Fapadoskonyv.hu strana 27 z 82

Más szóval NEM MATSKA UGRÁS IDE AMERIKA SE Ebbe a könyvbe van mögirva mitsoda sok veszödelöm környéközött bennünket mikor Durbints sógorral, Börtsökkel mög Kátsa tzigánynyal szárazon és vizön Amerikába igyeköztünk oszt a puszta szigetöt is möglaktuk.

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit… Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.” A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával, de az írói szabadság szárnyaival ismerteti a magyar mitológiát. A teremtésmondáktól a hun adomákon keresztül elvezet egészen a honfoglalás koráig. Olyan mondák kerülnek a tisztelt Olvasó elé, mint:– az Isten kardja– a Hadúr végzése– Etele bosszút áll– Csaba útja– Emese álma– Árpád a fővezér– A Hadúr szent madara stb.

Az első regény, amelynek István a címe, az államalapításról szól, ifjúságának néhány hónapjáról, amikor kénytelen tudomásul venni történelmi feladatát. A feladat tudata formálja azzá a kemény lelkű, tenni tudó emberré, akire szüksége van a történelemnek. A második regény, Az egyetlen út az István halála utáni nagy zűrzavar története, amelyben az emigrációból hazatérő Endre felismeri a kibontakozás egyetlen lehetőségét. Ez a Vata féle pogány lázadás kora. A harmadik regény, a Lovagok a Körös-parton pedig arról szól, hogy több évtizedes belső harcok után hogyan is születik meg végre a rend, hogyan szilárdul meg az az épület, amelyet István és társai építettek. A regény hősei: a kalandos életű és tragikus sorsú Salamon és a lovagi eszményt megtestesítő, legendás hírű László.

  Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró.

E ?könyv különös szellemi kaland, megjelenése óta a házikönyvtárak féltett kincse, antikváriumokban reménytelenül előjegyzett tétel. Eredeti, s valószínű mai sikerét egyaránt az elfogulatlan megközelítéssel párosuló fölényes anyagismeret eredményezi.Szerzője Schmidt József (1868-1933) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, aki tudományos, írói és műfordítói munkásságának jelentős részét szentelte a klasszikus indiai irodalom, filozófia és vallás bemutatásának. Könyvet írt többek között az ó-ind epikáról, a szankszrit irodalomról, önálló kötetben foglalta össze az indiai filozófia irányzatait, és egyebek mellet máig az ő fordításában olvasható a Pancsatantra.E kiváló művek sorába illeszkedik az 1920-ban megjelent Ázsia világossága című tanulmánya, amelyben közérhető és jól áttekinthető összefoglalását adja a buddhista vallásnak. Ír benne a vallásalapító életéről és tevékenységéről, ismerteti a buddhizmus tantételeit, fő parancsolatait, fontosabb irányzatait, és külön fejezetben mutatja be a buddhista egyház kialakulását és működését, a papi és szerzetesi élet kereteit, valamint a világi hívek vallási kötelmeit és szokásait.

Most, visszatérvén, ím, e nagyjai,Bár jone haddal a három világrész,Mi visszaverjük. Amíg hu maradMagához, Ánglia nagy és szabad. #(részlet)

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

Kultúrpolitikai írások.

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj,[1] 1620. május 1. ? Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék foispánja, nagybirtokos fonemes, költo, hadvezér és politikus.

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. ? Budapest, 1928. november 7.) költo, mufordító. ?Kevés vers maradt Tóth Árpád, után. Három kötete jelent meg életében: a Hajnali szerenád, a Lomha gályán, az Öröm illan és egy, a Lélektol lélekig, melynek már csak a korrektúráját láthatta. E négy kötethez fuzte Szabó Lorinc odaadó és lelkiismeretes filológiai kutatómunkájának eredményét: vagy 150 Tóth Árpád-verstöredéket, kis papírfoszlányokra ceruzával jegyzett remekmu- darabokat. Alighogy olvasni kezdjük oket, egy másik világba jutunk, valami egészen magaslati helyre, ahol nagyon tiszta és ritka a levego, és a kék ég olyan, mintha üvegbol volna. Végtelen frissesség, éteri könnyedség, alpesi tájak huvös és mégis mámorosító szelloje árad ezekbol a versekbol, különösen Tóth Árpád utolsó éveinek végsokig tisztult és nemesedett termésébol.? (Bálint György)

Újabb ?tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét.

– Piszkos ügy! – mondta a főhadnagy. – Közönséges kivégzés. Szerencsétlenek teljesen szénné égtek, ráadásul az orvosszakértő megállapította azt is, hogy Sándort és Krisztát egészen közelről, célzott lövésekkel tarkón lőtték. A tűzoltó szakértők véleménye szerint a holttesteket, a bútorokat és a padlás faszerkezetét alaposan meglocsolták benzinnel, és aztán felgyújtották a házat. Aki csupán pillanatnyi és önző érdekből hazája, osztálytársai, családja ellen fordul, és megtagadja vállalt eszméit, az nem menekülhet, előbb-utóbb lesújt rá a sors keze – hirdeti új regényével a szerző.

E nyáron kezembe kerültek régi iskolai dolgozataim, melyeket átolvastam és most közreadok, némi módosításokkal. Meggyőződésem hogy akkor jobban írtam, mint ma, s ezért lehetőség szerint meghagytam mindent eredeti formájában.Kedves gimnazista olvasóim e dolgozatokat lehetőleg ne használjátok puskának, mert e következményekért nem vállalok felelősséget. S viselt dolgaim e krónikája nem is követendő példa: nem voltam én éppen jó gyerek.De éppen annyival vagyok ma jobb, amennyivel öregebb lettem.

Inkább hírhedt, mint híres# öregember, amikor megírja emlékiratait. Ezekben sok a trágárság, szinte kifogyhatatlanul hömpölyög bennük végig a szerelmi kalandok elég vaskos leírása. Nyughatatlan kalandor, ki az emberiség minden rétegében járatos. A nép salakját éppen úgy ismeri, mint a császári udvart# a sok elfelejtett ember soraiban felbukkannak szinte halhatatlan nevek, melyek viselõivel elbeszélgetett. A sors élénken labdázott vele s hol fenn volt, hol lenn, de mindig törhetetlen akaraterõvel s nagy élnivágyással. (?) Hogy nem volt közönséges szélhámos, az bizonyos. Pádua híres egyetemének jogi doktora volt# pap és Acquaviva bíboros titkára# Dagadino szenátor nevelt fia# a San Samuele-színház zenekarában hegedûs# Berni bíboros gazdasági ügynöke# a spanyol Sierra telepítõje# az augsburgi békekongresszuson portugál meghatalmazott# Potsdamban kadett-nevelõ# Párizsban lottó igazgató, iparos és spekuláns, emellett folyton-folyvást: a hölgyek öröme. Moly Tamás

Conrad Ferdinand Meyer (1825-1898), svájci német költő, író. A Jürg Jenatsch a német parasztháborúk korának, háttérben a német reneszánsznak a remekmívű körképe.A mű egy népvezér útját és felemelkedését mutatja be mindaddig, amíg hatalomra jutva önkényúr lesz belőle, ami viszont bukását, pusztulását hozza magával. Általában ezt tartják a német realista történelmi regény nagy hatású kezdetének.

Hollywood, 1940 ? Pat Hobby, a letûnt némafilmek egykor hangos sikereiben fürdõzõ, ünnepelt forgatókönyvírója mára kiégett, csalódott kísértetként bolyong a filmstúdiók és díszletek között. Csak két évtizedes szakmai rutinjának, dörzsöltségének és életösztönének köszönheti, hogy napról-napra a felszínen tud maradni egy olyan, számára egyre idegenebb világban, amelyet már új producerek, fiatal írók népesítenek be, s olyan nevek fémjeleznek, mint Orson Welles vagy Douglas Fairbanks. A Pat Hobby történeteinek 17 novelláját F. Scott Fitzgerald 1939-tõl az 1940-ben bekövetkezett haláláig vetett papírra. A sorozatot eredetileg az Esquire magazinban közölték le, s majd csak 1962-ben jelent meg önálló kötetben. Az elbeszéléskötet alapján 1987-ben tévéfilm készült Tales from the Hollywood Hills: Pat Hobby Teamed with Genius címmel, melyben Pat Hobby karakterét Christopher Lloyd alakította, de jelentõsebb szerepet kapott Colin Firth is. F. Scott Fitzgerald utolsó novellagyûjteménye most elsõ ízben olvasható magyarul teljes terjedelmében.