Fapadoskonyv.hu strana 17 z 82

Első rész: A kérdésekMásodik rész: A válaszokHarmadik rész: PárbeszédekNegyedik rész: Az érettségin minden kiderül

Ördögidézés, varázslás, fekete mágia, boszorkányhit fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető példatárai.Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti szempontból idézem tetemre a sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma és más a babona. Nincs az a tan, amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság és amellyel vissza ne lehetne élni tudatosan.Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához.

?Több mint hatszáz esztendeje történt, hogy egy gazdag firenzei kereskedo Párizsba lovagolt, ahol akárcsak mai, kései utódai, jól értett ahhoz, hogy a szürke üzleti elfoglaltságot esténként vidám mulatozással cserélje fel. A krónikák feljegyezték Chellino Boccaccio uramról, hogy szemrevaló, ügyes szavú férfiú volt, nem csoda tehát, ha a férfiasság, kedvesség és gazdagság hármas kulcsával megnyitotta egy Jeanne nevu elokelo özvegy hálószobáját is. Ennek a szerelemnek lett gyümölcse Giovanni Boccaccio, aki tehát könnyed és elmés novelláihoz illoen, Párizsban pillantja meg a napvilágot 1313-ban. És abban is van valamelyes regényesség, hogy a szerelem írója maga is a szerelem gyermeke, mert atyja soha nem vette feleségül Jeannet, és a kis Giovannit négyéves korában anyja nélkül vitte Párizsból Firenzébe?? (részlet a könyv eloszavából)

A mexikói sátánRossz társaságba a mexikói határvidék kisvárosában a seriff fia, Pete Williams. A környéken garázdálkodik a mexikói származású El-Capitain, az ő bandájába áll be a fiú és vesz részt gaztetteikben. A seriff elszántan veszi üldözőbe őket - a család becsülete is kockán forog! A banda azonban megtámadja a tucsoni expresszt és túszokat szed - többek között a seriff lányát is elrabolják. A sivatagban levő Halál-dombok remek rejtekhely számukra.Az üldözöttLee Thomast gyilkosság vádjával ítélik el. Ő ártatlannak vallja magát, és az a meggyőződése, hogy a békebíró és a montanai farmok rettegett banditája, a Könyörtelen egy és ugyanazon személy. A helyi seriff kíséri el a börtönbe. Lee Thomas mindent megpróbál, hogy a kormányzó elé kerülhessen, és módja legyen bizonyítani az igazát.

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

Indián ?örökség John Gilton vadászházat örököl a kanadai Perpitiben, az Arany-tanyát, azzal a kikötéssel, hogy ott kell élnie és művelnie kell a birtokot is. Így elindul barátjával, hogy átvegye örökségét. A birtok legnagyobb értéke az a néhány ölnyi széles sáv az Arany-patak mentén, amelyre a helyi kiskirály, Peter Sund szemet vetett. Célja az, hogy monopóliumot teremtve tönkretegye a többi helybéli fakitermelőt, többek közt a bájos Eve Hondon nagybátyját is. Közben az indiánok rég elrejtett kincsét is szeretné megkaparintani. Sikerül-e megakadályozni a gaztetteket?   Vadnyugati örvény Különös idegen jelenik meg Hulwillben. Jim Perty, aki maga a megtestesült becsületesség, beáll dolgozni a tönk szélén álló Wanhort farmra. Mint idegent, először őt gyanúsítják egy helyi farmtulajdonos meggyilkolásával. Kkésőbb kiderül, több helyi ember viselt dolgáról is tudomása van – ezért megpróbálják elhallgattatni…   Vadnyugati örökség Dan Bertynnek, a világjáró fiatalembernek minden pénzét, iratát ellopja egy bandita. Így lesz belőle „Névtelen Dan”, aki segítőtársat találva magának, megpróbálja a személyiségét és örökségét bitorló gazembert a törvény kezére juttatni, az örökhagyó nagybácsi mesés kincsével tőrbe csalni.

Ferdinand ?Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. „A nap már régen összeesküdött ellenem, azóta, hogy a cégem olyan gyorsan fellendült. Igen, millió szemmel néz az agyamba, a szemeimen és füleimen át behatol az agyvelőmbe és el akarja rabolni a sikereim titkát, ki akarja olvasni a gondolataimat és terveimet, hogy keresztezze a szándékaimat, ő az, aki a bőrömön keresztül az ereimbe hatolt és a betegségekkel utat vágott magának a vérembe, a májamba és a szívembe! Átkozott legyen! Sátáni nap! És most megint az utamba akar állni, megint el akarja lopni a gondolataimat, megint össze akarja zavarni az eszméimet! Hallgasson ide! Barátom maga? Ha igen, akkor segítsen rajtam! Ne szóljon senkinek, érti, senkinek! Védelmezzen meg a nap ellen és én fejedelmi módon megjutalmazom magát, igen, fejedelmi módon!”

Sir Arthur Conan Doyle, mint köztudott, Sherlock Holmes nevű mesterdetektívje figurájának – és kalandjainak – megteremtésével lett világhírű.A páratlan megfigyelőképességgel rendelkező, éles logikájú, kivételesen intelligens magándetektív bravúros nyomozásainak legizgalmasabb és viszonylag legkevésbé ismert történeteit olvashatják ebben a kötetben:· Az eltűnt hátvéd· A Musgrave-szertartás· Az öt narancsmag· Az ördög lába· A görög tolmács· A zsarolók királya· Botrány Csehországban· A táncoló figurák· A sussexi vámpír esete

Az ?1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az „outsiderek” életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember). A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere – a pap, az igazgató, az albíró, a káplán, a tanító – mind az ő kegyeiért harcol. Ez az egyetlen este hivatott kárpótolni Veresnét egész életének visszafojtottságáért. A regény hőseinek sorsa tragikomédiába fullad, csupán Veres Laci életében mutatkozik kiemelkedési lehetőség, egyedül az ő életét nem zárja le a szerző. Ez az optimizmus már nem a Sárarany naiv hite, amely szerint elegendő az állapotokat felmutatni. Veres Lacinak már küzdenie kell, bár a küzdelem célja – az értelmiség útjának iránya – az író előtt is bizonytalan.

A kötetben található muvek: A szankciók kérdése a nemzetközi jogban Idegen államok perelhetosége és az ellenük vezetheto végrehajtási cselekmények a svájci jogban [Eloadás a német nemzeti szocializmusról] [Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervérol] [Fogalmazvány 1956. október 27?29.] A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja [Nyilatkozat, 1956. november 4.] [Levél, expozé és tervezet] Kiegészítés Nyilatkozat [A pártok és a forradalmi szervezetek viszonyáról] [A munkástanácsok és a többpártrendszer] Emlékirat [Levél Londonba, Révai Andráshoz] Ha a zsinati mozgalom? Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai döntobírósági döntés fényében [Az 1956 utáni helyzetrol] A kapitalista liberalizmus és a szocializmus?kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte ?...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergodtek ki igét tanulni. Akiket ott a muveltség mellett ezer lehetoség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni. Bibó István Genfben járta meg ezt a felso iskolát. Nagy muveltségu család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem fokönyvtárosának nagy tehetségu fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát. Huséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységbol meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélorendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet. Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betuérto: tanár, pap, színész, régész, történész, festo, költo, orvos, foleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája. így alakult ki az o sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati  ,tartozékaként közölte elso nagy tanulmányát már 1945 oszén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejuleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium fotisztviseloje) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idézo vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építo ereju vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereso, nagyrészt paraszt- és munkásgyökeru értelmiségnek, melytol méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népmuvelési vállalkozásoknak kultúránk fejlodésére oly végzetes föloszlatása. Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna késobb, s itt maradt..." Illyés Gyula  ,  ,

...Hirtelen eszébe jutott egy nemrég hallott mondat, és megtorpant. Aztán visszafelé indult, és kopogtatás nélkül benyitott Kakassy szobájába. - Mi az?... Maga még mindig itt van?... Maga... - kezdte volna ismét az ezredes, de Talpas leintette: - Most nem énrólam van szó, kérem! Mit is mondott, méltóságos uram, kitől jött jelentés a holnapi támadásról? - Nem említettem a nevét... De.... - Akkor jól hallottam... Szabadna kérnem most a nevet? - A fedőneve pillanatnyilag Kertész Jenő... De... - Ezredes úr! Most, azonnal kérek egy repülőgépet! Kakassy megszokta, hogy az ügynökei néha a legfurcsább kéréssel állnak eléje, ezért szó nélkül fogta a telefont, és rövidesen közölte Talpassal, hogy a gép megvan, akár máris útra kelhet vele. - Hová is megy, fiam? - kérdezte az idős hadfi, meghatottan ennyi ügybuzgalom láttán, és kezét nyújtotta a harcba indulónak. Talpas azonban nem ért rá megszorítani a kezét, csak úgy futtában kiáltotta vissza: - A menyasszonyomhoz!... * Ezerkilencszáznegyvennégyben a német csapatok megszállták Magyarországot, és rövidesen elterjedt a hír egy Titkos Bázisról, ahol a háború kimenetelét eldöntő "valamivel" kísérleteznek. A szövetséges erők ügynökei lázas sietséggel igyekeznek megtalálni a Bázist, de nem ülnek ölbe tett kézzel a magyar kémelhárítók sem...

A kötetben található muvek: Kényszer, jog, szabadság A mai külföld szemlélete a magyarságról Etika és büntetojog Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában A pénz Elit és szociális érzék Korunk diagnózisa Jogszeru közigazgatás, eredményes közigazgatás, eros végrehajtó hatalom ?...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergodtek ki igét tanulni. Akiket ott a muveltség mellett ezer lehetoség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni. Bibó István Genfben járta meg ezt a felso iskolát. Nagy muveltségu család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem fokönyvtárosának nagy tehetségu fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát. Huséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységbol meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélorendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet. Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betuérto: tanár, pap, színész, régész, történész, festo, költo, orvos, foleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája. így alakult ki az o sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati  ,tartozékaként közölte elso nagy tanulmányát már 1945 oszén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejuleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium fotisztviseloje) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idézo vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építo ereju vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereso, nagyrészt paraszt- és munkásgyökeru értelmiségnek, melytol méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népmuvelési vállalkozásoknak kultúránk fejlodésére oly végzetes föloszlatása. Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna késobb, s itt maradt..." Illyés Gyula  ,

"...mire felegyenesedett a székben, már Haines revolverének torkába bámulhatott. Elfojtott szitkozódás tört fel belőle. - Ezt igazán nagyon ügyesen csinálta, hogy vinné el magát az ördög! - Sajnálom, seriff. Emelje fel a kezét, de gyorsan. Sürget az idő. Végtére is nem sokat számít, hogy az ajtó zárva van. - A seriff engedelmeskedett, és a magasba emelte a karjait. - A kulcsokat! - szólt erélyesen Haines. - Ott vannak az asztalon. - Köszönöm. Kinek a lova áll ott kikötve a börtön mögött? - Az enyém. - Akkor sajnos kölcsön kell vennem a lovát. De megígérem, így visszajuttatom, amint biztonságban leszek."

- Hol a menyasszonyom? - kérdezte Mike, semmibe véve az illendőséget. - Feleljenek végre, a kutya...! - Nyugodjon meg, kérem! - mosolyodott el az Öreg, talán most először életében, a beosztottak elõtt. - A menyasszonya a körülményekhez képest egész jól van, csak persze néhány hétig szó sem lehet holmi... holmi... Kérem, kapitány, tájékoztassa a fiút, mielőtt megőrül az izgalomtól! - fordult Douglas felé. - Miss Lambertnak semmi baja, úgy értem: él - kezdte a kapitány. -Valóban ő az Ördög legújabb áldozata, de a szokásos sanyargatáson kívül más baja nem esett. Az én ötletem volt, hogy holttá nyilvánítsuk, mert felépítettem egy tervet, melynek segítségével talán lépre csalhatjuk azt a "jóságos" szadista gazembert... - Látni akarom a menyasszonyomat! - szakította félbe a főnökét Foster, akinek erre pulykavörös árnyalatú lett a képe, de mielőtt megszólalhatott volna, az Öreg leintette. - Igaza van a hadnagynak...

A ?Ház a sziklák alatt? címu film nézoi közül sokakat foglalkoztatott a kérdés: honnan jött és hová jutott a film megnyero noalakja, Zsuzsa? Az író ebben a regényében mintegy elhúzza a függönyt Zsuzsa múltja elott, és elkíséri ot megtalált boldogságának küszöbéig. Zsuzsával eloször, mint elesett sorsú, ábrándokkal teli, szépre és jóra vágyó kis libapásztorral találkozunk. A kislány csalódásainak színtere elobb egy vándorcirkusz porondja, majd a pesti cselédszobák örömtelen világa. Boldogságát szerelmében sem találja meg, és a felszabadulás elotti élet teljes kivetettjeként kerül a film történetének színterére, ahol számos olvasónknak bizonyára ismerosnek tunik majd. A sziklák alatti ház tragikus eseményei után a romokban hevero Buda kövei között találkozunk ismét Zsuzsával. Hosszú ido telik el, míg kispolgári életét építgeto férje mellol a megújult élet szabadabb levegojében megtalálja a libapásztor korában oly sokszor megálmodott ?Fehér hintó?-t ? önmagát és boldogságát.

Szinte hihetetlen, de a légiós regények világhírű írója és főhőse, Kockás Pierre megnősült. Az örömteli események másik szereplője sem akárki, hanem egy Angyalka névre hallgató – egykor szebb napokat látott – harcias amazon, aki bivalyerős, és természetesen szája szögletéből sohasem hiányzik az elmaradhatatlan pipa.Hőseink: Kockás Pierre, elmaradhatatlan légióstársa Charles Lorre és Angyalka felcsapnak nyomozónak, s egy szőke légiós fiúval, Brigivel együtt szívós munkával, s a Szahara homokjával, no meg néhány beduin harcossal megküzdve kiderítik, hogy ki is valójában Dempierre tábornok gyilkosa.Kockás Pierre balkezes horogütései, alighanem komoly megélhetést biztosítanának több afrikai város sebészeti klinikájának.