Fapadoskonyv.hu strana 19 z 82

F. Scott Fitzgerald mûvei ? legyen az regény, novella vagy színdarab ? a ?20-as évek ?jazzkorszakáról? szólnak, a nagyvárosi sodródásról, változásokról, azokról egy egyéni problémákról, melyek egyedivé teszik az embert az egyre elszemélytelenedõ és elidegenítõ 20. században. A háború utáni ifjúságról, az ?elveszett nemzedékrõl? ír ? belülrõl. A harcterek lüktetését felváltó jazz, a pillanatnyiság, a mélységek nélküli tartalmak keresése, a merõben megváltozott életkörülmények és társadalmi-erkölcsi szabályok szövik át Fitzgerald prózavilágát. Az Eltékozolt évtized a Fitzgeraldra oly jellemzõ témájú és stílusú rövidebb írásokat, többek közt a Flappers and Philosophers címû novelláskötet darabjait is tartalmazza.

Kabos Ede neve nem igazán ismert, még a magyar irodalomtörténet iránt oly fogékony bölcsészhallgatók körében sem. Hacsak Az Érdekes Újság Dekameronja kapcsán nem. Ez a tízkötetes mű, amely 100 kortárs (20. század eleji) novellistát mutat be egy-egy írásukon s rövid életrajzukon keresztül, Kabos szerkesztői munkáját dicséri. Elsősorban tehát újságíró volt - több lapnak munkatársa, szerkesztője. Amellett, álnéven, színdarabokat is írt. Hídként szokták emlegetni Vajda János és Ady között, mivel ő hívta fel jó barátja és a nyugatosok figyelmét Vajda költészetének modern vonásaira. E kötetben található elbeszélései a nagyvárosi élet, valamilyen okból a mindennapok fölé emelkedő, apró történéseinek éles megfigyeléséről adnak tanúságot. Egy idősödő színész korábbi felelőtlen kalandjának következményei, utóélete a féltékenység színeváltozásai szépreményű fiatal lány önfeladása mások boldogulásáért - egyszerű emberek hétköznapi tragédiái, s a pénz, a vagyon utáni, mindent elsöprő sóvárgás víziója, fantomképe elevenedik meg a lapokon. 

Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író. A nagy forradalom kezdetén Belley bírája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796-ban tért vissza Franciaországba, s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. /Pallas/ „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”

  A Vadnyugat hőskorában játszódik a történet, az Észak és Dél polgárháborújának korszakában. Nyugaton ekkor szinte a földből nőttek ki a gerendavárosok, mulatókkal, fogadókkal. Vadul folyt a szerencsejáték, olcsó volt a vér és a szerelem. Egy kalandos hajlamú, de jó családból származó fiatalember elindult postakocsin Bostonból, hogy a Nyugatot a Kelettel összekötő távíróhálózatot építő társaság szolgálatába álljon. Űzte a kalandvágy s vonzotta a szabadság édes levegője. Kalandokban aztán bőven volt része: indiántámadás, préritűz, megvadult lovak, bölénycsorda-támadás, szerelem és féltékenység, egy életre szóló barátság, halál, és a végén…

"Részesültem viszont jótéteményedben. Mifélében? Én ugyan mindig hangoztattam azt, amit emlegetsz. Inkább elismertem, hogy leköteleztél, mint hogy egy tájékozatlanabb ember ne tartson elég hálásnak. De miféle jótéteményről van szó? Hogy Brundisiumban nem öltél meg? Engem, akit maga a győztes (aki, mint dicsekedni szoktál vele, pribékjei közül rád ruházta az elsőséget) meg akart kímélni, és visszarendelt Itáliába: te megölhettél volna? Tegyük fel, hogy igen. Mi másból áll a rablók jótéteménye, egybegyűlt atyák, mint hogy elmondhatják: megajándékozták az élettel azt, akit nem fosztottak meg tőle..." - (Cicero) "Kérded, mi az, amit különösképpen el kellene kerülnöd. A tömeg. Még nem bízhatod magad rá veszélytelenül. Én legalábbis beismerem esendőségemet: sohasem azzal a jellemmel térek haza, amellyel otthonról elindultam. Valami felkavarodik abban, amit már rendbe szedtem, valami visszalopakodik abból, amitől elfutottam. Úgy vagyunk mi is, ha lelkünk hosszadalmas bajából felépül, mint a betegek, akiket annyira megviselt a hosszas gyengélkedés, hogy sehova sem lehet őket ártalom nélkül kivinni. A nagy tömegben forgolódni káros - tudtunkon kívül egytől egyik mindenki kedvet csinál valamilyen vétekhez, megbélyegez vele vagy ránk akasztja..." - (Seneca)

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A Hawaii szigetére érkező amerikai filmesek nagyvilági életét véres közjáték zavarja meg: az ünnepelt filmsztár „ajtaja elé térdel a fekete teve”, a halál jelképe. A színésznőt a kerti lakban a fényes estély vendégserege jelenlétében megölik. A tragédia hátterében nagyon is sok minden lehet. A rég elhagyott férj vagy a frissen kikosarazott szerelemes bosszúja. A véres leszámolásra kész női irigység. A filmcézárok vagy egy kiismerhetetlen jövendőmondó mesterkedései. A személyzetet vagy az arra vetődő szakadt csavargót megkísértő milliós ékszerek. Mindenki gyanús. Az óramutatók, a láb- és ujjnyomok, egy darabokra tépett fénykép, egy régi újságcikk mind más irányba terelik a nyomzást, és kevesen tudnák olyan fürgén összecsomózni a szétfutó szálakat, mint a fürgének éppenséggel nem mondható bölcs mesterdetektív, a filmekből jól ismert lefegyverző mosolyú kínai, Charlie Chan.

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere. Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és dramaturgiai munkájának köszönhetően számos hangjáték is gazdagítja életművét.

Újból és újból fölfedezzük Sebõk Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. A kötet a következõ meséket tartalmazza: Mackó úr első utazása Mackó úr második utazása Mackó úr a kiállításon.

Kosztolányi irodalomtörténet írására nem készült. Klasszikusaink közül azok arcmását faragta ki, akikhez kedv és hála vonzotta. gy ez a könyv is vallomás. Az érto kettos okulást merít ebbol a válogatásból: az ismertetésekbol megismeri a magyarázó író lelkületét és muvészetét is. Egy-két évszám a szöveg elé s a diák eszményi irodalomtörténeti fejezetet olvas Balassáról, Mikesrol, Gyöngyösirol, Aranyról, ? író vezeti be az irodalomba, otthonosan, házigazdaként. A ?tananyag? varázslatosan megelevenül: a szöveg-magyarázatban épp az a szépség buvöl, ami a klasszikus szövegbol vett szemelvényekben, ez is az is írói alkotás. Ilyenben ritkán van részünk. Kosztolányi e könyve ezt nyújtja. (részlet Illyés Gyula eloszavából)

?Több mint hatszáz esztendeje történt, hogy egy gazdag firenzei kereskedo Párizsba lovagolt, ahol akárcsak mai, kései utódai, jól értett ahhoz, hogy a szürke üzleti elfoglaltságot esténként vidám mulatozással cserélje fel. A krónikák feljegyezték Chellino Boccaccio uramról, hogy szemrevaló, ügyes szavú férfiú volt, nem csoda tehát, ha a férfiasság, kedvesség és gazdagság hármas kulcsával megnyitotta egy Jeanne nevu elokelo özvegy hálószobáját is. Ennek a szerelemnek lett gyümölcse Giovanni Boccaccio, aki tehát könnyed és elmés novelláihoz illoen, Párizsban pillantja meg a napvilágot 1313-ban. És abban is van valamelyes regényesség, hogy a szerelem írója maga is a szerelem gyermeke, mert atyja soha nem vette feleségül Jeannet, és a kis Giovannit négyéves korában anyja nélkül vitte Párizsból Firenzébe?? (részlet a könyv eloszavából)

A mexikói sátánRossz társaságba a mexikói határvidék kisvárosában a seriff fia, Pete Williams. A környéken garázdálkodik a mexikói származású El-Capitain, az ő bandájába áll be a fiú és vesz részt gaztetteikben. A seriff elszántan veszi üldözőbe őket - a család becsülete is kockán forog! A banda azonban megtámadja a tucsoni expresszt és túszokat szed - többek között a seriff lányát is elrabolják. A sivatagban levő Halál-dombok remek rejtekhely számukra.Az üldözöttLee Thomast gyilkosság vádjával ítélik el. Ő ártatlannak vallja magát, és az a meggyőződése, hogy a békebíró és a montanai farmok rettegett banditája, a Könyörtelen egy és ugyanazon személy. A helyi seriff kíséri el a börtönbe. Lee Thomas mindent megpróbál, hogy a kormányzó elé kerülhessen, és módja legyen bizonyítani az igazát.

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

Indián ?örökség John Gilton vadászházat örököl a kanadai Perpitiben, az Arany-tanyát, azzal a kikötéssel, hogy ott kell élnie és művelnie kell a birtokot is. Így elindul barátjával, hogy átvegye örökségét. A birtok legnagyobb értéke az a néhány ölnyi széles sáv az Arany-patak mentén, amelyre a helyi kiskirály, Peter Sund szemet vetett. Célja az, hogy monopóliumot teremtve tönkretegye a többi helybéli fakitermelőt, többek közt a bájos Eve Hondon nagybátyját is. Közben az indiánok rég elrejtett kincsét is szeretné megkaparintani. Sikerül-e megakadályozni a gaztetteket?   Vadnyugati örvény Különös idegen jelenik meg Hulwillben. Jim Perty, aki maga a megtestesült becsületesség, beáll dolgozni a tönk szélén álló Wanhort farmra. Mint idegent, először őt gyanúsítják egy helyi farmtulajdonos meggyilkolásával. Kkésőbb kiderül, több helyi ember viselt dolgáról is tudomása van – ezért megpróbálják elhallgattatni…   Vadnyugati örökség Dan Bertynnek, a világjáró fiatalembernek minden pénzét, iratát ellopja egy bandita. Így lesz belőle „Névtelen Dan”, aki segítőtársat találva magának, megpróbálja a személyiségét és örökségét bitorló gazembert a törvény kezére juttatni, az örökhagyó nagybácsi mesés kincsével tőrbe csalni.

Ferdinand ?Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. „A nap már régen összeesküdött ellenem, azóta, hogy a cégem olyan gyorsan fellendült. Igen, millió szemmel néz az agyamba, a szemeimen és füleimen át behatol az agyvelőmbe és el akarja rabolni a sikereim titkát, ki akarja olvasni a gondolataimat és terveimet, hogy keresztezze a szándékaimat, ő az, aki a bőrömön keresztül az ereimbe hatolt és a betegségekkel utat vágott magának a vérembe, a májamba és a szívembe! Átkozott legyen! Sátáni nap! És most megint az utamba akar állni, megint el akarja lopni a gondolataimat, megint össze akarja zavarni az eszméimet! Hallgasson ide! Barátom maga? Ha igen, akkor segítsen rajtam! Ne szóljon senkinek, érti, senkinek! Védelmezzen meg a nap ellen és én fejedelmi módon megjutalmazom magát, igen, fejedelmi módon!”

Sir Arthur Conan Doyle, mint köztudott, Sherlock Holmes nevű mesterdetektívje figurájának – és kalandjainak – megteremtésével lett világhírű.A páratlan megfigyelőképességgel rendelkező, éles logikájú, kivételesen intelligens magándetektív bravúros nyomozásainak legizgalmasabb és viszonylag legkevésbé ismert történeteit olvashatják ebben a kötetben:· Az eltűnt hátvéd· A Musgrave-szertartás· Az öt narancsmag· Az ördög lába· A görög tolmács· A zsarolók királya· Botrány Csehországban· A táncoló figurák· A sussexi vámpír esete