Fapadoskonyv.hu strana 13 z 82

Nézte a fénylő, ködbe vesző sínpárokat. Valami megfoghatatlan rossz érzés, valami testetlen félelem kerítette hatalmába. Egyszerre mérlegelni kezdte, talán legjobb lenne el sem indulni. Még éppen elérné az utolsó buszt hazafelé. Aztán, szinte egyidejűleg, eszébe jutott a távirat. "Kérlek gyere el ha tudsz. Várlak. Kimegyek minden vonat elé."

A lasszóvető - A kisváros környéki banditákkal egyedül száll szembe egy titokzatos álarcos férfi, aki boszorkányosan kezeli bóláját, lasszóját és coltját is. A város seriffje ugyanakkor semmit nem tesz a banditák ellen, sőt, mindent elkövet, hogy a "garázdálkodó álarcost" kézre kerítse. A banditák titokzatos főnöke a Brandock-farmot akarja mindenáron megszerezni, célja elérése érdekében még a farmar lányát is elrabolja. Hogyan végződik a banditák és a farmerek összecsapása? Magányos marad-e harcában az álarcos? Jimmy lyukat üt a világba - Annie Trist, a gazdag, fiatal lány autójával összeütközik egy traktorral. A traktoron utazók az eszméletlen lányt a közeli folyóba akarják dobni. Jimmy Aldon, aki mindennek szemtanúja, segítségére siet, rá is ismer az egyik támadóra. A menekülés után a lány apja felfogadja testőrnek a lány mellé: - Ön vadnyugati ember, helyén a szíve és az ökle. Úgy látom, szükség esetén tudna erélyesen bánni Annie-val is, szóval ideális testőr. - Jim elkezdi a nyomozást, hogy kiderítse ki és miért tör a lány életére.

Hihetetlen, ?elképesztő esetek. Hihetetlen, elképesztő alakok. Olyanok, amilyenek nincsenek is, hiszen lehetetlen, hogy ilyenek létezzenek, aztán mégis rájuk ismerünk, kiderül, hogy mégis csak léteznek, hiszen bárhol éljünk is, itt vannak, jönnek-mennek, csoszognak-botladoznak, köhécselnek, ordibálnak, dünnyögnek és köpködnek körülöttünk. Csodabogarakkal történő csodás esetek csodálatosan megírva. Olyan olvasmányosan és olyan derűvel, mégis bölcsen, hogy azt hihetnénk, a szerző Mikszáth és Jókai mostanáig lappangó kortársa. Pedig nem.Szemtelenül fiatal, szemtelenül tehetséges: a kortársunk. Haklik Norbert hét éve él Brnóban, ahol egy világcég nagy kreativitást igénylő, középvezetői posztját tölti be. Munkájához a hétköznapokban öt-hat nyelvet használ, de szerencsére magyarul sem felejt, és szerencsére ír. Töltsék le és olvassák történeteit Köldöknyakú Mikoláj szentszőlőiről, a radlavenici könnyező Máriáról, a Sárkánypusziról, az orlovi kanördögről, a pródwhradai zokogó fűzfáról, Kajlaszemű Matildról, Tyvitko Vlitobárról, Natalia Tvrskoról, akinek a méhe megnyílt és tizenkét órán keresztül nehéz köveket ontott magából, melyek feketék voltak, mint a halál, és forróak, mint a vörös hajú nők ajkainak ízes csókja. És persze a Mennybemeneteli irodáról, ahol holttestek hevernek, arcukon a mérgezettek szomorkás, megbocsájtó mosolyával.

A ?könyv alcímei magukért beszélnek: Mítoszok Dunája – a Duna mítosza, A vízen föl és alá. Ezt a szöveget ne a horgászok olvassák, mert a Duna ugyan víz is, és hozzátartoznak a parton türelmesen kapásra várók és a halak is, de a Duna ezen kívül nagyon sok minden.Mi a folyó? – kérdezi a szerző. – Az ácsorgó, csöndesen nyiszorgó uszályok? A hidak, kastélyok, vízimalmok? A történelem? Fosszíliák, kagylók, kavicsok? A hal és a halászlé is a Duna? A donaueschingeni forrásmedence fölé hajló rokokó dáma arcának sárga holdja a víz tükrében? És a gyékényvágó cigányé is, a delta csavargójáé, aki a kényes hölgytől háromezer kilométerrel távolabb bámulja füstös képét a süppedékes láp vizében? A delta ortodox népe, a lipován is a folyó volna? A dunai kozák, akinek ősei a XVII. században menekültek a deltába? A mokányok is a Duna volna? A móc pásztorok, akik az Erdélyi Érchegységből hajtották juhnyájaikat a deltáig, Dobrudzsa enyhe telébe, kövér mocsaraira? A mesék és babonák? Ez mind a Duna? A part mentében vágtató szkíta és avar lovasok illanó képe?A regényeiről és kultúrhistóriai munkáiról ismert szerzővel aláereszkedünk, föl s alá flangálunk, szörfözünk a folyón, miközben a közép-európai népek történelméhez oly szorosan kötődő folyóról elmélkedünk. Száraz Miklós György szokatlan szövege néhol barokkosan zsúfolt, másutt lustán hömpölygő, mint maga a tárgya, a nagy folyó. Ókori történészek, gondolkodók, ismert nagy utazók, írók, filozófusok, költők megfigyeléseit, érveit veti össze, ütközteti, elbizonytalanít és meggyőz, észrevétlenül oktat és közelebb hozza mindazt, ami neki, nekünk a Duna.

"Dolores ?fölegyenesedett és hevesen szólt:– Hogy hívják? … Louis de Malreich!… L és M…. Hiszen emlékszik erre a monogramra…. Ó, ne kérdezzen tovább!… Ez a szörnyűséges titok!… És elvégre nem ez a fontos… A fontos, hogy a bűnös megvan… Ő a bűnös… ezt én mondom magának… Védekezett-e, mikor szemtől-szembe megvádoltam? Akár ez a neve, akár más, nem védekezett. Ő a tettes… ő a tettes…. ő gyilkol… ő szúrt… a tőrrel… az acéltőrrel… Ó, ha mindent elmondhatnék!… Louis de Malreich…. Ó, ha lehetne beszélnem!….Ideges vergődésben vonaglott a pamlagon, keze görcsösen szorította Lupin kezét, és alig hallható szavakat nyöszörgött:– Védjen meg!… Legyen a pártfogóm!… Maga az egyetlen… Ó, ne hagyjon el!… Milyen szerencsétlen vagyok!… Micsoda kínok!… Ez maga a pokol!….Lupin ránézett az asszonyra, sokáig nézte, és magában kérdezte, vajon miféle titok lappanghat szép homloka mögött, miféle titok emésztheti ezt a titokzatos lelket?"A regényben a bűnügy és a hozzákapcsolódó nyomozás mellett uralkodó szerepet játszanak a szatíra és a kaland, a titokzatos és fantasztikus elemek, a váratlan és szellemes fordulatok.

Akárcsak a Bűn és bűnhődés vagy az Ördögök: Dosztojevszkij e legérettebb – s egész életművét betetőző – alkotása is egy valóságos bűntény elemeiből nőtt irodalmi remekké. Jellemeiben, történésében, filozófiájában mintegy összegeződik az író teljes élettapasztalata; a páratlan pszichológiai hitelességgel motivált bűnügyi történet kibontása során Dosztojevszkij bölcseleti és művészi nézeteinek végső szintézisét fogalmazza meg. A Karamazov család tagjai: az apa és fiai az erjedő, felbomló múlt századi orosz társadalom sorsának hordozói. „A régi, a vad, a féktelen Oroszország elpusztítja önmagát – írja a mű alapeszméjéről Sőtér István –, de felnő egy új nemzedék, mely a jóság, a szeretet, az emberiesség jegyében él majd, s begyógyítja a Karamazovok ütötte sebeket.”

Joe Cumberland gyerekként fogadta be családjába Füszörésző Dant, a környék elismert cowboyát, akinek különleges kapcsolata van kutyájával és pompás lovával. Egy alkalommal a törvényen kívüli bandavezér, Jim Silent kocsmai verekedést provokál és leüti, erre Dan bosszút esküszik. A bandavezér üldözésében segítőre talál: Tex Calder, a detektív szintén szeretné lefülelni a bunözőket. Kate Cumberland, aki régóta szerelmes Danba, a maga módján próbál segíteni: felkeresi a banditákat? 

Edith tudta, hogy meg kell halnia, és csak azt kívánta, minél előbb végezzen vele a vad, mert úgy érezte, képtelen elviselni az idegfeszültséget… A fogak azonban nem nyomódtak túlságosan mélyre a húsába, s amikor az állat észrevette, hogy nem tanúsít ellenállást, elengedte a nyakát, és rámeresztette izzó szemeit, mintha a kínjaiban akart volna gyönyörködni… Az orra és a szája környéke fekete volt, a feje homokszínű, fekete foltokkal; a fülei inkább hosszúkásak, mint kerekek, bár a végük le volt gömbölyítve.

… mire felegyenesedett a székben, már Haines revolverének torkába bámulhatott. Elfojtott szitkozódás tört ki belőle.– Ezt igazán nagyon ügyesen csinálta, hogy vinné el magát az ördög!– Sajnálom, seriff. Emelje fel a kezét, de gyorsan. Sürget az idő. Végtére is nem sokat számít, hogy az ajtó zárva van.A seriff engedelmeskedett, és a magasba emelte a karjait.– A kulcsokat! – szólt rá erélyesen Haines.– Ott vannak az asztalon.– Köszönöm. Kinek a lova áll ott kikötve a börtön mögött?– Az enyém.– Akkor sajnos kölcsön kell vennem a lovát. De megígérem, hogy visszajuttatom, amint biztonságban leszek.

Kik ezek a rokonok?, ki ez a kedves alispán, ez a finom polgármester, ez a jóságos takarékigazgató, és a többiek? Az uralkodni tudók társasága, mondja Móricz, azoké, akik Árpád óta osztozkodnak itt a hatalmon, akik fölényes biztonsággal, s jókedvu furfanggal védekeznek a kinn rekedt szegények, s a betolakodó új rokonok ellen, s akiknek zárt uralma mintha minden társadalom zártságát és uralmát jelképezné, a kizártakkal, a magányosokkal a rokontalanokkal szemben. Kopjáss aki szép tiszta szándékokkal indul útnak, hogy aztán mint oly sokan már a hatalom küszöbén megrészegedjen, s fontolgassa, o szívjon-e vagy az o vérét hagyja-e szívni. ? Elobb utóbb bizonnyal hozzáidomult volna a többiekhez. Csakhogy a régi, a vérrokonság amelyet magával cipel az újhoz, idejekorán ráakaszkodik, és visszarántja ? s mint egy szabályos tragédiában nem bune csak gyöngesége buktatja el ?" (Gyergyai Albert)

Az Ezüst sirály bandája - Titokzatos bandát készül ártalmatlanná tenni az USA parti őrsége. Kínából vízi úton tiltott kábítószereket csempésznek az országba, leánykereskedő bandák pedig ugyanazon hajókon akadálytalanul hurcolják ki áldozataikat az országból. Feltehető, hogy a gengszterek az őrség tagjai közé is befurakodtak. Egy fiatal tiszt vakmerő tervvel áll Grant tengernagy elé, és kezdetét veszik a különös események. Mac Craebyt, a félelmetes parti rendőrség egyik hajójának parancsnokát kémkedés, hazaárulás és hűtlenség büntette miatt váratlanul letartóztatják, de sikerül a haditörvényszék elől a jól őrzött börtönből elszöknie. Közben az "Ezüst Sirály", a csempészhajó, ügyes trükkökkel minduntalan kisiklik a hatóság kezei közül - Az élő torpedó - A több éve Japánban élő Tamási Bálinttól jó barátja, Hakusima egy kémnő leleplezéséhez kér segítséget: bizalmába kell férkőznie és kiderítenie kapcsolatait, célját. Minden jel arra mutat, hogy az ellenség az "élő torpedó" terveit szeretné megkaparintani. Mindkét félnek akadnak segítői, kémei, így a jól őrzött tervrajzokat sikerül is a nőnek megszereznie... Az ősi Busido törvény a legszebb és legszentebb kötelességnek tartotta a haza ügyéért történő önfeláldozást - a kémnő menekülését bármi áron is, de meg kell akadályozni...

Eötvös Károly a 19. század második felének kiemelkedő alakja, politikus, író, ügyvéd. Több mint negyven éven keresztül közéleti személyiség, akinek körülbelül 500 beszéde került még életében nyomda alá, ezek többsége parlamenti felszólalás volt. Ezt a gyűjteményt képviselőházi naplók alapján szerkesztette egybe, a beszédek témája az önálló, de legalábbis nemzeti öntudatában kevéssé megalázott magyar hadsereg kérdése az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol az ellenzéki párt tagjaként azzal kellett szembesülnie, hogy a kormányzásban sokkal inkább politikai és hatalmi érdekek, mintsem nemzeti érzések játszanak szerepet.

A texasi bandita - Johnstown városka farmereit Thomas Benson bandája tartja rettegésben. Egyedül Jack Driwe száll velük szembe, akit korábban gyilkossággal vádoltak; becsületét, farmját elvesztette, de mindent megtesz, hogy tisztázza magát. Megpróbálja az öt elrabolt farmerleányt kiszabadítani a banditák kezeiből, köztük szerelmét, Dianát is. Minden furfangra, eszességre szüksége van, hogy a túlerővel szemben diadalmaskodni tudjon.A vágtató árnyék - Jack Sheridan egy prescotti kártyabarlangban megakadályozza a számára ismeretlen John Wells kifosztását, aki becsületes munkát ajánl fel neki farmján, El-Doróban. Egy évvel később Jack útnak is indul New-Mexikóba, de már nem a nyugodt cowboy élet vonzza, hanem kézre akarja keríteni a környék hírhedt bandavezérét, az Ezredest, akinek emberei nem sokkal korábban megölték és kirabolták védtelen édesapját. Be akar állni a bandába, hogy a vezér közelébe férkőzhessen; szándékától még a farmer lánya, a szépséges Joan sem tudja eltéríteni.

Emberekről, tájakról, állatokról, múló hangulatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról szólnak a szerző tárcanovellái. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben vagy a poros Alföldön, hanem Krétán vagy Andalúziában játszódnak.

W. Petrolay Margit az írásművészet nemesen egyszerű eszközeivel Szent Ferenc első tanítványaiban a ferences-mozgalom és a korai renaissance-művészet mély összefüggéseit ábrázolja. A Paradicsom Dombja c. történeti regényében a kolostorban felnövekedő gyermek lelki fejlődésével párhuzamos cselekmény magának Szent Ferenc bazilikájának a története: épül a csodálatos templom Assisiben, majdan az egész világ zarándokhelye. E kettős cselekmény mögött tragikus ellentétek feszülnek; a művészet kiengesztelő megoldása Isten Szegénykéje örökségének sokoldalú gazdagságát, de az egyéni és nemzedéki különbségeken túl a ferences eszmény egységét is igazolja.

Jelen kiadás Gárdonyi Géza Göre Gábor sorozatának könyveit tartalmazza: 1. Tapasztalatok 2. A Kátsa 3. Veszödelmek 4. Durbints sógor 5. Göre Gábor bíró úr könyve 6. Göre Martsa lakodalma 7. A pesti úr 8. Bojgás az világba 9. Vakarts 10. No még öggyet