Fapadoskonyv.hu strana 69 z 82

Az 1601-ben keletkezett Hamlet, ha ugyan lehet Shakespeare-nél egyáltalán ilyenrol beszélni, szerzojének fomuve. Értelmezéseinek, magyarázatainak száma jóval meghaladja más irodalmi mualkotásét, beleértve az olyan állandóan kommentált muveket is, mint Dante Isteni színjátéka vagy Goethe Faustja. Eltekintve a legszélsoségesebb álláspontoktól (amelyek közt olyan is akad, amely Hamletet osgonosznak, a halál és rontás szellemének tartja, a darab pozitív fohosét pedig Claudiusban, illetve Leaartesben látja) Hamlet figurájának még alapvonásaiban sem tudnak a kutatók, kritikusok megállapodni. Ki a tettre képtelen, mélabús "szellemi ember" típusának, ki a dekadencia képviselojének, ki forradalmárnak stb. tartja. E bonyolultság, nehezen értelmezhetoség ellenére Shakespeare talán legnépszerubb muve: valószínuleg azért, mert többféle jelentése, vonatkozásainak, ?filozófiájának? nehezen vagy sehogyse kihüvelyezheto volta ellenére mind története, mind fontosabb figurái rendkívül plasztikusak, magukkal ragadók, áttekinthetok a legnaívabb befogadó számára is. Általános, leginkább ?örök emberi?, alapveto emberi viszonyulások, kapcsolatok, érzelmek állnak a mu középpontjában: a fiú-szülo viszony, az elso szerelem, a pálya- és példaképválasztás, a barátság, az elso szembenézés a halállal, a politikával és a társadalmi igazságtalansággal stb. Ráadásul éppen a fohos, Hamlet alakja nyert olyan megformálást a muben, amely egyszerre tekintheto példaszerunek, azonosulásra alkalmasnak és emberi gyengeségekkel, ?ellenszenves? tulajdonságokkal felruházottnak. Népszerusége legfobb okának napjainkban éppen azt tartják, hogy Hamlet ?egy igazi mai, huszadik századi? fiatal.

A nagy tó partján élő mexikói gazdákat, ranchereket, peonokat és indiánokat egyre nagyobb rettegésben tartja az a hír, hogy a környéken újra megjelent Quetzalcoatl, a Tollaskígyó, a régi azték istenség. A nemmszülöttek babonás félelemmel, a rancherek dühösen veszik tudomásul, bűntényt, csalót sejtve a Tollaskígyó személyében. És valóban… a rejtélyes Tollaskígyó és emberei támadást támadás után követnek el a környéken, fosztogatva, gyűjtogatva, ölve és rabolva. Végül a gazdág összefognak a banda felszámolására. Veszélyes kalandok árán leplezik le a magát Tollaskígyónak nevező kalandort…

Legendás ?könyv a Kelet titkai, megdöbbentő nyomozás az emberi múlt mélyrétegeiben, s felkavaró, izgalmas olvasmány az első sorától az utolsóig. Mereskovszkij, akinek nevét negyven éven át csak fanyalogva említette -ha említette- a marxista irodalomtörténet, nem kevesebbre vállalkozik ebben a könyvében, mint hogy a sumer és az egyiptomi irodalom, művészet és építészet ránk maradt emlékeiből megpróbálja rekonstruálni a vízözön utáni emberiség tudását és útját Krisztus megszületéséig. Mit tudtak a sumerek, mit tudtak az egyiptomiak, akiknek művészetét máig is felfoghatatlan titokként csodáljuk -mint tudtak a világról, a teremtésről, Istenről és halálról? És miért kellett óhatatlanul elpusztulniuk e civilizációknak minden fenséges művükkel, minden élet- és békeszeretetükkel együtt is? Megdöbbentő az a lénylátó erő, ahogyan Mereskovskij piramisokból, templomokból, freskókból, pásztorénekekből és halottaskönyvekből kihámozza a felszín alatti üzenetet, meg-meglebbentve élet és halál nagy rejtélyének fátylát. Lehet vele vitatkozni, lehet a történelmet másképp szemlélni -de nehéz ellenállni a lenyűgöző varázsnak, amely évezredeket repül át, hogy rég kihalt kultúrákat eleven kortársként láttasson. A nagy sikert aratott mű végre visszahelyezi Mereskovszkijt megvont jogaiba, és egy hozzáférhetetlen könyvet juttat el az olvasóhoz.

A félelmetes ereju magyar vitéz dicso tetteirol szóló történet évszázadokon keresztül szállott szájról szájra, apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hu alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdo Toldi Miklós alakja elsok között Arany Jánost ihlette meg, Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hos történetének feldolgozásához. #Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Az évszázad gonosztevője, a titokzatos Skorpió pánikot kelt London milliomosai körében. Aki nem adja „önként” a pénzét, az az életével fizet, a Scotland Yard minden erőfeszítése ellenére. Mikor a Skorpió és bandája elrabolja egy amerikai milliomos leányát, a rendőrség már-már beismeri vereségét. Ám Bowle felügyelő kitartó, és az utolsó pillanatban a véletlen is a kezére játszik: felbukkan egy halvány nyom…

A zutósó könyvem mer a kutya is mögbánnya ha 9-tzet kölykezik de a guminizmust meg köll - elött irnom.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

E za nyótzadik könyvem, de úgy is vagyok én mán evvel mint akinek a nyótzadik gyermöke születik, hogy aszondi ez lögyön a zutósó!

Szól ?a muzsika, áll a bál a sárospataki kastélyban – így kezdődött a hasonló című televíziós film, amelynek regényes átírását tartja most kezében az olvasó. A szerző – annyi érdekes történelmi regény írója – izgalmas és romantikus, szép történettel ad választ a nagy kérdésre: vajon elmenekülhet-e bárki a történelem által rászabott szerep elől? Az ifjú házas II. Rákóczi Ferenc még Bécsbe menekül a nép hívó szava elől, de a végső választást el nem kerülheti. A bécsi udvar provokátora börtönbe juttatja (a híresen hírhedt Bécsújhelyre). Rákóczi megszökik, ám ez a menekülése már nem vezethet máshová, csakis a vezérre vágyó felkelő néphez. Hogyan is történt a szökés? Mi késztette a börtön parancsnokát, hogy a számára végzetes ügyben szerepet vállaljon? – A fejedelem ifjúságának páratlanul érdekes epizódja nemhiába foglalkoztatja immár évszázadok óta a történészeket és az írókat! Hegedűs Géza történelmileg igaz, íróilag hiteles, szép és lebilincselően érdekes mesét költ az emlékezetes szökés köré. A könyv a szereplőket és a helyszínt bemutató korabeli illusztrációkkal jelenik meg.

Krúdy Gyula, a ?nagy álmodozó? nemcsak feledhetetlen regényalakokkal írta be nevét az irodalomba, hiszen a századforduló Magyarországának legfontosabb közlési eszközének a sajtó, az újságírás nyilvánossága tetszett. Megszámlálhatatlanul sok, hírlapokban megjelent írásából gyujtöttek egybe Magyar tükör címmel már korábban is összeállítást. Az az 1919. évi földosztással bezárólag tartalmazta publicisztikáit. E kötetben a háború végét követo drámai változások kapják a fo hangsúlyt. Közvetlenül Trianon fájó traumája nyomja rá minden írásra a bélyegét. A nosztalgia az elveszített ? holott akkor még nem is a végleges elvesztés tudatával ? tájak, hegyek, fenyvesek, folyókanyarulatok csodái után. Föl-fölrémlik publicisztikájában a novellista-szépíró lebego hangulatú képalkotása a régi Pest nyugdíjas öregurai kényelmes óráinak átszellemítésében# de ugyanolyan szépséges-borzongató az égbe nyúló Kárpátok falvai faúsztató tutajosainak hétköznapjaiba bepillantani. Helyzetjelentés van ? tanulság nincs!  

Az Író színdarabja bemutatására készül. S eközben nyomasztó, különös álmok gyötrik. Szorong, hogy el találja mulasztani a bemutatót. Hogy nem lesz közönség. Hogy egyáltalán előadás sem lesz… S mialatt a rendezővel együtt helyszíneket keres, szereplők után futkos, különös kalandokban lesz része. Álombeli kalandokban persze.Néger nagyapót játszik egy eszpresszóbeli, furcsa színielőadáson, s a játék szívszorítóan komollyá változik… Zsókával, a meghalt színésznővel indul süteményt és tejszínhabot vásárolni, és megismerkedik egy bigott főpincérrel… Versenyt úszik valami nagy, titokzatos vízben Bélával, darabja rendezőjével; Süddeutsches Theater meghívását várja; megkéri Dragonics Teréz kezét; jegyet vált a halottak színházába; hátán cipeli a nagy Liszauert, az Árusok Terének veteránját… De mindig, mindenhova későn érkezik.

Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.Talán a legjobb ebben a műfajban!

"Ez a kis mű a művelt nagyközönség számára készült bevezetés a nyelvtudományba, a nyelvtudományi alapelvek, módszerek és eredmények egyszerű összefoglalása, amelyben a szakember semmi újat sem találhat. Szerzője az anyag kiválasztása, felosztása és feldolgozási módja tekintetében a legjobb népszerű művek után indult, csaknem mindig járt, mégpedig jól kijárt utakon jár, mert semmi egyebet sem akart, mint a nyelvtudomány mai állásáról mennél világosabban s tőle telhetőleg szórakoztató módon tájékoztatni. Schmidt József"

?Ezek a mesék nem mesék, ezek az elbeszélések nem elbeszélések és én nem vagyok író. (?) Az én apróságaim a változó napok muzsikálták ki belolem s nem tehetek róla, hogy nem szabályos mufajban csikland, lel és ráz az élet.? A Szabó Dezso szépírásai közé tartozó elbeszéléskötet két külön ciklust és három különálló írást tartalmaz. A különleges hangulatú, fanyar humorú írások nem kevesebbrol szólnak, mint az embert emberré tevo örömökrol, nyomorúságról, a szépségrol és csúfságról ? a furcsaság kifordított meséi ezek.

Virág Benedek (Dióskál, 1754. ? Buda, 1830. január 30.) tanár, költo, mufordító, történetíró, a magyar ódaköltészet elso mestere