Fapadoskonyv.hu strana 73 z 80

A pénz komádiájában megismerkedhetünk a pénz világával. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve õrzõ zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétõl hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítõ szórakozást.

Philo Vance ismét nyomoz: a radioaktív szóda, a Rivermont Handicap (amely természetesen egy lóverseny) és egy gyilkosság a mozaik fõ elemei. A professzor nevelt fia a tetõkertben várta a futam eredményét. A tétje elveszett, de hogy ezért életét is eldobta volna? És még egy gyilkosság, no meg egy gyilkossági kísérlet? A szerzõ a detektívregény-irodalom klasszikusa. Mûveit fõleg a rejtvényeket, a logikus gondolkodást kedvelõk olvassák örömmel.

Gyilkosság áldozata lesz New Yorkban egy Robin Cook "Cinke" becenevû fiatalember. A gyilkosság körülményei a Liba Anyó Dalai (híres amerikai gyermekvers-gyûjtemény) egyik versével egyezõek, s pár napon belül újabb drámai gyilkosság történik, egy másik vers mintájára. A tettes "Futó" névvel minden esetben az újságokat is értesíti tettérõl. Philo Vance mint nem hivatásos nyomozó segíti a rendõrség s barátja, Markham fõügyész munkáját s próbál az ördögi "rendezõ" nyomára bukkanni.

Titokzatos társaság után nyomoz Gilligan felügyelõ , a Scotland Yard fõfelügyelõje. "Madonna", a zömében nõkbõl álló banda vezetõje, egy könyvet is írt, a Miasszonyunk könnyei -t, ami szerint a nõké és a szépségé kell, hogy legyen az uralkodó szerep a világon, a csúnya embereknek nincs is helyük a földön. Úgy tûnik, a világuralom biztosításához sikerül a nagy hatalommal bíró Salamon pecsétjé -t is megszereznie.

Kisregény? Filmregény? Filmes próza? Nehéz lenne a magyar irodalom egyik élõ klasszikusának ezt a könyvét beskatulyázni. És hogy mirõl szól? Csupa-csupa közhelyekrõl: szeretetrõl és megbocsátásról, boldogságról meg magyarságról meg chileiségrõl. Ki ne hagyjuk a legfontosabbakat: tequiláról, a misztikus peyote kaktuszról, óceánparti homokos öblökrõl, nõkrõl és férfiakról, akik mámorosan ölelkeznek és sután botladozva kerülik el egymást ? szabadságvágyról. Ez egy piros-fehér-zöld könyv ? Mexikóról. Vagy a legkevésbé Mexikóról? Tisztaságról biztosan, de mégis inkább barátságról. Születõ és múló, mégis örök barátságokról. Temesi Ferencet , ahogy a könyveit és írásait is, vagy szeretik, vagy megrettennek tõle. Hidegen senkit nem hagy, sem robusztus személyisége, sem a munkája. Legutóbbi hatalmas vállalkozása, Bartók Béláról írt regénye is komoly vitákat, feltétlen szeretetet és olykor komoly ellenérzést váltott ki. És addig jó, amíg ez így van. Mert csak egyetlen rossz létezik: a közöny hideg csöndje. Ami Temesit mindig elkerüli.

Természetvédelmi területet szeretnének kialakítani egy falu határában, de bizonyos személyek meg akarják akadályozni ezt ? egy kisebb természeti katasztrófa elõidézése árán. Jancsi és Kati ? akik váratlanul egy százszorosára nõtt világban találják magukat ? felveszik a reménytelennek tûnõ harcot az óriásokkal, és csodálatos utazást tesznek a láprét mikrokozmoszában. ...Több hasonló levél is volt a közelben, közös tõrõl nõttek, a tövüknél arasznyi vastag, finoman erezett szár nyúlt a magasba ? fel egészen a kékeslila, méternél hosszabb virágig, mely alakjával és színével ibolyára emlékeztetett. ? Menj csak, Horváth! ? motyogta a lány félálomban. ? Én itt jól kialszom magamat... ?Hízóka!? ? jutott eszembe végre a név. ? Rovarevõ növény!... Ragacsgömbjeivel megfogja a rákerülõ ízeltlábúakat, emésztõnedvei feloldják és kiszívják ehetõ részeiket... Breki halálos veszélyben forgott!...

Tõke Péter Miklós könyve H. G. WELLS: AZ ISTENEK ELEDELE (THE FOOD OF THE GODS) címû fantasztikus regényének ?rejtett üzenetét? tárja az olvasó elé. Három fõiskolás fiú Afrikába utazik a megszállott tudóssal, hogy felkutassák az óriásnövést elõidézõ anyagot, amely ott természetes állapotban fordul elõ,és fává növeszti a közönséges gyomokat? Az izgalmakban bõvelkedõ történet olvasása közben megismerkedünk a Ruwenzori-hegység élõvilágával, és tanúi lehetünk, ahogy az ?istenek papija? ismét rászabadul a világra, gigantikus lényeket alkotva. Fény derül arra is, hogy létezik-e a legendás hegyi ember, a kakundakari.

Egy csapat fiatal tanulmányi kirándulásra indul a Bakonyba, ám váratlanul õskori erdõben találják magukat. Dinoszauruszok járnak körülöttük, a levegõben õshüllõk röpködnek... Kiderül, hogy az egyik társuknak furcsa, már-már emberfeletti képességei vannak, és az õ segítségével megkísérlik a túlélést a nem embernek való körülmények között. Hogyan és miért kerültek a földtörténeti jura-korba? Életben tudnak-e maradni ott? Visszajuthatnak-e valamikor a XX. század civilizált világába, amelynek a kialakulása majd csak évmilliók múlva kezdõdik el? Vagy talán épp a civilizáció kialakulását fenyegeti Veszedelem az Õsvilágból?

Ez a regény két részbõl áll: elsõ része a korábban önálló könyvként megjelent HANYISTÓK, a második rész pedig annak folytatása, a VÍZIEMBER ? kerek egésszé téve Hany Istók történetét. HANYISTÓK ? 1749 márciusában furcsa, víziállathoz hasonlóan viselkedõ fiút fogtak a halászok a Hanság mocsarában. Kapuvárra vitték, a kis vadonc azonban rövidesen visszaszökött a Hanyba. A lápi magányban a titokzatos ?bölcsek kövét? kutató orvos-alkimista, Balázs mester veszi pártfogásba a gyermeket, akinek úszóhártyák nõttek kezén, lábán, és harmadik szemhéja segítségével remekül lát a víz alatt. VÍZIEMBER ? Balázs mestert, ördöggel való cimboraság vádjával börtönbe csukják. A kapuvári tiszttartó jóságos leánya, Piroska, zsiványok kezébe kerül a lápon. Hany Istók ki akarja szabadítani õket ? az osli remete segítségével... A fordulatos események során számos ismerethez jutunk a hatalmas ingoványról, a környék lakosairól és a boszorkányüldözõ korról. Fény derül arra is, hogyan került Istók a mocsárba, hogyan alkalmazkodott az ottani élethez, hogyan vészelte át egyedül a hideg telet.  

?Bõséges lelki haszon, komoly tanulság és édes mûélvezet meríthetõ a Szentek Legendáiból.A jelen könyv nem öleli föl az összes szentek életét, s nem is sorolja föl a szenteket naptári egymásutánban, hanem kiválaszt bizonyos szent vértanúkat és hitvallókat, s azoknak életét úgy adja, amint korábbi gyûjteményekben találja. Szent valóság és színes költészet ölelkezik benne. Szentek igaz történelmi életrajzát a hõs vértanúk és bátor hitvallók magasztos erényeit csodáló utókor a népköltészet mûvészi szövõszékén készült ragyogó ruhába öltöztette. Nem az eredeti följegyzõk díszítették a valóságot, hanem a késõbbi tisztelõk, akik naiv lelkesedéssel az Isten választottainak életébõl minél több okulást és lelkierõt akartak árasztani a hívõkre. A legtöbb költõi anyagot magának a népnek képzelõ tehetsége termelte ki.?Dr. Leopold Antal

Charles O?Hara, a fiatal angol újságíró meglehetõsen unta már a vonatutat Athénba, amikor a tekintete a világ legszebb kék szemével találkozott. Cynthia Doanidész, az athéni gyáros gyönyörû lánya volt a csodálatos szempár tulajdonosa. Sorsdöntõ találkozásuk egy romantikus szerelem kezdete, de sajnos a sors nem engedi, hogy boldog házasságuk hosszú életû legyen. A politika beleszól mindennapjaikba: a vérforralóan izgalmas keleti táncosnõ, Asurah gyilkosságra is kész, szélsõséges csoportot leplez# a Nílus-parti társaság fõ alakja Mr. Hughes, az angol titkosszolgálat vezetõje. Vajon Ronald, a daliás olajmérnök hová tartozik? Cynthia teljesen magára marad, ösztönösen kiutat keres, hiszen még apjával sem tud szót érteni, aki a ravasz, romlott erkölcsû Iréné hálójában vergõdik? Vajon hoz-e változást a nílusi éjszaka hõsnõnk életébe? A mindvégig izgalmas szórakoztató regény elkalauzolja olvasóit Athénba, Bagdadba, Kairóba, Londonba ? ahol meglepõ fordulatokkal tovább szövõdik a szereplõk élete. Claire Kenneth regénye, a Neonfény a Nílus felett a nagy sikerû trilógia elsõ kötete, amelyet követ a ?Május Manhattanben? és a ?Holdfény Hawaiiban?, ezekben tovább követhetjük Cynthia, Catherine, Ronald és a többiek sorsát, s az új tájak új szereplõkkel gazdagítják a regényfolyamot, amely mindig tartogat meglepetést olvasóinak.

A másnaposság gyalázatos állapot. De az alkohol utáni másnaposság még elíziumi érzet ahhoz képest, amit a hitének, illúzióinak, utópiáinak mámorából józanodó ember érez. Zakariás Gézának a katzenjammer mindkét formájából bõségesen kijutott: a fizikaiból és a szellemibõl egyaránt. Itt áll kiürülve, hitek, utópiák nélkül, jövõ nélkül, s hogy túl az ötvenen azt sem tudja, holnap mit eszik, hol hajtja álomra a fejét, az már szinte mellékes, bagatell. Zakariásnak csak a tartása maradt, de azt nem adja föl. Mert a tartás maga az ember. És az élet a halálig tart. Zakariás sorsa az elmúlt ötven év Magyarországában történelem is. Helyzeténél fogva sokfelé kötõdik, de egészen sehová sem tartozik. Mert egyszerre polgár és proletár, munkás és mûvész-értelmiségi, mert zsidónak magyar és magyarnak zsidó és mindkettõnek katolikus, de katolikusnak ateista és hívõnek oly keserû, illúziót, sõt jövõjét vesztett ember, aki már csak arra képes, hogy talpon maradjon, mert az ember addig ember, amíg föl bír tápászkodni. Zakariás pedig, bár nem is remél semmit, ember akar maradni. És ez tébolyodott századunkban nem is kevés.

Egy Milánó környéki faluban, a 17. század elsõ felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvõre: kihirdették már õket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don Abbondio tisztelendõ úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy õ áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor szülõfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerû sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hõsünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erõvel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsûrûsödõ pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerûen festi hõseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korról, erkölcsrõl, szokásokról, a történelemrõl és az emberrõl, mennyi ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi vagyona, szegényebb az egész emberiség.

A Megtanulok latinul nehezen meghatározható mûfajú könyv: egy igen eredeti felfogásban megírt nyelvkönyvnek és egy nagy ívû kultúrtörténeti esszének az ötvözése. Révay József (1881?1970), a római kultúra és a latin nyelv kiváló ismerõje egy igen praktikus alap­helyzetbõl indul ki: maga elé kép­zel egy középkorú férfit, aki hajdanán tanult ugyan latinul, de már mindent elfelejtett, ám úgy érzi, mûveltsége nem lehet teljes némi latintudás nélkül. Az így el­képzelt olvasót a szerzõ ?ba­rátomnak? szólítja, tegezi, s szellemes csevegésbe kezd vele a latin nyelvrõl és az ókori római kultúráról, mintha meghitt társa­ságban lenne. A szerzõ mindenekelõtt sikerél­ményt nyújt olvasójának: a köz­nyelvben általánosan használt nemzetközi szavak és latin eredetû jövevényszavak csokorba gyûjtésé­vel bebizonyítja, hogy valójában már több száz latin szót isme­rünk, anélkül hogy egyáltalán ne­kiláttunk volna a tanulásnak? Egy kis tanulás után pedig örömmel nyugtázhatjuk, hogy pontosan értünk egy csomó latin szállóigét, s teljes sorokat eddig elérhetetlennek hitt latin költõk és írók mûveibõl.

A történet Veronában játszódik, egy olasz városban. Két, õsidõk óta gyûlölködõ családot mutat be: a Montague-kat, és a Capuleteket. A Montague fiú (Rómeó) és a Capulet lány (Júlia) egymásba szeret, titkon összeházasodnak, ám a frigy halált hozó bonyodalmakba torkollik.