Fapadoskonyv.hu strana 23 z 82

A Veszélyes szafári után Tőke Péter ismét Afrikába, most Kelet-Afrika hegyvidékére kalauzol minket. Egy fiatal magyar lány barátjával és egy pocakos, kedélyes öreg vadász társaságában Kenyába indul, hogy fölkutassa a titokzatos „nandi medvét”. Létezik-e vajon ilyen állat? A tét hatalmas: a dúsgazdag amerikai nagybácsi öröksége. Számtalan bonyodalom, veszély, rejtélyes gyilkossági kísérletek, kaland szerelem. Az író a tőle megszokott humorral színezi a történetet, amely fordulatosságában, izgalmas részleteiben vetekszik sok jó krimivel. Remekül fogtok szórakozni, és ha kedvelitek Afrika állat- és növényvilágát, érdekes dolgokat tudhattok meg róla.

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete – feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

Eva Durand 15 évvel ezelőtt tűnt el az indiai Peshawar város környékén. Marie Lantelme első nagy sikerét aratta a nizzai színházban – többé nem látta senki, pedig azóta öt év telt el. Jennie Jerome manöken volt, hét éve kilépett a divatszalon kapuján – és nyoma veszett. A Scotland Yard nyugalmazott főnöke tovább nyomoz, amíg… De ott van Charlie Chan, a kínai detektív, aki türelemmel bogozgatja a bűnügy egyre bonyolultabbnak tűnő szálait.

A viharos tenger akár jelképe is lehetne szerzõje életének. S ha a fõhõs, Axel Borg gondolatait próbáljuk kibogozni, Strindberg saját életérzése vetül elénk. Minden mûvében ? talán a történelmi drámák kivételével ? ott az önéletrajzi vonás, egyetlen mondanivalója önnön egyénisége, maga a skandináv individualizmus. Különösen a nõkkel való viszonya ambivalens: hol piedesztálra állítaná az asszonyt, de ha az nem felel meg az eszményített képnek ? rögtön sárba rántaná. Szélsõségesen hímsoviniszta. A nõt alsóbbrendû lénynek tekinti, aki csak átmenetet képez a gyermek és az ember közt# szemben az alkotó, az ?übermensch? férfival. Ugyanakkor sátáni gonoszsága a magasabb körökben mozgó elmét romlásba ? jelen esetben õrületbe, öngyilkosságba ? taszítja. Ennek az õrületnek a számlájára írhatjuk Borg különös ötleteit, melyek Svédország turistaparadicsommá tételére, jégmentes kikötõk, villámvonat-kapcsolat, kereskedelmi útvonal kiépítésére vonatkoznak. De kudarcba fullad legelképesztõbb kísérlete is: az ember mesterséges úton való létrehozása. &nbsp# &nbsp#

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitûzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel termelték a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A lehangoló vidéki élet mozdulatlan állóvizéből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” világából csöppen Gogol Pétervár nyüzsgő forgatagába. Lenyűgöző látványt nyújt a mozgalmas északi főváros, az elegáns Nyevszkij Proszpekt, a korzózó ficsurok és dámák, művészek, mesteremberek, könnyűvérű lányok tarka serege, a zajos, vidám, boldog élet. A Nyevszkij Proszpekt világa azonban látszatvilág, melyben kiszámíthatatlan tényezők játékszere, vásári portéka az ember, s a dolgok, értékek fokmérője a pénz.Diadalát üli a szemfényvesztés, hiúság, látszat: sápkóros úri lánykák pszükhék akarnak lenni, kisstílű hivatalnokok napóleoni pózban tetszelegnek, a műkereskedésekben giccses naplementék és álnépies mázolmányok keresnek és lelnek gazdára…A művészi elhivatottság és a művészet lényegét boncolgató lélektani kisregényben zseniálisan ötvöződik egybe a gogoli fantasztikum és realitás; méltán sorakozik a „pétervári ciklus” többi remeke – A köpönyeg, Az orr és Az őrült naplója – mellé.

A Siralmas Erdély című művében az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőre jellemző egyéni szófordulatokkal és történeti hűséggel. Az átfogó történelmi események mellett részletesen megismerkedhetünk Erdélynek a császáriakhoz való kapcsolatával, illetve a mindennapok gondjaiba is betekintést nyerünk.

A regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

Tolnai legjobb műve A sötét világ című önéletrajza. A műfaj indokolja az indulatok líraiságát, a magyarázkodást. Magamagáról beszél, de úgy, hogy sok érdekeset mond el azokról az évtizedekről, amelyeknek nemcsak tanúja, hanem indulatos harcosa is volt.

Mándy Iván (1918–1995) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, drámaíró és dramaturg. Első novellája a Magyarság című lapban jelent meg, 1937-ben. Innentől kezdve folyamatosan jelennek meg írásai. A háború alatt sporttudósítóként dolgozott, de a háború után újra a szépirodalomé a főszerep: az Újholdasakhoz csatlakozott, rövid ideig társzerkesztőként is tevékenykedett a lapnál. 1949 és 1957 között nem publikálhatott, az Újhold is megszűnt, így félig-meddig kényszerből elhelyezkedett a Magyar Rádiónál, ahol leginkább dramaturgként, hangjátékok szerzőjeként tevékenykedett. Ugyanebben az időszakban a Népművelési Intézet munkatársaként vidéken tartott előadásokat. Azonban a „kényszerű csend” időszakában is dolgozott, ezek a művei csak később jelenhettek meg. 1957 után szabadúszó,1989-től a Holmi szerkesztője, 1992-től pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A bogarak háborúja nem csupán fordulatos történetszövésével vonz. Benne a természet valóságos csodáira is ablakot nyit a szerző azok számára, akik figyelemmel követik a kis barna hangyák és az erdei vörös hangyák küzdelmét. Bepillantást nyerünk a hangyatársadalom felépítésébe, a boly életébe; az egyes jelenségek természettudományosan is pontos, korrekt magyarázatával.

Trencsényi ?László, a pedagógiai kutató, az ELTE tanára négy évtizede egészen közelről követi azokat a színpadi megnyilatkozásokat, legyen az zenés, drámai vagy táncos, melynek vagy nézői vagy fellépő szereplői, megszólalói gyerekek. Akár falusi kultúrház színpada, akár fényes rivaldafények, akár országos, nemzetközi hírű produkció, akár kísérleti próbálkozás. Akár profik, akár amatőrök. Akár csetlő-botló elbotló vállalkozások, akár fényes sikerek. Ezen előadások gyöngysorából valóságos színháztörténet, koncertterem-történet kerekedik, csaknem fél évszázad hosszú, a modern magyarországi gyermekkultúra igen jelentős évtizedeiből. A szerző kritikái annak idején rendre megjelentek szakmai folyóiratokban, hírlapokban. A kronológiát követve e kritikák idézik fel a történéseket.

Hogy ki lesz az új pápa, ez a kérdés most éppen úgy, mint száz, vagy ezer évvel ezelõtt lázas izgalomban tartja Róma lakosságát, még mielõtt az elhunyt pápa holttestét átadták volna az enyészetnek. Mennyi sok remény kapcsolódik a választás eredményéhez! Különös érdeklõdést tanúsítanak családok, amelyek ?papabilis? bíborosokkal rokonságban voltak, papok, akik iskolatársai vagy munkatársai voltak ennek vagy annak a bíborosnak. Az a szerzetesrend pedig, amelynek tagja bíbort visel, határozottan úgy vélekedik, hogy az lesz a pápa. A nõi zárdák külön ájtatosságokban kérik az Istent, hogy csak az õ védõjük nyerje el a tiarát. A politikai körök is foglalkoznak a számba jöhetõ bíborosokkal, és elõre mérlegelik, fontolgatják, hogy mily álláspontra helyezkedik az olasz kormánnyal és a külföldi kormányokkal szemben. Sokaknak életkérdés: ?Bõkezû-e?? Bár a rómaiak természetszerûleg azt kívánják, bárcsak valamelyik polgártársuk nyerné el a hármas koronát, mégis a külföldi bíborosok közül is kiszemelnek egyet-egyet, akire szavaznának ? ha lehetne.

A Párizs gyomra Zola elso regénye, amelynek fo tárgya a környezet. Mint késobb írt regényeiben a bánya, a nagyáruház, a tozsde, a vasút, stb., itt a vásárcsarnok játssza a foszerepet? Az élni akaró éhezok és a nyugodt emésztést mindennek fölébe helyezo pocakosok harcának szimbolizmusa a regény megjelenése idején csak idegenkedéssel találkozott. És hiába erosítgette Zola, hogy nincs olyan tárgy, amelyet az író ne találhatna magához méltónak és eléggé nemesnek, még többen megütköztek a vásárcsarnok áruinak hosszas leírásán, azon a kedvtelésen, amellyel Zola a vágott húsból, a halakból, a romló zöldségekbol, meg a sajtokból felszálló szagokat érzékeltette. De ezeknek is el kellett ismerniük, hogy Zolának ebben a regényében találni egyebet is: így mindenekelott a tisztesség mezébe öltözködo vad önzés tudatos vagy öntudatlan sok kártevésének és csöndes emberölésének megdöbbento rajzát. Ambrus Zoltán

Ferdinand ?Ossendowski (1876-1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. „A nap már régen összeesküdött ellenem, azóta, hogy a cégem olyan gyorsan fellendült. Igen, millió szemmel néz az agyamba, a szemeimen és füleimen át behatol az agyvelőmbe és el akarja rabolni a sikereim titkát, ki akarja olvasni a gondolataimat és terveimet, hogy keresztezze a szándékaimat, ő az, aki a bőrömön keresztül az ereimbe hatolt és a betegségekkel utat vágott magának a vérembe, a májamba és a szívembe! Átkozott legyen! Sátáni nap! És most megint az utamba akar állni, megint el akarja lopni a gondolataimat, megint össze akarja zavarni az eszméimet! Hallgasson ide! Barátom maga? Ha igen, akkor segítsen rajtam! Ne szóljon senkinek, érti, senkinek! Védelmezzen meg a nap ellen és én fejedelmi módon megjutalmazom magát, igen, fejedelmi módon!”

Sir Arthur Conan Doyle (1859-1930) a klasszikus krimi megteremtője. Eredetileg orvosnak indult, de hamar feladta a praxist az írás kedvéért. Először nagyszabású történelmi regényekkel jelentkezett, majd 1887-ben (tulajdonképpen pénzkereset céljából) megírta élete első detektívregényét, az A Study in Scarlet című krimit. Ebben a könyvben lép először színre a jellegzetesen angol detektív, a zseniális Sherlock Holmes és segítőtársa, a kissé ügyefogyott Watson doktor, akik a későbbi detektívregények alapfigurái is lesznek. Jellemző, hogy a szerző, akit 1902-ben a búr háborúról írt könyvéért lovaggá ütöttek, olyannyira nem szerette hősét, hogy egyik novellájában „megölte” Sherlock Holmest, az olvasók és a kiadó követelésére azonban „feltámasztotta”. Így összesen 60 Holmes-novellát és két regényt is írt. A regények: The Hound of the Baskervilles (A sátán kutyája) és a The Signs of Four (A dilettáns detektív). Az utóbbi több mint 70 év után most jelenik meg újra magyarul.