Fapadoskonyv.hu strana 65 z 80

A Híres magyar asszonyok kalandjai a Világjárók és Tudósok kötet hagyományait követve személyes sorsokon keresztül villantja fel a magyar történelem és művelődéstörténet legizgalmasabb korszakait. Olyan asszonyok sorsát ismerhetjük meg, akik meghatározói voltak Magyarország történelmének, akik sokszor nyújtottak követendő (vagy éppen elrettentő) példát. Megtudhatjuk, milyen következményekkel járt a „nőuralom” a középkori néhány nagyasszony hatalomvágyából. A számos kalandból, izgalmas történetéből az is kiderül, hogy miként és miért indult a legyek ellen, hogy valóban női Drakula volt-e Báthory Erzsébet grófnő, hogy ki volt az első magyar prímabalerina, vagy az első világbajnoknő, de értesülhetünk híres írók és színésznők családi botrányairól is.

Ábrahám Pál · Ábrányi Kornél · Aggházy Károly · Bakfark Bálint · Bartók Béla · Bihari János · Czinka Panna · Dankó Pista · Dohnányi Ernő · Egressy Béni · Elvinus · Erkel Ferenc · Fátyol Károly · Goldmark Károly · Hubay Jenő · Huszka Jenő · Kacsoh Pongrác · Kájoni János · Kálmán Imre · Kodály Zoltán · Lajtha László · Lavotta János és Csermák Antal · Lehár Ferenc · Liszt Ferenc · Mosonyi Mihály · Rácz Aladár · Reinitz Béla és Seress Rezső · Reményi Ede · Rózsavölgyi Márk · Simonffy Kálmán és Szentirmay Elemér · Tinódi Lantos Sebestyén · Weiner Leó

Kik a kannibálok és mi az a kannibalizmus? Természetes jelenségről van szó, vagy civilizációs perverzió egy másik ember gyomrában végezni életünket? Mi lehet az oka ennek a keresztény kultúrában oly borzalmasnak és gusztustalannak tekintett jelenségnek? Egyes népek rendkívüli történeti korokban kényszerűségből (éhínség, háborúk), vagy vallási meggyőződésből, esetleg a táplálkozás egyik megszokott formájaként, avagy puszta élvezetből ették meg embertársaikat? Jóízű-e az emberhús? E kérdések hallatára sokan undorral fordulnak el, míg mások hátborzongatóan izgalmasnak, és az emberi természet egyik rejtélyének tartják a kannibalizmust. Pivárcsi István könyve kísérletet tesz a jelenség sokoldalú körüljárására, a rettenettel szembeni kíváncsiságunk kielégítésre.

"Végül, de nem utolsósorban az eljárás menetében és az ítélet végrehajtásában egyaránt kiemelten fontos szerepet játszó hóhérok javadalmazásáról is érdemes néhány szót ejteni. Franz Helbing közzétette a XVIII. századi hóhérok munkájának hivatalos tarifáit:– máglyát rakni 1 florin– létrát a cölöphöz támasztani 1 fl.– kötetekés zsinegek 30 kreutzer– hamvakat szórni 1 fl.– korbácsolásnál minden egyes ütés 8 kr.– segédek díja fejenként 30 kr.– csigázásnál felkötözés, egyszerű felhúzás 30 kr.– csigázsísnál súlyráakasztás 30 kr.– spanyolcsizma felillesztése 30 kr.– pellengérre állítás 30 kr.– tüzes fogóval szaggatás, fogásonként 15 kr.– templom elé állítás égő gyertyával 12 kr.– Boszorkányégetés 4 fl.E felsorolás is azt igazolja, hogy a hóhérok nagy precizitást igénylő szakmai tudását bizony alaposan meg kellett fizetni, hiszen jó szakembert már akkoriban sem volt könnyű találni."

Démonikus lények, vérszívó denevérek, farkasemberek, lélektelen zombik, a gólem – megannyi titokzatos lény, mely szereplője könyvünknek, s alapjául szolgált a vámpírmítosz kialakulásának. A Drakula és társai az első olyan magyar nyelven készült ismeretterjesztő munka, amelyik bemutatja a vámpírológia történetét, megkeresi a néprajzi, mitológiai, vallási gyökereket, kikutatja a történelmi alakokat.Megismerkedhetünk Vlad Tepessel, a történelmi Drakulával, találkozhatunk Frankenstein alkotójával, megtudhatjuk hogy készültek a népszerű Drakula-filmek.A könyv végén vámpírkronológia és vámpírlexikon segíti az olvasót a félelmetes terepen való utazásban.

Podmaniczky ?Frigyes hosszú és gáláns kalandokban, történelmi sorsfordulókban gazdag élete során korának egyik fontos, érzékeny szemtanúja. Könyvében ott él a magyar XIX. század. A biedermeier Pest poros utcái, csenevész akácosai és a századvégi főváros széles sugárútjai. A hazai első karácsonyfák gyertyalángja és a Nemzeti Színházban fölgyulladó gázvilágítás ragyogása. Kossuth követválasztási „hadjárata” és Széchenyi szarkasztikus mosolya, amellyel az ellenzék előretörését figyeli. A mágnás kaszinó fényes báljai és a sebesültek jajkiáltásai a csatamezőn. Hírhedett viszonyok szép primadonnákkal és titkos szerelmek előkelő hölgyekkel. A márciusi forradalom lázában élő Pozsony és a levert szabadságharc utáni kihalt Pest. A gyászfátyolos Batthyány Lajosnét éljenző tömeg és a kiegyezést ünneplő arisztokrácia. A Nemzeti Színház művészeinek apró-cseprő intrikái és a Közmunkák Tanácsának nagyszabású városépítő tevékenysége. A magánélet boldogságteli vagy könnyes pillanatai s a nagy nemzeti események ünnepélyes tablói.

A regény az Időntúli hétméteres című regénytrilógia bevezető része. Egy kisfiú történetét meséli el, aki életében először indul útra egyedül, hogy hanglemezt vásároljon, ám túlságosan is élénk fantáziája különös kalandok felé sodorja.A második regény, Vénusz a Rózsadombon, egy hasonlóan élénk fantáziájú kislány történetét meséli el, aki a szomszéd ház pincéjének egyik szekrényén át egy különös, jövőbeli világba jut. A harmadik regény az Ork és Orkla címet viseli, amely egy férfi és egy nő közös életének azt a részét meséli el, amikor anyagilag függetlenek már a világtól, szabadok, de belül még nem állnak készen a kiszabadulásra. A három regényben szereplő fiú és lány, férfi és nő fantáziavilágát és realitástapasztalatát vetítheti egymásra az olvasó, s átélheti az életnek azokat a fázisait, amikor a gyermekkor szabad világából a felnőttkor nagyon is kötött, kényszeres világán át újra egy szabad világ felé indulhat, de már közel negyven év terhes tapasztalatával.

„Megmarkolta a könyvet, mint egy teniszütőt, amelynek szakadt, szétszálkásodott húrjai csapzott frizuraként lógnak az ütő fejéről. Aztán középen fölütötte, s mindaddig olvasta, míg vissza nem tért az első oldalon át középre, hogy aztán újra marokra szorítsa a könyvet, mint egy teniszütőt, amelynek húrjai szabályos vonalakban, könnyedén, mégis gigantikus erővel feszülnek az ütőfejen.” P.Sz.

Ennek hallatán Pesztonka örömmel csapta a magasba karját, ám a mozdulatnak útját állta Józsi bácsi, s a bekapcsolt elektromos sokkoló csakhamar megtette a hatását. Józsi bácsi egy másodperc alatt százszor fűzte a tűbe a cérnát, és százszor rántotta ki, úgyhogy a végén önelégülten hullott a padlóra, s mielőtt végképp elvesztette az eszméletét, csak ennyit nyögött ki: nem tudtam, hogy ilyen jó hatással van rám a hidegfront…

Pünkösti Árpád ténygazdag könyve a téeszelnökökről szól, az 1948–1988 között eltelt idő „kiválasztottjairól”, akik egyszer alulról, máskor felülről kapták a megbízatást. Csupán egy megkülönböztetett társadalmi csoport bemutatására vállalkozna a könyv? Szó sincs róla. A bérezési eljárás megújításáért, a munkaegységrendszer megszüntetéséért, az önálló gépvásárlás jogáért, a melléküzemágakban megvalósuló „kiegészítő tevékenységért” folytatott küzdelmek messze túlmutatnak önmagukon.

Van a bőrkötéses családi fényképalbumban egy közös kép apámról. Laci bácsiról és rólam. A helyszín feltehetően a Felvidék – talán az egyik kirándulásunk a Pozsállóra –, a háttérben hegyek. Apám hátizsákkal a hátán fél térdre ereszkedett a fűben, én a másik térdének támaszkodva nézek a gépbe – anyámra? –, és a szintén hátizsákos, de álló Laci bácsi és apám kezet fognak. Baráti fotó. De a történtek ismeretében úgy is olvasható a kép, hogy a térdeplő most ajánlja fel asszonya után a gyermeket is a másik férfinak. Apám fejtartása, Laci bácsi ragyogó mosolya, a szertartásos kézfogás, mind, mind ezt sugallja. A történet folytatásáról nem is beszélve.

A dolgozó test éppen úgy tárulkozott ki előtte, mint korábban a szerelmes test. Az élet új kinyilatkoztatása ez. Ám ez az alkotó annyira a maga dolgai közt él, annyira a saját művei mélységében, hogy kinyilatkoztatásokat nem is képes felfogni másként, mint saját művészete egyszerű eszközeivel. Új élet, ez az ő számára végső fokon: csak új felületek, új mozdulatok. Így vált egyszerűvé körülötte minden. Többé már nem tévedhet. Rodinnak ez a fejlődése útmutatás ebben a tanácstalan korban minden művészetnek. Egyszer majd felismerik, mi tette olyan naggyá ezt a nagy művészt: az, hogy munkás volt, s nem vágyott másra, csak arra, hogy minden erejével behatolhasson szerszáma közönséges és kemény munkájának titkaiba. Ebben volt némi lemondás is az életről, de éppen ezzel a türelemmel nyerte el az életet: mert vésőjéhez odasereglett a világ.

Remenyik ?Zsigmond talán legkalandosabb és legművészibb regénye az Élők és holtak, túlzás nélkül mondhatjuk: modern regényírásunk egyik remekműve.Bergen Fülöp urat, a vidéki birtokára visszahúzódott ültetvényest – Remenyik olvasóinak régi ismerősét – egy nyugodt délutánon telefonon Amszterdamba hívják. A közjegyző vaskos papírköteget nyom a kezébe, hajdani barátjának, van Buren hajóskapitánynak hátrahagyott levelét, és „Végső Akarat”-át. Az iratokból kiderül, hogy a feddhetetlen életűnek ismert kapitány négyszer nősült, különböző helyeken bár, de nagyjából egy időben, s így négy özvegyet hagyott maga után. Az iratokból megtudjuk az első feleség, Krisztina történetét, akit nyomorba és züllésbe juttatott a kapitány: vagyonát kicsalta, szüleit az aggok menhelyére, bátyját a börtönbe juttatta. Bergen hajóra ült, s Barcelonában felkeresi a második feleséget: Conchita Moralest. Conchita a kapitány régi szeretőjének leánya, kacér, szép leány, aki, nem tudni, a férfiakat vagy a pénzt szereti-e jobban, tovaj, hamiskártyás mint az egész családja. Van Buren kapitány szigorú, puritán erkölcsei és könyörtelen szigora ránehezedik a bohém társaságra, nemcsak megváltoztatja életüket, de kétségbeesésbe is kergeti őket. Bergen úr továbbhajózik – közben ő is mindenféle kalandokba keveredik: férfi és női kalandorok ellen kell védekeznie –, hogy felkeresse a kapitány harmadik feleségét, Barbara Watkins ápolónőt, aki kórházban ismerkedett meg a beteg, élhetetlen mulya van Burennel, s szánalomból, felébredt anyai ösztönei sugallatára férjhez ment hozzá. A kapitány őt is megcsalja, kifosztja, s a nő férje szökése után hosszú évekig nyögi a könnyelmű tengerész adósságait. A negyedik feleség, Helén, mint megesett lány ismerkedik meg a kapitánnyal, aki védelmébe vette, gyengéd szeretettel, otthont teremtett neki. Helén ma is várja vissza férjét, aki azzal szállt hajóra, hogy ez az utolsó útja, rövidesen visszatér… Négy ember volt van Buren kapitány vagy az emberi természet és emberi lélek szélsőségei ilyen irtózatosak? Művészi volt van Buren kapitány, aki művek helyett életéből formált művészetet?

Az ?Északi szél című regény a két Konrád testvér történetével indul. Konrád Ödön előtt semmiféle emberi törvény nem volt szent, utcalány tartotta ki, s végül gyilkosságért börtönbe kerül. Testvére, Konrád Viktor, a tökéletes kispolgár, aki a társadalom szokásainak és szabályainak bűvöletében él; ő a regény főhőse. A történetet elmesélő író Konrád Viktorral Dél-Amerikában találkozik; regényében részletesen és fordulatosan mondja el ennek az embernek hányattatásait és karrierjét. Dél-Amerikában, ahol megbomlott a polgári társadalom szokásos, mindennapi rendje, Konrád Viktor már nemcsak a társadalom törvényeit, hanem azokat az „ősi” törvényeket is felrúgja, amelyek az emberi létezés alapját, a közösségi élet lehetőségeit is jelentik. Alakja a végsőkig elaljasodott, az emberiség ellenségévé vált polgár szimbóluma, az író felfogása szerint a fasizmus jelképe. A Keselyű a fasiszta lelki alkat bámulatosan plasztikus rajza egy pergően izgalmas történet keretében. A kisregény drámaiságát fokozza, hogy ezt a megrendítő történetet Keselyűnek, a szadista szörnyetegnek az anyja meséli el.

A ?vén telepes Carmelo története Remenyik Zsigmond különböző kötetekben s folyóiratokban közreadott novelláit gyűjti össze. Ez a könyv – hányatott s megpróbáltatásokban gazdag élete tapasztalásainak, felismeréseinek legélesebbre csiszolt tükre – irodalmukban szinte páratlan, tragikus víziót fest a világról, de ezt a vizionárius vallomást nem ideig-óráig divatozó, s nálunk legfeljebb illattalan másodvirágzásukat élő filozófiák hitelesítik, s teszik „korszerűvé”, hanem a valóság. Történetei a nyomorult külvárosokban, a dél-amerikai metropolisok slumjaiban, kocsmáiban, törvényt nem ismerő pampáin játszódnak, tehát a kapitalizmusnak azokon a színterein, ahol az ellentétek a legélesebbre fentek, s a legkönyörtelenebbül, mindig vérre menően csapnak össze. Hősei a lét alatt tengődők, a számon kívül maradtak, a kizsákmányoltak s a kizsákmányolók, akik a kapitalizmus farkastörvényeit korbáccsal írják hátukra. Remenyik gyűlöli ezt a világot, mely nem érdemes másra, mint a pusztulásra, de szeretettel ír azokról, akik ebben a puszta világban is elkötelezettjei maradnak az emberségnek, a szociális igazságnak: Carmelóról, az öreg telepesről, a bolgár kereskedőről, akik eszményeik és eszméik védelmében a haláltól sem riadnak vissza. Az értelmetlen haláltól, hisz Remenyik tudja, hogy az egyéni áldozat kevés a világ megváltáshoz, de mégis ők azok, akik Ady szavával „magvak a jövőre.”Kalandok a témái, s kalandorok a szereplői Remenyik elbeszéléseinek: az sikerült neki, ami a legnagyobbaknak: egy társadalmi értelemben vett konkrét víziót olyan színesen, izgalmasan előadni, mely lebilincselőbb a krimik, a westernek izgalmánál.

„Örülök, hogy megírtam A csendes amerikait. Általa született e – mások számára különösnek tűnő – mély barátság is egy kommunista író-újságíró és egy katolikus író között” – írta Graham Greene egy évtizeddel ezelőtt Róbert László egyik könyvének előszavában.Az olvasó e barátság krónikáját tartja a kezében. Ez a könyv mégsem egyszerű krónika, hanem szerzőjének „fiúi” vallomása mesteréhez. Nyilvános gyónás és vallatás. Ám Róbert Lászlónak ezt az írását is a nosztalgia és a romantika mellett jótékonyan szövi át az önirónia.