Fapadoskonyv.hu strana 33 z 82

?? Én most nagyon racionálisan megkérdezem magát, a nagy humanista állam humanista megbízottját, hogy ha beadnám a derekamat, meddig kéne a hazámat elárulni. A halálomig? ? Nem, mérnök úr, nem a haláláig szól a szerzodése. Meghatározott ideig. Mondjuk három-négy évig. Azután mi lehetoséget adunk rá, hogy a családjával együtt az Egyesült Államokba költözzön, és ott folytathassa mérnöki munkáját. ? Világos beszéd. És mi történik akkor, ha nem vállalom a feladatot? ? Akkor Kisibaja professzor nem végzi el május huszonkettedikén a mutétet. ? Mondja, Weber, maga nem gondol arra, hogy feljelenthetem, például elmondom Basir Ben Hasszánnak, a kombinát elhárító fonökének, hogy az IFPCW szumbatrai megbízottja, Mike Weber valójában a CIA ügynöke? ? Kedves mérnök úr, téved, ha azt hiszi, hogy ezt a lehetoséget kihagytuk a számításból. De én úgy gondolom, Szabolcsi András mérnök szereti annyira a lányát, hogy egy ilyen információ közlésével nem akadályozza meg a mutét elvégzését. Gondoljon a lányára! És még valamit, mérnök úr, ha nem áll be a sorba, van még egy megoldás. ? Éspedig? ? Fobe loheti magát.?

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Hawaii szépsége mindenkit elbűvöl, aki egyszer is a szigetre teszi a lábát. Vajon miért kezdődik mégis olyan rosszul Mr. Winterslip, ízig-vérig bostoni fiatalember hawaii tartózkodása? A család bostoni házából miért lopnak el egy öreg ládikát? Talán a múltja miatt ölik meg milliomos rokonát? Mi a szerepe a sötétben világító karórának, amelyen halványabb a 2-es szám, az egész bűnügyben? Ebben a regényben jelenik meg először Charlie Chan, a kövér bölcs és türelmes kínai detektívfelügyelő.

Babits Mihály, Batthyány Ervin, Csizmadia Sándor, Garami Ernõ, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, László Jenõ, a Leopold fivérek, Madzsar József és Józsefné, Nagy Sándor festõmûvész, Schmitt Jenõ Henrik, Somló Bódog, Vágó Béla és a magyar századelõ sok más alakjának e gyûjteményében szereplõ levelei betekintést nyújtanak e nagy nemzedék gondolkodásába és életmódjába, politikai, tudományos és mûvészi törekvéseibe, barátságaiba, szerelmeibe és vitáiba. E kiterjedt és sokszínû levelezés középpontjában Szabó Ervin áll. Az õ emberi arculatáról, tudományos, politikai és nevelõi sokoldalúságáról is új, plasztikus képet nyújt az általa gondosan megõrzött és mások hagyatékaiból kiegészült levelezés, amely a széles baráti körön és a politikai kapcsolatokon túl Európa csaknem valamennyi országára, de még Amerikára és Szibériára is kiterjedt. A levelezés, a szükséges jegyzetekkel és mutatókkal ellátva fontos történelmi forráskiadvány mindazok számára, akik a korszak iránt érdeklõdnek.

Babits Mihály, Batthyány Ervin, Csizmadia Sándor, Garami Ernõ, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, László Jenõ, a Leopold fivérek, Madzsar József és Józsefné, Nagy Sándor festõmûvész, Schmitt Jenõ Henrik, Somló Bódog, Vágó Béla és a magyar századelõ sok más alakjának e gyûjteményében szereplõ levelei betekintést nyújtanak e nagy nemzedék gondolkodásába és életmódjába, politikai, tudományos és mûvészi törekvéseibe, barátságaiba, szerelmeibe és vitáiba. E kiterjedt és sokszínû levelezés középpontjában Szabó Ervin áll. Az õ emberi arculatáról, tudományos, politikai és nevelõi sokoldalúságáról is új, plasztikus képet nyújt az általa gondosan megõrzött és mások hagyatékaiból kiegészült levelezés, amely a széles baráti körön és a politikai kapcsolatokon túl Európa csaknem valamennyi országára, de még Amerikára és Szibériára is kiterjedt. A levelezés, a szükséges jegyzetekkel és mutatókkal ellátva fontos történelmi forráskiadvány mindazok számára, akik a korszak iránt érdeklõdnek.

Miközben a sajtó, rádió, tévé, közélet habzó gyűlölettel és sunyi lapítással hol máglyára küldené a volt (?) ügynököket, hol elmismásolná a puszta létüket is, Grendel megírja az ügynökök drámáját. Páratlan teljesítmény, még csak megközelítőleg sem vállalkozott senki hasonlóra. Holott mint minden nagyszerű dolog, ez is végtelenül egyszerű. Csak annyi, hogy akár Pilinszky, azt mondja: az ügynök lappangó démonitása, bármilyen sötét dolgokat művelt is, nem tevékenységében rejlik, hanem a sorsában. (Pályi András)

?Február elején Nagy Miklós életrajzi adatokat kért tolem. Mindig unalommal néztem azokat az írásokat, amelyek így kezdodnek: Születtem... Most magam is írjak egy ilyet? Azonban, hogy ezzel az üggyel tömtem meg a pipámat, akaratlanul is ez füstölgött ki belole: #voltaképpen minden embernek meg kellene írnia a maga életét.? (részlet)

"Lírai ?verseskötet előtt vajmi fölösleges a költőnek ennen magáról beszélnie, hiszen az alanyi hangvételű és tárgyú költemények amúgy is önjellemzések, még akkor is, ha esetleg régi költőket vagy klasszikus drámahősöket idéznek. Ezekhez elöljáróban alighanem elegendő néhány lexikonba való adat eddigi utamról.1912-ben születtem, tehát az élet nyolcadik évtizedében járok. Jogásznak és történésznek indultam, s lettem író-költő-tanár-ismeretterjesztő. Több, mint nyolcvan különböző műfajú kötet van már mögöttem, s még néhány elkészülten vár megjelenésre. Ez a mostani kötet a nyolcadik verseskönyvem, vagyis körülbelül minden tíz írói kötetre esik egy költői. (ámbár jó néhány színpadra vagy még inkább rádióra írt drámai művem is verses szövegű, ha ezt a formai megoldást igényli a téma vagy a feldolgozási mód). Úgy szoktam mondani, hogy az én számomra a vers a szöveg ünnepi köntöse. És kora ifjúságom óta igyekeztem a verselés mesterségbeli tanult szakembere és tanítója lenni; történetesen a verstannak is foglalkozás szerinti tanára vagyok, s van egy eléggé népszerű ismeretterjesztő könyvem „A költői mesterség”-ről. Hiszem, hogy a versformák eszköztára az emberiség nagy értékű és szakadatlanul hasznos öröksége, amely összeköti a jelen követelte és esetleg jövendőket előkészítő kifejeznivalót a szakadatlanul tovább ható emberi évezredekkel, hazai évszázadokkal és személyesen megélt évtizedekkel. Azt se bánom, ha költészetemről valami olyasfélét mondanak, hogy ez egy szépirodalomba tévedt történész és verstantanár lírája"

Tizenhat történelmi tárgyú elbeszélést és regényrészletet tartalmaz a kötet. A foszereplok egytol egyig magyar királyok, Szent Istvántól IV. Károlyig. Krúdy pályája különbözo szakaszaiban eleven érdeklodéssel fordult a koronás fok nagyon is emberinek megrajzolt alakjai felé. Különösen szívesen idézte föl a tatárjárás éveit, a dicsoséges Anjou-kort, majd a Mohács utáni kettos királyválasztás országveszto korszakát. Ferenc József uralkodásának idejérol temérdek írása született, kortársként személyes tapasztalatok vezették tollát az emlékezésben. Prózája kerüli a népszeru történelmi regények sablonjait. Nem törekszik maximális hitelességre sem, de olykor jóval többet mond a régmúltba veszo idokrol, mint a szaktanulmányok serege, s ráadásul vonzó olvasmány.

"- ?A trónörökös nagyon szerette ezt a fürdőt…– Csak nem azok ott?– Mit képzelsz! Rudolf soha nem húzott volna fel egy ilyen trikót! … A tábornok bent volt az előszobában. Egy képet nézett a szekrény mellett. Előkotorta öreg, drótkeretes szemüvegét, úgy hajolt a képhez. – Város, valamilyen város. Azért egy domboldal mégiscsak más, domboldal présházzal.– Présház az nincs – János hátrább húzódott.… Itt szállt meg a svéd király – magyarázta apa. – Ágyba kérte a reggelijét. Kávé, vaj, dzsem, tojás. …A nő felnézett az ágyról. – Mit csinál a hajammal? – kérdezte elnyúlt, panaszos hangon.János ujjai megmerevedtek. A nőt nézte, ahogy hever az ágyon. A vörös hajat a szekrény tetején.– Egészen összekócol! – hallatszott az ágyról.– Micsoda hajzuhatag! – Apa állt az ajtóban. Hóna alatt a hegedű.– ó, a feleségem haja! – Ferenczi Aurél kijött a szobából. Odament Jánoshoz, letépte kezéről a hajat. – Valaki azt mondta, hogy Erzsébet királynőé volt ilyen. …Oszlopokban jött a füst. Szélrohamok hajtották. Átszállt a kiégett ablakokon, a szobákon.János a kavargó eget nézte. Közben egy hangot hallott valahonnan mélyről.– Egy könyv… Nekem volt egy könyvem."

Dörmögő Dömötör az automobil-versenyenDörmögő Dömötör az országházbanDörmögő Dömötör képviselőjelöltDörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban

A Casino, a liget, a korzó – a háború előtti békebeli Budapest színterei. Úriasszonyok, hintáslegények, táncosnők és kártyások – egy letűnt kor színes forgataga, és benne Manci, a ligeti lány, Margó, és Béla, a mélabús banktisztviselő szerelmi háromszöge. Szerelmi eskük, átmulatott éjszakák, évődés, vágyódás – mindez egy bájosan humoros, utánozhatatlanul „szépernős" regényben. Szép Ernő a Nyugat, majd Az Est című lapok munkatársaként vált ismertté. A nyilasok által meghurcolt író őszinte, szeretettel és gyermeki bájjal teli műve egy korszak tökéletes lenyomata, a világégés előtti utolsó boldog pillanat megidézése. Márai, Szerb Antal és Kosztolányi nemzetközi sikerét követően a Lila akác, az Ádámcsutka vagy az Emberszag kitűnő írója is egyre népszerűbb a világban.

  Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-tol Mikszáthfalva), 1847. január 16. ? Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkeszto, országgyulési képviselo, az MTA tagja.   Mikszáth Kálmán ?A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelybol feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termo ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, ezerszer boldog muvész. Boldog és azt hiszem, hogy az utolsó boldog író. Nemcsak azért, mert játék neki az írás, de azért is, mert az életet is játéknak tekinti. Reá mosolygott utoljára az adoma tündére.? (Kosztolányi Dezso)

Újabb tíz esztendo telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, bizony deresedik már a haja. A történelem változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja oket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testorkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt ? csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az o története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére ? s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hose, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot.

Biró Lajos szembenézett az asszimiláció problémájával akkor, amikor a beilleszkedés, a beolvadás és az elfogadottság csakugyan problematikussá vált. A kitérés gondolata kísérti meg a XVI. századi pogromnak emléket állító, valóságos történeten alapuló A bazini zsidók című regényének főhősét is, mindaddig, amíg rá nem döbben hitsorsosai szenvedésére. A vérvád-regény 1921-ben, Bécsben jelent meg, és történeti példázatba rejtve mutatja fel az asszimilációban egykor határozottan hívő szerző csalódását…

A regény története valójában nem túl bonyolult: Egy szegény nincstelen fiatalember keresi annak módját, hogy pénzhez jusson, illetve egzisztenciális alapot teremtsen magának. Minden áron, minden eszközzel. Egy gazdag ember barátsága, talán megoldást jelenthet a számára. Mindeközben az sem árt, ha a szerelem is beköszönt az ember életébe. A fiatalon elhunyt Aszlányi Károly összetéveszthetetlenül könnyed, humoros stílusával a legprofánabb történetből is izgalmas, szórakoztató regényt tudott varázsolni. Nem véletlenül volt kora egyik legnépszerűbb írója, akiben sokan Karinthy Frigyes örökösét látták. Ez a kevésbé ismert műve jól példázza, hogy a tehetség egyszerű eszközökkel is, milyen nagyszerűen tudja szórakoztatni a könnyed, derűs órákra vágyó olvasóközönségét.