Fapadoskonyv.hu strana 64 z 82

Ebben a könyvben gyerekkorom részleteit, az ötvenes éveket, ötvenhatot, egy kisváros, egy család, egy fiú életét írtam le, amikor már semmi sem fáj, amikor már minden csupa derű. Nem gyártottam hozzá előzetesen elméleteket, ami pedig a módszert illeti, az véges-végig az örömben rejtőzött, az öröm, a humor, a gyógyító irónia vezetett mindvégig. (Győri László)

Charles Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentosebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid címu regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság.Hose egy kisfiú, #akinek szenvedésein keresztül tárul fel a felnott-társadalom gonosz, embertelen világa.A történet felejthetetlen figurái ? Micawber úr, Betsey Trotwood kisasszony, a kedves Peggotty, és Urias Heep, a hazug gazember - igazi dickensi teremtmények.Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, helyenként humorral ábrázolja.

A szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: „A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni.”

Mátyás, a magyar Napkirály pályája fénylik fel e regényben delelőjétől napnyugtáig. Ragyogó korszaka ez nem éppen felhőtlen történelmünknek. Mátyás, a messze jövőbe tekintő uralkodó energikusan valósítja meg nagy államkoncepciós terveit, s a nemzet pedig nemcsak kevesei jobbjában, de vezetőrétege nagy részben is együtt lélegzik Európával. Jankovich Ferenc a művészi ábrázolás sokrétűségével állítja elénk az udvari életet, Mátyás ravasz és konok ellenfeleit, az itáliai hétpróbás cselvetőket, a mézes ígéretű szultáni követeket, a kevély német gondolatokat forgató császári udvaroncokat, katonákat.De dühös szerelmi harc dúl szívében is: Borbálához való romantikus vonzódása, szerelme mellett lángra lobban Beátrixért, a kiismerhetetlenségével, hideg szépségével hódító olasz királylányért.Így szövődik egybe a férfi és uralkodó küzdelmes és eszméltető, de végnapjaiban mégis tragikus élete izgalmas regénnyé.

?Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szivem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kirol nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam. ? (Hajnali részegség, részlet)

Ez a kötet a kitűnő írónő régi és új vidám történeteinek legjavát tartalmazza. Mit is mondhatnánk még Palotai Boris közismert és méltán népszerű írásművészetéről, amellyel jellemző csípős, olykor szeretetteljesen megbocsátó s az emberi gyengéket megértő, elfogadó történeteit papírra veti? Hiszen a „jó karcolat nem szorul rá arra a lenéző elnézésre – mondotta Komlós János éppen Palotai Boris vidám történeteivel kapcsolatban –, amelyet a rossz tanulmányok iránta tanúsítanak, és semmit sem tud kezdeni azzal a szokványos magasztalással sem, amely szerint az igazi karcolat az örök emberi gyengeségeket tűzi tollhegyre. Egyrészt azért nem, mert a tartalmas karcolat mindig konkrét és korszerű, és nem is a korra jellemző általában, de egyenest a napra, amelyen született, és sohasem az örök jelenséget mutatja, csakis az időszerűt, valamint azt, hogy az örök most éppen milyen…”

A győzelemittas római katonák túlerejük tudatában vad üvöltéssel rontottak Hannibál maroknyi testőrségére, hogy elfogják a karthágói vezért. Azonban a sátrak közül zúgás hallatszott, roppant méretű szürke alkotmány egy hatalmas ércmadár kerül elő, és amikor berregve a levegőbe emelkedett a rómaiak ijedten vetették a földre magukat….Repülők Hannibál korában? Miféle csoda révén kerültek oda? Van-e újjászületés? Térdre tudja kényszeríteni a pun vezért Rómát? Be lehet-e avatkozni a történelem menetébe?Ezekre és más elgondolkoztató kérdésekre ad választ Ráth-Végh István kalandos, lebilincselő olvasmányos regénye.

„Mindketten a függöny mögé mentek, és az, ami a lobogó gyertyafénynél Alberik elé tárult, olyan volt, hogy földbe gyökerezett tőle a lába. Üvegkoporsó, vagy inkább hosszúkás, ládaalakú múzeumi vitrin volt előtte és ebben az üvegládában mozdulatlanul, alvó arccal ott feküdt egy hosszú, szőkehajú és szőkeszakállú ember…” Vajon mit keres a Gellért-hegy egy titkos barlangjába, tíz éve tetszhalott álmát alvó „fehér fakír”? Miféle okok késztették ilyen mutatványra? Szerelem, kaland, párbaj és a keleti misztikum ötvöződik ebben a húszas évek Budapestjén játszódó izgalmas, romantikus regényben, amely a Nyugat nemzedékének méltatlanul elfeledett írójának nevéhez fűződik. A kötetben Szini Gyula további tíz novellája is olvasható.

Miért, ?hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul című munkája? Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a „röpirat”-ként is aposztrofált mű. Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte. Röpirat – lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerűsíteni, mégpedig a legkorszerűbb közgazdasági ismereteket is összegző tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai „lóállapot”: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb. S akinek szeme van, túllát a ménesek jószágain – a versengésben nem maga a nyereség, hanem a „jutalmas nyereség lehetősége” inspirálja a vállalkozókat. Példák során bizonyítja, miért érdemes itthon befektetni, ha némelykor csak hosszú távon is visszatérülő üzletekbe. Percig sem unalmas és nem „istállószagú” elemzését a – sajnos sok tekintetben ma is aktuális – közállapotokról, élmény kézbe venni a szerzőt csak kőbe vésett emlékműként, szoborként, utcanévként ismerő generációknak is.

?A magyar nemzet ezeréves életének legszomorúbb tavaszán fogtam e könyv írásába: az elso fejezetek egy-két keseru kiszólását ez magyarázza. Azzal az érzéssel ültem íróasztalomhoz, hogy e könyv írói pályám utolsó könyve lesz ? halálom után, ha nyilvánosságra kerül? ? írta önéletrajzi könyvérol Benedek Elek 1920 elején. A gazdag írói életút egyetlen regénye páratlanul izgalmas olvasmány Erdélyrol, gyerekkorról, a század eleji Budapestrol, írók és szalonok titkairól, képviseloházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szüloföldrol és a székely néplélekrol.

Bessenyei György (1747-1811) A XVII. századi magyar reformkorszak elindítójának, az európaiság tudatos, lankadatlan harcosának, Akadémiánk első nagy megálmodójának magánéletéről alig említhetnénk valami rendkívülit. Mintha lüktetőbb napjai is mind irodalmi tervezgetésbe, munkálkodásba olvadtak volna. Magányos lélek, hiúság nélkül való - még hiteles arckép sem maradt fenn róla. Öregkorában Kazinczy kér tőle képet, hogy rézbe vésesse, de kurtán-furcsán hangzik a válasz: "Én a képemet elevenen hordom."

Perlaky Lajos ebben a köny­vében a francia múlt egyik legragyogóbb diplomatájának, Mazarinnek portréját festi meg, a kolostorinasból Franciaor­szág szuverénjéé lett bíboros diktátorét, aki római simulékonysággal és nápolyi ravasz­sággal hajtja végre XIV. Lajos napkirályságának kiépítését. Mazarin kardinális élettör­ténete (aki nem volt pap, csak Róma bíborával díszített államférfiú) magában véve is kész és kerek regény. Perlaky drámai képekben bontakoz­tatja ki a kor és a környezet hatalmas gobelinné szítt hátterébõl a nagy barokk bíboros alakját, izgalmas feszültségû jelenetekben mutatva be a Fronde harcait, a párizsi barikádok napját, a nápolyi láza­dást, az angol forradalmat, az egész mazarini kor lényegét, mely elbûvölõ korkompozícióvá bõvül mesteri tolla alatt. Mazarinen, a politikuson kí­vül azonban van egy másik Mazarin is: a mûgyûjtõ, a színházi és társasági élet szerelmese, a hangsúlyozott ba­rokk pompa élvezõje, az olasz opera meghonosítója: Mazarin az életmûvészet francia Petroniusa. Perlaky a mélylélektan mo­dern módszereivel izgalmas dokumentum sorozatban mu­tatja be Mazarint, hogy végig­kísérve e páratlanul színes életzuhatag fordulóin elénk tárja ennek az élethez gör­csösen ragaszkodó nagy em­bernek végnapjait, legendaszerûvé vált halálát. Az esszéíró éleslátása, a ri­porteri leírókészség és a bio­gráfus kortörténeti felkészült­sége jellemzi könyvét.

Egy titokzatos fantom, akinek arcát még soha senki nem látta, rettegésben tartja London leggazdagabb embereit. Megzsarolja őket, s megöli azt, aki nem fizet. A Scotland Yard tehetetlen a Skorpióval szemben, mert az mindig kicsúszik a kezeik közül, és sorra szedi az áldozatait. De Craig főfelügyelő makacs ember, ráadásul a személyes bosszú is vezeti.

Más szóval NEM MATSKA UGRÁS IDE AMERIKA SE Ebbe a könyvbe van mögirva mitsoda sok veszödelöm környéközött bennünket mikor Durbints sógorral, Börtsökkel mög Kátsa tzigánynyal szárazon és vizön Amerikába igyeköztünk oszt a puszta szigetöt is möglaktuk.

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit… Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.” A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával, de az írói szabadság szárnyaival ismerteti a magyar mitológiát. A teremtésmondáktól a hun adomákon keresztül elvezet egészen a honfoglalás koráig. Olyan mondák kerülnek a tisztelt Olvasó elé, mint:– az Isten kardja– a Hadúr végzése– Etele bosszút áll– Csaba útja– Emese álma– Árpád a fővezér– A Hadúr szent madara stb.

Az első regény, amelynek István a címe, az államalapításról szól, ifjúságának néhány hónapjáról, amikor kénytelen tudomásul venni történelmi feladatát. A feladat tudata formálja azzá a kemény lelkű, tenni tudó emberré, akire szüksége van a történelemnek. A második regény, Az egyetlen út az István halála utáni nagy zűrzavar története, amelyben az emigrációból hazatérő Endre felismeri a kibontakozás egyetlen lehetőségét. Ez a Vata féle pogány lázadás kora. A harmadik regény, a Lovagok a Körös-parton pedig arról szól, hogy több évtizedes belső harcok után hogyan is születik meg végre a rend, hogyan szilárdul meg az az épület, amelyet István és társai építettek. A regény hősei: a kalandos életű és tragikus sorsú Salamon és a lovagi eszményt megtestesítő, legendás hírű László.