Fapadoskonyv.hu strana 25 z 82

Az ?USA bírói és közigazgatási rendszere tipikusan angolszász jellegű, és innen származtak át az egykori észak-amerikai angol gyarmatokba. Kisregényünkben „békebíróval” és „seriffel” találkozunk.A békebíró választott vagy kinevezett tisztviselő a bírói szervezet legalacsonyabb fokán. Kisebb polgári és büntetőügyekben mondhat ki ítéletet, elmaradottabb mezőgazdasági vidékeken rendőri és közigazgatási teendőket, is bégezhet. Némelyik államban az anyakönyvvezetői funkciót is ellátja.A seriff az angol igazságszolgáltatásban ősrégi intézmény: a megyék és a grófságok fő végrehajtó közigazgatási tisztviselője. Az első seriffeket régen a király nevezte ki, hogy a megyei közigazgatást irányítsák. Az Egyesült Államokban a városokban és vidéken egyaránt a seriff ügyelt a törvények betartására, végrehajtotta a bírói ítéleteket, rendelkezéseket és általában ügyelt a közrendre. Vidéken, különösképpen a nyugat felé előrenyomuló pionírok által épített új településeken, ahol nem volt békebíró, korlátozott bírói teendőket is végezhetett. A falvak lakói a közbizalmat élvező bátor és becsületes férfiak közül választották meg. A banditák és a marhatolvajok esküdt ellenségei voltak, de szép számmal akadtak közöttük olyanok is, akik aljas érdekből összejátszottak velük.

Aznap egész délután takarított a kisasszony. Az egyházhoz csak késő délután ment be, rövid időre. Mikor este hazatért, kulccsal a kezében sokáig tétovázott az ajtó előtt. Úgy érezte, mintha idegenek telepedtek volna a lakásába. Ahogy benyitott, forralt bor szagot érzett. Ez a merőben szokatlan illat annyira meglepte, hogy egy pillanatra visszalépett a küszöbről. Aztán mégis bement. Ahogy rátette kezét a villanykapcsolóra, megpillantotta, hogy a két tégla közül s mellettük világosság szűrődik fel odalentről. Az ajtót, mely a folyosóra nyílt, nyitva hagyta egy kicsit, bár hideg volt odakünn. Mintha ez védelmet nyújtott volna neki szörnyű védtelenségében.

„Észrevettem, ?hogy a lázadók új bátorságot merítettek… Tennem kellett valamit… Előre szaladtam… és az öreget a kardommal levágtam. Ezzel egy időben egy tüzér golyót röpített a fejébe. Mikor a lázadók látták, hogy elesett, félelmükben, zavarukban vad ordításban törtek ki. A már-már hátráló katonáim is összeszedték magukat és így kihasználhattuk győzelmünket. Az ellenség közül alig hagyta el egy is élve a szorost…” Ez a véres esemény – a buddhista lázadó egyik legfőbb papjának lekaszabolása – az elindítója és okozója az 5. bengáliai angol ezred tisztje, John Berthier Heatherstone sok évtizeddel későbbi rejtélyes eltünésének, halálának. A Sherlock Holmes-történetek világhírű szezője (sic!), A. Conan Doyle, 1907-ben írta ezt az izgalmas, misztikus bünyügyi történetet, amely igazi csemege a színvonalas krimiket kedvelő Olvasó számára. Megj.: Megjelent közös díszdobozban a „Bernac Nagybácsi” és „Az örög lába” c. művekkel együtt. A közös dobozon sorozati címként: Doyle válogatott írásai

Erato a szerelmes és erotikus költészet múzsája. Számtalan poéta hódolt az istenasszonynak, s még több olvasó kutatta nála a megfejthetetlen titkot és keresett nála kellemes borzongást. Ez a mufordítás-gyujtemény, mely már elso megjelenésekor, 1921-ben is önálló egészként látott napvilágot, merész költoi vállalkozás eredménye. A vágyakozás elementáris lírai megfogalmazásainak s a profán kívánságok himnuszainak gazdag világirodalmi örökségébol válogatta és fordította Babits Mihály a neki leginkább tetszo verseket ? melyek idovel klasszikussá nemesültek, valódi gyöngyszemek, vers- és lélekkultúránk alapköveivé váltak ?, s ebbol a nálunk mindmáig páratlan vállalkozásból izgalmasan eredeti, a különbözo korok szerelmi kultúráját ragyogóan érzékelteto antológia született.

A kötetben található muvek: A magyarságtudomány problémája Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Zsidókérdés Magyarországon 1944 után Néhány kiegészíto megjegyzés a zsidókérdésrol ?...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergodtek ki igét tanulni. Akiket ott a muveltség mellett ezer lehetoség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni. Bibó István Genfben járta meg ezt a felso iskolát. Nagy muveltségu család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem fokönyvtárosának nagy tehetségu fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát. Huséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységbol meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélorendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet. Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betuérto: tanár, pap, színész, régész, történész, festo, költo, orvos, foleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája. így alakult ki az o sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati  ,tartozékaként közölte elso nagy tanulmányát már 1945 oszén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejuleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium fotisztviseloje) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idézo vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építo ereju vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereso, nagyrészt paraszt- és munkásgyökeru értelmiségnek, melytol méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népmuvelési vállalkozásoknak kultúránk fejlodésére oly végzetes föloszlatása. Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna késobb, s itt maradt..." Illyés Gyula  ,

Babits Mihály novellái még prózai munkáinak sorában is háttérbe szorulnak, regényei és tanulmányai mögött a szinte teljes ismeretlenség árnyékában létezve, mivel e műveit az általános, bár nem kizárólagos szakmai közmegegyezés – a költői teljesítményt joggal állítva az élre – sokadrangú alkotásoknak értékeli. E megállapításnak nincs jogosultsága.Babits Mihálynak életében 46 rövid elbeszélése jelent meg, – elsi novellája 1908-ban, az utolsó pedig 1935-ban. Mindenestre a kötetbeli közléseket tekintve négyszeri előfordulással kiemelkedik közülük a Karácsonyi Madonna, a Mese a Decameronból, az Odysseus és a szirének, valamint a Szerelem című elbeszélések. Noha Babits nem tartozott a saját munkáit gyűjteményes kötetekben többször is közreadó szerzők közé, inkább váltogatta a korábban megjelenteket, nem túl hosszú regényei mellé. Ilyen ez a kötet is.

A ?homéroszi eposzok, a Kalevala és a hindu eposzok mellett az izlandi Edda is azok közé a világirodalmi kincsesbányák közé tartozik, melyeket hozzáférhetővé kell tennünk az ifjúság számára. Különös, zordon, érdekes világ tárul az olvasók elé, a kietlen sziklák között élő óriások harca a jóindulatú, meleget, napfényt és bő termést adó istenek, az ászok ellen. Megjelenik előttünk a hatalmas Ódin, a herkulesi erejű, mennydörgő Thor és Baldur, Ódin legkedvesebb fia. De itt ármánykodik Loki, a Bajkeverő, és találkozunk a gonosz Fenrir farkassal is, akit az istenek megláncolnak. G. Beke Margit tizenhét történetben foglalja össze az Edda mitológiai anyagát, kerek egészet alkot belőle. Ott kezdi, amikor Ódin és két testvére megteremtik a világot, és ott fejezi be, amikor a szörnyű Világveszedelemben elpusztulnak az istenek is, hogy egy új, szebb világnak, bölcsebb isteneknek adják át a helyüket. A kötetet Bernáth István utószava, jegyzetei és magyarázatai, valamint gazdag, az izlandi őskor emlékeit bemutató fényképanyag teszik teljessé.

„Író és művész elvtársak!Most, amikor koreai népünk szent honvédő háborút visel az emberi mivoltukból kivetkőzött amerikai imperialista agresszorok ellen hazánk szabadságáért és függetlenségéért, rendkívül nagy jelentősége van az íróinkra és művészeinkre háruló feladatoknak és kötelezettségeknek. Íróinknak és művészeinknek – az emberi lélek mérnökeinek – nemcsak az a feladatuk, hogy kidomborítsák műveikben a koreai nép izzó hazafi asságát, elszántságát és a győzelembe vetett hitét, hanem alkotásaiknak erős és éles fegyverré kell válniuk harcoló népünk kezében, az ellenség legyőzésére, a végső győzelem kivívására kell lelkesíteniük az egész népet. (…) Íróinknak és művészeinknek a hazafisággal egyidejűleg azt is kifejezésre kell juttatniuk alkotásaikban, hogy büszkék nemzetükre, büszkék népükre. Az, hogy büszkék vagyunk népünkre, csak akkor lesz olyan büszkeség, amely megérdemli ezt a nevet, ha kiirtjuk belőle az idejétmúlt sovinizmus rothadt csökevényeit és szokásait.”

Aki olvasod, idegen világba csöppensz. Vitézeket látsz magad előtt, akikről tudod, hogy a mi őseink. De róluk egészen más fogalmaid voltak eddig. Két hazug végletet ismertél eddig róluk, vagy párduc-kacagányban, vagy körképek után bocskorban képzelted el őket. Úgy gondoltad, mind úgy vágtatott le ide, hogy honfoglalni jött, verekedett, áldomást ivott rá és megalapította a magyar hazát. Most elsőnek az a meglepetés ér, hogy az a tíz lovas nem is tudja, hogy ő magyar. Más nyelven beszél, mint mi, csak a törzse nevét ismeri, meg a legfelsőbb vezérét, akit nem Árpádnak nevez, hanem Alpaut úrnak. A tíz türk lovas közt nincs legendás hős, úgyszólván nélkülük folyik le a honfoglalás. Vigyáznak, hogy a veszedelmes gázlón keresztül meglepetés ne érje a levonult hadat, ügyelnek és élik a kalandozó szarmát-síksági lovasok életét. Még vitéznek se nevezhetik magukat - ezt a szláv szót később vette át a magyar nyelv, náluk batir - bátor a vitéz neve. A kutyájuk nem Bodri, hanem Bodur, a lovaik nem a pompás arab mének, amelyeken Árpád seregeit bevonultatták eddig ide festők és költők, hanem ázsiai tarpánok - szívós, szürke harci lovak. A sátraikat jurtának hívják, az isteneiket pedig? 

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye.Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

A kötetben található muvek: Az európai egyensúlyról és békérol ?...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergodtek ki igét tanulni. Akiket ott a muveltség mellett ezer lehetoség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni. Bibó István Genfben járta meg ezt a felso iskolát. Nagy muveltségu család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem fokönyvtárosának nagy tehetségu fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát. Huséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységbol meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélorendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet. Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betuérto: tanár, pap, színész, régész, történész, festo, költo, orvos, foleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája. így alakult ki az o sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati  ,tartozékaként közölte elso nagy tanulmányát már 1945 oszén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejuleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium fotisztviseloje) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idézo vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építo ereju vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereso, nagyrészt paraszt- és munkásgyökeru értelmiségnek, melytol méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népmuvelési vállalkozásoknak kultúránk fejlodésére oly végzetes föloszlatása. Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna késobb, s itt maradt..." Illyés Gyula  ,

Eredeti cím: Betty ZaneVirginiában, az Ohio folyótól nyugatra él a Zane család, s mint az első pionírok egyike, örökös harcban áll az indiánokkal. Az öt Zane fiút gyerekkorukban elrabolták az indiánok, 3 fiút váltságdíjért elengedték, egyiküket azonban menekülés közben lelőtték. Isaacot pedig már tíz éve fogságban tartja a wyandol törzs, mert a törzsfőnök lánya, Fehér Holló, indián nevén Myeerah hercegnő beleszeretett a fiúba. – Az indiánok nagy háborúra készülnek teljes leszámolásra a telepesekkel. – Isaac hiába szökik meg a fogságból, az indiánok elfogják, s szörnyű kínzások közepette elevenen akarják elégetni. Az erődöt, s a Zane család házát, az indiánok megostromolják, s Betty Zane a fiatal lány a családból, férfiakat felülmúló hőstettet visz végbe.A vadnyugat kiváló ábrázolójának ez a legsikeresebb regénye, amelyben bebizonyítja, hogy nemcsak a telepesek életét, de az indián törzsek szokásait is kiválóan ismeri.

?Flaubert már a megfigyelésnek és analízisnek is igen nagy jelentoséget tulajdonított, még fontosabbnak vallotta azonban a kompozíciót és a stílust. Szerinte ez a két erény teszi legfoképpen halhatatlanná a könyveket. Kompozíció alatt o azt a megfeszített munkát értette, mely egyedül a lényegét igyekszik kifejezni a cselekményeknek, amint egy életen belül egymásra következnek, csupán a jellemzo vonások kiválogatásával és csoportosításával, úgy kombinálva oket, hogy a legtökéletesebb módon jussanak el a szándékolt hatásig, azonban mindennemu tanulságféle nélkül. Semmi sem ingerelte föl jobban, mint a kritika ortállóinak a morális vagy tisztes muvészetrol hirdetett elméletei...? (részlet)

"1962-ben, ?tehát nyolc évvel ezelőtt kezdtem el írni ezeket műfajilag talán rapszódiának nevezhető, szabadhullámzású költeményeket, és annak is jó három esztendeje, hogy az egyes darabok – a közben kibontakozott terv alapján – összeálltak azzá az egységes vallomás-ciklussá, amelyet e kis kötettel kezében tart az olvasó.A megjelenés tehát, különösen, ha első elkészült részeit tekintjük, szinte-szinte betartotta a horatiusi bölcs tanácsot, amely sokévi kivárásra inti a költőt, hogy előbb a múló idő igazolja a mű érvényességét, és csak akkor kerüljön olvasó elé, ha újra elővéve sem tűnik avultnak vagy gyorsan avulónak. A gyakorló és gyakorlott író, akinek a költészet a lélek ünneplője, amelyben a legfontosabbnak tűnő mondanivalókat kívánja maradandóság igényével közölni, ebben a költői módszerekkel fogalmazott rapszódiaciklusban eddigi élete legfontosabbnak vélt tanúságait, alanyian megfogalmazott világképét próbált összefoglalni. És ez alighanem indokolja is a kivárást, amíg az idő próbája felhatalmazta, hogy közzétegye élete alapélményeinek lírai vetületét."

Illés Endre jelentős esszéinek és kritikáinak csupán a felét ismerjük. A másik fele töredezett, megfakult újságlapokon,s kéziratpapíron várta a földregnést. Pesdig a modern regény elméletéről és szerkesztésmódjáról, az idő felbontásáról és relativitásáról, az izmusokról, a történelmi regény divatjának elharapózásáról s annak miértjéről vagy a 20. századi írónemzedékek egymást követő és egymással perlekedő útjáról élete utolsó szakaszában közreadhatta volna rég megfogant, időtálló gondolatai,. Nem tette. Csaknem fél évszázad távlatából megismerve ezeket az írásokat, bevallhatjuk, nemigen tévedett. Ítéletei találóak, mércéje pontos.

  Zakariás, az Angol Nemzeti Múzeum leghíresebb és legértékesebb csontváza egy kis faállványra szerelten a sarokban állt és vajas kenyeret evett.Az ilyesmi csak ritkán fordul elő csontvázaknál. Úgyszólván alig. Amíg ember az ember, addig sok mindenfélét csinál, szeret vagy szenved, udvarol vagy regényt ír, esetleg vajas kenyeret eszik.