Fapadoskonyv.hu strana 9 z 82

Kelecsényi László életrajzi monográfiája a teljes Ottlik-hagyaték ismeretében készült. A pálya minden részletére kitekintõ, átfogó képet ad az íróról és az emberrõl. Ez a könyv egyúttal vitairat, gazdagon adatolt állásfoglalás, és egyúttal elhatárolódás is az életmûvet ért méltatlan vádaskodásoktól. Nemcsak irodalmárok és érdeklõdõ értelmiségiek forgathatják érdeklõdéssel, hanem a felsõoktatásban is hasznos segédkönyv lehet, valamint az érettségizõ diákok számára is lényeges ismereteket nyújt, ugyanis a szerzõtõl távol áll mindenféle divatos, tudományoskodó tolvajnyelv, mûve igencsak olvasmányos stílusú.

They say the ghost of the Black Abbot has been seen near the old abbey, and Cartwright the grocer claims to have seen it too. Meanwhile Harry Alford, eighteenth Earl of Chelford is engaged to Leslie Gine, sister of Arthur, solicitor and gambler with the family fortune. The Earl had originally asked his secretary Mary Wenner to be his bride, but his half brother Richard intervened to stop the marriage. Plotting revenge, Mary proposes she and Arthur marry. Her dowry, she insists, will be fifteen tons of Spanish gold - the missing Chelford treasure.

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

?A király egyet intett csillapítólag, keskeny, lágy hajlású kezével, arra csend lett, s aztán három ujjával az ifjúra mutatva így szólt: ? Úgy van. Rákóczi György vagy. Fia Rákóczi Ferenc fejedelemnek. De nem annak a Bécs városi koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja. A te atyád Erdélyország nagyfejedelme volt, aki a nevét a történelem legfényesebb lapjaira írta fel. Mint oseimnek ellensége, nyílt csatában harcolt ellenünk: Isten úgy akarta, hogy mi gyozzünk és o bukjék el. De amidon minden fényes címét elvesztette is, megtartotta a legfényesebbet: a »jó keresztény« címét. Távol e világrésztol a Fekete-tenger partján él a te atyád, egy maroknyi hívével együtt, kiket isteni félelemben egyesít. ? És te igaz fia vagy a te nagynevu atyádnak, velünk anyai ágról vérrokon: kedvelt hívünk, kit születésének kituno fénye s jeles lelki tulajdonságai felette ajánlanak s kit már gyermekkorától fogva felséges házunk gyámságába s pártfogásába vettünk, s ki huséges magaviselete, engedelmessége s jóakarata által kegyelmes indulatunkat magára vonta ? s akinek mi kiváló érdemeiért két hubért adományozunk, mint Szicília királya, melyek egyikét Del Contrasto, másikát Valle di Giunchinak nevezünk. Ez utóbbit szicíliai grófsággá tesszük, s adományosát a szicíliai grófok minden elojogaival felruházzuk: s ez adományt annak minden törvényes utódaira kiterjesztjük. Azonfölül 2500 scudi évdíjat adományozunk a birtokhoz, mely hívünket, Rákóczi Györgyöt Di Giunchi grófot s minden utódait elidegeníthetetlenül megillesse, s az alkirály engedelme nélkül még ideiglenesen is zálogba ne vétethessék. A király szavainak elhangzásával örvendezo suttogás támadt a foúri hallgatóság közt.?

A ?lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már – korban is, tettben is – a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért „bűvös” hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését egy új, nem kevésbé hű és szerető feleség oldalán. – A Gángó Gábor értő utószavával kiegészülő regényt a nagy eszméktől való elfordulása, „magán-tematikája” ellenére Jókai eleven stílusa, mesélőkedve teszi mindenki számára élvezetessé.

Barna Izabellának hívnak, de a becenevem Gepárd, mert szélsebesen futok. Tegnap még tizennégy éves diáklány voltam, aki arról álmodik, hogy egy nap olimpikon lesz. Ma embert öltem. Nem születtem gyilkosnak. Anyám, apám nagyon szeretett. 1956. október 23-án, a Rádió­nál kezdődött. Már nincs anyám, sem apám. A nyakamban lógó géppisztoly áll a legközelebb a szívemhez. Most már a Forradalom lánya vagyok. Október 23 az a nap ami örökre megőrződik a szabad emberek emlékezetében. Ez a regény Budapest 'gyermekeinek' állít emléket, akik bátran felvették a harcot a szovjet túlerővel, és unokáinknak is szól, hogy soha ne felejtsék el.

Halil Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Kipóbálta, milyen az űrbe repülni, mínusz 45 fokban vadászott Szibériában, államfőkkel utazgatott külföldön, éjjeli pillangókkal haverkodott New Yorkban, járatos volt John Lennon özvegyénél, betörőnek vélték Washingtonban, megtalálta, hol fedezte fel Kolumbusz Amerikát, szeme előtt született egy új vulkán, hadászati rakéták tövében szaunázott, két óceánban fürdött egy nap alatt, kiküzdötte magát a médiaháborúból, lemondott a kormányszóvivőségről…Négy évtized riportjait, találkozások, események kulisszatitkait meséli el a szerző, a rádió és a televízió egykori külföldi tudósítója.A könyvben színes képmelléklet található – a szerző legérdekesebb fotóiból válogatott.

A kivonat szabványosítja a regényt, de a regény sem tesz egyebet, mint hogy regényesíti a szabványt. A regények egyre inkább hasonlítanak fülszövegeikre. A regényeket a fülszövegek nyomán írják. A fülszöveg az autentikus: az írásmûvet megfosztja esetlegességeitõl, lényegére  csereértékére redukálja. A zamatos fülszövegnyelvezet feltárja a valót: a könyveket megtöltik hamisítatlan pótirodalommal, töltekezzék vele az olvasó, teljen az ideje, töltse olvasással! És ha a sokszorosított elõírást követve sok embernek egyszerre, egy ütemre tetszik ugyanaz: a magányos tömegember megkönnyebbülten oldódhat fel a viszontélvezõk álközösségében. Mikor a nép szellemi tápláléka az ellenõrzött, sõt önmagát ellenõrzõ-önkorlátozó tömegirodalom, amíg ezt tekintik irodalomnak, szinte bizonyosra vehetõ, hogy az igazi irodalmat, az ellenõrizhetetlent és korlátozhatatlant többé nem tekintik semminek.

Forged notes have started to appear everywhere. Mr Cheyne Wells of Harley Street has been given one. So has Porter. Peter Clifton is rich, but no one is quite certain how he acquired his money - not even his new wife, the beautiful Jane Leith. One night someone puts a ladder to Jane's window and enters her room. It is not her jewels they are after. Inspector Rouper and Superintendent Bourke are both involved in trying to solve this thrilling mystery.

?Csak egy oly »csatákban edzett hos« mint Galban lovag, nem vesztette volna el a tájékozását, mikor Zeneida palotájába belépett, s egyszerre közepette találta magát annak a zurzavarnak, aminohöz hasonlót csak Párizs operabáljai mutatnak fel. A vendégsereg, meghívott és betolakodó, ezerével tölti meg a fényesen kivilágított termeket. Zeneida ma végjátékul Semiramis végjelenetét játszotta el, s szeszélyének úgy tetszik, hogy végigjátssza még a színpadon túl is a hódító királyno szerepét. Maga körül akarja látni az imádóit, a rabszolgáit, a bolondjait. Az egész balett jelen van, ugyanabban a jelmezben, amiben a színpadon táncolt, s az énekesnok, perzsa és más fejedelemnonek öltözve, s ,velük együtt a fováros ifjú és vén »aranyfiatalsága«. Mikor a diadalmenetbol visszatéro úrhölgy ? Galban lovag karján ? megjelent a ,táncteremben, a rejtett karzat rácsozata mögül a zenekar rázendített az üdvözlo nyitányra, mely közé a vendégsereg részérol általános »hurrá« vegyült, és a közelállók siettek a kéz csókolására. Hanem a mulatságnak nem lehetett olyan simán megtörténni. Már ott várt a terem közepén, feltett kaskétával a fején, a rendorügynök hivatalos egyenruhájában. Az útját állta az úrnak és asszonyságnak, s feszes üdvözlet mellett kettos sziszegést hallatott, amit azután minden mondat végéhez is hozzátoldott, s ami annyit jelent, mint »szudár« és »szudarinya« (uram és asszonyom).?

A kötet a következő elbeszéléseket tartalmazza: A lift A Mosdók, vécék Strandok, uszodák Magukra maradtak Lány az uszodából

Hajh boldog idők! Hajh szép fiatalságunk évei! Mikor ifjak voltunk, úgy szégyenlettük fiatalságunkat, úgy óhajtottuk, hogy bár csak már vének volnánk, bár megérnők a bölcseség éveit, ne hínának bennünket gyermekeknek többé; és ime eljött az öregség, őszülő hajával, keserű tapasztalásaival, időjós bajokkal minden tagjaiban; itt is fáj, ott is fáj, semmi izecskénk sem szolgál bennünket úgy, mint azelőtt; megárt a harag, megárt a mulatság, vesződünk a hypochondriával, ezzel a kellemetlen prókátorral, kit a halál küldött a nyakunkra, hogy egy gonosz tartozást szüntelen sürgessen rajtunk. Ilyenkor azután felsohajtunk: hajh boldog elmult idők, hajh szép fiatalságunk évei! Csak még egyszer gyermekek lehetnénk. pedig eljön az is: a vénség gyermekkora. Mindennap egy nótát felejtünk, s utoljára minket is elfelejtenek nótáinkkal együtt.

?Legelso dolgom lett most a meleg öltönyöket elszállítani az én embereim számára a katakombához. A hajó párkánya egyenlo magasságban állt a kiköto partjával, úgyhogy gyaloghidat rögtönözhettem a ketto között egyenes kijárásul. Ezen keresztül kivontattam a szánkót, melyet igen természetesen Bábinak kellett a katakombáig elvontatni, melyet most annyival közelebb találtunk, minthogy a kiszabadult hajó mintegy kétezer méternyire haladva, az öböl túlsó feléig hatolt, s ezáltal egyúttal ki lettek kerülve a közbeeso tavak is, amik idejövet utunkban álltak, s a szánnal haladástakadályozták volna. Lámekhet és Nahámát még mindig a Káin sírboltjában találtam. Éppen jókor jöttem, hogy az öreget megakadályozzam egy gyászos szándékában, ami ugyan magában igen dicséretes és istenes foglalkozás: áhítatosság fejében meg akarta gyújtani a serlegekben levo gabonát égo hálaáldozatul az Úrnak. Az nekem szép meglepetés lett volna. Nagy nehezen tudtam lebeszélni róla, felvilágosítva, hogy innen a füst ki nem mehet, márpedig az áldozat kedvezo fogadtatását az föltételezi, ha a füst egyenesen felszáll az égre. Annál nagyobb örömét találta a velem hozott medvebor bundában. Azt, amint egyszer fölvette, többet soha le nem tette a nyakából??

Régi ismerõsünk, Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplõje. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerû levelezésébõl, amelyben St. Antonio fõhercegnek számol be kalandjairól. Az események végsõ kimenetében mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntõvé, aki a "Na Mi Újság, Wagner Úr?" nevû hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és fõleg a kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltûnt kutató helyett az unatkozó milliomos egy banditát fog felfedezni - és az is, hogy Fülig Jimmy a "kölcsönkenyér visszajár" elv alapján a küzdelmes dicsõség ünneplésébõl kimarad, s ehelyett karanténba kerül.

Kovács Lajos parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fovárosba indul szerencsét próbálni. Munkalehetoséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. Kudarcot vallott próbálkozások után eljut egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány húgának életformája, egy ?állandó hely? jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendu életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson?.