Fapadoskonyv.hu strana 10 z 82

London lakói rettegnek, mert fekete mamba kígyó pusztítja a békés polgárokat. A tetemeken két parányi seb, mint két tûszúrás, egészen közel egymáshoz. Gyilkos méreg a halál oka. A Scotland Yard bûntényre gyanakszik, de se magyarázatot, se bizonyítékot nem találnak. A Három Igaz Ember az Igazság gátlás nélküli lovagjai, törvénytelen õrei  nem gyanakszik: cselekszik. Ám még nekik is nehéz legyõzni a zseniális Oberzohn professzort. London lakói rettegnek, mert fekete mamba kígyó pusztítja a békés polgárokat. A tetemeken két parányi seb, mint két tûszúrás, egészen közel egymáshoz. Gyilkos méreg a halál oka. A Scotland Yard bûntényre gyanakszik, de se magyarázatot, se bizonyítékot nem találnak. A Három Igaz Ember - az Igazság gátlás nélküli lovagjai, törvénytelen õrei - nem gyanakszik: cselekszik. Ám még nekik is nehéz legyõzni a zseniális Oberzohn professzort.  

?Molly eléje lépett, egész közel. Tágult szemmel nézett egyenesen a férfi szemébe. Sokáig álltak így. Robin lassan elfordította a fejét. A szája szélén fájdalmas rándulás vibrált át. ? Robin ? suttogta a leány ?, beszéljen oszintén... nem tudom... nem akarom hinni... Hogy szerette volna átkarolni a leányt, magához szorítani, hiszen szerette! Szerette már ott fenn a menedékházban, amikor mint foglyot orizte... És nem tette... nem tehette... ? Robin ? mondta most már enyhébben, könnyes szemmel, és két kezét a férfi vállára tette. ? Mit akar?... ? kérdezte rekedten, türelmetlenül ? nem mindegy, hogy mi az igaz? A Tigris fia vagyok! Tigrisvérem van. Kerülnöm kell, ha szeretek valakit! Minden osöm rabló volt, és minden utódom rabló lenne... Tigris-vér folyik az ereimben! Menjen tolem, Molly... Elátkozott, ha hozzám ér... Nézték egymást. És mindketten egy arcot láttak: a fél szemöldöke lepörkölve, macskabajusz, borostás áll... A Tigris vigyorgott rájuk. Az os!?

?Meredek havasok állják körül Abrudbánya városát. Hegy hátán hegy, mint megoszült óriások, emelkednek szerte hóval fedett ormok, miknek szakadékain feketésen zöldell a hóban lakó fenyo. A sziklákon járatlan ösvények vezetnek keresztül-kasul, néhol a hegyek éles gerincein futva végig, honnét a ködös mélység fenekét nem látni, másutt meredeken alig tartó lépcsok viszik tovább a veszélyes utat mélybe és magasba, a tajtékot vero hegyi patak mély örvénye fölött egy-egy keresztüldöntött fa revesedo törzse az átvezeto híd. S lenn, lenn a visszhangzó mélységben egy egyenes út visz két magas sziklafal között, keskenyen, rögösen a bányavárosig. Ez úton látjuk haladni Hetveni urat az o csapatja élén. A csapat rendetlen, útjában lármáz és veszekszik, ruházata ahány, annyiféleképpen, hanem a tiszt urak, kik világért sem elegyítik magukat a közkatonaság közé, annál ragyogóbbak, öltözetük piros prémes zöld dolmány, ezüsttel és vörössel, ahol csak lehet, kihányva. Maga Hetveni úr aranygallért visel. Csupán egy kis csapat tart szigorú rendet. Vezérük fiatal, komoly, lelkesült arcú ifjú, maguk a fiúk mind oly érettek, oly okosak. Tán mindnyájan egy tanoda egykori tanítványai. Sorakozva mennek, hangot csak lépéseik taktusa ad. Utánuk ismét ágyúk és ágyúszekerek, mik körül sem tüzér, sem fedezet. Hetveni úr meghallotta, hogy a magyar kormány a békülni kész románok lefegyverzésével foglalkozik Abrudbányán, s rögtön sietett oda hívatlanul, kéretlenül, az alku pontjaiba beavatkozandó.?

A gyereknek a torkában dobogott a szíve. Ó, Istenem, hiszen ha jól felel, akkor felveszik! De ha nem No, akkor megint csak felülhet a szekérre nagyapával és mehetnek haza. De nem, az nem lehet!Terra, terrae kezdte akadozva. Egy pillanatra elhallgatott, aztán tovább folytatta. És egyszerre csak vége volt a deklinálásnak.Félénken nagyapára nézett. Az öregúr szeme ragyogott a büszkeségtől.Jól van, domine Barabás mosolygott a tanár úr. Felveszlek a harmadik osztályba.Miklós azt se tudta, hogyan került ki az utcára. Szólni se tudott örömében. Annál többet beszélt nagyapa.Tudtam, hogy nem hozol rám szégyent! No, ne félj, majd elmondom ám otthon mindenkinek, milyen szépen feleltél!Miklós megállt. Megszorította nagyapa kezét, úgy nézett rá, könyörögve.Anyának mondja el, nagyapa! Neki mondja el először. Aztán a tanító úrnak és a kis Cinegének.Nagyapa mosolyogva bólintott, aztán tovább mentek.Így lett enyedi diák Barabás Miklós.

Déry Tibor 1964-tol 1977-ben bekövetkezett haláláig írt cikkeinek legteljesebb ? eddig kiadatlan írással is kiegészített ? gyujteményét találja az olvasó ebben a kötetben. Az író ezekben a cikkekben életének apróbb eseményeirol szólt ? de nem annyira magukról az eseményekrol, mint arról, amit róluk gondolt: a Balaton-vidéki tájról vagy a technikai civilizáció veszedelmeirol, az öregedésrol, az évszakok változásairól stb. Az egymástól oly távol eso témákat az író szemlélete fogja egységbe: a korában benne élo, annak jelenségeire érzékenyen válaszoló ember felelosségérzete,önvizsgálata, iróniája és öniróniája. S mindenekelott mesterségének tisztelete. ?Mit orizzen meg az író fiatalságából késo napjaira is? ? kérdi Déry Tibor. ? Egyet orizzen meg épségben, akkor még bátran elengedheti tollát: a tiszteletet az üres, fehér papírlap iránt, melyet az íróasztalához ülve maga elé terít. Engem egy-egy önkéntelen mélyebb légvétel figyelmeztet még ma is arra, amikor golyóstollamat a kezembe veszem, hogy izgatott vagyok: íráshoz készülodöm.? Ezt az izgalmat, a gondolkodás és az alkotás izgalmát közvetítik Déry Tibornak az életmusorozat utolsó kötetébe összegyujtött írásai.

Elsa Marlowe gépírónõként dolgozik az Amerycégnél. Fõnöke kibírhatatlan, szenvtelen, s mindenki csak "a sötét ember"-nek hívja. Elsa szerint õ is és nagybátyja, Maurice Trant is belekeveredett egy kábítószer-csempészetbe, ráadásul két rivális banda is összecsap. Megjelenik Feng Ho is, Paul Amery kínai barátja is. Amikor Maurice Trant meggyilkolják, az események felgyorsulnak. Mindenki gyanús lesz, a bandák háborúja pedig fellángol. Ki fogja átvenni a kábítószer-csempészet felett a hatalmat? Vagy lesz valaki, aki ezt megakadályozza? A fordulatokban gazdag könyv végén minden kiderül.

When Cartwright and Maxell visit the theater in Tangiers, Cartwright boldly liberates the Irish singer Miss O'Grady from her infamous surroundings, so angering the theater owner's son and the Spaniard Jose Ferreria. Then the news from El Mograb is good, so Cartwright leaves to arrange the necessary finance. In the Crown room of the Law Courts, Mr. Justice Maxell is asked by the attorney general if he is doing business with Cartwright. No, he lies.

Mit adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2021-ben?A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik.E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz.Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet.Ezek még a 21. században is fontos értékek…

?Így történt ezelott húsz évvel is K? városában nagypéntek napján, mely nap csak annyiban különbözött egyéb tisztességes hétköznapoktól, hogy e napon sem veres, sem fehér, sem semmiféle nemzet színét viselo bort egy igazhívo is nem szokott inni a nagy kiterjedésu városban, hanem ? a városon kívül. Örömünnep napja volt ez, mely öröm nem hagyta magát a gerendák és sárfalak közé szoríttatni, hanem kivitette magát a szabad mezore, melynek köröskörül csak a láthatárba olvadó mennyország a kerítése, s fejével az egeket verdeste. Már reggeli kilenc órakor írmagul sem lehetett az említett város falai közt épkézláb embert találni. Ifjak és vének, nok és férfiak, gyalog és lóháton, egymásba csibbenkedve, egymást megelozve és egymást siettetve vágtattak, nyomultak, és törekedtek ama hosszú térségen kifelé, mely sárba és porba öltözködve a városon belol szokásnál fogva neveztetik utcának, innét pedig kiérve, anélkül, hogy jellemén legkisebbé is változtatna, kocsiút nevet visel, s a szolok közé visz, melyek nem csekély távolságban fehérlenek a meggy- és cseresznyefák virágaitól.?

Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

A második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elol a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szuk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenézo emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettego, éhezo férfiak és nok egyik szélsoségbol a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszeru novellagyujteménye kiváló emberismeretrol számot tevo, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsoséges helyzetet átélo emberek lelkébe.

All sorts of people came into the offices of the news-weekly and Orrison Brown had all sorts of relations with them. Outside of office hours he was ?one of the editors??during work time he was simply a curly-haired man who a year before had edited the Dartmouth Jack-O-Lantern and was now only too glad to take the undesirable assignments around the office, from straightening out illegible copy to playing call boy without the title. A legkülönbözõbb típusú emberek látogatták a hetilap szerkesztõségének irodáit, és Orrison Brown ennek megfelelõen bánt velük. Munkaidõn kívül ?a szerkesztõk egyike? volt, de munkaidõben csak egy fürtös hajú fiatalember, aki egy évvel ezelõtt még a Jack-o-Lantern címû harvardi diáklapot szerkesztette, és most mindennek örült, amit a hivatalban rábíztak. Annak is, aminek mások nem nagyon. Például az olvashatatlan kéziratok szerkesztésétõl a kefelevonattal való futkározásig.

A dzsajpuri rádzsa Angliában vendégeskedik, és Londonba magával hozta családi örökségének értékes darabját, Sába királynõjének övét is. A mûkincsnek azonban nyoma veszik. A gyanú a háziasszony szegény unokahúgára terelõdik. Valóban õ a tolvaj, vagy csak egy hiú, magát megcsaltnak érzõ nõ kegyetlen cselszövésének áldozata? A bûneset tisztázása Claude Trennionra , a Scotland Yard felügyelõ-helyettesére vár. A Down Hill szelleme címû írásban Margot Panton , a fiatal lány, anyja halála után rég nem látott nagybátyjához kerül vidékre. Már az elsõ éjszaka megpillantja a környék szellemét. ?És ekkor megfagyott a vér az ereiben. Térdei megroggyantak, mivel ott, a kerti ösvény közepén, a havas háttérbõl kiemelkedve, egy alak állt a szerzetesek komor csuhájában! Mivel a kámzsa fejére volt húzva, az arcát lehetetlen volt látni. Úgy állt ott mozdulatlanul, kezeit elrejtve széles csuhájában, lehajtott fejjel, mintha gondolkodna. Aztán a fej lassan megfordult, s a holdfény egy hús nélküli, csontos arcra esett, sötét szemüregekre, és ajaktalan fogak fehér csillogására. A lány egy pillanatig bénultan meredt rá, arra is képtelenül, hogy megszólaljon vagy megmozduljon, aztán hirtelen visszanyerte hangját, és velõtrázó sikollyal omlott a padlóra, halálos ájulásban.? A kísértethistória különös módon összefonódni látszik a hírhedt Flack-banda üzelmeivel, akik után épp a szomszédban lakó ügyvéd is nyomoz....

1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet gyakorolja. Mária törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erõteljesebb, szõke szépség, akit a lengyelek királynõjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné hatalomvágyó asszony, ugyanakkor egy szerelmes nõ, aki hatalmas szenvedéllyel kötõdik Garay nádorhoz. Lajos király hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt nõi ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar fõurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet, férje akaratával ellentétben nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig võlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária pedig Zsigmond felesége lesz. A délvidék forrong. Erzsébet útra kel Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...

The narrative revolves around a Hungarian refugee who arrives in America after the 1956 Hungarian Revolution. Young Attila struggles to make sense of life as an adolescent, but also within his family who are neither Hungarian nor American, but who seem to live in a separatist community of Hungarian-Americans bottled up in a historical and political time warp. Caught between two worlds, his past and his present, Attila's conflict comes to a head when he falls in love with the "wrong" girl. His deep love for Lyudmila pits him against everything his family believes in, his religion, and the call to arms in an unjust war. And the final pages of the novel reveal secrets that explain much of what Attila was really fighting against - and what he was fighting for. This remarkable book keeps the reader fascinated until the very end.

A young man finds that his old science teacher and benefactor, Professor Colson, is in contact with another world. The information the Professor is receiving has made him rich, but has also made him a powerful enemy who will stop at nothing to discover the Professor's secret and use it for his own ends. Planetoid 127 is one of the earliest examples of the 'twin worlds' science fiction theme, in combination with the traditional crime/thriller genre of which Edgar Wallace was an acknowledged master.