Fapadoskonyv.hu strana 26 z 82

 Németh László így nyilatkozik könyvérol: Regényem ötven esztendo magyar történetét mondja el, egy asszony életén keresztül. Égeto Eszter a század elején, a koalíció éveiben mint elemista kislány bukkan fel elottünk, s 1948-ban mint családjafosztott nagymamától búcsúzunk el tole. A regény három részre oszlik: a világháború végéig terjedo részben az ügyvéd-apa, a restauráció éveiben a patikus férj, a népi mozgalom, a második világháború, a ?négy párt? idején a politikusnak készülo fiú az, akit Eszter szoloként indázó lelkével befut. Eszter legszembetunobb tulajdonsága, hogy a körülötte támadt életfolton valami édenkertfélét próbál teremteni. Akárhova vetodik, elhagyott faluba, csillogó megyei városba, a maga elmaradt szülohelyére, rokonok vagy véletlen köré vetodött emberek közé, o mint a pók, rögtön veti a belátás, a segítség, a szorgalom szálait, hogy az élet törvényeit követo, szép kis közösséget alakítson belolük. A regény kilenc fejezet, kilenc ilyen meghiúsult kísérlet, a férfiak belátástalan, tetszetos eszmékbe öltözo, vakon rohanó akarata újra és újra lesodorja hálóit. A kísérletek egyetlen eredménye: Eszter lelkének beérése? Amikor elhagyjuk, érzi már, hogy az életet nem lehet foltokban átvarázsolni, az egész társadalmat kell újraszoni. A regény belátás és férfihóbort küzdelmében adja társadalombírálatát. Eszter nem azért bukott el újra és újra, mert a sors hitvány emberekkel vette körül. Sot, mindenikükben van valami kiválóság: az apa a tanyaiakért dolgozik, a város szépítésérol álmodik, a férj valóban a technika megszállottja, a fiú a kor jobb szellemei felé tapogatódzik. Ok s a regény hozzájuk hasonló szereploi sivár világukban tartanak fenn valami mozgást, s van egy viszonylagos ?magyar? érdemük, orültségükkel csak maguknak ártanak. Törekvéseik azonban elso perctol bukásra vannak kárhoztatva, s ennek az oka ? ezt fedezzük fel a hosnovel együtt ? mélyebben van, mint a maguk természete.

Somlyó Zoltán (1882. június 22. Alsódomború ? 1937. január 7. Budapest): költo, újságíró, mufordító. Somlyó György költo, mufordító apja. Eredeti neve Schwartz.

Kőrösi ?Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították – franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában – Kőrösi Csoma Sándor születésének kétszázadik évfordulóján.

A holdfény végigömlött nagy arcának nyájas és előkelő vonásain. A szája szokása szerint félig nyitva volt és olyan szomorúnak látszott, amilyennek még sohasem láttam. És hosszasan nézte hol a holdat, amely már magasan világított, hol pedig a tenyerében lévő tárgyat amelyet médaillonnak néztem. Aztán gyöngéden megcsókolta a médaillont a karját pedig egyenesen kinyújtotta a csillagok felé, mintha tanúnak hívta volna föl őket. Könnyek folytak le orcáján. Annyira megrendített az, amit láttam, hogy a muskétám csöve hevesen odaütődött a vállzsinóromhoz. A király néhány másodpercig tekintgetett így az égre és csókolta a médaillont. Aztán visszavonult a szobájába és hallottam, hogy becsukta az ablakot.

Huszonöt ?régi görög novellát kap ebben a kötetben az olvasó; mindegyik az antik világ irodalmának egy-egy gyöngyszeme. Mindenki tudja, mennyire alapvetően fontos szerepet játszott a görög széppróza a modern európai irodalom fejlődésében; de magukat a novellákat már annál kevesebben ismerik. Ez a kötet régi hiányosságot pótol a legszebb görög elbeszélések közreadásával. Meglepődve fogja látni az olvasó, hogy nem csupán színes, érdekes, kalandos és szellemes történeteket kap, hanem néhány modernnek, sőt huszadik századinak hitt műfajt is. Gondoltuk-e volna, hogy Lukianos, a borsos stílusú Csodaszamár szerzője – tőle merítette ötletét Apuleius is Aranyszamarához – a Hold meghódításának történetét is elmesélte már jó kétezer esztendeje: a derék görögök egy hajó alakú „holdrakétán” jutottak a Holdra, ahol tanúi voltak a naplakók és holdlakók rettentő tusájának. Még repülőgéppel is rendelkezett a furcsa sereg: ötvenezer „légi Szúnyog” hátáról szórták nyilaikat a gomba alakú Gombaszárvitézek. De meglepetés számunkra a Boldogok Szigetén Nagy Sándort, Homerost és egyéb nagyságokat meginterjúvoló görög utazó is, aki mintha valamelyik Karinthy-regény hőse lenne.A híres történetíróktól kezdve, mint például Hérodotos, minden kiváló szerzőt megtalálhatunk a könyvben: Plutarchost, a kalandregény-író Héliodorost és másokat.Révay József fordítását bevezető tanulmánnyal látta el, s ebben rövid, de alapos tájékoztatást ad a görög novellairodalomról és az egyes szerzőkről.

Nagy ?írónőnk, Claire Kenneth jubileumhoz érkezett, a Különös kaland – tizedik magyar nyelvű könyve, mely 1958 óta New Yorkban megjelent.Minden műve számos kiadásban, sok nyelvre lefordítva bestseller öt világrészben. A Különös kaland egy regényt és 16 új novellát tartalmaz.Angolnyelvű kritikusok, Amerikában és Angliában, Claire Kenneth novelláit Somerset Maugham írásaihoz hasonlítják. Fantáziája kimeríthetetlen, annyi váratlan fordulat van mindegyikben, hogy felérnek egy-egy regénnyel.

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.), költő, színigazgató, kritikus.Bajza művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Bölcsészetet és jogot hallgatott, ám jobban érdekelte az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. Nem lett ügyvéd; egyetemi évei alatt kötött barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a költőt. Toldyval és Vörösmarty Mihállyal együtt hozták létre előbb a Kritikai Lapokat, majd 1837-től kezdve az Athenaeum folyóiratot, ahol már rendszeresen jelennek meg kritikái. Ő lett a reformkor legjelentékenyebb kritikusa.1837-ben a Pesti Magyar Színház igazgatója, a színházi élet aktív szereplője volt. A politikában is részt vett, Kossuth lelkes híveként publikált. A szabadságharc bukása után ezért bujkálni kényszerült, elméje elborult. 1858-ban halt meg.

A regény központi hõse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerzõ szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyûlölettõl fûtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hõseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerûnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bõvelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzõkészséggel párosulnak. A szerzõ kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erõssége ebben a mûvében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen mûvészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.

?Mondok a lányomnak mi dolog e Martsa? hát könyvbe borul a lány szöme oszt aszondi, hogy ü nem töhet arrul, mert ki gondóta vóna, hogy ijen korán mögszabadul Jóska az katonaságtul. Mondok hát mi dógod vót vele? semmi aszondi, tsak valami háromszor tanálkoztunk a gyiófa alatt. Mondok hogyan löhet az, hiszen még gyerök vótál. Aszondi mégis össze igérköztünk. Mondok hát nem szeretöd a tsizmagyiát? De aszondi tsakis. Hát mondok vagy egyiket vagy a másikat, de mond mög szived szörint. ? Hát aszondi most mán a tsizmagyiát lyobban kedvelöm.?

A ?„Balatoni utazás vége” az „Utazás a Balaton körül” folytatása és befejezése. Tehát ez sem regény, miként nem volt az az első rész sem, hanem anekdotagyűjtemény és történelmi útikönyv is egyben. E minőségében önállóan is élvezetes olvasmány, bár a két könyv együtt olvasva egészíti ki igazán egymást. Hőseit és tájait is ugyanabból a csodálatos forrásból emeli át a könyv lapjaira: a Balaton vidék históriájából és páratlan emlékezetéből. Továbbszövődik és befejeződik Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza románca. A sümegi kékfestő, Ramazetter Vince történetét megismerve megértjük, miért büszkesége ma is a városnak a hajdani iparos, aki rátermettségével példaképet állít bármely mai vállalkozás számára is. A vérkúti fürdőről talán páran még tudják; a Balaton mely táján volt, de a monoszlói visszhangról már a helyiek sem igen hallottak. Ilyen és hasonló ismert és kevésbé ismert tájak és emberek elevenednek meg előttünk ebben a könyvben is. Az elbeszélés kötetlen, ráérős, adomázós hangulata is az eötvösi hagyományt folytatja. Aki ennek már ismerőse, tudja, milyen varázslatra számíthat, és meg is kapja a csodát. Aki még nem ismeri, annak ez a könyv jó alkalom, hogy az „utolsó kávéházi mesemondó” elkötelezett hívévé váljon.

Az Éjszaka Kairóban az elmúlt évtizedekben sem vesztett varázsából, romantikájából, izgalmas, fordulatos meseszövése változatlan élményt jelent. Hősnője Anna, a szép magyar asszony, gazdag svéd férjével érkezik Egyiptomba. 1939-ben itt állomásozik az angol Gold Stream Gárda, s George Dowery, a délceg gárdakapitány beleszeret Annába. A többi szereplő: Barbara, a szeretőit váltogató angol ezredesné, Mirjam, a félvér lány, Zilahy Zoltán, a fiatal magyar orvos és társaik… sorsukat a második világháború kitörése dönti el. A nemzetközi légkörben még zajlik a fényűző élet, Faruk király nyári palotájában garden party van, de Ras el Tinben az angol flotta már bevetésre kész, és McCornik ezredes még nem is sejti, hogy barátnője, Lili Lane – nemcsak énekesnő… Az Éjszaka Kairóban lebilincselő regény, és egyben érdekes kordokumentum is.

Hegedűs Géza első könyve középkori jogtörténeti tanulmány volt, a második mitológiai tárgyú regény, a harmadik korunkban játszódó verses regény. Azóta közeledik kilencvenedik kötete felé, és ha a kritika azt emlegeti, hogy sok műfajú író, azt válaszolja, hogy nem ő sok műfajú, hanem a valóság, amelyet szeretne minél több arculatában megragadni. Most már jó hat évtizede tekinti ezt egyszerre művészi és pedagógiai feladatának; elválaszthatatlannak tartja magában az író költőt és a gyakorló tanárt, olykor versekkel is ismereteket próbál terjeszteni, és a katedráról is szórakoztatni-gyönyörködtetni kíván.1912- ben született, tizenhét éves korában közölték első tanulmányát, most, túl a hetvenhetedik életévén egyszerre tervez újabb regényt, kultúrtörténeti esszékötetet és mondákat idéző költeményeket.

E ?rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, „az élet álom” költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

A Dixi nevű álmessiás fia, Dávid, aki izraeli elnöki kommandóval Pestre jön egy muszlim terror-gyanú miatt, ott találja unokatestvérét, Geo Kozmoszt. Ez a regény a rendőrségen Dixitől elkobzott textus. Kiderül, hogy Szerb Antal volt a rokona és messianista okból ölték meg Rudolf Főherceget anno.

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszeru megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkíséro emlékalakok, a géniusz muvészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélo még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelott, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bo esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt futve, ?csak írónak, semmi másnak? vallhatta magát. A mu ezernyi epizódjában rengeteg szereplo bukkan fel elottünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényu. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

A területek és vidékek, amelyeket Ossendowski bejárt, itt Európa közepén éppen olyan ismeretlenek, emberei éppen olyan idegenek, az élet és a szokások éppen olyan titokzatosak, mint mindaz, amit menekülő útján látott. Észak-Ázsiának kevéssé ismert, a nagy országutaktól félreeső vidékeiről van szó csodálatos állatvilágukkal, buja növényzetükkel, mérhetetlen pusztaságaikkal, sok tekintetben különös embereikkel. A tárgy maga is lebilincseli azt, aki idegen világok, idegen szokások iránt érdeklődik és a mienkétől teljesen elütő, egyszerűségében majd szép és megható, de máskor kegyetlenségével és romlottságával borzongató és undorító életet Ossendowski mesteri módon ismerteti meg velünk. (Sajó Aladár)