje életmódja, az adósok börtönébe csukatja. Tihamér onnan kiszabadulva bosszút forral, de az általa szervezett gerillacsapatot is elárulja, a gerillavezér végez vele. Natália a gyászév letelte után Negrotinhoz szeretné kötni az életét, de a végzet ezt megakadályozza.

Kötetünkben Krúdy azon írásait válogattuk, melyben bemutatja a kis gimnazistaként megkedvelt Szepesség ódon városait, a hősi múltat megtestesítő nagypapa mutatta Garibaldi ereklyéről szóló történetet. Élvezetes olvasmány a Zörgőciekhez, Nyujtóziakhoz hasonló nevetséges és szánalmas különcök bemutatása is. Krúdy mindig bízott abban, hogy nem veszhettek ki a földről azok, akik jó tetteikkel kiérdemlik „a zöld kaftánt”.

Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja mero tisztaság, becsület és tehetség. A mélységbol jön, érzékeny lélekkel, a szüloi ház emlékével. Azt hiszi, a felnottek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak, világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnott Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhozo szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdeto elszántsága is. (Czine Mihály)

Philo Vance ismét nyomoz: a radioaktív szóda, a Rivermont Handicap (amely természetesen egy lóverseny) és egy gyilkosság a mozaik fõ elemei. A professzor nevelt fia a tetõkertben várta a futam eredményét. A tétje elveszett, de hogy ezért életét is eldobta volna? És még egy gyilkosság, no meg egy gyilkossági kísérlet? A szerzõ a detektívregény-irodalom klasszikusa. Mûveit fõleg a rejtvényeket, a logikus gondolkodást kedvelõk olvassák örömmel.

While brothers Lexington and Socrates Smith, authority on fingerprints and blood stains, are guests of Peter Mandle and his stepdaughter, they observe a light flashing from the direction of Mr. Jethroe's house. „Come three oaks,” it spells in Morse code. A ghostly figure is seen hurrying across the moonlit lawn. Early next morning the brothers take a stroll, and there, tied to an oak branch, is a body with a purple mark where the bullet struck.