Fapadoskonyv.hu strana 42 z 82

Charles O?Hara, a fiatal angol újságíró meglehetõsen unta már a vonatutat Athénba, amikor a tekintete a világ legszebb kék szemével találkozott. Cynthia Doanidész, az athéni gyáros gyönyörû lánya volt a csodálatos szempár tulajdonosa. Sorsdöntõ találkozásuk egy romantikus szerelem kezdete, de sajnos a sors nem engedi, hogy boldog házasságuk hosszú életû legyen. A politika beleszól mindennapjaikba: a vérforralóan izgalmas keleti táncosnõ, Asurah gyilkosságra is kész, szélsõséges csoportot leplez# a Nílus-parti társaság fõ alakja Mr. Hughes, az angol titkosszolgálat vezetõje. Vajon Ronald, a daliás olajmérnök hová tartozik? Cynthia teljesen magára marad, ösztönösen kiutat keres, hiszen még apjával sem tud szót érteni, aki a ravasz, romlott erkölcsû Iréné hálójában vergõdik? Vajon hoz-e változást a nílusi éjszaka hõsnõnk életébe? A mindvégig izgalmas szórakoztató regény elkalauzolja olvasóit Athénba, Bagdadba, Kairóba, Londonba ? ahol meglepõ fordulatokkal tovább szövõdik a szereplõk élete. Claire Kenneth regénye, a Neonfény a Nílus felett a nagy sikerû trilógia elsõ kötete, amelyet követ a ?Május Manhattanben? és a ?Holdfény Hawaiiban?, ezekben tovább követhetjük Cynthia, Catherine, Ronald és a többiek sorsát, s az új tájak új szereplõkkel gazdagítják a regényfolyamot, amely mindig tartogat meglepetést olvasóinak.

Hordubal, ?a kárpátaljai parasztember nyolc évig dolgozott egy amerikai bányában, aztán hazatért falujába. Felesége és kislánya elidegenedtek tőle, és egy napon az asszony meg a szeretője meggyilkolják. A rendőri nyomozás mindent kiderít és elítélik a bűnösöket. Capeknek ez a regénye nem bűnügyi regény a szó szoros értelmében. Nem a gyilkosság momentuma és a nyomozás leírása a lényeges benne, inkább a falu légkörét, tragikus emberi sorsokat, az emberek lelkivilágát akarta ábrázolni az író ennek a történetnek a keretében.A Meteor a képzelet és a valóság regénye. A realitáshoz az a vékonyka, laza kapocs fűzi, amit a lezuhanó repülőgép egyetlen utasa zsebében találnak, s amire az orvosok csak a halott testi felépítettségéből következtethetnek. A képzeletből, a meséből feltörő valószerűségnek diadalát maga az író igazolja, amikor a lezuhant pilóta halála után érkező sürgöny tudatja, hogy a regényhős, akinek életregényét a vad Antillákra, cukornádplantázsok rabszolgatelepeire álmodta, valóban kubai volt. Sorsa, egyénisége útjai elől menekült az ismeretlen utas.Az Egy mindennapi élet hivatalnokának sima évei, szabályosan kiépülő pályafutása azt bizonyítja, hogy nincs hétköznapi élet, és nincsenek nyugalmas napok. A napok látszólagos egyhangúságát a pillanatok szenzációinak gazdag sorozata zavarja, s az élet megszokott zajlása mögött a tudat alatti ösztönökből érő, ismeretlen lelket megdöbbentésekkel, lidércfényekkel rejtelmes világ veszi körül. Egy rendes és rendszeresnek ismert ember halála előtt megírja élettörténetét, annak az életnek valóságát, amelyet külsőleg egy szép hivatalnoki karrier, boldog házasság és hű honpolgárság jellemeznek. A nyugodt hivatal, a példás házasság látszata mögött a korán ébredt gyermeki ösztönöknek azok az ősi nyomai kerülnek felszínre, amelyek idővel a valóságos és a tudat alatti élet közötti szakadékot okozzák.Karel Čapek regénytrilógiája az új európai regényirodalom nagy értéke. Világsikere bizonyítja, hogy a kis népek irodalma rést ütött a nyugati nagy irodalmak falán.

Consuelo tüneményes tehetségű énekesnő, de életét és a velencei társaságba való befogadását több ellentmondás is nehezíti: spanyol, részben cigány származású, de a velencei stílus hibátlan értője, szerelemgyerek, csúnya leány, akit a tehetség és jóság mégis valósággal gyönyörűvé varázsol, az opera csillogó világa éppúgy vonzza, mint az érzéki szerelem, de fokról-fokra megcsömörlik mindkettőtől, egyre inkább lelki, megnemesült vonzalomra vágyik, s a tetszés és a siker közegéből a jószolgálat és a társadalom-jobbítás övezetébe lép át. Az önéletrajzi ihletésű regény eltávolítva egy történelmi időegység viszonylatába beleszőve a 18. század közepének története. A hősnő Velencéből Csehországba jut, majd Bécsbe, Poroszországba; feltárulnak előtte fejedelmi paloták, paplakok, összeesküvők földalatti rejtekhelyei. Értelme és jósága választatja vele Albert grófot, aki huszita. Férje halála után Rudolstadt grófné lesz, de ez már a könyv második kötetében (Rudolstadt grófné címmel) olvasható.

Guy de Maupassant a modern novella atyja. Történeteit finom irónia kíséri végig, legyen szó szerelmi viszonyokról vagy családi perpatvarról, hivatali vagy baráti tréfákról, a rangért és a pénzért való törtetésről, képmutatásról. Miközben a XIX. század utolsó évtizedeinek Párizsában vagy Normandiájában járunk, Maupassant kortalan igazságokra világít rá, emberi érzések és kapcsolatok buktatóit mutatja be éleslátón és szórakoztatva.

Az ?újonnan alapított Heinemann könyvkiadó elsőként megjelentetett könyve volt 1890-ben a „The Bondman” amit Mikes Lajos „A vörös Jázon” címmel fordított magyar nyelvre. A könyv azonnali és figyelemreméltó sikert aratott, 11 nyelvre fordították le és az 1920-as évekig folyamatosan készítették az újranyomást. A könyv elképesztő fogadtatása alapozta meg az író, Hall Caine és a Heinemann Kiadó sikerét. A történet számunkra egzotikus tájakon, Izlandon és a Man szigeten játszódik, és két féltestvér tragikusan megható története, akik ugyanabba az asszonyba szeretnek bele. Mindkét féltestvér apjuk egykori bűneit kívánja megtorolni/jóvátenni, így konfliktusuk és összecsapásuk elkerülhetetlen. A zajos sikerek után, száz évvel később mit mondhatunk a műről? Évtizedek óta nem adják ki könyveit. Caine mai életrajzírói szerint megkérdőjelezhető minőségű, reménytelenül szentimentális és melodramatikus és nem is a legjobb Caine-mű. Mit lehet ehhez hozzátenni? Csupán néhány dolgot: lehet, hogy nem a legjobb Caine-mű, de aki felhőtlen kikapcsolódásra vágyik, és egy könyvtől nem vár mást, csak szórakozást, annak szívesen ajánljuk: bár a személyiségek „egydimenziósak”, a történetfűzés izgalmas, és pontosan azt kapjuk, amire számítunk: olvasással töltött, felhőtlen kikapcsolódást.

Szucs Boldizsár, a hajdan sikeres író, csalódik az emberekben, és a társadalmi igazságtalanságok elol menekülve önkéntes számuzetésbe vonul. Elzárkózva a világtól, szegénységben, de vállalt magányában mégis emelt fovel, saját értékrendje szerint él, s nincs is szüksége másra. Egészen addig, amíg egy árva kislány sorsa hull a kezébe. A másról való gondoskodás felelossége hajtja vissza az emberek közé, és ekkor kezdodik igazi kálváriája, melynek célja, értelme már túlmutat saját létén, így ki sem léphet belole többé. Az önéletrajzi ihletettségu regényben Szabó Dezso a 1930-as évek Magyarországának metszetét tárja elénk ebben a sok életbölcsességgel, iróniával, és nagyon sok emberséggel megírt könyvében.

Illés Endre új kötetében bebizonyítja, hogy a férfi semmivel sem kevésbé bonyolult lelki képlet. Az Ezüstpénz finom mívű írásai ilyen módon mintegy kiegészítik a Méhrajzás esszéit, novelláit, és „feleselnek” is azokkal. E válogatás Illés Endre gazdag kisprózai életművét új fénytörésben mutatja be.

– ?Bocsánat, uram, ha meg nem sértem… mennyiért pofozkodna egy kicsit?A kissé érthetetlen, sőt meglehetősen hülyén hangzó kérdést egy szmokingos úr tette fel, zöld vadászkalapban. És a Fekete Cápa elvigyorodott. A Fekete Cápa általában sokat vigyorgott, és ezek a vigyorok sohasem jelentettek jót. A mostani vigyorgásért nyugodtan kaphatott volna néhány hónapot, mert testvérek közt is felért egy életveszélyes fenyegetéssel…– Hogy volt ez? Hadd halljam még egyszer! Mintha nem értettem volna egészen tisztán!A külsőségekben furcsa és merész színösszeállítású fiatalember kamaszarcát még közelebb tolta a borostás archoz, és nyugodt fölénnyel mondta:– Ne vegye rossz néven a feltételezést, de azt hiszem, hogy kegyed vagy süket, vagy hülye. Mert én felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy egészen tisztán és szabatosan fejeztem ki magam. Ha süket, akkor jelekkel adom tudtára a kívánságomat!– Nem vagyok süket! – méltatlankodott kissé meglepve a Fekete Cápa.– Tehát hülye! Az más! Ebben a cseppet sem meglepő esetben körülírom, illetve részletezem kívánságomat! Tehát: Mondja, tisztelt úr… hajlandó volna ön bizonyos anyagi javadalmazások ellenében szépen fejlett, sőt bátran állíthatom, egész estét betöltő tenyereit nagyobb csattanások kíséretében odavágni az erre a célra leginkább megfelelő arcokhoz?

A regény története Néró félelmetes uralkodása idején játszódik, bemutatja a császár hatalmának utolsó éveit. Cselekménye több szálon fut. Vinicius, a gazdag patrícius beleszeret a gyönyöru szép Lygiába, a Rómában rabnoként élo királylányba. A lány Plautuis házában él, kinek felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Néró udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különbözo ember a keresztényüldözés korában? Az o személyükben megtestesülo kettosség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Poppea, Néró felesége féltékeny a királylányra, s ezért bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi része a császár környezetébe viszi el az olvasót. Megelevenednek a vad dorbézolások és a népszeruséget hajhászó, muvészkedo Néró pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tuzvész lángjainál játszhassa el öntetszelgo színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás követoit teszi felelossé. Sokan áldozatul esnek a császár gyilkos tébolyának. A kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az ido a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égo Róma lángjai sem.

Krúdy ?Gyula világa álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás különös, varázsos elemeiből épült. Századunk magyar irodalmának egyik legszuverénebb költői világa ez, mely lélekrajzban, időkezelésben, nyelvileg és formailag sok mai prózatörekvést megelőzött. Csillogóan lírai, humorosan groteszk, ironikus és keserűen szatirikus, rajongással és lemondással teljes, szándékoltan ódivatú és merészen modern. Krúdy izgalmas szerepet teremt magának: az elkésett lovag vagy a huszadik században ittmaradt „utolsó gavallér” szerepét, biedermeier idillt játszik, s titkon dantei pokolkörökben jár, pénzzel, itallal, szerelemmel, halállal viaskodik, mint Ady. Képzelete arabeszkjeibe, bűvösen zsongító stílusába bújtatva hitelesen idézi a való életet is: A nyíri csend pusztuló dzsentrivilágát vagy a századvég-századelő korrupt, mulató-züllő éjszakai Pestjét. Hősei többnyire hajótöröttek, mélyen átérzik a kor minden nyomorúságát, s félmúltba süllyedő, réveteg jelenükben valami sohanemvolt életforma boldogságát keresik. Vitalitása, bohémsága, látszólag problémátlan termékenysége ellenére Krúdy íróként is gyötrődő ember, már-már zavarbaejtően bonyolult jelenség, s életében és művében annyi a vélt és valódi ellentmondás, hogy igazi megértéséhez és méltányolásához fokozott gonddal kell megnéznünk: honnét és hogyan indul, mit hoz magával, milyen tényezők alakítják életét és művészetét. Szabó Ede könyve ezzel a „fokozott gonddal” készült: pontos, alapos életrajz és összefüggő életműelemzés, nélkülözhetetlen dokumentumanyag és nagyszerű esszé.

Tatay ?Sándor A Simeon család című regényciklusának első kötete, A Simeon ház, részint a dunántúli Úrkúton, a család régi kúriáján, részint Budapesten játszódik. A család feje, József Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenylónevelésnek hódol. Három leánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni életét, rokonai segítségével Pestre költözik – ahol is beleszeret földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára a szerelem azonban nem több futó kalandnál. Kitör a világháború: az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom bukása után internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.

A vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunkra ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó „előkelő” társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad.A Firenze kék ege alatt és a francia főváros nagyvilági környezetében szövődő szerelem csak még plasztikusabbá teszi Anatole France immár klasszikusá vált írását.

Tatay Sándor valami olyat tud, amit az utána jövo nemzedékek anakronizmusnak tartanak. Természetes örömmel, életkedvvel mesélni. S mikor mesél, önmagát adja, a benne rejlo derut, iróniát, a megértésen, tapasztalaton alapuló bölcsességet, a pontos, reális valóságismeretet, az élet, az ember hitét és szeretetét. S hozzá még a jellegzetesen színes-ízes tatays nyelvezetet s a Balaton-felvidék természeti szépségeinek meghatározó közegét. Egy munkanapját szenteli arra, hogy kiszabadítson egy viruló csipkebokrot, a ?domboldali rétek lámpását? a vadszolo és az iszalag szorításából. S mindezt miért? Mert tudja, hogy tartozik vele a hegynek. ?Én adósságaimat csak egy csipkebokorért róttam le. Földhazámért, földtestvéremnek, amely majd befogad? (Harc egy csipkebokorért). Természetesen nem minden novella lírai vallomás, de mind olyan, mintha tudná az író, hogy tartozik vele nekünk, értünk. Tatay írásaiból szinte észrevétlenül bukkannak fel napjaink gondjai, örömei, fonákságai, szépségei. De az érzés: a szomorúság, az együttérzés, az öröm vagy a bosszúság bennünk, velünk marad. S a biztos tudat: érdemes volt elolvasniuk.

A Virágzó élet France utolsó önéletrajzi tárgyú írása, egyben utolsó regénye. Önéletrajzi ihletésu, de mint azt a szerzo utószavában is kifejti, nem naplóregény. Nem csak az illendoség, a tapintat késztette arra, hogy megváltoztassa, kiszínezze emlékeit. ?Ismétlem: szeretem az igazságot. Hiszem, hogy az emberiségnek erre van szüksége, de bizonyára még sokkal nagyobb szüksége van a hízelgo, a vigasztaló, a véghetetlen reménységgel kecsegteto hazugságra. Hazugság nélkül az emberiség elpusztulna kétségbeesésében és unalmában.?

"A szeretet az élet!" Ezt megtanulni nem kis feladat, foleg Gergo számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülok odaadással, bölcsességel és nagy-nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban. Gergo mindig álmodozik, terveket szo, és szeretne olyan gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévo gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép ruhákban járhasson, foként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergo megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erot és önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergon elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amibol nem akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa. Azt gondolja, hogy: "Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!" Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülok félto gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.Gergo türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mu, és persze mindjárt egy álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön ot kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él a ködmönben és végigkíséri Gergo további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektol sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bunt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergo számára is egyértelmuvé válni, miszerint a tündér nem is az o ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezeto utat.

A történet egy anya-fiú kapcsolatról szól. A fohos Paul Morel közvetve próbál megszabadulni anyja nyomasztó hatásától, azáltal, hogy kedvesét, Miriamot, Mrs. Morel hasonmását taszítja el magától. Valójában mély szereteten alapul a tragikus történet, az anya birtoklásvágya meggátolja Pault abban, hogy teljes kapcsolatot teremtsen fiatal nokkel. Felszabadulása csak anyja halálával következhet be. Lawrence ebben a muvében még a nagy példáihoz igazodva mutatja be a bányászcsalád életét, belso feszültségeit. Az író sok korábbi gondolatát elolegezo, de szélsoséges túlzásokba még nem eso regény klasszikus munek tekintheto.