Fapadoskonyv.hu strana 35 z 82

Illés Endre új kötetében bebizonyítja, hogy a férfi semmivel sem kevésbé bonyolult lelki képlet. Az Ezüstpénz finom mívű írásai ilyen módon mintegy kiegészítik a Méhrajzás esszéit, novelláit, és „feleselnek” is azokkal. E válogatás Illés Endre gazdag kisprózai életművét új fénytörésben mutatja be.

– ?Bocsánat, uram, ha meg nem sértem… mennyiért pofozkodna egy kicsit?A kissé érthetetlen, sőt meglehetősen hülyén hangzó kérdést egy szmokingos úr tette fel, zöld vadászkalapban. És a Fekete Cápa elvigyorodott. A Fekete Cápa általában sokat vigyorgott, és ezek a vigyorok sohasem jelentettek jót. A mostani vigyorgásért nyugodtan kaphatott volna néhány hónapot, mert testvérek közt is felért egy életveszélyes fenyegetéssel…– Hogy volt ez? Hadd halljam még egyszer! Mintha nem értettem volna egészen tisztán!A külsőségekben furcsa és merész színösszeállítású fiatalember kamaszarcát még közelebb tolta a borostás archoz, és nyugodt fölénnyel mondta:– Ne vegye rossz néven a feltételezést, de azt hiszem, hogy kegyed vagy süket, vagy hülye. Mert én felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy egészen tisztán és szabatosan fejeztem ki magam. Ha süket, akkor jelekkel adom tudtára a kívánságomat!– Nem vagyok süket! – méltatlankodott kissé meglepve a Fekete Cápa.– Tehát hülye! Az más! Ebben a cseppet sem meglepő esetben körülírom, illetve részletezem kívánságomat! Tehát: Mondja, tisztelt úr… hajlandó volna ön bizonyos anyagi javadalmazások ellenében szépen fejlett, sőt bátran állíthatom, egész estét betöltő tenyereit nagyobb csattanások kíséretében odavágni az erre a célra leginkább megfelelő arcokhoz?

A regény története Néró félelmetes uralkodása idején játszódik, bemutatja a császár hatalmának utolsó éveit. Cselekménye több szálon fut. Vinicius, a gazdag patrícius beleszeret a gyönyöru szép Lygiába, a Rómában rabnoként élo királylányba. A lány Plautuis házában él, kinek felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Néró udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különbözo ember a keresztényüldözés korában? Az o személyükben megtestesülo kettosség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Poppea, Néró felesége féltékeny a királylányra, s ezért bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi része a császár környezetébe viszi el az olvasót. Megelevenednek a vad dorbézolások és a népszeruséget hajhászó, muvészkedo Néró pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tuzvész lángjainál játszhassa el öntetszelgo színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás követoit teszi felelossé. Sokan áldozatul esnek a császár gyilkos tébolyának. A kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az ido a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égo Róma lángjai sem.

Krúdy ?Gyula világa álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás különös, varázsos elemeiből épült. Századunk magyar irodalmának egyik legszuverénebb költői világa ez, mely lélekrajzban, időkezelésben, nyelvileg és formailag sok mai prózatörekvést megelőzött. Csillogóan lírai, humorosan groteszk, ironikus és keserűen szatirikus, rajongással és lemondással teljes, szándékoltan ódivatú és merészen modern. Krúdy izgalmas szerepet teremt magának: az elkésett lovag vagy a huszadik században ittmaradt „utolsó gavallér” szerepét, biedermeier idillt játszik, s titkon dantei pokolkörökben jár, pénzzel, itallal, szerelemmel, halállal viaskodik, mint Ady. Képzelete arabeszkjeibe, bűvösen zsongító stílusába bújtatva hitelesen idézi a való életet is: A nyíri csend pusztuló dzsentrivilágát vagy a századvég-századelő korrupt, mulató-züllő éjszakai Pestjét. Hősei többnyire hajótöröttek, mélyen átérzik a kor minden nyomorúságát, s félmúltba süllyedő, réveteg jelenükben valami sohanemvolt életforma boldogságát keresik. Vitalitása, bohémsága, látszólag problémátlan termékenysége ellenére Krúdy íróként is gyötrődő ember, már-már zavarbaejtően bonyolult jelenség, s életében és művében annyi a vélt és valódi ellentmondás, hogy igazi megértéséhez és méltányolásához fokozott gonddal kell megnéznünk: honnét és hogyan indul, mit hoz magával, milyen tényezők alakítják életét és művészetét. Szabó Ede könyve ezzel a „fokozott gonddal” készült: pontos, alapos életrajz és összefüggő életműelemzés, nélkülözhetetlen dokumentumanyag és nagyszerű esszé.

Tatay ?Sándor A Simeon család című regényciklusának első kötete, A Simeon ház, részint a dunántúli Úrkúton, a család régi kúriáján, részint Budapesten játszódik. A család feje, József Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenylónevelésnek hódol. Három leánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni életét, rokonai segítségével Pestre költözik – ahol is beleszeret földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára a szerelem azonban nem több futó kalandnál. Kitör a világháború: az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom bukása után internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.

A vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunkra ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó „előkelő” társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad.A Firenze kék ege alatt és a francia főváros nagyvilági környezetében szövődő szerelem csak még plasztikusabbá teszi Anatole France immár klasszikusá vált írását.

Egy ?Milánó környéki faluban, a XVII. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre; kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt sem, mikor szülőfalujukból éjten-éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhségtüntetésnek, az 1630-as nagy pestisjárványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi vagyona, szegényebb az egész emberiség.

A ?világsikert aratott Neonfény a Nílus felett és Május Manhattanban folytatása a Holdfény Hawaiiban, amely az előzőek ismerete nélkül is megállja helyét: önálló, remek, szórakoztató mű.A történet egy elegáns jachtklubban kezdődik. Zizi, a hajdani kis pesti lány előkelő grófnő szerepében tetszeleg. Megteheti: kalandos életútja során sikerült ősi nemes névre szert tennie, s bár eredeti foglalkozásával sem hagyott fel, a társaság előtt ő a zárkózott, kedves, fiatal arisztokrata özvegy.De az élet közbeszól, s amiről Zizi azt hitte, kaland csupán – abból szerelem lesz. Ronald Merlyn, a vonzó fiatal olajmérnök házassága zátonyra fut – s Zizi mindent elkövet, hogy a férfit magához kösse…Cynthia, Ronald felesége súlyos titkokat hordoz, szorongásaitól, félelmeitől csak az új szerelem – Kertay Tibor – váltja meg. Tibor 1956-ban érkezett Amerikába, s a sors őt is kegyetlen próbák elé állította: tragikus körülmények között veszíti el öccsét és szerelmét, Editet.A magyar származású kitűnő szerző újabb regénye, a Holdfény Hawaiiban, ismét felejthetetlen élményt nyújt az olvasóknak.

A Kártyavár címu regény írását Babits ? saját vallomását idézve ? ?lírai motívumoktól indíttatva kezdte meg. Azon borzasztó valóság közepette, amelyet ma élünk, egy nagy mesébe akart menekülni: egy óriási építménybe, mint valami templom azilumába?. Az Újvárosba érkezo Partos Kálmán negyvennyolc óra fölgyorsult eseményei során ismerkedik meg a kiforratlanságot, átmenetiséget, bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot sugárzó új város gazdasági és erkölcsi csodjével.

Sarolta udvarlói között most is akadt, mint a múlt farsangokon egy-kettõ, ki a szerelem édes õrjöngésével nézett éjsötét szemei közé, de õ az idén már nem merte hinni, hogy sikerrel kísérthesse meg, mit hajdan Shaftesbury kisasszony, kinek lovagja hûségjelül félszemét tíz évig tartotta behunyva.(részlet)

Gaál Mózes, a 19-20. század fordulójának neves reformpedagógusa, a nagyközönség számára történelmi témájú ifjúsági regényei által vált ismertté. Ezek a leginkább magyar vonatkozású művek amellett, hogy az adott korról nyújtanak hiteles ismereteket, mindig egy magasabb, általános emberi erkölcsi szempont alapján szemlélik és magyarázzák a történteket.A kard és lant hőse Zrínyi Miklós életén keresztül mutatja meg a három részre szakadt Magyarországot, bepillantást nyújt a történelmi események hátterébe, ahol a politikai és gazdasági érdekek mellett emberi gyarlóságok vezetnek olyan döntésekhez, amelyek majd évszázadokra kihatva határozzák meg országunk sorsát. Zrínyi Miklós sokoldalú műveltségével és tehetségével nemcsak korának volt kiemelkedő alakja, hanem bölcsességében, emberi mivoltában az utókor számára is követendő példát mutat.

Aki örökké bujdosott, az egy francia katona a napóleoni hadseregből. Többedmagával orosz fogságba került, végigszenvedte a cári börtönöket, megszökött, bujdosott, kirabolták, megverték, eladták rabszolgának, Törökországba került, ott háremőr lett, és harminc év múltán hosszas hánykódások után Magyarországon át került vissza hazájába. Aki mindezt lebilincselően érdekes módon megírta, a századvégi magyar irodalom egyik kiemelkedő, de máig méltatlanul mellőzött alakja, Eötvös Károly. Nyelve friss, erőteljes és szemléletes, mesebonyolítása mesteri, lendülete sodró és magával ragadó. Az érdekes, kalandos regényhez Albert Gábor írt értő és eligazító utószót. A rajzok Lipták György munkáját dícséri.

A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl a nemzeti és magánéleti gondokról. Azonban a mu legfobb kérdése erkölcsi: van-e joga a törvényre felesküdöttnek megszegni a törvényt? A mu másfél évszázada van színpadon és minden kor megtalálta benne a jelenhez szólót!

Kalliopé az elbeszélő költészet, vagyis az epika múzsája. A hajdani görög képzelet szerint ő ihleti azokat a hősökről éneklő költőket, majd utódaikat, akik már olvasókra számítva írják a hősökről szóló verses történeteiket. Hőseiben ősidők óta minden kor saját magáról szól. Hőseiről ismerjük fel, hogy melyik időszakban milyennek tartották magukat az emberek, vagy milyenek szerettek volna lenni, vagy milyenek nem szerettek volna lenni. Az epika hőseinek története az embereszmények alakulásának története. Ezt igyekszik nyomon követni ez a könyv, rövid áttekintést adva arról a mintegy 4000 évről, amelyet végigtekinthetünk az európai kultúra történetéből. Ez az európai kultúra az előidőkben Európán kívül – Elő-Ázsiában, Kis-Ázsiában – kezdődik, s évezredekkel később nyugat felé is, kelet felé is túlterjed a földrajzi Európán. De így kap képet az olvasó a világtörténelemben oly döntő fontosságú európai ember arculatának változásairól és mégis maradandóságáról.

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. ? Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró

A Dixi nevű álmessiás fia, Dávid, aki izraeli elnöki kommandóval Pestre jön egy muszlim terror-gyanú miatt, ott találja unokatestvérét, Geo Kozmoszt. Ez a regény a rendőrségen Dixitől elkobzott textus. Kiderül, hogy Szerb Antal volt a rokona és messianista okból ölték meg Rudolf Főherceget anno.