Fapadoskonyv.hu strana 30 z 82

Mikszáth ?Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint „a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás” ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen – amely eddig mindig segítségükre volt – közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái csődöt mondtak, Feri is a „kompromittálás” bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan törvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerincű polgár azonban közbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson „ezzel a korhadt elvi tétellel…”

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. ? Budapest, 1928. november 7.) költo, mufordító. ?Kevés vers maradt Tóth Árpád, után. Három kötete jelent meg életében: a Hajnali szerenád, a Lomha gályán, az Öröm illan és egy, a Lélektol lélekig, melynek már csak a korrektúráját láthatta. E négy kötethez fuzte Szabó Lorinc odaadó és lelkiismeretes filológiai kutatómunkájának eredményét: vagy 150 Tóth Árpád-verstöredéket, kis papírfoszlányokra ceruzával jegyzett remekmu- darabokat. Alighogy olvasni kezdjük oket, egy másik világba jutunk, valami egészen magaslati helyre, ahol nagyon tiszta és ritka a levego, és a kék ég olyan, mintha üvegbol volna. Végtelen frissesség, éteri könnyedség, alpesi tájak huvös és mégis mámorosító szelloje árad ezekbol a versekbol, különösen Tóth Árpád utolsó éveinek végsokig tisztult és nemesedett termésébol.? (Bálint György)

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői…Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

Holub professzor nagy jelentoségu új gyógyszerét ? az FB-86-ot mindenáron meg akarják szerezni a nyugati hírszerzok. A professzor közvetlen munkatársát próbálják eszközül felhasználni a mindenre elszánt kalandok, de o élete kockáztatásával végül is megvédi a találmányt?

Aszlányi ?Károly a magyar irodalom nagy ígérete volt: a Nemzeti Színházban bemutatták egy vígjátékát, több regényét filmre vitték. A sok hűhó Emmyért főszerepét Szeleczky Zita és Jávor Pál játszotta. Humoros könyveiben és virtuóz detektívhistóriáiban talán egy elmélyültebb írói munkára készülődött, lehetett volna új Karinthy, magyar Swift. Fanyar iróniája, pompás stílusa férfikorában remekművek írására predesztinálta. Alig volt harmincéves, amikor riportútra indult a felvidékre, s a jeges úton megcsúszó autó tragikus véget vetett egy fényes életpályának. Sok élvezetes könyv, vígjáték, szórakoztató história maradt utána, köztük ez a bájos és hangulatos detektívhistória amelyet 1932-ben, huszonnégy évesen vetett papírra. (Furkó Zoltán)

A Roger Moore által megformált legendás ?Angyal? figuráját aligha kell bárkinek is bemutatni. A karakter megalkotója a félig kínai, félig angol származású Leslie Charteris (1907?1993) író, forgatókönyvíró volt, akinek a 30-as években megjelenõ történetei igen korán eljutottak hazánkba is. Érdekes példája ennek, jelen ?Angyal-történet? is, melynek fordítója a kalandregényeirõl ugyancsak ismert, fiatalon elhunyt nagyszerû író Aszlányi Károly (1908?1938). ?Simon Templar? ? akit a világ minden részében ?Angyal? néven csúfoltak és tiszteltek ? huszonhét éves volt. Magas, fekete hajú kék szemû férfi, éles metszésû arccal. Ez persze hiányos leírás. Nem tellett bele hosszú idõ: Baycombe észrevette õt. Legendák fonódtak magas alakja köré. Ez már ottlétének elsõ két napján történt és be kell vallanunk, hogy Simon elég alapot adott a suttogásra?

Bíró Lajos, családi nevén Blau (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.): író, újságíró. 1898-ban hírlapíró lett. 1900 és 1904 között a nagyváradi Szabadság munkatársa. 1904-től a Budapesti Naplónál dolgozott. 1907–1914 között Az Újság munkatársa volt. A Károlyi-kormány idején külügyminisztériumi államtitkár volt. 1919-ben emigrált. Több országban élt (Ausztria, Franciaország, Németország). 1925-ben egy rövid időre visszament Budapestre, majd az Egyesült Államokba költözött. 1928-ban Berlinben élt, 1932-ben pedig Londonban. 1932-ben egyik alapítója és dramaturgja volt a London Films-nek. 1948-ban Londonban hunyt el. "Új vízözön. A világnak sokszor megjósolt pusztulásáról ismét szól egy jóslat. Ezúttal komoly ember hirdeti veszendőnek szegény földünket. Franklin Henrik, a greenwichi csillagvizsgáló-intézet igazgatója cikket írt a londoni Daily Newsba a fenyegető kataklizmáról. Szerinte egy hónap múlva következik be a nagy világpusztulás, amelynek egyik részlete lesz a vízözön. A katasztrófát az okozza, hogy a naprendszer külső bolygói felől egy eddig ismeretlen sötét égitest közeledik felénk, amelyet látni éppen sötétsége miatt eddig nem lehet ugyan, de amelynek a hatása a Neptunuszon és Uránuszon látszik már." (részlet) 

"Ransom ?aludni szeretne. Ez kétségtelen. Szemei leragadnak, fájnak. Szíve bódultan, kergén dobog. Hét napja nem aludt ágyban. Csak ülve vagy állva aludt.Ha valakinek elkezdenek lefelé menni a dolgai, akkor mennek lefelé. Ez olyan igaz, mint a szentírás. Az is bizonyos, hogy balszerencsének vannak változatai, mint ahogy egy vörös hajú nőnek szeszélyei vannak. Némelyik embert a bűnbe kergeti, másikat az éhhalálba.Ezek azonban nem a legborzalmasabbak. Az álmatlanság mindennél kínosabb. És Ransom Cherryre ezt rótta ki a balszerencse.Pénzt csak egy helyről várhatott: a Saint Louis Tribune riportázs-szerkesztőjétől. Mr. Wellings Collate volt ez az úr. Hajlandó volt pénzt adni Ransom Cherrynek egy szenzációért, ami pénzt ér. De a szenzációk természetüknél fogva elkerülik a peches embert, és elkerülték így Ransom Cherryt is. Már akkor látnia kellett, hogy a közeljövő nem sok jót tartogat a számára. De várakozását felülmúlta az a gyorsaság, amellyel ügyei tragikus fordulatot vettek."A harmincas években más, neves írókhoz hasonlóan Aszlányi Károly is írt bűnügyi regényeket, nyugatias hangzású álnév leple alatt. Így született Az álmos riporter is, amelynek sziporkázó szövege, nyelvi leleményei előbb-utóbb szállóigékké válnak.

Az Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás végének több mint hatvan írása a Balaton körüli történelmi eseményeket, neves vagy hétköznapi emberek világát mutatja be. A hat férfi utazásainak felelevenítése adja az apropót ahhoz, hogy kötetté, gyûjteménnyé állhasson össze a szépirodalmi formát öltött visszaemlékezés. A történetek szépsége a szövege hangulatán túl, többek közt abban rejlik, hogy mintegy teljes panorámát nyújt a kor Balaton körüli világáról: helyt kapnak benne olyan, a magyar történelemben fontos szerepet játszó alakok, mint Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska# de a mindennapi élet képviselõi és eseményei is. Megismerhetjük az elsõ balatonfüredi kõszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkezõ vendégek által élvezett fürdõéletet, a borospincék világát, a gyönyörû tájat, a gõzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentõsége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának. Kultúr-olvasókönyv lehet ez mindenki számára, aki kicsit is érdeklõdik a 19. századi utazók élményei iránt.

Nagyméretu vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Huség és a Különös osz. A korábbi, nagy sikeru Siratófal-ból megismert hosök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentos emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe.Különösen igaz ez a regény kommunista hoseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hunek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel.Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hosei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában? Ez az a kettos próbatétel, amely szorosabb egységbe fuzi a trilógia jelen két részét.A szerzo hu önmagához. Méltán népszeru fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hoseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülo cselekmény során oszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülo hoseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserut, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstol a belso tisztázáson keresztül a huség újravállalásáig vezet?

Attila hirtelen halála, mely után a hun birodalom felbomlása következik, csakis politikai okkal magyarázható. Harsányi Kálmán is így látja ezt. És politikai drámát ír, melyet két alakjában tömörít, Attilában és Ellákban, az Apában és Fiúban, kik összeütköznek egymással. Attila az építő, a hatalmas egyeduralkodó, nem törődik a fajta gondolatával. Maga köré gyűjti népeit, az osztrogótokat, gepidákat, alánokat, akacirokat, a hunokat is, kik azonban csak egy népet tesznek ebben az együttesben. Egységes világbirodalmat kovácsolt össze. Ellák, a családi és nemzeti lázadó, csak a fajtát akarja menteni, a szent vért s ezért kész feláldozni a hatalmi ábrándot is. Egyik oldalon a jelszó: hadsereg. Másik oldalon: nemzeti egység.

Gazdag földbirtokos család gyermeke volt I. Sz. Turgenyev. Gyermekkora rideg: csak a cselédek segítségével sajátíthatta el az orosz nyelvet is. A berlini egyetemen tanult, 1852-ben bebörtönözték, majd birtokára száműzték, haladó gondolkodása miatt. 1854-től a külföldet járta; párizsi letelepedése után Flaubert, Zola, Maupassant barátságát élvezte.Hazájában a „világfi” gunyoros jelzőjével illették, de elismerték „túlfinomult érzékenységét”, becsülték lírai kedélyét, szellemiségét. Mélyen átélte korát, s közvetlen tapasztalatai révén leplezte le az arisztokrácia tartalmatlan életét. Szenvedő és bűnbánó nemes, oly elragadó a jobbágyfelszabadítás ügyében kiálló írásával.Legmarkánsabb alakja az őrlődő és ábrándozó orosz ember típusa, aki érzi, hogy más módon kellene élnie, de erőtlen erre; boldogságkeresése valamin mindig megbukik.A Füst ennek a nyugtalan, kereső világnak a tükörképe.

A kötet a következo novellákat tartalmazza:Az ütközet# Esik a hó# A dárda# Ballada a néma férfiakról# Géniusz# Találkozás egy fiatalemberrel# Barabbás# A cirkusz# Két hajó# Az ellenség# Beszélgetés egy jó emberrel# Északi szél# A lift feljebb megy# Példázat a halálról# Az égo ház# Novella a delejes halálról# A halál és a favágó# Erzsébet színházba megy# Akták# Reménytelen szerelem# Dódi# A magány# Február# Én és énke# Kacsapecsenye# Festék# A gyémánt# Szemét# Férfibecsület# Az inkarnátor# Röntgenország# Hasmutét# Új Iliász# Tibor# Skarlát# Hajdusek

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. ,,Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak..."

Gárdonyi két kisregényét tartalmazza a kötet. A még 1915-ben íródott, de csak az író halála után megjelent A kürt a világháború alatt játszódik. Főhőse Palcsó Zsuzsi, aki ugyan tanítóné szeretne lenni, de beleszeret Ipacs Attilába, a tanulatlan toronyőrbe, és hozzáköltözik. A nélkülözést azonban nem bírja, ezért hozzámegy egy szabómesterhez. Amikor azonban Attila - egyik kezét elveszítve - hazatér a frontról, követi a szegénységbe. A regény jól tükrözi az író humanizmusát, lélektanilag azonban kevéssé megalapozott. Az először 1916-ban napvilátott látott Szunyoghy miatyánkja című detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újrakezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el az író. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény. A jelen kiadás sajnos könyvészetileg nem különösebben igényes, a két művet azonban érdemes ajánlani - a tanulóifjúságnak.