Fapadoskonyv.hu strana 65 z 82

Egy vidéki fiatalember felkerül a fővárosba. Túl érzékeny idegrendszere, különleges életfelfogása, hallatlan pénzvágya, szenvedélyes rajongó szerelme meghökkentő és kellemetlen kalandokba sodorja. Az író szinte félelmetes lélekelemzéssel fedezi fel, leplezi le a gondolatok, érzelmek, cselekedetek belsőő mechanizmusát. Felvonultatja kora társadalmának jellegzetes figuráit is: a regény bírálat, bírálata a pénz, a gazdagság után futó színes, kavargó tömegnek, amelynek méhében azonban már ott forronganak a tisztulást jelentő eszmék és áramlatok.

A lánggal égő tollú, csodálatos tűzmadár a szegény ember kertjének legszebb virágait cseni el éjjelente, amíg a szegény ember három deli fia meg nem szerzi a tűzmadarat és vele a tündérszép királykisasszonyt is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

„Jó volna megérni a késő öregkort. Jó volna nagyszülő módjára hallgatni, mosolyogva, hogy a gyermekem a gyermekének meséli: «tudod, mikor én gyerek voltam, az akkori hadászati tudomány szerint ernyővel ugrottak ki a repülőgépből a katonák». S az unoka fitymálva kérdené: Ejtőernyő? Hát az minek? Olyan ócskaság? Ma már ki sem kell ugrani, ma már… Vajon, mit mondana?” – A Családi mondakör történetei, anekdotái ezek a mesék, a múlt értékes darabkái. Személyes vallomás, mely különös társadalmi és történelmi érzékenységgel mutatja be nemcsak a család történetét, de azt a világot is, mely Ignácz Rózsa szülőföldjét jelenti.

A lélektani elemzés módszerét kibontó regény a Színek és évek folytatása. Laszlovszky Mária történetét mondja el, aki már az állásban lévő modern nő szemével, más törvények szerint él és ítél, mint a korábbi nemzedék lányai. Diplomát szerez, tanári állást kap, önálló, szabadabb életre készül, de hamarosan rádöbben, hogy a kisváros nyomasztó légkörében nem sikerül saját lábán megállnia, magányos marad. Az álmokba kapaszkodó, magányos lélek a halálba menekül.

A ?kötetben olvasható novellák, elbeszélések, történetek mintha felnőttekhez szóló mesék lennének.Kezdetben a hős megpróbáltatásai pozitív irányba váltanak, csoda ugyan nem történik, de az emberiesség mégis sorsfordító erőként képes működni, a lopással gyanúsított cigányasszonyról végül kiderül, hogy becsületes, a vándorcigányról, hogy segítőkészebb a többieknél, a villany kikapcsolására kivezényelt szerelőről, hogy emberséges. Mesei világként érzékeljük az etikai normák pozitív működését ebben a szociális mélyvilágban, pedig csak az történik ezekben a novellákban, aminek a valóságban is történnie kellene. A posztmodern (szöveg)világot megelőző elbeszélői hangot idéző, tömör és csattanós elbeszélések adott szociokulturális miliőjét a folytatásban, miként a könyvben előrehaladunk, a mitikus erők munkálkodásának terepéig vezeti vissza a huszadik századot jelentő jelen és a mitologémák ős-dualisztikus, vagy egyenesen manicheista megnyilatkozásának megjelenítésében. Itt már nem idegenkedik a csodától, Jézus megjelenik a faluban, a névtelen Gonosz törekszik világhatalomra. Itt már nem babonáról, folklórról, szokásrendről beszél az elbeszélő, hanem jóról és rosszról, a világot és a világban élő embereket mozgató princípiumokról. A történetekben nincs leírás, csak monológ, szinte szünetmentes a jelzőtlen mesélés, csak, mint az élőbeszédben az időben kissé előre vagy hátraugró narráció, aminek berekesztése visszafelé is értelmezi az elbeszélést: a fiú, akiből ki akarták űzni a Gonoszt, azután meséli el különös kalandjainak sorát, miután közlekedési balesetben meghalt, teste elégett (És mikor eltelik az ezer esztendő). Ha Jónás Tamás ráhajtott volna, kerek horror-történetet is írhatott volna ebből a meséből, amit Stephen King is megirigyelne. (J. Fekete József)

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A szeretkezés kézikönyve – kuriózum és pikantéria. A szerző (1584-1659) nevét a törvényszéki orvostan megalapozójaként tartja számon a szakirodalom, pedig nemcsak orvostudománnyal és joggal, hanem költészettel, festészettel és zenével is foglalkozott. Fő műve 1621 és 1635 között folyamatosan, több vaskos kötetben látott napvilágot, s ez a korabeli orvos- és jogtudomány majd minden kérdését tárgyalja. A hatalmas munkából most a szexualitásról szóló fejezet jelenik meg. Válogatta, az előszót és a szövegmagyarázatokat írta: Magyar László András. A szöveget élvezetes magyarázatokkal bevezetett gazdag illusztrációs anyag – Horányi Ildikó hozzáértő válogatása – teszi teljessé.

Az író kultúrtörténeti csevegésnek nevezi új művét. Ez a közvetlen és könnyed műfaji megjelölés jól érzékelteti a könyv kötetlen jellegét. Az író szabadon csapong térben, időben és az ő egyéni modorán, csípős iróniával cseveg azokról a furcsaságokról, amelyeket innen-onnan, szorgos évek munkájával összegyűjtött. Közben tollára jön néhány csattanós anekdota s módját ejti, hogy azokat is elmesélje nekünk. Ezúttal tehát elsősorban mulattatni kívánja olvasóit az író, de aki a Ráth-Végh-könyvekben nemcsak szórakozást keres, az ebben a kötetben is sok tudni és megszívlelni valót talál.

William Makepeace Thackeray (1811-1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. ,,Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak..."

Gárdonyi két kisregényét tartalmazza a kötet. A még 1915-ben íródott, de csak az író halála után megjelent A kürt a világháború alatt játszódik. Főhőse Palcsó Zsuzsi, aki ugyan tanítóné szeretne lenni, de beleszeret Ipacs Attilába, a tanulatlan toronyőrbe, és hozzáköltözik. A nélkülözést azonban nem bírja, ezért hozzámegy egy szabómesterhez. Amikor azonban Attila - egyik kezét elveszítve - hazatér a frontról, követi a szegénységbe. A regény jól tükrözi az író humanizmusát, lélektanilag azonban kevéssé megalapozott. Az először 1916-ban napvilátott látott Szunyoghy miatyánkja című detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újrakezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el az író. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény. A jelen kiadás sajnos könyvészetileg nem különösebben igényes, a két művet azonban érdemes ajánlani - a tanulóifjúságnak.

Szerelmes regényt tart kezében az olvasó, amely emellett mindazokat a történelem teremtette izgalmakat, fordulatokat is kínálja, amelyek meghatározták az 1940-tol 1950-ig terjedo évtizedet. Több nagy sikeru Berkesi-regény foglalkozott már az ellenállás hoseinek kalandjaival, a Horthy-börtönök és Gestapo-akciók, a hírszerzés bemutatásával. De szólt már a szerzo a felszabadulás utáni Magyarország problémáiról, a kommunisták és ellenfeleik küzdelmérol, a koncepciós perek idejének buneirol, a tisztességes emberek belso meghasonlásáról. Ez a regény is beszél minderrol, de ez az izgalmas, feszültségekkel teli történelmi korszak csak a keretét, hiteles hátterét adja egy tragikusan szép szerelem történetének. Szerelem ? három tételben. Háromszor szakítja el egymástól Gábort és Szulitát a vonzalmuknál erosebbnek látszó külso ero. Eloször a leleplezett hazugság ? a társadalmi különbség. Másodszor a Gestapo, harmadszor a törvénysérto perek. De ez már maga a történet, amelyet érdemes elolvasni.

A könyvben szereplő írások együttesen megadhatják a tanulni vágyó fiatalságnak a filozófiai elmélkedés tárgyává tett politika elemeit. "Ez írások közül az első, amely hónapokkal ezelőtt jelent meg a Critica című folyóiratban, kísérlet volt (és abból az aggodalomból fakadt, amelyre az értekezés végén utalok) arra, hogy a lehető legrövidebben összefoglaljam a politika filozófiájának legnagyobb problémáit, abból a célból, hogy újra alkalmat adjak a végiggondolásukra ebben a rövidre fogott alakban, amely rendszerint eredményes szokott lenni, éppen azért, mert az olvasótól bizonyos megerőltetést követel. Azután, az itt második helyen újra lenyomtatott cikkben hozzácsatoltam ezekhez néhány vázlatos történeti adatot bizonyos pontokra vonatkozólag, amelyek véleményem szerint megvilágításra szorulnak, mintegy mintául arra, hogy hogyan kell újra végiggondolni a politika filozófiájának történetét. Ezek után a harmadik cikk, amelyet már jó néhány évvel ezelőtt írtam, amely azonban itt jelenik meg első ízben, mivel éppen az úgynevezett "polgári történelemnek" vagy magasabb értelemben vett politikai történelemnek, vagy amint én nevezni szeretném, "etikaipolitikai" történelemnek fogalmát vizsgálja, alkalmas módon csatlakozik az előző kettőhöz. És végül a függelékül idecsatolt kis beszéd, amellyel egy, a politikai művelődés céljait szolgáló kört avattam fel, az ilyen irányú tanulmányokkal foglalkozó tanfolyamnak mintegy tanítási programját adja."

Babits Mihály, Batthyány Ervin, Csizmadia Sándor, Garami Ernõ, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, László Jenõ, a Leopold fivérek, Madzsar József és Józsefné, Nagy Sándor festõmûvész, Schmitt Jenõ Henrik, Somló Bódog, Vágó Béla és a magyar századelõ sok más alakjának e gyûjteményében szereplõ levelei betekintést nyújtanak e nagy nemzedék gondolkodásába és életmódjába, politikai, tudományos és mûvészi törekvéseibe, barátságaiba, szerelmeibe és vitáiba. E kiterjedt és sokszínû levelezés középpontjában Szabó Ervin áll. Az õ emberi arculatáról, tudományos, politikai és nevelõi sokoldalúságáról is új, plasztikus képet nyújt az általa gondosan megõrzött és mások hagyatékaiból kiegészült levelezés, amely a széles baráti körön és a politikai kapcsolatokon túl Európa csaknem valamennyi országára, de még Amerikára és Szibériára is kiterjedt. A levelezés, a szükséges jegyzetekkel és mutatókkal ellátva fontos történelmi forráskiadvány mindazok számára, akik a korszak iránt érdeklõdnek.

Az Éleslövészet Grendel Lajos első és egyben leghíresebb regénye, amelyet 1986-ban franciára is lefordítottak. Tulajdonképpen ezzel a regényével robbant be a magyar irodalmi köztudatba. Az Éleslövészet a nyitódarabja az abszurd történelmi látomásait, a szlovákiai magyarok „privát” történelmét összefoglaló trilógiájának is. Vitriolos humorba ágyazott emberi és történelmi analízis ez a könyv, amelyet különös szerkesztésmódjának köszönhetően többen a posztmodern irányzat művei közé sorolnak.

Az Egri csillagok az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és elozményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszíto formában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerovel szemben diadalt aratott egri hosök gyozelmével zárul. A jobbágyfiú Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hosi és szerelmi történet, histórikus korrajz a török idokbol.