Fapadoskonyv.hu strana 63 z 82

Stendhal palástolt érzelmességében és értelmi fegyelmében két világ, a XVIII. és a XIX. század munkál, és talán ez a kettosség teszi, hogy ez az éles szemu katonatiszt és precíz tisztviselo, szenvedélyes, olaszos mukedvelo és gyanakvó diplomata olyan mélyen átéli, de egyszersmind kívülrol szemléli, és muvészetében hitelesen jeleníti meg kora emberi-társadalmi élményét.A Vörös és fekete foszereploje Julien Sorel, a szegény sorból származó, becsvágyó fiatalember, aki tudatosan egyházi pályára készül, de nem vallási meggyozodésbol, sokkal inkább érvényesülési vágytól vezérelve. A történet magvát Sorel szerelmei és lelki vívódása adja.

A történet egy anya-fiú kapcsolatról szól. A fohos Paul Morel közvetve próbál megszabadulni anyja nyomasztó hatásától, azáltal, hogy kedvesét, Miriamot, Mrs. Morel hasonmását taszítja el magától. Valójában mély szereteten alapul a tragikus történet, az anya birtoklásvágya meggátolja Pault abban, hogy teljes kapcsolatot teremtsen fiatal nokkel. Felszabadulása csak anyja halálával következhet be. Lawrence ebben a muvében még a nagy példáihoz igazodva mutatja be a bányászcsalád életét, belso feszültségeit. Az író sok korábbi gondolatát elolegezo, de szélsoséges túlzásokba még nem eso regény klasszikus munek tekintheto.

Én nem feledtem el a város közelébenÉn nem feledtem el a város közelében,Hol állt fehér tanyánk törpén, de csöndbe szépen#Ott kis kopott lugas rejtette az avittGipsz Vénusz, s Pomona mezitlen bájait.És esténként a nap csobogo tüzben égve,Mig az ablakon megtört a büszke kéve,Nézte, mint tágranyilt, kiváncsi égi szem,Hogy folyik vacsoránk hosszan és csöndesen,S rezgett a bö sugarviasz viszfenye enyhénAz olcsó abroszon, a függöny tarka selymén?(Tóth Árpád fordítása)

?Egy földi ember ûrhajóján elrepül a Marsra, ahol egy próféta százezer éve letette a tökéletes társadalom alapjait, ahol gyökeresen irtanak ki minden egyéni megnyilvánulást. A földi ember veszélyesen van itt az egyéniségével."Két társadalmat ismerhetünk meg a könyvben. Az értelmetlen szórakozásba bódult Amerikáét, és a Mars életidegen, rideg rendszerét. A fõhõsnek mindkettõt meg kell ismernie, ahhoz, hogy saját életét normálisan be tudja rendezni, azáltal, hogy megszabadul az illúzióktól és az elõítéletektõl. A könyvben nem is annyira a társadalmi jelenségek fontosak, hanem az az út, amit a fõhõs végigjár, amíg a számára fontos felismerésekig eljut.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A kötet Gárdonyi Géza négy kisregényét tartalmazza: Dávidkáné Julcsa kútja Leánynézoben Az a hatalmas harmadik

Az ?akkor már újságírói hírnevének zenitjén álló Falk Széchenyivel 1859 októberében került – az utóbbi kezdeményezésére – kapcsolatba, s ettől fogva hetente többször is ellátogatott hozzá Döblingbe. A pszichózisától föltisztuló Széchenyi élete utolsó három-négy évében minden energiáját az önkényuralom elleni küzdelem szolgálatába állította. 1859-60 folyamán (amikor a nemzetközi helyzet alakulása, Ausztria fokozódó európai elszigetelődése a birodalom belső reformjának lehetőségét is elérhető közelségbe hozta) aktivitása valósággal lázas méretűvé vált. 1859 végén és 1860 elején a döblingi gyógyintézetben egyfajta illegális ellenzéki sajtóközpont jött létre, ahonnét a Bach-rendszer ellen agitáló röpiratok és újságcikkek egész sora indult el útjára. Annak a fegyvertársi gárdának, amelyet Széchenyi az abszolutizmusellenes gerillaharc céljára maga köré toborzott, Falk az egyik legtevékenyebb tagja volt. Nemcsak információi és összeköttetései jöttek kapóra Széchenyinek; tanácsait és észrevételeit is gyakran figyelembe vette. E személyes kapcsolat ténye nyilván közrejátszott abban, hogy az Oesterreichische Revue című folyóirat szerkesztője 1866-ban egy Széchenyiről 300 lapnyi munka (amelynek eredeti német szövege egyedül az említett folyóiratban látott napvilágot) volt az első terjedelmesebb Szécheny-életrajz.

Kosztolányi Dezso az Édes Annában csodálatos erovel örökítette meg az ?ideális cselédet?, a naiv és odaadó falusi zsellérlányt, aki ?felkerül? Budára, az úri házhoz, mindenesnek, nincsenek felforgató gondolatai ? egyáltalán nem mer gondolkozni. Nem tesz egyebet, csak szolgál, minden erejével és becsületesen. Gazdái ?jó? gazdák: nem verik, enni adnak neki, unokaöccsük pedig ?demokratikus érzésében? a végsokig is elmegy: a kis mindenes ágyáig. Aztán egyszerre váratlan és érthetetlen tragédia történik. Édes Anna, a legjobb mindenes, megöli gazdáit.

Mit is ígér az olvasónak A szépirodalom műfajai? Mindenekelőtt útmutatást az irodalmi műformák élettelien burjánzó dzsungelében, amely gazdagságával és sokszínűségével vonzza, csábítja az olvasót, de áttekinthetetlenségével néha félelmet, szorongást is ébreszt benne.

Muveiben jutott hely a Nyírség tájainak, a magyar vidék költészetének, a város forgatagának is, a fiatal szoknyavadászoknak, a csinos noknek, akik elcsavarják a férfiak fejét, az irodalmi kávéházaknak, a gozfürdoknek, lóversenyeknek, a kártyának és a találkahelyeknek. Impresszionista képek, illanó percek sokasága korának Magyarországán, annak valóságából ellesve, ezek alkotják hasonlíthatatlan oeuvre-jét, egy világ és egy férfi képe. Nevezték ot ?magyar Proust?-nak, talán azért, mert hosei körül költészet, a múlt és jövo keveredése leng, s mert Krúdy Gyula is folytonosan szökik a saját élete elol, s egész muve során végig, mindenütt, az eltunt ido nyomában jár, amely azonban elillan és megfoghatatlan. Aurelien Sauvageot

Lola Inke? Egy húszéves német lány könyve a Kastély a tóparton. Csak nem a…? De igen, valóban az ő unokája, Inke László, volt kollégám a nagypapa. Inke Laci, akivel együtt játszottam a Kojak Budapesten című filmben, amire talán még ma is sokan emlékeznek.A könnyed cím mögött sokrétű probléma feszül. A szerelemről, fiatal orvosok elvándorlásáról és megint csak az örökké megoldatlan szerelemről. A Kastély a tóparton a legdrágább luxusklinika a németországi Starnberg-tónál. Oda készül néhány frissen végzett magyar orvos…A bestsellernek remélt, fordulatos sztori mögött azonnali megoldást sürgető problémák sejlenek fel. Ami nem csak húszéves lányokat, de talán másokat is érdekelhet Magyarországon.

Az utóbbi évek pályakezdő költői között egyre többen akadnak olyanok, akik a klasszikus versformák újjáélesztésével, költői rehabilitálásával keltenek megérdemelt figyelmet. Magyar László András közéjük tartozik, sőt talán legkönnyedebb, legelegánsabb művelője ennek az irányzatnak. Az antikvitás kultúráján edzett eredeti szemléletmódja, tudatossága, kiművelt és tiszta versbeszéde szerencsésen ötvöződik az ironikus, olykor groteszk ábrázolásra való hajlamával, a modern nagyvárosi élet többnyire hétköznapias élménykörével vagy éppen az erotikus idillköltészet újszerűen ódon változatával. Higgadt és szemlélődő alkatából következően költészetének centrumában a nem avuló emberi és művészi értékek védelme és tudatosítása áll. Ez végül is nincs ellentétben azzal, hogy jól meggondolt ambivalenciákban és dilemmákban fedezze fel az egyéni s költői hivatás, az ajándékul kapott létezés értelmét.

A hindu életbölcsesség ötös-könyve – s mint ahogy minden bölcsességet közvetítő műalkotás ez is – szól a gyermekektől kezdve a felnőtt korosztályig.La Fontain meséihez hasonlóan az állatok jelenítik meg az emberek világát és egy ilyen szimbólikus tükörben szemlélhetjük az élet sokszínűségét. Többek között a barátságok születését és – az intrika hatására – felbomlását, az ősi ellenségeskedéseknek mi rejtőzhet a gyökerében, a karma szálai miként szövődnek szőttessé életünkben, férfi és nő kapcsolatának melyek a buktatói s melyek a tövényszerűségei.A történetek szinte észrevétlenül igazítanak el az élet útvesztőjében és vezetnek a bölcs cselekedetek felismeréséhez.

Edgar Allan Poe muvészien fantaszta novellái a léleknek a halál és az orület határán tátongó mélységeit, a tudomány és az iszonyat találkozását, a logikának kusza összevisszasága alatt lappangó nyilvánvalóságát, s a buntettek rejtélyeit tárják fel már-már költoi emelkedettséggel és jéghideg nyugalommal. Egy új muvészi látás és írásmód akkor alakuló s azóta szinte végtelen hegyláncának elso csúcsa szökken magasba Poe-val, s e csúcs meleg rózsaszínben huvös ragyogásának visszfénye ott csillog mind a késobbi csúcsokon, Rudyard Kipling és Guy de Maupassant novelláin, Jules Verne és H. G. Wells álmain s Conan Doyle muvelt mesterdetektívjének értelmes homlokán." Pásztor Árpád "

Keresztények:MaronitaGörögkeletiGörög katolikus Muzulmánok:SzunnitaSzitaDrúz „Ötezer méter Libanon – nyersen:Egy baalbeki oszlop terül rá egy bejrúti Renault csomagtartójában elhelyezett drogériára; egy muzulmán kollégiumban tanító maronita apáca némán tátog egy húsvéti dalt; síita paraszt (soha nem fogom megtudni, jobb- vagy baloldali-e) kapálja hasisföldjét; a majd’ kétszáz politikai párthoz tartozó hatvanhárom fegyveres szervezet közül mindössze kilenc került lencsevégre, de utóbbiak közül is kettő csíkos, homályos lett a kép szélén. Így nem tudom, hogyan fogom mindenre kiterjedő alapossággal ábrázolni a libanoni helyzetet…”

?Egész nap kószált a tenger partján. Most már nem kért, nem imádkozott, nem gondolkozott. O már mindent odatett a Megváltó tenyerére, lássa o, mit csinál vele. Tegyen csodát, ha nem akarja a bunt. Csak néha hullott ki ajkai közül gépies ismétléssel: ? Péntek van, péntek van. Ma nagyon tavasz volt a tavasz. A nap sütött, a tenger nem mozdult. Csak kék volt és mosolygott. Mérhetetlen tükrét odatartotta Angelonak: ? Sok arcod van már bennem, jó fiú ? mondta a tenger. ? Bennem van kisfiú-arcod: felhotlen szemekkel, csodát nyitogató kis királyfi-arccal. Bennem van minden lelked, minden napod arca. Nézd meg jól magadat, Angelo, mert holnap más arcod lesz, és ezt soha sem kapod vissza. Aztán egyszer csak lebukott a nap. Belehullott a tengerbe s az kioltotta, mint ártó szenet. A sziklákon felmászott az éjszaka. Felmászott és sürgeton súgta: ? Siessetek emberek, paráználkodjatok, nyuvasszátok, raboljátok, öljétek egymást, gyorsan, gyorsan! Mert reggel öt órakor megint nap lesz, törvény, illem és kereszténység.?