Fapadoskonyv.hu strana 66 z 80

…értsék meg végre: az iszlám, ellentétben a kereszténységgel, nem egyszerűen vallás. Az iszlám filozófiai rendszer éppúgy, mint például a marxizmus; az élet etikája, olyan doktrína, amely híveinek politikai magatartását is előírja, ma éppúgy, mint századokkal ezelőtt. Az egyház és állam szétválasztása nyugati koncepció…

Keresztények:MaronitaGörögkeletiGörög katolikus Muzulmánok:SzunnitaSzitaDrúz „Ötezer méter Libanon – nyersen:Egy baalbeki oszlop terül rá egy bejrúti Renault csomagtartójában elhelyezett drogériára; egy muzulmán kollégiumban tanító maronita apáca némán tátog egy húsvéti dalt; síita paraszt (soha nem fogom megtudni, jobb- vagy baloldali-e) kapálja hasisföldjét; a majd’ kétszáz politikai párthoz tartozó hatvanhárom fegyveres szervezet közül mindössze kilenc került lencsevégre, de utóbbiak közül is kettő csíkos, homályos lett a kép szélén. Így nem tudom, hogyan fogom mindenre kiterjedő alapossággal ábrázolni a libanoni helyzetet…”

,,- Tegnap egy ismerősömnek elmondtam kalandjainkat - szólalt meg a spanyol. - Tömören így foglaltam össze a történteket: egy Pizzaro nevű hajón utaztunk. Van Pey, a hírhedt kínai kalóz elfoglalta embereivel a hajót, és egy ismeretlen szigetre hurcolt bennünket. Megszöktünk, de elfogtak bennünket. Erre mi fogtuk el Van Peyt és kényszerítettük, hogy adja vissza szabadságunkat. Ez megtörtént, és a Pizzaro folytatta útját. A kalózok azonban üldözőbe vették hajónkat. Nagy tengeri csata zajlott le a tengeren, mely a mi győzelmünkkel végződött...- És tovább mit meséltél? - kérdezte Perry, miután hiába várt a történet folytatására.Damaras felsóhajtott:- Sajnos tovább nem jutottam.- Miért?- Mert ismerősöm a szemembe nevetett és azt mondta, hogy nem kíváncsi a további hazudozásaimra." Pedig ez nem hazugság, mindez megtörtént a kalandregény szereplőivel, sőt a perui aranyszállítmányt Kínában még el kell juttatni rendeltetési helyére is. Az aranyra a kalóz Van Peyen kívül a hírhedt rablóvezér, Tong tábornok is szemet vetett... 

Rómer ?Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Tisztelt ?választópolgárok! Dr. Mocsolay Barna vagyok, a légynek is ártok. Jó tulajdonságom nincsen, fogyatékosságaimat hosszan sorolhatom. Családomban egy üresfejű, megbízhatatlan, bosszúálló gyermekgondozónak számítok. Felelőtlenségemnél csak cinizmusom a nagyobb. Szerencsére időben jól megszedtem magam, de látva a növekvő gazdasági problémát, reggelenként azért für alle fälle, munkábaindulás előtt, jól bezabálok. Mindenütt mindig jól szeretek járni, fogamhoz verem a garast, szarrágok. Beutaztam a fél világot, de csak a cuccok után kajtattam. Előnytelen külsejű, pitiáner, simulékony, állandóan izzadt tenyerű, levakarhatatlan vagyok. Munkahelyemen egy slampos, okleveles, féregirtónak tartanak. Bírom az italt, a jó vékony könyveket, de leginkább csak magam elé bámulok, minden marhaságon bambán vigyorgok, állandóan az orromban turkálok, lábujjaim közül a koszt galacsinná morzsolgatom. Ha megválasztanak napsugaras, tiszta, korszerű szociális védőhálóba gabalyítok minden rá és beleszorulót. Égető problémaként minden dundi, matrózgalléros, bérlakásból élő gyereknek, a poroló fölött a gangon, külön-szolfézs esetén, rézsút átsuhanó fekete macskát garantálok. Vagy pályinkás kenyeret nekijük, a büdös kölkeinek, hogy ne nyőjenek, mint tudva levőleg a dudva. Szűkebb családomról is egy-két szót. Feleségem, mint a deszka, két nagyon csúnya gyerekünk van, testvéreimmel nem tartom a kapcsolatot, édesanyámat szégyenlem, édesapámat autóstoppolás esetén se veszem fel, az összes pártnak a tagja vagyok, hogy függetlenségemet így megőrizhessem. Megválasztásom esetén a káoszt az elviselhetetlenségig növelem, az ellentéteket a végletekig kiélezem, mindenkit belső elválasztású iriggyé teszek, fütyülök a havi és bokafixekre, a nyugdíjakat (f)elemelem, a munkanélkülieknek kötelezővé teszem a franciát, a diplomácia nyelvét Programom nincsen, nem is tervezek, ha bejutok a Parlamentbe, a büfében keressenek. (Éles előrelátással rájöttem, hogy a választások után is szükség lesz legigazabb, legszentebb fogalmainkra, így ezek meg nem említése kampányomban, részemről próbálkozás, hatalomátmentés helyett ezen értékek átmentésére.)Sándor György

Mihelyt elkészült valamelyik műsora, Sándor György – legalábbis így képzelem a dolgot – kerít magának egy zsákot, átöltözik guberáló embernek, még álarcot is ölt, amely persze megtévesztésig hasonlít igazi arcára, és így, a felismerhetetlenségig felismerhetően sorra járja barátait és ismerőseit, hogy összegyűjtse új műsorának anyagát.Az egyiknek filozófiai papírkosarában turkál, a másiknak szellemi hamutartójából vicc-csikket emel ki – különféle szemétládákban anekdotafoszlányokat talál, és még a környék kukáit is átvizsgálja, kiselejtezett könyveket keres.Amikor már négy zsákot összegyűjtött, akkor fog egy ötödiket, és beleválogatja új estjének anyagát. Persze, nem a négy zsák tartalmából válogat.Ide rakja, ami gyűjtögetés közben eszébe jutott, amikor – orrát befogva – a leletkupacot nézegeti. Ettől aztán az ötödik zsák tartalma tőrülmetszetten sándorgyörgyös lesz, a kezdő ötlettől a befejező fintorig.

"Ez a kis mű a művelt nagyközönség számára készült bevezetés a nyelvtudományba, a nyelvtudományi alapelvek, módszerek és eredmények egyszerű összefoglalása, amelyben a szakember semmi újat sem találhat. Szerzője az anyag kiválasztása, felosztása és feldolgozási módja tekintetében a legjobb népszerű művek után indult, csaknem mindig járt, mégpedig jól kijárt utakon jár, mert semmi egyebet sem akart, mint a nyelvtudomány mai állásáról mennél világosabban s tőle telhetőleg szórakoztató módon tájékoztatni. Schmidt József"

E ?könyv különös szellemi kaland, megjelenése óta a házikönyvtárak féltett kincse, antikváriumokban reménytelenül előjegyzett tétel. Eredeti, s valószínű mai sikerét egyaránt az elfogulatlan megközelítéssel párosuló fölényes anyagismeret eredményezi.Szerzője Schmidt József (1868-1933) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, aki tudományos, írói és műfordítói munkásságának jelentős részét szentelte a klasszikus indiai irodalom, filozófia és vallás bemutatásának. Könyvet írt többek között az ó-ind epikáról, a szankszrit irodalomról, önálló kötetben foglalta össze az indiai filozófia irányzatait, és egyebek mellet máig az ő fordításában olvasható a Pancsatantra.E kiváló művek sorába illeszkedik az 1920-ban megjelent Ázsia világossága című tanulmánya, amelyben közérhető és jól áttekinthető összefoglalását adja a buddhista vallásnak. Ír benne a vallásalapító életéről és tevékenységéről, ismerteti a buddhizmus tantételeit, fő parancsolatait, fontosabb irányzatait, és külön fejezetben mutatja be a buddhista egyház kialakulását és működését, a papi és szerzetesi élet kereteit, valamint a világi hívek vallási kötelmeit és szokásait.

Az átman nem veszti el a megismerés képességét, de nincs egy második, tőle különböző valami, amit megismerhetne. Azt tehát, hogy micsoda az átman, voltaképpen nem is lehet megmondani, csak azt, hogy mi nem. Az átman nem ilyen és nem olyan… el nem múló, nem durva és nem finom, nem rövid és nem hosszú… nem fényes és nem sötét… belső és külső nélkül való.

Különben ki tudja biztosan, ki magyarázhatja meg, honnan eredt, honnan való ez a világ? Az istenek a teremtésen innen vannak! Ki tudhatja hát, hogy honnan eredt? Hogy honnan való ez a teremtés, azt - már akár ő hozta létre, akár nem - csak az tudja, aki a legmagasabb égben őrködik felette, vagy - az sem tudja?

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

Újból és újból fölfedezzük Sebõk Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. A kötet a következõ meséket tartalmazza: Mackó úr első utazása Mackó úr második utazása Mackó úr a kiállításon.

A bogarak háborúja nem csupán fordulatos történetszövésével vonz. Benne a természet valóságos csodáira is ablakot nyit a szerző azok számára, akik figyelemmel követik a kis barna hangyák és az erdei vörös hangyák küzdelmét. Bepillantást nyerünk a hangyatársadalom felépítésébe, a boly életébe; az egyes jelenségek természettudományosan is pontos, korrekt magyarázatával.

Dörmögő Dömötör az automobil-versenyenDörmögő Dömötör az országházbanDörmögő Dömötör képviselőjelöltDörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

"Már évtizede jelentek meg Sebők Zsigmond tollából a Mackó úr-történetek, mikor eszébe jutott, hogy hősünknek hangzatosabb névre kellene ,,magyarosítania". Így lett belőle Dörmögő Dömötör. Tudásszomja azonban nem csillapodott, s minthogy kedves időtöltéséhez, az utazáshoz ragaszkodik, kalandjait az akkori Magyarország határain kívülre is elkísérhetjük. S leggyakrabban nem is egyedül utazik: magával viszi Dorkát és Zebulont, a kis rokon bocsokat, vagy az ingyenélő, élősködő Hörpentő sógor akaszkodik a nyakába. Bosszantására fel-felbukkan rossz szelleme, az alattomos Róka Miska is. Néha összeakad magával a szerzővel, a ,,könyves" vagy ,,újságos bácsival", és találkozik kis olvasóival - hiszen a történetek korábban folytatásokban jelentek meg a Pósa Lajos-féle Én Újságom, majd a Benedek Elekkel együtt szerkesztett Jó Pajtás hasábjain. Ilyenkor valóságos ,,interaktív párbeszéd" folyik a gyerekekkel.Ma is jót derülünk, miként boldogul hősünk az akkori technika vívmányaival, az olyan újdonságokkal, mint a telegráf vagy az automobil. Csetlik-botlik, miközben szégyelli felsüléseit, de semmit ki nem hagyna, amit érdemes megismerni, legyen az a mozi, vagy akár a labdarúgás."