Fapadoskonyv.hu strana 71 z 82

Az 1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

Buck Duane, texasi fiatalember, apja heves vérmérsékletét és gyors kezét örökölte. Egy napon nem tud uralkodni indulatán, és párbajban lelövi régi haragosát. Ettől kezdve bujdosnia kell és a törvényen kívüliek között keres menedéket. Itt – néhány banditavezér legyőzése után – egyre nagyobb hírnévre tesz szert. Sikerült-e megőriznie a becsületét a gazfickók között? Visszatérhet- e, és milyen áron a becsületes emberek közé? Duane sorsát egy gyönyörű lány szerelme és egy kemény rendőrkapitány belévetett bizalma döntően befolyásolja…

Szathmári Sándor, a Kazohinia írójának novelláskötetéről írja Keresztury Dezső: Szathmári munkáiban a tudományos képzelet kalandjai – amelyeket egyébként egy jól tájékozott s mérnöki pontossággal szerkesztő író mesél el – mindig valami „kaland-fölötti” eszméről, érzésről szólnak. Az olvasó nyilván elgondolkodik e novellák tanulságain is. Ezek – s ez Szathmári szépírói érdeme – nem lógnak ki a történetekből, mint a régi szentek szájából az írt szalagok, hanem a felidézett életanyagból világítanak elő. Olyan életbölcselet összetevőiként, amely némi kesernyés rezignációval ábrázolja, értelmezi ugyan az emberi élet tényeit, de keserűsége nem a végső, reménytelen kiábrándultságé, hanem azé az értelmen túli bizalomé, amely Madách Tragédiájának eszmevilágát is – egyébként Szathmári nagy sugalmazóját – átlendíti a lét abszurditásának vízióin.

Mikor először lépett be a kocsmába és nyugodt lélekkel a söntéspulthoz ment, hogy néhány deci rumot fogyasszon, a törzsvendégek azonnal komoly vizsgálat alá vetették… Ragyás, a kétméteres gengszter vette először észre a mélyen kivágott lakkcipőket és azonnal elhatározta, hogy beleköt a feltűnően öltözködő fiatalemberbe… … Később, mikor Ragyást már elvitték a mentők, a „Kutyapecér" törzsvendégei megegyeztek abban, hogy az előkelő idegen elég rendes ember, ahhoz képest, hogy úgy öltözködik, mint egy nagyherceg. Kenguru Joe, aki a Ragyással való nézeteltérés alatt higgadtan számolt a háttérben, esküvel bizonyította később, hogy Ragyás mintegy tíz másodperc alatt pontosan huszonhárom őrületes pofont kapott. Mindenesetre gyönyörű teljesítmény egy nagyhercegi külsejű és lakk báli cipőben járó férfiútól.

140 éve született Nagy Emil, ügyvéd, tárcaíró, képviselő, igazságügy-miniszter. Császárok, királyok, hercegek köreiben forgott, sőt, tevékenykedett, mindig az igaz ügy érdekében. Élete teljes a maga természetes tragédiáival és örömeivel: kétszer megözvegyült, harmadik házassága után már 10 gyermeke viselhette nevét, unokái több ország polgárai lettek legalább három kontinensen. Kissvábhegyi házának egy részét az első magyarországi Waldorf-elvű iskola nebulóinak fejlődése számára biztosította. Élete tipikus magyar sors. A boldog békeidők után megszenvedte a náci, a nyilas, a bolsevik diktatúrát, végül 80 éves korában kitelepítették. Szabadulása után még három évet kapott a Sorstól.„Kisapa” – ahogy a család szólította – memoárja rendkívül jól megírt, élvezetes olvasmány, érdekes kortörténeti dokumentum, melyet a szerkesztő kiegészített Nagy Emilné dr. Göllner Mária, Vámosi Nagy István, Nagy Sándor és néhány sorstársa gondolataival.

Az ?1889-ben írt A beszélő köntös jellegzetesen mikszáthi történelmi idill. A három részre szakadt ország korát idézi vissza; a helyszín Kecskemét, a „különleges státusú” város nehezen megőrzött szabadsága miatt szenved hol ettől, hol attól a féltől. Bár Mikszáth több helyütt is hivatkozik a történet hitelességére, témája mégsem a történelmi konfliktusokra épül, „mert a mese benne a fő, a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte”.A történet hőse a kecskeméti főbíró, Lestyák Mihály – akinek már megválasztása is tündéri módon megy végbe – a népmesék ifjú hőseinek furfangjával próbálja megmenteni Kecskemétet a portyázó hadak dúlásától. A csodakaftán fölfoghatatlan törökszelidítő hatalma meg is hozza a várt eredményt, Kecskemét virágzik, Lestyákot, mint szabadítót ünneplik. Az idill még Mikszáth tündérvilágában sem tarthat sokáig: a kaftánt kicserélik, Lestyák szépséges szerelmét lefejezni viszik a város elárulása miatt, maga Lestyák is eltűnik. A boldog vég mégsem marad el: ha nem is kecskeméti főbíróként, de boldog lesz Lestyák és mátkája.A romantikus történet fiataloknak és idősebbeknek egyaránt kedves, kellemes, színvonalasan szórakoztató olvasmánya.

Sokan ?ugyan azt hiszik, hogy most kezdünk Európába menni, de az igazság az, hogy ez a hosszú menetelés már egy kicsit régebben kezdődött. A Diadal ízének főhőse, Batthyány Boldizsár például már az 1500-as évek végén nemcsak eredményesen harcolt a török ellen, hanem a francia királyi udvartól kezdve Báthori Istvánig a korabeli Európa számos meghatározó politikusával, tudósával és művészével is kapcsolatban volt.S ahogyan levelezése át- meg átszövi a tizenhatodik század végének Európáját, úgy szövi át Batthyány Boldizsár életét is a kor izgalmas történelme.A Mohács után három részre szakadt ország küzdelme a fennmaradásért, a drinápolyi béke, a francia hugenották Szent Bertalan-éji lemészárlása, Angliai Erzsébet és a gyönyörű skót királynő, Stuart Mária – akibe mellesleg Batthyány Boldizsár is szerelmes volt – vetélkedése, Habsburg Rudolf császárrá koronázása, a lengyel királyválasztás, mind-mind színes hátterét adja sorsa alakulásának.A szigetvári hős, Zrínyi Miklós lányának férjeként a csatatéren bátorság és ravaszság, a politikában türelem és kompromisszumkészség jellemezte. S mégsem valamiféle emberfeletti hős képe rajzolódik ki a regényből, hanem a tavalyi karácsonyi könyvvásáron már nagy sikert aratott A Pelikán vére folytatásaként a reményteljes ifjúból sikeres magyar főúrrá való Batthyány Boldizsáré, „korunk hőséé”.

Ez ?a szerelem szőnyege – sóhajt fel a regénybeli széplelkű kőműves, végigtekintve a Balaton menti szőlősorok között. S nemcsak szépet: igazat is mond. Mert a városról jött üdülők rosszul ítélik meg a hegyen a látási viszonyokat, s az őslakos, aki a szőlők között tesz-vesz, esetleg oda tekint, ahová nem volna illendő. A badacsonyi szőlőhegy külön kis világ. Aki idegen belepottyan, esetlenkedhetik, míg megfizeti a tandíjat. Közben itt minden ballépés legendává nő. Az ital nemcsak nemcsak haragot, de tréfát is terem. A mámor pedig összekeveri az álmot a valósággal. Egy visszavonult színigazgató mozgatja a regény eseményeit. A drámai vagy inkább bohózati helyzetek maguktól adódnak, s csak néhány simítás szükséges, és máris kész a szabadtéri színpad: egy egész hegyoldal, rajta a zseniális zeneszerző virágtengerré szépülő, elhanyagolt szőlőjével, s egy vásott leány szárnyakat kapott szerelmével. Színen a szereplők, kéznél a pompás színpadi kellékek, szőlőskertek, bokros erdők, hűvös pincék, misztikus öreg kastély, holdvilág, melyet megkétszerez a tó tükre. Hozzájuk az egymást keresztező ambíciók, az italtól feltámadt indulatok, és mindenekfelett a szerelem, mely nem nehezen feloldható konfliktusokat terem, hanem burjánzik, mint minden a termékenységgel áldott hegyen.

Egy régi görög író tanúsága szerint minden csodás történetnek (vagyis a novella ősének) az a célja, hogy meglepő csattanójával meghökkentse, s ezzel elszórakoztassa az olvasót. Boccaccio Dekameronja nem volt előzmény nélkül, az akkor a férj váratlanul hazaérkezik csattanójú jelenet természetesen már a görög és latin irodalomban is édesen csiklandozta a hallgató fülét.Ez a kötet klasszikus novellagyûjtemény, amit más mûfajok is tarkítanak: anekdota, elmés mondás, szellemes visszavágás, humoreszk, kísértethistória, pikáns erotika, tanulságos példázat. Révay József, a kötet összeállítója dekameronnak nevezte el a gyûjteményt, amelyben harmincnál több szerző száznál jóval több írása képviseli az antik szórakoztató irodalom legjavát.

Tíz interjú, tíz emberrel, egyévessel, tízévessel, végül százévessel, (az egyéves helyett a feleleteket a mama adja). Azután interjúk különféle fajtájú emberekkel, franciával, némettel, angollal, tízfélével. Végül interjúk ugyancsak tíz emberrel, akik foglalkozásuk szerint különböznek egymástól. Legvégül néhány kép az író gyermekkori környezetérol. Az interjúk, úgy látszik, részben valóságos beszélgetések, tehát valóban föltett kérdések s a kérdésekre kapott válaszok, részben elképzelt beszélgetések, melyek elárulják költött voltukat - például a francia Ninette az autobuszon, az Andrássy-út külso szakaszán egészen az átszállóig tehát legföljebb az Aréna-útig aligha adhatott volna annyi feleletet, amelyek összességéhez legalább félórai ido kellett volna - mégis belso valószeruségükkel legalább is úgy jellemzik a megrajzolt alakokat. mint a valóban elhangzott feleletek. Vagy talán még jobban. Például a képviselo az interjú végén azt kérdezi az interjúvoló írótól: "Hova sietsz?" Az író felel: "Haza." A képviselo autoszuggesztiv gyakorlattal ismételgeti: "Haza... Haza..." Ez a két szó a lényeg, mindaz, amit a képviselo csakugyan mond, vagy mondhat, csupán e két szó dinamikáját adja meg. Ugyanúgy a milio megfestésében ez a mondat: "A hosszú eloszoba végén a képviselo úr ajtaja fölött egy fölírás csillog felém: Kijárás."

"Hát így vagyunk. Az a jó, ami rossz. Az az értékes, ami nincs. Érdekes. Mintha megint fogna az agyam. Mintha megint kezdenék megbölcsülni. Jaj, csak el ne múljék ez az állapot! Nézzük csak! A világ szép. Szép, mert vannak benne fák, és a fák szépek. A világ nagy. Nagy, mert a csillagok nagyok, de a csillagok láthatóan kicsik, s a nagy csillagok azért kicsik, mert messze vannak, s ha a világ nem lenne nagy, akkor a csillagok sem lehetnének kicsik. A világ illatos. Illatos, mert vannak benne virágok, és a virágok illatosak, tehát illatos a világ az illatos virágoktól" (Azután megdöglünk) "Csöngetnem kell, a saját házamba becsöngetni. Hát ez megalázó kérem, minden szempontból megalázó. Főleg ha valaki meglátja, hogy a saját házamba be kell csöngetnem, mint egy - mint egy idegennek - vagy ami még rosszabb, mint egy olyannak, akit kizártak a saját házából" Hát jó. Becsöngetek. (Becsönget.) Semmi. És senki. Ezek nincsenek itthon. Nos, azt nem firtatom, miért nincsenek itthon. Azt meg főleg nem, hogy hol vannak ilyenkor. Felnőtt emberek, lehet dolguk, magánszférájuk, ugye, azután elvannak valahol" 

„Gondolatai az üstökös körül forogtak, melyet két nappal előbb fedezett fel az égbolton. Szabad szemmel még nem is lehetett látni, de a távcső elárulta valódi lényét és a számítások meggyőzték a fiatal csillagászt arról, hogy ezúttal elkerülhetetlen az összeütközés… Az üstökös még csak parányi világító pont volt az űr végtelenjében, de lobogó uszálya baljóslatúan követte az égbolton…”

Claire Kenneth éles szemű, remek megfigyelő – s van mit látnia. A jet society, az örökké utazó nagyvilági társaság forgataga, botrányai, a szerelmek, s olykor a tragédiák bőven kínálnak izgalmas témákat az amerikai és nemzetközi magazinoknak.Minden idők legsikeresebb magyar származású írónője ugyancsak számos felkérést kapott az elmúlt hónapokban: írjon a híradások középpontjába került személyiségekről, akik közül egyébként legtöbben régi jó ismerősei.Claire Kenneth eleget tett a kérésnek: így születtek a fordulatos, izgalmas, csípős, de finom humorral átszőtt történetek. „Ragyogó sztorik – jegyezte meg az egyik amerikai méltató. – De az ég óvjon attól, hogy valaha is Claire Kenneth tollhegyére kerüljek…”

A színek és évek egy öregedõ asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idõ határait, élõvé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt.A regény hõsnõje - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedõ világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehet?ségeinek határát, a n? számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is õsei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjét?l, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele.Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezd?dik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az él?sdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Az egyik legjelentősebb óír hősmonda, a Táin Bo Cualnge, vagyis A cualngei bikarablás most kerül először magyar nyelvű feldolgozásban olvasóközönségünk elé.Ez a versekkel élénkített prózai eposz az ulsteri mondakör fő elbeszélése, nem történeti forrásmű, de rendkívül értékes adatokat tartalmaz az ősi ír társadalom megismeréséhez. Költőileg a Nibelung-ének vagy az Edda fölötte állnak, de az ír-kelta mondák hamisítatlan eredetiségüket tekintve felülmúlják a germán emlékeket.G. Beke Margit feldolgozása, akárcsak a walesi mondákat bemutató Bárdok, mesemondók c. kötetben, olvasmányos formában is éreztetni tudja a régmúlt különös levegőjét.

?Kinek egész élete nemzetének nagy küzdelmei között folyt le, s ki bizodalmát nem vesztve, azon meggyozodéssel néz a jövobe, hogy az ügy, melyért küzdött, gyozni fog, s hogy akkor a jövo nemzedékek hálával mondják el az o nevét is - az bármennyit áldozott, s bármi kevés elismerést talált életében, nem panaszkodhatik sorsa ellen."