Fapadoskonyv.hu strana 24 z 82

Ez a béka maga a BÉKA, minden idők egyik legrafináltabb bűnszövetkezetének, a „békák”-nak a vezetője. Közös ismertetőjelük: a kezükre tetovált béka. Egész Anglia retteg tőlük… Áldozatul esik-e nekik a békés Benett család: Ray, a nagyravágyó fiú és húga, a szép és szelíd Ella? Milyen rejtélyes foglalkozást űz apjuk, az öreg Bennett? Miért lakik a milliomos vállalatigazgató egy roskatag vityillóban? Gordon ügyész és a feledékeny Elk felügyelő mindenre fényt derít!

„A ?szép kőház küszöbén ezelőtt harminc vagy még több esztendővel egy tépett bundájú kutya heverészett. Ezt hívták Burkusnak. Hogy aztán a nevezett kőházba sorba beköszöntöttek az apróságok, Burkus nagyon hozzájuk szokott. Az első fiú félt tőle, a leányka nem ment hozzá, hogy be ne sározza a ruháját, a harmadik egyszer leesett a hátáról s azóta csak távolról szerette, hanem a negyediknek már egészen Burkus volt a dajkája. Ő vigyázott rá a tornácon, kezéből kivette vajas kenyerét, nem mordult rá, ha a farkát ráncigálta, nem bántotta, ha parányi kezét bedugta a szájába. Ha a gyermek reggel felébredt, Burkus volt az első szava. Erőnek erejével azt akarta, hogy fektessék melléje Burkust éjszakára. Egész nap elbeszélgetett Burkussal, még kérdezgetett is tőle mindenféle badarságot. Mikor pedig Burkust egy nyári délután a kert lábában megtalálták: a negyedik gyermek, a Pista fiú, úgy sírt, de úgy sírt, hogy alig tudták megvigasztalni. A Burkus iránt való éktelen szeretete miatt elnevezték őt a testvérei, a szülei, a szomszédok, a falu – az egész világ: Burkusnak.”Gaál Mózes Burkus egyszerű történetében rávilágít arra az örök igazságra, hogy életünk nem más, mint egy kis fejezet a nagybetűs könyvben. Burkus hosszú évekig tartó tanulás, munka és kitartás után lépésről lépésre valósítja meg álmait. A fiatal férfi a hétköznapok szürkesége és nehézségei ellenére végül megtalálja helyét a világban.

Kinckben tulajdonképpen három természet egyesült: a művészé, a tudósé és a norvég paraszté. Visszatekintve jelentős irodalmi munkásságára, hamarosan nem tudjuk megmondani, hogy melyik természete volt jelentősebb, azonban egy bizonyos, hogy mind a három egyformán értékesen termékenyítette meg irodalmi alkotásait.

Leonardo da Vinci személyisége, élete hálás regénytéma, nagy regényírószámára kincsesbánya ez embercsodának alakja, és Merezskovszkij (1866-1941) kibányászott belőle minden értéket.A nagy művész korának teljes képét kapja az olvasó e nagyregényben.A hős körül ott virágzik a teljes reneszánsz. Az író felvonultatja Sforza herceg udvarát, a maga csodás tarkaságában, a milánói népet, vásárteret, korcsmát, tudósok gyülekezetét, Borgia Cézárt, a pápát, a firenzei képrombolást, Savonarolát. Alkimisták, boszorkányok, inkvizítorok, kurtizánok, politikusok, zsoldos katonák bukkannak fel és tűnnek el a könyvben. A képek elevenek, hús-vér emberekkel találkozunk, az események folyamatosan kapcsolódnak egymásba.Az egymásra perdülő tömérdek kép (mint egy filmmontázs) mozgalmassága felüdíti az olvasót. A regény – bár száz éve született – ma is érdekes, olvasmányos és szórakoztató.

„Alig egy órai alvás után Jean elsőnek ébredt föl. Amint kinyitotta a szemét, látta, hogy a napvilág fehérsége egy nagy deszkaépületben derül rá és egy csapat félmeztelen fiatalemberre, aki a földön heverve alszik és fejüket vörös mellényükre billentve nyugtatják: csupa északi, breton, elzászi, meg pikárdiai szőke fej. És Jeannak e pillanatban – végignézve ezen a szomorú és titokzatos együttesen – mintegy megvillant az eszében e száműzöttek, ostobán föláldozottak sorsa, akikre minden lépésüknél a halál leselkedik. És mellette egy formás női test nyújtózkodik, melynek két ezüstkarikás karja felé hajol, őt akarja hatalmába ejteni…”

A Veszélyes szafári után Tőke Péter ismét Afrikába, most Kelet-Afrika hegyvidékére kalauzol minket. Egy fiatal magyar lány barátjával és egy pocakos, kedélyes öreg vadász társaságában Kenyába indul, hogy fölkutassa a titokzatos „nandi medvét”. Létezik-e vajon ilyen állat? A tét hatalmas: a dúsgazdag amerikai nagybácsi öröksége. Számtalan bonyodalom, veszély, rejtélyes gyilkossági kísérletek, kaland szerelem. Az író a tőle megszokott humorral színezi a történetet, amely fordulatosságában, izgalmas részleteiben vetekszik sok jó krimivel. Remekül fogtok szórakozni, és ha kedvelitek Afrika állat- és növényvilágát, érdekes dolgokat tudhattok meg róla.

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete – feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

Eva Durand 15 évvel ezelőtt tűnt el az indiai Peshawar város környékén. Marie Lantelme első nagy sikerét aratta a nizzai színházban – többé nem látta senki, pedig azóta öt év telt el. Jennie Jerome manöken volt, hét éve kilépett a divatszalon kapuján – és nyoma veszett. A Scotland Yard nyugalmazott főnöke tovább nyomoz, amíg… De ott van Charlie Chan, a kínai detektív, aki türelemmel bogozgatja a bűnügy egyre bonyolultabbnak tűnő szálait.

A viharos tenger akár jelképe is lehetne szerzõje életének. S ha a fõhõs, Axel Borg gondolatait próbáljuk kibogozni, Strindberg saját életérzése vetül elénk. Minden mûvében ? talán a történelmi drámák kivételével ? ott az önéletrajzi vonás, egyetlen mondanivalója önnön egyénisége, maga a skandináv individualizmus. Különösen a nõkkel való viszonya ambivalens: hol piedesztálra állítaná az asszonyt, de ha az nem felel meg az eszményített képnek ? rögtön sárba rántaná. Szélsõségesen hímsoviniszta. A nõt alsóbbrendû lénynek tekinti, aki csak átmenetet képez a gyermek és az ember közt# szemben az alkotó, az ?übermensch? férfival. Ugyanakkor sátáni gonoszsága a magasabb körökben mozgó elmét romlásba ? jelen esetben õrületbe, öngyilkosságba ? taszítja. Ennek az õrületnek a számlájára írhatjuk Borg különös ötleteit, melyek Svédország turistaparadicsommá tételére, jégmentes kikötõk, villámvonat-kapcsolat, kereskedelmi útvonal kiépítésére vonatkoznak. De kudarcba fullad legelképesztõbb kísérlete is: az ember mesterséges úton való létrehozása. &nbsp# &nbsp#

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitûzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel termelték a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A lehangoló vidéki élet mozdulatlan állóvizéből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” világából csöppen Gogol Pétervár nyüzsgő forgatagába. Lenyűgöző látványt nyújt a mozgalmas északi főváros, az elegáns Nyevszkij Proszpekt, a korzózó ficsurok és dámák, művészek, mesteremberek, könnyűvérű lányok tarka serege, a zajos, vidám, boldog élet. A Nyevszkij Proszpekt világa azonban látszatvilág, melyben kiszámíthatatlan tényezők játékszere, vásári portéka az ember, s a dolgok, értékek fokmérője a pénz.Diadalát üli a szemfényvesztés, hiúság, látszat: sápkóros úri lánykák pszükhék akarnak lenni, kisstílű hivatalnokok napóleoni pózban tetszelegnek, a műkereskedésekben giccses naplementék és álnépies mázolmányok keresnek és lelnek gazdára…A művészi elhivatottság és a művészet lényegét boncolgató lélektani kisregényben zseniálisan ötvöződik egybe a gogoli fantasztikum és realitás; méltán sorakozik a „pétervári ciklus” többi remeke – A köpönyeg, Az orr és Az őrült naplója – mellé.

A Siralmas Erdély című művében az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőre jellemző egyéni szófordulatokkal és történeti hűséggel. Az átfogó történelmi események mellett részletesen megismerkedhetünk Erdélynek a császáriakhoz való kapcsolatával, illetve a mindennapok gondjaiba is betekintést nyerünk.

A regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

Mándy Iván (1918–1995) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, drámaíró és dramaturg. Első novellája a Magyarság című lapban jelent meg, 1937-ben. Innentől kezdve folyamatosan jelennek meg írásai. A háború alatt sporttudósítóként dolgozott, de a háború után újra a szépirodalomé a főszerep: az Újholdasakhoz csatlakozott, rövid ideig társzerkesztőként is tevékenykedett a lapnál. 1949 és 1957 között nem publikálhatott, az Újhold is megszűnt, így félig-meddig kényszerből elhelyezkedett a Magyar Rádiónál, ahol leginkább dramaturgként, hangjátékok szerzőjeként tevékenykedett. Ugyanebben az időszakban a Népművelési Intézet munkatársaként vidéken tartott előadásokat. Azonban a „kényszerű csend” időszakában is dolgozott, ezek a művei csak később jelenhettek meg. 1957 után szabadúszó,1989-től a Holmi szerkesztője, 1992-től pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A bogarak háborúja nem csupán fordulatos történetszövésével vonz. Benne a természet valóságos csodáira is ablakot nyit a szerző azok számára, akik figyelemmel követik a kis barna hangyák és az erdei vörös hangyák küzdelmét. Bepillantást nyerünk a hangyatársadalom felépítésébe, a boly életébe; az egyes jelenségek természettudományosan is pontos, korrekt magyarázatával.

Trencsényi ?László, a pedagógiai kutató, az ELTE tanára négy évtizede egészen közelről követi azokat a színpadi megnyilatkozásokat, legyen az zenés, drámai vagy táncos, melynek vagy nézői vagy fellépő szereplői, megszólalói gyerekek. Akár falusi kultúrház színpada, akár fényes rivaldafények, akár országos, nemzetközi hírű produkció, akár kísérleti próbálkozás. Akár profik, akár amatőrök. Akár csetlő-botló elbotló vállalkozások, akár fényes sikerek. Ezen előadások gyöngysorából valóságos színháztörténet, koncertterem-történet kerekedik, csaknem fél évszázad hosszú, a modern magyarországi gyermekkultúra igen jelentős évtizedeiből. A szerző kritikái annak idején rendre megjelentek szakmai folyóiratokban, hírlapokban. A kronológiát követve e kritikák idézik fel a történéseket.