Fapadoskonyv.hu strana 34 z 82

?Nyugtalanul, félorülten, hol egészen magamon kívül, hol azonnal készen arra, hogy meghaljak a gyöngeségtol, szegény fejem tele volt ezerféle gondolattal, apám, anyám, testvérem gyilkos lemészárlásával, a csúf bulgár katona szemtelenségével meg késszúrásával, szolgaságommal, szakácsnéságommal, bulgár kapitányommal, csúnya Don Issacharommal, gyalázatos inkvizítorommal, Pangloss doktor felakasztásával, a hármasszólamú Miserere-vel, miközben kegyelmedet fenekelték, és foképpen azzal a csókkal, amelyet egy spanyolfal mögött adtam kegyelmednek azon a napon, amikor utoljára láttuk egymást. Magasztaltam az Úristent, hogy annyi megpróbáltatás után visszavezérelte hozzám. Az öregasszonyt megkértem, legyen gondja kegyelmedre, kísérje ide ebbe a házba, mihelyt lehetséges lesz. Megbízásomnak igen jól eleget tett, megértem hát azt a ki sem mondható örömöt, hogy ismét láthatom, hallhatom és beszélhetek kegyelmedhez. De már rettento éhes lehet, nekem is megjött az étvágyam, eloször is hát vacsorázzunk meg.?

„Leek, aki megszűnt inas lenni s merőben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert – úgymond – eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festő, a művészdicsőség és diadal jelképe, magára öltötte az inas jellegzetes bolhaszín-otthonkáját és – kellemetlen éjszakára fölkészülve – bele-vetette magát egy kemény karosszékbe. Újra csöngettek, s a kapu felől kemény, parancsoló kopogás hangja reszketett végig az elhagyott házon, vészjóslón, ijesztőn. Akárcsak a Halál kopogása volt volna. Magával hordozta azt a borzasztó sejtelmet: hátha csakugyan komolyan beteg? Priam Farll idegesen felugrott, hogy szembeszálljon a csöngetőkkel és kopogtatókkal…"

?Michele Savonarola a fiát, nyilván nagy pártfogója emlékére, kitõl oly sok anyagi és minden másfajta jóban részesült, Niccol?nak nevezte el. Kistehetségû férfi volt, és hamarosan eltékozolta atyja tudással és fáradsággal szerzett örökségét. A mantuai híres Bonaccorsi család leányát, Elenát vette feleségül, kirõl Fra? Benedetto, Savonarola egyik barátja és tanítványa, mint magasztos érzelemvilágú s erõs-jellemû asszonyról ír. Ebbõl a házasságból született 1452. szeptember 21-én Girolamo, mint hét gyermek közül a harmadik. Október 4-én, Szent Ferenc napján keresztelték meg, a Santa Maria del Vaiotemplomban. Keresztvízre Francesco di Ribanore, a herceg udvari tanácsosa tartotta és tõle a Girolamo, Maria, Francesco, Matteo neveket kapta.??

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A kötet a következo novellákat tartalmazza: A Mutter, Melyik a ketto közül?, Erdei történet, Dugóhúzó, A regény vége, Egy új pár fényképe, A fitos, A báró lelke, Ételek királya, A fiam gazember, Trilliók a levegoben, Vallatás, A falu télen, Török igazság, Gizehi pergamen-lapok, Ilyenek a vadászok, Annuska apáca lesz, Ez is csodálatos történet, Hordj magaddal tüzet, Mi az a szerelem?, A csonka pók, Felho a szobában, A zászló átmarad, Hat titkos kis levél, A török Salamon, Hogyan csinálódik a vers, Mari néni meg Pista bácsi, A megismételt idill

Ez ?a rövid életrajz-regény a képzelet szülöt­te, noha úgyszólván minden hely és időbeli adata megfelel a történeti valóságnak. His­tóriai alakok vonulnak fel, akik éltek és való­ban kapcsolatban álltak Mikluho-Maklájjal, de az a mód, ahogy ezek felrémlettek, nem mindenütt felelnek meg egészen azok egy­kori valóságos jellemvonásainak, noha nem is különböznek egészen azoktól.„Esténként olvasni sem bírtam. Sokkal több ez, mintha, mondjuk, te mennél látogatóba Le­onardo da Vincihez, ugyanis Leonardo csupán nagyobb festő, mint te, de nélküle is volna fes­tészet. De nálunk ma minden tudás, minden célkitűzés kerülőút nélkül torkollik Darwinba. Mindaz, amit akarok, csupán meghosszabbí­tásai azoknak az utaknak, amelyeket ő jelölt ki. Szóval ő az, akitől minden kérdésemre vá­laszt remélhettem, tehát fogalmam sem volt, mit kérdezzek tőle. Izgatottan és tétovázva csöngettem be kertes kis házába. Erre oda­bentről kutyaugatás hangzott, és egy nagyon nagy szakállas ember jött kaput nyitni. Meg­mondtam, hogy kit keresek. A nagyszakállas megkérdezte, hogy én vagyok-e Mikluho-Maklaj. Mikor igent mondtam, megragadta a kezemet, és hosszan megrázva mondta:– Nagyon, nagyon örülök. Charles Darwin va­gyok. – Még mielőtt meghökkentem volna, egyenesen betuszkolt a kapun, és a kerten át vezetni kezdett a ház felé.”

A huszonegyedik utca egy egyetemista fiúról szól. Külvárosi utcák, bérházak, kocsmák füstös, kopottas világa tárul fel a regényben. A huszonegyedik utca pedig a főbérlőék kisfiának víziója: Ott aztán énekelhetsz, nem ver meg a rendőr. Nem kiabálnak, nem veszekednek veled, és ha reggel tovább akarsz feküdni, senki sem zavar. A boltos ingyen is ad narancsot, mert nem mindig van pénze az embernek, és a moziban nem kell jegyet váltani. Gábor, a főszereplő, akinek kóborlásairól és vergődéseiről naplójegyzeteket is olvashatunk, a regény vége felé így ír: – Az elhagyott kis mellékutcákban van a huszonegyedik utca.

Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Voltak idők, ami­kor a tiltott könyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

Vernének ?ez a kései műve kaland regénybe oltott krimi, s persze múltszázadian és vernegyulásan tanulságos történet is: a testvéri szeretet és az igazság diadalának dicsérete. A távoli, egzotikus helyszíneken pergő cselekmény rémdrámára emlékeztető eseménysora egy új-zélandi kikötői kocsmában indul, ahol Flig Balt fedélzetmester és Vin Mod kormányos sűrű poháremelgetések között aljas tervet főznek ki a James Cook nevű vitorlás megszerzésére, melynek első lépéseként a derék Gibson kapitányt kéne eltenni láb alól. A lebujban mulatozó söpredék között nem soká kell keresgélniük vállalkozó szellemű és kalózkodásra hajló társak után, s már csak az alkalmat lesik az újdonsült cimborák a zendülés kitöréséhez. Az alkalmat azonban késlelteti egy hajótörés két életben maradobtjának – a címszereplőknek – a megmentése a talpig becsületes holland testvérpár jelenléte ugyanis rontja az összeesküvés esélyeit a Csendes-óceánon hajózó James Cookon. Az idegfeszítő várakozás után a tasmániai Port-Praslinban mégis végrehajtják gaztettüket az összeesküvés vezetői: a két testvér elveszettnek hitt tőrével meggyilkolják a kapitányt, majd a fegyvert Kip Károly és Péter poggyászába csempészik, ahol a nyomozó hatóság rá is bukkan, s mint cáfolhatatlan bűnjelet használja föl a tárgyaláson, ahol a testvéreket életfogytig tartó kényszermunkára ítélik. Innét kezdődik a történetben a testvéri összetartozás és az igazság mindenkori fényre kerülésének apoteózisa. A rettenetes körülmények és a nem kevésbé elrettentő rabtársak között híven őrzik a hollandok egymás hitét és becsületét, s a megpróbáltatások ellenére sem adják föl a reményt, hogy kiderül az ártatlanságuk. Verne egy, a korban divatozó természettudományi tévhittel oldja meg a csaknem rosszul végződő történet tragikumát. A századvégen Amerikában elterjedt hiedelem szerint a halott szemének recehártyája fényképezőgépként őrzi az élet utolsó pillanatában látott képet. Amikor a kapitányról készült utolsó fényképet barátja és üzlettársa, Hawkis úr kinagyítja, döbbenten fedezi fel a halott nyitott szemében a valódi gyilkosok képmását. Az izgalmakban bővelkedő történet természetesen kitűnő alkalom az író számára, hogy számos tudnivalót közöljön Ausztrália és Óceánia természetrajzáról, népeiről, kereskedelmi életéről, a gyarmatosítás históriájáról, miközben szö

A ?jó fiú családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Hal­doklik, amikor a regény kezdődik halálával megbillen a har­monikus életforma, a polgári kényelem és biztonság alapja. A család felköltözik Budapestre. A fővárosban a régi tekin­tély, a társadalmi rang tudata és a megmaradt kis vagyon ad alapot különben bizonytalan létezésüknek. Az anya, a származására büszke, személyi varázsát még idős korában is megtartó Szentgyörgyi Hanna fiában, Bélában látja a családi hagyományok folytatóját, a régi rend fennmaradásának illú­zióját is a fiú ósdi szemlélete táplálja. Az enervált, életkép­telen fiú morális hanyatlása, majd teljes züllése nem marad hatástalanul leánytestvérére, hármuk közül elsőnek ő talál rá, ha nem is könnyen, az új élet számára is változást bizto­sító útjára.Thury Zsuzsa regénye egy kivételes történelmi forduló sok jegyét feltáró mű, melyben a család ábrázolása kiszélesül máshonnan jött és máshova tartó emberek rajzával.

Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsáleme a világirodalom klasszikus alkotásai közé tartozik, az európai eposzköltészet egyik remekműve, az olasz késő reneszánsz - prebarokk irodalom legmagasabb csúcsa. E hőseposz - noha témáját a történelmi múltból veszi, az első keresztes háború történetét beszéli el - hőseinek magánya, ellentmondásos lelkivilága, vívódása már a modern kor felé mutat, költészete pedig örök fényben ragyog, mint minden klasszikus művészet.Nagy hatással volt a világirodalomra és a magyar irodalomra is: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének költői modellje volt, Arany János pedig Zrínyi és Tasso címmel írta meg akadémiai székfoglalóját, a magyar összehasonlító irodalomtudomány alapművét, és A megszabadított Jeruzsálem fordításába is belekezdett.

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői…Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

Mondja, monsieur Kovácsy, hogyan tudna ön Magyarországra utazni? – kérdezte Legrand.– Csakis illegálisan, felügyelő úr. A saját nevemen nem utazhatok. Nagyon jó volna tudni, vajon mi szerepel rólam a magyar határőrség fekete mappájában.– Mi az a fekete mappa?– Ez egy kézikönyv féleség, ami ott van minden útlevelet vizsgáló határőrnél. Megnézi az útlevelet, aztán a könyvet, hogy szerepel-e benne a beutazó neve.– Akkor is ha az útlevelébe bele van pecsételve az érvényes vízum?– Azt, hogy jelenleg hogy van, nem tudom… De akárhogyan is változott az ellenőrzés, nekem át kell mennem. Van még másféle törlesztenivalóm is…

Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24 – Budapest, 1898. augusztus 1) magyar költő és népmesegyűjtő volt. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán.

E könyv célja azoknak felvilágosítást nyújtani, kik a tizenkilencedik és huszadik század közötti szociális ellentétek világos képét ismerni akarják, de a tárgy hosszadalmas fejtegetésétõl visszariadnak. Intve azon tapasztalattól, hogy a tanítás a fáradságos tárgyak közé számíttatik, melyet szerzõ tanítói pályáján nyert, megkíséri ette a könyv felvilágosító tartalmát élvezetesebbé tenni azzal, hogy egy regényes elbeszélés keretébe illeszté, mely nézete szerint már magában is bír némi vonzerõvel. Az olvasó, ki elõtt a modern szociális berendezések és az elvek, melyekbõl keletkeztek, már ismeretesek, Leete doktor magyarázatait néha talán kissé unalmasaknak fogja találni, de itt arra kell tekintettel lenni, hogy ezek Leete doktor vendége elõtt nem voltak ismeretesek és e könyv azon szándékkal íratott, hogy e tényt az olvasóval elfeledtesse. Továbbá. Az íróknak és szónokoknak, akik e kétezred éves korszakot dicsõítették, mûvei inkább a jövõt, mint a múltat tartalmazták, nem a már eddig elért eredményeket, hanem a haladást, melyet még el kell érni, tartották szem elõtt, mindig elõre és felfelé, míg az emberi nem hivatását teljesen betöltötte. És ez igen jól van így, de felfogásom szerint sehol nincs alkalmasabb álláspont az emberi nem jövõjébe tekinteni a legközelebbi ezer év folyamán, mint egy visszapillantás a legutóbbi száz év haladására. Óhajtom, hogy e könyv oly olvasókra találjon, kik a tárgy iránti érdekbõl a kidolgozás hiányait elnézni hajlandók. E kívánsággal visszavonulok, és átengedem a tért West Julián úrnak, ki meg fog felelni magáért. Edward Bellamy

Az elismert tehetségű Cholnoky László, a Cholnoky fivérek legfiatalabbika, életvitelének köszönhetően örökös anyagi zavarokkal küszködő, züllött ember hírébe került, rossz értelemben vett bohém lett belőle, és nem tudott ellenállni az alkohol csábításának, így lehetett a részegesek testi-lelki világának dermesztő hitelességű ábrázolója. Írásait mindig is szívesen közölték, de sehol sem tudott meggyökerezni, egzisztenciátlan alak lett az újságok és folyóiratok peremvidékén. Nyomasztó novelláiban igen gyakori az öngyilkosság. A Prikk mennyei útja egy megállíthatatlan elmezavar krónikája, ahol végül is a tébolyodott hős felakasztja magát. A Bertalan éjszakájában, talán legkitűnőbb elbeszélésében, a reményét és élete értelmét vesztett Bertalan a Dunába öli magát, akárcsak néhány év múlva az író, hiszen szinte mindegyik művében ott kísért az élet értelem-vesztése és az öngyilkosság lehetősége.