Fapadoskonyv.hu strana 73 z 82

Gogol (1809?–1852) rövid életének csodája, hogy az orosz földön tett utazásai során olyan mély tapasztalatokra, emberismeretre tudott szert tenni, ami a Holt lelkek című poémát (amint ő többször is aposztrofálja) az egyik legizgalmasabb lélektani, emberábrázoló tanulmánnyá emeli. A történet főhőse, Csicsikov tehetséges, kreatív fiatalember, korábban különféle hivatalokban teljesített tökéletesen érdektelen, lélekölő favágómunkát. Ám képtelen volt beilleszkedni a minden igyekezetet letörő taposómalomba. (Ezek a motívumok hatják át a szerző legmellbevágóbb műveit, mint: A köpönyeg, Az orr, legfőképp Az őrült naplója.) A Holt lelkek vásárlója Don Quijote-i kalandjai során az orosz hétköznapok egyénített típusfiguráival, máig ismert szélhámosok stiklijeivel találkozik, melyekbe persze ő is nyakig merül. Az író, felmérve művének első, elementáris hatását, megpróbálta egy folytatásban tompítani Oroszország egyértelműen becsmérlő megítélésű leírását. De a folytatást, amely csupa szépséget tükrözött volna? szerencsére elégette!

Első ?verseskötete, a Modern dalok a múlt század végén jelent meg, utolsó, búcsúverse 1957-es keltezésű. A két dátum között egy sokműfajú alkotó és jelentős kultúrpolitikus egymástól elválaszthatatlanul egységes, csaknem áttekinthetetlen méretű életműve teljesedett ki. „Ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam, éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban, itthon és külföldön is találkoztam kis és nagy emberekkel, becsületesekkel és csalókkal, szép és gonosz nőkkel, … s mindebből talán egy-egy figurát tudok csak megvilágítani…” – írja öregkori vallomásában, szerényen elhallgatva, hogy ő teremti meg a magyar kabaréköltészetet, hogy Kató-verseivel új korszak kezdődik irodalmunkban, hogy novelláinak legszebb darabjai a műfaj hazai legjobb remekei közé tartoznak, hogy regényeiben, a bohémvilág, a balkáni uralkodók kisszerű machiavellizmusának ábrázolásával utat mutat a magyar persziflázs-regénynek, hogy egyike legsikeresebb színpadi szerzőinknek, aki az újromantikus versesjátékokat új életerővel töltötte meg, s A néma leventé-vel ma is, most is telt házat teremt színházainkban. Az izgatottan úttörő, folytonosan kezdeményező Heltainak a költők között sajátos helyet jelöl ki az, hogy biztonságosan csevegő újságíró és novellista, a novellistának viszont bravúros hátteret ad, hogy gyakorlott drámaíró, és mindehhez az esztétikai erényhez járul egy ritka és fontos etikai erény: Heltai bármit írt, átsüt rajta az emberi jóság. A Heltai-életmű sokfélesége más-más műfajban más-más jelentőségű. Hogy művei végtelenjében mi az irodalomtörténeti jelentőségű és mi a kiemelkedő rangos írás, azt keresi -kutatja Hegedűs Géza e kötetben oknyomozó lendülettel, értő, irodalomtörténészi lélekkel és a hiátusokat is kitölteni tudó, a mögöttes világ sugárzását is fogékonyan érző írói szívvel.

Egy király, két légionista, három érthetetlen dolog és több lopott tárgy. Egy életveszélyes csirkefogó és egy háromcsőrű pávián. Megölheti-e a hadügyminisztert egy ábrándos, kék szemű lány? Felelet: Ez nem csupán ábránd és szemszín kérdése…

Író ?és konferanszié. Jogot tanult és Nagyváradon lett újságíró. Nem csak az első pesti konferanszié volt, a politikai kabaré megteremtője, aki dalszövegeket is írt, hanem a Nyugat körének jeles elbeszélője is. Ady, Krúdy, Móricz Zsigmond, Bíró Lajos baráti köréhez tartozott. Regényeiben és novelláiban a polgári életmód kérdései bizarr kalandok kíséretében jelennek meg. Szenvedélyes mesélő, aki két legismertebb művével – az Egy város élete és A kabaré regénye cíművel – az anekdotázás művészetének legmagasabb csúcsait hódította meg. Hangulatos történetei a klasszikus anekdoták világát idézik. Kötetünk a mesélő Nagy Endre szétszóródott életművének maradandó darabjait gyűjti egybe. ”Már gyermekkoromban döntöttem az életemről. Elhatároztam, hogy nem fogom, mint az apám, sovány kompromisszumokkal beérni, és nem fogok megállni félúton. Tétovázás nélkül magam elé tűztem életprogramomat: a világ legnagyobb írója leszek. Egyelőre az útrészletek bizonytalan ködbe mosódtak. Egyetlen műfaj mellett se tudtam dönteni, képzeletem valamennyi műfajt egyformán diadalmasan megszállotta.”

A regény az Időntúli hétméteres című regénytrilógia bevezető része. Egy kisfiú történetét meséli el, aki életében először indul útra egyedül, hogy hanglemezt vásároljon, ám túlságosan is élénk fantáziája különös kalandok felé sodorja.A második regény, Vénusz a Rózsadombon, egy hasonlóan élénk fantáziájú kislány történetét meséli el, aki a szomszéd ház pincéjének egyik szekrényén át egy különös, jövőbeli világba jut. A harmadik regény az Ork és Orkla címet viseli, amely egy férfi és egy nő közös életének azt a részét meséli el, amikor anyagilag függetlenek már a világtól, szabadok, de belül még nem állnak készen a kiszabadulásra. A három regényben szereplő fiú és lány, férfi és nő fantáziavilágát és realitástapasztalatát vetítheti egymásra az olvasó, s átélheti az életnek azokat a fázisait, amikor a gyermekkor szabad világából a felnőttkor nagyon is kötött, kényszeres világán át újra egy szabad világ felé indulhat, de már közel negyven év terhes tapasztalatával.

A ?biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből – amikor minden elvész – egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett.

A francia kislány regényhõse Jeanette Rosta, a késõbbi Rosta Annuska. A vadóc kislány egy francia bányászvárosból kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába. Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává? Erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Nem könnyu 1956 októberérol írni, hiszen a fo kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel az emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Izgalmas, megrendíto és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet.

?O volt az egyetlen nagy író, aki igazán, testtel, lélekkel modern volt. (?) Hatalmas, eredeti egyéniség volt, aki a ma legnagyobb problémáin töprengett (?) Csupa tuz, csupa láz, csupa élet volt. A korhadt, régi irodalom mellett mindig a finom pszichológiát, az eredetiséget képviselte. Igen, Petofi óta ily érdekes magyar írói egyéniség nem élt még!? (Kosztolányi Dezso)?Egyenest nekivágott a nagy háznak, rátette kezét a csukott ajtó kilincsére s állva maradt. S ahogy fölvetette szemeit a palotára, még jobban megfélemedett, keze lecsúszott a kilincsrol, s lehajtott fovel, lassan ballagott föl s alá. Egyszer-egyszer még megállt, s úgy vizsgálta az egy­tol egyig kivilágított, szinte ünnepélyes ablakokat. S ez a fény, ez az ünnepélyesség, az ablak­nál idonként megjeleno árnyak ? egy pillanatra azt hitte, ot nézik ? még jobban megfélem­lítet­ték, még jobban elnyomták egész valóját.?

A regény főhősének, Gabrielnek gyönyörű arcát, termetét szere­tik meg a regény nőalakjai, a szenvedésre, önfeláldozásra született asszonyok, hogy végül a falu ifjú papjával és Gabriel középszerű gazdászfiával együtt a lelkéért álljanak csatasorba. A haldokló, ám a gyónás ré­vén a gyilkosság lelkiismeret-furdalásától is megtisztult, megbékélt hős betegágyánál a vad szenvedélyek végül elcsitulnak.

Az ?1937-ben megjelent Nagy Lajos király után 1944-ben látott napvilágot a folytatás, Gulácsy Irén színes, cselekményes, eseményekben gazdag regénye, a Jezabel. Míg az előbbi könyv Nagy Lajos uralkodásának fénykorában játszódik, és halálával ér véget, a Jezabel a király fiúsított lányának, Anjou Máriának és az ő anyjának, Erzsébet régens királynőnek korát ábrázolja. A királynők uralkodásának idejét sok politikai cselszövény, összeesküvés bonyolítja: Hédervári Kont István a magyar urakkal szervezkedik az asszonyuralom megbuktatására, a nápolyi Durazzói Károly, Lajos király nevelt fia a magyar trónra feni a fogát, és a lengyel tartományok elégedetlenül várják Erzsébet kisebbik lányát, Hedviget a királyi székbe. Erzsébet viszont taktikázik, halogat, újabb és újabb házassági – szövetséges terveket sző lányai számára, míg végül is lebukik a mindenoldalú bekerítettségben, s vele bukik a Nagy Lajos-i örökség, az egységes, hatalmas birodalom is. Míg Nagy Lajos király biblia előképe a regény szerint Jób, a leprás király volt, Erzsébet Jezabel bibliai királynő sorsa teljesedik be.A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya – s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.

A közkedvelt Magyar világjárók kalandjai után kötetünk mintegy negyven híres magyar tudós kalandos életét és kimagasló életművét mutatja be. A magyar tudomány kiválóságai, nemzetközileg is elismert alkotói szerepelnek itt: csillagászok, botanikusok, földrajztudósok, nyelvészek, matematikusok, történészek, irodalmárok, szinte a tudomány minden területe képviselve van. Olvashatunk többek között Apáczai Csere Jánosról, Baross Gáborról, Bolyai Farkasról és Jánosról, Brunszvik Terézről, Ipolyi Arnoldról, Irinyi Jánosról, Jedlik Ányosról, Kempelen Farkasról, Kitaibel Pálról, Rómer Flórisról, Semmelweis Ignácról, Tittel Pálról, Toldy Ferencről és Tótfalusi Kis Miklósról. A kötetet több mint száz kép teszi még gazdagabbá. A Magyar tudósok kalandjai felnőtt és ifjú olvasónak egyaránt hasznos és feledhetetlen órákat kínál, s egyben az oktatásban is kitűnően alkalmazható.

Koczkás Pierre önállósítja magát.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel ,,termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Mikes ?Kelemen rodostói száműzetésében fordította le Antoine de Courtin Traité de la paresse, ou l'art de bien employer le temps, en forme d'entretiens (1673) című erkölcsnevelő kis munkáját, melynek témája a restség, annak gyarló emberi megnyilvánulásai és minden káros következménye, illetve a rest életmód elleni orvosság. Courtin francia arisztokrata körökben és a svéd Krisztina királynő udvarában forgolódva szerzett tapasztalatokat a korabeli főrendek szokásairól, erkölcseiről, s ezek nemesítésére, az élvezetekben, játékban és más céltalan foglalatosságokban fölélt energiák hasznosítására, s természetesen az Istennek tetsző, tevékeny életre szándékozott oktatni kortársait, immáron mindenféle renden lévőkhöz szólva. Az oktatás szárazságát Courtin – és Mikes még tovább – azzal oldja, hogy kerettörténetbe, hétköznapi cselekménybe ágyazza, dialogizálja az értekezést: hat napon keresztül folytatott „beszélgetés” formájában nyújt hasznos és szórakoztató olvasmányt.Az 1720-as évek végén, amikor Mikes – feltehetően – Courtin művét magyarította, Rákóczi kamarásaként őt is hasonló gond kínozhatta: az idő jól eltöltésének módja. S amellett, hogy – a fordítás érzékletességének tanúsága szerint – valóban jól töltötte idejét munka közben, számunkra is értékes könyvet alkotott. Értékes mindenekelőtt kordokumentumként, hiszen a benne rejlő életanyag és morálfilozófia nemcsak általános európai, hanem hazai viszonyainkra is jellemző – Mikes kedvvel csempészi személyes tapasztalatait Courtiné mellé vagy helyére –; de érdekes a mű Mikes munkásságának jobb megértése szempontjából is, hiszen nemcsak mint fordító vizsgázik benne kitűnően, hanem szellemes újrateremtőnek is bizonyul. Önálló, invenciózus betoldásai, aktualizálásai, átszerkesztései és tömörítései saját írói kvalitásának, ismeretkörének, gondolkodásmódjának teljesebb megértéséhez segítik hozzá az érdeklődő olvasót. És végül érdeklődésre tarthat számot Mikes munkása a magyar fordításirodalom fejlődésének, szokásainak és eredményeinek áttekintése szempontjából is.

A kötet Móra Ferenc legjobb karácsonyi témájú elbeszéléseiből nyújt ízelítőt. Az író meseszép prózastílusban, szeretetteljes humorral villantja fel az ünnep fényeit, a karácsony misztériumát, amely emberi méltóságot adott ezeknek az egyszerű embereknek, akikhez a szegénység úgy tapadt hozzá, mint az ünnepi verset szavaló kisfiú talpa a templom márványpadlójához.A meghatóan szép történetek minden olvasó figyelmére számíthatnak.