Fapadoskonyv.hu strana 58 z 82

Aki elolvasta a D'Artagnan fia című regényt, az nyilván kiváncsi a történet folytatására.Sikerül-e egymásra találniuk a szerelmeseknek? Megbűnhődik-e a cselszövő báró, vagy sikerül megszöknie az igazságszolgáltatás és az ifjú D'Artagnan kardja elől? Vagy talán a korosodó Athos kényszerül feladni megérdemelt nyugalmát, hogy igazság szolgáltassék? Sikerül-e leleplezni a király, XIV. Lajos elleni összeesküvést?Az ármány, cselszövés vagy a tisztesség győzedelmeskedik? Mindezekre a kérdésekre megtalálható a válasz az Athos öregkora című könyvben.

"Ábrahám ?vezér, akit Isten barátjának neveztek, az özönvíz látta Sém atya ivadéka volt. A bölcs pásztor-családfő hosszú és felettébb kalandos életében, ha kellett, harcias vitéz volt, ha lehetett, akkor békesség-teremtő.Valamikor négyezer évvel ezelőtt élhetett: a Tigris és Eufrátesz közötti ősvárosok világából indult, és Kánaán pusztaságain vezérelte népét. Évezredek emlékezete szerint ővele kezdődik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul őriz a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás. A zsidó nép és az arab nép egyként őt, Ábrahámot tudta ősapjának. Csodákkal teljes történetét az Ó- Testamentum legelső részében Mózes Első könyvének XII-XXV. fejezete örökítette nemzedékről nemzedékre. – Ebből a bibliai regéből a legrégebbi, pásztorkorszaki hőstörténet bontakozik ki az olvasó előtt. Ábrahám hőstetteit hajdanán bizonyára ugyanúgy vándorénekesek vitték pásztortüzektől pásztortüzekhez, mint a sok mindenben hasonló sumér és akkád eposzokat az asszír és babiloni dalnokok, és a homéroszi énekeket a görög rapszodoszok. – A mai költő megpróbálta elképzelni azt a nagyon régi hőskölteményt, amelynek hősét és kalandjait az Ó- Testamentum őrizte meg és örökíthette miránk. És ahogy elképzelte mai tudással, mai nyelvezettel, de híven az emberiség e nagy közös örökségéhez, fogalmazta krónikás énekké Ábrahám regéjét. – A költő úgy érzi és véli, hogy csupán alázatosan újramondja a mostani olvasónak az immár négy évezredes közös örökséget."

Krúdy Gyuláról sokszor és sokat írtam. Új kötetét új szavakkal jellemezni nem lehet, de nem is szükséges. Elbeszélései mögött gyönyöru és boldog monotonitással vonul a lírája, hegedukkel, színes zászlókkal, egy ünnepi processzió apró csengettyuivel. Ezúttal fel vagyunk mentve a jellemzés kötelessége alól, nem is kiáltunk fel a meglepetéstol, csak csendesen és örülve konstatálunk valamit. Azt, hogy egy író egyszínusége és egyhúrúsága mindig gazdagság és becsület, s az olvasónak (ez paradoxonnak hangzik) változatosság? Ez a felfedezés, hogy régi mesék új és friss gyönyört hoztak, a kötet szenzációja. Minden sornál elénk tolakodik egy érzés: az, hogy aki írta, költo. Kosztolányi Dezso

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere.  Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és  dramaturgiai munkájának köszönhetően számos hangjáték is gazdagítja életművét.

Krúdy Gyula, a ?nagy álmodozó? nemcsak feledhetetlen regényalakokkal írta be nevét az irodalomba, hiszen a századforduló Magyarországának legfontosabb közlési eszközének a sajtó, az újságírás nyilvánossága tetszett. Megszámlálhatatlanul sok, hírlapokban megjelent írásából gyujtöttek egybe Magyar tükör címmel már korábban is összeállítást. Az az 1919. évi földosztással bezárólag tartalmazta publicisztikáit. E kötetben a háború végét követo drámai változások kapják a fo hangsúlyt. Közvetlenül Trianon fájó traumája nyomja rá minden írásra a bélyegét. A nosztalgia az elveszített ? holott akkor még nem is a végleges elvesztés tudatával ? tájak, hegyek, fenyvesek, folyókanyarulatok csodái után. Föl-fölrémlik publicisztikájában a novellista-szépíró lebego hangulatú képalkotása a régi Pest nyugdíjas öregurai kényelmes óráinak átszellemítésében# de ugyanolyan szépséges-borzongató az égbe nyúló Kárpátok falvai faúsztató tutajosainak hétköznapjaiba bepillantani. Helyzetjelentés van ? tanulság nincs!  

Az Író színdarabja bemutatására készül. S eközben nyomasztó, különös álmok gyötrik. Szorong, hogy el találja mulasztani a bemutatót. Hogy nem lesz közönség. Hogy egyáltalán előadás sem lesz… S mialatt a rendezővel együtt helyszíneket keres, szereplők után futkos, különös kalandokban lesz része. Álombeli kalandokban persze.Néger nagyapót játszik egy eszpresszóbeli, furcsa színielőadáson, s a játék szívszorítóan komollyá változik… Zsókával, a meghalt színésznővel indul süteményt és tejszínhabot vásárolni, és megismerkedik egy bigott főpincérrel… Versenyt úszik valami nagy, titokzatos vízben Bélával, darabja rendezőjével; Süddeutsches Theater meghívását várja; megkéri Dragonics Teréz kezét; jegyet vált a halottak színházába; hátán cipeli a nagy Liszauert, az Árusok Terének veteránját… De mindig, mindenhova későn érkezik.

Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.Talán a legjobb ebben a műfajban!

"Ez a kis mű a művelt nagyközönség számára készült bevezetés a nyelvtudományba, a nyelvtudományi alapelvek, módszerek és eredmények egyszerű összefoglalása, amelyben a szakember semmi újat sem találhat. Szerzője az anyag kiválasztása, felosztása és feldolgozási módja tekintetében a legjobb népszerű művek után indult, csaknem mindig járt, mégpedig jól kijárt utakon jár, mert semmi egyebet sem akart, mint a nyelvtudomány mai állásáról mennél világosabban s tőle telhetőleg szórakoztató módon tájékoztatni. Schmidt József"

?Ezek a mesék nem mesék, ezek az elbeszélések nem elbeszélések és én nem vagyok író. (?) Az én apróságaim a változó napok muzsikálták ki belolem s nem tehetek róla, hogy nem szabályos mufajban csikland, lel és ráz az élet.? A Szabó Dezso szépírásai közé tartozó elbeszéléskötet két külön ciklust és három különálló írást tartalmaz. A különleges hangulatú, fanyar humorú írások nem kevesebbrol szólnak, mint az embert emberré tevo örömökrol, nyomorúságról, a szépségrol és csúfságról ? a furcsaság kifordított meséi ezek.

Virág Benedek (Dióskál, 1754. ? Buda, 1830. január 30.) tanár, költo, mufordító, történetíró, a magyar ódaköltészet elso mestere

The writer of this book tells us that »here is no attempt to write the history of a revolution, nor is this the diary of a witness of political events.« Nevertheless the fact remains that it contains much more than the personal experiences of an actor in one of the greatest tragedies that has occurred in recent history. If it were only that, its value would still be very great, for it is so vivid and dramatic a human document, and yet its style is so simple and so completely devoid of all »frills« or straining after effect, that it will appeal as much to those who like good ,literature and a moving tale for their own sakes, as to those who desire to understand a chapter of history about which little is known, but which yet throws a flood of light upon the great world movements of to-day. (Northumberland)

Megfogalmaztam ?egy házassági hirdetést, azt hiszem, fel is adom:Keresek egy UFÓt, aki kiválva elfajzott egyedei közül meri vállalni a felelősséget és az érzelmeit. Nem lusta törődni a szeretteivel, a szexualitása érzelmeken alapul, jó a humora és nem hazudozik hobbiból. Nem gondolja azt, hogy a hím ivarszerv különbözteti meg az uralkodót a szolgától, és aki a fent nevezett húscafattal bír, az bármit megtehet. Sem nem anyámasszony katonája, sem nem hímsoviniszta. Ha ezen tulajdonságokkal rendelkezik, már azt sem bánom, ha amúgy zöld! Senki nincs otthon, senki nem hív vissza, mindenki a Holdra utazott. Globális kiürülés a Földön. Csak én ülök itt, mint egy idióta, rágódva a múlton. Szép kis születésnap, szép kis újjászületés. Rajtam még Bridget Jones is röhögne! Még este elmeséltem Jankának, hogy kínomban rászabadultam az internetre, és olyan honlapokat kerestem, ahol nőknek kínálnak szexuális jellegű szolgáltatásokat. Nem találtam. Ez diszkrimináció!

 ,?? Most nyisd ki a széfedet! Ne makacskodj! Dobrovits megvonta a vállát, görnyedten felállt. A falon elmozdította a képet, és kinyitotta a széfet. Tétován kotorászott benne, aztán kivett belole két borítékot. ? Az egyikben a térképvázlat van, a másikban a Pap Péter haláláról készült orvosi jelentés, a véleményemmel, de ne gondold? ? még akart valamit mondani, de már nem jutott ideje rá. Kálnitz hatalmas tenyerével hátraszorította a fejét, és egyetlen vad mozdulattal átvágta a nyakát. Kálnitz vigyázott, hogy a ruhája ne legyen véres. Dobrovits már nem élt, amikor hanyattfektette a szonyegre, nézte egy darabig, aztán a kést egy eros mozdulattal a halott ember szívébe szúrta? Ki a bunös, és ki az áldozat??

A magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. „A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya… A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni.”- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

Amit érdemes tudni Üsthy Brúnóról, hogy egy minden tekintetben kiváló fiatalember, híres autóversenyzõ, a Tourist Trophy gyõztese. Õ volt Tölgyessy Miklós feleségének elsõ udvarlója, akirõl sok egyéb pozitív tulajdonsága mellett az is kiderül, hogy figyelmes és igyekvõ volt, na és persze õrjöngve szerette Uzonyiék lányát, a késõbbi Tölgyessynét. T. Miklós gondos anyósa mindezen információkat úton-útfélen igyekszik szeretett vejébe sulykolni, akit mindezzel lassan az õrületbe kerget: Igyekezzék, Miklós, olyanná válni, mint Brúnó volt... Jobb boldog férjnek lenni, fiam, mint boldogtalan ideálnak.? S még csak haragudni sem lehet Uzonyinéra, aki mindezt nem rosszindulatból teszi. Egy általa jól kigondolt elmélet szerint a boldog és tartós házasság titka, ha a férjet egy láthatatlan fantommal, egy mumussal való állandó rivalizálás kényszere éberré, figyelmessé teszi, és a kapcsolat elején jellemzõ szenvedélyességét és kedvességét konzerválja. Aszlányi Károly Szilveszter címû regényének fõhõse tehát egy Üsthy Brúnó nevû mumussal küzd mind a mai napig...

A szép, hosszú, selyemharisnyás, nagyon formás láb most toppantott egyet, és a kellemesen csengő hang türelmetlenül szólalt meg:– Azonnal fordítsa vissza a parthoz a hajót, mert különben…– Keresztüllő! Ezt már tudom!– Igen, keresztüllövöm!– Lőjön keresztül — felelte egyszerűen Bobby.– Mit csináljak?– Mondom, lőjön keresztül!– Hogyhogy lőjem keresztül?– Hát nézze! A revolvert megfelelő irányban tartja. Csövét pont a mellem közepének szegezi. Mi sem egyszerűbb, mint hogy elhúzza a ravaszt, és én a következő pillanatban véremben fetrengek a fedélzeten.– Kérem, én nem vagyok kíváncsi ezekre a részletekre!– Bocsánat! Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy elszántam magam a legvégsőkre és a halálra.