Fapadoskonyv.hu strana 12 z 82

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökbol lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog ?visszaütni?, hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak késobb érzi meg, hogy a millió veszélyt rejto dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedo borzalmak ? bizony nem a legkedvezobb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a ?Dalol a vadon? címu film forgatására elindult expedíció minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is? A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az igazságot, hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni?

Egy nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Ferdinand Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. ,,A gyógyítás éppen folyamatban volt. Egy piszkos, rongyos burnuszba öltözött asszony állt fátyol nélkül a hakim előtt. Arcának zöldesszürke színe, fénytelen szeme s egész testét megrázó köhögése mutatta, hogy milyen súlyosan beteg. Ott állt alázatosan és csendesen a csodatevő előtt, tekintetét a porba rajzolt ábrára függesztette. ,,Az orvos" felemelt egy palackot, amelyben, amint ő hangosan mondta, egy varázsforrás vize van - valószínűleg a legközelebbi kútból merítette -, folytonosan érthetetlen mondatokat hadart s a palackkal megérintette a beteg fejét, mellét és hasát. Ezután itatott vele egy keveset a vízből, elvett tőle egy pénzdarabot, arcára borította a piszkos fátyolt s a tömeg felé lökte, hogy helyet csináljon a következő áldozatnak. "A könyvet dr. Balassa József fordította.

Németh Lászlónak e regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetu fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság jellegzetes képviselojéhez. Mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetové tegye, de zárkózott, magának való, eredendoen tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg élete értelmét. A regény egyrészt döbbenetes ereju lélekrajz, másrészt a letunt falusi úri világ életének képe is.

Titokzatos társaság után nyomoz Gilligan felügyelõ , a Scotland Yard fõfelügyelõje. "Madonna", a zömében nõkbõl álló banda vezetõje, egy könyvet is írt, a Miasszonyunk könnyei -t, ami szerint a nõké és a szépségé kell, hogy legyen az uralkodó szerep a világon, a csúnya embereknek nincs is helyük a földön. Úgy tûnik, a világuralom biztosításához sikerül a nagy hatalommal bíró Salamon pecsétjé -t is megszereznie.

Suicide on the left,' says Chief Inspector Coldwell pleasantly, as he and Leslie Maughan stride along the Thames Embankment during a brutally cold night. A gaunt figure is sprawled across the parapet. But Coldwell soon discovers that Peter Dawlish, fresh out of prison for forgery, is not considering suicide but murder. Coldwell suspects Druze as the intended victim. Maughan disagrees. If Druze dies, she says, 'It will be because he does not love children!'

?Nehezen gyógyult be az a seb, amit Ocskay a testvérétol kapott, s ,mikor már egészen begyógyult is, akkor is egyre fájt. A dicsoségrol hazudó álmai szétfoszlottak. Maga a hadjárat, ami azután folyt, egészen elvesztette addigi lovagias jellemét, mind a két fél úgy harcolt egymással, mint akinek nem a gyozelem a célja, de a ,bosszúállás, nem saját haditervének végrehajtása, csak az ellenfelének összekuszálása. Nehéz sóhajjal jövünk ki a történetíró múzeumából, s ,nincs kedvünk az emlékekre visszagondolni. Ocskay Lászlót egyre keményebben üldözte a balsors. Hajdani hadnagyai rá-rácsaptak az ezredére, s kudarcot vallattak vele. ? Biccse alatt (hol o maga Ilonka szeme láttára egykor oly hosleg harcolt), Vajda levágta egy egész századát Ocskaynak, s az akkor éppen ott volt Ritschánt is elfogta, nehéz sebekkel elborítva. Hajdani kuruc ezrede apránkint mind átszökdösött a fejedelemhez, úgyhogy vége felé nagyobb volt az Ocskay-ezred a kuruc részen, mint a labancoknál, s Rákóczi a visszatért ezrednek éppen Ocskay Sándort tette meg parancsnokává. Ocskay László most már kerülte a harcot. Olyan volt már a lelke, mint a gyuru, amibol a drágako kihullott, csak a veszteségre emlékeztet. A hajdani dicsoség mezején csak a szégyen tarlója maradt. A késo bánatot (az ebgondolatot), a visszasíró emlékezetet csak a ,bor tudta elaltatni. Nem is portyázott már, csak kóborolt. Nem kereste a ,harcot, csak a tivornyát. Eltékozolt egy esztendot, alászállva minden becsületben.?

BRÓDY SÁNDOR Kaál Samu Erzsébet dajka GOZSDU ELEK Ultima ratio Nemes rozsda Oszi eso Mea culpa PETELEI ISTVÁN A nagyapó Mayer, a zsidó suszter Parasztszégyen

„A ?helyzet tehát ez volt: a Hóhérok asztaltársasága a kocsma bejárat felöli részén állt, Krokodil nevű pénztárosuk körül, aki egy ember nyakát tartotta kezeiben, azzal a szándékkal, hogy az említett nyak tulajdonosát, huzamosabb szorítás révén, fulladás következtében beállott halállal ölje meg. Szemben velük látszólag közömbösen, de bizonyos fokig várakozó állásponton foglalták el pozíciójukat a Gyóntatók, élükön Rozsdással, aki dohányzott. A másik Gyóntatót "Főorvos Úrnak” hívták, mert egy barátját, aki osztozkodás közben hülyének tettette magát, olyan türelemmel verte órákon át, míg az illető háromhetes kórházi ápolás után ép elmével tért vissza a kültelki társaságba, és hogy a gyógymód megismétlését elkerülje, eleget tett a Főorvos Úr jogos igényeinek. A harmadik Gyóntató, tisztességes nevén Bunkó, kissé jobbra a Főorvostól, megvakarta vállát, de csak azért, hogy kitapintsa a kabátja alatt négyszeresen összecsavart drótkötelet, amelynek végén jókora vasdarab volt. Erről a különleges verekedési szerszámjáról nevezték el Bunkónak."

Tündérkertbe invitálja olvasóit Tatay Sándor utolsó, immár posztumusz könyvében. A vidék, amelyet bejárunk vele, az író igazi otthona volt: a badacsonyi szoloskertek, a távolban kéklo Balaton, a napfényben fürdo hegyoldal, az ország egyik legszebb vidéke, amit megismerni és megszeretni Tatay is tanított bennünket. S ennek a gyönyöru tájnak a ragyogását csak fokozza az a szeretet, amellyel az író elénk varázsolja. O, aki minden fát, virágot, minden szolot ismert itt, tudta az évszázados ültetvények történetét, most kézen fogja az olvasót és megismerteti a hegy lakóival. A tosgyökeresekkel és az újonnan idetelepültekkel, akiket egy csapásra meghódított ez a világ, akiknek keze nyomán újra virágzásnak indulhatott itt az élet. Emberi sorsok elevenednek meg a könyv lapjain, színes figurák a múltból, de a jelenbol is, hiszen Tatay nemcsak emlékeit idézi fel, nemcsak a hegy múltját. Élete utolsó percéig a jelenben is élt, a jelen gondjai foglalkoztatták, muvésziek és politikaiak egyaránt. Történetei ezért nem csupán hangulatos anekdoták, hanem a muvész töprengései is az írói lét, az írói munka kérdéseirol.

Tõke Péter Miklós könyve H. G. WELLS: AZ ISTENEK ELEDELE (THE FOOD OF THE GODS) címû fantasztikus regényének ?rejtett üzenetét? tárja az olvasó elé. Három fõiskolás fiú Afrikába utazik a megszállott tudóssal, hogy felkutassák az óriásnövést elõidézõ anyagot, amely ott természetes állapotban fordul elõ,és fává növeszti a közönséges gyomokat? Az izgalmakban bõvelkedõ történet olvasása közben megismerkedünk a Ruwenzori-hegység élõvilágával, és tanúi lehetünk, ahogy az ?istenek papija? ismét rászabadul a világra, gigantikus lényeket alkotva. Fény derül arra is, hogy létezik-e a legendás hegyi ember, a kakundakari.

A Forgó táncparkett allegorikus cím. Az emberi sorsok forgását jelzi, ahogy forognak körbe-körbe. Az irigység, mint vezérlõ motívum, mindenki irigyel valakit, mert nem is sejti, hogy mi rejlik a külszín mögött? A regény helyszínei New York, Hong Kong, Genf, Párizs és Hollywood.

?Most egy országgal odább. Lépjünk elobbre egy országgal és hátrább négy esztendovel. Erdélyben vagyunk. 1662 az év. Egy egyszeru nemesi lak áll elottünk Ebesfalva aljában, szinte legutolsó ház a helységben. Az épület inkább hasznosság, mint regényesség nézetei szerint van építve, minden célra külön épület, alakra, minoségre, elhelyezésre. Kétoldalt ólak, aklok, kocsiszínek, kobol, vályogból vagy keményfa deszkából, ketrecek, szárnyas állatok számára, nyitott csurök, zsúppal fedve, s ,nagy teteju birkarekeszek, hátul gyümölcskert, melybol egy méhes félszeg teteje látszik ki, s a széles udvar közepén a fehérre meszelt lakóépület, félszárnyra építve, elotte árnyékos diófák, melyek alatt malomkobol hevenyészett gömbölyu asztal áll. A lakóudvar kokerítéssel van elválasztva a széruskerttol, melyben hegyesre rakott boglyák, megkezdett szénakazalok, s roppant nagyságú asztagok láthatók, miknek búbjáról kellemetlenül kiáltoz egy fölröppent páva. Este van, a béresek hazatakarodtak, az ökröket kifogták a széles társzekerek mellol, melyek érett tengerivel rakottan tértek haza, a juhnyáj kolompolva jön meg a legelorol, a sertések végig röfögve az úton, vágtatnak be a nyitott kapun egyenesen futva vályúikhoz, a kakasok civakodnak a nagy diófákon, hova már naplementekor elültek, a távolban hallik az estharangszó, még távolabb a kútra járó falusi lyányok éneke, a béresek marháik után látnak, ki egy nagy nyaláb friss kaszált muhart hoz, ki meg nagy sajtárban hozza a már kifejt, habzó, illatozó sárgafehér bivalytejet. A konyhából kivilágít a lobogó tuz, melyre pirospozsgás lyány tart egy nagy serpenyot, a jó, rántásillat messzire elérzik??

?Azraële remegett, midon Hasszán azt mondta: »Megöletem ez asszonyt még ma!« A vezér lelkét kísérto rém ijesztgette, meg kellett ot e ,rémtol szabadítani, hogy e gondolatot elfelejtse. Azraële sajátszeru játékot gondolt ki a gyámoltalanná lett férfi számára. A heted nap elmúlt már, melyre Hasszán kiterjesztette tilalmát, hogy azalatt senkit se bocsássanak elé, s Azraële eszébe juttatta, hogy az eloszobában tömérdek fényes követ, hírnök, aga és könyörgo várakozik, akik kihallgatásra epednek, sokan ajándékot hoztak, mások hódolatokat átadni jöttek, némelyik örvendetes hírrel jött a csatatérrol, egy pedig a ,többek között a nagyvezértol érkezett, valami fontos üzenettel a szultán parancsából. E szavak felvillanyozták Hasszán eltompult kedélyét, valami hiú, tetszelgo mosolygás látszott elterülni arcán: ? Bocsásd be oket, jöjjenek elém ? szólt örvendezve a hölgynek ?, és azután mellettem légy, s mutasd be oket egyenként, tied legyen a dicsoség! Voltaképpen az eloszobában senki sem várakozott kihallgatásra, nem voltak ott sem fényes követek, sem alázatos folyamodók, sem agák, sem hírnökök, senki más, mint a vezér saját rabszolgái. Ezeket tehát Azraële felöltöztette egyenként fényes nagyuraknak, falusi bíráknak és katonáknak, kezükbe adván lepecsételt írásokat, erszényeket, ékszereket és zászlókat, kinek mint szerepe hozta magával, s ,Hasszánt felültetve az elfogadási teremben magas kerevetére, magának és a hercegnonek egy zsámolyt tett lábaihoz, s úgy eresztgette be egyenként az ajtóorök által a felöltöztetett rabszolgákat.?

1876-ban íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az időben az ő regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követő időszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. Jókai Mór ezt a művét ő császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

A banánoxid nevu találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestises megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett, nemzetközi közönséggel, minden rendu és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár a képlet megszerzése csak néhány titokzatos személy érdeke, mégis a kényszeru bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte valamennyi lakója, hogy aztán az óriási kavarodásban leleplezodjenek az igazi bunözok, és a fejtetore állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és a képlet hivatott tulajdonosai, illetve orzoi is.