Fapadoskonyv.hu strana 60 z 82

Petofi Sándor összes költeményei, három kötetben.

A Különös álmok finoman megrajzolt, szende és melankolikus novellák gyűjteménye Szini Gyula tollából. Elbeszéléseiben gyakran keveredik a mese és a valóság, s a lágy lírai hangvétel az író különleges érzékenységéről tanúskodik. Itthoni és párizsi történetek, vidéki románcok és nagyvárosi tragédiák, színészek és gépírókisasszonyok, naiv gyermekek és kiábrándult művészek töltik meg élettel ezt a rendkívül szórakoztató és megindító kötetet.

Bolyai-Lobacsevszkij féle geometria – nincs olyan diák, aki ne hallott volna róla. De hogy milyen nehéz, küzdelmes úton jutott el ennek felfedezéséhez Bolyai János, azt már kevesen tudják. Apjával, Bolyai Farkassal folytatott végnélküli viták hatására született meg az új geometria, de a felfedezés nem volt elég. Meg is kellett védeni, el is kellett fogadtatni az akkori tudományos világgal a matematika egyik legnagyobb vívmányát. Ezt a harcot, a két nagy matematikus életét mutatja be Száva István legújabb regényes életrajza.

„Ha nem tévedek, május hetedikén a budapesti első kerületi anyakönyvvezető előtt köttetett meg az a házasság Jean T. Laffit és Tóth Flórián között, amelyről dr. Ismerős azt mondta, egy makk felsőt csapva le partnerei elé: Már ennek a házasságnak az előzményei is olyanok voltak, mint egy regény. Mások érdekesnek találták, hogy egy pesti fiatalember amerikai nőt vett el feleségül, aki nem lehet más, mint filmszínésznő. Holott más volt.”

Az 1601-ben keletkezett Hamlet, ha ugyan lehet Shakespeare-nél egyáltalán ilyenrol beszélni, szerzojének fomuve. Értelmezéseinek, magyarázatainak száma jóval meghaladja más irodalmi mualkotásét, beleértve az olyan állandóan kommentált muveket is, mint Dante Isteni színjátéka vagy Goethe Faustja. Eltekintve a legszélsoségesebb álláspontoktól (amelyek közt olyan is akad, amely Hamletet osgonosznak, a halál és rontás szellemének tartja, a darab pozitív fohosét pedig Claudiusban, illetve Leaartesben látja) Hamlet figurájának még alapvonásaiban sem tudnak a kutatók, kritikusok megállapodni. Ki a tettre képtelen, mélabús "szellemi ember" típusának, ki a dekadencia képviselojének, ki forradalmárnak stb. tartja. E bonyolultság, nehezen értelmezhetoség ellenére Shakespeare talán legnépszerubb muve: valószínuleg azért, mert többféle jelentése, vonatkozásainak, ?filozófiájának? nehezen vagy sehogyse kihüvelyezheto volta ellenére mind története, mind fontosabb figurái rendkívül plasztikusak, magukkal ragadók, áttekinthetok a legnaívabb befogadó számára is. Általános, leginkább ?örök emberi?, alapveto emberi viszonyulások, kapcsolatok, érzelmek állnak a mu középpontjában: a fiú-szülo viszony, az elso szerelem, a pálya- és példaképválasztás, a barátság, az elso szembenézés a halállal, a politikával és a társadalmi igazságtalansággal stb. Ráadásul éppen a fohos, Hamlet alakja nyert olyan megformálást a muben, amely egyszerre tekintheto példaszerunek, azonosulásra alkalmasnak és emberi gyengeségekkel, ?ellenszenves? tulajdonságokkal felruházottnak. Népszerusége legfobb okának napjainkban éppen azt tartják, hogy Hamlet ?egy igazi mai, huszadik századi? fiatal.

A nagy tó partján élő mexikói gazdákat, ranchereket, peonokat és indiánokat egyre nagyobb rettegésben tartja az a hír, hogy a környéken újra megjelent Quetzalcoatl, a Tollaskígyó, a régi azték istenség. A nemmszülöttek babonás félelemmel, a rancherek dühösen veszik tudomásul, bűntényt, csalót sejtve a Tollaskígyó személyében. És valóban… a rejtélyes Tollaskígyó és emberei támadást támadás után követnek el a környéken, fosztogatva, gyűjtogatva, ölve és rabolva. Végül a gazdág összefognak a banda felszámolására. Veszélyes kalandok árán leplezik le a magát Tollaskígyónak nevező kalandort…

Legendás ?könyv a Kelet titkai, megdöbbentő nyomozás az emberi múlt mélyrétegeiben, s felkavaró, izgalmas olvasmány az első sorától az utolsóig. Mereskovszkij, akinek nevét negyven éven át csak fanyalogva említette -ha említette- a marxista irodalomtörténet, nem kevesebbre vállalkozik ebben a könyvében, mint hogy a sumer és az egyiptomi irodalom, művészet és építészet ránk maradt emlékeiből megpróbálja rekonstruálni a vízözön utáni emberiség tudását és útját Krisztus megszületéséig. Mit tudtak a sumerek, mit tudtak az egyiptomiak, akiknek művészetét máig is felfoghatatlan titokként csodáljuk -mint tudtak a világról, a teremtésről, Istenről és halálról? És miért kellett óhatatlanul elpusztulniuk e civilizációknak minden fenséges művükkel, minden élet- és békeszeretetükkel együtt is? Megdöbbentő az a lénylátó erő, ahogyan Mereskovskij piramisokból, templomokból, freskókból, pásztorénekekből és halottaskönyvekből kihámozza a felszín alatti üzenetet, meg-meglebbentve élet és halál nagy rejtélyének fátylát. Lehet vele vitatkozni, lehet a történelmet másképp szemlélni -de nehéz ellenállni a lenyűgöző varázsnak, amely évezredeket repül át, hogy rég kihalt kultúrákat eleven kortársként láttasson. A nagy sikert aratott mű végre visszahelyezi Mereskovszkijt megvont jogaiba, és egy hozzáférhetetlen könyvet juttat el az olvasóhoz.

A félelmetes ereju magyar vitéz dicso tetteirol szóló történet évszázadokon keresztül szállott szájról szájra, apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hu alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdo Toldi Miklós alakja elsok között Arany Jánost ihlette meg, Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hos történetének feldolgozásához. #Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Az évszázad gonosztevője, a titokzatos Skorpió pánikot kelt London milliomosai körében. Aki nem adja „önként” a pénzét, az az életével fizet, a Scotland Yard minden erőfeszítése ellenére. Mikor a Skorpió és bandája elrabolja egy amerikai milliomos leányát, a rendőrség már-már beismeri vereségét. Ám Bowle felügyelő kitartó, és az utolsó pillanatban a véletlen is a kezére játszik: felbukkan egy halvány nyom…

A zutósó könyvem mer a kutya is mögbánnya ha 9-tzet kölykezik de a guminizmust meg köll - elött irnom.

Aki elolvasta a D'Artagnan fia című regényt, az nyilván kiváncsi a történet folytatására.Sikerül-e egymásra találniuk a szerelmeseknek? Megbűnhődik-e a cselszövő báró, vagy sikerül megszöknie az igazságszolgáltatás és az ifjú D'Artagnan kardja elől? Vagy talán a korosodó Athos kényszerül feladni megérdemelt nyugalmát, hogy igazság szolgáltassék? Sikerül-e leleplezni a király, XIV. Lajos elleni összeesküvést?Az ármány, cselszövés vagy a tisztesség győzedelmeskedik? Mindezekre a kérdésekre megtalálható a válasz az Athos öregkora című könyvben.

"Ábrahám ?vezér, akit Isten barátjának neveztek, az özönvíz látta Sém atya ivadéka volt. A bölcs pásztor-családfő hosszú és felettébb kalandos életében, ha kellett, harcias vitéz volt, ha lehetett, akkor békesség-teremtő.Valamikor négyezer évvel ezelőtt élhetett: a Tigris és Eufrátesz közötti ősvárosok világából indult, és Kánaán pusztaságain vezérelte népét. Évezredek emlékezete szerint ővele kezdődik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul őriz a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás. A zsidó nép és az arab nép egyként őt, Ábrahámot tudta ősapjának. Csodákkal teljes történetét az Ó- Testamentum legelső részében Mózes Első könyvének XII-XXV. fejezete örökítette nemzedékről nemzedékre. – Ebből a bibliai regéből a legrégebbi, pásztorkorszaki hőstörténet bontakozik ki az olvasó előtt. Ábrahám hőstetteit hajdanán bizonyára ugyanúgy vándorénekesek vitték pásztortüzektől pásztortüzekhez, mint a sok mindenben hasonló sumér és akkád eposzokat az asszír és babiloni dalnokok, és a homéroszi énekeket a görög rapszodoszok. – A mai költő megpróbálta elképzelni azt a nagyon régi hőskölteményt, amelynek hősét és kalandjait az Ó- Testamentum őrizte meg és örökíthette miránk. És ahogy elképzelte mai tudással, mai nyelvezettel, de híven az emberiség e nagy közös örökségéhez, fogalmazta krónikás énekké Ábrahám regéjét. – A költő úgy érzi és véli, hogy csupán alázatosan újramondja a mostani olvasónak az immár négy évezredes közös örökséget."

Krúdy Gyuláról sokszor és sokat írtam. Új kötetét új szavakkal jellemezni nem lehet, de nem is szükséges. Elbeszélései mögött gyönyöru és boldog monotonitással vonul a lírája, hegedukkel, színes zászlókkal, egy ünnepi processzió apró csengettyuivel. Ezúttal fel vagyunk mentve a jellemzés kötelessége alól, nem is kiáltunk fel a meglepetéstol, csak csendesen és örülve konstatálunk valamit. Azt, hogy egy író egyszínusége és egyhúrúsága mindig gazdagság és becsület, s az olvasónak (ez paradoxonnak hangzik) változatosság? Ez a felfedezés, hogy régi mesék új és friss gyönyört hoztak, a kötet szenzációja. Minden sornál elénk tolakodik egy érzés: az, hogy aki írta, költo. Kosztolányi Dezso

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere.  Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és  dramaturgiai munkájának köszönhetően számos hangjáték is gazdagítja életművét.

Ami az angoloknak Sherlock Holmes, az a franciáknak Arséne Lupin, azzal az aprócska különbséggel, hogy a legendás angol detektív kortársa kifogástalan gentleman ugyan, de mégiscsak egy zseniális betörő. Arséne Lupin szülőatyja Maurice Leblanc (1864-1941) kortársa volt Sir Arthur Conan Doyle-nak, és hőse, Lupin nagyjából húsz regényben és számtalan novellában bosszantotta az arra rászolgáló gazdagokat. A szociálisan érzékeny, sármos és szoknyabolond bűnözőt Leblanc egy Marius Jacob nevű anarchista betörőről mintázta, aki mintegy 150 alkalommal hatolt be fényűző palotákba – de sosem ártott a szerinte hasznos foglalkozást űző gazdagoknak, például építészeknek, tudósoknak vagy orvosoknak –, a zsákmány nagy részét pedig a rászorulóknak adta. Maurice Leblanc valamennyi regénye bő választékot kínál izgalmakban, váratlan fordulatokban, és emellett szellemben, kellemben is igen gazdag. Aki örömét leli a klasszikus detektívtörténetekben, ezúttal sem fog csalódni.