Fapadoskonyv.hu strana 12 z 82

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern „nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mű szerkezetileg két lazán összefüggő részre tagolódik. Az első, A „tegnap" 1848-49-ben játszódik. Főhőse Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, művelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekből, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A „ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bővelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kitűnő olvasmány.

Csülöknek ?nincs pénze és nincs lakása, éppen ezért barátjával, Tuskó Hopkinsszal felkeresik a Török Szultánt, aki egy uszály fenekén vesztegel: neki nadrágja nincs. Sürgős dolgára hivatkozva kölcsönveszi a vendégként érkező Tuskó Hopkins nadrágját, de a megjelölt időben nem a nadrágot küldi vissza, hanem egy levelet, amely szerint az uszály egyik ládájában hulla van. Most tehát Tuskó Hopkins marad nadrág nélkül, így Csülök megy el segítségül hívni Senki Alfonzot, de mire visszatér vele az uszályra, ama bizonyos ládában már Tuskó hullája heverész. Mire pedig orvost is sikerül keríteniük – ez a hulla is eltávozik. A sorozatos rejtélyek sem gátolják azonban a három barátot abban, hogy kezükbe vegyék Laméter hajóskapitány ügyét, aki éppen kiszabott halálbüntetésének végrehajtását várja… Vajon sikerül-e Csülöknek, Tuskó Hopkinsnak, Senki Alfonznak és a Török Szultánnak megmenteni Laméter kapitány életét és becsületét? Erre ad választ Az elátkozott part-ban Rejtő Jenő a maga utánozhatatlan humorával és az izgalmasnál izgalmasabb cselekmények bonyolításával.

Az 1920-as években játszódó történetben szereplo Ágnes, apja iránti vonzódása, önmegtartóztató életvitele tulajdonképpen a világ kuszaságaitól való menekülni akarás, a tiszta emberi életre való vágyódás szép metaforája. A több évi fogságból megrokkantan visszatért tanár apa enerváltsága, a személyéhez fuzodo gyermeki ideák meghiúsulása, a fiatal szeretot tartó, a házasság kötelékébol szabadulni akaró anya féligazságai végül is kiuzik a reményeiben csalódott lányt a családi közegbol...

Kisregény? Filmregény? Filmes próza? Nehéz lenne a magyar irodalom egyik élõ klasszikusának ezt a könyvét beskatulyázni. És hogy mirõl szól? Csupa-csupa közhelyekrõl: szeretetrõl és megbocsátásról, boldogságról meg magyarságról meg chileiségrõl. Ki ne hagyjuk a legfontosabbakat: tequiláról, a misztikus peyote kaktuszról, óceánparti homokos öblökrõl, nõkrõl és férfiakról, akik mámorosan ölelkeznek és sután botladozva kerülik el egymást ? szabadságvágyról. Ez egy piros-fehér-zöld könyv ? Mexikóról. Vagy a legkevésbé Mexikóról? Tisztaságról biztosan, de mégis inkább barátságról. Születõ és múló, mégis örök barátságokról. Temesi Ferencet , ahogy a könyveit és írásait is, vagy szeretik, vagy megrettennek tõle. Hidegen senkit nem hagy, sem robusztus személyisége, sem a munkája. Legutóbbi hatalmas vállalkozása, Bartók Béláról írt regénye is komoly vitákat, feltétlen szeretetet és olykor komoly ellenérzést váltott ki. És addig jó, amíg ez így van. Mert csak egyetlen rossz létezik: a közöny hideg csöndje. Ami Temesit mindig elkerüli.

Arthur Landsberger regényében egy fiatal lány tragikus sorsát kísérhetjük figyelemmel. A regény fõhõse  Laura , egy személyben testesíti meg a berlini elit társadalom kivetettjét és a párizsi nagyvilági kokottot, Lút. Megaláztatás, csalódás és számos intrika kíséretében, a naiv és jólelkû lány, aki már mindenrõl lemondott, múltjával és tetteivel szembenézve, Berlinbe visszatérve találja meg újra önmagát.

A világhírû írónõ ebben a regényében csodálatos lélekrajzzal írja meg egy felzaklatott fantáziájú fiatal fiú naplóját. Egon, a híres szobrásznõ fia, tizenkét éves korától írja a naplót. Romantikus rajongástól, túlfûtött szenvedélyig, gyötrõ féltékenységtõl, vad gyûlöletig, az érzések hullámhosszán egészen a gyilkosságig. Claire Kenneth ezúttal nem egzotikus környezetet választott hátteréül. Egon naplója Magyarországon játszódik. Egon mindent megír a naplójában. Vágyait és érzéseit...

?Mindjárt eleve figyelmeztette a mylord a fiatal szeladont, hogy itt Moszkvában az elokelo világ két pártra van oszolva. Az egyik a most kormányon levo Bestuseff pereputtya, a másik az ot megbuktatni akaró Voronzoffé. A cárno nagy udvari estélyein mind a két pártbeli nemességet együtt fogja találni Frigyes: de ugyan orizkedjék a Voronzoff-párti úrfiakkal összebarátkozni vagy a hölgyeikkel táncolni, ha a szerencséjét kockáztatni nem akarja. A kerülendo fonemesek neveivel is megismertedé, mégpedig nagyon autentikus forrás után. Valahányszor egy külhatalom nagykövete táncestélyt adott a palotájában, elobb a meghívandó vendégek névsorát elkérte tole az orosz kancellár. Mikor aztán visszaküldte a lajstromot, azon a Bestuseff-párthoz tartozó nevek vörös plajbásszal voltak megjelölve, a Voronzoffiak pedig kékkel. Ezeket nem kell meghívni. Trenk Frigyes egy olvasásra megtanulta, hogy az orosz udvarnál ki elott kell bókot csinálni, kinek kell hátat fordítani, melyik grófné sleppjét kell ügyetlenül letaposni, melyiknek a legyezojét ügyesen felvenni, ha elejti? ? S ez igen hasznos tudomány! Rövid idon elkövetkezett ismét a cárno trónralépésének évfordulója. Tavaly ilyenkor is megünnepelte azt Trenk Frigyes, pisztolydurrogtatással: a tenyere bánta meg. Ezúttal okosabb módját találta a hódolatnyilvánításnak. ? Lord Hyndford ösztönzésére egy szép névnapi ódát írt francia nyelven a cárnohöz, s ezt a nagykövet Bestuseff révén a cárno kezéhez juttatá. Erzsébet cárnonek nagyon megtetszett a szép onomasztikon: bemutattatta magának a költemény szerzojét. Az még jobban megtetszett neki. A cárno meg tudta becsülni egy hat láb magas kapitány értékét.?

",,... Végeláthatatlan sorban tudnám felsorakoztatni az orvostudománydicsőséges mártírjainak halhatatlanjait, akiknek szellemvilágábóllép ki e könyv főhőse: Fronius. Mindegyiknek homlokán ott ragyog talán már születése pillanatában az égijel, a zseninek, az ingeniumnak, az örökkévalóságnak szent pecsétje, de olyan kevesek vagyunk mi, esendő földi halandók,akik meg is tudjuk érteni a Teremtés titkos rendeltetését, ésnem gúnyszavakkal és ostorcsapásokkal, hanem az emberiség Megváltóit megillető Hozsannával fogadjuk a Jóságnakés Szeretetnek Földre küldött isteni követeit: az orvosokat..." Dr. Müller Vilmos"

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Benjamin Walter zsaroló és 13. Pác Tivald sajátos duót alkotnak. A tét az 500 ezer fontos örökség és a kaszafúrásért járó börtön. Őrületes személyiségcserék, plasztikai műtét és kalandok után Tivaldra talán rámosolyog a szerencse, miközben Benjámint fejlövés éri. De a bonyodalmak csak most kezdődnek. Miközben olvasó tátog, és megállás nélkül hahotázik.

Az élet legragyogóbb ismeroje és értoje vezet körül Epikur kertjében, hogy sétapálcájával sorra verje le az illúziók, az eloítéletek színes üveggömbjeit.

Egy csapat fiatal tanulmányi kirándulásra indul a Bakonyba, ám váratlanul õskori erdõben találják magukat. Dinoszauruszok járnak körülöttük, a levegõben õshüllõk röpködnek... Kiderül, hogy az egyik társuknak furcsa, már-már emberfeletti képességei vannak, és az õ segítségével megkísérlik a túlélést a nem embernek való körülmények között. Hogyan és miért kerültek a földtörténeti jura-korba? Életben tudnak-e maradni ott? Visszajuthatnak-e valamikor a XX. század civilizált világába, amelynek a kialakulása majd csak évmilliók múlva kezdõdik el? Vagy talán épp a civilizáció kialakulását fenyegeti Veszedelem az Õsvilágból?

Egy fiatal férfi úgy véli, hogy a régi tanára és egyben jótevõje, Colson professzor kapcsolatban áll egy másik világgal, s onnan bizalmas információkat szerez. Ez gazdaggá tette, lehetõséget nyújtva a kutatás fejlesztésére, de egyben szerzett egy hatalmas ellenséget, aki semmitõl sem riad vissza, hogy a professzor titkos munkáját a saját céljaira használja fel. A 127-es bolygó az egyik legkorábbi példája a sci-fi és a hagyományos bûnügyi regény ötvözésének.

,A fejezet címéről mindenki kitalálja, hogy egy nagy alkotmányos hadjáratot fogunk végignézni. Bakonyberek megyében a fehér toll és vörös toll pártja készül. Ne fuss el tőle, kedves olvasó! Egy csepp politika sem lesz benne. Tudom, hogy megelégelted, s nem szaporítom szenvedéseidet még szépirodalmi úton is. Nem politikai pártok harcoltak itten. Nincs szó a kor nagy eszméiről, vallásszabadságról, népfelszabadításról, közteherviselésről s azoknak tolmácsairól; itt csak a következő nagy világeseményen fordul meg a jövendő sorsa: miszerint, hogy a három év előtti tisztújításon a vörös tollas párt csak oly feltétel alatt egyezett bele Herendy Gábor első alispánná választatásába, hogy ha az ugyanakkor második alispánná megválasztott Darkaváry Lőrinc a jövő választáskor első alispánná emeltetik; Herendy Gábor helyet ad, s maga elmegy septemvirnek, ha viszik." (A szegénység útja - részlet)  ,,Mindenki meg volt felőle győződve, hogy Ottónak csak egy kis háborúra van szüksége, hogy fényes pályakört csináljon. Most huszárkapitány. Az első fényes lovassági fegyverténye után őrnagyi rangra emelkedik. Akkor jön egy erőszakolt kémszemlészet: a visszatérőt várja az alezredesi cím. Azután egy ügyesen kombinált s vakmerően kivitt megrohanás. Ez érdemeket ád neki a dandárparancsnokságra. Végre egy döntő ütközet, ahol az oroszlánrész az ő dandárjának s éppoly bátor, mint körültekintő vezényletének jut. Mindig feljebb! Ki tudja, hol végzi még? A Terézia-rendbe okvetlen belekeveredik. A sors betöltötte ezt a kívánságot is. Napirendre került az olasz-francia-osztrák háború. " (Egy ember, aki mindent tud - részlet)

?De hát hol van az egetvívó asszony? Mit csinál Katalin? Eltunt-e az örökre? Egy óriási nagy, borbe kötött fóliáns könyv felel meg erre. Ez az asszony, ez az anya, azon ido alatt, amíg gyermekét nagyra nevelte, azt a hihetetlen feladatot vitte tökéletességre, hogy a fia törvényességét bizonyító adatokat összegyujtse, városról városra járt, tanúkat vallatott, ahol egy morzsát megtalált, azt is fölvette! minden szó, minden tény, mely világot vethetett rá, meg lett örökítve. Asszonyok, leányok, cselédek, kufárnék, királyi konziliáriusok, papok, szuperintendensek, bírák, porkolábok, javasasszonyok, festok, patikások, doktorok, az emberi társaságok minden képviseloi sorra kényszeríttettek a vasakaratú asszony által, hogy tanúbizonyságaikat letegyék. Ez volt egész életének gondja, erre költötte minden jövedelmét. A nagy fóliáns egyre telt, lap lap után szaporodott, s majd mikor az utolsó lap is tele lesz írva, akkor oda fogja tenni a legfobb törvényszék elé, itt van! Ítéljetek! Mondjátok ki a fiam becsületét! S ugyan mire gondolt ez az asszony, mikor a legfobb törvényszék elé készült az ügyével? Hol az a törvényszék??

Az angol kritika szinte egyöntetuen Lawrence-t ismeri el a XX. század legnagyobb angol regényírójának. Magyarországi népszerusége eddig novelláin és a Szülok és szeretok c. regényén alapul, hazájában azonban mind határozottabb az a kritikai álláspont, amely Lawrence legértékesebb muveinek a Szivárvány-t és folytatását, a Szerelmes asszonyok-at tartja. Az 1915-ben keletkezett Szivárvány a Brangwen család három nemzedékének sorsát fogja át. A szorgalmas, kissé nehézfeju fiatal gazdálkodó, Tom Brangwen, beleszeret a nálánál idosebb, világlátott, lengyel származású Lydiába. Szerelmük, házasságuk végletek között csapong, két szélsoséges típusát képviselik az emberi természetnek, kapcsolatuk sosem lehet kiegyensúlyozott. Lydia lánya, Anna, az osi ösztönök világába menekül: az anyaságban keresi élete értelmét, a termékenységben talál vigaszt. A harmadik rész hose Anna legidosebb lánya, Ursula. Más fából faragták, mint nagyanyját, anyját, így más úton indul el. Szabadságának, egyénisége megvalósításának programja szomorú kudarccal végzodik, a regény végso víziója azonban mégis perspektívát csillant fel: a sötét, komor bányavidék felett szivárvány jelenik meg. Ursula letörhetetlen vágyai teremtik ezt a harmónia-jelképet a menthetetlennek látszó világban.