Fapadoskonyv.hu strana 67 z 82

Kultúrpolitikai írások.

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj,[1] 1620. május 1. ? Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék foispánja, nagybirtokos fonemes, költo, hadvezér és politikus.

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. ? Budapest, 1928. november 7.) költo, mufordító. ?Kevés vers maradt Tóth Árpád, után. Három kötete jelent meg életében: a Hajnali szerenád, a Lomha gályán, az Öröm illan és egy, a Lélektol lélekig, melynek már csak a korrektúráját láthatta. E négy kötethez fuzte Szabó Lorinc odaadó és lelkiismeretes filológiai kutatómunkájának eredményét: vagy 150 Tóth Árpád-verstöredéket, kis papírfoszlányokra ceruzával jegyzett remekmu- darabokat. Alighogy olvasni kezdjük oket, egy másik világba jutunk, valami egészen magaslati helyre, ahol nagyon tiszta és ritka a levego, és a kék ég olyan, mintha üvegbol volna. Végtelen frissesség, éteri könnyedség, alpesi tájak huvös és mégis mámorosító szelloje árad ezekbol a versekbol, különösen Tóth Árpád utolsó éveinek végsokig tisztult és nemesedett termésébol.? (Bálint György)

Újabb ?tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét.

– Piszkos ügy! – mondta a főhadnagy. – Közönséges kivégzés. Szerencsétlenek teljesen szénné égtek, ráadásul az orvosszakértő megállapította azt is, hogy Sándort és Krisztát egészen közelről, célzott lövésekkel tarkón lőtték. A tűzoltó szakértők véleménye szerint a holttesteket, a bútorokat és a padlás faszerkezetét alaposan meglocsolták benzinnel, és aztán felgyújtották a házat. Aki csupán pillanatnyi és önző érdekből hazája, osztálytársai, családja ellen fordul, és megtagadja vállalt eszméit, az nem menekülhet, előbb-utóbb lesújt rá a sors keze – hirdeti új regényével a szerző.

E nyáron kezembe kerültek régi iskolai dolgozataim, melyeket átolvastam és most közreadok, némi módosításokkal. Meggyőződésem hogy akkor jobban írtam, mint ma, s ezért lehetőség szerint meghagytam mindent eredeti formájában.Kedves gimnazista olvasóim e dolgozatokat lehetőleg ne használjátok puskának, mert e következményekért nem vállalok felelősséget. S viselt dolgaim e krónikája nem is követendő példa: nem voltam én éppen jó gyerek.De éppen annyival vagyok ma jobb, amennyivel öregebb lettem.

Inkább hírhedt, mint híres# öregember, amikor megírja emlékiratait. Ezekben sok a trágárság, szinte kifogyhatatlanul hömpölyög bennük végig a szerelmi kalandok elég vaskos leírása. Nyughatatlan kalandor, ki az emberiség minden rétegében járatos. A nép salakját éppen úgy ismeri, mint a császári udvart# a sok elfelejtett ember soraiban felbukkannak szinte halhatatlan nevek, melyek viselõivel elbeszélgetett. A sors élénken labdázott vele s hol fenn volt, hol lenn, de mindig törhetetlen akaraterõvel s nagy élnivágyással. (?) Hogy nem volt közönséges szélhámos, az bizonyos. Pádua híres egyetemének jogi doktora volt# pap és Acquaviva bíboros titkára# Dagadino szenátor nevelt fia# a San Samuele-színház zenekarában hegedûs# Berni bíboros gazdasági ügynöke# a spanyol Sierra telepítõje# az augsburgi békekongresszuson portugál meghatalmazott# Potsdamban kadett-nevelõ# Párizsban lottó igazgató, iparos és spekuláns, emellett folyton-folyvást: a hölgyek öröme. Moly Tamás

A regény története valójában nem túl bonyolult: Egy szegény nincstelen fiatalember keresi annak módját, hogy pénzhez jusson, illetve egzisztenciális alapot teremtsen magának. Minden áron, minden eszközzel. Egy gazdag ember barátsága, talán megoldást jelenthet a számára. Mindeközben az sem árt, ha a szerelem is beköszönt az ember életébe. A fiatalon elhunyt Aszlányi Károly összetéveszthetetlenül könnyed, humoros stílusával a legprofánabb történetből is izgalmas, szórakoztató regényt tudott varázsolni. Nem véletlenül volt kora egyik legnépszerűbb írója, akiben sokan Karinthy Frigyes örökösét látták. Ez a kevésbé ismert műve jól példázza, hogy a tehetség egyszerű eszközökkel is, milyen nagyszerűen tudja szórakoztatni a könnyed, derűs órákra vágyó olvasóközönségét.

?Mert bizony az ítélõbíró is ember. Az embernek pedig különös sajátsága, hogy tévedni tud. De semmiben se tud jobban tévedni, mint embertársai megítélésében. A magasabb rendû állatok ebben okosabbak. Õk jobban ismerik egymást. Õk az érdemest nem rágalmazzák, a hitványt nem dicsõítik, s ha találkoznak egymással, az elsõ pillanatra tisztában vannak azzal, hogy állatfelebarátjuk milyen erõs, milyen gyönge, milyen szelíd, milyen vad s miféle indulatot táplál szívében felebarátja iránt.?

Kezdődhetett volna úgy, hogy „Egyszer volt, hol nem volt:…” Befejeződhetett volna úgy, hogy „…éltek, amíg meg nem haltak.” De tudjuk, hogy nem így kezdődött és nem így végződött. Csaplár Vilmos regénye a már nem is annyira közelmúlt kispolgári elsőtitkárságát mutatja be. A fekete humortól a szatírán át a simogató iróniáig minden hangszeren játszva elmeséli a kovácselvtársi vágyaktól megszállottak és a világforradalmiak küzdelmét a hihetetlenül fineszes Kádár János országában. Mátyás király Gömörben lóvá tette az urakat, összekacsintva a néppel. Kádár János is kacsingat. Legalábbis időnként úgy tűnik, mintha kacsintana.

E regény foszereploi Iványiék, egy Lajos utcai bérház lakói. Az apa tizenkilences kommunista, Péter, az idosebb fiú is részt vesz a munkásmozgalomban, Márton a fiatalabb fiú visszahúzódó alkat. Iványiék ellenségeinek egy része is ebbol a házból való# a fehérterrorista rendor ormester, és a nyilas pribékké züllött részeges munkakerülo. A politikai és erkölcsi ellentétek, melyek a ház lakóit szembeállítják egymással, önmagukban is elegendoek lennének egy családregény eseményeihez, de mindig újabb és újabb szereplok kapcsolódnak, újabb és újabb epizódok szövodnek be a történetbe.

A ?Mahajána-buddhizmus tanítómesterei szerint a halál óráján, amikor a testet alkotó elemek egymásba omlanak, nem ér véget az élőlények útja. A tibeti, lámahitű buddhizmus úgy tartja, hogy a hús-vér test elhagyása után az eszmélő lény szellem-, azaz elme-testet ölt, és az elme önnön jelenései, utak, fények, istenek, szörnyek között bolyong a köztes lét szakadékában, szurdokában. Több napon át tart ez az állapot, legtovább hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig, s az eszmélő onnan csak úgy szabadulhat, vagy legalább kerülheti ki a Rossz Ösvények, gonosz utak csapdáit, önnön teste, szíve, szava tévedései, vétkei hatását, a Rossz Tetté, ha még életében avatott mestertől szerzett intelembe, tanácsba, a nemtudás és balgaságot szüntető Tudásba fogódzva szembesül önnön jelenéseivel, és megérti, hogy mindezek-istenek, szörnyek, mennyek és poklok- önnön elméjének szülöttei.Ha életében nem jutott volna kellő ismerethez, avatott tudáshoz, akkor most, a köztes lét napjaiban kell szellem-fülébe juttatni a tanácsot, és az intelem révén szembesíteni őt önnön jelenéseivel, önmagával, hogy -ha meg nem is szabadul-elkerülje a legrosszabb lehetőségeit. Ha végképp nem sikerül a születés kapuját berekesztenie, szerezhet még jobb születést, mindenekelőtt emberi sorsot, „kincses emberi testet” amelyben a legtöbb esélye van a megvilágosodásra, a Törvény megismerésére, megszabadító Tudás, intelem szerzésére.

Justh ?Zsigmond nagy írói terve, A kiválás genezise című regényfolyam, sajnálatosan félbe maradt. Az elképzelésből néhány kisebb elbeszélés mellett végül három regény készül el (A pénz legendája, Fuimus, Gányó Julcsa). A világ, amelyben a regények cselekményei játszódnak, a polgárosodó Magyarország, de éppen a polgárok csak a keretet adják az életre már képtelen nagybirtokos osztálynak, meg a jövőt rejtő parasztságnak. A kezdő műnek tekinthető A pénz legendája rokonszenves, de már életképtelen, túl művelt, túl érzékeny arisztokratákat ábrázol, társadalmi körképét úgy alakítja, hogy a szereplők egyéni lelki élete kerüljön fókuszba. Justh kitűnő megfigyelőnek bizonyul, szemlélete közel áll Zola biológiai determinizmusához, vagyis hiszi, hogy az öröklődés döntő az egyéniség kialakulásában. A töredékben maradt mű fontos kezdeményezése a magyar irodalomnak, bár közvetlen kortársai túl modernnek ítélték, ma személyében a magyar naturalizmus elindítóját tisztelhetjük, prózáját többek között Bródy Sándor és Móricz Zsigmond írásaival rokoníthatjuk.

?Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szivem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kirol nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam. ? (Hajnali részegség, részlet)

A rejtélyes cím nem a budapesti metróépítkezés történetét takarja, hanem, mint köztudott, Móra legkedvesebb és legnagyobb hozzáértéssel muvelt tudományágára, a régészetre utal. A szegedi múzeum igazgatója természetesen a Szeged környéki községek határában, a tanyavilágban faggatta a földet a múlt hagyatékáról a helyi célszöru szögényembörök, napszámosok, parasztok segítségével. Ezek az író kedves kiskunjai, a Szuszogó Kása Jakabok, Négyökru Józsefek, Kotormány Jánosok különös észjárású és ízes beszédu népek, s bizony az idofogalmuk sem mérheto a munkájuk jelentoségéhez. Az osök, akiknek csontja után kurkásznak, talán még Kossuth apánk koránál is régebben törték itt az ugart ? úgy vélik. Átilla sírját ugyan nem lelik meg, eztán talán már nem fogják galambitatónak használni a disznó által kitúrt avar meg hun koponyákat. Ezekbol az írásokból csakugyan nemcsak a halmok alatt rejtett kincsekre, hanem a föld feletti Magyarországra is kapunk egy kis rápillantást.

A ?könyv a varázsvesszőnek, ennek a páratlanul érdekes kuriózumnak a történetével kezdődik: hogyan kutatták vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele gyilkosságok tetteseire is. A többi, csevegésszerű kis essay-ben az érdekességek tarka tömegét ontja az olvasó elé az illusztris szerző, mintegy jelképes varázsvesszővel tárva fel őket a századok rétegei alól. Néhány irodalmi ízű fejezetcím: Melyik régi író keresett legtöbbet? – A legunalmasabb műfaj – Restif de la Bretonne gránitnaplója – Tabarin – A csalások lexikona. Bolyongások kerülnek sorra a nyugati nagyvárosok bohémtanyáin. Mi volt a bécsi „Ludlambarlang”? Párisi bohémvilág. Mimi és Musette valódi története. Londoni tavernák. Hova járt Shakespeare és társasága? A régi Velence Márk-terének zenés, álarcos forgataga. Sor kerül a politikára is: A Népszövetség első terve 1713-ból. Divat és politika. A szélkakasok lexikona. Bizarr témák következnek: A gorombaság történetéből. A temetők mosolygó sírkövei. Az egyiptomi piramisok rejtélye. Milliós főnyeremények. Ötven elhangzott rádió-előadása közül a szerző hármat örökít meg: Lavater. Paracelsus. Mirabeau. A modern életből a művelt körök babonái érdeklik a szerzőt: Mi az igazság a „Fáraó átka” körül? A vészthozó gyémántok meséje. Fakírlegendák. A magyar származású genfi médium-csoda. A könyvet a maga nemében páratlan kis tanulmány zárja be: Az amazonok. Létezett-e a régi amazon-birodalom? Koronás amazonok. Kardforgató magyar és lengyel asszonyok. Török őrmester férjhez megy. A saragossai leány. Jeanne Hachette, a fejszés leány. Haarlem hős asszonya. Hivatásos asszonykatonák. Ross anyó. Hannah Snell. A francia forradalom hősnői és a Konvent évidíjai. Napoleon asszonykatonái és a becsületrend női tisztjei.